Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-04 / 336. szám, szerda

New York-i tudósításunk Az ENSZ Algériáról tárgyal - tsz USA elszigetelődik A határozat előkészítése Az a sürgés-forgás, ami az ülés­teremben uralkodik, csalhatatlan jele annak, hogy határozati javaslatot ké­szítenek elő. Míg a beszédek hangza­nak, bizonyos országok küldöttei „lá­togatásokat" tesznek, más küldöttsé­gekhez ülnek, halkan pár szót váltanak velük, s tovább vonulnak. Algéria kérdése hétfőn már bizto­san ebben a stádiumban volt. Nem titok, hogy egyes afrikai-ázsiai or­szágok a legközelebbi napokban hatá­rozati javaslatot akarnak előterjeszteni és most állapítják meg, ki hajlandó a határozatnak ezt vagy amazt a megfo­galmazását támogatni. A legnagyobb figyelem a határozatnak azon részére összpontosul, amelyben a jövő tár­gyalásokról van szó és arról, hogy a határozat alapgondolata Algéria füg­getlensége lesz-e. Tunisz és Marokkó megkísérelték, hogy elnyerjék még Franciaország egyetértését is. Minden jel szerint azonban Franciaország kül­döttsége olyan ajánlatot tesz, amely a határozatot úgy felhígítaná, hogy semmi pozitívum ne maradjon benne. Egyes amerikai lapok kételkedésü­ket fejezik ki afelett, hogy Francia­országnak ezen az ülésen sikerül-e oly könnyen kivágnia magát, mint legutóbb ez év februárjában. A New York Times pl. azt írja, hogy az afrikai—ázsiai országok „élesebb" határozatot akar­nak keresztülvinni, mivel Franciaor­szág a legutolsó határozatot nem tel­jesítette. Szembek ötősdi Nemrégen ért véget a leszerelés kérdésének tárgyalása. A nyug'ati ha­talmak a „megoldás első lépéseként" ellenőrzés létesítését követelték, még­pedig annak biztosítása nélkül, hogy valóban a leszerelést fogják ellenőriz­ni. Most, amikor Algériáról folyik a vita, lényegében ugyanaz a szövetség me­gint hasonló követeléssel áll elő. „El­ső lépésnek" a „fegyverszünetet" je­löli meg. így nevezi azt, ami egyenlő volna az algériai szabadságharcosok fegyverletételével. E „fegyverszünet" után Franciaország választásokat ígér s csak azután lesz hajlandó tárgyalni. A bökkenő ott van, hogy miről tár­gyalnának ezután. Bizonyára nem Al­géria függetlenségéről. Csak az ma­radna hátra, hogyan valósítják meg az úgynevezett kerettörvényt, amelyet most fogadott el a francia kormány. A törvény 1. paragrafusa megállapítja, hogy „Algéria a Francia Köztársaság elválaszthatatlan része." A New York Post minden „mérsékeltsége" mellett arra a következtetésre jut, hogy az, amit csinálnak, „túlságosan kevés és túlságosan későn jön". Az ilyen fajta „első lépések" annak jók, aki szembekötősdit akar játszani. Az ENSZ-be azonban, ahol a nemze­tek szabadságáról és a békéről tárgyal­nak, semmi esetre sem valók. Algéria ismét választóvonallá vált a gyarmatosítók és a gyarmati rendszer ellenzői között. Most dől el, hogy ki kihez tartozik. Egyeseknek ez a kiválasztódási fo­lyamat pokoli kínokat okoz. Nehéz színt vallani azután, hogy kényre­kedvre játszottak a „fügetlenség" és „szabadság" szavakkal. Mit tegyen például az Egyesült Ál­lamok küldöttsége? Hogyan egyesítse ezt a három irányzatot? 1. Azt a kötelezettségét, hogy tá­mogassa a francia kormányt, gyarma­tosító törekvéseit, mert ellenkező eset­ben komoly veszély fenyegeti „a NA­TO-beli szövetséget". 2. Hogyan térjen ki az arab országok éles reakciója elől, mert ezek az or­szágok stratégiai szempontból nagyon fontosak és területükön található a vi­lág fő olajkészleteinek kétharmada (a szocialista országokon kívül). 3. Hogyan csempésszék be Észak­Afrikába a régi gyarmati rendszer he­lyett saját gyarmati rendszerüket az új doktrína formájában. Akárhová lépnek, mindenütt leg­alább is egy szögbe lépnek. Az ame­rikai sajtó azt írja, hogy az USA a le­hető legkésőbb fog megszólalni. Addig abban reménykednek, hogy talán tör­ténik valamilyen csoda vagy pedig nem kerül harcias szavazásra sor. A New York Times vasárnapi számában rá­mutat, hogy egyesek szerint „ebből a zsákutcából kivezető utat sohasem fo­galmazzák meg elvontan", és hogy „talán sikerül kitapogatni a gyakor­latban". PftEMYSL TVAROH Támogatni kell a kevéssé fejlett országokat A csehszlovák küldött beszéde az ENSZ közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának ülésén A kevéssé fejlett országok a probléma annál is sürgetőbb, mert anyagi támogatásának kérdéséről a pénzellátás jelenlegi formái főleg most tárgyal az ENSZ gazdasági a magántőke nemzetközi áramlása és pénzügyi bizottsága. A bizott- nyilvánvalóan nem elegendő a ke­ság december 2-i ülésén felszó- véssé fejlett országok alapvető szük­lalt Josef Ulrich nagykövet, a ségleteinek kielégítésére. Ezért jo­csehszlovák küldöttség vezetője, gcsan intézték az ENSZ-hez azt a ! felhívást, hogy teremtse meg azon segítség új eszközeit, és formáit, amelyejc nemzetiközi viszonylatban képesek kielégíteni a kevéssé fejlett Beszédében hangsúlyozta, hogy Cseh­szlovákia tevékenyen támogatja a ke­véssé fejlett országoknak nyújtandó konkrét segítség kérdését — azokat az intézkedéseket, amelyek megerő­sítik a nemzetközi szolidaritást. Fő­leg azt a gondolatot támogatjuk — mondotta —, hogy az ENSZ útján nyújtsanak nemzetközi segítséget a kevéssé fejlett országok fejlődésének meggyorsítására. Nézetük szerint ez Londoni tudósításunk: Fiira az amerikai bombákkal! AZ ANGOL KÖZVÉLEMÉNYT meg­rendítette a hír, hogy hidrogénbombá­kat szállító amerikai repülőgépek re­pülnek át szüntelen brit városok és falvak felett. Ezt a tényt a múlt héten a parla­mentben beismerte Selwyn Lloyd kül­ügyminiszter és azóta napról napra fokozódik a nyugtalanság,- felháborodás és ellenállás. A baloldali munkáspárti képviselők a következő kérdésekkel akarják elhalmozni a kormányt: Milyen mértékben áldozták fel a brit függetlenséget az amerikai stratégiai légierők parancsnokságának javára? Milyen mértékben van Britanniának joga arra, hogy „kikérjék tanácsát" abban az esetben, ha az amerikaiak agressziót indítanának? Milyen biztonsági intézkedések tör­téntek azon lehetőségek ellen, ha az atombombát szállító amerikai bombá­zógép lezuhan és elpusztít vagy meg­fertőz egy jelentős területet? A VÁLASZTÁSI KÖRZETEKBEN uralkodó felháborodás nyomására csaknem 30 képviselő készül meginter­pellálni a kormányt. Sokan közülük azt javasolják, hogy vessenek véget a „hi­degháborúnak", amit Macmillan nemré­gen újból elutasított és megbeszélések megkezdését sürgefik a nagyhatalmak között. Dávid Griffith Rother Waley-i képviselő kijelentette: „Nem hagyhatjuk, hogy az amerikai beteg ember tovább sodorjon magával bennünket. Már régen itt van a legfőbb ideje annak, hogy tárgyalások kezdőd­jenek a Szovjetunióval." Az ország valamennyi részéből tilta­kozások özönlenek Macmillan Downing Streeti székhelyére. Tiltakoznak a kon­zervatív párt szervezetei, a szakszer­vezeti szövetségek, a munkáspárt helyi szervezetei, a békeszervezetek. Számos gyárban és dokkban üzemi gyűléseket hívtak össze, amelyeken a dolgozók határozataiban követelik a brit terület felett hidrogénbombákat szállító repü­lőgépek betiltását. Ez a mozgalom ugyan még nem érte el az Egyiptom elleni agresszió idején indított ellenállási mozgalom erejét, azonban a legerősebb mozgalom, ami azóta Angliában megindult. A felhábo­rodás méretére jellemzők a Times és a Manchester Guardian mai vezércik­kei. Mindkét lap azt a néi'etét fejezi ki, hogy míg az amerikai bombázók Bri­tannia felett akcióra készek, elég volna egy tévhír vagy egy rosszul megfejtett titkos írás ahhoz, hogy nukleáris világ­háborút robbantson ki. Az angol közvéleményben általános megütközést keltett J. Kennan, volt moszkvai amerikai nagykövet tegnapi rádióbeszéde. Kennan valaha a „hideg­háború" egyik szítója volt. Kennan ki­jelentette, hogy a történelemben a nemzetek még soha sem voltak oly ve­szélynek kitéve, mint amilyen veszély JÁTÉK A HALÁLLAL (R. Bragan rajza.) most a nukleáris fegyverkezési verseny miatt fenyegeti őket. Az a törekvés, hogy a vitás kérdéseket az oroszokkal együtt oldják meg, a gyakorlatban megszűnt és Kennan csodálkozik, hogy vannak még emberek, akik e helyzetből további fegyverhalmozásban látnak kiutat. TEGNAP ESTE az USA londoni nagy­követségén megjelent a volt Brit Frontharcosok Szövetségének küldött­sége és követelte, 1. a Britannia felet­ti „atomrepülések" beszüntetését; 2. az amerikai csapatok távozását Angliá­ból. E két követelés teljesítéséért ma Britanniában nagy tömegharc folyik. Az angol nép nem akarja kockára ten­ni életét és jövőjét. STANLEY HARRISON országok legfontosabb szükségleteit. E téren jelentői- íépés volna az ENSZ gazdasági fejlődést szolgáló külön bizottságának a — SUNFED-nek lé­tesítése. Ennek az alapnak megterem­tése azonban az Egyesült Államdk el­lenállásába ütközik. E kérdéssel kapcsolatos általános vita azonban megmutatta, hogy a kevéssé fejlett országok többsége sürgeti a SUNFED létrehozását, mert ebben saját ipar felépítésének eszközét és gazdasági helyzet megjavulását látja. Josef Ulrich csehszlovák küldött beszéde végén hangsúlyozta, hogy a közgyűlés jelenlegi ülésszakán a küldötteknek határozottan ki kell ielenteniök azt az elszánt akaratukat, hogy semmi áron se mondanak le a SUNFED létrehozásáról. Fas ;szfa provokáció Párizsban Vasárnap Párizs XII. kerületében a földalatti vasút „Daumenile" állomá­sánál szervezett támadást intéztek a „Humanite Dimanche" lapterjesz­tői ellen. Mintegy húsz fasiszta ga­rázdálkodó érkezett két autón, a rikkancsokra vetette magát, megver­te őlket és elvitte a náluk levő laipok nagy részét. Az egyi lapterjesztő sú­lyosan megsebesült. A közeli járóke­lők a megtámadottak segítségére siettek és a' garázdálkcdókat elűzték. Az egyébként oly gyors rendőrség ezúttal nem volt a helyszínen és így a támadók el tudtak menekül:­i au­tóikon. Eisenhower visszatért Washingtonba Eisenhower, az USA elnöke novem­ber 2-áiv Gettysburg-i farmján való háromnapos tartózkodása után újból visszatért Washingtonba, ahol részt vett a Fehér Házban a kormány ülésén. A Reuter szerint egésrségi állapota annyira javult, hogy elhatározta, el­utazik Párizsba, a NATO tanácsának ülésére. Bonn rakétafegyvereket akar gyártani Bonn (ČTK) — A Der Spiegel c. ham­burgi lap legutóbbi számában azt állítot­ta, hogy a bonni kormány nemcsak azzal ért egyet, hogy amerikai rakétatámasz­pontokat építsenek Nyugat-Németország­ban, hanem maga is akar rakétafegyve­reket gyártani. A lap ezzel kapcsolatban rámutat Strauss bonni honvédelmi mi­niszter határozatára. Az amerikai rakétatámaszpontoknak Nyugat-Németország területén való léte­sítésébe Dulles amerikai külügyminiszter is beleegyezett. A Wehrmachtnak atom­töltésű rakétafegyverekkel való felfegy­verzése ellen Nyugat-Németországban egyre több tiltakozás hangzik el. A bajor­országi „atomkárok elleni harcos szövet­ség" müncheni gyűlésén e tiltakozó tün­tetés részvevői közös akciókra hívták fel Nyugat-Németország összes töm'egszerve­zeteit az atomháború előkészületei ellen. A fenyőünnep előtt A fenyőünnep előtt a moszkvai üzletekben óriási a forgalom. A szülők és az ifjú vásárlók boldogan válogatnak a szebbnél szebb fenyőfa-díszek kö­zött. (A. Konykova — TASZSZ felvétele) Pekingben tanácskozik a Kínai Szakszervezeti Szövetség VIII. kongresszusa Peking (ČTK) — Amint már je­lentettük december 2-án Peking­ben megkezdődött a Kínai Szak­szervezeti Szövetség tíz napig tartó VIII. kongresszusa. Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának nevében Liu Sao-csi, a KB alelnöke üdvözölte a kongresszust. Beszédében rámutatott, hogy a Kínai Szakszervezeti Szövetség VIII. kong­resszusa abban az időben ül össze, amikor a szocialista forradalom gazda­sági fronton és Kína szocialista ország­építése már nagy győzelmet aratott. 1957-ben Kína a munkastílus megjaví­tásáért és a jobboldal elleni harc fo­lyamán döntő győzelmet ért el a szo­cialista forradalom ideológiai és gaz­dasági frontján is. Kiemelte továbbá a két moszkvai dokumentum jelentősé­gét és hangsúlyozta, hogy a moszkvai tanácskozások sikere a Szovjetunió vezette szocialista országok egységét TT, T-<-.\H A békevédök felhívása a NATO tagállamainak lakosságához Párizs (ČTK) — A Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Nagy-Britan­nia és az Északatlanti Szövetség további hat tagállama békevédőinek bizottságai felhívást intéztek a lakossághoz, hogy indítson széleskörű békekampányt a NA­TO tanácsának decemberi párizsi ülése előtt. A felhívás többek közt rámutat, hogy a NATO tanácsa tárgyalni fog atom­fegyverraktárak és irányított rakéta-lö­vedék támaszpontok építéséről a NATO tagállamainak területén. A felhívás rá­mutat arra, hogy e tervek megvalósítá­sa után a világbéke a legkisebb incidens­től, vagy provokációtól függene és sür­getően követeli, hogy tárgyaljanak a fegyverkezés korlátozásáról és olyan öve­zet létesítéséről Közép-Európában, ahol nem helyeznek el atomfegyvereket. Mhűny sortan MOSZKVÁBAN konferencia nyílt meg a rádióaktív izotópoknak az analitikus ké­miában való alkalmazásáról. A konferen­cián ismert tudományos dolgozók vesz­nek részt Bulgáriából, Magyarországból, Csehszlovákiából, Kínából. Jugoszláviából, Lengyelországból, Romániából, az USA-ból és Nagy-Britanniából. (ČTK) EGÉSZ OLASZORSZÁG területén de­cember 2-án több mint kétmillió mező­gazdasági munkás kétnapos sztrájkba lé­pett béremelési követelésének és a me­zőgazdasági bérleti szerződések reform­járól szóló törvényjavaslatnak támogatá­sára. E sztrájkhoz mintegy ötmillió föld­bérlő és kisparaszt csatlakozott, akik szin­tén a törvényjavaslat elfogadását köve­telik. (ČTK) KLIMENT VOROS1LOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke Szukarno indonéz elnökhöz táviratot in­tézett, amelyben felháborodását fejezi ki a Szukarno és családtagjai ellen elköve­tett merénylet felett. (ČTK) A WROČLAW-1 vajdasági bíróság de­cember 2-án halálraítélt három lengyel háborús bűnöst, akik Lengyelország hit­leri megszállásának idején a koldicewi koncentrációs tábor örségének tagjai vol­tak és 500 zsidó foglyot meggyilkoltak (ČTK) A T ASSZ JELENTI, hogy Ivan Bag­ramjant, a Szovjetunió marsallját 60. születésnapja alkalmából érdemeiért Le­nin-renddel tüntették ki. (ČTK) A SZOVJETUNIÓ TUDOMÁNYOS AKA­DÉMIÁJÁNAK tudományos expedíciója a nemzetközi geofizikai év programja alap­ján befejezte az egyiptomi sivatagokon végzett tevékenységét. A Tudományos Akadémia határozata alapján a szovjet tudósok a heluani obszervatóriumnak tu­dományos berendezést ajándékoztak kü­lönféle sugárzások tanulmányozására. (ČTK) és tömörségét, valamint a kommunista mozgalom egységét bizonyítja. Laj Zso-ju, a Kínai Szakszervezeti Szövetség elnöke a kongresszus de­cember 2-i ülésén beszámolót tartott a Kínai Szakszervezeti Szövetség vég­rehajtó bizottságának az 1953-ban tartott VII. kongresszus óta végzett munkájáról. Megállapította, hogy a szakszervezetek az utóbbi négy évben megszervezték a szocialista munkaver­senyt és a kiváló dolgozók mozgalmát. A szakszervezeti tagok soraiból két­millió hatszázezer példás dolgozó ke­rült ki. Több mint négymillió ésszerű­sítő javaslatot adtak be. A szakszer­vezetek tevékenyen részt vettek a tő­kés ipar és kereskedelem szocialista átépítésének munkájában és irányítot­ták a munkások és alkalmazottak kom­munista nevelését, nagy figyelmet szenteltek a munkások és alkalmazot­tak anyag; és kulturális színvonala emelésének. Indonéz munkások megszállták egy holland hajózási társaság épületét Dzsakarta (ČTK) — Az „KPM" (Royal Dutch Interinsular Shipping Company) holland hajótársaság indo­néz munkásai december 3-án reggel megszállták az adminisztrációs épü­letet és kitűzték a sztrájkolok vö­rös zászlaját. A. holland kormány azonnal kiküldte diplomáciai képvi­selőit, hogy lépjenek közbe az in­donéz kormánynál, a külügyminisz­térium képviselője azonban kijelen­tette, hogy az indonéz kormány nem felelős az incidensért. A Sobzsi szakszervezet képviselői a társaság épülete előtt tartott gyűlésükön bejelentették, hogy a tár­saság munkásai ellenőrzésük alá vet­ték a KPM valamennyi indonéziai fiókját. Az indonéz kormány megtorló intézkedése Dzsakarta, (ČTK) — Az indonéz pénzügyminisztérium köreiből de­cember 3-án jelentették, hogy az in­| donéz kormány további döntéséig ' azonnal beszüntetik az indonéziai holland cégek és vállalatok összes nyereség-átutalásait. Ez részét képezi az indonéziai hol­land kereskedelmi érdekek elleni in­tézkedéseknek, amelyeket azzal kap­csolatban foganatosítottak, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében el­utasították a Nyugat-lriánp-öl szóio indonéz határozatot. ítélet a varsói garázdálkodások kezdeményezői felett A varsói járási bíróság november 2-án többnapos tárgyalás után ítéletet hozott azon garázdálkodások kezdemé­nyezői felett, amelyekre 1957 októbe­rének kezdetén került sor. A vádlotta­kat bűnösnek mondták ki a népi milí­cia tagjai ellen elkövetett erőszak bűn­tettében és a következő szabadság­vesztésre ítélték őket: J. Jemczyket három évre, K. S:<estakot 18 hónapra, R. Gierzynszkit, J. Szakoviczot és A. Gajevszkit ugyancsak 18 hónapra, J. Adamczikot 18 hónapra és S. Mrozot egy évre. ÜJ SZO 3 ti 1957. december 1. s

Next

/
Thumbnails
Contents