Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-23 / 355. szám, hétfő

Számos fiatal francia nem volt hajlandó katonai szolgálatba lépni, mert >em akar szolgálni Speidel volt náci tábornok, a NATO közép-európai fegyveres erőinek parancsnoksága alatt. A fiatal francia hazafiakat elutasító áláspontjuk miatt bebörtönözték. Képünkön a párizsi elnöki palotába érkező számos Küldöttség egyike követeli a börtönbe vetett fiatalemberek szabadon bocsátását. KözSsmény Németország Szocialista Egységpártja <6 és Dánia Kommunista Pártja KB küldöttségeinek tárgyalásáról Berlin (ČTK) — Berlinben december 16-tól 20-ig folytak Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottsága és Dánia Kommunista Pártja Központi Bizottsága küldöttségének tanácskozásai és közleményt adtak ki róla. A Neues Deutschland december 22-1 szári ában beszámolt arról, hogy a tanácskotások tárgya a jelenlegi nemzetközi hely:et, a békeharc, a nemzetközi munkásmozlalom kérdései, az NDK-ban és Dániában iralkodó helyzet, valamint a mindkét pár;ot érdeklő politikai kérdések voltak. \ tanácskozások — 8 nemzetközi munkásnozgalom valamennyi alapvető kérdéseiben - a teljes egyetértés jegyében folytak. \ két párt képviselői hangsúlyozták, min'A francia békevédök tiltakoznak az amerikai támaszpontok ellen Párizs (ČTK) — A francia békemozgalom nemzeti tanácsának elnöksége nyilatkozatot közölt, amelyben feihívja a közvélemény figyelmét a NATO párizsi értekezlete határozatainak felmérhetetlen veszedelmére. S határozatok az atomháború előkészítésére irányulnak. A tanács elnöksége ezért minden becsületes emberhez, valamennyi szervezethez és közéleti tényezőhöz azzal a felhívással fordul, hogy hatalmas felvilágosító kampányt indítson, amely a lakosságot óva intené a fenyegető veszedelemre, mert az ország léte függ a francia közélet éberségétől és aktivitásától. Japán veszélyes ütőn Peking (ČTK) — A Takunpao de:ember 21-i számában kommentárt közölt a japán-amerikai biztonsági bizottság december 19-i ülésének eredményeiről, amely ülésen Stump tengernagy, a Csendes-óceáni amerikai tengeri erők főparancsnoka bejelentette, miszerint az USA elhatározta, hogy Sidewinder típusú irányítható 'lövedékeket sjíÜt Japánnak Japán kérésére. Az amerikai rakétáknak a japán szigeteken való elhelyezéséről szóló határozattal — írja a többi között a Takunpao — Kisi kormánya nagyon hamar mondott le a közelmúltban tett nyilatkozatáról, amely teljesen ellenkező álláspontot hangoztatott. Kisi ugyanis kötelezte magát és kormányát arra, nem egvezik bele az amerikai lövedékek Japánba való szállításába. Japán semmi jót nem nyer azzal, hogy az USA háborús politikáját követi. Áz északi államok béke védői Észak-Európa békéjének megőrzéséért Berlin (ČTK) — Negyven dániai, norvégiai, svédországi és finnországi oékéharcos — a Német Demokratikus Köztársaságban végzett tíznapos — tanulmányútja befejezésével közös nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólítják honfitársaikat, hogy most, jz agresszív Északatlanti Tömb párizsi tanácskozásai után fokozzák erőfeszítésüket és harcukat a béke megärzéséért Észak-Európa térségében. A felhívásban állást foglaltak a leszerelés kérdésében szükséges tanácskozások, főképp pedig az atomfegyverek azonnali betiltása mellett. den erejükkel odahatnak, hogy minduntalan szilárdítsák a kommunista és munkáspártok egységét a proletár internacionalizmus alapján, valamint a testvéri kapcsolatokat a marxi-lenini vezető párt — a Szovjetunió Kommunista Pártja iránt. A közleményt az NSZEP Központi Bizottsága küldöttségének nevében Walter Ulbricht, a KB első titkára és Dánia Kommunista Pártja KB küldöttségének képviseletében Ax»l Larsen, a párt elnöke írta alá. Nyugat-Irián felszabadító harcát az indonéz biztonsági tanács fogja irányítani Dzsakarta (ČTK) — Dzsuanda indonéz miniszterelnök december 21-én közölte, hogy Nyugat-Irián felszabadítási bizottságát feloszlatták és hogy Nyugat-Irián felszabadítási kampányának irányítását az indonéz nemzeti biztonsági tanács veszi át. E tanács^ elfiöke Dzsuanda miniszterelnök és nemzetvédelmi miniszter, tagjai a miniszterelnök három helyettese, a szárazföldi hadsereg, a légierők és haditengerészet vezérkari főnökei, egyes .miniszterek. a rendőrfőnök és a főállamügyész. Duclos a kommunista és munkáspártok deklarációjának jelentőségéről Párizs (ČTK) — Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt titkára, a német televízió párizsi munkatársának interjút adott, amelyben hangsúlyozta a szocialista országok kommunista és munkáspártjai deklarációjának jelentőségét. „Ez a nyilatkozat arról tanúskodik — mondotta —, hogy ezek az országok megbonthatatlan szövetséget létesítenek, mert valamennyien a szocializmus útján haladnak." Duclos ezután kijelentette, hogy az európai atomfegyver mentes övezet megteremtésére és az idegen haderőknek az európai államok területéről való kivonására irányuló terv* nagymértékben csökkentené az atomháború veszedelmét. ÍMhány sorban MOSZKVÁBAN az első szovjet mesterséges hold kibocsátásának tiszteletére obeliszket állítanak fel. (ČTK) AZ AMERIKAI Munkaügyi Minisztérium hivatalos .jelentéséből kitűnik, hogy az amerikai dolgozók reálbére ismét csökkent. Ez év novemberében az átlagos munkabér 3,3 százalékkal volt kisebb mint 1956 novemberÄen. (ČTK) INDONÉZIÁBAN 49 holland kereskedelmi vállalatot helyeztek a kormány ellenőrzése alá. A Phillips holland társaságot katonai csoport ellenőrzésére bízták. • (ČTK) A JUGOSZLÁV Szövetségi Népköztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa december 21-i ülésén kitűzte az új szövetségi népi szkupstina választásának időpontját. A Szövetségi Tanács választása 1958: március 23-án. a Termelők Tanácsának megválasztása március 26-án lesz. (ČTK) BUDAPESTEN december 21-én véget ért a magyar országgyűlés háromnapos ülésszaka. Az ülés utolsó napján dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság főállamügyvésze és dr. Domokos József, a Legfelső Bíróság elnöke az alkotmány értelmében beszámolót terjesztettek elő a bírósági szervek tevékenységéről az ellentorradalom letörése óta eltelt időszakban. (ČTK) msrikai illúziók és a szovjet valóság Hearst amerikai újságíró a Szovjetunióról Moszkva (ČTK) — Az if j. W. R. Hearst, a „Hearst News Paper" újságtröszt tulajdonosa és főszerkesztője ez év novemberében a Szovjetunióba látogatott. A moszkvai Pravda december 21-i számában közli Hearst cikkét Szovjetunió-beli látogatásának benyomásairól. Moszkvai látogatása során Hearstot N. Sz. Hruscsov elvtárs is fogadta. Az amerikai újságíró visszatérve az USA-ba cikksorozatot közölt a Szovjetunióban tett útjáról. Ezt a cikksorozatot megelőzte egy közleménye, amelyben arról ír, hogy a kommunizmus „nem tetszik neki", és hogy „a szabad vállalkozás amerikai rendszerének őszinte híve". Hearst cikkeiben szovjetellenes kitételeket és koholmányokat tálal. Cikkei azonban egyúttal fontos beismerést tartalmaz-' nak, amelyek alapján a cikkíró a Szovjetunió irányában folytatott amerikai politika megváltoztatásának szükségessége mellett tör lándzsát. Hearst találkozásáról Hruscsovval a következőket írja: „Ez érdekes személlyel folytatott beszélgetésem legkellemesebb momentumai közé tartozott, hogy mindig olyannak vett engem, mint amilyen vagyok. Rendszeresen „kapitalistának" nevezett. Nem egyszer jelentette ki, hogy jól tudja, hogy több dologban nem értek vele egyet és természetesen igaza is volt." A továbbiakban közöljük W. R. Hearst cikkeinek egyes fejezeteit, amelyeket a New York Journal American lap közölt. Három illúziói amelyekről le kellene mondanunk Hearst első cikkét afeletti mély elégedetlenségének nyilvánításával kezdi, hogy „a nyugati vezetőség nem úgy érti a versenyen alapuló egymás mellett élés alapvető szabályait, amint a Szovjetunió javasolta. Az első látogatásom óta eltelt három év alatt a kommunista stratégia figyelemre méltó sikereket ért el. A kommunisták szilárdan magukhoz ragadták a kezdeményezést az emberi értelemért folyó világharcban. Az első és második mesterséges hold bármennyire is meglepő és nyugtalanító legyen is számunkra, a Kreml teljes tervének csupán egyik oldalát képezi. Hearst véleménye szerint minden ok megvan az aggodalomra azért, hogy a Szovjetunió újabb sikereket fog aratni és fokozza túlsúlyát, hacsak az USA és a Nyugat nem változtatja meg politikáját. „Utunk időpontját szándékosan választottuk. Aznap érkeztünk, amikor a kommunista világ az Októberi Forradalom 40. évfordulóját ünnepelte. Közelről szemlélhettük az oroszok hatalmas tömegeit, akiket a büszkeség töltött el. Ez a büszkeség nem a bolseviki felkelésből, hanem Oroszország tudományos sikereiből fakadt. A Szovjetunió örömét nyilvánította afelett, hogy a világ leghatalmasabb két országa egyikévé nőtt és gyakorlatilag a tudomány legelőrehaladottabb pontján sikerült túlszárnyalnia Amerikát. Egy amerikaira nézve nagyon érdekes és tanulságos volt az Oroszországban való tartózkodás mesterséges holdjai korszakának első óráiban. Láttunk azt igazoló tényeket, hogy mi amerikaiak igen sok illúziót táplálunk a kommunista életről. Engedjék meg, hogy rámutassunk egyes illúziókra, amelvekről le kell mondanunk. AZ ELSŐ SZ.4MU ILLÚZIÓ: Egyesek azt állítják, hogy a mesterséges holdak kibocsátásával elért szenzációs sikert és más szovjet tudományos sikereket csupán azért érhették el, mert a vezetőség minden egyes forrást ezekre összpontosított a nép olyan problémáinak hátrányára, mint amilyen a lakások, ruházkodás és élelmezés kérdése. Egyetlen tekintet elég e vigasztaló mítosz megdöntésére. Utolsó útunk óta eltelt három év alatt az oroszok grandiózus építkezésekbe fogtak. Amikor első ízben jártunk itt, a vnukovi repülőtérről egy puszta és unalmas fennsíkon át vezetett útunk, ahol kis faházikók álltak. Ma e kunyhók helyén hatalmas háztömbök egész sora áll, ameíyek kétmillió embernek nyújtanak majd hajlékot. Már több mint négyszázezer ember költözött ezekbe az új lakásokba. Ez bizony „nagy méreteket" jelent a világ minden nyelvén. Három évvel ezelőtt a Lenin hegyen épült moszkvai egyetemről a folyó másik partján elterülő szomorú térséget láttunk. Egy hatalmas szemétdombnak látszott. Ma ezt a teret hat sportépítmény díszíti. beleszámítva a 103 000 nézőt befogadó Lenin-stadiont és a 14 500 nézőre számított fedett sportpalotát. Bob Considine, amerikai újságíró ezt a leghatalmasabb sportkomplexumnak nevezi, amelyet valaha is látott, beleértve a melbournei olimpiai stadionokat is. Az emberek jobban'öltözködnek mint 1955-ben. Ruházatukat nem lehet divatosnak vagy elegánsnak nevezni. Azonban olyan, amilyenre szükség van. Az üzletek kirakatai az élelmiszerek egyre bővebb és gazdagabb választékát kínálják. MÁSODIK SZÁMÚ ILLÚZIÓ: Az orosz békevédelmi kampány állítólag csak a propagandagesztus, amelyet csak külső használatra alkalmaznak és nincs kapcsolata az orosz néppel. Oroszországi látogatásom legfőbb tapasztalatainak egyike ennek ellenkezőjét tanúsítja. A Németország elleni háború olyan próba volt, amelynek emléke még mindig él. Az atom- és hidrogénháború sokkal súlyosabb lesz, mint az, amit az oroszoknak 1941—45. években át kellett élniök. Ezért az oroszok az utcán lépnek az amerikaiakhoz és arról beszélnek, mennyire kívánják a békét. Kijelentik, hogy a háború elképzelhetetlen, és olyan meggyőző a szavuk, hogy mindenki megérti, ez az érzelem bennük magától született és senki sem beszélte rá őket. A HARMADIK SZÁMÚ ILLÚZIÓ: Az oroszországi vezeti tényezőket állítólag rosszul tájékoztatták ez amerikai eseményekről és csupán azt mondják nekik, amit diplomatáik nézetei szerint hallani szeretnének. Beszélgetésünk során teljesen nyilvánvaló volt, hogy N. Sz. Hruscsov jól értesült az USA legutóbbi legfontosabb híreiről. Ez a jól értesültség újabb bizonyjféka annak, hogy a Kreml jövő stratégiája a Nyugat eseményeinek és törekvéseinek pontos értekéléséböl fog kiindulni.' Hearst befejezésül hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió a háború elhárítására irányuló politikát fog folytatni és kitart a békefront kampányában. FIGYELEMRE MÉLTÓ AZ OROSZ ISKOLARENDSZER „A tudósok most a Kreml királyi esaládjává lettek" cimű cikkében Hearst így ír: „Azok az aggodalmak, amelyek « USA közoktatási köreiben a Szovjetuniónak a nukleáris fegyverek tierén, valamint a mesterséges holdak kibocsátásának terén elértek, teljesen Indokoltak. Oroszországi útunk egyik céija azon csodálatra méltó sikerek tanulmányozása volt, amelyeket ebben a valaha elmaradott országban elértek azon a téren, amelyet a Nyugat és főképp az USA kizárólagos tulajdonának tartott. Nem szükséges hosszú idő ahhox, hogy egy külföldi teljes képet alkosson erről magának. Ez a megismerés azzal kezdődött, hogy Prágából Moszkvába a 70 személyes TU-104 reaktív repülőgépen utaztunk. Ezek a repülőgépek a szovjet légiútvonalakon már több mint egy éye rendszeresen közlekednek. Nálunk y»dlg a Boing 707, a Douglas DS 5 hasonló reaktív repülőgépek eíak lC59-ben fognak rendszeres utakat végezni. Az orosz mérnököknek nyilvánvalóan nem volt szükségük „ellopott titkokra" vagy „fogva ejtett" német szekértőkre azért, hogy megalkossák a TU 104 vagy pedig a hatalmas turboreaktív TU 114 repülőgépet. Az első alkatrésztől egészen az utolsóig mindent magäk készítettek. Ezek a repülőqepek az orosz mérnök-kultusznak természetes tartozékai, mint ahogyan a borscs a vidéki étlap elmaradhatatlan levese. Az AĽROFLOT légi forgalmi társaság óránkénti (300 mérföid sebességgel repülő reaktív repülőgépéből kilépve az idegen az új Volga olcsó orosz autóba ül és kényelmesen utazik be Moszkvába. Az első magas torony, amely a repülőtérről a Moszkvába vezető úton szembetűnik, nem templom, sem pedig közigazgatási épület vagy televíziós leádóállomás tornya. Ez a Lenin-hegyen épült, moszkvai egyetem épülete! Nehéz lenne leírni a moszkvai egyetemet anélkül, hogy ne használnánk kísérőnk kijelentéseit. Az orosz számítások szerint a moszkvai egyetem tizenötször nagyobb mint a newfeyorki Columbia egyetem, A E csodálatra méltó orosz gotika közepének harminckét emelete van. Messziről tornyának teteje emlékeztet az Empires State Building felhőkarcolóra. A tetőn hatalmas vörös csillagot helyeztek el. Az egyetemen B000 diákszoba és 2000 professzori lakás van. A főépület közepének 11 emeletét több mint egymillió tankönyvet tartalmazó könyvtár foglalja el. Nem fogok kiterjeszkedni a szovjet iskolarendszer sajátosságaira. Ezek az épületek a kirakat szerepét töltik be. Más helyen a már 202 éve fennálló egyetem másik része van elhelyezve, régibb épületekben. Ezekben 15 000 'további szakértő tanul. Több időt fordítanak az exakt tudományokra és kutatásokra, mint a humanitás tudományaira. Az egyetemnek 12 fakultása és mirrtegy 26 000—30 000 diákja és jelöltje van. Hearst beszámol arról is, hogy a Szovjetunióban a tankötelezettség 7 évtől 17 évig áll fenn és hogy a főiskolai hallgatók ösztöndíjban részesülnek. Ezután hozzáteszi: • Oroszországban a tudomány minden terén valódi szenvedélyes érdeklődés nyilvánul meg a kutatómunka iránt. Kitüntetéseket alapítottak, amelyekkel az eredményes kutatómunkát végzett diákokat tüntetik ki. Az atommag-kutatás terén olyan élénk viták folynak az orosz diákok között, mint az amerikai kollégiumokban a futballról." A tudományos ismeretek gyors elsajátítására irányuló törekvést a tudományos művek, beszámolók és brosúrák orosz nyelvre való átültetésének ésszerű és kiterjedt rendszere elégíti ki. Az oroszok és az ukránok nem képezik a diákok teljes számának még a felét sem. Ifjúságát a főiskolákra Közép-Ázsia, Örményország és a Szovjetunió más tájai is küldik. Az 1960. évi szovjet ellenőrző szám 4 millió főiskolai képzettségű szakértőt jelez. Nem tudjuk milyen lesz az ellenőrző szám Amerikában. Ez csak egy felületes kép, amelyet a csodálatra méltó orosz iskolarendszerrel történt találkozásunk során megláttunk, elképzelés arról, mit tud keresztülvinni egy olyan nép. amelyet szilárd elhatározás tölt el..." LEBECSÜLTÜK A SZOVJET TUDOMÁNYT Amikor az oroszok megalkották az atom- és azután a hidrogénbombát, az amerikaiak azt hangoztatták, hogy ez elsősorban az elhurcolt német tudósok és olyan emberek munkája volt akik átadták titkaikat. „A mi útunk — írja a továbbiakban Hearst — arra kényszerített minket, hogy világosabban megérthessük, hogy a szovjet tudományt sok éven át lebecsültük. Az orosz tudomány néhány év alatt hatalmasan előretört. Nem akar azonban babérain pihenni és időt engedni nekünk, hogy túlszárnyaljuk őt azokban az ágazatokban, ahol minket megelőzött. Az orosz egyetemek és a tudományos intézetek az új fiatal tudósok egész hadát képezik ki, akik támogatni fogják az oroszok túlsúlyának megtartását a rakéták építésének és a világűri utazásoknak terén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más téren, ahol valaha teljes biztonságban éreztük magunkat, nem fog bennünket túlszárnyalni a szovjet tudomány. A Szovjetunióban öt atomhajtású erőmüvet építenek, amelyek 2 500 000 kwóra villanyáramot fognak szolgáltatni. A hasított atomot még csak most kezdték tanulmányozni. Részecskéit éppen oly kevéssé ismerik, mint az óceán mélységeit. A laboratóriumok villanyfénye éjjel-nappal világít. Az orosz nukleáris fizikusok nagy közös célok elérésére törekszenek. E fő célok egyike a hidrogénbomba leigázása — a nukleáris szintézis reakciójának kihasználása. MEGÁLLAPODÁST KELL KÖTNI „Hogyan nyerhetik meg az amerikaiak a békét" című legutóbbi cikkében Hearst azt a felhívást teszi, hogy ha az USA ki akarja egyenlíteni Oroszország túlsúlyát és visszanyerni a kezdeményezést a globális harcban, fogadjanak el kötelező határozatokat , Hearst a továbbiakban három alapjavaslatot tesz. Azt tanácsolja Eisenhowernek, alakítson egy csekély számú belső kabinetet, amely a béice kabinetieként szerepelne. Hearst továbbá állandó tervező szerv megalakítását javasolja, amely kidolgozná „a verseny alapján való egymás mellett élésért" folytatott harcban elért győzelem kivívásának stratégiáját. „Harmadszor — írja Hearst — Eisenhower elnöknek szövetségeseink teljes egyetértésével egy szép napon Nyikita Hruscsovval a zóld asztalnál kell találkoznia." Hearst úgy véli. hogyha az elnök most elfogadná Bulganyin legutóbbi javaslatát a közvetlen tárgyalások megrendezésére, ei hiba lenne. A szovjet államférfiak ezt a gyengeség jelének tekinthetnék. Ügy vélem azonban, hogy Eisenhower elnök és Hruscsov találkozásának kedvező pillanata akkor következik be, ha útra bocsátjuk a mi szputnyikunkat. A Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok jelenlegi zsákutcájából kivezető utat ezen az értekezleten talán még nem találják meg, azonban azt mindenkép-, pen meg kell kísérelni. Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország a két legnagyobb hatalom a világon. Ha megegyezést érhetnek el arra nézve, hogyan őrizzék meg a békét, akkor a többi ország megszabadul az atomháborútól való féleiemtől. ÜJ SZÖ 5 ti 1957. december 15.