Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-09 / 311. szám, szombat

A CSKP Központi Bizottságának levele Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságához A CSKP Központi Bizottsága az SZLKP Központi Bizottságához a követke­«ő levelet intézte: Tisztelt Elvtársak! A cukorrépabegyűjtés tervének idejében való teljesítése Szlovákiában Szlovákia dolgozóinak újabb jelentős sikere, amelyet a burgo­nyabegyűjtés teljesítése után ért el. örvendetes, hogy az eredmények eléré­séhez a jó munkaszervezés és a közlekedés célszerű kihasználásával együtt hozzájárul a járások és községek között jól megszervezett munkaverseny is. A CSKP Központi Bizottsága az Önök útján jókívánatait fejezi ki az Bsszes szövetkezeti tagoknak, parasztoknak, a nemzeti bizottságok funkcio­náriusainak, a GTÁ-k, állami gazdaságok, s a begyűjtési apparátus dolgo­zóinak és valamennyi dolgozónak a hüvelyesek idejében való betakarításá­ért és begyűjtéséért. HisszUk, hogy a cukorrépa és a burgonya termelésében és begyűjtésében elért sikerek elősegítik a többi mezőgazdasági feladat teljesítését, főleg a me'zőgazdasági termelés fejlesztését és a többi mezőgazdasági termékfaj­ták, elsősorban a sertéshús beadási feladatainak teljesítését. Hisszük, hogy ezek a sikerek hozzájárulnak a cukorrépatermelés bővítéséhez Szlovákiá­ban és tovább növelik a mezőgazdasági termelés belterjességét. A további fontos feladatok teljesítéséhez sok sikert kívánunk Önöknek. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Fogadás Prágában és Bratislavában a Nagy Október 40. évfordulója tiszteletére Prága (ČTK) — I. T. Grisin, a Szovjetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete csü­törtökön, november 7-én — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 10. évfordulója napján — Prágában, a nagykövetség termeiben fogadást ren­dezett. A fogadáson a párt és a kor­mány képviseletében megjelentek Ja-'' romír Dolanský. Zdenék Fierlinger, Václav Kopecký és Otakar Šimúnek, továbbá Oldrich Černík, Bruno Köhler, és Vratislav Krutina, a CSKP KB tit­kárai, valamint a miniszterek, a Nemzeti Front pártjai és szervezetei­neK vezető tényezői és közéletünk to­vábbi képviselői. * * » Bratislava — Mihail Jakovlevics Kapran, a Szovjetunió bratislavai fő­konzula és neje, november 7-én a Nagy Október 40. évfordulója alkal­mából a Carlton-szállóban ünnepi fo­gadást rendeztek. A fogadáson a Szovjetunió főkcn­zula vendégül látta: Pavol Dávidot, Michal Chudíkot, Pavol Majlingot, Ru­dolf Strechajt és Jozef Valót, Szlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodájának tagjait, Milan | szöntőt. Rázust és Štefan Šebestát, az SZLKP KB irodájának póttagjait, Jozef Krí­žet és Augustín Michaličkát, az SZLKP KB titkárait, Irena Ďurišovát, Dénes Ferencet és Jczef Mjartant a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökeit, a Megbízottak Testületének tagjait, Emília Murínovát, az SZNF KB vezető titkárát, Andrej Marcimat, a CSSZBSZ Szlovákiai Bizottságának vezető titká­rát, valamint politikai és közéletünk további képviselőit. A fogadáson részt vett a Magyarországon állomásozó szovjet haderők küldöttsége is. A fogadás, melynek kezdetén Mihail Jakovlevics Kapran, a Szovjetunió fő­konzula üdvözölte vendégeit, rendkí­vül szívélyes légkörben, a Csehszlová­kia és a Szovjetunió népeit egybefŰLŐ testvériség és barátság jegvében folyt le. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom dicsőségére és az örök barát- ' Ságra Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a szlovák nem­zeti szervek nevében Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke, a bratislavai konzuli testület nevében nedig Adolf Kitta, a Lengyel Népköz­társaság főkonzula mondott pohárkö­A nemzetgyűlés e'nöke fogadüa a Lengyel Népköztársaság nagykövetét (ČTK) — Zdenek Fierlinger, a nem­zetgyűlés elnöke pénteken, november 8-án délelőtt fogadta Franciszek Ma­zurt, a Lengyel Népköztársaság rend­kívüli nagykövetét. Közlemény a második mesterséges hold megfigyeléséről (CTK) — A nemzetközi geofizikai év alkalmából Pruhonlcén létesített ösz­szekötő és készenléti állásra pénteken, november 8-án jelentés érkezett a Szlovák Tudományos Akadémia kőpa­taki-tói csillagvizsgáló intézetéből a második mesterséges hold további megfigyeléséről. Időszámításunk szerint 4,27 órakor megfigyelték és pontosan megjelölték a második mesterséges hold kerin­gését. A Csehszlovák Tudományos Akadé­mia pruhonicei és Panská Ves-i geo­fizika,; intézetének ionoszférikus állo­másain rendszeresen folytatják a má­sodik mesterséges holdról kibocsátott jelzések rádiómegfigyelését. A Viharos alkonyat komáromi bemutatója A Komáromi Magyar Területi Szín­ház november 7-én nagy közönség­sikerrel mutatta be Leonyid Rahma­nov: Viharos alkonyat (Polezsájev professzor) című drámáját. A szovjet szerző müvét vendégként Lendvay Ferencz, a Pécsi Nemzeti Színház tag­ja rendezte. A Viharos alkonyat érté­kelésére lapunkban még visszatérünk. • A jubiláló Szovjetunióba ezekben a napokban küldik jókívánságaikat és őszin­te üdvözleteiket nőbizottságaink tagjai, valamint Szlovákia különböző kerületeiből az üzemek és vállalatok dolgozó női, sőt 8 háztartásbeli nödoigozók is. November 5-ig a Csehszlovák Nőbizottság szlo­vákiai bizottsáfla 300 levelet kapott, melyekben szeretettel emlékeznek meg a szovjet emberekről, hálájukat fejezik ki hazánk felszabadításáért, kiemelik a szov­jet nőkkel való együvé tartozásukat és megemlékeznek építőmunkájukróft^ * Csütörtökön, november 7-én nyitot­ták meg Szlovákia területén a népi orosz nyelvtanfolyam IX. évfolyamát, melyek ke­retében 39 291 hallgatóval több mint 3000 tanulökör fog működni. • Csütörtökön, november 7-én Prágá­ban egybegyűlt a Csehszlovák Békevédők Bizottságának elnöksége, hogy megtárgyalja a CSKP KB levelét a CSKP országos ér­tekezlete határozatainak teljesítéséről és a szocializmus építésének további felada­tairól. A tárgyalás folyamán az elnökség egyértelműen elhatározta, hogy felhívást intéz a békevédők bizottsága tagjaihoz, melyben felhívja őket ^ országos vitában való aktív részvételre. • A bratislavai politikai és társadalmi élet, valamint a dolgozók képviselői a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. j évfordulója napián Mihail Jakovlevics j Kaprännak, a Szovjetunió bratislavai fő­konzuliénak jókívánságait fejezték ki a szovjet nép nagy ünnepe alkalmából. Militarizmus álarc nélkül A z NDK prágai Kultúrközpont­jában kiállítás nyílt meg „Mi­litarizmus álarc nélkül" címmel. A kiállításon időrendi sorrendben láthatjuk a német militarizmus kró­nikáját az első világháborútól mosta­náig. Á német militarizmus és fasizmus bűntetteit ábrázoló fényképek és do­kumentumok lerántják a leplet a hát­térben uralkodó pénzügyi mágnások gazságairól, emberéletek árán szer­zett fantasztikus vagyonukról. Feke­te táblák előtt állunk, amelyeken Keitel, Speidel, Wenck, Rundstedt gyűlölt neveit olvassuk. Minden név mögött számtalan bűntett rejlik. Speidel sem kivétel, aki ma a NATO­hadsereg főparancsnoka. Egy másik fekete tábla a náci szervezeteket so­rolja fel. Eszünkbe juttatják azt a rengeteg becsületes embert, akik ár­tatlanul pusztultak el a koncentrációs táborokban és gázkamrákban. Hogy kik állnak a Speidelek és Himmierek mögött, további dokumen­tumok leplezik le. Nézzük csak meg egy család, mondjuk a Krupp család történetét. Alfréd Krupp a XIX. szá­zadban kezdett fegyvereket gyártani. Az ő vezetése alatt a gyár 24 ezer ágyút szállított 47 országnak. Bárhol a világon háború volt, azon keresett. Az első világháború óriási üzletet je­lentett. Gustáv Krupp von Bohlen und Halbach nemcsak II. Vilmos császár hadseregének szállított fegyvereket, hanem Svájcon keresztül acélt adott el a francia hadiiparnak, sőt Angliá­nak is. Az első világháború tízmil­lió halottja a Krupp családnak 800 millió márka hasznot hozott. A má­sodik világháború alatt naponta 340 ezer márkát keresett. És amikor az igazságszolgáltatásnak kellett volna szóhoz jutnia, Kruppnak az ameri­kaiak közbenjárására visszaadták sza­badságát és vagyonát. Szükség volt rá az új.rafelfegyvemzés miatt. De a töb­bi, a Siemens, Flick, Thyssen, Röch­, ling családok története is tanúlságos. Megrendítő egy egyszerű német csa­lád, a Kraus család sorsa, akik négy generáción keresztül áldozták fel apáikat, fiaikat a Kruppok, Siemen­sek, I. G. Farben vagyonának gyara­pításáért. A kiállításon saját fülünkkel meg­Ä žilinai kerület példájára A Pjatnyickij-együttes csütörtökön, november 7-én másodszor lépett fel a közönség előtt a Kultúra és Pihenés Parkjában. A rendkívül magas szín­vonalú műsor számai viharos tetszés­nyilvánítást váltottak ki. A szovjet művészek nagysikerű fellépésével la­punkban még részletesen foglalkozni fogunk. Képünkön: Galina Jugyina, a táncegyüttes nagytudású és bájos tagja. AZ EMBEREK saját sorsukon ta­pasztalhatják, hogy a jó példák köve­tése kifizetődik, sok felesleges gond* tói mentesít. A žilinai kerületben Is vannak jó példák, bevált módszerek és hasznos tapasztalatok, amelyeket nem­zeti bizottságaink a helyi gazdálkodás sikeres megszervezésében eredménye­sen érvényesíthetnek a lakosságnak nyújtott szolgáltatások kiszélesítésé­ben. Ha ^zéjjel nézünk községeinkben, örömmel tapasztalhatjuk, hogy a helyi anyagforrások kihasználását már több helyen megkezdték s ebből jelentős bevételek folynak be a nemzeti bizott­ság pótköltségvetésébe. Ezt az össze­get a HNB felhasználhatja a falu szé­pítésére, az utak, hidak megjavításá­ra, kultúrház építésére és egyéb köz­hasznú berendezés létesítésére. A žilinai kerületben a helyi nemzeti bizottságok , mozgósították a falvak dolgozóit az anyagforrások kihaszná­lására, amelynek segítségével kettős hasznot értek el: növelték a község lakosságának foglalkoztatottságát s egyúttal kiszélesítették a lakosságnak nyújtott szolgáltatást. Gazdag bevétel gyűlt egybe a pótköltségvetésekben. Ebből az összegből aztán kultúrházak, iskolák, vikkendházak épültek fel. Jö ALKALOM NYlLT az ilyen épít­kezések létesítésére a Z akción belül is, melynek kínálkozó lehetőségeit a a pótköltségvetésen kívül eredménye­sen felhasználták. Másképpen nem ke­rülhetett volna papírra az az összeg, mely 158 millió 894 ezer korona értéket mutat ki a felépített kultúrházakban, a kikövezett utcákban, nyaralóhelye­ken és sok más közhasznú berendezés felépítésében. Nyilvánvaló, hogy büsz­kék erre a kerület dolgozói, hiszen egy­egy lakosra a folyó évben 250 koronát kitevő átlagérték esik. Hogy miképpen csinálták ezt a ke­rületben? Néhány példát megemlítünk AZ AKCIÓRA előirányzott össze get a kerület a lehetőség és szükség szerint a járások költségvetéseibe utal­ta át, ahol a legtöbb esetben úgy gon­dolkoztak; hogyan keresni párját min­den koronának. Mert azzal a pénzzel, amelyet az állam ad, takarékosan kell bánni s nem mindegy, hogy miként használják fel, mire fizetik ki, az el­végzett munkákra-e vagy anyagot vá­sárolnak rajta? Rájöttek tehát a do­log nyitjára. Azt mondották: — A mun­kákat társadalmilag végrehajtjuk, az | arivag nagy részét Ifelyi forrásokból biztosítjuk, hiszen annyi kincs rejlik ezeken a tájakon, amelyek kiaknázá­sával jól ki lehet egészíteni a központi tartalékokból kiutalt anyagszükségle­tet. Ennek a gondolkodásnak helyes pél­dájával találkoztunk például Bytčieán, egy Žilina melletti kis falucskában, ahol a helyi nemzeti bizottság kezdeménye­zésére minden igényeket kielégítő kultúrház, könyvtár felépítésének be­fejezését szorgalmazza a helyi lakos­ság. Ez a mű jelenlegi állapotában is már túlhaladja a másfélmillió koro­na értéket és ha hozzászámítjuk, hogy a múlt esztendőben vízvezetékhálóza­tot is épített .a falu lakossága, akkor mérhetjük fel csak igazán, mily hasz­nos közjóléti berendezésekkel gazda­gította a lakosság faluját. Ügy látszik, a Bytčica völgyében, ahol a rajeci járás is fekszik, ez a pél­da átragadt a szomszédos járás köz­ségeinek lakóira is. A járás területén több kisüzem, asztalos-, bádogos-, ko­csijavítóműhely és más fizetett szol­gáltatást vezettek be, ahol régi neves kézművesek, iparosok pontos munkáját dicsérik a megrendelők. Persze, nem­csak a megrendelések minőségét kell megdicsérni, hanem ezek elkészítésé­nek aránylag rövid határidejét is, ami manapság a helyi gazdálkodás üzemei­ben óriási eredménynek számít. Rajec régóta neves fürdővárosunk, ahol sok dolgozó nyerte már vissza jó egészségét. Most azonban a rajeci já­rás abban tűnik ki, hogy a községek helyi nemzeti bizottságai a helyi anyag­források kiaknázásával sok szolgálta­tást vezettek be. Többek között ki­emelhetjük Lokca község HNB-jának kezdeményezését, amely a falutól kö­rülbelül 5 kilométer távolságra, festői magaslaton a természetbarátok elhe­lyezésére nyaralót és szállodát épít, hogv megkönnyítse e táj látogatóinak ellátását, még vonzóbbá tegye a sízésre is nagyon alkalmas magaslati terepet. Lokca közvetlen szomszédságában fekszik Čičmany község, ahová ide­odakígyózó keskeny úton jutottunk el. Ügy véljük, nem kell külön megemlé­keznünk e falu jellegzetességéről, mert ki nem találkozott volna hazánkban čič­manyi emberrel? Ők azok, akik gyö­nyörű hímzésekkel, kézimunkával ké­szített szalmapapucsokkal látják el a messze vidéket is. Ezt a háziiparágat most a helyi nemzeti bizottság üzemé­ben tovább folytatják a faluban, ami­ből jelentős összeg folyik be évente a HNB pótköltségvetésébe is, és jó munkaalkalmat nyújt a várostól, üze­mektől messzire eső lakosság számára. HA A ŽILINAI KERÜLET további já­rásait kutatjuk, újabb és újabb kis­mühelyekkel találkozunk, amelyek amellett, hogy foglalkoztatják a helyi lakosságot, szép bevételeket biztosí­tanak a HNB pótköltségvetése számá­ra, amiből aztán különféle közhasznú berendezések felépítését eszközölhe­tik. Nem egyedülálló példa. Po­vinná község esete sem, ahol a pót­költségvetés segítségével új iskolát emeltek. Ezzel megoldották azt a Droblémát, hogy a tanulók csak dél­előtt, tehát egy váltásban járjanak iskolába, könnyebben tanulhassanak. A kerület járásai a Z akció kereté­ben azonban nemcsak a szolgáltatások bevezetését, közhasznú berendezések építését, hanem a mezőgazdasági ter­melés, különösen az állattenyésztés hasznosságát elősegítő takarmányter­melést i,s közvetlen befolyásolják a ré­tek- és legelők feljavításával. Több tízezer hektár rét- és legelő termő­képessége javult meg a helyi nemzeti bizottságok kezdeményezése folytán. Az elvégzett munka értéke csaknem 12 millió korona, amelybe 1 millió 339 ezer brigádórát fektettek. Mindeneset­re ez jó befektetés volt, mert a fárad­ság megsokszorozódva megtérül a hús­és tejtermelés növekedésében, aminek megint csak a falu, a szövetkezeti ta­gok, a földművesek és közellátásunk látja hasznát. Amikor a járások között elindult * Tábor— Tŕebíč—Mikuláš versenymozga. lom, kevesen, köztük Mikuláson sen: hitték, hogy rövid idő elteltével ilyen eredményeket könyvelhetnek el. Pedig Mikuláš, mely ugyancsak a žilinai ke­rülethez tartozik, mint a felhívás sor­rendjéből kitűnik, hazánkban harma­dikként csatlakozott e nemes versen­gés elindításához. A nemzeti bizott­ságok tagjai azonban fáradságot nerr ismerve megmagyarázták a lakosság­nak, hogy a verseny csakis a falu, aza2 mindenki javát szolgálja. Éjfélig tartí beszélgetések során körvonalazták í verseny céljának távlatait, s ez a la­kosság között, mint az eredmények ii igazolják, nagy megértésre talált. EZEK A LEHETŐSÉGEK a žilinai ke­rületén kívüi is csaknem mindenho fellelhetők. A kezdeményezésnek azon­ban a HNB tagjaitól, a nép széles ré­tegeiből kell kiindulnia úgy, mint a; említett kerületben tapasztaltuk. Ezér a lelkes munkáért, a TTM verseny­mozgalomban felmutatott sikereiéri méltán kapták tehát a Megbízottal Testületének elismerő vándorzászlaját a žilinai kerület nemzeti bizottságainat tágjai. Kövessük példájukat! ^ Szombath Ambrus EL1ŠKA TANÁRNŐ több kiváló szakorvos gyógyítja. £s tegyük mindjárt hozzá — eredménye­q y öződhe tünk"' arró'C" mit' akärt' Goeb- \ se n• , A modern gyógyászat minden bels és mit akar Adenauer. Leemel- 3 "wmanyat alkalmazzak a dolgozok jük a telefonkagylót és már halljuk egészségé erdekeben és a bevált ha­is Goebbels propaganda-áradatát. I Mományra támaszkodva nem vetik Csupán a kaukázusi olajat követeli j el a természetes gyógymódot sem. és uralmat az egész világ felett. Egy Az elete t jelentő friss forrásvizek, az hangja másik telefonon Adenauer hallatszik. Hihetetlen. Nem Goebbel set halljuk ismét? Adenauer úgy lát­szik jó tanítványnak bizonyult, mert jóformán ugyanazt mondja, amit Goebbels. A kiállítás meggyőz mindenkit a militarizmus fokozódó veszélyéről és arra kötelez, hogy rántsuk le az ál­arcot azokról, akiknek hangzatos szavai egy új háborús kalandra való uszítást lepleznek. —va éghajlati viszonyok, a hegyes táj pompás levegője nemcsak szép séták­ra, de nagyobb kirándulásokra is csá­bít. Közel van Dolná Lipová, Rejvíz, a Gervenohorské sedlo és nincs túl messze a tüneményes Pradéd hegy­csúcs, a javorníki kastély és a dicső múltjából újra ébredő Zlaté Hory, a jövő városa sem. Az orvosok az egyes betegeknek egészségi állapotuk sze­rint nemcsak ajánlják, hanem előír­ják a sétákat, kirándulásokat. Ezeket a betegeket délutánra E Uška Sojková, a „pani profesorka", az okleveles tor­tornászik velük, kilenctől pedig egyé­ni gyógytornát végez azokkal, akiknek a kezelő orvos ezt rendelte. Ám ezzel sincs vége a napi elfog­laltságnak. Szolgálatban van akkoi is, amikor szabad ideje van. Eldisku­rál. elszórakozik a betegekkel és olyccr népszerű agitátora a testgyakorlás­nak, olyannyira a betegek nyelvén be­szél, hogy még a tagbaszakadt örej bányászokat is megnyeri, akikről pe­dig senki sem mondhatja, hogy mun­na "éľvisszafelé "az "elmZadhatatl'an kahe !U ükö n híjával lennének a moz­énekszó viďitja a hipochonder pacién, dósnak. Aki pedig „elfelejt" a köte­l Tirirtí r\m~ft> Qr,vZ-ri" «oíh/Iont- ' A jeseníki Priessnitz-, Bezruc, Ploj- natanárnő veszi gondozásába. Mégpe­har-szanatóriumok sok száz betegét dig felváltva. Egyik nap a rövidebb sétára alkalmasakat, másnap azokat, akiknek a hosszabb kirándulásokat ja­vasolták. Viszi őket mind pásztor a nyáját és közben mesél a tájról, a tájjal kapcsolatos történetéket ismer­teti, régi idők hiteles vagy mondák formájában megőrzött eseményeit. A pihenőkön jól esik a kiadós uzson­seket. A „parii profesorka" nemcsak' vidáman énekel, hanem, ha pillanatnyi csend áll be, maga zendít rá, hogy minden perc alaposan kihasználtassék. De a kis termetű 36—38 éves ta­nárnő (akinek férje a jeseníki 11 osz­td y os iskola számtan és fizika tanára és három gyermeke van) nemcsak a délutáni órákban folytat tömegmun­kát és barátkoztatja össze az egész köztársaságból idesereglett betegeket. Reggel héttől félóráig a szabadbari lezó tornán részt venni, azt nem mu­lasztja el felkeresni és felelősségre vonni. Hisz az egészség mindennél fontosabb. Millióra rúg azoknak a száma, akii szorgalmasan végzik nálunk munká­jukat. De Eli'ska tanárnő, a hálás pá ciensek kedvelt „paní profesorkája" ohan lelkesen, odaadóan végzi mun káját, hogy már csak ezért is megér­demli, hogy írjunk róla. SZILY IMRl Ci SZO 2 ti 1957. november 9.

Next

/
Thumbnails
Contents