Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-12 / 314. szám, kedd

New Yorkban is megünnepelték a Nagy Október évfordulóját New York (ČTK) — New Yorkban a „Carnegie Hair-hangverseny-termében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. és az USA, valamint a Szovjetunió közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 24. évfordulóján ünnepi gyűlést rendeztek. Az Amerikai-Szovjet Baráti Szövetség rendezte "gyűlésen az amerikai közélet legkülönbözőbb köreinek több ezer képviselője vett részt. A gyűlésen szónokok kiemelték a Szovjetunió sikereit és békeharcát. A Nagy Október ünneplése Rómában Róma (ČTK) — Vasárnap, november 10-én Olaszországban több manifesztáciőban csúcsosodtak ki a Nagy Októberi ünnepek, közülük a legjelentősebb a római kongresszuspalotában tartott központi ünnepség volt, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának és az Olasz Kommunista Ifjúság Szövetség KB rendezésében. Luigi Lonqo, az Olasz Kommunista Párt KB főtitkárának helyettese a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről beszélt, amely új korszakot nyitott az emberiség történelmében. Longu a többi között viharos tetszésnyilvánítás mellett hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és Kommunista Pártja az Olasz Kommunista Pártnak mindig nagy támasza volt. — Hűek maradunk mindig a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához — jelentette ki Longo —, sohasem veszítjük el a Szovjetunió dolgozóinak alkotó erejébe vetett bizalmunkat. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség Moszkvában Moszkva (ČTK) — A Csehszlovák Köztársaság párt- és kormányküldöttsége — Antonín Novotný, Viliam Široký, Karol Bacílek, Rudolf Barák, Jiŕí Hendrych és Emanuel Šlechta elvtársak — vasárnap este a Moszkvai Nagyszínházban részt vettek D. Kabalovszkij Nyikita Versinyin c. operájának előadásán. A színházban küldöttségünkkel együtt megjelentek Hruscsov és Mikojan elvtársak, valamint a Mongol Népköztársaság küldöttségének tagjai is. Dr. Josef Plojhar, a Csehszlovák Köztársaság párt- és kormányküldöttségének tagja, egészségügyi miniszter vasárnap este részt vett Alekszijnek, a moszkvai és az Orosz SZSZSZK patriarchájának 80. születésnapja alkalmából rendezett fogadáson. A mesterséges holdak útja Moszkva (TASZSZ) — A Föld második mesterséges holdja november 12én reggel 6 óráig 110-szer fordult a Föld körül és pályája elérte az 5 060 000 km-t. A Föld második mesterséges holdjának kibocsátása, amely bonyolult tudományos készülékekkel és fontos műszerekkel van felszerelve, további jelentős hozzájárulást jelent a kozmikus űrrepülés fizikális és biológiai jelenségeinek kutatásához. A tudományos kutatások és. a mesterséges holdak által sugárzott tudományos adatok szerint kidolgozták a hét napi világűrbéli út adatait. A nyert adatokat gondosan megvizsgálják és feldolgozzák. A mesterséges hold rádióállomása, amely a 40 és 20 MHz küldtek jelzéseket, valamint a mesterséges hold fedélzetén levő mérő műszerek az előre kidolgozott program alapján beszüntették működésüket. A Föld második mesterséges holdjának és további mozgásának megfigyelését optikai és rádiólokációs műszerek segítségével folytatják, ugyanúgy mint az első mesterséges holdnál és annak hordozó rakétájánál. Jugoszlávia atomhajtású hajókat épít Belgrád (ČTK) — Jugoszlávia legnagyobb hajógyárának, a rijekai Május 3. -Üzeméi ek kezdeményezésére munkacsoport alakult, amely atomerőhajtású hajók építésének tanulmányozásával fog foglalkozni. A rijekai hajógyár dolgozóin kívül a slavóniai, bródi és a karloveci Jugoturbina Üzem képviselői is együttműködnek majd a munkacsoportban. Karácsony előtti elmélkedés az USA-ban Árv'z a Pó völgyében , Róma (ČTK) — A múlt heti tartós esőzések az Apennini-félszigeten megduzzasztották a folyókat. A Pő völgyében több helyen áttörte az árvíz a folyami gátakat. Ehhez hozzájárult a bóra, amely a tengert felkorbácsolta óly annyira, hogy az a tengeri gátakat ostromolja. A Pő deltája egész térségéből vízáradást jelentenek. Az olasz rádió november 10-én jelentette, hogy a tenger szintjének emelkedése következtében a víz elöntötte Velencében a Szent Márton teret. A BONNI HADÜGYMINISZTÉRIUM rakétaszakértőinek bizottsága e héten Nagy-Britanniába utazik, ahol a meszszehordó lövedékek gyártását fogja tanulmányozni. (ČTK). Gaiilard miniszterelnököt gyarmatosító törekvésekkel vádolják Párizs (ČTK) — Az Algériai Nemzeni Felszabadítás Frontja Tuniszban nyilvánosságra hozott közleményében — kijelentette, hogy a francia kormányválságot a reakciós jobboldal követelményeivel összhangban oldották meg. Az Algériai Nemzeti Felszabadítás Frontja megállapítja, hogy „a szocialisták a kormányban való részvételükkel lemondottak minimális követelményeikről is". Azon eljárás szerint amelyet a korjmányválságók megoldásánál érvényesítenek. „a nemzeti" egység az algériai nép rovására valósult meg — jelenti ki az Algériai Nemzeti Felszabadítás Frontja és Gaiilard új francia miniszterelnököt azzal vádolja, hogy még az elődeinél is nagyobb gyarmatosító. Alig je%nt meg az égboltozaton a szovjet mesterséges holdacska, az amerikai nagyjejüek már a nagy Holdra gondolnak. Az USÁ-ban nagy az aggodalom, hogy a szovjet emberek lesznek azok, akik elsőkként kopogtatnak majd a Hold kapuján. Hasonló elképzelések egyesekre apokaliptikus jelenség gyanánt hatnak. Képzeljük el, mit jelentene ha pl. a Holdon kitűznék a vörös lobogót. Oda lenne a tekintély'. Hiszen az első pillanatra Nagy - Britanniában, Ugandában, az USÁ-ban és Grönlandban az embereket a Szovjetunió korszakalkotó győzelmére figyelmeztetné. És a Hold a szocalizmus diadaláról tanúskodó falragasszá válnék, amit senki sem téphetne le. A New York Herald Tribúne vasárnapi számában bőszülten ír arról, hogy a szputnyik már most mennyire megerősítette a kommunista pártokat az amerikai kontinensen, így pl. Buenos Airesben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségein „Szputnyik elvtárs" című verset szavaltak. Mennyi hasonló verset írnának a Holdról?! A költőknek senki sem tilthatja meg, miről írjanak verset. Röviden és velősen a helyzet az, hogy ez ügyben valamit sürgősen tenni kell. Az összes megoldások közül a legjobb az lenne, ha haladéktalanul rakétát bocsátanának fel és elsőként érnék el a Holdat. Könnyű ezt mondám, azonban sokkal nehezebb megtenni. A lázas fegyverkezés folyamán az USÁ-ban ilyen dologra nem volt sem idő, sem pénz. És most egy Holdba való utazást nem lehet oly könnyen nyélbeiitni még a nagyfejű tudqsok segítségével sem. Közben azonban az amerikai tudósok általános nézete szerint a Szovjetunió bármikor jelentheti a rakéta kilövését ezzel a céllal, az USA pedig még távolról sem jutott el idáig. Az amerikai lapok — természetesen a tudósok véleményére hivatkozva bosszúsan állapítják meg, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak legalább kéthárom évig fog tartani, amíg olyan rakétára tesznek szert, amely a Holdba repülhet. Olyan rakétát pedig, amely embert vinne magával, akinek megvolna a lehetősége a visszatérésre is, legalább öt éven belül tudnának csak megszerkeszteni. A Szovjetunió több évi előnnyel rendelkezik e téren és egyúttal olyan új hajtóanyaga van, amelyet az USA rakétakutatása eddig nem ismert. Vajon mi történik majd a közeljövőben? Senki sem számít arra, hogy a Szovjetunió várni fog. Ezért egyesek más megoldást kívánnak. Egy mineapolisi ügyvéd arra a következtetésre jutott, hogy ha már a Holdon nem tűzhetik ki az amerikai lobogót, legalább az Egyesült Nemzetek zászlója lengjen ott. Amint a televíziós adásban közölték, melegen ajánlotta, hogy az ENSZ haladéktalanul védnökséget vállaljon a Hold felett. Az indiai Express beszámolt arról, hogy festene olyan megoldás, amely megfelelne Washington óhajának. Közli Dulles államtitkár képét, amint a messzelátó felé fordul, amellyel a szputnyikot figyeli és amint így szól: „Ez anynyit jelent, hogy az Eisenhower-doktrínát a Holdra is ki kell terjeszteni ..." Ez ugyan tréfa, de ha csupán félszázalék lehetőséget tartalmazhatna, Washington bizonyára nem késlekedne, azonban ... Ügy tűnik, egyesek véleménye szerint az ördög az USA-nak a Hold dal adós maradt. A Hold fényében valami gyanú san „nem amerikai" van. P. T. Időszerű külpolitikai kérdések A tömegek akarata elsöpri a diktatúrát Ez év július 26-án Carlos Castillo Armast, Guatemala véreskezű diktátorát saját testőre egy pisztolylövéssel megölte Azóta a kis középamerikai állam állandó zavargások és benső forrongás színhelye. Október 20-a óta, a példátlan csalásokkal megejtett elnökválasztás utan pedig nyílt tüntetésekké, sőt véres harcokká fejlődött a népi mozgalom, követelve, hogy semmisítse meg a kormány a választások eredményét, melyek szerint a legfelsőbb bíróság elnöke, Miguel Pasarelli került volna az ország élére és helyette az ellenzék jelöltjét, Miguel Idigoras Fuentes tábornokot nyilvánítsák az ország elnökévé. A nép határozott, elszánt kiállását a rendfenntartó erők még véres áldozatok árán sem tudták megtörni. Végül is a meggyilkolt Armas utóda, Gonzales, az ideiglenes elnök és Oliva tábornok hadügyminiszter, a rendszer „erős embere" kénytelenek voltak lemondani. Az ország magasrangú tisztjei hosszú tanácskozások után háromtagú katonai juntát bíztak meg Guatemala politikai vezetésével. Pillanatnyilag a junta és az ellenzék között megállapodás jött létre, miszerint semmisnek tekintik az október 20-i választások eredményeit és új választásokat írnak ki. Az ország ideiglenes köztársasági elnökévé Guillermo Flores Adendano ezredest jelölték. Mi ennek a nagy forrongásnak, nyugtalanságnak az oka? Ha a guatemalai helyzetet tisztán akarjuk látni, szükséges, hogy viszszatekintsünk a jónéhány évvel ezelőtti eseményekre. A második világháború után Közép-Amerikában Guatemala volt az egyedüli állam, ahol a népi mozgalom érvényesítette erejét és tekintélyes politikai sikereket ért el. Az 1950-es elnökválasztáson Jacobo Arbens, a nemzeti felszabadulási mozgalomban egyesült haladó erők vezetője került az ország élére. Az új elnök a nép kívánságának megfelelően hamarosan demokratikus reformokat léptetett életbe és önálló külpolitika folytatására törekedett. Érthető tehát, hogy az amerikai monopolistáknak, akik Guatemala kávé- és banántermését, iparát és közlekedését kezükben tartották, Jakobo Arbens szálka volt a szemükben. Annál is inkább, mert nemcsak guatemalai érdekeltségeiket fenyegette veszély, hanem attól is tartottak, hogy a guatemalai példa könnyen követőkre találhat a szomszédos, amerikai kizsákmányolásban élő kis államokban. Veszélyeztetve látták tehát egész közép-amerikai gazdasági pozíciójukat. Amerika urai megindították tehát azt a hírhedt proganda-szólamukat, amelyek szerint most KözépKelet népeit is táncoltatni szeretnék: Guatemalával kapcsolatban „kommunista veszélyről" (lásd most Szíriáról), „agressziós tervekről" (lásd tavaly Egyiptomról), sőt a Panama-csatorna veszélyeztetéséről: kisajátításáról (!) beszéltek. A szín mögött pedig gyűjtötték, toborozták a zsoldos katonákat Guatemala demokratikus rendszerének megdöntésére. A sereg élére Castillo Armast szemelték ki és évente 150 ezer dollárral táplálták benne „az ambíciókat" és segítették a támadás megszervezésében. Végül is 1954. júniusában a bőséges amerikai segítséget élvező túlerő és belső árulás révén eltávolították a haladó szellemű Arbans elnököt, Guatemala kormányzóját és helyébe Castillo Armast, Dulles szavai szerint „a latin-amerikai államok legmegbízhatóbb emberét" ültették az új bábkormány élére. Guatemalában rémuralom kezdődött. A diktátor eltörölte a földreformot, Arbens szociális intézkedéseit, az ültetvényeket, vasutakat, kikötőket, visszaadta az amerikai tőkéseknek, a nemzeti függetlenség harcosait legyilkoltatta és ezerszámra vetette börtönbe. Három évig tartott Guatemalában a diktátor garázdálkodása, végül is a pohár betelt: saját palotaőre megölte. Az USA-érdekek kiszolgálói azonnal kisütötték, hogy a gyilkosság „földalatti kommunista összeesküvés munkája", a vádat azonban hosszú nyomozások, tömege^ letartóztatások után sem tudták igazolni s végül is, akarva nem akarva, elhallgattak vele. Ebben nagyrészt befolyásolta őket az a tévhit, mely szerint Armas utódainak biztos volt a helyzete az ország élén. Gonzales, az ideiglenes elnök és szekértolói annyira elbizakodtak, hogy még az elnökválasztást is az eredetinél korábbi időpontra tűzték ki. Egy átlátszó trükkel: a haladó erőket tömörítő forradalmi párt kizárásával akarták Miguel Pasarellit, a legfelső bíróság elnökét, a hivatalos jelöltet az ország élére állítani. Bakot lőttek azonban, mert az eddig már éppen eleget sanyargatott, legelemibb jogaitól is megfosztott nép most határozott nemet mondott: az utcára vonult és egyértelműen kinyilvánította, hogy nem akar többé jobboldali katonai diktatúrát. A magas tisztikar _ gyorsan alkalmazkodva a helyzethez — lemondatta Gonzalest és Oliva tábornokot, a diktatúra kompromitált, népszerűtlen megtestesítőit és helyettük amolyan megnyugtató pirulaként három ismeretlen, jelentéktelen katonatisztet jelöltek az ország ügyeit intéző katonai juntába. Nehéz pontosat mondani arról, milyen célkitűzései vannak a katonai csoportnak. Egyelőre felfújt, átlátszó ígéretekkel igyekszenek csillapítani a tömegeket. Azonban még a vak is lát ja, hogy jelölésük a diktatúra és _ az amerikai érdekek képviselőinek kényszermegoldása és politikai vonaluk nem tér el attól, amelyet Gonza'es és Oliva tábornokok folytattak. Valószínűleg halogatni fogják az új választások kiírását, de mostani bőbeszédű ígéreteik valóra váltását is. Ilyenformán tehát aligha várható, hogy Guatemala népe megelégszik majd a katonai juntával. Sőt, több remény van arra, hogy tovább is határozottan ellenáll és követelni fogja az ellenzék jelöltjének elnökké való nyilvánítását, vagy pedig Jacob Arbens, a közkedvelt demokratikus elnök visszatérését uruguayi száműzetéséből- Az ő kormányzása alatt ugyanis Guatemala népe már belekóstolt a demokratikus jogokba, és a nemzeti önállóságba. Ezért követelni fogja, hogy erre az útra térjenek vissza s ezen haladjanak tovább. A Monde tudósítója helyszíni tapasztalatok alapján írta a következőket: „Egyre több jel mutat arra hogy Közép-Amerikában tért hódítanak a demokratikus politikai erők.' Ez először is Gutemalára vonatkozik amelynek népe immár három hónapja ellenáll és kinyilvánítja azt az akaratát. hogy akár áldozatok árán is kiharcolja az USA-tól való függetlenségét és a demokratikus köztársaságot. P. J. A DÍVSZ titkárságának nyilatkozata a szövetség alapításának 12. évfordulóján Budapest (ČTK) — A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség titkársága november 10-én közzétette a DÍVSZ alapítása 12. évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatát, amely többek között így hangzik: „Tizenkét esztendővel ezelőtt, 1945. november 10-én harminc millió fiú és lány képviselői megalapították a Demokratikus Ifjúság Világszövetségét. Az egész ifjúságnak mélységes érdeke volt a béke megőrzése és ki akarta küszöbölni a fasizmus minden következményét, kiharcolni valamennyi nemzet függetlenségét. E törekvések kifejezése volt a DÍVSZ megalakítása. A DÍVSZ létrejötte óta szüntelenül harcolt a békéért, a nemzeti függetlenségért, a különféle országok ifjúságának barátságáért és kölcsönös megértéséért. Ä DÍVSZ alapításának 12. évfordulójakor nyolcvanöt millió fiút és lányt tömörít egybe; több mint 200 szervezete van a világ 97 országában. Az Orosz SZSZSZK-ban népbírókat választanak Moszkva (ČTK) — Az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének határozata szerint az Orosz SZSZSZK népbíróságainak választását az év december 15-én tartják meg. Decemberben választják meg a népbíróságokat a Szovjetunió többi 14 szövetségi köztársaságaiban is. A népbíróságok a szovjet bíráskodás alapját képezik. Valamennyi bűnügy több mint 90 százalékát és a polgári ügyek legnagyobb részét ők tárgyalják. Amerikai tudós az amerikai tudomány elmaradottságáról Washington (ČTK) — Dr. J. A. Hynek, a kimagasló amerikai asztrofizikusok egyike kijelentette, hogy az USA ,.hamarosan másodrendű hatalommá válik". Az amerikai tudós ezen elmaradottság fő okát az USA ki nem elégítő iskolarendszerében látja, amelyen változtatni kell. * * # L. G. Derthick, az USA iskolaügyi biztosa a szovjet iskolarendszerről szóló jelentésében rámutat arra, hogy ez a rendszer „a szovjet tudománynak és technikának világraszóló sikerek elérését teszi lehetővé", kiemeli a szovjet iskolák hatalmas fellendülését 1927—1957-ig. Ez alatt az idő alatt a Szovjetunió főiskolai hallgatóinak száma csaknem 12-szeresére emelkedett, míg az USA-ban csupán megkétszereződött. A jelentés hanqsúlyozza, hogy a Szovjetunióban már a középiskolákban nagy súlyt helyeznek az exakt tudományokra, míq a 18 éves amerikai érettségizettek úgyszólván semmit sem tudnak a vegytanból, fizikából és a felső matematikából. Portugália Kommunista Pártjának V. kongresszusa Párizs (ČTK) — A l'Humanlté tudósítása szerint Portugáliában illegálisan megtartották Portugália Kommunista Pártjának V. kongresszusát. A kongresszus megtárgyalta a párt Központi Bizottságának tevékenységéről szóló jelentést s jóváhagyta a párt programját és alapszabályzatát. A kongresszuson megválasztották az új központi bizottságot és deklarációt fogadtak el a portugál gyarmatok nemzeteinek önrendelkezési jogáról. A Fülöp-szigeteken elnökválasztásra készülnek Manilla (ČTK) — A Fülöp-szigeteken november 12-én hét és félmillió szavazásra jogosult fülöp-szigeti lakos elnököt választ. Egyúttal megválasztják az új alelnököt, a nyolc szenátort és 102 új képviselőt. Az öt elnökjelölt közül a legtöbb esélye Carlos Gardának, a fülöp-szigeti nemzeti tanács vezetőjének, a volt alelnöknek van, aki Magsay elnök halála után ez év márcilusától töltötte be az elnöki tisztséget., A gyémántok vidékén Moszkva (ČTK) — Botnobujja a közelmúltban még alig ismert tajga volt a Jakut ASZSŽK észak-nyugati vidékén. Amikor a geológusok expedíciójának autói első ízben jelentek meg, a farkasok egész falkál követték őket. Ma itt a gyémántvidék városa — a Mirnij-emelkedik, százszámra érkeznek az autók, s a repülőgépek is egymásután keresik fel e vidéket. E nagy forgalom oka, hogy néhol egy méternyi földsávot gyémántkristályok tarkítanak. tJJ SZO 3 ff 1957. november 12.