Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-29 / 359. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Viliam Široký miniszterelnök Indiába és más ázsiai országokba látogat (ČTK) — Amint már előzőleg közölték, Viliam Široký, | a Burmai Szövetség, az Indonéz Köztársaság és Ceyíon SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke elfogadta az meglátogatásáról szóló meghívást is. Indiai Köztársaság kormányának meghívását, hogy 1958 A Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének indiai 1957. december 29. vasárnap 30 fillér X. évfolyam, 359. szám. januárjának első felében Indiába látogasson. A minisz- kambodzsai, burmai, indonéziai és ceyloni látogatására terelnök elfogadta továbbá a Kambodzsai Királyság, | 1958 januárjában kerül sor. t A prešovi kerület kommunistáinak aktívája a mezőgazdasági termelés és az EFSZ-ek fejlesztéséről Mezőgazdasági termelésünk tartson lépést népgazdaságunk szükségleteivel Viliam Široký miniszterelnök elvtárs beszéde Elvtársak! Aktívánkat azért hívták össze, hogy értékeljük a mezőgazdasági termelésben és az egységes földművesszövetkezetek fejlesztésében elért eredményeinket és beszéljünk a feladatok^ ról, amelyek e téren az eperjesi kérület előtt állnak. Minden kommunistának tudnia kell, mily fontos a mezőgazdasági termelés szocialista szövetkezeti alapokon történő fejlesztése a kerület felvirágoztatása, a lakosság anyagi és kultúrál:

s színvonalának emelése szempontjából. Világosan látnia kell, mily nagy jelentőségű országos szempontból is azoknak a dús fejlesztési lehetőségeknek a kihasználása, amelyek a mezőgazdasági termelés terén az önök kerületében fennállnak. Azért hívtuk össze ezt az aktívát, hogy a párt egész kerületi szervezete, minden kommunista világosan felismerje e kérdés sürgősségét és fontosságát, és hogy mindennapi elsőrendű feladatának tekintse a mezőgazdasági termelés fejlesztését, az EFSZ-ek gyarapítását és szilárdítását, akár a pártban, a szakszervezetekben, a CSISZ-ben, a nemzeti bizottságokban, vagy gyárakban dolgozzék. Arról Van szó,' hogy a kommunisták e feladat teljesítésére megnyerjenek minden kis- és középparasztot, hogy meggyőzőn megmutathassák nekik a felaprózott kistermelési viszonyokból a szövetkezeti szocialista nagy termeléshez vezető utat, meggyőzzék őket, hogy a dolgozó parasztok érdeke szakítani a múlttal és az EFSZ-ben együttesen dolgozni a 'mezőgazdasági termelés rohamos gyarapítása, a munka műszaki és kulturális színvonalának emelése, a maguk és gyermekeik jobb élete javára. Aktívánkat olyan időpontban tartjuk, amikor bevégezzük második ötéves tervünk második esztendejét és megkezdjük e terv harmadik évét. Jó alkalom ez arra, hogy röviden értékeljük a népgazdaság fejlesztésében idén elért eredményeket és tisztázzuk a jövő évben megoldandó fő feladatokat. Az ipari termelés fejlesztése ez idén is gyors ütemben haladt. A tave'd évhez képest az ipari termelés térfogata iámét kereken 10%-kal lesz nagvobb. Jelentősen tovább növeltük a barnaszén fejtését, az építőanyagok és műtrágya . termelését. Gyors ütemben növekedett a közszükségleti cikkek termelése és a beruházási építkezések fejlesztésében is 10%-os gyarapodást érünk el. Tovább folytatódott a lakosság életszínvonalának rohamos emelkedése. A személyes fogyasztás kb. 8—9%-kal lesz nagyobb, mint tavaly. A kiskereskedelmi áruforgalom tervét főleg iparcikkekben jelentősen túlszárnyaljuk. Népgazdaságunkban a foglalkoztatottság idén előzetes adatok szerint további százezer személlyel emelkedett. Magától értetődik, hogy a termelés és az életszínvonal ily gyors növekedése nagy igényeket támaszt népgazdaságunk tüzelőanyag-, nyersanyag- és energetikai forrásaival szemben és megköveteli, hogy ezeket minden eszközzel gyarapítsuk, hogy takarékosan gazdálkodjunk velük és minél hatásosabban kihasználjuk őket. E források kihasználásában azonban ugyanúgy, mint a termelés gazdaságosabbá tételére irányuló igyekezetünkben, az építkezések mielőbbi befejezését célzó törekvésünkben, nem értük még el a szükséges fordulatot. Ezért minden figyelmünket ezekre a lemaradó gazdasági szakaszokra, munkánk e fogyatékosságaira kell fordítanunk. Szocialista orszégépítésünk lemaradó szakaszai közé számít a mezőgazdasági termelés is. Az 1954—55-os évek sikeres kezdeményezései után, amikor pártunk és kormányunk, valamint az egész dolgozó nép összpontoMichaloveén december 28-án, szombaton Viliam Široký miniszterelnöknek, a CSKP KB politikai irodája tagjának részvételével megtartották a preíovi kerület kommunistáinak aktíváját a mezőgazdasági termelés és az egységes földművesszövetkezetek fejlesztéséről. Az aktíván jelen voltak még: Michal Bakuľa mező- \és erdőgazdasági miniszter, Michal Chudtk mező- és erdőgazdasági megbízott, Štefan Sádovský, az SZLKP KB mezőgazdasági osztályának képviselője, a kassai kerület küldöttsége, a prešovi kerületi Pártbizottság és a kerületi nemzeti bizottság tagjai, a prešovi kerület •árási pártbizottságai irodáinak és a járási nemzeti bizottságok tanácsainak tagjai, a michalovcei, nagykaposi és szobránci járások összes alapfokú pártszervezeteinek elnökei, helyi nemzeti bizottsági tagok, a prešovi kerület járásainak szövetkezeti tagjai és földművesei. Az aktíva részvevői az ülés megnyitása előtt kegyeletes csenddel adóztak Marek Čulen, az SZLKP Központi Bizottsága elhunyt tagja emlékének. Vasil BiTak, a prešovi kerületi pártbizottság vezető titkára bevezető beszédében rámutatott a prešovi kerületben ebben az évben az ipar és a mezőgazdaság terén elért sikerekre. A kerület november végéig az iparban teljesítette tervét. A múlt évhez viszonyítva 76 millió koronával több beruházást eszközöltek. A gabonabegyűjtési tervet 115,

i százalékra, a burgonyabeadást 123 százalékra, a cukorrépabeadást 100,4 százalékra teljesítette. A kerület már teljesítette a sertéshús"-, tej- és tojásbegyűjtési feladatait is. Az év eleje óta 80 EFSZ-t alakították és a kerület mezőgazdasági földjeinek 20 százalékán szocialista szektor gazdálkodik. Az aktíva több mint ezer részvevőjének szívélyes üdvözlése közepette Viliam široký miniszterelnök, a CSKP KB politikai irodájának tagja mondott beszédet. sított erőfeszítései következtében lényegesen emelkedett a mezőgazdasági termelés, tavaly és • ez idén a fejlődés aggasztó módon meglassúbbodott, A mezőgazdaság bruttó termelése az elmúlt két esztendő során nem egész 4 százalékkal nőtt, noha a második ötéves terv irányelvei értelmében ennek az emelkedésnek 10—12 százalékot kellett volna elérnie, A mezőgazdasági termelés lassú fejlődését elsősorban a növénytermesztés elégtelen helyzete okozza, e téren lassan gyarapszik a gabonafélék, de főleg a takarmányfélék termesztése. Ezért elégtelen a takarmányalap is. Az elmúlt két esztendőben a mezőgazdasági termelés fejlődése annyira lassú lett, hogy pártunk Központi Bizottsága az országos pártkonferencia határozatainak teljesítéséről és a szocializmus építésének további feladatairól szóló levelében a legnagyobb nyíltsággal kénytelen volt figyelmeztetni a dolgozókat arra a súlyos körülményre, hogy komoly veszélyben forog az országos pártkonferenciának a mezőgazdasági termelést 1960-ig 30 százalékkal növelni célzó irányelvének teljesítése. Ahhoz, hogy bepótoljuk az elmúlt két esztendőben elmulasztottakat, hogy biztosítsuk a népgazdaság fejlődésének és a lakosság életszínvonala emelkedésének szükségleteit, s hogy a mezőgazdaság lépést tartson népgazdaságunk szükségleteivel, a jövő esztendőben oly mértékben kell növelnünk a mezőgazdasági termelést, ami a mi országunkban mindeddig példátlanul áll. A brutto mezőgazdasági termelésnek a tavalyi évhez képest országos méretben 12%-kal kell gyarapodnia. Ez azonban megköveteli, hogy a növénytermesztés 15—17 százalékkal növekedjék, mégpedig a kenyérmagvaké 15%-kal, az ipari növényeké 20%-kal, sőt a takarmánynövényeké 23Í4kal. Az állati termékek termelésének a terv értelmében 6•/•-kai kell emelkednie, elsősorban a tejtermelés gyarapítása révén, amelynek több mint 13%-ot kell elérnie. A sertéstenyésztés terve 3,6%-os gyarapodással számol. A szarvasmarhatenyésztés és tehéntartás terén jövőre végre véget kell vetnünk az állomány évenkénti csökkenésének és biztosítanunk kell nem csupán a szarvasmarhaállomány számszerű növekedését, hanem hasznosságának gyarapodását is. Ennek érdekében a terv feladatunkká teszi a takarmánytermelés lényeges növelését is. Bizonyára felvetődhetik a kérdés, vajon reális és teljesíthető-e a mezőgazdasági termelés ily mérvű gyarapítása. Ezért helyénvaló, ha számba vesszük a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, amelyek felhasználása biztosítja e feladatok teljesítését. Melyek ezek? Elsősorban a munkások és parasztok szoros szövetsége, amely népi demokratikus rendünk alapja. A munkás-paraszt szövetség megszilárdulása pártunk lenini politikájának eredménye és azokból a dús tapasztalatokból fakad, amelyeket falvaink gazdasági, társadalmi és kulturális színvonalának a szövetkezeti mozgalom fejlesztésének alapján való emelésében szereztünk. Parasztságunk öntudatos, pozitív viszonya a népi demokratikus rend iránt, szilárd és rendíthetetlen bizalma kommunista pártunk iránt, a munkás-paraszt szövetség ereje — ez lényeges politikai és gazdasági előfeltétel, amelynek alapján magunk elé tűzhetjük a mezőgazdasági termelés rohamos gyarapításának merész feladatát. A mezőgazdasági termelés tervszerű fejlesztésének további előfeltétele az állami segítség további elmélyítése és kiterjesztése és e fejlődés kellő anyagi és műszaki feltételeinek megteremtése. Mindenekelőtt lényegesen megjavítjuk a mezőgazdaság műtrágya-ellátását, s noha a műtrágya-szállítások növekedése bennünket még mindig nem elégít ki, mégis fontos tény, hogy mezőgazdaságunk jövőre 14%kal több műtrágyát kap, mint ez idén, az idei mütrágyaszállítás csupán 4,5%-os növekedésével szemben. Amennyiben mezőgazdasági dolgozóink jobban és hatásosabban igyekeznek kihasználni a műtrágyákat, úgy e gyarapodás hatékonysága még nagyobb lesz. A gépállomások gépesítési munkáinak mérete Mlovákiai viszonylatban közel 20%kal nő. Ennek érdekében a szlovákiai mezőgazdaság kereken 3 ezer traktort és nagyszámú egyéb mezőgazdasági gépet kap. Az EFSZ-ek beruházási építkezéseinek szakaszán biztosítanunk kell az 1958. évi terv teljesítését, az ehhez szükséges pénzügyi eszközöket és hiteleket. Mindez lehetővé teszi, hogy a szövetkezeti szektorban az 1957. évhez képest több mint 40%-kai növeljük a beruházások keretét. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének harmadik igen fontos feltétele a gazdasági szervező munka további megjavítása. A múlt évben ugyan jelentős haladást értünk el, de nyíltan meg kell mondanunk, hogy a nemzeti bizottságok mezőgazdasági igazgatóságai és szakosztálya, a gépállomások és a falusi pártszervezetek munkájának jelenlegi színvonala nem elegendő azoknak a feladatoknak » biztosítására, amelyeket jövőre és az ötéves terv következő éveiben magunk elé tűztünk. Ügy vélem azonban, megvan minden jogunk és lehetőségünk arra, hogy ilyen követeléseket támasztunk. Mezőgazdaságunk ma nagyszámú jól képzett, tapasztalt gépkezelővel, agronómussal, zootechnikussal és más szakemberrel rendelkezik, a szocialista mezőgazdaságnak sok lelkes szervezője és propagátora van. Csak arról van sző, hogy ezt a nagy erőt helyesen és céltudatosan irányítsuk és a munka legfontosabb döntő szakaszain vessük be. Tudnunk kell, hogy a mezőgazdasági termelés tervbevett gyarapodását biztosítva eqvben arra kell törekednünk, hogy bővítsük a meglévő EFSZ-ek taglétszámát és új szövetkezeteket alakítsunk. Egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hogy e két feladat szorosan összefügg egymással, hogy a mezőgazdasági termelés tartós és gyors gyarapodásának legfontosabb előfeltéteie a mi viszonyaink között az EFSZ-ek sikeres, helyesen irányított és Jól biztosított fejlesztése. Épnen azért igyekszünk fejleszteni a szövetkezeteket, hogy biztosítsuk a mezőgazáasági termelés tartós és gyors qyarapodását. A ml feladatunk, hogy még átmenetileg se engedjük meg a termelés qyarapodásának lassúbbá válását, a termelés csökkenéséről nem is szólva. Ezer és ezer új EFSZ első esztendeje gazdálkodik közösen. Ezeknek a szövetkezeteknek sürgős szükségük van arra, hogy keftő termelési, műszaki, szervezési segítséget kapjanak és káderekkel is támogassuk őket. Az idén valóban szép eredményeket értünk el az EFSZ-ek fejlesztésében. Számuk az év folyamán több mint 3 ezerrel emelkedett, földterületük több mint egymillió hektárral bővült. A mi feladatunk gondoskodni arról, hogy ezek a szövetkezetek minél előbb túljussanak a kezdet nehézségein és fennállásuk kezdetétől fogva meginduljanak a mezőgazdasági termelés szorgos gyarapításának útján. Ezt azonban csak akkor érhetjük el, ha a nemzeti bizottságok és gépállomások kellőképpen támogatják őket. Teljes mértékben szem előtt tartva e munka rendkívüli politikai jelentőségét, azon kell lennünk, hogy minden EFSZ, —, elsősorban az új szövetkezetek konkrét támagotásban részesüljenek, hogy kellő figyelmet és segítséget biztosítsunk azoknak a falvaknak is, ahol a parasztok még magángazdálkodást folytatnak. Kétségtelen, hogy a kerületi pártszervezet erőinek helyes mozgósításával, a kerület mezőgazdasági termelését irányító vagy befolyásoló valamennyi szerv és dolgozó megfelelő vezetésével és felhasználásával elég erőnk lesz a kitűzött cél elérésére. A mezőgazdasági szervező munka súlypontja a nemzeti bizottságoknál van. Éppen a mezőgazdaság szakaszán messzemenőn decentralizáltuk az illetékességet a kerületi nemzeti bizottságokra, illetve onnan a járási és helyi nemzeti bizottságokra. Ennek értelme abban rejlik, hogy a dolgozók kellő kezdeményező erővel és nagyfokú felelősségtudattal foghassanak hozzá minden kérdés megoldásához. Ezzel kapcsolatban főleg két alapvető kérdésre akarom felhívni a figyelmet, amelyeket a nemzeti bizottságok és szerveiknek szem előtt kell tartaniok. Először: a kitűzött feladatokat csak akkor teljesíthetjük, ha a nemzeti bizottságok tovább szilárdítják kapcsolatukat a szövetkezeti tagokkal, kis- és középparasztokkal, ha minden .kérdést velük egyetértésben, türelmes meggyőzés és megnyerés útján oldanak meg, s ha a falvakon tovább emelkedik a tömegszervező munka politikai színvonala. Másodszor: ha a szövetkezeti tagoknak, a kis- és középparasztoknak szakszerű segítséget nyújtanak, és ez a segítség minden esetben azoknak a konkrét és sürgető problémáknak kellő ismeretéből indul ki, amelyekkel az illető szövetkezet vagy falu küzd. Ezért helyénvaló, ha a kerületi és járási nemzeti bizottságok az eddiginél sokkal nagyobb mértékben támaszkodnak a helyi nemzeti bizottságokra, ha igyekeznek aktivizálni a mezőgazdasági bizottságokat és számos aktivistát tömöríteni köréjük, hogy a mezőgazdasági bizottságok munkája eleven, hatásos legyen, és kellőképpen kihasználjanak minden javaslatot és indítványt, minden helyes kezdeményezést. E szellemben kell irányítani a gép- és traktorállomások "munkáját is. Biztosítanunk kell, hogy gépállomásaink politikai és szakmai tekintetben egyaránt jól felkészüljenek a tavaszi munkákra — ez a nemzeti bizottságok mezőgazdasági szakosztályainak legfontosabb feladata, amelyért teljes mértékben felelősek csakúgy, mint a mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatos feladatok teljesítéséért. A mezőgazdaságról való gondoskodás legyen a nemzeti bizottságok egész rendszerének, elsősorban a járási nemzet! bizottságok munkájának központi kérdése. A nemzeti bizottságok teljesítik feladataikat, ha a szövetkezetekben dolgozó kommunisták példás, kezdeményező munkájára támaszkodhatnak csakúgy, mint a gépállomásokon, állami gazdaságokban és magukban a nemzeti bizottságokban dolgozó kommunistákra, és amennyiben a párt politikai szervező munkája a falun kellő színvonalú lesz. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a pártszervek és szervezetek e feladat alapvető fontosságának tudatában fentről le tüzetesen megvizsgálják, megtettek-e > mindent a kommunisták és minden dolgozó mozgósítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelés lényeges gyarapítását minden járásban, minden faluban biztosítsák. Mindez fokozott mértékben érvényes a szlovákiai mezőgazdasági termelésre. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy a szlovák és ukrán elvtársak részéről néha helytelen néze.tekkel találkozunk a mezőgazdasági termelés jelentőségét illetően Szlovákia iparosításéval és azzal kapcsolatban, hogy Szlovákia gazdasági és szociális színvonalét « cseh országrészek színvonalára emeljék. Az elvtársak gyakran nem látják eléggé mélyrehatón, hogy e kérdések szorosan összefüggnek egymással, elsősorban nem látják, hogy a mezőgazdasági termelés lényeges gyarapítása, műszaki és gazdasági színvonalának emelése híján nem vihetjük sikerrel véghez Szlová,kia szocialista iparosítását sem és nem egyenlíthetjük ki Szlovákia, valamint a cseh országrészek gazdasági és társadalmi színvonalát. Ismeretes, hogy a burzsoá köztársaság idején a szlovákiai mezőgazdaság egyre inkább elmaradt a cseh országrészek mezőgazdasági termelése mögött, kezdetleges volt és klshozamú. Népi demokratikus rendünkben megteremtettük minden előfeltételét annak, hogy ezt a különbséget mielőbb megszüntessük. Bizonyos eredményeket elértünk ugyan, de különösen az tatóbbi évek során e téren pangás állt be. A mezőgazdasági termelés intenzitása egy hektárnyi összehasonlítható mezőgazdasági termőterületre értékben átszámítva, Szlovákiában még mindig 20— 25 százalékkal alacsonyabb, mint a cseh országrészekben. Ezért az ipar fejlesztésével egyidejűleg meg kell teremtenünk annak biztos előfeltételeit is, hogy Szlovákia a mezőgazdasági termelés hatékonyságának területén is mielőbb utolérje a cseh országrészeket. Ez majd szembetűnőn érezteti hatását Szlovákia és az egész köztársaság gazdasági fejlődésében, a szlovákiai nép életszínvonalának emelkedésében. Ezért az ötéves terv azzal számol, hogy 1960-ig a szlovákiai mezőgazdasági termelés 40 százalékka! emelkedik 1955-höz képest, míg országos méretben a gyarapodás 30 százalékot tesz ki. A szlovákiai mezőgazdaság különösen az eperjesi kertiletben rendelkezik nagy tartélékokkal. Az eperjesi kerületben a lakosságnak több mint 60 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági termelés gyarapításától, a mezőgazdasági termelésből származó jövedelmek növekedésétől függ tehát jelentős mértékben az eperjesi kerület lakossága többségének anyagi és kulturális színvonalbeli gyarapodása is. Igaz, az ötéves terv szerint KeletSzlovákiában, tehát az önök kerületében is, tovább folytatjuk az ipar építését és az Ipari termeiéi fejlesztését. Annál is inkább, mert bár » népi demokratikus köztársaság esztendeiben jelentős sikereket értünk el Kelet-Szlovákia gazdasági fejlesztésében, Kelet-Szlovákia és különösen az eperjesi kerület kérdése az állam gazdasági fejlődésének egyik fő problémája maradt. Kelet-Szlovákia gazdasági fejlődése meggyorsításának kérdéseit még mindig nem oldjuk meg kielégítően és ezért ez országrész gazdasági szerkezete is jelentő(Folytatás a 4. oldalon.)