Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-27 / 27. szám, hétfő

Töké'elesebb munkaszervezéssel jobb lehetne a munka Jobb munkaszervezéssel már tető alatt dolgozhatná­nak a komáromi építők © 1598 lakást építettek Komá­romban az államosítás óta ® A vasutasoktól is függnek munkasikereik Komárom utc :xt járva az ember­nek érdekes látványban lehet része, — ír i a egy lap valamikor a harmincas években. — Az utcáról egyenesen, minden nyújtózkodás nélkül inkább lehajolva megnézhetjük a családok intim dolgait, mert az ablakok egy magasságban vannak a járdával... A komáromiak felett akkoriban va­lahogyan megállt az id'ó, tespedésben éltek itt sokan. Voltak aztán még nehezebb esetek is. Sok család lakás, meg pénz hiányában kénytelen volt „fecskefészket" építem migának, kint a vár falánk a „verkekben". A valamikor jómódú komáromi gazdák vagy nem akartak felemelked­ni a földszintes életmódból, vagy nem tudtak, mert az igazság az, hogy alapjában véve Komárom még tizenöt éve is olyan volt, mint a tizennyolca­dik században. Komárom, Steiner Gábor városa alig egy évtizede elkezdte járni a felesz­mélés útját. Nem száraz, semmitmon­dó statisztikai adat az, hogy az álla­mosítás óta Komáromban 1598 lakást építettek. Sokat mond ez a nám, mert ennyi csa'ád ta'álta meg rövid tíz év alatt a lehető legkényelmesebb ott­hont, ennyi család élvjzi népünk épttb igyekezetének gyümölcsét. Šimko mérnök az újonnan átszer­vezett építkezési vállalat vezetője mondta ezt az adatot: 1598 lakás tíz év alatt'. Az ő üzeme építette Komá­rom büszkeségét, a két új lakástelepet. A mérnök nagy érdeklődéssel éppen a rádiót hallgatja. Szorongva figyeli, mit mondanak a meteorológusok, mert az időjárás az építkezésben, kü­lönösen télen nagy úr. Aggódva nézik az építészek minden reggel a hőmérő higanyszá'át, nem süllyedi e a minusz 10 fok alá. — A vállalat követett el hibát, mi­kor időrendben így tervezte az épít­kezést — mondja a pártszervezet el­nöke, Pribelsky elvtárs, — mert abban a kényelmetlen helyzetben vagyunk, hogy az összes megkezdett építkezé­sek a kezdeti stádiumban vannak. Va­lamennyi épületnek, beleértve a 97 lakásos új lakótelepet is, most beto­nozzuk az alapját, így állandóan is télvíz idején a szabad ég alatt dolgo­zunk. Minden építkezési szervnek le kellett vonni ebből a tanulságot: úgy tervezzék az egyes objektumok épí­tését, hogy lehetőleg ne léire essenek Tiltakozás J, Fučík művének meggyaiázesa ellen A Fasisztaellenes Harcosok Szö­vetsége Központi Bizottságának el­nöksége szombaton levelet intézett a fasisztaellenes harcosok európai szö­vetségeihez és folyóirataik szerkesz­tőségeihez. A levélben tiltakozik az ellen, ahogyan Fučík „Üzenet az élők­nek" c. művét a Bibliothéque Mon­diole francia könyvkiadó vállalat ki­adta. Ebben a kiadványban Gusta Fučíková és Markov fordítók tudo­..mása nélkül nemzeti hősünknek a fa­sizmusról szóló hősi tanúságtétele mellett helyet kaptak. R. Brasillach kollaboránsnak versei és levelet is, Akit a fasisztákkal valő együttműkö­désért és hazaárulásért felakasztottak, valamint C. Chessmann kaliforniai g?ncjszterről és gyikosról szóló „do­kumentum" is. „Az Üzenet az élőknek", — mely­nek szerzője hazánk egyik kiváló fa­sisztaellenes harcosa volt, — a vi­lág békeszerető embermillióinak Is­mert és drága könyve. A francia kiadóvállalat e kiadványa tehát nem­csak a mi nemzeti hősünk durva megsértése, de egyúttal a becsületes francia nép és a nemzetközi feszült­ség enyhítésére törekvő összes nem­zetek megsértését is jelenti" — írják levelükben. -NA NYÁRON, AKKOR TbLEN IS A Banská Bystrica-i kerület­** ben a múlt évben 436 föld­művesszövetkezet működött — eb­ből 102 EFSZ az év folyamán ala­kult s ugyanakkor további 156 szövetkezet kiszélesítésével együttvéve a szövetkezetek tag­létszáma £616 taggal, földalapja pedig 54 246 hektárral bővült. Va­lamennyi szövetkezet a múlt év­ben 217 197 hektáron gazdálkodott, ami a mezőgazdasági földterületek 51,1 százalékát képezi. Az előzetes terv szerint a múlt év végéig el­akarták érni a 63,2 százalékot. Hogy ezt miért nem sikerült elér­niök, ennek több oka van. A legnagyobb hiba a kampány­szerűségben rejlik — ez megnyil­vánul abban is, hogy az esztendő első felében huszonnégy szövetke­zetet, augusztusban, szeptember­ben és októberben hatvannégyet s az év utolsó két hónapjában csu­pán három szövetkezetet alakítot­tak. A kampányszerűséggel járó fogyatékosságok fűzérére még rá­tűzhetjük, hogy a legfőbb figyel­met a szövetkezetek számszerinti alakítására fordították s emellett elhanyagolták a földalap lényeges kiterjesztését s nem fordítottak kellő gondot a meglevő szövetke­zetek bővítésére, azok egészköz­ségi szövetkezetekké való fejlesz­tésére. ost, amikor a szövetkezetek ™ alakításának, a szocialista szektornak a mezőgazdaságban valő túlsúlyba jutásának döntő időszakát éljük, a Banská Bystri­ca-i-kerületen kívül a többi kerü­letben is hasonló nehézségekkel és feladatokkal küzdenek. Mezőgaz­daságunkat elsősorban is a nagy­üzemi gazdálkodással fejleszthet­jük s ennek legfőbb követelménye az EFSZ-ek taglétszámának és földalapjónak szüntelen növelése. A Banská Bystrica-1 kerületben célul tűzték ki, hogy pártunk XI. kongresszusáig 54 500 hektárral terjesztik ki a szövetkezetek föld­alapját. Ez a nem kis feladat meg­követeli a nemzeti bizottságoktól, hogy teljesen felszámolják a kam­pányszerűséget. Ezt pedig csak úgy érhetik el, ha kitűzik a jel­szót: — Ha nyáron megy, akkor annak a téli s a tavaszi hónapokban is mennie kell! Az agitáciőban, a meggyőzésben nem lehet szünetet tartani, vaká­ciózni, mint ahogy nem állíthatjuk meg az itiő kerekét sem. Ezt mind­annyiunktól megköveteli a fejlődés törvénye. De elsősorban is a járási pártbizottságokon, a járási nem­zeti bizottságokon, a gép- és trak­torállomásokon, az állami gazdasá­gokon dolgozó kommunistáktól, a falvak, a járás üzemeinek kommu­nistáitól. Tavaly, a nyár idején miért sikerült annyi szövetkezetet életre hívni? Azért, mert csaknem minden járásban harminc-negy­ven-tagú agitációs-csoportot szer­veztek s az agitátorok lelket ön­töttek az emberekbe, a meggyőző szó s a segítségnyújtás tetté, eredménnyé változott. S aki azt állítja, hogy ugyanezt nem lehet a téli hónapokban is megtenni, az nem mond igazat. A legjobb érv a konkrét példa. A z új esztendő első két heté­ében a kerületben három új szövetkezet alakult, közel kétszáz taggal és kétezer hektárnyi föld­területtel gazdagodott a kerület nagy szövetkezeti családja. A krupinai járásban két hét alatt két szövetkezet alakult. De ho­gyan? Hasznosították a nyári ta­pasztalatokat. A járási pártbizott­ság s a járási nemzeti bizottság kezdeményezésére újra megszer­vezték az agitációs csoportot, s hogy milyen sikerrel jártak, iga­zolja a Hontianské Nemce-i és a lackovi új szövetkezet. És mi tör­tént a zvolení járásban? Hogyan alakult meg Dubová községben a kerület ez évi harmadik szövetke­zete? A járási funkcionáriusok itt sem hagyták magukra a szövetke­zet építésén szorgoskodó falusi kommunistákat, a helyi nemzeti bizottság tagjait, akik elsőként ír­ták alá a belépési nyilatkozatot. Štefan Balko.a JNB alelnöke s a további járási funkcionáriusok nemcsak a gyűléseken szóltak a falu parasztjaihoz, hanem eljártak a kedélyes tollfosztásokra is, együtt énekeltek az asszonyokkal, s közben elbeszélgettek a szövet­kezetről is. S az eredménv? Szö­vetkezetalakítás! Szóval, ha nyáron lehet, akkor a az alapbetonozási munkák, mert így sokkal kedvezőtlenebbek a feltételek, mintha a már félig kész, fűthető épü­letben dolgozhatnának a munkások. Reméljük, mondják az üzem dolgozói, továbbra is tart még az idei jó idő. — Mi indította az érsekújvári épít­kezési üzemet a két részre való sza­kadásra? — kérdem az üzem vezető­jétől. — Az említett üzemben jelenfős szervezési nehézségek voltak, mert Érsekújvár alá tartozott a környező hét járás valamennyi épíckezése. Így a legjobb igyekezetük mellett sem tudták biztosítani minden építkezés kielégítő irányítását. Január elsejétől - az átszervezés után, minden kilá­tásunk megvan rá, hogy évi tervünket újra teljesítsük, természetesen az időjárásnak is kedvünkben kell járni — teszik hozzá nem kis aggodalommal az üzem dolgozói. — Az építkezés korszerűsítéséről sem feledkezünk meg, mert a munka­feltételek is arra kényszerítenek ben­nünket, hogy képesek legyünk megol­dani a sokszor nehéz feladatokat. Ko­márom környékén a nagyobb építkezé­seknél állandóan a feltörő talajvíz ellen kell küzdenünk. Az éppen épülő új ko­máromi szálloda alapjainál is hét mé­terre kellett leásnunk. Az ilyen mély­ségekben ezen a vidéken viszont nehéz dolog leküzdeni a nagy mennyiségű al­só nyomású vizet. Bevezettünk egy új módszert, mely segítségével a kazánok beszerelésekor távol tudjuk tartani a vizet. — Engedjen meg még egy kérdést mérnök elvtárs: — Mitől válik még legnagyobb mértékben függővé a terv teljesítése? — Eddig gyakran álltunk hadilábon a vasúti szállítással. Sokat várunk a közelmúltban megtörtént párt- és kor­mányintézkedésektől. Reméljük, hogy nyjrciusra, mikor majd a legtöbb épí­tőanyagra lesz szükségünk, a vasutak­nál is beáll majd a változás a jó felé. — Nagy hibát követtek el a felsőbb építkezési szervek — mondja a párt­szervezet elnöke —, amikor az egész átszervezést szinte a pártszervezetünk tudta nélkül csinálták meg. Sok, talán még a jövő rejtette hibát kerülhettünk volna el, ha az átszervezést megbeszé­lik velünk is, akik a mindennapi élet­ből ismerjük a helyi •• 'monyokat... K. Tóth Mihály. téli hónapokban sem akadályozhat­ja semmi a szövetkezetek építését. Csak akarni kell! S ebben nem szabad, hogy a nemzeti bizottsá­gok hiányt érezzenek. Még nagy feladat áll előttük. A kerületben még 171 faluban kell segítséget nyújtaniok a szövetkezetek alakí­tásában. A szövetkezeti gondolat népsze­rűsítésében nem hagyhatják fi­gyelmen kívül a kerület legtöbbet termelő s jövedelmező szövetkeze­tei közül különösen az ipolyviski és a kráfovai szövetkezetek ta­pasztalatainak hasznosítását az új és a meglévő EFSZ-ekben. Az el­térő helyi viszonyok között dol­gozó két EFSZ - az ipolyviski ez idén több terményben eléri az 1960-ra tervezett termelési szin­tet, a král'ovai pedig már a múlt évben — három esztendővel előbb érte el a második ötéves terv utol­só évére számításba vett termelési színvonalat. Azzal pedig mindenki tisztában van, hogy aki ilyen ered­ményt ér el, annak busás haszna is lehet. Erről beszélnek a mostani évvégi zárszámadások is. A kráfo­vai szövetkezet a nagy értékű munkaegységek kifizetésén kívül azt is megteheti, hogy szociális segélyt nyújt tagjainak; a tagok­nak fizeti a családi pótlékot; be­tegség, szülés esetén, katonai gya­korlat idején külön segélyben, jut­tatásokban részesíti tagjait, a csa­ládtagokat ... A Banská Bystrica-i kerületben sem kell a jó példákért a szomszédba menniök. lQJsszegezésül tehát nem ma­^^rad más hátra, mint újra hangsúlyoznunk, hogy télen is ugyanúgy lehet szövetkezetet ala­kítani, mint a nyári hónapokban, ha pedig — többek között — az ipolyviskieknek, a král'ovaiaknak jól megy a soruk, akkor miért ne élhetnének még jobban, miért ne érhetnének el nagyobb sikereket a mezőgazdaság fejlesztésében a többi szövetkezetek. S hogy ennek útját a jövőben semmi se akadá­lyozza, a nemzeti bizottságok tag­jainak még jobban a talpukra kell állniok — a kampányszerűséget messze elkerülve, érvekben ható, szavakban meggyőző, a választók­kal való személyi kapcsolat elmé­lyítésével folyamatos és követke­zetes politikai-szervező munkát kell kifejteniök a lakosság köré­ben. Petrőci Bálint Űj ipari nyersanyag A papírgyártás egyik nélkülözhetet­len nyersanyaga a cellulózé. Nevének eredetére vonatkozólag csak annyit, hogy a „cellula" latin szóból származik, aminek jelentése: sejt. Ebből a cellula főnévből keletkezett a cellulosus mel­léknév, azaz sejtből való. Ebből for­málódott, alakult ki a cellulóze név. Ennyit a szó eredetéről. Most pedig nézzük, hogy tulajdonképpen mi is az a cellulóze. Lényeges alkatrésze a növé­nyeket felépítő sejtfalaknak, sőt lénye­gében maga a növényi sejtfal anyaga. Állati testben ritkán fordul elő. A ve­gyészetben a szénhidrát-vegyületek közé sorozzák. Vegyi képlete Ce Hio Os. Hideg állapotban vízben, szeszben és olajban nem oldható. Tiszta állapotban fehér, szagtalan és színtelen. Megtalál­ható a fák törzsében, a gyapot, ken­der, len, szalma sejtfalaiban. Fában gazdag országokban, mint például Finn- és Svédországban fából állítják elő a cellulózét. A gyapotban bővelke­dő országokban gyapotszárakbői gaz­daságos az előállítása. Az olaszok, a németek és a hollandok, ahol fában, gyapotban alacsony a termelés, szal­mára alapozták cellulóze-gyártásukat. Magyarország, mint köztudomású, tű­és lomblevelű fában szegény ország. Néhány évvel ezelőtt Szolnokon épült fel az első magyar szalma-cellulóze­gyár. Itt elsősorban a rizs szalmáját használják fel erre a célra. Szlovákiá­ban a faállomány megkímélése tenén figyelemre méltó sikert jelent Lenorák Nándor mérnöknek a „Szlovák Selyem" nemzeti vállalatban kidolgozott új el­járása, melynek segítségével sok mé­termázsa új nyersanyagot nyernek szenny lúg okból. Lenorák mérnök talál­mányának az a lényege, hogy vegyi úton sikerült elválasztania a hemicel­lulőzét a lúgoktól és további feldql­gozásra felhasználni. A hemicellulôzét eddig a szennylúgokkal együtt a fo­lyókba vezették. Csehszlovákia, Románia, Lengyelor­szág és Németország hatalmas tervet dolgozott ki Romániában, a Duna del­tájánál elterülő óriási kiterjedésű nád hasznosítására cellulóze-gyártás céljá­ból. Ennek a hatalmas tervnek első szakaszát 1959—1960-ban valósítják meg. Évi 50 000 tonna cellulóze-gyár­tással számolnak, ami a papírgyártás és műanyagszál alapanyagául fog szolgálni. Ennek a gigantikus üzem­nek terveit egészen 1970-ig kidolgoz­ták. Megvalósításuk megoldja azt az égető problémát, hogy megfelelő nyersanyagot találjanak a fa helyette­sítésére. Vörösmarty Géza Önműködő időjárásjelző állomás az Antarktiszon Francia meteorológusok, fizikusok és mérnökök kipróbálták Ausztráliában azokat az időjárásjelző automatákat, amelyeket a nemzetközi geofizikai év tartamára a Déli-sarkon- állítottak fel. A wilkesföldi állomás 500 kiloméjer­nyire fekszik majd a legközelebbi tu­dományos támaszponttól és 1200 kilo­méteres körzetben óránként jelenti a szélirányt és a sebességet, a légnyo­mást és a hőmérsékletet, a levegő ned­vességtartalmát stb. A különböző mé­rőkészülékek adatait az elektronikus berendezés két rövidhullámú rádióadón továbbítja. Az állomás minden adás al­kalmával 14-szer adja le hívójelét és háromszor időjárásjelentéseit. A nemzetközi geofizikai év befejez­tével az önműködő időjárásjelző állo­mást Közép-Ausztrália pusztaságain állítják fel. Űj bevonószer Az egyik bécsi vállalat egy új tisz­tító- és bevonószert hozott forgalom­ba, amely a gumialkatrészekre, a fém­re és a lakkra egyaránt teljesen ár­talmatlan. Nem mérgező és nem gyú­lékony. Vízben kell feloldani. Főleg autók tisztítására és ápolására hasz­nálják. Vékony sugárban fecskendezik az autók motorházába vagy ecsettel ke­nik be a tisztítandó alkatrészeket. Így az anyag behatol a szerkezet legel­rejtettebb zugaiba is. A bekenéstől számított húsz perc múlva ugyaneze­ket a felületeket vízsugárral mindad­dig mossák, amíg a lecsurgó víz tisz­ta nem lesz. így csak egy vékony be­vonat marad az autón, amely megvédi a fémalkatrészeket a rozsdától s a gumirészek élettartamát is számotte­vően megnöveli. Az automatizálás fejlődése a Szovjetunióban A moszkvai Ordzsonikidze Gépgyárban felszereltek egy új önműködő sorozatgyártó berendezést, amely Diesel-traktorok részére hengerfejeket gyárt. A 19 szállítóművet két munkás kezeli. 248 marógép dolgozik egy­szerre és az önműködő sorozatgyártással egy óra alatt 20 hengerfej ké­szül el, ami évenként 9000 traktor részére elegendő, kétműszakos üzem esetén. E jól bevált típus alapján sok hasonló berendezés fog épülni a többi iparágakban is a jelenlegi ötéves terv előirányzata szerint. Egyedül a gép­iparban 220 automatizált sorozatgyártó szalagrendszert fognak létrehozni; a villamosiparban a motorok összeszerelését automatizálják, az élelmiszer­iparban 600 halfeldolgozó, 400 pástétomfeldolgozó és 1500 önműködő vaj­készítő sorozat-szalagrendszert akarnak megvalósítani, csomagolással együtt. Ezenfelül 40 hengerművet fognak automatizálni és az automatizálási folyamat, valamint a távvezérlést széles körben kívánják elterjeszteni a vasipar és acélipar sok más területén, a színes fémiparban és a külszíni és a földalatti szénbányászatban is. Távközlés meteorok közreműködésével Billiónyi apró, homokszemcse nagy­ságú nleteor hull le minden órában Földünkre. Amikor nagy sebességgel befutnak a viszonylag alacsonyabb és sűrűbb levegőrétegbe, körülbelül 100 kilométer magasságban ionizálják a levegőt és hosszú ioncsóvát hagynak maguk után. Ez az ionizált csóva jól visszaveri azokat az ultrarövid rádió­hullámokat, amelyeket az ionszféra már nem ver vissza. Ezért az ultrarö­vidhullámú vétel a Földnek olyan te­rületein is lehetővé válik, amelyek egyébként kiesnek a szóban forgó adás-vételi körből. A kísérletek tanul­sága szerint a meteorok csóváinak felhasználásával mintegy 1500 kilo­méternyi távolságig fenntartható az ultrarövid hullámú összeköttetés. A hozzávaló berendezés aránylag egyszerű. Mindkét állomáson egy-egy adó és egy-egy vevő működik állan­dóan a magas légkörnek ugyanarra a helyére irányított antennával. Amikor meteor jelenik meg, a készülékek érzékelik, hogy létrejött az összeköt­tetés, és az előzőleg magnetofonsza­lagon tárolt híranyagot nagy sebes­séggel (2000 szóperc) közvetíteni kezdik. Azért van szükség erre a nagy sebességre, mert az ionizált csó­va csupán néhány milliomod másod­percig vagy legfeljebb néhány másod­percig használható föl. A vevő a nagy sebességgel kapott híranyagot szintén magnetofonszalagon rögzíti. Mialatt a közlés szünetel, a szalagról — meg­felelően lelassítva — távgépírónak továbbítja a híranyagot. Ez a rendszer a légköri és egyéb zavarokra nagyon kevéssé érzékeny. Az is előnye, hogy pontos irányított­sága miatt nemigen hallgatható le. Olcsó vasúti talpfák A Leningrádi Vasúti Szállítási Főis­kola szilikalcitból készült vasúti talp­fákkal kísérletezik. A szilikalcit ho­moknak, mésznek és- bizonyos az­besztgyártási melléktermékeknek a keveréke. Mindhárom anyag nagyon olcsó. A szilikalcit-talpfák tehát sok­kal kevesebbe kerülnek, mint a be­tonból készültek. A velük végzett próbák kielégítő sikerrel jártak, ÜJ SZO 27 tfr 1958. január 20.

Next

/
Thumbnails
Contents