Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-06 / 308. szám, szerda

> I. Jaunzeme, a nöi gerelyvetés olimpiai bajnoknője N, Ponomarjova, aki jelenleg a világ legjobb diszkoszvetőnője Szerda, november 6 Az elmúlt évtizedekben a sport hívei tanúi lehettek a sport bámulatos térhódításának az egész világon, ámulhattak a sportteljesítmények hihetetlen méretű fejlődésén és szinte a szemük láttára ment végbe a sporttörténelemben is korszakalkotó jelentőségű esemény: a szovjet sport megjelenése, és alig egy évtized alatti élretörése a nemzetközi sportéletben. A cári Onoszország 1912-ben a stockholmi olimpián szerepelt utoljára nagyszabású világversenyen. A tizenkilenc részt vevő ország közül a pontversenyben a 16. helyen végzett. Tehát úgy tűnt el a nemzetközi sportélet porondjáról, mint egy jelentéktelen, sportban elmaradott ország. Ezzel szemben negyven évvel később, 1952-ben a helsinki olimpián a szpvjet sportolók úgy mutatkoztak be, mint a legtöbb sportágban világviszonylatban is az élvonalba tartozó versenyzők, s a nemzetek nem hivatalos pontversenyében az addig úgyszólván egyeduralkodó Egyesült Államok egyenrangú vetélytársaivá váltak. Melbourne-ben pedig — közben csupán négy év telt el — már a szovjet versenyzők szerezték a legtöbb aranyérmet (számszerint 37-et) és az országok nem hivatalos pontversenyében elvitathatatlanul elsők lettek. • A sport tört netében ezt megelőzően nem fordult még elő ilyen példátlanul gyors előretörés. Alig egy évtized telt el a szovjet sportolóknak a nemzetközi sportéletbe történt rendszeres bekapcsolódása és a melbournei olimpia között. E sikerek azért voltak olyan váratlanok és meglepők a közvélemény számára, mert a sport hívei évtizedekig csak igen keveset tudtak a szovjet sportról. Néhány szakember, sporttörténész, egy-egy sport iránt alaposabban érdeklődő vagy különlegességekre vadászó sportbarát számon tartotta ugyan, hogy a Szovjetunióban vannak sportolók, akik világviszonylatban is számottevő eredményeket értek el. De nem tudtak a szovjet sport népszerűsödésének arányairól, mérhetetlen erőtartalékairól. így aztán a meglepetés teljes volt, amikor a második világháború után a szovjet sportolók fokozatosan bekapcsolódtak a nemzetközi sportéletbe, s néhány év alatt szerzett tapasztalataikat okosan és következetesen hasznosítva egyszeriben az élre törtek. Ha a két világháború között a világ keveset tudott a szovjet sportról, annál többet tud ma. A legtöbb sportágban ma már világszerte ismert nevű sportolók, olimpiai és világbajnokok, világ- és Európa-csúcstartók fémjelzik a szovjet sportot. ' Jellemzően mutatja a szovjet sport erejét és arányait néhány adat, amelyet a Szovjet Testnevelési és Sportbizottság legújabban tett közzé. Eszerint jelenleg a Szovjetunióban 19 millió a versenyszerűleg sportolók száma, 1001 versenyző kapta meg a sport érdemes mestere címét, 8779 sportmestert és 71 000 elsőosztályú sportolót tartanak nyilván. Óriási számok ezek, hiszen az érdemes sportmesterek például mind olyan teljesítményekkel dicsekedhetnek, amelyek világviszonylatban is kiválóak. A nyugati szakértők közül sokan a „csodával határosnak" nevezték a szovjet sport töretlen lendületű fejlődését. Dehát csodák nincsenek és a szovjet sport fejlődése sem csodának, hanem nagyon is reális tényeknek tulajdonítható. Ha számba vesszük ezeket a tényeket, egyszeriben áttekinthetjük azokat a rendkívüli lehetőségeket, amelyeket csak szocialista ország biztosíthat a sport fejlődésének. A nagyszerű szovjet sportteljesítmények, sikerek alapja kétségtelenül a virágzó és jól szervezett tömegsport, amely évről évre nagyobb számban termeli a sokoldalúan képzett tehetségeket. Ehhez járul a tehetségkutatás kitűnő szervezete, amely a tehetségek előtt megnyitja a fejlődés útját. Döntő jelentőségű, hogy az oktatás már kezdő fokon is egységes elvek alapján történik. A szovjet fiataloknak nagy számban állnak rendelkezésükre kiválóan képzett edzők, sportoktatók, testnevelő tanárok. Az edzésmódszereket állandóan - fejlesztik. Különös gondot fordítanak a tervszerűségre, állandó kísérletezés, kutatómunka folyik, nagy arányban veszik igénybe a sportoktatásban is a tudományt és a technikát. Figyelemmel kísérik az egész világon a kiváló eredményeket elért sportolók edzésmódszereit, az így nyert tapasztalatokat feldolgozzák és következetesen hasznosítják. A szovjet sportirodalom igen gazdag és lépést tart a fejlődéssel, az edző- és sportoktatóképzés pedig túlszárnyal minden országot. Döntő tényező, hogy a szovjet állam nagy jelentőséget tulajdonít a sport, a rendszeres testedzés széleskörű népszerűsítésének, s ezért a kapitalista országokban élők számára elképzelhetetlenül nagy anyagi áldozatokat hoz a sport fejlesztésére. Csak néhány adat. A Szovjetunióban 1500 stadion, 25 000 labdarúgó-pálya és 7000 sportcsarnok áll a sportolók rendelkezésére. A szovjet sportolók — s ebben nincs különbség a nagyobb és kisebb képességűek között — a sportköri tagdíj fizetése ellenében gondozott pályát, jó felszerelést és hozzáértő edzőket kapnak. Megvalósították a sportorvosi ellenőrzés széles hálózatát, nagyarányú sportoktatás folyik a hadseregben és az iskolákban stb. Mindezeknek a következménye a szovjet sport bámulatos gyors fejlődése és nagyszerű lehetőségei a jövőt illetőleg. Ez pedig rendkívül örvendetes. Igen hasznos volt a szovjet sport erőteljes bekapcsolódása a nemzetközi sportéletbe. Oj lendületet, szélesebb perspektívát adott az egész világon a sportkultúra fejlődésének. A szovjet sportolók megjelenése a nagy világversenyeken nagymértékben emelte azok színvonalát, érdekességét. Szereplésük a legtöbb esetben más országok sportjának is hajtóeréjévé vált és segítette a népek közötti megértést. Nem véletlen, hogy ma már a kapitalista országok józan godolkodású sportvezetői is félretesznek minden politikai megfontolást és szükségesnek tartják, nem egy esetben szorgalmazzák a szovjet sportolókkal való gyakori találkozások rendszeresítését. Ô k „körlevelet" fogalmaznak mi követjük a példamutató helyes utat G. Zibina, a súlylökés női bajnoka. Legjobb idei eredménye 16,26 m A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA: HVIEZDA: Yvette milliói (német) 16, 18.15, 20.30, SLOVAN: Karneváli éjszaka (szovjet) 16, 18.15,'20.30, PRAHA: Az utolsó boszorkány (szlovák) 10.30, 14, 16,18.15, 20.30, POHRANIČNÍK: Pavel Korcsagin (szovjet) 16, 18.15, 20.30, METROPOL: Könnyű élet (cseh) 16, 18.15, 20.30, LUX: Don Quijote (szovjet) 16, 18.15, 20.30, ZORA: Két úr szolgája (szovjet) 18, 20, PARTIZÁN: A .halhatatlan garnizon (szovjet) 18.15, 20.30, DIMITROV: Félrevezetve az ítélet napjái.q (német), NÁDEJ: Othello (szdvjet) 17, 19, DEVlN: Két asszony között (szovjet), DUKLA: Maclovia (mexikói) 18, 20.15, PALACE: Mindenki ellen (cseh) 16.30, 18.30, 20.30, LIGA: Gábor diák (magyar) 16, 18.15, 20.30, MÁJ: Fő utca (spanyol) 16, 18.15, 20.30, OBZOR: A fiatalság forró szerelméért (svéd) 17.45, 20, POKROK: Nevetés a paradicsomban (angol) 17.45, 20.15, ISKRA: Anyámasjzony katonája (cseh) 18, 20. A BRATISLAVAI SZlNHÄZAK MŰSORA: OJ SZÍNPAD: Fehér akácok (19). ZENEI SZÍNHÁZ: A. Honegger: Jeanne d'Arc a máglyán (oratórium — 19.30). A KASSAI MOZIK MŰSORA: SLOVAN: Maclovia (mexikói), OSMEV: Hűtlenség (cseh), TATRA: A gát (szlovák), ČAS: Aktualitások. A KASSAI ÄLLAM1 SZlNHÄZ MŰSORA: MA: A puskás férfi (19), HOLNAP: A puskás férfi (19). IDŐJÁRÁS Reggel köd, a délelőtt folyamán továbbra is derült, s2ép idő. Később, főként a délutáni órákban felhőátvonulások, helyenként eső. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14—16 fok. Negyven év a történelemben nem valami nagy idő. Amit azonban a világ első szocialista országa ez alatt a rövid négy évtized alatt elért, arra talán csak ez a szó lehet kifejező: példátlan! Maradjunk e helyen — a rovatnak megfelelően — csupán a sport területén. De ahogy a tenger egyetlen cseppje is magában foglalja az egész tulajdonságait, ugyanúgy a szovjet sport és testnevelés fejlődése is utal az új társadalmi rendszert kialakított ország valóban példátlan sikereire. A szovjet sportról joggal mondhatjuk el: utolsóból lett első! Amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom utat nyitott a dolgozók államának megalakulásához, a Szovjetunió azzal a passzívával vette át az ország sportját, hogy annak legjobbjai 19 ország közül csak tizenhatodikok voltak az első világháborút megelőző utolsó olimpián. A dicső negyven év munkája azonban a sport terén is világhatalommá változtatta a szovjetek országát. Sőt, a sport-világhatalmak legnagyobbika lett, amint arról a tavalyi olimpiai játékok eredményei tanúskodnak. Ma már 15 testnevelési főiskola, 1423 stadion, 7044 sportcsarnok, több mint 25 ezer labdarúgó-, 190 ezer röp- és kosárlabda-pálya és sok-sok egyéb sportlétesítmény mutatja a szocialista államnak a testnevelés terén végzett munkáját. Az elmúlt negyven év alatt milliók kapcsolódtak be a test fejlődését és a lélek örömét szolgáló testnevelési mozgalomba, ma is közel húszmillió sportoló, ifjú és lány képezi a szovjet testnevelés aranyalapját. Ez a nagyméretű tömegsport biztosította azt a minőségi fejlődést, amit a statisztika 519 világcsúccsal jelez. Ez az 519 világcsúcs azonban mindössze az 1948-tól 1956-ig terjedő kilenc év fejlődésének bizonyítéka, annak a kilenc évnek, amióta a szovjet sportolók egyre jobban bekapcsolódtak a nemzetközi sportéletbe. Példátlan! Ismételten ezt a megállapítást kell tennünk. De — úgy látszik — nemcsak mi vagyunk ezeh a véleményen ... A szovjet sportolók sorozatos nemzetközi sikerei idegesítően hatnak még a „semleges" Svájcra is. S hogy ettől az érzéstől legalább részben menekültessenek, nem a példát mutató utat igyekeznek követni, hanem egy sport-vasfüggöny lebocsátásán fáradoznak. Mi másnaky tekinthetnők a svájci sport legfelsőbb vezető szervének — a zürichi Sport-ban is leközölt — körlevelét, melyben a Szovjetunióval és a szocialista tábor országaival , való sportkapcsolatok fenntartását nem tartja ajánlatosnak!? A „semleges" 'svájciak szerint a Szovjetunió a sporttal is társadalmi rendje felsóbbségét akarja bizonyítani, s ezért nem kell neki erre alkalmat adni. Bármilyen otrombaság ez a svájci körlevél, van benne egy önkéntelen beismerés. A sport fejlettségének valóban van köze a társadalmi rend fejlettségéhez. De ezt nem abban az értelemben állítjuk, ahogy azt a legfelsőbb svájci sportszervezet vezetői képzelik. Nem arról van szó, hogy annak az országiak a társadalmi rendje fejlettebb, amelynek sportolói ezt vagy VI. Kuc, többszörös olimpiai bajnok és világcsúcstartó f I. Alekszandrov, a szovjet jégkorongválogatott fiatal játékosa N. Bogdanovszkij, a világ egyik legjobb súlyemelője azt a világcsúcsot tartják, ebben vagy abban a sportágban legjobbak az egész világon, hanem arról, hogy az ugrásszerű társadalmi fejlődés az élet minden területén — így a sportban is — ugrásszerű fejlődést tett lehetővé az azelőtt elmaradt országok számára. A sport a békés vetélkedés egyik területe, ahol a tehetség, a szorgalom és a kitartó munka hozza meg az eredményeket. A szovjet sportolók e hármas követelményből egyre jobban vizsgáznak az egész sportvilág előtt. És az csak természetes, hogy a sportot, a versenyeket szerető közönség tapsa, elismerése, megbecsülése mindenütt elsősorban azok felé száll, akik e nemes vetélkedésben a legjobbaknak bizonyulnak. Mit érdekelte a római olimpiai stadion közönségét a „semleges" svájciak körlevele, amikor a világ legjobb hosszútávfutójának új világcsúcsáért lelkesedett? Az igazi sportemberek azt a elvet vallják, hogy Kuc és társainak eredményeit mindenkinek módjában áll felülmúlni s abban sem kételkednek, hogy a szovjet sportközönség is éppen olyan vastapssal jutalmaz és lelkesedik minden nagy sporteredményért, érje azt el a világ búrmely részéből érkezett sportoló, mint ahogy az olasz tette Kuc világcsúcsának ünneplésekor. A svájciak körlevele azonban — amely sajnálatos ugyan, de amelytől nem dől össze a világ — éppen a békés versengést, az egész nemzetközi sport további fejlődését akarja korlátozni. Ezt a fejlödésellenes álláspontot diktálhatta puszta irigység, vagy politikai szempont, csak éppen a sport nem. De bárhogy is legyen, még ez az otromba igyekezet is bizonyítja, menynyire foglalkoztatják a világot (kit így, kit amúgy) egy új útra lépett nép negyvenéves munkájának — közte sportmunkájának — eredményei. Az említett körlevél fogalmazói a fejlődésben való lemaradásuk kendőzésére törekednek, mi viszont tanulni akarunk a

f szovjet nép, a szovjet sport sikereiből! Mi követni akarjuk a példamutató helyes utat! A. Iljin, a szovjet labdarúgó-válogatott kiváló balszélsője SPORimUADO • Kassa: A ker. labdarúgó-bajnokság eredményei: JRD Smižany—Sokol Král, Chlmec 2:1, Pokrok Krompachy „A"— Slavc.i Trebišov 2:0, Iskra Svit—Pokrok Krompachy „B" 6:0, Slovan Levoča—Lokomotíva Poprad 6:0, Slavoj Sečovce—Slovan Moldava 3:3. Lokomotíva Košice ,.B"—Baník Rožňava 3:1, Sokol Jascv—Sokol Barca 1:0. • Oslo: Norvégia—Svédország 4:4, visszavágó nemzetközi jégkorongmérkőzés. • Budapest: Az Üjpesti Dózsa úszóversenyén Boros a 100 m-es hátúszásban 1 p 12,6 mp-et ért el. Teljesítményét nem lehet világcsúcsnak számítani, mivel az eredményt 33 mes medencében érte el. • Zürich: A labdarúgó-világbajnokság rendező bizottsága úgy döntött, hogy mivel Izrael a selejtező csoportban nem játszott mérkőzést, ezért az európai csoportok máscdik helyezettjének egyikével kell selejtezőt vívnia, s ennek a mérkőzésnek a győztese kerül majd VB döntőjébe. • Moszkva: A Szovjetunió—Svédország nemzetközi jégkorong-mérkőzésre december 13—15-e között kerül sor Moszkvában. • Prága: A Stockholmban részt vevő csehszlovák asztalitenisz-együttes tagjai a következők: Andreadis, St'pek. • Düsseldorf: Až elmúlt napokban több nyugatnémet lap hírül hozta, hoqy Homberg Európa-ökölvívóbajnok átlépett a hivatásos ökölvívók sorába. E hét elején a DPA hírügynökségnek Homberg nyilatkozatot adott, mely szerint ő ittas állapotban írta alá ezt a szerződést és ezért nem vállal érte felelősséget. Kijelentette, hogy semmi esetre sem akar hivatásos ökölvívó lenni. „OJ SZÖ". kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkého u. 10. sz., Telefon: 347-16, 351-17, 232-61, — főszerkesztő: 352-10, — főszerkesztő-helyettes: 262-77. — titkárság: 326-39. — sportrovat: 325 -89. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8. telefon: 337-28 Előfizetési díj havonta Kčs 8,—. Terjeszti a Posta Hirlapszolqálata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi A-73376 Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava.