Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-07 / 339. szám, szombat

vitä ä csíp központi bizottsägämk leveléről Fontos, hogy a gazdasági kérdéseket a termelés hatékonysága növelésének szem előtt tartásával oldják meg A kassai kerület köztársaságunk azon kerületeinek egyike, melynek jelentős része van szocialista gazdaságunk építésében, az elmúlt időszakban elért eredményekben. Most, mikor Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a X. kongresszuson kitűzött vezérvonal és a CSKP országos konferenciájának határozatai értelmében előtérbe helyezi hazánk szocialista építése betetőzésének jelszavát, ebből nem csekély és felelősségteljes feladatok hárulnak a kassai kerületre. A kassai kerület dolgozói jcgosan büszkék, mert a szocializmus építésében végzett szorgalmas munkájuk örvendetes eredményeket szül. Ez mindenekelőtt az ipari termelés ágazatainak örvendetes mérlege, mely szerint október hónapban 101,2%-ra és az év eleje óta 102,7%-ra teljesítették a nyerstermelés és 101,9% -ra az árutermelés tervét. Dolgozóink csupán a termelési költségeknél októberben 1 millió 600 ezer koronát takarítottak meg és 1957 szeptember végéig a kassai kerület 13 millió korona terven felüli akkumulációt juttatott az állampénztárba az ipari termelés szakaszáról, nem beszélve a kereskedelemről, amely további több millió korona terven felüli akikumulációt utalt az állampénztárba. Főleg az aratás, cséplés és begyűjtés időszakában jelentős sikereket értek el a falvakon a szocialista termelési viszonyok további kiterjesztésében és megszilárdításában. 1957. január 1-vel a kerületben 241 EFSZ volt, amelyek 107 815 hektár földön gazdálkodtak. Ettől az időtől fogva a kis- és középparasztok — az üzemi munkások önfeláldozó segítségével — akik következetesen és helyesen magyarázták a párt politikáját — további 50 új EFSZ-t alakítottak és ezzel 57 hektárral bővítették a szocialista szektor földterületét. De ez még nem minden. Az új EFSZ-ek alakításával egyidejűleg 150 kisebbségi EFSZ-t többségi EFSZ-szé bővítettek ,ki, ami annyit jelent, hogy újabb 9500 földműves hagyta abba a szétforgácsolt parcellákon végzett gazdálkodást és az egységes földművesszövetkezetben folytatott nagytermelés mellett döntött. Szlovákia Kommunista Pártjának kassai kerületi konferenciája kitűzte a célt, mely szerint el kell érni, hogy 19"7. december 30-ig a kerület földjeinek 60%-án a szocialista szektor gazdálkodjék. E feladatot nemcsak teljesítették, de 1957. november 4-én 61 százalékra túlteljesítették. Az ipar, a mezőgazdaság és a szocialista építés többi szakaszain elért e sikerek kétségtelenül a pártszerveknek és szervezeteknek, minden párttagnak és tagjelöltnek és a kassai kerület egész dolgozó népének jó munkájáról tanúskodnak. A kerületi pártbizottság tudatában van annak, hogy a CSKP KB leveléből hazánk szocialista éoítésének betetőzése terén kerületükre milyen feladatok hárulnak. Ezért nagy felelősséggel kezdték meg az országos vita szervezését. Az országos vita megszervezéséhez jó alapot jelentett a kerületi bizottság plénuma által kidolgozott és jóváhagyott szervezési terv. __A kerületi pártbizottságtól kezdve az egész kerületben idejében összehívták a pártszervekneík és a Nemzeti Front szervezeteinek ülését minden járásban és ezeken következetesen megtárgyalták az ors rágós vita szervezésének feladatait. Kedvezően kell. értékelni azt a tényt, hegy az ö.-szes járási és helyi pártbizottságok igen kezdeményezően és gyorsan egybehívták a pártfunkcionáriusok és aktivisták széleskörű aktíváit, valamint a párt alapszervezeteinek elnökeit e jelentőségteljes feladat biztosítása céljából. Kétségtelen tény: a vita eddigi folyamata a kassai kerületben azt mutatja, hogy pártunk nagy tekintélynek örvend a dolgozók tömegeiben és hogy sikerült megnyernie a dolgozókát hazánk szocialista építésének betetőzésére irányuló politikai céljai számára. A városok és falvak dolgozó népe már régen megértette, hogy mindazt, amit a párt végez, az ő érdekében végzi és ezért sokoldalúan támogatja pártunkat. Ezt a témyt főleg azért szögezhetjük le, mert dolgozóink az építés mindenszakaszán rendkívüli érdeklődést nyilvánítanak aziránt, hogy a gazdasági kérdések a termelés hatékonyságának emelése szempontjából nyerjenek megoldást. Határozottan fellépnek például az építészet szakaszán a munka irányításának bürokratikus módszerei ellen, mert itt nagy fogyatékoságok mutatkoznak, melyek gátolják e fontos szakasz tervelnek teljesítését. Az építészeti dolgozóknak el kell ismerniök, hogy az építészet terén a kassai kerület, de főleg a kassai Magasépítészeti Vállalat köztársasági méretekben is egyike a legrosszabb vállalatoknak. A poprádi és más járások építészeti dolgozóinak az a véleménye, hogy a kassai Magasépítészeit Vállalat jelenlegi szervezése nem teszi lehetővé a vállalati igazgatóságnak a termelés felelős irányítását, mert túlságosan távol esik és túlságosan centralizált. A rendezetlen üzemekben a feladatok nagy kiterjedése miatt nem beszélhetünk a vállalat irányításáért egyetlen felelős vezetőről, ami bürokratikus módszerekre, funkcionárizmusra és elvtársi együttműködés helyett a vállalati igazgatóság és a fióküzemek között ismét megnyilvánult bürokráciára, körlevelezésre, stb. vezet. Ezért a dolgozók az átszervezési intézkedések azonnali megvalósítását és a körzetek szerinti újonnan javasolt szérvezés mielőbbi életrehívását javasolják, ami a munkatermelékenység növelését, néhány millió korona megtakarítását és a termelési terv teljesítését fogja eredményezni. A dolgozók nagy kezdeményezésének ez nem egyetlen példája, amikor helyes alapelvekből kiindulva bírálják a gazdasági szervek és a nemzeti bizottságok fogyatékosságait a választási programokból fakadó feladatok hiányos teljesítéséért. Mindenekelőtt a dolgozóknak nyújtott szolgálatok, a kulturális és szociális intézmények, iskolák, utak építésében stb. felmerülő fogyatékosságokról van szó. Ezen a téren figyelmeztetni kell olyan fogyatékosságokra, hogy a dolgozók kisebb javaslatait nem mindenütt oldják meg helyben, ami bizonyos mértékig lassítja a vita kifejlődését. Ebből ered a feladat, hogy a nemzeti bizottságok az eddiginél jobban magyarázzák meg a dolgozóknak az állam irányításában való részvétel jelentőségét és kapcsolják be őket az üzemek és a falvak problémáinak megoldásába. Ebből a szempontból a tömegszervezeteknek, főleg az FSZM-nek és a CSISZ-nek is nagyobb igyekezetet keíl kifejtenie, mert ezek a szervezetek a kassai kerület vitájában eddig hiányosan teljesítik küldetésüket. Az üzemi szakszervezeti csoportokban lényeges, hogy kezdeményezőbben szervezzék a termelési tanácskozásokat, műszaki értekezleteket, hatékonyabban fejleszszék a szocialista munkaversenyt. A párt hatékony politikai-nevelő és szervező munkája megnyilvánul a mezőgazdaság terén, ahol a szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok napról napra kedvezőbb eredményeket érnek el. Nem lehet kétséges, hogy a CSKP KB levele a mezőgazdaság szakaszán is szélesebbkörű vitára össztönöz. Erről tanúskodik azon szövetkezeti tagok kezdeményezésének számos példája, akik nagy felelősséggel abból a szempontból tárgyalják meg a CSKP KB levelét, hogy gazdaságilag és politikailag szilárdítsák a fennálló szövetkezeteket, bővítsék földalapjukat és növeljék a tagság , létszámát. Az év elején a kassai, trebišovi és sečovcei járási pártkonferenciákon merész és felelősségteljes feladatokat tűztek ki- A szövetkezeti tagok, kisés középparasztok között végzett ideológiai, nevelő és szervező munka növelésével a jövő évi járási pártkonferenciáig átütőbb sikereket kell elánná a mezőgazdaság szövebkezesítésének szakaszán. Mik voltak a konkrét feladatok? Járási pártbizottság Kassa-környék Trebišov Sečovce , A járási konferenA szoc. szektor cia határozata a helyzete 1957 jövő évi konferenelején %-ban ciáig elérendő eredményekről 27-ig 25-ig 22,8-ig. 50-ig 50-ig 35-ig A szoc. szektor tényleges helyzete 1957 novemberben %-ban több mint 57 több mint 63 több mint 62 Az áttekintésből világosan kitűnik, hogy a járási konferenciákon elfogadott határozatokat nemcsak teljesítették, de túl is szárnyalták, ami világos bizonyítéka annak, hogy a földművesek teljesen egyetértenek pártunk mezőgazdasági politikájával. Csupán a Kassa-környéki járásban az elmúlt hónapokban 2700 földműves lépett az EFSZ-ekbe 14 ezer hektár földdel, ami rendkívül nagy jelentőségű volt abból a szempontból, hogy a kisebbségi szövetkezetekből 45 község közül 35 községben többségi szövetkezetek lettek. Megtört a jég Šebastovce, Buzica, Ťahanovce, Rákoš és Slánské Nové Mesto községekben is, ahol új EFSZ-eket alakítottak. Az országos vita folyamán további 120 új jelentkező volt azokban a községekben, ahol eddig még nincs EFSZ. A múlt hónapokban a sečovcei járásban is 10 új EFSZ-t alakítottak. Kezdeményezően járnak el a szövetkezeti tagok a trebišovi járásbeli Milhostov községben, ahol a CSKP KB levele alapján már megkezdték a sertéshizlalda .építését a Szovjetunióban tett látogatásuk során nyert terv alapján. 12 nap alatt teljesen új sertéshizlaldát építenek, amelynek költségei nem haladják meg az 53 ezer koronát azon 250 ezer koronával szemben, amennyiért a Mezőgazdasági Építészeti Üzemek építették a hizlaldát, emellett a fenti üzemnél néha több mint egy évig tart az építés. A milhostovi szövetkezeti tagok példás eljárása a Veľký Ruskov-i EFSZ tagokat is arra ösztönözte, hogy ugyanilyen típusú sertéshizlaldát építsenek még rövidebb idő alatt. Mindkét EFSZ-ben már megkezdték az építkezést. A sečovcei járásbeli Kochanovce és Hriadky községek szövetkezeti tagjai beruházások nélkül saját forrásaikból alakítják át a régi istállókat. E néhány eredményből világosain látható, hogy az országos vita lefolyása a kassai kerületben a pártszervek és szervezetek közvetlen vezetésével sikeresen folyik. Az öszszes pártszervezetek a vita első részének befejezése előtt állnak és fel készülnek a második rész megindítá sára, illetve december hónapban a Dártgyűléseken válaszolnak a meg jegvzésekre és ellenőrzik azt, hogyan intézik el a falu vagy az üzem keretében megoldható egyes hozzászólásokat és javaslatokat. Ebből felelősségteljes feladatok hárulnak a pártszerveikre, és szervezetekre, amelyeknek az elért eredmények mellett javítaniok kell munkájukat. Mindenekelőtt arról van szó hogy megjavítsák a pártaktívával való munkát az összes járásokban. Nem mindenütt értékelik kellőképpen a pártaktívával való munkát, mely gyakran kampányjelleget ölt, az aktívák tagjainak általános feladatolkat adnak, de ami a legfőbb fogyatékosság és általános jelenség: a járási pártbizottságok kevéssé kaiposolják be a választott szervek tagjait, főleg a munkásokat és az asszonyokat, azzal az indokolással, hogy ezek a termelési folyamatban túl vannak terhelve munkával, ahelyett, hogy módott keresnének a választott szerv összes tagjainak aktív bekapcsolására a pártimunkába. A pártaktívával folytatott miunka további fogyatékossága, hogy nem használják ki az aktivisták munkájából nyert . tapasztalatok cseréjének formáját és nem ellenőrzik az aktivistákat feladataik teljesítése folyamán. Ez annyit jelent, hogy a járási pártbizottságok igényesebbek legyenek az aktivistákkal szemben és arra vezessék őket, hogy az alapfokú pártszervezetekben végzett ''munkájukról kellően tájékoztassák a járási pártbizottságot, mely csupán ilyen módon nyerhet megfelelő áttekintést az orszáflos vita lefolyásáról és eredményeiről és csalk így tehet kellő intézkedéseket a munka megjavítá sára. Ez szorosan összefügg a járási pártbizottságok mellett és az alapfokú pártszervezetekben megalakított bizottságok munkájának megjavításával. A párt előtt felelősségteljes feladatok állnak. Elsősorban a második ötéves terv második évének befejezése és a harmadik év megkezdése, a párt évzáró gyűléseinek előkészítése, a járásir és kerületi pártkonferenciák és a CSKP XI. kongresszusának előkészítése. Most az a fő, hogy a pártszervek és szervezetek ezen előkészítő munkájukban aktivizálják taqjaikat s a kassai kerület összes dolgozóit a kitűzött feladatok teljesítésére mozgósítsák. Molnár Sándor, a kassai ' kerületi pártbizottság dolgozója. A bratislavai üveggyár dolgozói a CSKP KB leveléről szóló vitában értékes javaslatokat terjesztettek elő a munka megjavítására. Képünkön az üveggyár karbantartóinak és adminisztrációs dolgozóinak összejövetelét láthatjuk, amelyen az egyes javaslatokról tárgyaltak. J. Sluka felv. ýa/uyk Versenyre hívjuk a járás minden szövetkezetét Szövetkezetünk vezetőségi gyűlésén megtárgyaltuk pártunk Központi Bizottságának levelét. Kötelezettséget vállaltunk az állattenyésztés és a növénytermesztés fejlesztésére. Az állattenyésztésben a következő vállalásokat tettük: 1. 1958-ban minden hektár szántóföld után 110 kg sertéshúst termelünk, összesen 43120 kg-ot. Ennek elérésére a sertéshizlaldában bevezetjük fúrikov módszerét, ami előfeltétele a napi 45 dekás súlygyarapodásnak. Ezért Ragályi Barnabás, a szövetkezet zootechnikusa a felelős. 2. Feltöltjük szarvasmarha-állományunkat, egyrészt saját tenyészetünkből, a tehenek száma 1958 május végére eléri a tervezett 92 darabot. 1958 végéig 150 000 liter, 1959 végéig 220 000 liter tejet termelünk és 1960 végéig elérjük a 258 420 liter tejet a 120 tehéntől, ami azt jelenti, hogy teheneink évi tejhozamát 1700 literről 2352 literre növeljük. A növénytermesztésben a következő vállalásokat tesszük: 1. A takarmányalap megjavítására már ez idén is tettünk intézkedéseket. Szövetkezetünk a szántóföld 25 százalékán pillangós virágú hereféleségeket termel, hogy szarvasmarha-tenyészetünkben megjavítsuk a termelés eredményeit. A szántóterület további 7 százalékán silózni való takarmányt (kukoricát borsóval keverve) termelünk, s így teheneink a téli időszakban is megkapják a 30—40 kg jó minőségű silótakarmányt. Pillangós virágú takarmányaink 6 százalékát öntözni fogjuk. A takarmányrépa-termelésnél az egész területet trágyalevezzük, a kultiváclós munkákat és a répa egyelését száz százalékra elvégezzük, s így biztosítjuk a hektáronkénti 700—800 métermázsás terméshozamot. Megjavítjuk a réteket és a legelőket. A 15 hektár legelőterületet hektáronkint 8—10 mázsa mésszel lemeszezzük. 20 hektár rétre hektáronkint 3 mázsa Thomas-salakot szórunk. Tavasszal aztán megsimítozzuk és megboronáljuk a rétet. A cukorrépa-termelésnél az eddig elért eredményeket 370 mázsáról 450 mázsára növeljük. 10 hektáron bevezetjük a prosenicei mozgalmat. Hektáronkint 450 mázsa istállótrágyát adunk a répa alá. 10 hektárnyi területet trágyalevezni fogunk és a kultiváclós munkálatokat és a répa egyelését kellő időben, jól elvégezzük. A növénytermesztésben az eredményekért ifjabb Rákosi János, a szövetkezet elnöke és Harnócz András, a szövetkezet agronómusa a felelős. A dohánytermesztésben az elért eredményt szintén növelni fogjuk, mégpedig a 7 és fél mázsás hektárhozamról 13 mázsára. A dohány 75 százalékát első és másodosztályúnak adjuk el. Felelős: Varga Gyula, a szövetkezet dohánykertésze. A lénártfalvi szövetkezet vezetősége a fent megjelölt pontokban szocialista munkaversenyre hívja a tornaijai járás minden .szövetkezetét, hogy a pártunk által kitűzött feladatokat a mezőgazdaságban is túlteljesítsük. Rákosi János, Lénártfalva Tallóson is négy év alatt teljesitik az ötéves tervet Értékes felajánlások pártunk levelére • Izsóf Erszébet: Versenyre hívjuk a férfiakat • Ki termel többet? • A férfiak sem akarnak szégyenben maradni 'Pártunk levele nagy visszhangot keltett dolgozó parasztságunk körében. Gyakran hallhatjuk a mondást, hogy mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. Igazat kell adnunk ennek a közmondásnak. Erre gondoltak szövetkezeteseink is, amikor pártunk levelével foglalkozva javaslatokat tettek gazdálkodásuk megjavítására. Számos szövetkezetben merész terveket tűztek ki, melyek szerint a termelasi feladatok teljesítésének idejét egy évvel lerövidítik. E napokban a tallosi szövetkezetben is foglalkoztak pártunk levelével. És az eredmény? Az 1960. évre tervezett termelési színvonalat egy évvel korábban érik el. Valaki felteheti a kérdést, hogyan? Csak akarat kell, s akkor megy minden. Ezt mondták a tehénetetők és a gondozók is. A szövetkezet taggyűlésén elsőnek Jankovics Lajos jelentkezett a vitába. A feleségével együtt 22 tehenet etet. Ezt mondta: — Pártunk levelével kapcsolatban vállalom, hogy az idei 2350 literes átlagos tejhozamot jövőre túlteljesítem, s át;lago^n 2500 litert érek el. Ilyen értékes felajánlást tett Szüllő János, Biherc János, Izsóf Erzsébet is. Nagyon helyesen beszélt Izsóf Erzsébet. Rámutatott arra. hogy a tehenek fejősénél a férfiak lemaradnak a nők mögött. Ezért a tehenek hasznossága növelésében versenyre hívta ki a férfiakat, hogy határidő előtt tel,jesítsék a pártunk levelében kitűzött feladatot. Ilyen jó gyűlésen még nem voltam. Sok értékes felajánlás hangzott el a termelés növelésére. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta ÜJ SZjö 5 ti 1957. decemtar %