Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-05 / 307. szám, kedd

ií' i 4,0 éne --í- í>- . A pétervári Forradalmi Katonai !| még aznap este tartott külön ülésén elhatároz- •( ta, hogy katonagyűlést rendez a Péter-Pál erőd- ÍJ ben, mivel az a prole­tariátus felkelésének .íj szempontjából rendkívül jj. fontos fekvése és óriási (jjj fegyvertára miatt. Le­génysége körében ellen- ,í" séges szellem uralkodott K a bolsevikokkal szemben Jj) és ezért fontos volt, hogy •* megnyerjék az erőd ka- Jjj tonaságát a felkelésnek. November 6-ra virradó éjjel jj Bizottság 1917. november 5-én az j unke r különítmények szállták | lapok nyomdáit. •> Auróra cirkáló rádióadóján felszó­lította a helyőrséget, legyen állan­X dó harci készültségben, hogy vé­1 deni tudja a fővárosba vezető JUlUSCl ...... meg a Szoldát és Rabocsij puty V A hatalmi szervek közleményt (;J utakat a közeledő ellenforradalmi adtak ki ezután a betiltott lapok mi­fel a íj kormánycsapatok ellen. Ugyanek- cikkíróinak letartóztatásáról, J» kor elrendelte a vasutak és pá- Vel felkelésre szólítottál; ­S lyaudvarok ellenőrzését, további munkásságot. Ugyancsak bejelen- K ál agitátorokat küldött a kormányt tették a íúlius 1 6_j eseményekért támogató és a fővárosba vezpnyelt bebörtönzött i d feltételesen £ ellenforradalmi alakulatok Stonal szabadonbocsátoUa k , e tartóztatá- ® közé, hogy nyerjék meg a legény­jíj séget a felkelésnek és hassanak a I sát is. Egyúttal közölték, hogy bí­íegénység szellemére úgy, hogy róság elé állítják a Forradalmi átálljon a bolsevikokhoz. Katonai Bizottság tagjait. Palkov- ([} A. pétervári katonai körzet pa- nyikov ezredes, a Katonai Bízott- jjj rancsnoksága még azon a napon ság -irancsnoka eltávolította a *j ultimátumjellegű követeléssel for- hadseregből a politikai biztoso­dult a Forradalmi Katonai Bizott- ka t. Ugyanakkor titkos parancsban Sághoz, hogy hatálytalanítsa ama behívta a cárszkoje-Szelo-i ro- (!) rendeletét, amely szerint a torzs- hamoszt t a petyerjJofi tiszt i. <(j kar narancsai npm szabad tenesi- . , , ...... - . , '•> iskola különítményét és a pav­X kar parancsát nem szabad teljesí teni. A Forradalmi Katonai Bizott­» teni. A ťorraaaimi Kaionai öizuii- - , " • ií ( ság ülésén résztvevő mensevikek loszkiji tüzérségét. A junkeroszta- Jjj ) követelték, hogy a Forradalmi gok harcra készen álltak. A hida- V I; Katonai Bizottság mondjon le a kat a junkerek által őrzött Palota- fj hatalom átvételéről. Egyes balol- téri-híd kivételével felszedték és j|i dali eszerek indítványára határo- megszakították a telefonösszeköt- «|j zatot hoztak, mely szerint a For- tetést a szmolnyijjal. A, mensevik Jfr radalml Katonai Bizottság nem a kö t l végrehajtó bizottság a K ' hatalom meqszerzésének szerve, , ^ , ... " , - ') ' hanem „kizáróan a főváros védel- kaon a' k° rze t parancsnoksága­mére létesült az ellenforradalma- na k epületeben rendezkedett be. rok és pogromlsták ellen." A kenyértörés immár elkerül­A Forradalmi Központi Bizottság hetetlenné vált. (1) »{• A csehszlovákiai dolgozók küldöttsége elutazott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának moszkvai ünnepségeire (CTK) — Az Össz-szövetségi Köz­ponti Szakszervezeti Tanács é« több tár­sadalmi szervezet meghívására hétfőn, november 4-én a csehszlovákiai dol­gozók 25-tagú küldöttsége utazott Moszkvába, hogy részt vegyen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségein. A kül­döttséget František Zupka képviselő, a Központi Szakszervezeti Tanács el­nöke vezeti, tagjai a Nemzeti Front összes szervezeteinek képviselői. Ugyanakkor elutazott az ünnepsé­gekre a volt csehszlovák vörösgárdis­ták nyolctagú csoportja, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a polgárháború időszakában a vörös had sereg soraiban harcoltak. A volt har­cosók csoportjának vezetője Čenék Hruška vezérőrnagy. A Szlovák Tudományos Akadémia ünnepi közgyűlése (ČTK) — A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 40-éves évfordulója ünnepségeinek keretében hétfőn, no­vember 4-én tartották meg Bratisla­vában a Szlovák Tudományos Akadé­mia ünnepélyes közgyűlését. Az ünnepi gyűlésen, melyet Dionýz Blaškovič akadémikus, a Szlovák Tu­dományos Akadémia első alelnöke nyi­tott meg, részt vett a Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége, Augustín Michaličkának, az SZLKP KB titkárának vezetésévei és Ernest Sýkora, az iskolai és kultu­rális ügyek megbízottja. Megjelent a szlovák tudósok között A. L. Sidorov, a történelemtudományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történelmi Intézetének igazgatója. Az SZLKP KB nevében az ülést Au­gustín MichaliCka, a SZLKP KB tit­kára üdvözölte. A. L. Sidorov, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája Történelmi Inté­zetének igazgatója, 1917 októbere je­lentőségéről beszélt, mely megmutatta az emberiség történetében az új idő­szak felé vezető utat. Az ünnepi gyű­lés résztvevői azután meghallgatták Ladislav Szántó akadémikusnak, a Nagy Október kihatása Szlovákiára tár­gyú előadását. A szlovák tudósok a gyűlés végez­tével üdvözlő táviratot küldtek a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének. r— H FÍTE K —, • A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulója alkalmából Prágában a Július Fučík Pionír-házban vasárnap az egész köztársaság terüle­téről jó munkájukért tizenegy pionír­csoportot tüntettek ki. • A bratislavai Kamzíkon a Televí­ziós stúdió vasárnap tartotta meg a Szlovákiai televíziós adás első évfor­dulójának ünnepélyét. Erről az ünne­pélyről sugárzott közvetlen adásával a stúdió befejezte egyéves kísérleti adását és megkezdte a rendes adást. • Hétfőn, november 4-én a cseh­szlovákiai művészeti főiskolák tanárai és hallgatói a prágai Művészek Házá­nak nagytermében megünnepelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját. Az orosz proletariá­tus világot rengető forradalmának történelmi jelentőségéről dr. František Kahuda, az iskola- és kulturális ügyek minisztere beszélt az ünnepségen A központi fűtés és melegvízszolgáltatás díjazásának új szabályozása Csehszlovák parlamenti küldöttség utazott Franciaországba (CTK) — Hétfőn, november 4-én a nemzetgyűlés 12-tagú küldöttsége hi­vatalos látogatásra Párizsba utazott. A küldöttség, amelynek vezetője La­dislav Štoll egyetemi tanár, képviselő, 10 napot tölt Franciaországban. A ruzyni repülőtéren dr. Dionýzius Polanský, a nemzetgyűlés alelnöke, Oldrich Beran építészeti miniszter, Jo­zef Kováčik, a nemzetgyűlés irodájának vezetője, a köztársasági elnöki iroda és a Külügyminisztérium vezető dol­gozói búcsúztatták a küldöttséget. Az elutazásnál jelen volt Christian de Nicolay, a prágai francia nagykö­vetség tanácsosa a nagykövetség tag­jaival. Az Oradmý Vestník (Hivatalos Köz­löny) 101. száma két fontos hirdet­ményt közöl. Az egyik a központi (III. táv) fűtés és a melegvízszolgáltatás díjazásának új szabályozásáról szól, a másik pedig megállapítja, mikor és hogyan kaphatnak kamatmentes köl­csönt a bérháztulajdonosok a házuk karbantartásához szükséges költségek fedezésére. A Helyi Gazdálkodás Minisztériumának 197. számú hirdetménye módosítja a köz­ponti- (táv-) fűtésért és a melegvízszol­gáltatásért járó díjazást, mei.vet a lakások és más helyiségek használói a háztulaj­donosoknak kötelesek fizetni. E hirdet­mény, amely 1957. november 1-én lépett érvénybe/ törli mindazokat a rendelke­zéseket, melyek eddig a fűtés- és meleg­vízszolgáltatás díjazását szabályozták. A DÍJAZÁS KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDJA A hirdetmény kimondja, hogy a közpon­ti fűtésért és a meiegvízszolgáltatásért já­ró összeget a háztulajdonos a szükséges kiadások alapján állapítja meg, vagyis azo­kat a kiadásokat veszi tekintetbe, melye­ket a fűtési időszak alatt — május 1-tól a következő év április 30-ig — a központi fűtés és a melegvízszolgáltatás biztosítá­sára fordított. Azokban a házakban, ahol megvan a szükséges felszerelés a hómeny­nylaég és a használatra adott melegvíz mennyiségének mérésére, a leellenőrzött adatok alapján állapítják meg, mit fizet­nek a lakók ís más helyiségek bérlői a fűtésért és a melegvízszolgáltatásért. Ahol nincs ilyen berendezés, ott a klfűtött he­lyiségek padlóterUlete alapján állapítják meg a díjazást. Azokban az épületekben, ahol csak melegvízszolgáltatás van, ugyan­csak a padlóteriilet alapján számítják kí a szolgáltatásért járó összeget. Olyan na­gyobb lakásoknál, melyeket több család részére utaltak kl, s ezek a lakás mellék­helyiségeit közösen használják, a helyi­ségek után járó díjazást a padlóterület alapján a bérlók egyenlő részben osztják meg maguk között. A hirdetmény továbbá kimondja, hogy ha a bérleti viszony a fűtési Időszak alatt keletkezett vagy szűnt meg, a fűtésért és a melegvízszolgáltatásért járó díjakat azok­ra a hónapokra kell fizetni, melyekre a bérlő lakbért fizet. Ha a bérlők kívánsá­gára a megállapított normán felül több meleget vagy melegvizet nyújtanak, a bér­lők kötelesek az azzal Járó külön kiadáso­kat fedezni. A hirdetmény lehetővé teszi, hogy az egy házban lakók az említett elő­írástól eltérően máa mutatók alapján szá­mítsák ki a fűtésért, melégvízszolgáltatá­sért Járfl összeget. Az ilyen közös meg­egyezésről a ház tulajdonosát legkésőbb április 30-ig ki kell értesíteni. A SZOLGÁLTATÁSOMÉRT JÁRÓ DIJAK FIZETÉSE A lakok és más helyiségek használói kö­telesek a háztulajdonosnak a szolgáltatá­sokért havi előleget fizetni, mely az előző évi fűíési időszak alatt a központi fűtésért és melegvizszolgáltatásért fizetett összeg tizenketted része. A háztulajdonos köteles minden lakónak, bérlőnek évente egyszer benyújtani az évi elszámolást, éspedig legkésőbben a fűtési időszak befejezését követő három hónap alatt. A háztulajdonos köteles lehetővé tenni, hogy a lakó az elszámolást — leg­alább öt nappal a végleges elszámolás előtt — előre megtekinthesse. A lakók kívánsá­gára a háztulajdonos, illetve házgondnok­ság köteles lehetővé tenni számukra az elszámolás alapját képező okmányok, szám­lák megtekintését is. A központi fűtésért, melegvízszolgálta­tásért járó havi előleget minden hónap 5-lg kell megfizetni. Az évi elszámoláskor kiszámított ráfizetést, illetve túlfizetést az évi elszámolás kézhezvétele utáni 15 nap alatt kell rendezni. Ha a lakó nem fizeti meg idejében a havi előleget, vagy a vég­leges elszámolás alapján esedékes pótlé­kot, köteles a háztulajdonosnak — ameny­nyiben a szocialista szektor valamely szer­vezetéhez tartozik — bírságot fizetni. A LAKÓK ELLENŐRIZHETIK A FŰTŐANYAGGAL VALÓ GAZDÁLKODÁST A hirdetmény kimondja azt is, hogy a lakások és más helyiségek használói ki­nyilváníthatják véleményüket a központi fűtéssel kapcsolatos kérdésekről, ellenőriz­hetik a fűtőanyaggal való gazdálkodást; ha ezt a jogukat érvényesíteni akarják, a háztulajdonos köteles őket beengedni abba a helyiségbe, ahol a fűtőanyagot raktároz­zák. A lakók ezt a jogukat a házbizal­miakon kereszttil érvényesíthetik. A FŰTÉS- ÉS MELEGVIZSZOLGÁLTATÁS NORMÁI. A fűtést a negyedik negyedévben kell megkezdeni, amikor a külső hőmérséklet átlaga három egymást követő napon plusz 12 C fok alá süllyed; a fűtés a következő év második negyedévében ér véget, ami­kor a külső hőmérséklet átlaga három egymást követő napon át plusz 12 C fokra emelkedik. A helyiségeket úgy kell fűteni, hogy a belső hőmérséklet reggel 8-tól este 9-ig legalább plusz 18 C fok legyen. A meleg vizet hetente legkevesebb három napon át kell szolgáltatni — naponta 12— 14 óra hosszat. Ha a műszaki berendezés és az ellátási lehetőségek lehetővé teszik, a lakók két­harmadának döntése alapján kérhetik • fűtés és melegvízszolgáltatás normájának emelését, vagy a melegvízszolgáltatás nor­májának csökkentését. A fűtés normájá­nak csökkentéséhez minden lakó beleegye­zése szükséges. A LAKBÉR MÓDOSÍTÁSA Azokban az esetekben, ahol a fűtés és a melegvízszolgáltatás díjazását eddig be­számították a lakbérbe, a lakbért megfe­lelően leszállítják. Ha olyan lakásokról vagy más helyiségekről van szó, melyek épí­tését 1945. május 5-e előtt fejezték be, a lakbér központi fűtés esetén 15 száza­lékkal csökken, melegvízszolgáltatás ese­tén 5 százalékkal csökken, hő- és meleg ­vízszolgáltatás esetén 20 százalékkal csök­ken. Áz 1945. május 5-e után befejezett lakások s más helyiségek lakbérét a Hi­vatalos Közlönyben közdlt 411 1950 szimú hirdetmény alapján módosítják. A Hivatalos Közlöny 101. száma a fen­tieken kívül közli a Helyi Gazdálkodási és a Pénzügyminisztérium 188. számú hirdet­ményét, mely az 1957. augusztus 28-1 kor­mányhatározat értelmében lehetővé teszi, hogy a magántulajdonban levő bérházak tulajdonosai az épületek javítási, tataro­zás! költségeinek rendezésére kamatmen­tes kölcsönt kaphassanak. A hirdetmény részletezi, milyen feltételek mellett vehet fel kölcsönt a háztulajdonos és milyen feltételek mellett kell azt visszatérítenie. A hirdetmény 1957. október 17-én lépett érvénybe. OOÜOOOOO^ I. Senki sem születik kommunistának. Nem mondja ezt magáról a szülőváro­sában, Homonnán élő Szabó László sem. Legénykorában nem ismerte a forrada­lom eszméit. Apja — a volt borbély — akkor már nem élt. S az ifjú Szabót „jóbarátai" apai tanácsokkal látták el: tartózkodj a szocialistáktól! Ilyenek után nem is csoda, hogy 1914 augusz­tusában az életet még nem ismerő László legény felugrott a Szent János­szobor talapzatára és beszédjét azzal fejezte be: Éljen a háború! Szabó László katona lett. Kikerült a frontra. A hullahegyek, 'a felperzselt falvak vádoltak. De ez még nem nyi­totta fel teljesen szemét. 1915-ben fog­ságba esett. Az egyik orosz katona a hátizsákjában turkálva kivette belőle a kenyeret, felét levágta, másik felét pe­dig visszaadta; a fogoly Szabó László ebben a pillanatban felismerte, hogy az ádáz ellenségének hitt ember, nem el­lenség. S az egyszerre szívéhez nőtt orosz katonát átölelte, mint legjobb barátját. Szabó csak most kezdett igazi em­berré érni... II. Ott, ahol az Oka a Volgába ömlik, ott, ahol a hírhedt éjjeli menedékhelyen gyűjtötte írásaihoz anyagát Gorkij, ott, ahol a híres kéthónapos vásárokat tar­tották, a Nyugatról jövők élelmet, a Keletről érkezők prémeket árultak, ott — Nyizsnyij Novgorod kikötővárosában, a mai Gorkijban, találta meg Szabó László igazi énjét, igazi helyét. A vá­rosban a Szormov és Kurbatov gyárak munkásainak, a litván matrózoknak a háború, az éhség, a cárizmus elleni tüntetései, a bolsevik agitátoroknak szívből jövő, szívhez szóló, vérpezsdítő szavai fényt derítettek előtte is az élet jelenségeire, az eddig sárbatiprott, sem­KOMMtlNISTASORS mibe vett emberi méltóságra. Szabó is azt érezte, mint sok sok millió társa, hogy egy erős kéz a magasba emeli, hogy a sötétséget felváltja a világos­ság, az ember csillagának ragyogása. Megbukott a cárizmus! Győzött a for­radalom! Szabó László akkor, mint rajzoló a helyi bútorgyárban dolgozott. Ügyessé­gével, szorgalmával megnyerte a mun­kások bizalmát, megtették öt igazgató­helyettesnek. 1918-ban megnősült, el­vette Zinaida Vlagyimirovna Rachmano­vát t s ugyanakkor belépett a bolsevikok pártjába. Valaki azt mondhatná, hogy Szabót a forradalmi ár sodorta a pártba. Akit sodorni lehet, az nem hisz semmiben, az gyökértelen, nem érez szilárd talajt a lába alatt. Szabót pedig nem ilyen fából faragták. Az orosz bolsevikoktól megtanulta, hogtf'mi az eszme, mit je­lent érte élni és halni. 1919 májusában, amikor az ellenforradalmárok a nép hatalmát veszélyeztették, Szabó a hívó szóra gondolkodás nélkül beállt a vörös hadseregbe. Az első nemzetközi lovas­ezred tagja lett, melynek Horváth Zol­tán parancsnokolt. Oroszok, magyarok, csehek, szlovákok, kínaiak, s más nem­zetiségűek együtt harcoltak Gyenikin bandái ellen, a proletárforradalom győzelméért. III. A Gyenikin-bandák elleni harcban sok kínai vörös katona vesztette életét. Amikor Szabóék utolsó útra kísérték harcostársaikat, megfogadták sírjuk fe­lett: „A fegyvert addig nem tesszük le, míg végleges győzelmet nem aratunk az imperialista rablóbandák felett!" Vajon kötelez-e ez az eskü, fogada­lom akkor is, amikor megszűnik a fegy­verropogás, kardsuhogás, amikor a szovjet földön a vörös zászló, a vörös csillag hirdeti a néphatalom nagy győ­zelmét?! Ott leverték az imperialista rablóbandákat, de itt Csehszlovákiában, ahová Szabó 1921-ben visszatért, — itt a bnrzsujok wltak hatalmon. Hogy milyen mély gyökeret eresztettek Szabó László lelkében a Nagy Október forra­dalmi eszméi, erről tettei adnak tanú­bizonyságot. Idehaza nem fegyverrel, hanem eszmei síkon, a munkásság szer­vezésével harcolt tovább az „imperia­lista rablóbandák" ellen. Ilyenek bőven voltak az országban, akadt belőlük Ho­monnán is, ahol Szabó László a kom­munista párt alapító tagja lett. Homonnára eljött utána hű felesége Zinaida is. Elniök kellett. Es Szabó, aki az első világháború előtt faipari szak­iskolát végzett, nem kaphatott munkát. Azaz kaphatott volna, Ígértek is neki „zsíros" helyeket, ha lemond a politi­káról, ha nem „kommunistáskodik". Megteheti-e ezt egy forradalmár? In­kább az alkalmi munkát vállalta, képe­ket festegetett, asztalosoknál dolgozott, itt,-ott bútort faragott. De a kínai vö­rös katonák sírja felett tett esküjéhez hű maradt. IV. A burzsujok és kiszolgálóik ,moszk­vai kémnek" titulálták. Hát titulálják. Büszke volt rá, hogy egyelőre „civilben" mondhatja magát vörös katonának. Hü maradt az eszméhez, s a munkások bíztak benne, bíztak a kommunistákban. Beválasztották a községi képviselőtes­tületbe. Szervezte a munkások bérköve­telését, az éhségtüntetést, a vörös szakszervezetet. A kapitalisták többször börtönbe vetették. Ezzel sem tudták megtörni, — nem tette te a fegyvert. A szlovák állam idején, amikor a párt Központi Bizottsága utasítására Ho­monnán s a környékbeli falvakban ille­gálisan szervezte az utcai és falusi párt­sejteket, amikor Hava földalatti börtön­cellájában ült — még jobban hitt a szo­cialista forradalom győzelmében, a szovjet földet tipró fasiszták vereségé­ben, s a vörös hadsereg győzelmében. Meg kellett azt is élnie, hogy ismét, már harmadszor hurcolják el több tár­sával, feleségével, lányával együtt az ilavai börtönbe. 1943 májusában tartóz­tatták le, amikor szökött szovjet hadi­foglyokat rejtegetett lakásán, amikor részt vett a kelet-szlovákiai nagyméretű partizánmozgalom szervezésében. Lá­nyát, feleségét később szabadon enged­ték, de őt többi politikai fogolytársai­val Haváról Bratislavába szállították, így gyűjtötték össze a politikai foglyo­kat. A gestapósok a foglyokat teher­autókra ültették. Otközben az ausztriai Melknél angol-amerikai repülőtámadás érte őket. A foglyok közül többen meg­haltak ... Szabó László életben maradt társai­val együtt a mauthauseni haláltáborba került. Hogy milyen volt ott az élet, azt sokan tudjuk, 1945. június 3-án Szabó — épp születésnapján — a leg­szebb ajándékot kapta az élettől, haza­került, haza, mint szabad ember a szabad hazába ... Szabó László a felszabadulásig két­szer esett át a forradalmi tűzkeresztsé­gen. Először az Októberi Forradalom, másodszor az első Csehszlovák Köztár­saság és a szlovák állam idején. 1945 után következett az újabb tűzkereszt­ség, harc a szocialista országépítés be­tetőzéséért. A rombadöntött kapitalista rendszer helyén új, szebb rendet kellett építeni. Es a forradalmárok ehhez is értenek, hiszen — köztük Szabó László is — azért harcoltak, tették kockára életüket is, hogy hazánkban a munkás­osztály, a nép kezébe kerüljön a hata­lom, hogy a dolgozók alkotó munkájá­ból fakadjon a nép jóléte. Ennek áldó hatását érzi Homonna városa is, ahol azelőtt csak téglagyár volt. A közeli udavskei fűrésztelepet leépítették. Most a város határában épül a hatalmas Kapron-gyár, az új tejfeldolgozó üzem. Amikor az ember kiszáll a vonatból és a vasútállomás elé kerül, hirtelenében nem is hiszi el, hogy Homonnán van. Nekem az az érzésem támadt, hogy a bratislavai nagyméretű lakásépítkezést látom. Az új többemeletes háztömbök mellett épülnek a továbbiak, — nem­csak új városnegyed, hanem új város születik itt. Amiért Szabó László harcolt, Homon­nán az ma valósággá vált. A társada­lom, a párt, a kormány nem feledkezett meg róla. A szocializmus építésében szerzett érdemeiért nagy kitüntetésben részesült, 1955-ben megkapta a Köz­társasági Érdemrendet. Szabó László ma 67 éves, nyugdíjas. De milyen nyugdíjas?! Nem tud otthon maradni, nem tud tétlenül, munka nél­kül élni. Még mindig a köz érdekében dolgozik. Ma a helyi nemzeti bizottság alelnöke, a járási nemzeti bizottságon felelős funkciót tölt be, a járási pártbi­zottság tagja. „Magánszorgalomból" a szabadtéri színpad tervén dolgozik és ő fogja megmintázni a korintuszi osz­lopok homlokzatát. Rajzol, tervez mint negyven évvel azelőtt a Nizsnyij Nov­gorod-i bútorgyárban. Előadásokat tart, gyűléseket szervez. Még most ősz fejjel is szívét-lelkét adja a pártért. Petrőci Bálint ÚJ SZO 2 & 1957 november 5.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents