Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-28 / 28. szám, kedd

Világ pro'etdriai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. január 28. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 28. szám. Az országos békekonferencia kiáltványa Csehsz ovákia népéhez Ml, az ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozóinak képviselői, nem­zetgyűlési képviselők, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői, a nemzeti bizottságok tagjai, a politikai pártok és tömegszervezetek tagjai, funk­cionáriusai, kulturális, tudományos és művészeti dolgozók, akik az egész Csehszlovák Köztársaság területéről érkezve részt veszünk Prágában az országos békekonferencián, Csehszlovákia egész népének nevében újból szót emelünk annak érdekében, ami a legdrágább nekünk: a béke, hazánk biztonsága, szabadságunk és függetlenségünk érdekében, sze­retett hazánk felvirágoztatása, boldog és örömteljes életünk, gyerme­keink és a további nemzedékek boldog élete érdekében. Békében akarjuk hazánkat erős és virágzó országgá építeni és baráti alapon, az egyenjogúság alapján együtt akarunk működni mindenkivel, aki őszintén kívánja ezt az együttműködést. Nem akarjuk, hogy hazán­kon újból végig száguldjon a háború romboló tűzvésze, és ezért szilár­dan elhatároztuk, hogy a végső győzelemig elszántan felvesszük a har­cot mindenki ellen, aki új háborút akar szítani. A kommunista és mun­káspártok moszkvai nyilatkozata, valamint a Békekiáltvány világosan megmutatták, nekünk és a világ összes nemzeteinek a győzelemhez vezető utat. Minden feltétel nélkül elfogadjuk ezt a két történelmi jelentőségű dokumentumot, melyek újból megerősítenek bennünket abban a meggyőződésünkben, hogy a háború nem elkerülhetetlen, és a béke erői eléggé erősek arra, hogy megakadályozzák egy új háború kirobbantását. A fennálló nemzetközi problémák békés megoldásának útját reálisan kijelöli a Szovjetunió N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének legutóbbi üzenetéiben, melyeket a nyugati országok ve­zető államféfiaihoz intézett ez év elején. Bennük újabb kezdeménye­ző javaslatokat terjeszt eléjük, amelyek kedvező visszhangot keltettek az egész világon. Amidőn kifejezésre juttatjuk Csehszlovákia békeszerető és az öröm­teljes építő munkát óhajtó népének kívánságát, kijelentjük, hogy örömmel fogadjuk a Szovjetunió legutóbbi javaslatait, melyekkel tel­jesen egyetértünk, mert meg vagyunk róla győződve, hogy magukban foglalják a jelenlegi nemzetközi feszültség megszüntetésének, a vitás nemzetközi kérdések megoldásának, valamint a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése biztosításának program­ját. , Népünk szava kifejezi a világ közvéleményének szavát, mely egyre nagyobb erővel és határozottsággal azt kívánja, hogy fogadják el az atom- és hidrogénbombák gyártásának, valamint használatának betiltá­sára, az ezen fegyverekkel végzett kísérletek beszüntetésére, valamint az arra irányuló javaslatokat, hogy a béke és az emberiség boldogsága érdekében békés tárgyalások útján oldják meg az összes nemzetközi kérdéseket. A földkerekség összes jóakaratú embereivel egyetemben üdvözöljük a Szovjetunió ama javaslatát, hogy hívják egybe a kormányfők nem­zetközi konferenciáját, mely lényegesen hozzájárulhatna a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, megszüntethetné egy új háború veszélyét és ezzel teljesíthetné az emberiség kívánságát, hogy mindenki békében és barátságban élhessen egymás mellett. Maradéktalanul támogatjuk az atomfegyvermentes övezet létesítésére irányuló javaslatot. Ez az övezet magában foglalná a Német Demokra­tikus Köztársaságot, a Német Szövetségi Köztársaságot, Lengyelországot és Csehszlovákiát. Meg vagyunk róla győződve, hogy az atommentes övezet létesítése fontos lépést jelentene Közép-Európa békéjének és biztonságának megszilárdítása, az egyes országok kölcsönös bizalmának megerősödése felé. É javaslat megvalósítása hatékonyan hozzájárulna a Németországnak békés és demokratikus alapon való egyesítése elé gördülő akadályok megszüntetéséhez. Napról napra nagyobbak azok az erők, amelyek azt követelik, hogy az országok kormányai ne összpontosítsák törekvéseiket új háborúk előkészítésére, hanem a béke és a nemzetek közötti barátság megszi­lárdítására annak érdekében, hogy az emberi munka eredményeit ne értéktelenítsék el fegyverkezésre fordított kiadások formájában, de szolgálják ezek az értékek a béke, s a földkerekség népe boldog és örömteljes életének ügyét. Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy a világ közvéleménye a békevédelem nemes gondolatától áthatva leküzdi a háborús kalando­rok ellenállását és kikényszeríti a világ nemzeteinek békés összefogását. Mi, Csehszlovákia dolgozó népe, békét akarunk és munkánkkal a bé­kéért harcolunk, Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével 1948 februárja óta nagy sikereket értünk el hazánk építésében. Ezek a sike­rek meggyőzően bizonyítják utunk helyességét. A CSKP KB levelével kapcsolatos országos vita újból bebizonyította, hogy hazánkban a nép az úr, mely el van arra tökélve, hogy minden erejével továbbra is hozzá­járuljon a szocializmus győzelmes felépítéséhez. Népünk az eddiginél még jobb munkaeredményeket akar elérni boldog élete, hazánk felvi­rágoztatása és a világbéke megszilárdítása érdekében. Üdvözöljük ezért a Februári Győzelem 10. évfordulóját és Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XI. kongresszusát új sikerekkel a gazdasági és kulturális építő munka valamennyi szakaszán, új győzelmekkel a szocializmusnak hazánkban való betetőzése érdekében. Ez lesz a mi legtalálóbb békefelhívásunk, melyet az erőpolitika párt­fogói címére intézünk. Nyilvánuljon meg a békéért, haladásért és a nemzetek közötti barát­ságért harcoló erők e támogatása határozott tettekben a szocializmus építése terén, a gazdasági és kulturális fejlődésünk tervében előirány­zott összes feladatok következetes, céltudatos teljesítésében, az építő munkánkkal kapcsolatos értékes felajánlásokban, valamint a szocialista munkaverseny további kibontakoztatásában! A béke jegyében erősödjék továbbra ls városaink és vidékünk dolgo­zó népének, munkásainknak, parasztjainknak és dolgozó értelmiségünk­nek egysége, a cseh és a szlovák nép egysége! Mélyüljön el egyre jobban barátságunk, szövetségünk és együttmű­ködésünk a Szovjetunióval, azzal az országgal, mely a legmagasabbra emeli a béke és a szabadság zászlaját és a világ összes népeinek mu­tatja az előre vezető, az élet, a boldogság s az örömteljes lét felé vezető utat! A Szovjetunióval előre döntő harcba a békéért! Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével előre a szocializmus építésének betetőzéséért hazánkban! Prága, 1958. január 27. AZ ORSZÁGOS BÉKEKONFERENCIA RÉSZVEVŐI Soha többé háborút! Országos békekonferencia Prágában (Tudósítónktól) A prágai reprezentációs ház Smetana­termében hétfőn, január 27-én országos békekonferen­ciát tartottak az ország minden pontjáról összegyűlt békeküldöttek, hogy. egy emberként hitet tegyenek a vi­lágbéke megőrzése és megerősítése mellett. Az ünne­pi kohtösbe öltözött Smetana-terem világoskék dra­périával bevont falán aranyos betőkkel világít a jelszó: „Békét a világnak". Szemben a küldöttekkel az el­nöki emelvényen ott ülnek Antonín Novotný köztársasági elnök, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára, a Nemzeti Front Központi Bizottsága elnökségének, a Békevédők Bizottságának tagjai, a társadalmi szervezetek, üzemek, földművesszö­vetkezetek képviselői. A teremben több mint ezer kül­dött ül egymás mellett, cseh, szlovák, magyar, német, ukrán nemzetiségű, tanító, munkás, orvos, paraszt, egye­temi tanár, lelkész, akiket polgártársaik megbíztak azzal, tolmácsolják valamennyiük nevében: békében akarunk élni, dolgozni, gyermekeinket felnevelni, és ugyanezt kívánjuk a világ minden békeszerető emberének, bármi­lyen nemzetiségű, foglalkozású, bőrű, nő, férfi, öreg, vagy fiatal. A csehszlovák himnusz elhangzása után Ladislava Kleň­hová-Besserová képviselőnő, a Nemzeti Front Központi Bizottságának titkárnője nyitotta meg az országos bé­kekonferenciát. Majd Václav Kopecký, a CSKP KB poli­tikai irodájának tagja, miniszterelnökhelyettes mondott ünnepi beszédet. Beszámolóját feszült figyelemmel hall­gatták a jelenlevők, arról beszélt, amit mindenki szen­vedélyesen szeretne a világűrbe kiáltani, hogy felébresz­sze azok lelkiismeretét, akik még mindig nem értették meg, hogy a békés egymás mellett élés az egyedüli le­hetséges és elfogadható mód a világ pusztulásának, rombadöntésének megakadályozására. Kopecký elvtárs beszédét zúgó taps fogadta. „Éljen a béke!" hangzott a teremben dolgozó népünk képviselőinek egységes kiál­tása. Kopecký elvtárs beszédét vita követte. A delegátusok felszólalásait meghatóan kedves jelenet előzte meg. Négytagú pionírküldöttség üdvözölte a békekonferencia részvevőit és virágcsokrot adott át Novotný elvtársnak. Ezután a küldöttek egymás után emelkedtek szólásra. Hangjuk biztosan csengett, amikor határozottan állást foglaltak a Szovjetunió békejavaslatai mellett. Követel­ték az atom- és hidrogénfegyverekkel való kísérletezés azonnali beszüntetését, atommentes övezet létesítését Közép-Európában, a világ haladó szellemű polgárainak összefogását azok ellen, akik nem riadnak vissza egy új, borzalmas háború felszításától. A felszólalók megnyilatkozásai törhetetlen akaratról tanúskodtak: soha többé háborút, békében, nyugalomban akarjuk a szocializmus építését gyönyörű hazánkban be­fejezni. Ez a mi célunk, ezért harcolunk fraktorral, esz­tergával, betűvel, téglával — minden rendelkezésünkre álló eszközzel. A felszólalásokat Rudolf Strechaj, a Megbízottak Tes­tületének elnöke, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bi­zottságának elnöke foglalta össze. Ezután Ladislava Kleňhová-Besserová elvtársnő felolvasta az országos békekonferenciának Csehszlovákia népéhez intézett fel­hívását, amelyet a jelenlevők egyhangúlag elfogadtak. Moszkvában 64 ország kommunista és munkáspártjai­nak képviselői írták alá a békekiáltványt; amely azóta sok millió ember szívéhez talált utat és amelynek tar­talmával azonosítják magukat. Emeljék fel szavukat ők Is, a csehszlovákiai békeharcosokhoz hasonlóan, együt­tesen, vagy külön-külön, s akkor lehetetlen, hogy a ha­talmas béketábor egységes akaratát bármilyen erő, vagy erőszak legyőzze. Prof. dr. Ján. Mukaŕovský akadémikus zárószavai után a békeküldöttek elénekelték a Munka dalát. A nemzetközi helyzet néhány kérdése N. Sz- Hruscsov elvtárs beszéde a Bjelorusz SZSZK élenjáró mezőgazdasági dolgozóinak értekezletén Rövid visszapillantás Elvtársak! Tudják, mennyire meg­változott ma a nemzetközi helyzet, mennyire megjavult az egy évvel ez­előttihez viszonyítva. Magyarországon 1956 végén a volt magyar vezetőség által elkövetett hibák következtében bekövetkeztek az ismert, események. Az ellenforradalmi elemek a nemzet­közi reakció támogatásával megkísé­relték a népi hatalom megdöntését Magyarországon és a tőkés fasiszta rendszer visszaállítását. Néhány más népi demokratikus ország, elsősorban Lengyelország nehézségeit is ismer­tük. Az imperialista hatalmak mindent elkövettek, hogy ezt felhasználják a szocialista országok elleni céljaikra. A reakciósok lelkesedéstől duzzadó kebellel világgá kürtölték, hogy bom­lásnak indult, válságba jutott a kom­munizmus, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok leküzd­hetetlen nehézségekkel birkóznak. A nyugati hatalmak agresszív erői elhatározták, hogy bekövetkezett a közel- és közép-keleti helyzet meg­változtatásának kedvező pillanata, hogy e térségben megszilárdítsák gyarmati pozícióikat, melyeket a nem-, zeti felszabadító mozgalom és a szo­cialista világrendszer erőinek kibon­takozódása jelentősen megrendített. Nagy-Britannia, Franciaország és Iz­rael akkori kormányai háborús kalan­dot indítottak Egyiptom ellen. Tudjuk, mint végződött az imperialistáknak ez a kalandja. A magyarországi ellenforradalmi erőkre támaszkodó imperialista ter­vek csődöt mondtak. A Magyar Nép­köztársaság forradalmi munkás-pa­rasztkormánya Kádár János elvtárs vezetésével harcra mozgósította a munkásosztályt, a dolgozó parasztsá­got és a haladó értelmiséget az ellen­forradalmi erők ellen. Segítséget kért a Szovjetuniótól. Mi pedig megadtuk ezt a testvéri segítséget Magyaror­szágnak. A szó szoros értelmében vett három nap alatt megsemmisültek a magyarországi ellenforradalmi xbandák és helyreállott a forradalmi rend. A Szovjetunió és az összes szocialista országok baráti segítséget nyújtottak a magyar népnek az ország helyreál­lításában és további fejlesztésében. Természetes, hogy Magyarország ez ideig is az ellenforradalom okozta komoly gazdasági nehézségekkel küszködik. A nép a saját bőrén érzi ezeket a nehézségeket és meg kell fizetnie azt a kárt, melyet a fasiszta felkelők az ország gazdaságának okoztak. Az ez ideig sok nehézséggel küsz­ködő Lengyel Népköztársaságban in­tézkedéseket foganatosítanak a népi demokratikus rendszer megszilárdí­tására. Mint a sajtójelentésekből ér­tesültek, W. Gomulka elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkárának és J. Cyrankiewicz elvtárs­(Hruscsov elvtárs beszédéből teg­nap és tegnapelőtt rövid kivonatot közöltünk. Most részletesen ismer­tetjük Hruscsov elvtárs nagy jelen­tőségű külpolitikai kérdésekkel fog­lalkozó beszédét.) nak, a Lengyel Népköztársaság mi­niszterelnökének meghívására három napig a Lengyel Népköztársaságban tartózkodtam és baráti megbeszélést folytattam a lengyel vezetőkkel. Ezek a megbeszélések és beszélgetések meggyőztek arról, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt Gomulka elvtárs vezetésével helyesen kihasználja erőit és lehetőségeit, s úgy gondolom, • le tudja gyűrni a nehézségeket és újabb sikereket ér el az ország szocialista gazdaságának fejlesztésében és a nép életszínvonalának emelésében. Szégyenteljesen kudarcba fulladtak az imperialistáknak a Szovjetunióról, szocialista rendszerünk erejéről és szilárdságáról híresztelt „jóslatai". Az ellenség azt rikácsolta, hogy újabb belső nehézségeink merülnek fel, mi­vel a Szovjetunióban évről évre nö­vekszik a közép- és főiskolai végzett­ségűek száma, akik szerintük elkerül­hetetlenül szembehelyezkednek a kommunista rendszerrel és „szabad" tőkés rendszerre fognak törekedni. Éhes disznó makkal álmodik A kapitalisták is a szocialista rend­szer bukásáról, a kommunizmus bu­kásáról álmodoznak. Ezt azonban sem ők, sem unokáik, de még ükunokáik sem érik meg. (Taps.) Amikor mezőgazdaságunk fogyaté­kosságait bíráltuk, az imperialisták a Szovjetunió mezőgazdaságának „vál­ságáról" beszéltek és kijelentették, hogy a bolsevikok most „ki nem kec­meregnek ebből". Ma mindnyájan lát­ják, hogyan jutottak ki ebból a „vál­ságból". Pártunk nemcsak bátran bí­rálta a hibákat, hanem egyszersmind konkrét intézkedéseket dolgozott ki a szocialista mezőgazdaság fejlesztésé­re. Ügy szervezte meg a munkát, hogy három év alatt sikeresen meg­valósítottuk a legfontosabb állatte­nyésztési termékek termelése növe­lésének programját, amelyet eredeti­leg 6 évre terveztünk. Most már a tő­kés államoknak hazánkba látogatott képviselői sem beszélnek többé mező­gazdaságunk „válságáról", hanem rá­mutatnak nagy sikereire. Ezért a kapitalisták az ipar és épí­tészet irányítása átszervezésének tár­gyalásakor újra kezdték állítgatni, hogy szerintük a Szovjetunió ipara rosszul dolgozik és hogy a bolsevikok nem birkóznak meg az ipar fejlődésé­ben felmerülő nehézségekkel. Egy fél­év sem telt el azóta és ellenfeleink jóslatai máris kudarcba fulladtak. Az imperialistákat főként az a gon­dolat foglalkoztatta, amelyről önma­gukat és másokat is meg akartak győzni, hogy szerintük a szocialista rendszer nem segíti elő a tudomány és a kultúra fejlődését, hogy béklyó­ba veri az ember tevékenységét. Ilyen és még más badarságokat terjesztet­tek. Fecsegésükben olyan szakérte­lemre tettek szert, hogy még maguk is elhitték híreszteléseiket. Igaz, sok­szor megtörténik, hogy az ember ha­zudik egyszer, kétszer,^ harmadszor pedig maga is elhiszi azt, amit kita­lált. Amerikai propaganda és valóság a mesterséges holdról Ma már azonban ennek a burzsoá koholmánynak is vége van. A Szov­jetunióban egyszeriben kilőtték az interkontinentális ballisztikus lövedé­ket és a vele végzett kísérlet pozitív eredményekkel járt. Ma a világ min­den részébe eljuttathatunk ilyen lö­vedéket, š ha szükséges lesz, még hidrogéntöltettel is. Az e sikerről ki­adott jelentést bizalmatlanul fogadták és úgy minősítették, mintha a szovjet vezetők uszítani akarnák népüket és meg akarnók félemlíteni a nyugati hatalmak kormányait. A Szovjetunió pedig az interkontinentális balliszti­kus lövedékkel egyszerre a világűrbe bocsátotta a Föld mesterséges hold­ját. Amikor ez a mesterséges hold ke­ringeni kezdett a Föld körül, és min­denki, akinek szeme van, láthatta, ha feltekintett az égboltra, ellenségeink meglepődtek. Legelőbb azt hitték, hogy egy könnyű sokkal elintézhetik. Sőt akadt olyan amerikai tábornok is, aki kijelentette, hogy a Föld mester­séges holdjának világűrbe bocsátásá­hoz nem kell nagy ész, hogy állítólag minden ember vehet egy fémdarabot és feldobhatja a világűrbe. Hát pró­bálja meg, ha olyan ügyes és erős. (Élénk nyüzsgés a teremben, taps.) Maguk az amerikaiak is kinevették az amerikai tábornok badarságát, nem is szólván a többiekről. A Föld első mesterséges holdjának a vi­lágűrbe bocsátása óta eltelt egy hónap alatt felbocsátottuk a második, 508 kg sú­lyú, mesterséges holdat. A Föld mester­séges holdjainak (elbocsátása után még a legkitartóbb kételkedők is elvesztették lá­buk alól a talajt a szovjet tudomány, kul­túra és technika állapotáról híresztelt esztelenségek terjesztésére. Mit tehettek tehát az amerikaiak? Ki­jelentették: Mi Is felbocsátunk mesterséges holdat. Közölték, hogy ekkor, ezen és ezen a na­pon akarják a világűrbe bocsátani a Föld amerikai mesterséges holdját, amely gra­pe-fruit nagyságú volt és mintegy más­fél kg-ot nyomott. Közben hangoztatták, hogy mesterséges holdjuk olyan kicsi lesz, (Folytatás a 3. oldatom.)

Next

/
Thumbnails
Contents