Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-27 / 357. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. december 27. péntek 30 fillér X. évfolyam, 357. szám. A vítkovicei nagyolvasztó dolgozói karácsonyra űj szovjet öntőgépei kaptak A Vítkovicei Építkezési, Kohászati, Szerelő ée Villanyszerelőmüvek dol­gozói december 23-án a Vítkovícei Kle­ment Gottwald Vasművek Nagyolvasz­tója dolgozóinak 6zOvjet gyártmányú korszerű öntőgépet edtak óí. Kísérle­tileg végrehajtották az első nyersvas­csapolást, amelyet a vítkovicei nagy­olvasztó fennállásának 130 éve óta el­ső ízben nem kellett az olvasztóknak a magas kemencékből kézzel önteni formákba. A korszerű öntöberendezés építése mintegy 10 millió koronába került. Az új berendezés a nagyol­vasztó dolgozóinak megkönnyíti mun­kájukat és egyúttal lényeg*, sen csök kenti az üzemi kiadásokat, úgyhogy most az olvasztott vas jobb minősége mellett mintegy öt év alatt megtérül az egész beruházott összeg. Meggyorsították a szövetkezeti épületek építését Amíg a legutóbbi hét év alatt a ri maszombati járásban mindössze 13 tehénistállót építettek 1200 fejőstehén számára, ez év 11 hónapja alatt a szö­vetkezetek 18 tehénistállót építettek fel 1300 darab marha részére, továbbá 13 tyúkfarmot és 19 sílógödröt. Az alapvető javulás főleg azért történt, mert a szövetkezeti építkezést gyorsan végezték. A járásban 5, szövetkezeti tagokbői állt! munkacsoport dolgozott, melyek versenyben álltak az építkezés gyors befejezéséért. A legjobb köztilük, Elek Pál 27 tagú csoportja, nem egé­szen egy év alatt 4 tehénistállót, 2 anyasertésistállót és 2 silógödröt épí­tett fel Az állattenyésztésben a megjavult feltételek már megmutatkoznak a szö­vetkezetek idei gazdálkodásában is. A járásban a munkaegységek átlagos értéke 2,70 koronával emelkedett. Az csszpontosított tehenek átlagos fejés­hozama több szövetkezetben a 7 liter körül mozog. Minden jel arra mutat, hogy a hehe kilátásai javulnak Hruscsov beszélgetése Pickeringgel, a Daily Express főszerkesztőjével A Zsigárdi Állami Gazdaság szorgalmas traktorosai Szépe János és Szabó Gyula trak­torosok DT-54-es traktorral 250 hektárt szántottak fel. Megkérdeztem Szabcr Gyula elv­társat, milyen fontossággal bír az őszi mélyszántás. — Az őszi mélyszántásnak nagy a víztároló hatása, ami különösen száraz esztendőben tapasztalható. A talajban levő tápsók csak akkor oldódnak a vízben, ha levegővel is érintkeznek. A fagy és a levegő al­kalmas arra, hogy a talaj tápsóit szabaddá tegye. A levegő és a víz akkor érintkezik a legjobban a föld­del, ha ősszel mélyen felszántjuk. A termények betakarítása után igen nagy számban marad vissza a talaj felületén a kártevők lárvája. Ezeket csakis mélyszántással pusztíthatjuk el. Szorgalmas munkájáért dicséretet ? érdemel a két traktoros. Jó lenne, T ha a vezetőség meg is jutalmazná • őket. X Deák István, Zsigárd vwwwwwwvwvwwvwww , .ru-u-uxru­uru-i.-L n.i-ir ........................... Az oriíki mér az á| év épHőT feladatait teljesítik ľSKWMMHHKS Moszkva, december 23. (TASZSZ). Hruscsov elvtárs fogadta Pickerin­get, a Daily Express című angol lap főszerkesztőjét és a kíséretében levő Lancaster újságírót és beszélgetést folytatott velük. Az alábbiakban is­mertetjük a beszélgetést. Pickenring érdeklődött, hogy a kö­vetkező években javulás várható-e Nagy-Britannia és a Szovjetunió vi­szonyában ? Hruscsov válaszában hangsúlyozta: Az országaink közötti viszony javulá­sának kérdése valahogyan fagyasztott állapotban van. Pedig a Szovjetunió népei és kormánya és mint meggyő­ződtünk róla, az angol nép is arra törekszenek, hogy országaink között bizalom és barátság alakuljon ki. Fel­tételezem, hogy Nagy-Britannia kor­mánya szintén megérti az országaink közötti viszony javításának szükséges­»égét. És mi hisszük, hogy végül le­küzdik ezeket a nehézségeket, ame­lyek láthatólag még akadályozzák aa angol kormányt abban, hogy határo­zottabb lépéseket tegyen ebben az irányban. Országaink érdekei, népeink érdekei a közeledést és a barátságot követelik. Pickering megkérdezte: Mit ered­ményeznének a Szovjetunióval foly­tatandó tárgyalások, ha a közeljövő­ben sor kerülne rájuk? Hruscsov azt felelte: Ogy véljük, hogy a tárgyalások hasznosak lenné­nek. Milyen célokat kövessenek a tár­gyalások? Kövessék a fő célt — a hidegháború kiküszöbölését, azt, hogy a népek válláról vegyék le a fegyver­kezési hajsza terhét, jöjjenek létre az emberek normális életfeltételei, ja­vuljon az államok kölcsönös viszonya. Több ízben kijelentettük, hogy minden vitás kérdést tárgyalások­kal kell megoldani. Mi a magunk részéről mindig készek vagyunk erre. A tárgyalások eredményei azonban csak abban az esetben lesznek pozi­tívak, ha a nyugati hatalmak a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése szükségességének elismeréséből, a status quo, vagyis a világon fennálló jelenlegi helyzet elis­meréséből indulnak ki, ha törekedni fognak a hidegháború megszüntetésé­re és a nemzetközi helyzet rendezé­sére. Tudjuk, hogy a Nyugaton vannak olyan személyek, akik azt állítják, hogy a Szovjetunió megblzottaival nem lehet egyezkedni, sőt hinni sem lehet nekik. De így azok az emberek beszélnek, akik, őszintén szólva, nem is akarnak megállapodni velünk. Ha a nyugati államok képviselői elég okosak i tfV < ű Az oriíki, hazánk legnagyobb vízierőművének építésén a dolgozók már december elejétől a jövő év feladatait teljesítik. Befejezték a Vltava jobbpartján az árok betonmunkálatait, melyek az oriíki duzzasztó építősének egy részét képezik. 58 000 m 3 beton alkotja az új mesterséges meder keretét, melv a Vltava évszázados folyását fogja felváltani. Ez egyelőre csak kis része az óriási műnek, mely még az „Orlík" építőire vár, melynek gát­jára és villanytelepére 1 millió m» beton felhasználása lesz szükséges. Az orlíkä vízierőmü duzzasztógátjának egy részét képezi a képünkön látható betonárok — a Vltava folyásának <M — melyben a víz aat 1961. évig folyik. (ČTK— Jan Tachezy felvétele.) lesznek ahhoz, hogy a békés együtt­élés szükségességének elismeréséből, a status quo elismeréséből induljanak ki, akkor nincs olyan ok, amely megaka­dályozná, hogy a tárgyalásokon ked­vező eredmények szülessenek. Ezzel kapcsolatban szeretnék Né­metországról beszélni, mert a német problémának közvetlen köze van a status quo elismeréséhez. Ha a né­met kérdést úgy vetik fel, mint ahogy a nyugati államok egyes személyiségei felvetik, azaz ha csak az egyik fél — Nyugat-Németország — érdekeivel tö­rődnek és nem gondolnak Kelet-Né­metország érdekeire, úgy ilyen alapon lehetetlen megegyezni. Ha elismerik a status quot — és a statős quo elisme­rése a német kérdésben azt jelenti, hogy a Németországban létező két ál­lam: a szocialista fejlődés útján hala­dó Német Demokratikus Köztársaság és a kapitalista rendszerű Német Szö­vetségi Köztársaság létezésének reális feltételeiből indulnak ki — akkor megteremtődhetnek a német kérdés megoldásának feltételei. Maguknak a németeknek kell megállapodniok Né­metország békés újraegyesítésében. Pickering következő kérdése így hangzott: Ezzel kapcsolatban szeret­nék rámutatni arra, hogy Nagy-Bri­tanniában az utóbbi időben bizonyos hajlandóság jelei mutatkoznak olyan európai helyzet tanulmányozására, amelyben mindkét Németország sem­leges és atomfegyvermentes lenne. Gondolja-e ön, hogy ez a Szovjetunió és Anglia részéről tanulmányozást ér­demlő, sokat ígérő út lenne? HRUSCSOV: Ogy véljük, hogy ilyen óhajok mfgvcdósulása hasznára vál­nék Európa népeinek. A Szovjetunió stívesen közreműködne e kérdés po­zitív megoldásában. PICKERING: Most engedje meg, hogy az angol-szovjet viszonyról ér­deklődjem. Az ön véleménye szerint, az angol kormány részéről milyen lé­pés mozdítaná elő a legjobban a két ország kölcsönös viszonyának javulá­sát? HRUSCSOV: Szeretném megjegyez­ni — és remélem, ezt nem fogják az önök belügyeibe való beavatkozásnak tekinteni — hogy Eden úr — noha vereséget szén* vedett az Egyiptom elleni angol­francia—izraeli agresszió miatt —, mégis úgy látjuk, megértette a Szovjetunió és Nagy-Britannia kö­zötti baráti kapcsolatok fejlesztésé* nek szükségességét. Véleményem szerint ő azt is megér­tette, hogy milyen úton kellene e cél felé haladni. Angliai tartózkodásunk idején a brit államférfiakkal megvitat­tuk a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit, beszéltünk a kereskedelem fejlesztésének, különféle küldöttségek kölcsönös látogatásának, a tudományos eredmények, az iroda­lom, közte a műszaki tudományos iro,­dalom stb. cseréjének szükségességé­ről. Akkor az volt a benyomásunk, hogv angol részről megértésre találták kijelentéseink és javaslataink. Az angol—szovjet viszony javítása szempontjából a legfontosabb a ke­reskedelem fejlesztése. Az angoi—szovjet kereskedelem fej­lesztése megköveteli azonban a kor­látozások és megkülönböztetések fel­számolását. Amikor ezzel fogadnak: ezt felvásárolhatják, ezt pedig nem vásárolhatják — akkor ez a helyzet annyira sértő számunkra, hogy mi sokszor még annak a vásárlásáról is lemondunk, amit normális viszonyok között megvennénk. A Szovjetunió hamarabb készített, hidrogénbombát, mint az Egyesült Ál­lamok, bár az amerikaiak az angolok segítségével hamarabb gyártottak atombombát. A Szovjetunió elsőként, a nyugati országokat megelőzve al­kotta meg az interkontinentális bal­lisztikus rakétát. Elsőként, a többie­ket megelőzve bocsátottunk fel mes­terséges holdat. Ez arról tanúskodik, hogy a szovjet tudomány és technika magas színvonalon áll, legalább'is nem áll alacsonyabb színvonalon, mint pél­dául az angol vagy az amerikai. Éppen ezért teljesen alaptalanok azok a vélekedések, hogy biztonsági okokból nem szabad eladni a Szovjet­uniónak „stratégiai" árukat. Ezek után a kölcsönös kereskede­lem részleteiről beszélgettek. Majd (Folytatás a 3. oldalon) Jól jövedelmezett a sdyemhernyótenyésztés A fete&rőrösi szövetkezet ez idén 10 000 koronát kapott a selyemher­nydtenyésztésböi. A jövőben sem hagynak fel ezzEl a j61 jövedelmező foglalkozással. Tavasszal a szövetke­zet gazdasági udvara körül 14 000 eperfát ültetnek ki. A felsőkőrösi szövetkezet kezdemé­nyezése méltó visszhangra talált még a surányi, a kis- és nagyfajkürti szö­vetkezetben is. Reméljük, hogy a hat szövetkezet példája követőkre talál a járásban. Buda Ferenc, Surány. Postahivatal a Lomnici-csúcson A nemzetközi geofizikai év alkal. mából a napokban a Lomnici csú­cson 2634 méter tengerszín feletti magasságban megnyitották a Ma­gas Tátra— Lomnici csúcs alkalmi postahivatalt. A felvett küldemé­nyeket „a hegmagasabbban fekvő postahivatal Magas Tátra— Lomnici csúcs" szöveggel és a nemzetközi geofizikai év jelvényével ellátott al­kalmi bélyegzővel fogják lepecsé­telni. Az alkalmi postahivatal 1958. december 31-ig marad üzemben. í A kékkői járásban sem kell a jó példákért a szomszédba menti Már közismert dolog, hogy a kékkői járásban a zsélyi szövetkezet az elsők közé tartozik. A gazdasági eredmények tanúskodnak erről. Ez idén is ötven százalékkal magasabb volt a termésük, a magángazdál­kodásuk idején elért eredményekhez viszonyítva. Túlteljesítették a bú­za, rozs, árpa, zab és kukorica tervezett hektárhozamát. A szövetkezetesek véleménye sze­rint a kukorica a zsélyi szövetkezetben jó talajra talált. Ez itién 27 hektáron termeltek kukoricát, s az eredmény: hektáronkint 55 mázsa csöves kuko­rica. A zsélyiek megmutatták a kételke­dőknek is, hogy lehet nagyobb ered­ményt elérni, csak ily módon kell dol­gozni, gazdálkodni. Kukoricájukat négyzetes-fészkesen vetették és a munkálatokat agrotechnikai határidő­ben végezték el. Tizenhárom hektáron termeltek cu­korrépát. Hektáronkint 390 mázsa volt a terméshozam. Az állattenyésztésben is jó eredményeket érnek el. Száz te­héntől 73 borjút nevelnek fel. A be­adást már teljesítették, s terven felül 120 000 korona értékű tejet, 192 000 korona értékű sertéshúst, 26 000 koro­na értékű tojást és 80 000 korona értékű marhahúst adtak be. E. Horsky, Kékkő. Az észak-csehországi barnaszén-bányakörzet bányászainak vagonokra van szükségük Az északcsehországi barnaszén bá­nya-körzet bányászai szeretnék telje­síteni kötelezettségvállalásukat — 1 200 000 tonna szenet fejteni terven felül. Ezért sok bányában múlt va­sárnap is fejtettek. Törekvéseik siker­rel jártak. A mélybányákban, ahol még szombaton 97,4%-ra teljesítették a havi fejtési tervet, vasárnap már 98,9 százalékos teljesítést értek el. A mű­szakban néhány külszíni bánya bányá­szai is dolgoztak, ahoi még nem ve­zették be a megszakítás nélküli üzem­vitelt. Az észak-csehországi bamaszén­bánva körzetben az év eleje óta több mint 1 500 000 tonna szenet fejtettek terven felül. Az utóbbi időben azonban csak las­san emelkedik a terven felül kifejtett mennyiség. Minden tárnában beszél­nek ennek okairól. Hiányzanak a va­gonok és ez gátolja a bányászok tö­revéseit kötelezettségvállalásuk telje­sítésében. Csupón szombaton 14 ezer tonna szénnel kevesebbet fejtettek, •nert 700 vagon hiányzott. Ez minde­nekelőtt a prágai vasúti osztály hibá­ja, amely nem teljesíti szabályozási feladatét a vagonok beállításánál. A bányászok, akik munkájukban min­den órával számolnak, vagon hián^ miatt nem tudnak fejteni,

Next

/
Thumbnails
Contents