Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-13 / 345. szám, péntek

A dolgozók gyűlése a bratislavai Kablo-üzemben A bratislavai Kablo nemzeti vállalat, üzeme csütörtökön, december 12-én délután Antonín Novotný köztársasági elnök, a CSKP KB első titkára, a vállalat dolgozói és úgyszólván az összes szlovákiai üzemek dolgozóit képviselő küldöttségek szívélyes elvtársi találkozásának színhelye volt. A II. üzem­részleg nagy csarnokában több mint 2500 munkás és műszaki dolgozó manifesztálta elszántságát, hogy a csehek és szlová­kok és a többi nemzetiségek szilárd egységében betetőzi a szocializmus építését hazánkban.'' A csarnok homlokfalán Marx, Engels, Lenin arcképeit és három munkáselnök'dnk — Klement Gottwald, Antonín Zápo­tocký és Antonín Novotný arcképeit helyezték el. Az ünne­pélyesen feldíszített szónoki emelvény körül sorakoztak fel a Kablo n. v. munkásainak, a szepesi vasércbányák bányászai­nak a Kysucké Nové Mesto-i gépgyár munkásainak, a komá­romi hajógyár dolgozóinak, a Považská Bystrica-i Klement Gottwald üzem, a Dolný Kubín-i Elektropraga, a topolčanyi Elektrokarbon üzem és más üzemek dolgozóinak küldöttségei. Pontosan 15 óra. Antonín Novotný elvtárs, Karol Bacílek elvtárs, Viliam Ši­roký elvtárs, Rudolf Strechaj elvtárs, valamint a köztársasági elnök kíséretének további tagjai nyílt autókon a Kablo üzem elé érkeztek. A Megbízottak Testülete elnökségének épületétől a Kablo üzemig a lakosság és az ifjúság sűrű sorfalat álló ez­res tömegei között lelkes Üdvözlések közepette haladtak el drága elvtársaink. A Kablo üzem bejárata előtt Michal Gavač, a második körzeti pártbizottság vezető titkára és Jozef Zatloukal mérnök, a Kablo gyár igazgatója és az üzemi szervezetek képviselői fogadták An­tonín Novotný köztársasági elnököt és kíséretét. A köztársasági elnök üdvözölte az üzemek képviselőit. Rövid beszélgetés után újabb üdvözlések közepette Antonin Novotný elvtárs és kísérete az SZLKP KB képviselőivel és a szlovák nem. zeti szervek képviseliővel együtt fellépett az emelvényre. A csehszlovák államhimnusz elhangzása után Jozef Lénárt, a kerületi pártbizottság vezető titkára nyitotta *neg az ülést. Ezután Antonín Novotný köztársasági elnök beszélt. A jelenlevők hosszan tartó viharos tapssal gyakran félbeszakították beszédét. Beszéde lelkes visszhangot keltett. A dolgozók gyűlése ismét megmutatta szeretetüket és ragaszkodásukat Csehszlovákia Kom­munista Pártjához, a köztársasági elnökhöz, a kormányhoz és legjobb barátinkhoz és hű szövetségesünkhöz, a Szovjetunióhoz. Ezután Karol Príkopský. a Kablo üzem munkásainak képviselő­je, tovább Ružena Pešková, a bratislavai Dimitrov üzem dol­gozója, Jozefína Havrančíková, a Kysucké Nové Mfisto-i finom­gépipari üzem dolgozója és Csiba Zoltán, a komámmi Steiner Gá­bor hajógvár dolgozóinak képviselője szólaltak fel és köszön­tötték a köztársasági elnököt. Antonín Novotný elvtárs, köztársasági elnök beszéde Elvtársak, jngedjék meg, hogy elsősorban -negköszönjem a szívélyes fogadtatást és szívem mélyéből üdvözöljem önö­ket Csehszlovákia Kommunista Párt­­;a Központi Bizottságának, a köztár­saság kormányának nevében és saját nevemben. Szlovákia népe ma jogos büszkeséggel tekinthet alkotó mun­kájának óriási eredményeire. A cseh néppel testvéri együttműködésben és a cseh nép áldozatkész segítségével Szlovákiában számos új ipari üzem épült fel és több mint száz további üzemet teljesen újjáépítettek, új vá­rosok, falvak keletkeznek, új szak- és főiskolákat létesítettek. A szétapró­zott mezőgazdasági kisüzemi terme­lés fokozatosan alakult át szocialis­ta nagyüzemi termeléssé. Szlovákia, ahonnan a kapitalizmus idején évente munkások és parasz­tok ezrei vándoroltak ki, mert hazá­jukban nem tudtak megélni, a tőkés kizsákmányolás és a munkanélküli­ség Szlovákiája történelmileg rövid idő alatt, a dolgozó nép uralmának ideje alatt korszerű iparral, mező­gazdasági szövetkezeti nagyüzemi ter­meléssel rendelkező országgá, viruló kultúrájú országgá válik, amelynek lakossága gyorsan gyarapodik. Főleg azok az eredmények figye­lemre méltóak, amelyeket a gépipar fejlesztésében értek el. Ez az egyik legerősebb iparág Szlovákiában. A gép­ipari termelés terjedelme csupán az utolsó kilenc év alatt több mint öt­szörösére, és az ebben az ágazat­ban dolgozók száma több, mint két­szeresére emelkedett. Szlovákia mun­kásosztálya gyorsan elsajátította az újfajta gépipari termékek termelésé­nek legbonyolultabb módjait, s ma olyan termékeket termel, amelyeket azelőtt a köztársaságban nem gyár­tottak. Nagy fejlődést mutat a ve­qyiipari termelés, valamint a kohá­szat és az ércfejtés. A mezőgazdasági termelésben is jelentős haladást értek el. A háború előtti időszakkal szemben egyes fő mezőgazdasági termények hektárhoza­mai csaknem egyharmaddal emelked­tek. A szarvasmarhaállomány egyötö­dével, a sertésállomány háromszoro­sára gyarapodott. Sikereket értek el a szlovákiai falvak szövetkezeti át­építésében is. A kis- és középparasz­tok, akik megszakadásig gürcöltek kis darabka földjeiken, ma az egységes földművesszövetkezetek nagy tábláin gazdálkodnak, a gép- és traktorállo­mások hathatós segítségével. Szlovákia falvainak csaknem 61 százalékában EFSZ alakult. Szlovákiában a mező­gazdasági földeknek több mint felén szocialista szektor gazdálkodik. Fejlődik a szocialista tartalmú és nemzeti formájú szlovák kultúra. Pá­ratlan fejlődés következett be Szlo­vákia iskoláiban. Az ipari szakiskolák tanulóinak száma a háború előtti idő­szakkal szemben kétszeresére emel­kedett. 1937-ben Szlovákiában egyet­len főiskola működött. Ma tizenkét főiskola van, több mint 23 600 hallga­tóval. Ezeket a sikereket az egész nép áldozatkész munkája teremtette meg. Ezek a sikerek a csehek és szlo­vákok testvéri együttműködésének, Csehszlovákia Kommunista Pártja cél­tudatos politikájának az eredményei. Népi demokratikus köztársaságunk­ban 1945 óta végrehajtott intézkedé­sek mind a csehek és szlovákok test­vérnemzetei egyenjogúsága elvének elismeréséből indultak ki és az egy­séges államrendszer megőrzése mel­lett szüntelenül e fontos elv gya­korlati következetes biztosítását kö­vették. Azok a mélyreható változások, amelyek Szlovákia gazdasági és osz­tályszervezetében az utóbbi időszak­ban bekövetkeztek, lehetővé tették, hogy a szocialista demokráciát szilár­dítva kommunista pártunk országos konferenciáján megoldottuk a szlo­vák nemzeti szervek jogkörének és felelősségének bővítését. Ennek a ha­tározatnak teljesítése ielentősen ki­bővítette elsősorban .» Szlovák Nerfl­zeti Tanács jogkörét. H iogkör nagy részének a minisztériumokról a meg­bízotti hivatalokra történt átruházása következtében megnövekedett felelős­ségük az egyes ágazatok irányításáért és ezáltal létrejöttek a szlovák nem­zeti szervek kezdeményezésének szé­leskörű fejlődési feltételei. Azok a többi intézkedések is, ame­lyek már pártunk országos konfe­renciája után valósultak meg, akár a nemzeti bizottságok bővített jogkö­rére, akár a szocialista törvényesség megszilárdítására, az adminisztráció leegyszerűsítésére, egyes minisztériu­mok megszüntetésére és egybevoná­sára vonatkoztak, < jelentősen hozzájá­rultak a nép részvételének fokozásá­hoz az ország igazgatásában és irá­nyításában és további kedvező felté­teleket teremtenek a nép alkotó kez­deményezésének kibontakozására. Ezek az intézkedések tovább szilár­dítják a cseh és a szlovák nép erkölcsi-politikai egységét, köztársa­ságunk valamennyi dolgozójának Cseh­szlovákia Kommunista Pártja köré való egységes felzárkózását. Nem szabad azonban tagadnunk azt sem, hogy ipari és mezőgazdasági or­szágépítésünk egyes kérdéseinek meg­oldásával kapcsolatban nehézségeink is vannak. Szlovákiában ezek a ne­hézségek az ország természeti és gazdasági feltételeinek nem kielégítő kiaknázásában, a munkaerőforrások, a természeti kincsek, az eddigi ter­melési kapacitások elégtelen felhasz­nálásában és a földalap alacsonyfokú kihasználásában nyilvánulnak meg. Nem lehetünk elégedettek egyes területek, főleg Kelet-Szlovákia fej­lődése kérdéseinek megoldásával sem, amelyek gazdasági., és kulturális szín­vonala elmarad a többi kerületek fej­lődése mögött.­Mindézen' fogyatékosságok leküzdé­sére kell különösen erőfeszítéseinket irányítani. Míg Szlovákia dolgozó népe alkotó munkájának eddigi eredményei jogos büszkeséggel töltenek el bennünket, Szlovákia és valamennyi kerülete poli­tikai, gazdasági és kultűrális fejlődé­sériek további távlata minden eddigit felülmúl. Hazánk népgazdaságának fejlesztése megköveteli, hogy az eddiginél sokkal jobban és gyorsabban felhasználjuk mindazokat a kedvező feltételeket, amelyekkel rendelkezünk. Ez az egyik oka annak, hogy vala­mennyi dolgozónk körében oly meg­értésre és egyetértésre talált az a jel­szó, amelyet pártunk Központi Bizott­sága ez év október kezdetén tartott ülésén tűzött ki: „Tetőzzük be ha­zánkban a szocializmus építését!" E legközelebbi célunk elérése azt jelenti, hogy nagyon megfontoltan kell eljárnunk, teljesen ki kell használnunk összes eszközeinket, helyes arányban fejlesztenünk a népgazdaság egyes ágazatait és szüntelenül szem előtt kell tartanunk, hogy sikeres előrevezető utunk az egész népgazdaság egyenle­tes fejlődésétől és a népi demokrati­kus rend megszilárdításától, a dolgozó tömegek erős öntudatosságától függ. A szocialista rend és annak építése a dolgozók ügye. Ez tehát annyit je­lent, hogy a gazdaságot fejlesztjük és ezzel arányosan emelkedik a nép anyagi és kulturális színvonala is. Tegyünk fel elvtársak egy kérdést. Képesek vagyunk ezeket az alapvető feladatainkat teljesíteni, ha megen­gedjük, hogy a népgazdaság egyes ágainak fejlődése ne legyen kölcsö­nösen egybehangolva, hogy egyes szektor és helyi érdekek elsődlegesen érvényesüljenek az országos érdekek, az egész társadalom érdekei előtt? Nem elvtársak, erre nem vagyunk képesek. Ha a helyi érdekek nincse­hek összhangban az országos érde­kekkel, akkor a helyi ügyek megol­dásában elért látszólagos hatás elle­nére épp az ellenkező eredményt ér­jük el. Ezzel ténylegesen saját ma­gunkat károsítjuk meg, mert nem használjuk fel gazdaságosan a ráfor­dított eszközöket. Ezt azért hangsúlyozom, mert az alacsonyabb fokú állami és gazdasági szerveink jogkörének és felelősségé­nek bővítésére tett legutóbbi intézke­déseket nem szabad csupán a helyi érdekek keresztülvitelének értelmé­ben magyarázni. Ellenkezőleg, ezeknek az intézkedéseknek mozgató erőként kell szolgálniuk arra, hogy minden he­lyi lehetőséget felhasználjunk az or­szágos népgazdasági feladatok teljesí­tésére. Ez dolgozóink, kommunista pártunk, a párt szervei és összes alap­szervezetei fontos feladata. Nekik kell az egész társadaiom érdekein őrköd­niök és tevékenységükkel biztosíta­niok az állami terv egységét. Dolgozóink helyesen megértették azt, hogy pártunk Központi Bizottsága azért fordult levélben hozzájuk, hogy kifejtsék nézetüket arról, amit már elértünk és hozzászólásaikkal, javas­lataikkal és bírálataikkal segítsék ki­küszöbölni a fogyatékosságokat és megoldani hazánk szocialista ország­építésének további bonyolult felada­tait. Erről tanúskodik az a tény, hogy számos üzem dolgozói szocialista munkafelajánlásokat tesznek, tovább mélyítik a szocialista munkaversenyt, ellenőrzik az előzőleg tett kötelezett­ségvállalások megvalósítását. A falvakon a vita ösztönzést ad a parasztok további megnyerésére a szövetkezeti gazdálkodás gondolatá­nak. A szövetkezeti tagok megtárgyal­ják a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésének további lehetőségeit, és a szövetkezetek egész sora kötelezte magát arra, hogy az ötéves terv me­zőgazdasági feladatait egy évvel előbb teljesíti. A dolgozók a vitában teljes egyet­értésüket nyilvánítják mindazon alap­vető kérdésekkel, amelyeket Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának levele tartalmaz. A vita lefolyása azt mutatja, hogy számos indítvány, hozzászólás és kiegészítő javaslat még jobbá és behatóbbá teszi azokat a javaslatokat, amelyeket a párt, a központi hivatalok, szakszer­vezetek, üzemek dolgozói, gyakorlati dolgozók, mérnökök széleskörű aktí­vája dojgozott ki. Elsősorban arról a kérdésről sze­retnék szólni, amelynek megoldását a dolgozók helyeslik és egyben bírálják e kérdés eddigi, megoldását. Sokan rá­mutatnak arra, hogy csökkenteni kell az adminisztratív apparátust, amely aránytalanul megnövekedett és a ja­vasolt szervezés következtében feles­leges. Már az a tény, hogy nem lesz háromfokú, hanem csak kétfokű irá­nyítás, továbbá, hogy jelentős jogkör helyeződött át a kerületi és járási nemzeti bizottságokra, lehetővé teszi számunkra az adminisztratív apparátus csökkentését. Iparunk tervezésének és pénzellátásának megjavítása és leegy­szerűsítése is hozzájárul ahhoz, hogy ezt a problémát sikeresen megoldhas­suk. Tudjuk, hogy ez olyan kérdés, ame­lyet nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Bonyolult és nehéz feladat ez. Tudjuk, nem lehet az embereknek egyszerűen azt mondani: „Ma befeje­zed munkádat az irodában és keress magadnak más munkát." Tudjuk, hogy az emberek biztonsággal és bizalom­mal tekintenek a jövőbe, bíznak ab­ban, hogy biztosítva van létfenntartási lehetőségük, van munkájuk és ezért egyetértésüket nyilvánítják pártunk politikájával. Ezt a bizonyosságot és bizalmat erősíteni fogjuk bennük. Köztársaságunkban elég a munka, azt akarjuk, hogy mindenki ereje és ké­pességei szerint érvényesülhessen, azonban egyben ott kell dolgoznia, ahol a köztársaságnak erre a legna­gyobb szüksége van. Ebből következik az a tény, hogv a minisztériumok dol­gozóit és a vállalatok felesleges mun­kaerőit más munkahelyekre kell áthe­lyezni. Nyíltan megmondjuk, hogy csökken­teni kell az aminisztratív erők szá­mát és meg kell erősíteni az anyagi termelést. hogy társadalmunkban munkaerőket biztosítsunk annak a te­rületnek, ahol a fő értékek jönnek létre. Szükségünk van arra, hogy első­sorban bányáink, építkezéseink és köz­lekedésünk legyen munkaerőkkel ellátva. Pártunk vezetősége ma a legfonto­~nbb dolognak azt tartia, hogy vala­mennyi szakaszon még na^vobh knvet­kiTPtpsséogel bizto^ftátik Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága februári ülése határozatainak teljesítését. Hazánkban egyes emberek gondol­kodásában az utóbbi időben meggyö­keresedett az a gondolat, hogy a nép­gazdaság fejlődésében és a nép életszín­vonala emelésében elért sikerek fel­jogosítják őket arra, hogy pazarolja­nak az anyagokkal, hogy ne tartsák be legszigorúbb gazdaságosságot. Ha va­laki így tekint a párt irányelveire, akkor az olyan ember, aki vagy nem érti meg a párt politikáját, vagy szán­dékosan ártani akar ügyünknek. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ez év februárjában ho­zott határozatai, valarpint azok az in­dítványok, amelyeket megvitatás cél­jából a dolgozók elé terjesztett, a Központi Bizottságnak az országos konferencia határozatainak teljesíté­séről és a szocializmus építésének további feladatairól szóló levele, kell, hogy dolgozóinkat gondolkodásra késztessék e kérdések felett. Biztosí­taniok kell, hogy minisztériumaink és üzemeink, az egységes földművesszö­vetkezetek, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások, a kis- és középpa­rasztok úgy dolgozzanak és olyan módon szervezzék a termelést, hogy az iparban és a mezőgazdaságban egy­aránt többet, jobbat és olcsóbban ter­meljünk. Ez a jelszó, — mint tudják — nem új. Már Klement Gottwald elvtárs ki­tűzte, és mi valamennyien munkánk­ban ehhez igazodtunk. Azonban jelen­leg ezt az elvet még sokkal követke­zetesebben követnünk kell egész nép­gazdaságunkban, a gazdaság tovább­fejlesztésének és a nép életszínvona­lának emelése érdekében. Meggyőződésünk, hogy a központi hivatalokban, az üzemekben, közleke­désben, gépállomásokon, az állami gazdaságokon, a tudományos intéze­tekben és népgazdaságunk valamennyi szakaszán minden egyes párttagnak, minden egyes dolgozónak világosan és egyértelműen fel kell tennünk a kér­dést: mit tettél te annak érdekében, hogy teljesüljön és megvalósuljon a CSKP Központi Bizottsága februári ülésének határozata, és nj' a z elképze­lésed, hogyan • kell biztosítani szaka­szodnak hazánk szocialista felépítése betetőzésével kapcsolatos feladatainak teljesítését. Helytelen volna azt hinni, hogy a szocializmus felépítésének betetőzése magától megy. Nem így van! Amikor pártunk Központi Bizottsága e jelszót kitűzte, abból indult ki milyen sike­reket értünk el a népgazdaság fejlesz­tésében, az új szociaiista társadalom felépítésében, milyen lehetőségeink vannak é jelenlegi célunk elérésére. Jól tudjuk, elvtársak, hogy lehető­ségeink nagyok, de egyúttal azt is tudjuk, hogy e lehetőségek mit sem érnének, ha népünk nem érte­ne egyet a párt politikájával és az ál­talunk foganatosított intézkedésekkel. A most folyó vita újabb bizonyítéka annak, hogy dolgozó népünk szilárdan a kommunista párt politikája mellett áll és még következetesebben akar dolgozni e politika megvalósítáíáért. Másrészt a vita megmutatja nekünk, hogy a dolgozók számos bíráló hoz­zászólást tesznek azzal kapcsolatban, hogy pártunk helyes határozatait gyakran nem teljesítjük megfelelően és milyen egészségtelen jelenségek nyilvánulnak meg életünk egyes sza­kaszain. Szeretnék néhány ilyen jelen­ségre rámutatni. Az utóbbi időben figyelmünk a szo­cialista tulajdon védelme felé fordul. A Belügyminisztérium és az Igazság­ügyi Minisztérium szervei dolgozóink­kal szorosan együttműködve leplezik le a különféle volt tőkés elemek bűnös mesterkedéseit. Ezek az elemek meg­szervezik a nemzeti vagyon szétlop­kodását és egyszerű embereket is rá­vesznek arra, hogy megkárosítsák társadalmunkat. Azt a tényt, hogy pártunk Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya indítékot adott arra, hogy a bizton­sági szervek határozottabban lépjenek fel e jelenségekkel szemben, dolgo­zóink helyeslőleg fogadták. Teljesen egyetértenek azzal, hogy a biztonsági szervek és bíróságok leleplezik és megbüntetik azokat, akik nem átal­ják, hogy dolgozó népünk becsületes munkájának kárára gazdagodjanak meg. Ez természetesen másrészt fel­veti a kérdést, hogyan lehetségesek ezek a dolgok. Ezek azért fordulhat­nak elő, mert ninrs következetes el­lenőrzés, nincs következetes felelős­ség, nincs rend. Maguknak a dolgo­zóknak is nagyobb figyelemmel kell kisérniök a vállalatok tevékenységét, nyíltan bírálniok kell a naplopókat és a helyzet megjavítását kell követel­niük. E tevékenység élén a munka­helyeken a párt- és szakszervezetek­nek kell állniok. Még az amnesztia kihirdetése előtt, mindjárt a köztársasági elnök meg­választása után számos levél és hoz­zászólás érkezett a dolgozóktól, hogy az amnesztia ne vonatkozzék az em­berek ezen fajtájára és a huligánok­ra. Megmondhatom önöknek elvtár­sak, hogy pártunk vezetősége egy né­zeten volt önökkel, dolgozó népünk­kel, amely ezeket a hozzászólásokat tette. Köszönettel fogadták azt, hogy eze­ket az embereket nem helyezték sza­badlábra, ezeknek az embereknek nem bocsátottak meg. Rendszerünk köztársaságunk minden egyes polgá­rának minden lehetőséget és előfelté­telt megad ahhoz, hogy becsületesen dolgozhasson, és rendezett életet él­jen. Ha egyesek azt hiszik, hogy a dol­gozók rovására élősködhetnek, hogy viselkedésükkel és fellépésükkel megsérthetik és veszélyeztethetik polgártársaikat, akkor erélyesen tu­domásukra kell adni, hogy társadal­munk nem türi meg őket körében. Ma különösen előtérbe lép a kom­munista párt vezető szerepének kö­vetkezetes érvényesítése és hazánk egész továbbfejlődéséért viselt fele­lőssége. Pártunk vezető szerepét — amelyet egész dolgozó népünk elis­mer — Csehszlovákia dolgozóinak szociális és nemzeti szabadságáért vívott fáradhatatlan harcával vívta ki. A párt rendületlenül állt munkásosztá­lyunk valamennyi harcának élén, me­lyet a kizsákmányolók ellen folytatott, népünk a párt vezetésével vívta ki jelentős győzelmeit, és ma ő vezeti népünket a szocialista országépítés betetőzéséhez. Hogy még gyorsabban haladhassunk előre, meg kell erősíteni pártunk befolyását politikai, gazdasági és kulturális életünk valamennyi te­Köztársasági elnökké való megvá­lasztásom alkalmából, elvtársak, számtalan üdvözletet, levelet, munka­feiajánlást és jókívánatot kaptam. Engedjék meg, hogy látogatásom, valamint a párt és a kormány többi vezető elvtársai szlovákiai látogatása alkalmából itt mégegyszer köszönete­met fejezzem ki nemcsak Szlovákia dolgozóinak, hanem Csehszlovákia egész népének azért a bizalomért, amelyet a köztársasági elnökké tör­tént megválasztásom alkalmából nyil­vánítottak. Saját nevemben annyit szeretnék mondani, hogy e bizalom megnyilvá­nulását nemcsak magamra vonatkoz­tatom Ebben elsősorban Csehszlová­kia Kommunista Pártja politikájának helyessége iránti bizalom megnyilvá­nulását és a szocializmus építésében való eljárása iránti egyetértés meg­nyilvánulását látom. Elvtársak! Egész dolgozó népünk nagy lelkesedéssel üdvözölte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója ünnepségeinek alkalmából Moszkvában tartott tanácskozások eredményeit, amelyeket a szocialista országok kommunista és munkás­pártjainak nyilatkozata és a Békeki­áltvány tartalmaz. E dokumentu­mokat azért fogadta oly lelkes egyet­értéssel népünk, mert tudatában van annak, hogy harlnk szocialista fel­építésének nagy műve csak akkor végződhet rövidesen sikerrel, ha meghiúsulnak az imperialisták hábo­(Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZO 5 $ 195 7- december 13.

Next

/
Thumbnails
Contents