Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-23 / 23. szám, csütörtök

» Közle

r&ény a Megbízottak Testületének üléséről BONTAKOZTASSUK KI A MUNKAVERSÍŇYT a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére (C'fK) - A Megbízottak Testülete jaifűár 21-i ülésén az 1958-ban indítandó szociálista munkaverseny kibontakoztatásának kérdésével foglalkozott. A Megbízottak Testülete az előző évek során szerzett tapasztalatokból kiindulva és figyelembe véve a Központi Szakszervezeti Tanács, valamint a Szlovák Szakszervezeti Tanács határozatait, meghagyta az öszszes megbízotti hivataloknak s területi szerveiknek, hogy minden téren támogassák a CSKP XI. kongreszazusa tiszteletére Szlovákiában indítandó szocialista munkaverseny legszélesebbkörü kibontakoztatását. A szocialista munkaversenyt arra kell irányítani, hogy népgazdaságunk valamennyi ágazatában következetesen teljesítsük és túlszárnyaljuk a tervet, főképpen annak minőségi mutatóiban, idejében s jó minőségben valósítsuk meg a külföldi szállításokat, fejltszszük az új technikát, tökéletesítsük a termelési technológiát, szilárdítsuk meg a vállalaton belüli önálló elszámolást, stb. A helvi gazdálkodásügyi megbízott a Megbízottak Testülete elé terjesztette a helyi gazdálkodás vállalatai és a nemzeti bizottságok intézményei által nyújtott szolgálatok terén fennálló helyzettel s e szolgálatok terjed lmével foglalkozó jelentését. A közszolgálatok terjedelmének a legutóbbi évek során megvalósult jelentős fejlődése ellenére ezek a szolgálatok még mindig nem elégítik ki a lakossáq követelményeit. Ezt a helyzetet főleg az okozza, hogy a nemzeti bizottságok nem biztosították mindenütt a szolgálatok hálózatának szükséges kibővítését, nem fordítottak kellő figyelmet az új technika bevezetésére, s a gazdaságosságra. A helyi gazdálkodás megfelelő szervezési intézkedések foganatosításával további javulást érhet el a lakosságnak nyújtandó szolgálatok terén. Ennek érdekében növelni kell a dolgozók anvaqi érdekeltségét, valamint az irányításban való részvételét, egyszerűsíteni s piódosítani kell a tervezés és a pénzellátás módszereit, a nemzeti bizottságoknak pedig rendszeresen kell gondoskodniok a helyi gazdálkodás jó feltételeinek megteremtéséről. A Megbízottak Testülete foglalkozott továbbá az iskola- és kulturálisüqyi megbízott beszámolójával, melyben elemezte a főiskolai tevékenység s a gyakorlati élet egybehangolásának lehetőségeit. A beszámoló rámutatott egyes jó eredményekre, melyeket a főiskolák és a termelés további közeledése terén elértünk a a CSKP Központi Bizottságának a főiskolák színvonala emeléséről s továbbfejlesztéséről 1956-ban hozott határozata utáni időszakban. A főiskolák tevékenységének a gyakorlati élettel való eddiginél nagysbbmérvű egybehangolása érdekében nagy segítséget nyújthatnak népgazdaságunk egyes ágazatai s üzemei azzal, hogy közvetlen együttműködésre szólítják fel a rokonszakmájú főiskolákat. A Megbízottak Testülete megtárgyalta továbbá a Szlovák Tudományos Akadémia arra vonatkozó beszámolóját, miként teljesítették Szlovákiában a CSKP KB és a kormány 1956. február 22-i határozatát a tudomány feladatairól a csehszlovák ipar fejlesztésének és műszaki színvonalának biztosítása terén. Ha meg is állapíthatók az említett dokumentum teljesítése során elért részleges jó eredmények, továbbra is rendszeresen kell foglalkozni ezzel a kérdéssel és ki kell küszöbölni azokat a fogyatékosságokat, melyeknek következtében Szlovákiában a népgazdaság fejlesztése érdekében végzett tudományos-kutatómunka mindeddig nincs kellő színvonalon és nem aknázzák ki maradéktalanul az adott lehetőségeket. A kragujeváci zendülés dokumentuma (ČTK) A Belügyi Megbízotti Hivatal Szlovákiai Levéltári Igazgatósága kikölcsönözte a Bécsi Állami Levéltártól a „Negyvennégyen" c. film alapjául szolgáló eseményekről szóló dokumentumot. A dokumentum 14 oldalas leirata annak a statáriális ítéletnek, melyet a Császári és Királyi Körzeti Parancsnokság Kragujevácban székelő rögtönítélő katonai bírósága hozott és 1918. június 12-én a hadsereg főparancsnoksága elé terjesztett. Ennek az ítéletnek alapján 1918. június 8-án agyonlőtték a 71. trenčíni ezredben 1918. június 2-án kiütött zendülés 44 résztvevőjét. A zendülés vezetői szlovák katonák voltak, akik a Nagy Októberi Szocialista Forraíalom után visszatértek Oroszországból. A dokumentum fényképmásolata és szlovák nyelvű fordítása megtekinthető a Szlovák Állami Központi Levéltár Bratislava. Krížková 5. szám alatti épületében. Prágai csillagászok lefényképezték a második szovjet mesterséges holdat (ČTK) — A Prágai Népi Csillagvizsgáló dolgozóinak csoportja a délnyugati és nyugati láthatáron megfigyelte és lefényképezte a második szovjet mesterséges hold pályáját, melyet január 21-én 19,35 órakor Párizs felett és 19,37 órakor Róma felett futott át. A mesterséges hold a legjobb láthatóság pillanataiban első osztályú csiilagként fénylett, ,—H I R E K ® A bratislavai KNB a Csehszlovák Nőbizottság Szlovákiai Bizottságának kezdeményezésére e hó 21-én aktívát rendezett, mely a lakosságnak nyújtandó szolgálatok fejlesztésének kérdésével foglalkozott. Az aktíván megvitatták, miként lehet a nőket mentesíteni a fárasztó és hosszadalmas házi munkáktól s egyben a lakosságnak nyújtandó szolgálatok fejlesztésével hogyan biztosithatók a nők további munkalehetőségei. ® Tegnapelőtt fejeződött be Prágában a Csehszlovák Rádió és Televízió dolgozóinak konferenciája. A konferencia felhívással fordult az egész világon működő rádió- és televízióleadók dolgozóihoz, hogy harcoljanak a békéért és járuljanak hozzá a nemzetek közötti barátság megszilárdításához. © Az Olomouci Szódagyár dolgozói egy korszerű ú.j gépet helyeztek üzembe. A gépet. mely egyedülálló köztársaságunkban, a Chotébori Fémfeldolgozó Vállaiat állította elő. A gép egy műszak alatt 40 ezer limonádés üveget tisztít ki és tölt meg. 9 A kerületi nemzeti bizottságok tanácsai iskolaügyi osztályainak képviselői és az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériuma vezető dolgozói január 21-én Prágában értekezletet tartottak a munkásifjúság nevelésének megszervezéséről szőlő törvényjavaslatról. O Szlovákiában ez év japuár elején a népi orosz nyelvtanfolyamok 2971 köre működött, melyeket 39 935 hallgató látogatott. Moszkvában megalakult a Csehszlovák-Szovjet Barátság Társasága (Folytatás az 1. oldalról) tott arra, hogy a szovjet-csehszlovák együttműködés a nemzetek közötti együttműködés új típusa, amely az egyenjogúság, a proletárinternacionalizmus elvein alapszik. Az utóbbi időben a szovjet közvélemény köreiben egyre gyakrabban nyilvánult meg az a kívánság, meg kell alapítani a Szovjetunióban a Szovjet-Csehszlovák Barátság Társaságát, melynek célja a két állam közötti testvéri barátság és eijyütt

1működés további fejlesztése és megszilárdítása, a kulturális kapcsolatok kiterjesztése, a tapasztalatok kicserélése lenne a gazdasági és kulturális építés terén. „A szovjet és csehszlovák nép barátságának és együttműködésének további megszilárdítására a kezdeményező csoport nevében javasolom, hogy a Szovjetunióban alapítsuk meg a Szovjet-Csehszlovák Barátság Társaságát — jelentette ki Osztrovityanov akadémikus. — Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy a Szovjet-Csehszlovák Barátság Társaságának megalapítását minden szovjet ember örömmel fogadja és munkájában támogatni fogja". A szónok szavait elismerő taps jutalmazta. A Szovjet-Csehszlovák Barátság Társaságának megalapítására irányuló javaslatot támogatták a további szónokok: Viktor Blazsenov mozdonyvezető, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője, Oleg Honcsár, ukrán író, J. Hahalin asszony, a leningrádi területi tanács végrehajtó A Csehszlovák-Lengyel Baráti Szövetség ünnepi estje (CTK) - A Csehszlovák-Szláv Bizottság Varsó városának a szovjet hadsereg által való felszabadítása 13. évfordulója alkalmával január 21én a prágai Nemzeti Klubban megrendezte a csehszlovák-lengyel barátság ünnepi estjét. Az ünnepi esten részt vettek közéletünk képviselői, František Mazur, a Lengyel Népköztársaság prágai nagykövete, valamint a prágai diplomáciai testület egyes tagjai is. J. Vodička nemzetgyűlési képviselő, a CSKP KB tagja megnyitó beszéde után J. Zeman altábornagy, nemzetgyűlési képviselő, a CSKP KB tagja beszélt a Varsó városa felszabadításával kapcsolatos hadműveletekről. Megemlékezett a szovjet és a lengyel katonák hősiességéről, akik megsemmisítő csapásokat mértek a hitleri megszállókra és visszaadták a lengyel föld szabadságát. Hangsúlyozta, hogy a Csehszlovákia és Lengyelország közötti testvéri együttműködés hozzájárul a két ország gazdasága, kultúrája és művészete kibontakoztatásához és egyben hozzájárulást jelent a béketáborhoz tartozó országok szövetségének megszilárdítása szempontjából is. Kazímicrz Vitaszew^ki . altábornagy, a Lengyel Népköztársaság prágai katonai attaséja beszédében hangsúlyozta, hogy Lengyelország és Csehszlovákia népei a két ország felszabadításáért folyó harcokban vérrel pecsételték meg barátságukat. Rámutatott arra is, hogy már a háború utáni első években is szilárdult ez a szövetség és jelentősen hozzájárult a lengyel gazdaság megújhodása kezdeti nehézségeinek áthidalásához. Az ünnepi est második felének gazdag programja keretében felléptek a legjobb prágai művészek. bizottsága elnökének helyettese és Sz. Pilipcsuk, a „Szlavjanye" folyóirat főszerkesztője. < Valamennyien melegen ajánlották a társaság megalakítását, amely még jobban elősegíti a két ország népének közeledését. Ezután J. Vošahlik, Csehszlovákia moszkvai nagykövete mondott beszédet, aki legelőször is köszönetet mondott a kezdeményező csoportnak javaslatáért, sok sikert kívánt a társaságnak munkájában, amely hozzá fog járulni a szovjet és csehszlovák nép testvéri kapcsolatainak elmélyítéséhez, a csehszlovák élet, kultúra, tudomány és művészet sokoldalú megismeréséhez. T. M. Zujeva asszony, az Orosz SZSZSZK kulturális ügyeinek minisztere, ezután előterjesztette a Szovjet-Csehszlovák Barátság Társaságának megalapítására vonatkozó javaslatot, amelyet a jelenlevők viharos tapssal jóváhagytak. V. V. Vinogradov akadémikus ezután a Külfölddel Való Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Össz-szövetségi Társaság, a Párizsi Kommün moszkvai üzem és a MHAT kollektívájának nevében javaslatot nyújtott be a társaság vezetőségének megválasztására. A Szovjet-Csehszlovák Barátság Társasága vezetőségének 4^ megválasztott vezetőségi tagja között van B. A. Alekszandrov, az Alekszandrov dal- és táncegyüttes vezetője, V. G. Blazsenov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője, I. T. Grisin. a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete, Sz. R. Zaharov, a leningrádi Szkorohod üzem igazgatója, N. V. Laptyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Cseljabinszk kerületi bizottságának első titkára, R. J. Malinovszkij, a Szovjetunió nemzetvédelmi minisztere, a Szovjetunió marsallja, T. Sz. Malcev, neves mezőgazdasági újító, a Szocialista Munka Hőse, A. N. Szaburov, vezérőrnagy, a Szovjetunió Hőse, Sz. P. Scsipacsev költő, I. I. Udalcov, a történelmi tudományok kandidátusa, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága felelős munkatársa. A vezetőség tagjai külön ülésen megválasztották körükből a társaság elnökét és helyetteseit. A Szovjet-Csehszlovák Barátság Társaságának elnökévé K. V. Osztrovityanov akadémikust, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnökét választották. Alelnökök a többi között A. V. Dinkin, a sztálingrádi városi szovjet végrehajtő bizottságának elnöke, J. G. Hahalina asszony, a leningrádi kerületi szovjet végrehajtó bizottsága elnökének helyettese, I. V. Kapitonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai városi bizottságának első titkára és T. M. Zujeva asszony, az Orosz SZSZK kulturális ügyeinek minisztere. Az alakuló gyűlésről táviratot küldtek a Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetsége Központi Bizottságának. A táviratban a gyűlés részvevői kifejezik azon szilárd meggyőződésüket, hogy a Szovjet-Csehszlovák Barátság Társaságának megalakítása, amely megfelel a szovjet nép hö óhajának, kedvező befolyást fog gyakorolni a Szovjetunió és Csehszlovákia nemzetei testvéri barátságának fejlesztésére és megszilárdítására. \ A CSKP KB levelével kapcsolatos országos vita eddig sohasem tapasztalt mértékben ébresztette fel a kassai kerület csaknem egész lakosságának alkotó kezdeményezését. Dolgozóink eddig még talán sohasem Ifapcsolódtak be ily tömegesen a hazánk gazdasági építésével kapcsolatos fontos feladatok megoldásába, mint az országos vita folyamán. A vitában jelentős mértékben részt vettek kerületünk valamennyi fokozatú nemzeti bizottságai is. Dolgozóink a CSKP KB levelével kapcsolatos vita keretében igen sok értékes javaslatot tettek, közölték ötleteiket és bíráló észrevételeiket a nemzeti bizottságok munkájának irányítására, valamint arra vonatkozólag, hogy polgáraink az eddiginél nagyobb mértékben vegyenek részt az állam igazgatásában, gazdaságunk — különösen a mezőgazdaság, a helyi gazdálkodás, az egészségügy, az iskola- és kulturális ügyek, a kereskedelem, a begyűjtés, stb. — irányításában. A CSKP KB leveléről a kerület 466 községében folyt a vita. A vitában több ezer polgártársunkon kívül a nemzeti bizottságok mellett működő számos albizottság, a nemzeti bizottságok aktíválnak, továbbá a kerületi nemzeti bizottságok és járási nemzeti bizottságok tanácsai osztályainak, igazgatóságainak aktívái és aktivistái, valamint a helyi nemzeti bizottságok mellett működő nőbizottságok tagjai is részt vettek. Az országos vita az eddiginél fokozottabb mértékben arra késztette az EFSZ-ek tagjait és az egyénileg gazdálkodó parasztokat, hogy elgondolkozzanak rajta, miként tökéletesítsék a mezőgazdasági munkákat, mily módon tegyék termékenyebbé a földet s növeljék mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztési termelést Egyes EFSZ-ek eddigi eredményei arról tanúskodnak, hogy a szövetkezetek jobb irányítása és tagjainak fokozott igyekezete lehetővé teszi az ötéves GAZDAG EREDMENY idő alatti teljesítését. így például a szepsi, trebišovi, Ievočai járásokban és egyebütt működő EFSZ-ek közül több szövetkezetben kötelezettséget vállaltak a CSKP KB levelének megvitatása alkalmával, hogy 4 év alatt teljesítik az ötéves tervben reájuk háruló feladatokat. A CSKP KB levelének megvitatása után kerületünk-számos községében új EFSZ-ek alakultak, több községben pedig, ahol kisebbségi földmüvesszövetkezetek voltak, a parasztok többsége belépett az EFSZ-ekbe, avagy egészközségi földművesszövetkezetek létesültek. A kerület nemzeti bizottságai a begyűjtéssel kapcsolatos feladatok biztosítása terén is fokozták aktivitásukat. Pl. a Ievočai járásban — a tej kivételével — határidő előtt teljesítették a mezőgazdasági termékek begyűjtésével kapcsolatos összes feladatokat. A nemzeti bizottságok egyéb feladataikat is teljesítették, beszedték az esedékes adókat, biztosítási illetékeket, stb. Az összes fokú nemzeti bizottságok kezdeményezően bekapcsolódtak a nyilvános gyűlések előkészítésével kapcsolatos munkálatokba. A kerületi nemzeti bizottság tagjai, akik részt vettek az országos vita keretében rendezett nyilvános gyűléseken, maguk is felszólaltak s azokról a feladatokról beszéltek, melyeket a jövőben kell teljesítenünk a szocializmus építésének betetőzése érdekében, s beszéltek az akció-programtervek és egyéb feladatok, különösen a második ötéves terv határidő előtti teljesítéséről. A JNB-k és a HNB-k tagjai szintén tevékeny részt vettek a vitában A HNB-k mellett működő nőbizottságok külön gyűléseiken, vagy a HNBvel közösen szintén megvitatták a CSKP KB levelét s számos értékes terv mezőgazdasági vonatkozású fel- észrevételt és javaslatot tettek a vita adatainak az előirányzottnál rövidebb keretében. A nemzeti bizottságok által rendezett nyilvános gyűléseken összesen 6373 nemzeti bizottsági tag vett részt. Kerületünkben 522 nyilvános gyűlést rendeztek. A nemzeti bizottságok által megszervezett nyilvános gyűléseken 45 322 ember vett részt és a gyűléseken lefolyt vitákban 4989-en szólaltak fel. A felszólalók gazdasági és kulturális életünkre vonatkozó 3984 különböző javaslatot tettek, ötleteket és bíráló észrevételt közöltek; ezek közül 827 a különféle fokozatú nemzeti bizottságok munkájára és tevékenységére vonatkozott. A nemzeti bizottságok apparátusa dolgozóinak hozzászólásai főleg az ügykezelés egyszerűsítésére, az irányítás olcsóbbá, s rugalmasabbá tételére, valamint a nemzeti bizottságok s az alájuk rendelt ágazatok gazdálkodására, különösképpen pedig az alacsonyabb fokozatú nemzeti bizottságok ügykörének további decentralizálására s jogkörének bővítésére irányultak. 3984 javaslatból 1846 a HNB-k hatáskörében, 1364 a JNB-k hatáskörében és 774 a KNB hatáskörében nyert elintézést. A felsőbb szervek elé terjesztett 578 hozzászólás közül 442 a nemzeti bizottságok tevékenységére, szervezésére, irányításának módszereire és formáira vonatkozott. A központilag irányított szakaszokra vonatkozó 43 észrevételt a felsőbb szervekhez továbbították. A vita eredményei kerületünkben a nemzeti bizottságok által irányított összes gazdasági szakaszok terveinek jobb teljesítésében nyilvánulnak meg. így a CSKP KB levelének közzététele után kerületünk gazdasági szakaszán észlelhető volt az EFSZ-ek jelentős fejlődése. A múlt évben összesen 60 új EFSZ alakult a kerületben. 165 EFSZ pedig egészközségi vagy többségi szövetkezetté fejlődött. Ez a folyamat főképpen a falvainkon végbemenő viták során valósult meg. Kerületünkben 1957-ben 10 335 új tag lénak. Ebből az összegből 10 százalék jutott a szövetkezet oszthatatlan alapjának. Hasonló jó eredményeket értek el a ľubicai, a Slovenská Ves-i és további EFSZ-ekben is. A CSKP KB levelével kapcsolatos vita és intézkedések kedvezően nyilvánultak meg a mezőgazdasági termékek begyűjtésére vonatkozó feladatok teljesítésében is. Kerületünkben tavaly fordulatra került sor e téren, mert - a tojásbegyűjtés kivételével - maradéktalanul teljesítették az összes begyűjtési feladatokat. A kerület 1957-ben a következőképpen teljesítette a fő mezőgazdasági termékek begyűjtésével kapcsolatos feladatokat: pett az EFSZ-ekbe és 63168 hektár mezőgazdasági földdel gyarapodott az EFSZ-ek földalapja. Az 1957. év végén már 301 EFSZ működött a kerületben, melyek 19 269 mezőgazdasági üzemet foglalnak magukban. A szövetkezeti gazdálkodás fellendülése 1958-ban sem lankad, az egyénileg gazdálkodó parasztok további 4 községben döntöttek a közös gazdálkodás mellett. Ebbe a 4 új EFSZ-be 596 paraszt lépett be 3337 hektár földterülettel, úgyhogy a kassai kerületben a szocialista szektor az összes mezőgazdasági földek 65 százalékán gazdálkodik. Az 1957-re szóló terv szerint 50 900 hektár földdel kellett volna gyarapítani az EFSZ-ek földalapját, a gyarapodás azonban 63 168 hektárt tett ki. A CSKP KB levelével kapcsolatos vita jelentős mértékben hozzájárult ahhoz is, hogy a mezőgazdasági munkák 1957-re előirányzott és utólag bővített tervét teljesítettük és emellett jelentős költségmegtakarításokat értünk el. Az őszi szántást 21 ezer hektárral nagyobb területen végeztük el, mint az előző évben. Az állami gazdaságok is teljesítették és túlszárnyalták a hektárhozamok tervében előirányzott feladatokat. Szép eredményeket értünk el a sertések hizlalásában és súlygyarapodásában is. A borjak tervben előirányzott súlygyarapodását darabonként és naponként 9 dkg-al, a szarvasmarhákét 4 dkg-al sikerült túlszárnyalni. A földmű vessző vetkezetek — különösen az újonnan alakított EFSZ-ek szép eredményeket értek el a munkaegységek értékét illetőleg is. így pl. a Stráne p/T községben működő EFSZ-ben 37,50 koronát tett ki egy munkaegység értéke a tervben előirányzott 20 korona helyett és a végelszámolásnál összesen 302 817 koronát fizettek ki a szövetkezet tagjaimarhahús sertéshús tej tojás gabona burgonya cukorrépa széna A vita folyamán 132 százalékra 100,1 százalékra 100,9 százalékra 97,5 százalékra 126 százalékra 146 százalékra 136.8 százalékra 108.9 százalékra kerületünk dolgozói értékes kötelezettségeket vállaltak. A gálszécsi járásban például 20 kollektív felajánlást tettek, melyeknek értéke 342 ezer korona, a királyhelmeci járásban 23 egyéni és 31 kollektív kötelezettséget vállaltak összesen 120 ezer korona értékbén. A kerület állami gazdaságai kötelezettséget vállaltak, hogy 1960 végéig az eddigi 2850 literről 3250 literre növelik a tehenenkénti tejhozamot. 12 százalékkal a tehenek állományát és az összes gazdaságokon bevezetik a szarvasmarhák hizlalását. Általában elmondható, hogy a CSKP KB levelével kapcsolatos vita felkeltette kerületünk dolgozói széles tömegeinek a különféle problémák iránti érdeklődését. A lakosság az eddiginél sokkal nagyobb mértékben vesz részt az állam igazgatásában, a gazdasági élet irányításában. Peter Miček, a Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság dolgozója. ÜJ SZO 2 ú 1953. január 23.