Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-12 / 344. szám, csütörtök

VITÄ Ä CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÄGÄMK LEVELÉRŐL Miről foľyik a vita a Rudé právóban és a Pravdában ? Jobb munkaszervezést a mezőgazdaságban! Amikor pártunk Központi Bizottsága elkészítette az országos vitát indí­tó jelentős levelet, elsősorban is azzal a tudattal tette, hogy a szocializ­mus építésének betetőzésével tovább emelkedjen a dolgozó nép életszín­vonala. Ezért volt szükséges a levélben meghatározni mind az iparra, mind a mezőgazdaságra háruló legközelebbi feladatokat. A mezőgazdaság dolgozói megértették a párt szándékát, ezért a levél megvitatása folyamán már sok olyan intézkedés látott napvilágot, amely a termelés növekedésére irányul. S hogy minden téren megteremthessük a nagy termés alapjait, elsősorban is szükséges néhány, a termelést gát­ló hibát felszámolni. Az alábbiakban ezekről nyer az olvasó áttekintést. A takarékosságról Építkezőink olcsóbban — mondta hozzászólásában Jaroslav Bukáček, a bobrovai szövetkezet tagja. írása a Ru­dé právóban jelent meg. Élesen bírál­ja, hogy a szövetkezeti építkezések sok-sok koronát emésztenek fel, habár másképpen is lehetne. Hogyan? Ezt is megírja... A szövetkezeti istáilók már elkészültek, de a vízvezeték bevezetése hosszú ideig elhúzódott. Többször meg­jelentek ugyan az EFSZ-ben az illető vállalat képviselői, kutattak, vizsgá­lódtak, „keresték" a vizet, jóllehet — Jaroslav Bukáček szerint — az istállók közelében bárhol rátalálhattak volna. „Egy alkalommal megkérdeztem tőlük — írja Bukáček —, mennyibe kerül majd a vízvezeték? — Csaknem annyi­ba, mint amennyibe az> istállók építése — volt a válasz. Erre a szövetkezet tagjai elhatároz­ták, hogy a vízvezetéket megcsinálják saját maguk — húszszor olcsóbban. így is tettek. S az eredmény? Kétmilló koronáért felépítettek két szarvasmar­haistállót, két sertésistállót és két víz­vezetéket a víztárolókkal együtt. A vál­lalat képviselői szerint csupán a két vízvezeték elkészítése három milliót „húzott" volna ki a szövetkezeti tagok zsebéből. Befejezésül Bukáček Jaroslav az alábbi javaslatot tette: — Leghelyesebb volna, ha az állam minden tehén istál­lózására adna 3500 korona kölcsönt — és építsetek! Mennyi pénzt megtakarít­hatna az Agroprojekt és más hivatalok. Ebből haszna lenne az államnak is, és a szövetkezetek sem károsodnának. Michal Majer, a Galántai Állami Gaz­daság fejőgulyása szintén a takaré­kosságról ír a Pravdában. Ezúttal arról beszél, milyen sok takarmány vész kár­Hogyan segíthetnénk ezen? Könnyen, hiszen kevés költséggel meg lehetne oldani a problémát. Ezt a részt kibe­tonozzuk. Sok takarmányt megtakarí­tanánk így, s egy év- múlva megtérülne a betonozás költsége is. A jutalmazásról A nevezett állami gazdaságból ír A traktorosbrigádok szervezési kérdéséről Erről a témáról ír hozzászólásában a Rudé právo hasábjain Ján Pecina, a já­rási nemzeti bizottság alelnöke Most­ról, s a Pravdában Jozef Gálon, a zó­lyomi traktorállomás igazgatója. Ügy véljük, az utóbbi sokkal közelebb áll a problémákhoz, ezért az ő hozzászólását ismertetjük. — Az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, — írja Jozef Gálon —, hogy a traktorállomások előretolt falusi bás­tyái a brigádközpontok. Ezért szüksé­ges a jövőben még jobban kiépíteni a brigádközpontokat, s megerősíteni egyéni kezdeményezési tevékenységü­ket, hogy kevéssé legyenek függő vi­szonyban a traktorállomástól. Nem Friedrich Simko fejőgulyás is, hogy gondol itt arra, hogy a brigádközpontok nincs megelégedve a most fennálló ju talmazási rendszerrel. Miért? Erre is megadja a választ. Nem helyes, hogy a növendékmarhák gondozói a súly­gyarapodás szerint kapják a jutalmat, mégpedig azért, mert (az anyagiak er­re ösztönzik őket, ami nem volna rossz, hisz ez is a célja a teljesítmény sze­rinti jutalmazásnak) igyekeznek a jó­szágot jól felhizlalni, s természetesen arokat az állatokat is, amelyek nem levágásra, hanem továbbtenyésztésre alkalmasak. Ennek aztán az a követ­kezménye, hogy a túlhizlalt fiatal üszők igen nehezen fogamzanak, sőt alig egy­kettő lesz közülük vemhes. További következmény: az effajta túlhízott jó­szágból sohasem lesz jó fejőstehén. Mindezekből következik, hogy ebben az esetben akaratlanul is más a célja a növendékmarha-gondozónak, mint a fejőgulyásnak. A növendékmarha gon­dozója (hogy többet keressen) hizlalja és hizlalja a jószágot, s mire a fejő­gulyás keze alá került, nincs borja, nincs teje, jóllehet a fejősgulyásnak az a célja, hogy minél több tejet fejjen, hi­szen a közellátásnak egyre több tejre, vajra van szüksége, no meg a fejőgu­lyás is a tejhozam szerint kapja a ju­talmat. Azt javasolja Friedrich Simko, hogy A kassai építkezések vezetői a CSKP KB leveléről vitáztak végképp elszakadjanak a traktorállo mástól, csupán azt javasolja, hogy ki kell egészíteni a brigádközpontokat egy állandó körzeti zootechnikussal, állan­dó gépszerelővel és egy kisegítő dol­gozóval. Ezzel ugyan, ha nem is kap­csolnánk le a brigádközpontot a trak­torállomástól, de az nagyobb jogkörrel bíró egyéni gépi-egységgé válna. Mi adta ezt a gondolatot? — teszi fel a kérdést? Adjuk meg hát a vá­laszt: — Az, hogy a brigádközpontok eddigi összetétele nem helyes, nem is gazdaságos, hiszen több esetben három traktorosra három adminisztratív munkaerő is esett. Hogy meglegyen a megfelelő arány a produktív és az ad­minisztratív munkaerők között, helyes volna olyan brigádközpontokat kialakí­tani, amelyekben 12—20 traktor dol­gozna. (A mostani átlag 6 traktor és átlag 1500 hektár földet művelnek meg.) Az így szervezett brigádközpon­tok nagyobb támogatásban részesíthet­nék az EFSZ-eket, mert javítóműhe­lyük fokozatosan átvehetné a szövet- v aiö készítését. A hatékonyság szem­1 i -. í« „ :« m 1. 1 MU nໝ wi iml^ólf 1 . i ­1 ^, - . « ,i . « i . ^ A Kassai Magasépítészeti Vállalat igazgatóságának párttagjai az elmúlt napokban tartott taggyűlésen a CSKP KB leveléről vitáztak. Viliam Polák, a megrendelési osztály dolgozója bírálta a magasabb szerve­ket, illetve a Megbízotti Hivatalt és a kerületi nemzeti bizottságot, hogy nem tartják be a terv-fegyelmet. Nem szabadna megengedni, hogy az év fo­lyámán megváltoztassák az építési tervet, mert ez megbontja a tervbe vett építkezések felépítését, növeli a félkész épületek számát és befolyá­solja a gazdaságosságot. A továbbiak­ban az építésvezetők fegyelmezetlensé­géről beszélt, akik a legtöbb esetben nem tartják be és nem veszik tekin­tetbe a beruházási építkezésre vonat­kozó előírásokat, s ezzel jelentős kö­vetelések keletkeznek a beruházókkal szemben. Helyes lenne, ha instruáló is­kolázás keretében felvilágosítanák őket e kérdésekről. Mikuláš Sovák termelésvezető ugyan­csak kezdeményező javaslatokat adott be. Saját tapasztalatai alapján java­solja, hogy az eddigi négyfokozatú szervezésről térjenek át a háromfoko­zatosra: vállalat - építésze* iroda - épít­kezés. Ezzel a műszaki vezetés köze­lebb kerülne a munkahelyekhez. Igen hátramaradt pl. a Stavomontážnál az asztalos-készítmények előgyártása. Az előregyártott elemek felhasználása hozzájárulna a „nedves eljárások" ki­zárásához. Ugyanez vonatkozik a köz­ponti fűtési berendezések előregyártá­sára is» Míg a régi módszerrel a sze­relés három hónaoig tart, előregyártott elemek felhasználásával ez a határidő 13 napra lerövidülne. Szomorú dolog, hogy az építészeti szektorban eddig még nem sikerült biztosítani az emlí­tett előre gyártott elemek egy helyen kezet gépeinek karbantartási munkáit i is, sőt egyéb bognár- és kovácsmunkát is végezhetne. A személyzet így oszlana meg: — A brigádvezetőn és a traktorosokon kí­vül még két agronómus lenne. Az egyik gondjaira lenne bízva 3 falu szövetke­zete 800 hektár földdel. Hasonló mun­kakörben dolgozna a zootechnikus is. A brigádközpont gazdasági ügyei inté­zőjének a 20 traktor mellett akadna elegendő munkája. így megszűnne a termelésben és az adminisztrációban dolgozók közötti aránytalanság. M. F. pontjából át kellene vizsgálni az 1958. évi tervet és az építészeti szerelési munkák 80 százalékát előre gyártott elemekkel kellene biztosítani. Jozef Kalocsay építész, a Magas­építészeti Vállalat kísérleti csoportjá­nak vezetője a komplex munkacsopor­tok előnyeiről beszélt. Javasolta a ve­zetőségnek, hotjy a vállalat minden szakaszán létesítsenek ilyen csoporto­kat ott, ahol tömeges lakásépítésre számítanak. A Magasépítészeti Vállalat feladatai­nek nem teljesítésére közvetlenül be­e téren úgy kell megoldani a jutalma­ba azzal, hogy szétszórják a szállítás- zást, hogy a növendékmarha-gondozó, nál. Arról ír, hogy náluk nagy a sár a azoknál az állatoknál, amelyek tovább­takarmányozó előtt és így sok takar- tenyésztésre alkalmasak, úgy legyen mány megy tönkre, a szekerekről való anyagilag érdekelve, hogy jó tenyész­lerakáskor belegyúródik a sárba. — állatokat neveljen. n. Válasz az olvasónak am^ors^sz e^fc^ľ víľa AZ IPAR SZERVEZÉSÉNEK ŰJ ALAPELVEI — e hó 3-i számunkban megkezdtük folyást gyakorol a nem kielégítő irá­nyítás és munkaszervezés. Helyes len­ne egy példás építkezést létesíteni, ahol az építésvezetők, mesterek és a többi dolgozók megtanulhatnák a he­lyes munkamódszereket. František Petro, a műszaki csoport dolgozója az építésvezetőknek admi­nisztrációs munkákkal való túlságos megterhelését bírálta. Az építési mun­ka szervezésénél szükséges energia ily módon nem produktív formában me­rül ki." A munkahelyek nagyobb rend­jének elérésére építkezési majorok létesítését javasolja. Alexander Janovic, a Stavomontáž­vállalat termelési ellenőre azt javasol­ja, hogy létesítsenek műhelyt vas- és fakészítmények előállítására. Ez meg­gyorsítaná az említett készítmények eljuttatását az építkezésre és nagy be­folyást gyakorolna a terv sikeres tel­jesítésére. Helyes lenne, ha az egybe­kapcsolt vállalatokhoz csatolnák a Krásná nad Hornádom-i Prefa és a Kassai Téglagyár vállalatokat, amelyek a Magasépítészeti Vállalat fő szállí­tói. Nagy fogyatékosságok mutatkoznak az építészeti tanoncok nevelésében. Az építészeti tanoncokat a legrosszabb építkezésekre küldik, ahelyett, hogy el­sajátíthatnák a példás építkezések jó tapasztalatait. Az összes felszólalók sokat várnak az építészet új szervezésétől, ami elő­segíti több probléma megoldását. Az összes dolgozóknak feladataik magas­latán kell állniok és magasabb műszaki és szakmai színvénalat elérniök. A kassai Magasépítészeti Vállalatnál mindenekelőtt a dolgozók és főleg a technikusok szakképzettségének eme­lésére, az új munkamódszerek és a termelés új technológiájának gyors ismertetésére kell gondolni. Elsősorban azonban e vállalatnál be kell tartani és teljes mértékben érvényesíteni az egy felelős vezető alapelvét a vállalat irányításában. Ez sokoldalúan megszi­lárdítaná az állami és munkafegyelmet, ami azután befolyást gyakorolna a si­keres tervteljesítésre. Sok értékes megjegyzés hangzott el a vitában. Minden felszólalásban az akadályok leküzdésének eltökéltsége és a javulás útján való megindulás tükröződik vissza. Ladislav Lipták A reform feltételei az ipar szervezése új alapelveinek is- a^g; érdekeltség terén, látszólagos mertetését. Irtunk a reform fő oká- eIkmtmo ndások keletkeztek af"egyén, ról, annak jellegéről az iparagak érdeke között egy A z szerinti irányítás elvéről, a termelesi- esetleg a k ö_ mészetesen tekmtetbe vesz.k eze gazdacági egységekről és a felettes részről és a társadalom érdeke kö szervek feladatairól. Mai, második zott mas részről cikkünkben a motorról, az ipari ter­Az ipar szervezéséneik új elvei ter­észetesen tekintetbe veszik eze­ket a fennálló nehézségeket és úgy jövőben arányosan fog változni a vál­lalat mennyiségi tevékenységét jel­lemző mutatók alakulásával. Ez any­nyit jelent, hogy minél jobban fog a vállalat dolgozni, minél jobban tel­Mindenekelőtt 1958. január 1-i ha- jesfti tervezett mennyiségi feladatait, tállyal újonnan megállapítjuk az ál- annál magasabbak lesznek az átlagos lami nagykereskedelmi árakat, úgy keresetek. A reformnak az a fő elő­hogy az egyes vállalatok jövedelme- nye, hogy állandó érdeklődést támaszt melés ösztönzőiről szólunk — a vál­lalatiakról és egyén ekről egyaránt. Miért hangsúlyozzuk az anyagi érdekeltség fontosságát? igyekeznek megoldani az anyagi ér- iz öf éí)e a J övő évi terv adotts áS a i i t a dolgozók között a termelés szün­Példát mindenki ismer az ipar j^eltsén kérdését mind vállalati, tekintetbe véve kb. 2—5 százalék telen bővítésére s ugyanakkor gon­gyakorlatából. A legismertebb az az mind pedig egyéni vonatkozásban, között mozogjon az egyes iparágak doskodik arról is, hogy elősegítse a ellentét, amely a mennyiségi terv hogy az akadálymentesen, közvetlenül jellegének megfelelően. Ily módon a munkatermelékenység emelkedése és nagysága és a vállalat rejtett tartalé- szolgálja a szocializmus megvalósítá- nyereség a vállalat egész tevékeny- a kifizetett átlagos bérek közötti kainak feltárása között áll fenn. sának f° céljait. ségének — nemcsak mennyiségbeli helyes arány betartását. A rosszul felfogott vállalati érdek Az első követelmény/ amelyet az hanem minőségbeli tevékenységének Míg az alapvető béralap a vállalat u ,„„„ arra indított, hogy a mennyiségi terv új elrendezésnek tekintetben kell i s - legfőbb összetett (komplex) mennyiségbeli feladatainak díjazásá­Vannak a szocializmusnak olyan arr „ lacsonyabb é s minél könnyeb- v e" nie a z'. a z. yallalatok mutatôja s ben a z , érd e_ ra s prémiumalap a Sif" IWultságT Ső b^ teljesíthető legyen. Ezzel szem- ^ ^S^n salöS tot a* fő forrása lesz. A nye, vállalat működésének" minőségbeli rXď^angsSľis'h^gy'aka- ben a társadalom érdeke azt köve- ^^„^n ^t a céľt csak T^TsSZt Th^e^ "l'Tľl ^ pitalizmusná! igazságosabb társadalmi telte, hegy a vállalat mindent megte- " meovalósítani ha a vál- ľ lehetségesse. Azáltal, hogy mind az alapvető rend. de ugyanakkor azt papolják. qve n rejtett, tartalékainak feltárása- ™ >en« m^vaiosu na a hoqy a váHaJat saját eszközeiböl f e- bé ralap, mind pedig a prémiumalap hogy a szocializmusban hiányzik az ra é s évről évre emelje termelésenek ™ľ ^ d dz eaaigi gyaKur^ dezhesse a technikai fejlesztés leg- alakulása a vállalati mennyiségi és emberi tevékenység legfőb' motorja, mennyiségét. Iattal sz e™_ l ny e/ ,®^ e n. 1 _ hatékonyabb, tehát ismét további, na- minőségi mutatók teljesítésétől függ A másik ilyen — ugyacsak közis­gyobb nyereségekhez vezető beruhá- elérjük azt, hogy minden ellentmon­bújik ki a szög a zsákból, — az egyé­ni kezdeményezés annyira fontos, hogy azért még akár a kizsákmányo­lásnak bizonyos formáit is meg kel­mert példa - az az ellentét, amely s ugyanakkor a vállalat huzamosabb zásaj t Ugyanakkor a v án ala t része- dás' nélkül'összekapcsoljuk az egyéni a vállalat mennyiségi és minőségi időre, az eddigi otéves_ tervnel lé- sedik a nyereséf l növekedéséből vagy érdeket a vállalat, mint egész érde­ecetleg magából a nyereségből arra kével és mindkettőt az egész társa­a célra is, hogy a termelés mennyi- dalom érdekével./ ségbeli és minőségbeli emelkedésével Természetes, hogy ez a legjobban aránycsan emelkedjenek a vállalati kigondolt rendszer is — amely éppen az anyagi érdekeltség, s ezért az em­berek kezdeményező képessége a szocializmusban kisebb, mint a kapi- _ .. .. talizmusban. Azt mondják, — s itt t er vén e k fokozása, valamint a műsza- nyegesen hosszabb időtartamra is­ki fejlesztés között áll fenn. Számos meri azokat a feladatokat, amelyeket — mondjuk meg őszintén: rövidlátó, egész népgazdaságunk arányos fej­önző, egyéni érdékek alapján, rosz- i esz tésén belül neki kell megvalósíta­szul vezetett vállalat, olyan nia Csak ha a vaUala t „jgymérték­\ e nf..^ r. n i- A z 'fcVvf^'fTáf ame,ybCT 3 pártS Zfľf e t T ben önállóan gazdálkodik, és* csak ha fejIodeseert „aggodok" tehát a hát- á l, feIa datának magaslatán - bi- „azdálkodásának távolabbi cél­só ajtón akarják becsempészni a ki- zon irkáb b lemondott a terme- 1. sme n gazdalkodasänak távolabbi cel zsákmányolást, a tőkés társadalmi lés műszaki fejlesztésének egy és jait, valósíthatjuk meg valamennyi rend leglényegesebb vonását. má s lehetőségéről csak azért, hogy dolgozó érdekeltseget a vallalat gaz­A szocializmus kizsákmányolás nél- - amint mondják: „ne zavarják meg dálkodásában kül is meg tudja oldani az anyagi a termelést", és így a lehetőleg leg­érdekeitség és ennek alapján a kez- alacsonyabb terv folyamatos teljesí- nak az, hogy a dolgozók az eddiginél mellett iparunk új atc l „^cie i«»- nev ei ö mimkáiától az eoves oazda­deményezés. a jó munkára, a terme- tésével, illetve túlteljesítésével pré- lényegesen nagyobb mértékben ve- be veszi az anyagi érdekeltség egyé- - . Holaozók ' . k * u ~ lés fejlesztésére való törekvést. Sem- miumokhoz, tehát anyagi előnyökhöz gyének részt a vállalat irányításában ni formáinak új elrendezését is. Min- a tömeaszervézetek ^'^tľd' t-ŕ mi néven nevezendő elvi ellenmon- jusson. Az ígv gondolkozó dolgozók és a gazdasági szervek ténykedései- denekelőtt az eddigi egységes bér- hoqyan készítik elő a tá* a válás alatt dás sincsen a szocializmusban az nem látják, hogy ha a műszaki újí- nek ellenőrzésében. alap h eiy ett a iövőben a vállalat két álló: lénvonéhen „I«!1»I„«I, egyén érdeke és a társadalomnak tás. fejlesztés esetleg rövid időre dolgozók átlagkeresete is. Hogyan fokozzuk az egyének anyagi érdekeltségét? most dolgozóink nyilvános vitáinak és levélbeli felszólalásainak a fő tár­gya — csak holt betű marad, ha azt valamennyi dolgozó magas fokú Az anyagi érdekeltség fokozásának ^ tika i öntudata gyakorlatilag meg 4.1 i n i / i 4.*\ f ne m valósitia. Ezért íqen sok füaa a További feltétele ennek a reform- említett kollektív (vállalat,) forrna^ pártszervek szerveze tek politikai és szervezete terv- ľ mint egésznek az érdeke között. Voltak-e eddig hibák az anyagi érdekeltség terén? A fenti elvnek ellentmondani lát­alap helyett a jövőben a vállalat két álló, lényegében helyes alapelvek gya­béralappal fog rendelkezni. Az egyik korlati megvalósítását, hogyan mozgó­A vállalati nyereség új szerepe gz a]apvetö béralap és a mäsik a sítjäk a dolgozók legszélesebb töme­Az anvaoi érdekeltséo fő eszköze Prémiumalap. Az alapvető béralapból a szocialista verseny kiterjeszté­AZ anyagi eraekeirseg to eszKoze _ __ sere, a termelés szüntelen tökélete­tényleg némi zavarokat okoz, rövid idő múltán azoknak bevezetése, meg­valósítása olvan előnyökkel jár, ame- —„ lvá nemcsak a társadalom érdekét, a jövőben az egyes vállalatokban a folyósítják a jövőben az alapbéreket sítésére és hatékonvabb á tételé™ a a nagyobb termelést elégítik ki. ha- tervek szerint a vállalati nyereség és fizetéseket, a teljesítménybéreket anyaqj érd ekeltóég — bár igen fon­nem ugyanakkor megfelelnek a szű- lesz. A vállalati nyereség jövőbeni s a dolgozóknak a tervezett mennyi- to s eszköz az előttünk' álló felada­szik az a tény, hogy eddigi gyakorla- kebb értelemben vett vállalati, illetve funkcióját a (következőképpen jelle- sépi mutatók teljesítéséért fizetett tok megvalósításában önmagában turakban bizony előfordultak hibák az egyéni érdeknek is. mezhet.iük: prémiumait. Az alapvető béralap a nem minden. üj szo 5 s 1S57. december 12.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents