Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-24 / 356. szám, kedd

szőve ík eze! mindenese Jatvanadik évét tapossa már. Arcát az élet barázdálta össze, halántékát, bajuszát belepte a dér. Járása azonban még fiatalos, rugalmas. Szaniszló Ferenc a neve, de a csécsi szövetkezetesek röviden csak Feri bácsinak hívják. Feri bácsi egyike a szövetkezet legszorgalmasabb tagjainak. Nem sajnálja a fáradságot, ha a szövetkezet ügyéről van szó. Ha történetesen a csécsi szövetkezet krónikáját vetnénk papírra, a jó öreg Feri bácsinak nagy szerep jutna a történetben. Talán nincs is már a szövetkezetben olyan munkahely, ahol Feri bácsi ne dolgozott vodna. Nem azért, mintha olyan ember volna, aki csak elszegődik, d«e sehol sem tölti ki az évet. Távol álljon tőlünk ez a gondolat. Feri bácsi — már ahogy azt a címben is említettük — mindenese a szövetkezetnek. Mindenese olyan értelemben, hogy a szövetkezet fejlődése során a munka frontjának mindig azon a pontján állt, ahol a szorgalomra, becsületességre a legnagyobb szükség volt. Feri bácsi az elsők között lépett a szövetkezetbe. Ügy is mondhatnánk: úttörője volt az új gazdálkodási forma meghonosításának. Kezdetben a szövetkezet csak egyházi meg községi földeken gazdálkodott. Tag is volt elég, de hiányoztak a szövetkezetből azok, akik nélkül nem is szövetkezet a szövetkezet. Hiányoztak belőle az igazi földművesek, hiányoztak a kisés középparasztok. Feri bácsi is egy darabig szótlanul szemlélte a fejleményeket. Nem volt a szövetkezet ellen, de mellette sem nyilatkozott mindaddig, amíg meg nem győződött a szövetkezés vitathatatlan előnyeiről. |asft, hogy a tágas konyhában füsttarrikéfcat fújva emlékezünk, sok érdekes dodog vetődik fel. Feri bácsi megfon toi tan beszél. Ügyel arra, hogy egy szót ee mondjon fölöslegesen. Sokan, akik csak futólag ismerik, azt hiszik róla, hogy szófukar ember. PetWg ellenkező az igazság. Nem fukarkodik ő a szóvail, csak hát — ahogyan mondani szokta — minek hordjon össze az ember hete t havít, sok beszédnek sok az alja. Most is, hogy a szövetkezetről pereg a szó, kurtára fogott mondatokkal beszél. — Akkoriban gyákran eljártak hozzám a járásról is ... Utcisó saavuk mindig ez volt: -*-: Lépjen be Feri bácsi, lépjen be, Szaniszló bftesi, niem bánja meg ... Aztán beléptem ... Igen, belépett, de arról már alig tesz említést, hogy az ő elhatározása milyen forradalmi változást hozott a faluban. A hlr futótűzként terjedt el: Szaniszló Ferenc belépett... PPeri bácsi 6 hektárral és qywKi nyörű állatállománnyal lépett a szövetkezetbe. Az agitátort* őszinte szavai hatottak a józan paraszti észre. Belátta, hogy közös erővel nagyobb terméseredményeket lehet elérni, s ennek is elsősorban maguk a szövetkezetetek látják használt. A belépés után a kívülállók előtt már maga is szóba hozta a szövetkezést. Feri bácsira komoly megpróbáltatásokkal teli napok következtek. A szövetkezet fokozatosan bővült, egyre több volt a gond, a baj. A szikár öreg szinte éjjel-nappal járta a határt. A belépő gazdák olyan vezetőfélének tartották maguk között az öreget. Ha valahol nem rrrent úgy a munka, ahogy azt szerették volna, máris Feri bácsit keresték. Ha nem volt elég gép, Feri bácsit küldték a traktorállomásra, hogy kérjen, szóljon az érdekükben. A szövetkezetesek .száma egyre szaporodott, de az osztályellenség sem nézte karbatett • kézzel a fejleményeket. Egymást érték a vad fenyegetőzések. Különösen Feri bácsit szerették vokva meghátrálásra kényszeríteni. A fenyegetőzés azonban faira hányt borsó maradt. Feri bácsi is mea az egyre erősödő eaővetkezet többi tagjai is tudták, hogy jó úton járnak. A fenyegetések eredménytelenek maradtak, de az ellenség nem adta fel könnyen a harcot, újabb, aljasabb módszerekhez folyamodott. Egyszerre csak az a hír kelt szárnyra, hogy Feri bácsi meglopja a szövetkezetet. Az aljas rágalom eljutott Feri bácsi fülébe is. Míg a fenyegetéseken csak mosolygott, az utóbbi rágalom vérig sértette. A becsületén ütöttek sebet. Szinte belebetegedett a szörnyű vádba. Napokig senki sem látta a határban. A szövetkezeti tagok azonban beláttak az ellenség kártyájába. Tudták, mire megy a játék. Iít nemcsak Feri bácsiról van szó, hanem az egész szövetkezetről. OdaáUtak hét Feri bácsi mellé, közösen védték meg becsületét, s olyan csapást mérteik az áskálódó kulákokra, hogy azt nem tudták többé kiheverni, örökre elment a kedvük a becsületes emberek megrágalmazásátók A kulákcsoport leleplezése után Csécs szövetkezeti faluvá vált. A harc tehát «ldőlt. A gyanúsítás ütötte seb is behegedt, mert a tagok megvédték az ő Feri bácsijukat. szövetkezet rohamos fejMdésnek indult. A határ évről évre tObbet termett, nagyobb hasznot hozott az állatállomány. Egyszóval minden rrwgváitozott, csak Feri bácsi maradt továbbra is a szövetkezet mindenes-?. Feri bácsi atz az ember, akinél nem számít sem ünnep, sem vasárnap, nappal vagy éjszaka, fagy vagy kánikula; rnsgy, ha a szövetkezet érdeke úgy kívánja. S amikor jól végzett munk&ja után hazatér, mosolyog, jó érzéssel lepihen a heverőre, s beszél az elvégzett munkáról, beszél a szövetkezetről, hogy nem veszett kárba a eok fáradság. A szövetkezeti gazdálkodás boldog éietet hozott a csécsiek számára Feri bácsi is szép nagy házban lakik, da rajta kívül még vágy harmincan építkeztek. Ezer ránctól barázdált arcán mosoly suhan keresztül, s öreg szemei csillognak, amikor arKS eaól, hogy több szövetkezeti tagnak már atutója van. örül, mert — ha nem is szól róla — tudja, hogy neki is része van abban, hogy ma nincs szegény ember Csécsan. És ha végigmegy a falun, nincs ember, aití meg nem süvegelné ezt & szikSr, csontos, őszülő embert, a szövetkezet jó öreg mindenesét,. (d-n) Egy bútorgyári munkás j<IVlI$fcsfa Galántán járva felkerestem a „Siobocla" bútorgyárat is. Rosszkor jöttem, éppen üzemi gyűlésre gyülekeztek az üzem dolgozói. Aza;z, dehogy is jöttem rosszkor, mert, amint később kiderült, Bem akármilyen üzemi gyűlés készült itt, a CSKP KB levelét akarták megvitatni a gyár dolgozói. Maradok, — fogadtam el a meghívást, hiszen nem először jártam a „Skibodában", tudtam, hogy kitűnően dolgozik ennek munkássága, kíváncsi voltam, milyen szemmel nézik itt a párt nagy jelentőségű levelét? A gyűlés megkezdése előtt sikerült még pár szó felvilágosítást kapnom az üzem jelenlegi munkaeredményeiről és meggyőződnöm, hogy legutolsó látogatásom óta sem változott meg itt az a dicséretes munkaszellem, amit egyetlen mondattal így lehet kifejezni: — Jól dolgoznak! Bár ugyan tavaly óta változás állott be a vezetésben, a nyitrai bútorgyár igazgatósága irányítja a galántaiak munkáját. Ez az „újdonság" azonban nem okozott megrázNo, de térjünk rá magára a pártlevél-vitára, amely, ha szép eredménnyel végződött is, mondjuk meg, őszintén, mégsem volt a legkifogástalanabbul előkészítve. Ezt onnan állapíthatjuk meg, hogy a vitában mindössze heten szólaltak fel, ezek is inkább az egyes kollektívák vezetői voltak, egyszerű munkásember alig hallatta szavát. Pedig hát a „Sloboda" dolgozóit igenis érdekelte a pártlevél szava. Mutatja ezt az is, hogy az éjkódtatást. A „Sloboda" e hó 11-én szäkai műszak dolgozóinak kivételé100,2. százalékra teljesítette — pénzügyileg az évi tervet, novemberi termelési tervüket 113 százalékra végezték, várni lehet tehát, hogy az év Méfiéig legalább 105 százalékra emelkedik egész esztendei teljesítményük. Kitűnően állnak emellett export-tervük teljesítésében is, (még Afrikába is szállítanak hálószoba-berendezésevel úgyszólván mindenki eljött a vitagyűiésre. Szerintünk, ha az ü-zemi pártbizottság tagjai és a többi aktivisták nagyobb gondot fordítottak vclna arra, hogy minden dolgozónak világosan megmagyarázzák a te véleményedre, a te javaslatodra is kíváncsi országépítő munkájában a párt, sok, a Katona Józseféhez hasonló ketl), hatékonyságukra pedig mi sem országos jelentőségű javaslat hangozjellemzőbb, minthogy november 30-ig hatott volna el. 517 000 koronát takarítottak meg. Kitűnő munkaeredményüknek fő oka még mindig a régi: Az, hogy ciklusos grafikon szerint dolgoznak, azaz, minden munkásnak nemcsak hogy egy hétre előre, de még óráról órára is meghatározzák a munkafeladatát. i* ÜJ S7A 6 -it 1957. december 24. Mert mit is mondott Katona József, a fumnérösszeállító-műhely dolgozója? Először is rámutatott arra, hogy milyen fontos a bútoriparban a furnér, különösen a diófafurnér. Ezt azonban, illetve a diófát drága valutáért külföldről, főképpen Iránból hozszuk be. Pedig — legalább is a behozatal nagy részét — hazai furnérral is pótolhatnánk — emelte fel a hangják Kátona elvtárs. Rengeteg diófa és topolyarönk kallódik el az országban, meiyet, mert nem vásárolják fel, többnyire eltüzelnek. íme — tüzesedett neki igaza tudatában a fiatalember — a külföldi diófurnér négyzetmétere 10 és 25 korona között mozog, a fáért nemes valutát fizet az ország, a mi diófánkból pedig-, amely színtüSh ÍÜtfűnő, négy koronába hfii-Sl egy négyzetméternyi furnér. .teva&toin tehát — fejezte be szavait Katona Józsí'f —, a rônkfabegyűjtők szervezzék möjj dió- és topolyafáink egész országra szóló Begyűjtését és felvásárlását, vegyen ezekben a begyűjtési akcióben részt, éppen úgy, mint a fémgyűjtés* akcióban — až ifjúság is, és hassanak oda az illetékes szervek, hogy feldolgozó-üzemeink készítsenek minél több furnért ezekből az eddig elkallódott drága kincsekből! A gyűlés befejezése után szót váltottam katona Józseffel e nagy jé r lentőségű indítvány előterjesztőjével, és megkérdeztem, vajon akadnának-e olyanok, akik szívesen eladnák dióvagy topoilyafa rönkjeiket, és vannak-e ilyenek sokan? Katona válasz helyett csak úgy „kapásból" két munkást szólított oda, akik ezeket mondták: — Petőfi Zsófia elmesélte, hogy sógora, Somogyi Pál többször üzent már vele Jókáról, hogy nem vennének-e az üzemben diófarönköt? A faluban több diófát kidöntött a vihar, s ezek ott rohadnak a parasztok udvarán. Ügyanígy beszélt órás Rudolf kárpitos is, kinek szintén vannak diófarönkjei, s bár magán Galántán is van rönkjei, s bár magán Galántán is van mégsem tudja értékesíteni. Nos, hát éppen a Katona Józsefféle javaslatokért fordult dolgozóinkhoz a CSKP KB levele, ilyen építő jellegű indítványokkal segíthet csak igazán munkásságunk a nagy országépítő munkában. Biztosan hisszük tehát: nem marad pusztába kiáltott szó Katona József szava, Reméljük, hogy sok ilyen értékes javaslattal segíti még a szocializmus fejlődését üzemeink derék munkásságai (n. j.) ÄUTÚKÔRHÁZBÄM JÁRTUNK Valóban a kassai özem Ricsit harsortllt is a kórházakhoz, mert minden munkás olyan szeretettel javltja a beteg, gépeket, mint a jó orvos a betegeit. Hazánkban százával futnak a Csepelteherautók. Bizonyos idő műlva, mikor mindegyik lefutotta a maga néhány tízezer kilométerét, Kassára, a Csehszlovák Autójavítóba kerülnek, ahonnét néhány héten belül teljesen megújítva térnek vissza a termelésbe. Sok motorossal találkoztam már életemben. Van egy közős vonásuk. Mindegyik meg van rőla győződve, hogy az ő gépjénél jobb, megbízhatóbb még nem futott ezen a földön. Ilyen munkások vannak a Kassai Autójavítóban is. Az üzem minden munkása személyes sértésnek veszi, ha valatei bántja az üzemet, vagy becsmérli az ott végzett munkát. Olyan lokálpatriotizmusfélének nézné ezt a felületes szemlélő. Aztán, mikor az ember közelebbről is megismerkedik ezekkel az emberekkel, belátja, hogy ez nem is olyan rossz tulajdonság. Az üzem kapujánál három cílajos ruhájú munkással találkoztam. Kérdésemre, hogy hol találhatom meg az igazgatót, egyöntetű választ kaptam: — Sehol. Később megtudtam, hogy az üzem már majdnem fél éve igazgató nélkül áll. — A régi igazgatónk leváltása után vártunk egy hétig, kettőig, de az új igazgató csak nem érkezett meg. A pártszervezet elnöke, a többi kommunistával, egyes vezető műszakiakkal, mesterekkel és a legjobb munkásokai együtt megbeszélték, tévők legyenek. Nemcsak, az ee munkaeredményeket akarták megtartani, hanem, különösen A PART LEVELÉNEK ÁTTANULMÁNYOZÁSA UTÁN, elhatározták, hogy minden lehetőséget kihasználnak az üzem munkájának megjavítására. És egymás tóán születtek meg a hasznosabbnál hasznosabb javaslatok. A termelési értekeztetefcsn most már nemcsak a vezetők vettek részt, meghívták oda A LEGJOBB SZAKMUNKÁSOKAT IS. E-gymás után fedezték fel a rejtett tartalékokat. Az üzem már 1956-ban is jól teljesítette a tervet, mert a tervezett 190 teherkocsi helyett 214-et és 49 motort javítottak meg. Ebben az évben alaposan növelték teljesítményüket, mert 1957-ben már 270 kocsin és 179 motoron végeztek általános javítást és ezzel az évi tervet már november 27-én teljesítették. Ezt úgy érték el, hogy az egy kocsi javítására terfezett 84 munkanapot 45 napra csökkentettek. Ez swkat jeteírt aa feemeftnek, de még többet a netrae {gazdaságnak; mert az Ü2.enWkoek; ennyi vei kevesebb ideig kell a kocsikra vármok, jobban tó iehet azokat használni. Az üzem dolgozói most egy teljesen új, eddig még sehol sem használt, úgynevezett agregátmódszert vezetnek be. Sevcsik elvtárs, az üzem mestere, Grossmann elvtárs üzemvezető, meg a többi dolgozó érdeme, hogy NEMSOKÁRA MÁR EZZEL A MUNKAMÓDSZERREL DOLGOZNAK. Ez azt jelenti, hogy az üzemek az általános javításra beadott teherkocsik helyett még aznap egy másik teljesen kijavított kocsit vihetnek ki a javítótízemből. Minden egyes kocsit a lehető legrövidebb időn Kelül szétszednek, az egyes részlegek egyszerre kezdik javítani a kocsi minden részét, ami időmegtakarítást jelent, Ez a legnagyobbszabású újítás a vállalatnál, de vele korántsem merült ki minden lehetőség. A párt levele újabb gyümölcsöző újításokhoz vezette az üzem dolgozóit. Szerdi Zoltán, a farészek javításának vezetője pl. javasolta, hogy a Drevona vállalattal a tervezők necsak összegszerűen, hanem konkrét méretű faanyagra kössenek szerződésit. Gyakran megtörténik, ho<gy a fenékdeszkák egyharmadát le kell fűrészelni, gyalulni, ami természetesen hulladékkal jár. Sok ezer korona értékű faanyag kerül így tűzre. Remélem — mondja Szerdi elvtárs —, a jövőben ez már nem történik meg. Tőzsér elvtárs az egöfez Javítás olcsóbbá tételéről beszélt nagy hozzáértéssel. Elmondta, hogy a többi alkatrészek tervezésénél is csak összegszerűen kötöttek szerződést. így történt meg az is, hogy a megfelelő vastagságú kábelek helyett gyakran az éppen raktáron levő VASTAGABB ÉS DRÁGÁBB VEZETÉKEKET KELLETT BESZERELNI A GÉPKOCSIKBA. Szeretnénk — fejezte be —, ha az egyébként még használható 30 dinamóba kapnánk vasmagot, mert ezeken is megtakaríthatnánk legalább 30 ezer koronát. Az anyagmegtakarítással minden üzemrészlegen tízezrekkel tudnánk olcsóbbá lenni a javítáftt. Bagányi elvtárs is szívén Viseli az üzem sorsát. Konkrét javaslatot tett az irodákban ülő technikusok jobb kihasználására. Nem helyes — véli Bagányi elvtárs —, ha az iskolából kikerült technikusok az irodából akarnak irányítani. Legtöbbször az elméleti tudással rendelkező technikusokon múlik, hogy milyen gyorsan tudják gyümölcsöztetni az újításokban rejlő lehetőségeket. A munkások előtt a párt levelét említve láttuk, hogy sokat foglalkoztak vele. Különösen azzal s részével, amelyik az ő üzemükre fls vonatkozik. Reha eívtárs pártelnök szerint a párt levelének egyik legfontosabb része a főigazgatóságok megszüntetése. Ea a közbeeső szerv sokszor akadályozta aa üzemi dolgozók kezdeményezésének kibontakozását, s a bürokrácia elburjánzásához vezetett. Az egyes üzemek dolgozóinak munkaszeretete szépen megmutatkozott, mikor a munkások hónapokig úgyszólván maguk vezették az üzemet. A Kassai Gépkocsijavító Üzem dolgozóinak jó munkája meglátszik a munkabérekan is. A MUNKASOK HAVI ÄTI-AGOS KERESETÉ f6éÓ KORONA Až üfcemben tstSh iriWcs fs Olyan munkás, aki ezer korong alul keresne, pedig vannak itt szép számban a munkaerő tartalékok intézeteiből nemrég ki. került fiatal dolgozók is. A Csehszlovák Automobiljavító kassai üzemében a párt levele megértésének, tökéletes áttanulmányozásának saép példáját láthattuk. A hatékonyság növelése, az olcsóbb termelés elérése nálunk nem üres szólam, hanem mindnyájunkat épető kérdés. Minden dolgozó érzi hogy ezek olyan tényezők, amelyektől szintén függ, adhatunk-e holnap még nďg.yotíb dáŕ?b kenyeret, több lakást dolgozóinknak. A? autójavító dolgozói szilrétik üzemüket, igyekeznek annak jó hírét továbbra is megtartani. Jó hazafiak valamennyien. K. Tóth Mihály Érik a citrom és a narancs Szeszélyesen Bár furcsán hangzik, s december derekán is tartunk, valóban most érik a citrom és a narancs Szeszélyesen. Ugyanis a kísérleti kutatóintézet még 1952-ben azt a feladatot kapta, hogy éghajlati viszonyaink közepett

e állapítsa meg a citrusok termelésének lehetőségeit. A kutatóintézet dolgozóinak szorgalmas munkája meghozta az eredményt. A melegágyakban egyre sárgulnák az ínyenc déligyümölcsök. Egy-egy cserjén hatvan citromnál is tobb megterem, melyek nagyság és minőség tekintetében felveszik a versenyt a külföldről importált déligyümölcsökkel. A kutatómunka befiejeztével a citrusok termelését a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkja folytatja Képünk Miki a Vince segédtechnikust ábrázolja, amint á CíffomcsSrjífí Habzott gyönyörködik a gazdag termésben, §Ŕoipy ÖSK& wg&i)