Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-25 / 25. szám, szombat

A nyugatnémet szövetségi parlament jóváhagyta Adenauer külpolitikáját Bonn (ČTK) — A nyugatnémet szövetségi parlament január 23-án késő este a bonni kormány külpolitikájáról folytatott viharos vita után jóváhagyta a kormány nyilatkozatát, amelyet von Brentano külügyminiszer mint további külpolitikai irányvonalat terjesztett elö. A kormánynyilatkozat ellen szavaztak a szociáldemokrata képviselők. A szabad demokraták tartózkodtak a szavazástól. Thomas Dehler, a Szabad Demokrata Párt képviselője kifejezően jellemezte a bonni kormány és a szövetségi kancellár politikáját e szavakkal: „Továbbra is az örvény szélén haladnak!" A szociáldemokraták azon javaslatát, hogy a Bundeswehrt ne szereljék fel atomfegyverekkel, hogy Nyugat-Németországban ne létesítsenek atomtámaszpontokat és hogy a Német Szövetségi Köztársaság vegyen részt az európai atomfegyvermentes övezet megteremtésére vonatkozó lengyel terv tárgyalásán, Adenauer kormánytöbbsége elutasította Nyugat-NémetorszagSan további haladó szervezetet tiltottak be Bonn (ČTK) - Nyugat-Berlinben további haladó szervezet — a Mezőgazdasági és Erdészeti Össz-német Munkaközösség tevékenységét tiltotEzt a szervezetet 1950-ben Németország mindkét része földműveseinek és értelmiségének képviselői alapították. A szervezet célja az volt, hogv felújítsa Németország gazdasági és politikai egységét. Bécsi tudósítónktól

: A bécsi munkások korszerű nyomdát építettek maguknak A haladó sajtó büszke erődítményét a legnezebb viszonyok között teremtették meg BRIGITTENA.U BÉCSI MUNKÁSNEGYED közepén egy hétemeletes modern épületen e napokban végzik az utolsó simításokat. Magában a házban már néhány hónapja dübörögnek a gépek és több száz ember dolgozik benne. Az épület homlokzatát és az előtte levő parkot most fejezik be. Ez . tulajdonképpen semmi rendkívüli, minden nagyvárosban megismétlődik. És mégis a bécsi Höchstadtplatz e házában van valami rendkívüli. Nemcsak az, hogy különösen szén. korszerű, célszerűen épített ház, nemcsak az, hogy a csaknem hetvenezer lakosú negyednek jellegzetességet ad. Ezt az épületet az teszi rendkívülivé, hogy az osztrák kommunisták saját erejüRből'építették fel. Egy tőkés államban a forradalmi munkásmozgalom függetlenítette magát a tőkés nyomdáktól és olyan nyomdát rendezett be, amelyet a szakemberek Közép-Európa legkorszerűbb nyomdájának minősítenek. Az épület homlokzati frontját hétemeletes irodaépület alkotja, amelyben i szerkesztőségeken és a nyomda igazgatóságon kívül az Osztrák Kommunista Párt Központi. Bizottsága dolgozik. Emögött egy "földszintes épületben vannak a géptermek és műhelyek, ahol az összes munkafolyamatokat egy síkon, vagyis az emeletre történő anyaghordás nehézségei nélkül végzik. Amikor az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága közölte: felépítjük saját nagynyomdánkat a tőkések gúnyosan tréfálkoztak. Sohasem készül el ez a ház — mondották. Honnan venne erre pénzt egy munkáspárt? Most elment a nevetéstől a kedvük és azt kérdezik: hogyan voltak erre képesek a kommunisták ? A válasz egyszerű: áldozatkészségük útján. Három éven keresztül minden hónapban adakoztak és gyűjtést végeztek munkatársaik és barátjaik, valamenyi haladó ember körében. Száz silinges részjegyeket adtak ki s ma az osztrákok tízezrei büszkén mutathatnak rá, hogy nekik is részük van az új nagynyomdában, ők is hozzájárultak felépítéséhez. Ezt a hatalmas épületet munkásgarasokból Az ezekben az osztályokban dolgozó építették fel. Az építésre felhasznált gépek különféle országokból származminden egyes sillinq az adakozónak nak — a Szovjetunióból, Csehszlováigazi áldozatot jelentett - de olyan kiából, a Német Demokratikus Közáldozatot, amelyet szívesen hozott társaságból és Angliából. Vannak köaz illető. zöttük gépek, amelyeket e nyomda AMIKOR A FORRADALMI MUNKÁS- számára egyedüli darabként készítetMOZGALOM ELLENSÉGEI látták, hogy tek, közöttük a könyvkötészet ívkezea kommunisták komolyan veszik cél- lő gépét, amely egyidejűleg 18 ívet kitűzésüket és elég erősek ahhoz, hogy dolgoz fel, valamint azt a roťációs génagy tervüket megvalósítsák, kijelen- pet, amely az 7ait,

m'

1" ""értették: gondoskodni fogunk arról, hogy ez a nyomda ne kapjon megrendeléseket, hogy anyagilag tönkremenjen. Azonban ezt a fenyegetésüket sem tudták megvalósítani. Hónapok óta a nyomda hosszú csarnokaiban több műszakban dolgoznak, mert az üzem egy műszakban nem tudja a sok megrendelést teljesíteni. Számos polgári vállalat ad megrendelést, mert köztudomásúvá vált, hogy e nyomda mily kiváló munkát végez. Külföldről is egyre több megrendelés érkezik, és nemcsak szocialista országokból, hanem Angliából és Nyugat-Németországból, Olaszországból és Izraelből is. A nyomda műszaki része kilenc osztályból áll: az újságnyomdából, az offset-rotációsból, a mélynyomásos rotációsból, az offset-nyomásból, mélynyomásból, könyvnyomdából, könyvkötészetből, litográfiából és chemográfiából. Unsere Zeitung" gyermeklapot offset-eljárással négy színben egyetlen munkafolyamatban állítja elő. A nagy rotációsgép, amely a Volksstimmét, az Osztrák Kommunista Párt Központi lapját nyomja, a nyolcoldalas újságot óránként 30 000 példányban állítja elő. A gép teljes kapacitásával egy munkafolyamattal 64 oldalt lehet négy színben nyomni. Számos munkafolyamatot, amelyet a legtöbb nyomdában kézzel végeznek, gépesítették, többek közt egy szállítószalaggal és saját csőpostaberendezéssel, amelyek útján a kéziratokat a szerkesztőségekből a nyomdába küldik. A munkatermeket klímaszabályozóval látták el, amely az egészségre ártalmas qázokat azonnal felszívja és a levegő hőmérsékletét és nedvességét önműködően szabályozza. A kommunisták nyomdájuk munkásai számára valóban A kommunista sajtó gyönyörű bécsi székháza példás munkafeltételeket teremtettek. AZ ÜZEM SZAKADATLANUL dolgozik, szovjet naptárakat, osztrák könyveket, angol gyermekkönyveket, bécsi moziműsorokat s ki tudná még felsorolni, mi mindent készít — és a rotációs gépekből naponta kikerül a Volksstimmének, az osztrák kommunisták lapjának hat kiadása, amelynek most mér saját otthona van és ezért semmiféle mesterkedés nem kényszerítheti többé hallgatásra KURT STIMMER Venezuelába

n megdöntötték Jimenéz önkényuralmát A nép elérte célját, a diktátor a Do

minikai Köztársaságba menekült® Az elnök szerepét öttagú junta tölti be Sza

bado

n bocsát

ották a politikai foglyokat Megala

kították az új kormányt Caracas (ČTK) - Venezuela népének Jimenéz önkényuralma ellen folytatott harca eredményesen végződött: Január 23-án a gyűlölt diktátort kikergették az országból s a kormányzói széket az új elnök megválasztásáig egy öt katonatisztből és három polgári személyből álló junta foglalta el Larrazabal tengernaggyal az élén. A tanács első intézkedése az volt, hogy elrendelte a politikai foglyok szabadonbocsátását és felhívta a külföldön élőket, térjenek haza. Még aznap ki is hirdették a kormányalakító tanácskozások eredményét: a 13 miniszteri tárca közül csak egyet, a hadügyminiszterit tölti be katonai személy. Larrazabal rádióbeszédében kijelentette, hogy a kommunista párton kívül minden ellenzéki pártnak engedélyezik működését és eltörlik a cenzúrát. Felhívta a lakosságot, hogy állítsa vissza a rendet. A fővárosban, Caracasban, megalakult a politikai pártok képviselőiből egy polgári junta is, amelyben állítólag kommunista is van. HÍRMAGYARÁZATUNK Közép-Amerikában ismét eggyel kevesebb diktátor szolgálja népének rovására az amerikai monopóliumok érdekeit. A múlt év novemberében a közeledő elnökválasztást megelőzően felélénkült politikai küzdelmek, sztrájkok, az újévi katonai lázadás, a keddi általános sztrájk és a kormánycsapatok által kiprovokált fegyveres harc végül is meghozták a várt eredményt: a gyűlölt diktátor, Perez Jimenéz menekülni kényszerült az országból. Nem csoda, hogy kifogyott már Ve-? nezuela népének a türelme, 1948 óta, amikor Jimenéz egy amerikai katonai támogatásban részesített puccs révén az elnöki székbe kerültj egyre roszszabbodott a helyzete. A kapitalista világ második legnagyobb olajtermelő országa, gazdag vas-, réz- és más színesfémek, ércbányák lelőhelye az elnök Amerika-barátsága miatt hat millió lakosának nem volt képes emberhez méltó megélhetést biztosítani. Az elnök 300 amerikai társaságnak kiszolgáltatta az ország valamennyi gazdasági forrását. Az USA mintegy hárommilliárd dollárt fektetett be Venezuelában, de negyvenezer amerikai hivatalnok gondoskodott arról, hogy ennek az összegnek kétszerese ismét amerikai zsebbe kerüljön. így hálálta meg Jimenéz jótevőinek, hogy az elnöki székbe segítették. Elnöki megbízatása a múlt év végén lejárt. A kormányzóválasztás helyett azonban - hogy megőrizze pozícióját — csak „népszavazást" hirdetett ki: vajon helyesiik-e a szavazók a diktátor rendszerét. Aki azonban ellene szavazott, kommunistának minősítették és üldözték. Számos hivatalban már előre figyelmeztették az alkalmazottakat, hogy aki a „vörös cédulával szavaz" (a rendszer ellen), elbocsátják. Ilyen körülmények között tehát Jimenéz százalékarányban elérte ugyan rendszere helyeslését, a valóság azonban más volt s ez egyre inkább megmutatkozott: elégedetlen volt már a diktatúrával nemcsak a nép, de a katonai vezető körök és burzsoá képviselők is. Ojév napján fegyveres felkelés tört ki Maracayban s hamarosan más helyőrségek is csatlakoztak hozzá. A felkelést ugyan elnyomták a kormánycsapatok, de az csak látszólag szűnt meg és nap nap után fel-fellobogott. A népet nem nyugtatta meg már az sem, hogy Jimenéz átalakította a kormányt és a hatalmat megosztotta egy három miniszterből alakított juntával. A hallgatásra kényszerített ellenzéki pártok a népi mozgalom élére állottak. Kedden az országban általános sztrájk kezdődött. S mikor a kormánycsapatok a tömegbe lőttek, a tömeg is fegyverrel válaszolt. Csütörtökön reggel csaknem háromezer főnyi sereg már a fővárosi börtönt ostromolta és kiszabadított vagy ötszáz politikai foglyot. Az elnök látván a helyzet komolyságát - elmenekült. (-trik-) A bíboros kirándul a politikába •^VWWWl Je

ruzsálemi t

udósítónk írja: Egyiptom ötéves iparosítási terve A Szovjetunió segítsége Az ázsiai-afrikai népek szolidaritásának értekezletén nagy hatást tett a Szovjetunió képviselőjének az a bejelentése, hogy a Szovjetunió kész gazdasági segélyt nyújtani valamenynyi rászoruló országnak, mégpedig minden feltétel nélkül. Most, a kairói konferencia után Egyiptom gazdasági küldöttsége a Szovjetunióba utazik, hogy az egyiptomi gazdaságnak nyújtandó szovjet kölcsönről tárgyaljon, Ezt a kölcsönt a Szovjetunió Egyiptom ötéves iparosítási tervének megvalósítására nyújtja. A kölcsön összege 200 millió dollár, amely után Egyiptom 2,

č százalókos kamatot fizet. A kölcsön visszafizetését Egyiptom akkor kezdi meg, amikor az ebből létesített iparvállalatok már működnek. Ettől az időponttól számítva 12 év alatt kell visszafizetni a kölcsönt. A kölcsön alapján megvalósítandó iparosítási tervről az újságírók előtt nyilatkozott Azisz Szidki, Egyiptom iparügyi minisztere. A miniszter kijelentette, hogy elsősorban az ország mezőgazdasági termékei — cukornád, élelmiszerek, gyümölcsfélék — feldolgozására szolgáló ipart létesítenek. Egyiptom elsősorban kivitelre szolgáló árukat fog termelni és az export útján külföldi fizetési eszközökhöz jut. Erre nagy szüksége van, mert ezen eszközök révén a külföldön gazdaságának további fejlesztéséhez szükséges eszközöket vásárolhat saját belátása szerint. Ezután sor kerül a fém- és acélipar létesítésére, olajfinomítók, traktorgyárak építésére és Egyiptom rövidesen tehergépkocsikat is gyártani fog saját szükségletének fedezésére. A terv megvalósításához 230 millió egyiptomi fontra van szükség (egy egyiptomi font — 2,5 dollár) és arra is, hogy ezen összeg kétharmadát külföldi fizetési eszközök képezzék. A terv megvalósítása után Egyiptom nemzeti jövedelme évi 130 millió egyiptomi fonttal emelkedik, ami biztosítja az ország önellátását és a lakosság életszínvonalának emelését. Kié a gyapot ? Közismert tény, hogy Egyiptom gyapottermő ország. A gyapottermesztést az angol gyarmatosítók a múlt században vezették be. Kiderült, hogy Egyiptom földje és éghajlata a gyapottermelésre igen alkalmas. Minthogy az angol, főleg a lancashirei textilgyáraknak nagy szükségük volt olcsó gyapotra, Egyiptomban a lehetőség szerint kiterjesztették a gyapottermő földeket, még a rizs- és gabonaföldeket is gyapottal vetették be. Így azután Egyiptomban sok volt a gyapot és kevés az ennivaló. A gyapot rövid idő alatt Egyiptom gyarmati kiszolgáltatottságának fontos eszköze lett. Évtizedeken át az volt a helyzet, hogy az angol gyárosok csak minimális áron voltak hajlandók átvenni a gyapottermést. Egyiptomnak viszont sürgős volt az eladás gyors lebonyolítása, mert az angolok addig nem küldtek élelmiszerhajókat az egyiptomi kikötőkbe, míg a gyapot árát meg nem állapították. A kikötőkben garmadákban álltak a gyapotbálák, a lakosság pedig éhezett. Végül is az éhség kényszerítő hatására az egyiptomi termelők kénytelenek voltak elfogadni a rendkívül alacsony árajánlatot és így Egyiptom mezőgazdasága és egész gazdasági élete évről évre nagy károkat szenvedett. így ment ez a múlt év tavaszáig. Akkor is a kikötőkben állt a gyapot, a nyugati textilgyárakkal folytak az alkudozások az árak körül, az országban éhség dúlt és ekkor megjelentek a szovjet hajók és gabonát hoztak. Ezzel a termelőknek tisztességes gyapotárakat biztosítottak, Egyiptom népét pedig — mint Nasszer elnök mondotta — a szovjet gabonaszállítmányok az éhínségtől mentették meg. Aziz Szidki iparügyi miniszter kijelentése szerint Egyiptom már az ötéves iparosítási terv alatt annyi textilgyárat épít, hogy fel tudják dolgozni a gyapottermés egynegyedét. Az angol befolyás időszakában az angolok gondosan vigyáztak arra, hogy Egyiptomban jóformán semmilyen textilipar ne létesüljön. Az ötéves terv megvalósítása után még több textilgyárat építenek, ily módon a gyapot a gyarmati kiszolgáltatottság eszközéből az ország jóléte emelésének eszközévé válik. Ezt a változást Egyiptom gazdasági életében a független politika és a szovjet kölcsön elfogadása teszi lehetővé. DAN JEHUDA AMINT TUDJUK, Olaszország izgalmas választási kampány jegyében él. A küzdő pártok harcvonala élesen elhatárolódott. Az egyes pártok választási agitációiban nem csekély szerepet töltenek be a háború és béke kérdésével összefüggő külpolitikai problémák. 1 Az uralmon levő Kereszténydemokrata Pártnak nem könnyű a helyzete a választók körében. Kitartóan védelmezi „az atlanti politikát", az amerikai imperialisták támadó szándékainak kiszolgálását. Zoli olasz miniszterelnök a NATO decemberi ülésén azzal szerzett érdemeket, hogy egyetértett az USA európai (természetesen olaszországi) rakéta- és atomtámaszpontjaira irányuló terveivel. TERMÉSZETESEN AZ OLASZ NÉP széles tömegeinek e dologban teljesen más a nézetük. Olaszországot nem akarják az USA „rakéta védőbástyájává" kiépíteni és kitenni a szörnyű megtorló csapásnak. A békét, a baráti együttélést akarják a többi nemzettel és azt, hogy véget vessenek az őrült fegyverkezésnek. A néptömegek nézeteit vallja az Olasz Kommunista Párt, a baloldali szocialista erők, valamint a Kereszténydemokrata Párt becsületesen gondolkodó tagjainak jelentős része. A békét és a béke biztosításának konkrét tetteit követelő. közvéleményt Del Bo aszszony kereszténydemokrata miniszter is kifejezte. A kormány ülésén a Bulganyin-üzenetére adandó válasz tárgyalásánál arra az álláspontra helyezkedett, hogy a válasz békés hangú legyen, és ne gördítsenek a további tárgyalások útjába teljesíthetetlen akadályokat és feltételeket. Erre az olvasó bizonyára így szól: Hiszen ez az emberiség túlnyomó többségének az álláspontja! Mi különös lehet ebben? Es amint meglátják, mégiscsak úgy van. NEM TUDJUK, hogyan folyt az eszmecsere az olasz kormány említett ülésén, mit válaszolt Del Bo asszonynak Zoli miniszterelnök és a miniszterek. Tudjuk azonban, mit válaszolt Ottaviani bíboros a Guotidianoban, a katolikus akció lapjában Del Bo asszonynak. Nagyon jól tudjuk, hogy a bíborosi méltóság a katolikus hierarchiában magas funkciót jelent, és bizonyára nem követünk el hibát, hogyha a tiszteletre méltó bíborost a Vatikán és a magas egyházi hierarchia szószólójaként tekintjük. Ottaviani bíboros körülbelül így írt: A katolikusok között még azok között is, akik magas politikai funkciót töltenek be, vannak „egyesek", akik olyan álláspontot merészelnek elfoglalni, amely nemcsak sérti az egyházat, hanem egyenesen káros az egyházra. ' Természetes ez nagyon diplomatikusan hangzik. A nép nyelvére átültetve annyit jelent: .Aki az imperialista háborús előkészületek ellen foglal állást, aki békét és a megegyezésre irányuló tárgyalásokat akar, megsérti az egyházat, árt az egyháznak, mert az egyház — értve alatta a magas egyházi hierarchiát, élén a Vatikánnal - az imperialisták mellett, a nép ellen van. A „Tempo" című olasz lap közölte, hogy Zoli miniszterelnök „a bíboros politikába tett kirándulása után" magához kérette Del Bo asszony minisztert és arra kérte, hogy álláspontját a sajtóban nyilvánosan vonja vissza. AZ INCIDENSBŐL LEVONT KÖVETKEZTETÉSEK teljesen világosak: A Vatikán síkraszáll a legi eakciósabb erők támogatásáért mind Olaszországban, mind az egész világon. A béke erőinek jelenlegi gigantikus küzdelmében a háború erői ellen „a keresztény humanizmus, az emberiség érdekei ellen teljesen" nem keresztényhez illő módon jár el. Ottaviani bíboros erre meggyőző bizonyítékot szolgáltat. ÜJ SZO 163 tfr 1958. január 20.