Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-21 / 21. szám, kedd

A prágai Lenin-múzeumban... I Jlmht t a mtáílCL .. mindennap igen sokan találhatók. Lenin, a proletariátus nagy vezéré­nek életét és munkásságát eleveníti itt feí minden egyes kiállított tárgy. Lenin élete — ez a párt élete, munkássága ós éppen ezért sok kommu­nista és pártonkívüli dolgozó keresi fel a prágai és bratislavai Lenin-mú­zeumot, hogy tanuljon, további erőt merítsen, öntudatosságát edzze. (J. Mucha felvétele.) Sok sikert jabioncai kultúrtársak! Az 1957-es esztendő labloncára döntő befo­lyással volt. A .község egyénileg gazdálkodó parasztjai új útra lép­tek és csatlakoztak az egységes földművesszö­vetkezet tagjaihoz, hogy a szocializmus építését előbbre vigyék. A szocializmus gondo­latának győzelmes elő­retörése nemcsak a szö­vetkezeti termelés terén mutatkozott meg Jab­loncán, hanem a község kulturális színvonalának emelkedésében is. A község dolgozóit a kul­túrmunka terén is egye­sítette á közös cél és ennek van már ered­ménye is. December végén a Csemadok-csoport egy­felvonásos színdarabbal mutatkozott be lablon­ca szövetkezetesei előtt. Fellépett még a község 30 tagú férfiénekkara, melynek legifjabb tagja Szombathy igazgató-ta­nító elvtárs, aki egyben az énekkar vezetője és a falu kulturális élete kibontakozásának fárad­hatatlan elősegítője. Az énekkar lelkes tagja a 65 éves Sárog bácsi is, aki rendszeresen vesz részt az énekpróbákon. G. Kovács Lajos és Cso­bádi kultúrtársak nagy odaadással vesznek részt a kultűrmunka megszer­vezésében és ezért di­cséretet érdemelnek. A férfidatárda háromszó­lamú közkedvelt nép­dalokkal lépett fel. A dalárda tagjai egytől­egyig jó felkészültség­ről tettek tanúságot. A jabioncai Csema­dok-csoport lázasan ké­szülődik a Járási Dal­és Táncünnepélyre és szeretnének részt venni a kerületi szemlén is. Ez a csoport megér­demli, hogy például szolgáljon a többi helyi csoportoknak. A mű­kedvelő színjátszó cso­port Jabloncán a jövő­ben is arra törekszik, hogy minél több hala­dó szellemű színdarabot mutasson be a község dolgozóinak. SIMON JÖZSEF, a Csemadok járási tikára. ^IRODALOMRÓL- KÖNWEKRÜlá^ KORMOS: A REPÜLŐ KASTÉLY Ára 13,50 Kis. Kormos István népmese-feldolgozásait „Égigérő fa" címen jól ismerte és ked­velte olvasóközönségünk. Régi verseinek javát felfrissítette és néhány új verssel gazdagította kötetét a fiatal költő. Versei­ben a balladai drámaiság épp úgy helyet kap, mint a líra és a kissé vaskos, ízes népi humor. A gyermekek szórakoztató, de egyben rangos verskötetét Rogán Miklós ízléses illusztrációi öltöztetik méltó köntös­be. FRANK: JÉZUS TANÍTVÁNYAI 178 oldal, egészvászonkötés, ára 11,50 Kčs. A dél-németországi Würzburgból származó világhírű író „Jézus tanítványai" cimü regényében a német antifasiszta Ifjúság életét és harcait írja le mély emberisme­rettel, hallatlan ábrázolóképességgel. Né­met fiatalok Jézus tanítványai néven titkos \ szövetséget kötnek antifasiszta céljaik ér­dekében. Drámai cselekmény, érdekfeszítő történet, a szabadság után vágyó és a szabadságért nagy áldozatot ís magára vál­laló német fiatalok küzdelme, szerelem és humanista eszmeiség áradnak a könyv oldalairól az olvasó lelkivlláqába. A ma­gyarul most először megjelenő regény­nek nálunk is kétségtelenül rendkívül nagy sikere lesz. ST. ZWEIG: ÉGŐ TITOK 360 oldal, félvászonkötés, ára 21,— Kčs. Az „Égő titok" című novellán kívül „Ámok", „Leporella". „Az érzések zűrza­vara", „Epizód a Genfi tavon", „Könyves Mendel", „Huszonnégy óra egy asszony életéből". „Az ellentétes hasonmások", és a „Sakk-novella", Štefan Zweig 9 novellá­ját tartalmazza ez a könyv. Stefan Zweig a válsáqos pillanatok és korok írója volt. ezért Is lett legsajátabb műfala a tömör novella és az egyszerű történelmi riport. Ha a siker lenne az írói nagyság egyedüli mértéke. Stefan Zwelget a legnagyobbak közé kellene so­rolni. NOSZOV: JÔBARÁTOK a kommunista párt legyőzhetetlen fegyvere V. HUGÓ: A PÁRIZSI NOTRE DAME I.—III. A 3 kötet ára fűzve 9,— Kčs. V. Hugó e híres regényét olcsó kiadás­ban adjuk olvasóink kezébe. KLAUS MANN: MEPH1STO 324 oldal, félvászonkötésben, ára 18,75 Kčs. Izgalmas, művészi regény a 30-as évek Németországából. A történet hőseire — ha álnéven szerepelnek is — könnyű rá­ismerni: Thomas Mann, Erika Mann, Gründens, Gőring, Göbbels élete és sorsa köré fonódik a mű cselekménye. Sátáni kavalkádaként kavarog az olvasó előtt a szakadékba rohanó nácizmus vitustánca, s az óriás mocsár felett ott ragyog a szerző hite: a humánum, az emberiesség szelleme győzni fog a gonoszság felett. Noszov regénye 7—11 éves iskolás fiúk mindennapi életéről, csinyjelrfil számol be. A rendkívül erős, humoros kis könyv kisebb és nagyobb gyermekeknek kedvelt olvasmánya. OTČENÄŠEK : BRYCH POLGÁRTÁRS 576 oldal, egészvászonkötés, ára 29,30 Kčs. A neves cseh író regénye a fiatal értel­miség újjászületéséről, amely az eiső Cseh­szlovák Köztársaságbah nevelkedett, de amelyet az 1948-as februári eseményeket követő nagy társadalmi átalakulások érlel­tek meq harcos szocialistává. POLÄČEK: ÖTEN VOLTUNK CIMBORÁK 224 oldal, egészvászonkötés, ára 14,30 Kčs." A kiváló cseh realista ebben az elbe­szélésében gyermekkoráról Ír. A kisváros életét avermeki szemeivel látja és a kis­polgári viszonyok szatirikus bírálata mel­lett qyermekkorának költői képét mutatja be. Lenin nevével és tevékenysé­gével kapcsolatos emléknapok különösen az utóbbi években alkalmat szolgáitatnak a nemzetközi munkás­mozgalom nagy tanítója életének és művének mély elemzésére, tanyásának tanulmányozására, eszméinek elemzé­sére és gazdagságunk felhasználására hazánk szocialista építése felelősség­teljes és örvendetes feladatainak tel­jesítésében. Csehszlovákia dolgozó népének élete az utóbbi hónapokban Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusá­' nak előkészületei jegyében folynak. A kongresszusi előkészületek rendkí­vül nagy alkotó kezdeményezésre ser­kentették a néptömegeket. Rendkívül felélénkült az ideológiai élet pártunk­ban és a közéletben. A jelenkori ideo­lógiai kérdések tüzetes elemzése a CSKP Központi Bizottságának tavalyi júniusi ülésén és az SZLKP Központi Bizottsága legutóbbi ülésének határo­. zatai a feladatok ismeretével vértez­i tek fel bennünket a marxi-lenini világnézetnek a dolgozó tömegekben való szilárd gyökérveréséért, a bur­zsoá ideológia csökevényeinek kikü­szöböléséért folyó küzdelemben. Rendkívül fontos a marxi-lenini tanítás tisztaságáért folyó küzdelem. Karol Bacílek elvtárs az SZLKP Köz­ponti Bizottságának ülésén helyesen j mutatott rá, hogy „a kommunista mozgalom ereje éppen a marxi-lenini tanítás tisztaságában van". A marxi­lenini tanításiak gazdag életünk va­lamennyi szakaszán való következetes érvényesüléséért folyó küzdelem, el­sősorban Lenin tanításának jegyében, a leninizmusnak — az imperializmus és a szocialista forradalmak korszaka marxizmusának jegyében zajlik. » » * enin tiszteletre méltó helyet foglal el az emberiség szebb jövőjének útját egyengető tényezők között. Klement Gottwald nagyon jól jellemezte, hogy „egyedül azért győ­zött dolgozó népünk, egyedül azért győztük le a kapitalizmust, mert Le­nin útján haladtunk ..." Romáin Rol­land nagy francia író helyesen mond­ta, hogy „Lenin a tettek legnagyobb embere s egyszersmind a legönzetle­nebb ember volt századunkban". Mél­tán sorolhatjuk azonban Lenint a legjelentősebb tudományos dolgozók közé is, mert egyesült benne a láng­eszű politikai és szociális harcos és a kiváló tudományos kutató tehetsége. Lenin kétségtelenül a legjelentősebb gondolkodók — filozófusok, közgazdá­szok, történészek, tudományos szocia­listák közé tartozik. Nem véletlenül írta Andersen Nexö, a nagy dán pro­letár író, hogy a leninizmus tudomány, de „teljesen különleges és új tudo­mány: nem könyvszagú, hanem maga az élet..." A leninizmus jelentős szerepet játszott a történelemben, olyan anyagi erővé vált, amely a ki­zsákmányolt proletárok, kizsarolt pa­rasztok és elnyomott nemzetek száz­milliós tömegeit forradalmi megmoz­dulásra ösztönözte. Maurice Thorez helyesen látja a leninizmus rendkívüli erejének okait, amikor azt írja: „Lenin művei oly tömörek, hogy bennük min­dig új, gondolkodásra késztető mo­mentumokat találunk, a politikai események és problémák mindig új fényből tűnnek fel." • * * esterien kezelte Lenin a marxi dialektikus módszert. Azt mondhatjuk, hogy gyakorlati tevé­kenységében mindenekelőtt tudós, tudományos tevékenységében pedig mindenekelőtt forradalmi harcos volt. Lelkesedő értelmének és tudományos képességeinek egész erejét a dolgozók felszabadítása ügyének, a szocialista forradalomnak szentelte. Következe­tessége, elviessége, szívóssága forra­dalmi tevékenységében és filozófiai, közgazdasági vagy tudományos szocia­lista jellegű műveiben egyaránt meg­nyilvánult. Lenin szilárdan meg volt győződve a történelmi fejlődés törvényszerűsé­géről. Az emberiség szebb jövőjéért folytatott küzdelemben a népi töme­gek élén állt és mindenkor a népi tömegekre támaszkodott, sohasem té­vesztette őket szem elől, s ily módon mindig a helyzet elméleti elemzésére, az objektív társadalmi válóság tudo­mányos elemzésével alátámasztott elő­relátásra és következtetésekre tá­maszkodott. A társadalmi fejlődés objektív törvényszerűségeit vizsgáló tudománv számára gyakorlati politi­kai tevékenységének elválaszthatatlan része, biztos elméleti fegyvere volt, amely biztosította a forradalmi moz­galom győzelmeit és sikereit. Lenin politikai tevékenysége tulajdonképpen mindenkor a jelenkori haladó gondol­kodás által felvetett kérdésekre vá­laszt adó tudományos következteté­sek és felfedezések gyakorlati alkálmazása voit. Lenin mindig hangsúlyozta a mar­xista világnézetnek és az emberi kul­túra előző fejlődésének elválasztha­tatlan szoros összefüggését. Szünte­lenül hangsúlyozta, hogy a marxizmus azért legyőzhetetlen, mert igaz. A mar­xi-lenini politika jellemző vonása még a szigorú tudományosság elve, amely megkülönbözteti a munkásmozgalmat az ôssžes múltbeli és jelenkori politi­kai irányzatoktól. A politika és a tu­domány, az elmélet és a gyakorlat szoros összefüggése mindenkor Lenin alapelve volt. Éppen ezért, mert szilárd volt meg­győződése a forradalmi mozgalom po­litikájának tudományosságáról, Lenin fontos helyet szánt a tudománynak a szocializmus építése művében. Ismé­telten felhívta a figyelmet arra, hogy a tudomány egyetlen társadalmi rend­szer számára sem olyan fontos fejlő­déséhez, fennállásához és haladásához, mint a szocialista társadalom számára. A szocializmus tervszerű építéséhez tudományra, technikára, ismeretekre, művészetre és az emberiségnek a tör­ténelem folyamán összegyűjtött ta­pasztalataira van szükség. A tudomány mint az emberiség évszázados fejlődé­sének tömörített tapasztalata segíti a szocialista társadalmat abban, hogy a társadalmi termelést és elosztást tudományos irányításnak rendelje alá, mint azt a csehszlovák gazdaság most folyó átszervezésében látjuk. * • • örténelmi korszakunkat a marxizmus­leninizmus egyre újabb győzelmei jellemzik. Minden egyes nap a lenini alap­elvek további feléledését hozza magával, társadalmunk elmííetében és gyakorlatá­ban. A lenini alapelvek segítenek a mun­kásosztály forradalmi tanításának tovább­fejlesztésével szemben táplált közömbös­ség, a dogmatizmus és betürágás leküzdé­sében, alkotó kutatásra és a legfontosabb jelenlegi kérdések elméleti kidolgozására ösztönöznek bennünket. A világ kommunista és munkáspártjai képviselőinek tavaly novemberi moszkvai tanácskozásán jóváhagyott okmányok a je­lenlegi nemzetközi munkásmozgalom tapasz­talatai, a szocializmus építése és a kom­munizmusba való fokozatos . áttérésért a Szovjetunióban vívott harc terén szerzett tapasztalatok, a népi demokratikus országok szocialista építéséből, a népek nemzeti sza­badságharcából levont tanulságok alkotó módon való általánosításának példáját mu­tatják. Ezek az okmányok éppen szigorú tudományos jellegUk miatt oly nagy jelen­tőségűek és kétségtelenül komoly szere­pet játszanak a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért világszerte kifejtett további küzdelemben. Ha azonban ma egyre nagyobb mértékben látunk hozzá Lenin halhatatlan örökének szellemében a tudományos alkotó munká­hoz, az ideológiai élet felelevenítéséhez és elmélyítéséhez, a marxizmus-leninizmus egyre mélyebb alkalmazásához a szocializ­mus gazdasági, politikai és kulturális építé­sében, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az elméleti és politikai gondolko­dást és cselekvést csak az elvszerű marxi­lenini - álláspontból kiindulva tudjuk sike­resen továbbfejleszteni. Nem szabad szem elöl tévesztenlink azt a lenini elvet, hogy a marxista világnézet fejlődése nem alap­vető tanításainak felszámolása útján, ha­nem ellenkezőleg, ezeknek szilárd alap­ján, ezeknek az objektív valóság feltételei szerint változó tanoknak fejlesztésével és konkretizálásával történik. Éppen ennek a fontos lenini alapelvnek meg nem értése és tagadása vezet revizionizmusra, amely a jobboldali szocialistáknak „szocialista" lepel alatt a burzsoázia érdekeit objektíven védelmező, forradalmlatlan, opportunista politikáját igyekszik elméletileg megindo­kolni. Objektív valóság, hogy a jelenlegi nem­zetközi politikai helyzet már nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is eltér a legutóbbi háború előtti időtől. Az új helyzettel kapcsolatban nemcsak a helyzet­nek megfelelő új feladatok merülnek fel, hanem a munkásmozgalom fejlődése szem­pontjából létfontosságú új tanok keletkez­nek és újszerűen oldjuk meg a problémá­kat. A háború utáni helyzet legfontosabb ele­me az a körűimén,", hogy ma már nem­csak egyetlen szocialista állam létezik, ha­nem fennáll a szocialista államok rendsze­re. Ez a tény minőségileg hat a világ felépítésére, az államok kölcsönös kapcso­latainak fejlődésére, a politikai irányzatok és általában az emberek kölcsönös kapcso­latainak kialakulására és. nemzetközi vi­szonylatban új feltételeket teremt a szo­cializmusért vívott küzdelem számára. A marxista gondolkodás története pél­dául azt mutatja, hogy a megváltozott tör­ténelmi helyzettel kapcsolatban a szocia­lizmus győzelmét lehetővé tevő feltételek értelmezésében Is fontos változások követ­keztek be. Lenin például Marxnak a szo­cialista forradalom minden országban egy­idejű győzelméről hirdetett tanítását a for­radalom győzelmének előbb néhány vagy egyetlen tőkés országban valő lehetősé­géről szóló úlabb megfogalmazásával he­lyettesítette. Az SZKP XX. kongresszusa viszont rámutatott arra, hogy az erők mai világviszonya számos országban lehetővé teszi a parlament kihasználását a szocia­lizmusba való békés átmenetre, hogy a munkásosztály — a többi haladó társadalmi erőkkel szövetségben — kivívhatja a több­séget a parlamentben, azaz a szocializ­mus felépítését lehetővé tevő alapvető szo­ciális és politikai átalakulások békés meg­valósításának útján haladhat. I jPlmellett azonban nem szabad szem 'Xá elől tévesztenünk, hogy a forradalom marxi-lenini elmélete imént kifejtett fej­lődése ellenére az a tanítás, hogy az út a proletariátusnak a burzsoázia ellen foly­tatott osztályharcán keresztül, a szocialista forradalmon keresztül vezet a szocializmus­hoz, teljesen érvényes. A marxista tanítás története a prole­tárdiktatúra politikai formája kérdésének értelmezésében is fontos változásokra mu­tat. Lenin a szovjet köztársaságról, mint, a proletárdiktatúra politikai formájáról és egyéb formák kialakulásának lehetőségé­ről szóló tanítást hirdette. A népi demokra­tikus államok megalakulása igazolta ennek a tézisnek helyességét. Látnunk kell azon­ban, hogy a marxizmus-leninizmusnak a proletárdiktatúráról, mint a szocializmus győzelmének elkerülhetetlen feltételéről szóló alapvető tanítása teljesen érvény­ben maradt. Lenin arra is tanít bennünket, hogy a kommunista mozgalomnak mindenkor a pro­letár nemzetköziség elvein kell felépülnie. E lenini alapelvekből kiindulva Klement Gottwald azt írta, hogy „a nemzeti kér­dések értelmezését, mi, kommunisták a ha­ladás, az osztályharc alapvető kérdéseinek rendeljük alá". Csehszlovákia Kommunista Pártja tevékenységében mindenkor ragasz­kodott ehhez a marxi-lenini elvhez. Min­denkor küzdött a burzsoá nacionalista né­zetek ellen, melyek a nemzeti kérdést, az osztályharc kérdéseitől, az imperializmus elleni harctól, az ország politikai hatalmá­nak kérdésétől elszigetelten, elkülönítve értelmezik. A burzsoá nacionalizmus veszé­lye, amely Szlovákiában gyakran revizionista jelleget ölt és többnyire klerofasiszta, ludák nézetekkel van áthatva, mint arra az SZLKP Központi Bizottságának legutóbbi ülése rá­mutatott, még mindig nagyon időszerű és ezért rendszeresen küzdenünk kell elle­ne Emellett fontos, hogy az úgynevezett szlovák kérdés népi demokratikus rendsze­rünk által valő megoldásának necsak a történelmi eredményeire mutassunk rá, melyek Szlovákiát fejlett iparral és mező­gazdasággal rendelkező virágzó országgá varázsolták, hanem mutassunk rá a cseh és szlovák nemzet testvériségének törté­nelmi gyökereire is. Hisz a csehek és szlovákok nem akármilyen két nemzetet, hanem egymáshoz rendkívül közel álló két nemzetet képeznek. A csehek és szlovákok már a kö­zépkor elején megalakították közös államukat — a Nagy Morva Birodal­mat. 1848-ig közös irodalmi nyelvük volt. A szlovák és cseh nyelv ma is nagyon hasonlít egymásra. Annak ellenére, hogy a szlovákok, majdnem ezer évig Magyarország keretében él­tek, történelmük fontos korszakait mégis a csehekkel együtt élték át. Összekötötte őket például az Osztrák­Magyar Monarchiában a nemzeti el­nyomás elleni közös küzdelmük. Nagy személyiségeik, mint Kollár, Šafárik, Némcová, Ivan Hálek, Jilemnický és mások nemzeteink közös sorsát feje­zik ki. Cseh elvtársak álltak a szlo­vák munkásmozgalom és munkássajtó bölcsőjénél. Klement Gottwald elvtárs is Szlovákiában kezdte meg forradal­mi tevékenységét. Az egységes Csehszlovák Köztársa­ság megalakulása tehát a cseh és szlovák nemzet történelmi fejlődésé­nek természetes következménye. A Csehszlovák Köztársaság léte ter­mészetes jogra és történelmi hagyo­mányokra épüÍN Csehszlovákia Kom­munista Pártja ezért mindig küzdött a csehek és szlovákok szoros baráti viszonyáért. Mint Viliam Široký elv­társ hangsúlyozta, a történelmi ta­pasztalat igazolta, hogy „a szlovákok nemzeti vágyaikat nem a cseh nem­zet elleni küzdelemben, hanem a vele folytatott szoros együttműködésben, a cseh nép, elsősorban a cseh mun­kásság haladó demokratikus erőire támaszkodva tudták megvalósítani. „A lenini nemzetiségi politika alapel­vei a kommunista párt politikájának hathatós eszközét képezik. A kommu­nista párt konkrét viszonyainkra al­kalmazva a lenini elveket, messzelátó marxi-lenini politikájával megterem­ti a szocializmus teljes győzelmének feltételeit hazánkban. * • • apjainkban rendkívül világosan láthatjuk, hogy Lenin tanítá­sa és műve ma épp olyan erős és hatásos, mint életében. Tanulságok forrását jelenti az elméleti tevékeny­ségben és a politikai gyakorlatban. Az emberiség egyharmadrésze ma már a leninizmus jegyében építi szocialista jövőjét. Az első szocialista nagyha­talom, a Szovjetunió-- már gyors lép­tekkel halad a kommunizmus felé. Az elnyomott nemzetek százmilliós tömegei a leninizmus eszméitől ihlet­ve egymás után rázzák le a gyarmati uralom jármát. Nincs olyan erő, amely fél tudná tartóztatni a mar­xizmus-leninizmus diadalútját, a nemzeteknek a szocializmusba és kommunizmusba vezető útját. DR. HANZEL LEO, egy. magántanár ŰJ SZÓ f> & 1958. január 21.

Next

/
Thumbnails
Contents