Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-22 / 22. szám, szerda

Tapasztalatok az évzáró taggyűlésekről Üzemi és falusi pártszervezeteink most tartják évzáró taggyűléseiket, melyek jelentősége az idén azzal fokozódik, hogy a CSKP KB levele alapján indított országos vita zárórészében és a pártunk XI. kongresszusára való előkészületek időszakában folynak. Bár a pártszervezetek többségében még nem tartották meg az évzáró taggyűléseket, már most megállapíthatjuk, hogy a kommunisták csaknem mindenütt jól felkészültek az előző évzáró taggyűlés óta végzett munkájuk értékelésére és jövőbeni feladataik pontos meghatározására. A TREBIŠOVI járási pártbizottság különös gondot fordított arra, hogy az előkészületekkel ne csak a pártszervezetek elnökei, hanem a pártbizottságok többi tagjai is törődjenek. Ezért az aktívára — amelyen az évzáró taggyűlésekkel kapcsolatos teendőkről volt szó — az elnökökön kívül meghívták a pártszervezetek többi funkcionáriusait is. Az aktíva után a nagyobb pártszervezetekben bizottságok létesültek a beszámolók összeállítására. Mikor ezeket elkészítették, bemutatták őket a járási pártbizottságnak. A kapott tanácsok alapján nem egy pártbizottság bővítette vagy javította a beszámolót. A pártbizottságok tagjai azzal, hogy nagy súlyt fektetnek .a beszámolók összeállítására, jó alapot adnak az évzáró taggyűléseken folyó vitáknak. Ha azonban csak egy elvtárs — gyakran a pártszervezet elnöke egymaga készíti elő és tartja a beszámolót, nem adhat sokoldalú, mindent átfogó képet a pártszervezet munkájáról és a vele kapcsolatos kérdésekről. Ilyen esetekben a vita gyakran csak szűk keretek között, az előadó által fontosnak tartott egy-két probléma körül forog, k A DRIEŇOVÍ falusi pártszervezet évzáró taggyűlésén a beszámoló nem szenvedett az említett hibákban. Tizenhárom hozzászólás a felvetett kérdésekhez éppoly tanúlságos volt, mint i maga a beszámoló. A kommunisták alaposan foglalkoztak a községükben végzett tömegpolitikai és kulturális munkával és értékelték a párttagok politikai fejlettségét. Különösen sokat foglalkoztak a község szövetkezetének megerősítésében szükséges feladatok biztosításával. A pártszervezet nagy igyekezetet fejt ki, hogy az EFSZ még jobb gazdasági eredményeket érjen el. Ez nagyrészben függ a jő meggyőző munkától is. — A szövetkezet tagjaival meg kell értetnünk, hogy a közös vagyon meg nem becsülése — s erről konkrét esetek hangzottak el a gyűlésen — anynyit jelent, mintha egy földművescsaládban az egyik családtag elpazarolná a család által szerzett javakat — hangoztatták gyűlésükön a drienovi kommunisták. De nemcsak maguk között beszélgetnek erről. Határozatba foglalták, hogy a szövetkezet becsületes és dolgos tagjaival együtt harcolni fognak az említett jelenségek ellen. ČÄSTKOV községben a falusi pártszervezet tagjai szintén foglalkoztak évzáró taggyűlésükön községük EFSZének problémáival. Megállapodtak abban, hogy a járási pártkonferencia napjáig további 20 kis- és középparasztot győznek meg a szövetkezetbe való belépésre. Ezzel kapcsolatban felosztották egymás közt a feladatokat. Ezért dicséretet érdemelnek a částkovi kommunisták. Beszélnünk kell azonban az évzáró taggyűlés fogyatékosságairól is. A pártszervezetek most ellenőrzik mindenütt, mennyire fegyelmezettek a tagok és tagjelöltek, a tagdíj fizetésében. Ezen a téren bizony hibák vannak a častkovi pártszervezetben, erről azonban senki, Reszé

lqetésünk pártunk leveléről Néhány szó a tojástermelésről Pártunk levele álapján 1960-ban 470 tojást kell termelnünk egy hektárrá számítva. Lehetséges ez? Erre a kerdésre Vörös Imre, a hidaskürti szövetkezet elnöke így felelt: — Lehetséges, de gondoskodnunk kell arról, hogy megfelelő tyúkállományunk legyen. — Hogyan biztosítják a tojástermelés növelését? — Jelenleg legfontosabb feladatunk, hogy 500 tyúkot befogadó tyúkölat építsünk fel. A már felépített és az épülő tyúkólakban összesen 2500 tyúkot helyezünk el s egy-egy tyúktól el akarjuk érni az évi 110 tojást. Így akarjuk biztosítani a tojástermelés terén kitűzött feladatokat. — Jelenleg hány tyúkja van a szövetkezetnek? — Több mint 1400. Erre az évre háromezer csibét rendeltünk meg. Reméljük, hogy az idén sikerül kiegészítenünk tyúkállományunkat. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta. — még a beszámoló sem tett említést. Az évzáró taggyűléseken a pártszervezetek számon tartják, hogyan érvényesítik a párt vezető szerepét a tömegszervezetekben. A turovai falusi pártszervezetben, az Ipolysági Állami Gazdaság üzemi pártszervezetében és másutt is a kommunisták részletesen foglalkoznak azon párttagok munkájával, akik tömegszervezetekben töltenek be funkciót, vagy a tömegszervezetekben levő pártcsoportok tagjai. Egyes elvtársak dicséretet kaptak, másokat meg bíráltak a pártonkívüliek körében végzett tevékenységükért. A pártszervezetek foglalkoznak azzal is, hogy a jövőben hogyan fogják megjavítani befolyásukat a tömegszervezetek munkájára. Az üzemi pártszervezetek foglalkoznak az üzemek termelési kérdéseivel, különösen azzal, hogyan érvényesítették ellenőrzési jogukat. A tőketerebesi Stavohuty kommunistái évzáró taggyűlésükön arról beszéltek, hogyan segíthetné üzemük az EFSZ-ek beruházási építkezéseit. Az elvtársak rá- jesítésével" "javulni fog a helyzet, mutattak a lehetőségekre az építkezési ' anyagok termelésének növelésében. A kommunisták, amikor a termelési kérdésekről beszélnek, foglalkoznak az országos vitában a pártonkívüliek részéről elhangzott sok-sok megjegyzéssel. A CSKP KB leveléről folyt vitában igen sok javaslat hangzott el, melyek megvalósítása nagyrészt a pártszervezetek gondoskodásától függ. Bár igen fontos, hogy a pártszervezetek foglalkozzanak a termelési kérdésekkel, ezekre a pártmunka szemszögéből kell tekinteniük. AZ IPOLYSÁGI járásban a Felsőszemerédj Gép- és Traktorállomás üzemi pártszervezetének évzáró taggyűlésén a beszámoló nagyobbrészt a mezőgazdasági munkálatok menetét értékelte az egyes időszakok szerint, de igen kevés figyelmet szentelt magának a pártmunkának. Hiba volt mindjárt az, hogy a beszámoló nem indult ki a tavalyi évzáró taggyűlésen elfogadott határozatból, sőt meg sem említette azt. A pártbizottság egész éven át kevés gondot fordított a határozatok ellenőrzésére. A beszámolóban ugyan szó volt arról, hogy a pártbizottsági üléseken a részvétel elégtelen, hogy a traktorosbrigádokon a pártcsoportok nem dolgoztak, hogy a pártoktatás hiányosan folyt, stb., de rá kellett volna mutatni a hibák gyökerére, arra is, mi gátolta a tagokat a tevékenyebb munkában. Tavaly ilyenkor a gépállomás kommunistái célul tűzték ki, hogy 18 tagjelöltet vesznek fel a legjobb, legöntudatosabb dolgozók sorából. Nagy számban vannak ilyen dolgozók a gépállomáson, mégiscsak ketten lettek közülük tagjelöltek a múlt évben. A vitában az- elvtársak részben pótolták a beszámoló hiányosságait. Egyes elvtársak a pártszervezet munkájában elkövetett hibákat azzal magyarázták, hogy a tagság szétszórtan lakik a járásban és nehéz őket összehívni. De miért nem dolgoztak a pártcsoportok, hisz náluk ez a nehézség nem áll fenn. Még több miértet sorolhatnánk fel, de talán felesleges. Ha a pártbizottság ebben az évben törődni fog az évzáró taggyűlés határozatainak telMagasabb színvonalú lesz a pártokta,tás, több tagjelöltet vesznek fel, nagyobb befolyást gyakorolnak a tömegszervezetek munkájára és a szocialista munkaverseny elmélyítésére, Az elvtársak határozatot hoztak a pártcsoportok munkájára és a pártsajtó terjesztésére vonatkozólag is. Ha teljesülnek a határozatok, a jövő évzáró taggyűlésen a most választott pártbizottság jobb eredményekkel állhat a tagság elé. Jó lesz, ha nemcsak a pártbizottság tagjai, hanem a gépállomás többi kommunistái is a Banská Štiavnica-i járásban lévő Horná Roveň, Kláštová és Zakýl községek falusi pártszervezeteinek példájára egyéni kötelezettségeket vállalnak a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére, az évzáró taggyűlésen elfogadott határozatokkal összefüggő feladatok teljesítésére. Drábek Viktor ' T^ A brnói Prúmstav vállalat dolgozói építik a „Morava" televíziós adóállomas épületét a Kojál-hegyen, amely 630 m magas. A munka a kedvezőtlen időjárás ellenére is jól halad. Meg kell jegyezni, hogy az új, 300 méter magas antennával ellátott adóállomás lesz hazánk legerősebb TV-adója. Képünkön az új adóállomás irányító helyiségének építését láthatjuk. E. Bican ČTK felvétele. Nagy feladatok előtt ál) a kék hadsereg Fontos párt- és kormányintézkedések a vasúti forgalom megjavítására • Jobb munkamegszervezés a vasutaknál Vagy két hete beszéltem az ostravai Nitrogénművek főmérnökével. Panaszkodott. Azt mondta, hogy végre ebben az évben megvolnának az előfeltételek a gyár teljes kihasználására, de az utóbbi időben egyre gyakoribb a vagonhiány. Hasonló gondokkal küzdöttek a többi üzemek is. Az utóbbi időben aztán már nemcsak a teher-, hanem a személyforgalomban sem ment minden a legideálisabban. A vonatok gyakran órákat késtek, lassan ment a vagonok kiürítése, néha fűtőanyaghiánnyal küzdött maga a vasút is, mert nem biztosították a kellő menynyiségű szenet, különösen a mostani téli időszakra. Külön kell megemlíteni a bányák helyzetét, amelyek gyakran a kifejtett szén elszállításának késéséért jelentős kárt szenvedtek. Mivel a vasúti forgalom jó vagy rossz munkája népgazdaságunk valamennyi ágára kihat, sokszor éppen TÍZ ESZTENDŐ ALATT... Érdekes cikket olvastam a kisvisnyói szövetkezetről az Oj Szó novemberi számában. Ellátogattam ezután ebbe a Túróc völgyi kis faluba, a szövetkezet irodájában éppen akkor dolgozták az 1958-as tervéken, s egyúttal a zárszámadásra is készültek. 1948 FEBRUÁRJA UTÁN Oj ÉLET KEZDÖDÖTT Kisvisnyó községben is. A kulák vezetők helyét a dolgozó nép fiai váltották fel, ók vezetik a községet. Erősödik a pártszervezet, terjed a nagyüzemi gazdálkodás eszméje. Jő előadók magyarázzák a közös gazdálkodás előnyeit és azt, hogy a gépek és a műtrágyák használatával nagyobb .hektárhozamokat lehet elérni. 1949ben megalakult az első típusű szövetkezet. Sok volt sŕi ellenvetés, fenyegetőzés, többeknél nagy a kétségbeesés. - Mi lesz velünk, ha mindenünket elveszik? Oda lesz a föld, a marhaállomány. Éhenhalunk. Mit ér így az élet? De ma, 10 év után mosolyogva gondolnak mindenre. A szövetkezeti gazdálkodás megváltoztatta a falu képét. Majdnem minden házat megújítottak, ÜJ HÁZAKAT ÉPÍTETTEK. Befejezés előtt áll az új kultúrház építése. Minden háznál szól a rádió, olvassák az Oj Szót, amelyet figyelmesen olvasnak, s a villany is kigyúlt a faluban. Csak most kezdenek emberül élni. S amint évről évre nő a jövedelem, annál inkább ragaszkodnak a szövetkezethez. A volt nincstelenek, a kétkezi munkások nem járnak már aratni a 10. határba, Szilárdy nagyságos úr földjére, mint régen. A közelgő zárszámadás örömnapot jelent a faluban, akárcsak az előző években. A község nem nagy, 36 házból áll. Lakóinak száma 120. A szövetkezetnek van 92 hektár szántója, 53 hektár gyenge rétje és 79 hektár kimutatott, de a valóságban nem létező legelője, Csak 30 hektár az igazi legelő. A tervezett pénzbevétel azért szép, 350 ezer korona. Igaz, van miből. Van a szövetkezetben 100 anyajuh, 65 szarvasmarha, 25 koca, 50 süldő és hízó, 2 pár ökör, négy pár lő és két csikó. Van ezenkívül egy új Zetor traktor, villannyal hajtott daráló, szecskavágó, fűrész. Aztán van egy új sertésistálló, juhakol, amelyet házilag ügyesen átalakítottak a szarvasmarhák részére. A 100-as új istálló alapját már lerakták. A munkaegység 16 korona készpénzben, 3,5 kg szemestakarmány, 2 kg széna, 2 kg szalma és 1 kg burgonya. Az ezer munkaegységet keresők jövedelme 35 mázsa szemestakarmány 7000 korona értékben, 20 mázsa széna 1400 korona értékben, 20 mázsa szalma 400 korona és 10 mázsa burgonya 600 korona értékben. A FÉL HEKTÁR JÖVEDELEM IS KITESZ 2000 KORONÁT. Az összbevétel 27 400 korona, a havi jövedelem körülbelül 2000-2300 korona. Az 500 munkaegységet keresők jövedelme 1000-1200 korona. Minden szövetkezetesnek van egy tehene, egy fias sertése, egy-két hízója, 20 — 50 aprójószága. így aztán élelemre, tejre, kenyérre, zsírra, húsra nincs kiadása. Tüzelőben sincs hiány. Mindezt tudva elhihető, hogy Kisvisnyón már mindenki megelégedett és senki sem sírja vissza a „régi jó világot", amikor látástól vakulásig dolgozott és mégsem akadt ház, ahol adósság ne lett volna. A tagok már azon gondolkoznak, mihez kezdjenek az összegyűlt pénzzel. A szövetkezét bevétele nemcsak hogy elérte a tervezett 350 000 koronát, de jóval túl is szárnyalta azt. Lenből 150 000 koronát, hízómarhából 70 000 koronát, A SERTÉSTENYÉSZTÉSBŐL 50 000 KORONÁT, tejből 25 000 koronát, a juhtenyésztésből 30 000 koronát, a terven felüli terményekből 30 00Ű koronát, lóheremagból 15 000 koronát, más egyéb termékekből 20 000 koronát, összesen 390 000 koronát kaptak. S vajon akad-e tövis a rózsa között? Mit mond az elnök? Azt mondja, hogy a tagok szorgalmasan dolgoznak, de azért nem mindig fogadnak szót. És mit mondanak a tagok? Azt, hogy szeretnének többet tudni a szövetkezet belső dolgairól, legalább annyit, mint a szomszédos községben, ahol a pénztárnok minden hónap végén felolvassa a bevétel és kiádás tételeit. Mit csinál az éjjeliőr? ősszel megfogták a kukoricadézsmáló kétlábú nyulakat, de tovább semmi sem történt. Mit csinálnak az ellenőrök? Bölcsen hallgatnak, csak nem szereznek maguknak haragosokat. Mindezek ellenére a szövetkezet jól működik, a tagok elégedették, de ha egy kicsit másképp mennének a dolgok, úgy a munkaegység értéke nem 16, hanem 26 korona lehetne. Reméljük, az új vezetőség meghallgatja a tagság kívánságát és 1958ban elérik az óhajtott 26 koronát munkaegységenként. SZIGORÚBB LESZ AZ ELLENŐRZÉS a pénztári kiadások felett, a raktárkönyvek vezetésében és a vásárolt és kiadott takarmány pontos nyilvántartásában. A kiküldött pedig azt javasolja, csökkenteni kell a gabonaneműek vetési területét és teljesíteni a tagok kívánságát. Petija Jenő, Tornaija a rosszul megszervezett szállítás okozta a termelési tervek hiányos teljesítését. Ezt az állapotot természetesen joggal nem nézték jő szemmel azok, akiket közvetlenül érintett az áruszállítás. A becsületes dolgozók számára nem közömbös, mekkorák a termelési költségek, mert ettől is függ életszínvonaluk emelésének lehetősége. Például az építészetben s .k helyen az anyag vasúti szállítása helyett kénytelenek voltak tehergépkocsikat igénybe venni, s ezért egyes építészeti vállalatoknak sok ezer koronával többet kellett kifizetniük. Kisebb-nagyobb mértékben tehát minden üzemet kellemetlenül érintett a vasutak nem kielégítő munkája, kezdve a legkisebb EFSZ-szel, egészen a legnagyobb nehézipari üzemekig. Az államvasutak egyes régebbi ,.szakemberei" azt állítják, hogy hazánk vasútvonalai már nem bírják a sokszorosan megnövekedett forgalmat. A vasutaknál — állítják aránylag alacsonyak a beruházások, ami a fejlesztés rovására megy. Mennyiben van igazuk? Elmondhatjuk bátran, hogy nincs igazuk, mert valódi szakember ilyen defenzív módon nem gondolkodhatik. Hiszen az államvasutak legjobb dolgozóinak, különösen a mozdonyvezetőknek a példája is mutatja, mennyi rejtett tartalék kínálkozik kihasználásra a vasutaknál. A bürokratikus módszerek azt eredményezték, hogy a vasút az egyik oldalon a beruházások növelését követelte, ugyanakkor 1953. óta a vasutak fejlesztésére előirányzott összegből 800 millió koronát nem használt fel. Pártunk és kormányunk az állami költségvetésben évente jelentős öszszeget irányoz elő a vasutak fejlesztésére. Évente a legmodernebb gőzés vülanymozdonyokkal teszik jobbá a közlekedést. Ha voltak is hibák, nem az elavult technikában kell azokat keresni, hanem a dolgozók kezdeményezése felkarolásának hiányában. A párt Központi Bizottsága kénytelen volt behatóan foglalkozni az említett hiányosságokkal. Fontos, hogy megjavítsák a vasutak eddigi leggyengébb oldalát, a munkaszervezést. Különösen nagy gondot kell fordítani a vagonok minél jobb kihasználására, a hibás kocsik gyors megjavítására, a ki- és berakodás meggyorsítására és szénmegtakarításra. A Központi Bizottság felhívással fordul az államvasutak valamennyi partszervezetéhez, melyben kéri a' kommunistákat, mutassanak rá az eddig elkövetett hibákra, kommunista nyíltsággal leplezzék le azokat, akik eddig a „k

;beszélés" politikáját követték, ahelyett, hogy a lehető leghelyesebb megoldást, a munka jobb megszervezését szorgalmazták volna. Az államvasutaknál a pírttagok és a többi becsületes dolgozók tízezrei megelégedéssel fogadták a párt és a kormány intézkedéseit. Mrtst már egyedül csak rajtuk múlik, milyen mértékben tudják valóra váltani fontos feladataikat. Dolgozó népünk bizik a kék hadseregben, hogy ebben az évben új, jobb alapokra helyezik munkájukat. K. T. M. f|| S70 i £ 1058. Inniiár 22.