Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-04 / 306. szám, hétfő

A Nagy Október örökéhez híven induljunk döntő harcra a béke és a szocializmus győzelméért Antonín Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának beszéde Elvtársak! A szovjet nép a napokban ünnepli nagy harci ünnepét. Oroszország munkásai, parasztjai és forradalmi katonái a lenini kommunista párt vezetésével negyven övvel ezelőtt győzelmet arattak — győzött az első szocialista forradalom. A haladó szellemű emberiség a szovjet néppel ünnepli ezt a világtörténelmi jelentőségű eseményt és büszkén mérlegeli felbecsülhetetlen sikereit, amelyeknek alapját a Nagy Októberi Szocialista Forradalom rakta le. 1917. november 7-é, a diadalmas Októberi Forradalom napja világtörténelmi fordulat és a jobb és igazságosabb jövőre törekvő emberek legnagyobb ünnepe. A Kommunista Kiáltvány kikiáltása után 70 évvel Oroszországban kezdtek megvalósulni a kiáltvány fő gondolatai. Bekövetkezett az a pillanat, amelyet a tudományos szocializmus alapítói, Marx és Engels zseniálisan előre láttak, — ütött a kapitalizmus utolsó órája. A Kommunista Kiáltvány harci jelszava: „Világ proletárjai egyesüljetek!" — mely kifejezte a proletár nemzetköziség eszméit, újult, megdöbbentő erővel hangzott a világ népeihez. A világ kizsákmányolt és elnyomott tömegei' megértették, hogy az oroszországi szocialista forradalom megnyitotta vágyaik és eszményeik teljesítése sikeres harcának távlatait. Megértették, hogy a szocialista jövöért folytatott küzdelmük már nem a jövő álma, hanem konkrét valóság a világ egyhatod részén. Az oroszországi munkás- és paraszthatalom győzelmétől és sikereitől kölcsönzött ernyedetlen erővel fokozták harcukat országaikban a tőkés kizsákmányolás megdöntéséért. Az Októberi Forradalom után eltelt 30 év rövid történelmi időszakában úgyszólván egymilliárd ember lépett a szocializmus építésének útjára. Kína, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Bulgária. Jugoszlávia, Albánia, Csehszlovákia, Mongólia, Korea, és Vietnam népei lerázták a kapitalizmus igáját és megkezdték az új igazságos társadalmi rendszer — a szocializmus építését. Világszerte napról napra fokozódik a dolgozók harci szolidaritása a békéért, a" demôkráciáirt éa a szocializmusért vívott harcban. A népek napról napra hatalmasabb ellenállást fejtenek ki egy imperialista háború előkészítése ellen. Napról napra újabb sikereket arat a gyarmati és függő nemzeteknek nemzeti és szociális felszabadulásukért folyó elszánt küzdelme. Az imperialisták soha többé nem állítják meg ezt a hatalmas áramlatot, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom indított el. Ma hatalmas erők órzik a békét, a haladást és a demokráciát és biztosítják, hogy a világ feltartóztathatatlanul a szocializmus felé fejlődjön. A bolsevikok pártjának és vezérének, Vlagyimir Iljics Leninnek vezetésével Oroszország kizsákmányolt és elnyomott népe elsőnek indított elszánt támadást a kapitalizmus pozíciói ellen és nagyszerű győzelmével megnyitotta az emberi történelem új korszakát. A kizsákmányolt tömegek élén álló munkásosztály örökre leszámolt a kapitalizmus uralmával. így lett az ország vezető erejévé a munkásosztály, az emberi társadalom leghaladóbb ereje, mely a történelmi fejlődés és a termelésben elfoglalt helyzete folytán hivatott volt arra, hogy felszabadítsa magát és az egész társadalmat a kizsákmányolás "alól. A munkás-paraszthatalom. az emberi társadalom legszélesebbkörű és legigazibb demokráciája elsőízben változtatta mefl a termelőeszközök tulajdonának formáit. Az ipar, a bányák, a kohók, a bankok, a vasúti közlekedés, a természeti kincsekkel és a földdel együtt a magántulajdonból átment a dolgozó nép kezébe. Ebben van a mély és alapvető, különbség az összes előző forradalmaktól, melyek mindig azžal végződtek, hogy a hatalom az egyik kizsákmányoló osztály kezéből a másikéba ment át. A szovjet állam megszületésével a világesemények porondjára új tényező lépett, mely mélyen kihatott az emberiség további sorsára. Minek köszönte Oroszország munkásosztálya győzelmét? Mi vezetett arra, hogy az elnyomott dolgozó tömegek széttörték a cári imperializmus béklyóit? Oroszországban azért szenvedeti vereséget a kapitalizmus és azért aratott sikereket a szocializmus, mert Oroszország forradalmi proletariátusa ÜJ SZÔ 2 £ 1957. november 4. két előző forradalom tüzén és tapasztalatain ment keresztül és mert szilárd szövetségben vállvetve küzdött vele a dolgozó parasztság. S «mi a legfőbb, az, hogy az orosz proletariátus élén szilárdan haladt és céltudatosan vezette őt a lenini szellemben nevelt tömör és egységes és súlyos osztályküzdelmekben megedződött kommunista párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja. Ez a párt, amely elsőnek tudott teljes elszántsággal leszámolni az ellenforradalmi, revizionista és opportunista nézetekkel, megvédte ellenük Marx és Engels forradalmi tanítását a proletariátus osztályharcának stratégiájáról és taktikájáról és tevékenységében szilárdan követte ezt a tanítást. Az Októberi Forradalom a világproletariátus idők hosszú során szerzett és gyötrelmekkel teli tapasztalatainak eredménye volt. A győzelmes szocialista forradalom elmélete és taktikája, melyet a Szovjetunió Kommunista Pártja dolgozott ki, általánosította a nemzetközi forradalmi harci mozgalom tapasztalatait. A Szovjetunió Kommunista Pártja előkészítette a dolgozó parasztság osztályát és tömegeit a forradalomra és következetesen érvényesítette Lenin tanítását a politikai hatalom megszerzéséről és a proletárdiktatúra megteremtéséről. Lenin kimerítő választ adott az emberi társadalom fejlődése akkori időszakának összes kérdéseire. Alkotó módon feldolgozta, továbbfejlesztette és gazdagította a marxista tanítást. A marxizmus-leninizmus eszméi 1917 után még nagyobb erővel hatottak a világ elnyomott dolgozó tömegeire. Hatalmas forradalmi mozgalom bontakozott ki, mely rendkívül nagy eróre kapott és egyre fokozódott a .tömegek öntudatossága. E forradalmi mozgalom élére a Lenin tanácsai szerint alakult kommunista és munkáspártok álltak, melyek következetes küzdelmet indítottak a Nagy Oktőfber eszméinek megvalósításáért országainkban. A Szovjetunió negyven győzelmes éve a szovjet népnek a szocializmusért és a kommunizmusért, a világ békéért folytatott hősies küzdelmével telt el. A szovjet nép, kommunista pártja vezetésével elszántan, a szocializmus útjára lépett. A legsúlyosabb körülmények közepette hősiesen megkezdte az elmaradt hűbéri ország átalakítását hatalmas szocialista ipari nagyhatalommá. Az, amit a szovjet

x emberek negyven év során országukban a szocialista ipar, a kolhoz-mezőgazdasági és a szovjet kultúra felvirágoztatása érdekében cselekedtek, páratlan tett az emberiség történelmében. E mű érté* két még jobban kiemeli az a tény, hogy a kapitalista blokád, a fegyveres beavatkozás körülményei köze pette, valamint a hitleri Németország fasiszta hadseregei ellen vívott Nagy Honvédő Háború súlyos négyéves harca után jött létre. A Szovjetuniónak fennállása negyven éve alatt tizennyolc évig védelmeznie kellett országát és helyreállítani háborúpusztította gazdaságát. A szovjet nép munkája és hősies küzdelmei, az Októberi Forradalom nagy gondolatai, a lenini bel- és külpoti'ka következetes megvalósítása növelte a Szovjetuniónak, a világ első szocialista nagyhatalmának tekintélyét és hatalmát. A szocializmus győzelme és a Szovjetunió mai óriási eredményeinek elérése nem volt könnyű. A szocializmus építése a temérdek nehézség, valamint a belső és külső ellenség ellenállásával szeínben kifejtett elkeseredett küzdelemben valósult meg. A szocialista forradalom győzelmes országának gazdasága a polgárháború és az inftfvenció után teljesen feldűlt állapotban volt. A szovjet nagyipar 1920-ban hétszerte kevesebbet termelt, mint 1913-ban. Ma, a Szovjetunió ipari termelésének általános .térfogata már 33-szorosan múlja felül az 1913. évi színvonalat. Emellett a termelőeszközök termelése 1913-hoz viisaonyítva 74-szeresére fokozódott. A közszükségleti cikkek termelésének térfogata tizenháromszorosra növekedett. A kolhozrendszer és a szocialista .termelési viszonyok győzelme a falvakon lehetővé tette a szovjet mezőgazdaság gyors fejlődését. A szovjet mezőgazdaság legkorszerűbb technikai felszerelésének magas fokát bizonyítja az a tény, hogy 1956-ban 1,077400 traktor, 385.000 gabonakombájn, 631.000 teherautó és sokmilliő más mezőgazdasági gép dolgozott e szovjet mezőgazdaságban. A termények vetési területe 1913-hoz viszonyítva több mint a felével bővült. A szocialista forradalom lehetővé tette, hogy a szovjet nép gyorsan véget vessen az írástudatlanságnak és elmaradottságnak és felnevelje a

z új szocialista értelmiséget. Állandóan növekszik az összes fokú iskolákon tanuló diákok száma, egyire több mérnök, orvos, technikus és tanító kerül ki a szovjet iskolákból. Az ipari és mezőgazdasági termelés állandó növekedése, valamint a szovjet tudomány és kultúra általános fellendülése megteremti az előfeltételeket a Szovjetunió dolgozói életszínvonalénak rendszeres emelésére, ami a szovjet társadalom fejlődésének iegifőbb eredménye. A szovjet társadalmi rendszer a negyven év folyamán egyre jobban szilárdult, megerősödött a nép erkölcsi-politikai egysége. Mérhetetlenül fokozódott az ország védőképessége és a szcvjet hadsereg ereje. A szovjet hadsereg igazi néphadsereg, amelyben a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével / következetesen egybekapcsolódik a politikai és harci kiképzés. A Szovjetunió győzelme a második világháborúban és a világimperialista reakció által a szocializmus első országa ellen kitenyésztett hitleri fasizmus megsemmisítése megmentette az emberiséget a fasiszta rabigától, köztársaságunk és más országok népét pedig a kiirtástól. A Szovjetunió világtörténelmi jelentőségű győzelmének eredményeképpen európai és ázsiai államok egész sora vált le a tőkés rendszerről. így tehát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom legnagyobb eredménye az, hogy a szocializmus a Szovjetunióban felépült és túlterjedt egyetlen ország keretein, s világrendszert alkot, amely felölel: a világ lakosságának egyharmad részét és a világ területének több mint egynegyed részét és a világ ipari termelésében egyharmaddal részesedik. A szocializmusért és a békéért ío!yó harc- jelentős határköve volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű XX. kong r eszszusa. Fontos határozatai kidolgozzák a békéért és a kommunizmusért küzdő forradalmi és haladó mozgalom új és a mai körülményeknek megfeleld harci távlatait. A jelenlegi nemzetközi helyzet fejlődése, a szocializmus, a haladás és a béke, valamint a gyarmati imperialista uralom bilincseit lerázó nemzeti felszabadító erők hallatlan fellendülése naponta igazolja az SZKP XX. kongresszusa következtetéseinek helyességét. Az SZKP XX. kongresszusa lenini következtetéseinek jegyében újabb fellendülést értek el a szovjet nép alkotó erői. A szovjet gazdaság, tudomány, technika és kultúra további általános fejlesztésének útján a kommunista társadalom építésének és ezzel az életszínvonal emelésének széleskörű távlatiai nyíltak meg a szovjet nép előtt. A szovjet rendszer napról napra egyre szemléltetőbben és meggyőzőbben igazolja minden téren a szocializmusnak a kapitalizmus fölötti előnyeit. A világon először a Szovjetunióban hozták üzembe az atomhajtású villanyáramfejlesztő telepet és a legnagyobb magrészecske gyorsítót, itt vezették be először a lökhajtásos repülőgép-közlekedést, itt próbálták ki az első interkontinentális ballisztikus lövedéket és itt bocsátották nemrégen a világűrbe az első mesterséges bolygót. Jókívánatainkat fejezzük ki a szovjet tudósoknak, technikusoknak és munkásoknak a tudomány és a technika terén elért történelmi jelentőségű sikerek alkalmából. Boldogok vagyunk, hogy a sikereiket a világbéke megvédésének és a nemzetek békés együttműködésének érdekében érték el. A tőkések illúziói a technikában vélt fölényükről ezzel szertefoszlottak. éspedig főként azokban az ágakban, amelyekről azt hangoztatták, hogy őiket itt soha serjki sem tudja felülmúlni. A Szovjetunió és a szocializmus ellenségei kénytelenek beismerni, hogy örökre vége annak az időnek, amikor megkísérelték a Szovjetunió elszigetelését, a szovjet nép és a'szovjet hatalom sikereinek elködösítését országaik dolgozói előtt. A szovjet párt és kormány az SZKP XX. kongresszusa határozatai-! nak értelmében határozott intézkedéseket tesz az ország népgazdaságának további fejlesztésére. A népgazdaság magas színvonala alapján az utóbbi időben a demokratikus centralizmus lenini alapelveivel összhangban a dolgozó tömegek legaktívabb részvételével megkezdték a népgazdaság irányításának átszervezését, ami megteremti a szovjet gazdaság még gyorsabb fellendülésének leltéiteleit. Ez a lépés a szocialista demokrácia további elmélyülését is jelenti. Egyetlen tőkés ország sem dicsekedhet ilyen mély, széleskörű és • népi demokráciával. A szocialista demokrácia a munkások, parasztok és dolgozó értelmiség demokráciája és már ezért is jóval felülmúlja a burzsoá demokráciát, mely csupán a kizsákmányolók maroknyi csoportja számára „demokratikus". A Szovjetunió azzal a jelszóval, hogy „utol kell érni és felül kell múlni az Amerikai Egyesült Államokat az egy lakosra eső ipari és mezőgazdasági termelésben", egyenesen felszólította a kapitalistákat a két társadalmi rendszer gazdasági versengésére. A szovjet gazdaság fejlődésének ütemére vonatkozó adatok bizonyítják e feladat megvalósíthatóságát. A világ még sohasem tapasztalta a gazdasági, kulturális és műszaki fejlődés oly nagyszerű ütemét, mint amilyen a Szovjetunióban valósult meg. Fontos, hogy az utóbbi időben egyes fontos termékek termelésének abszolút növekedése is gyorsabb, mint az Egyesült Államokban. A két társadalmi rendszer versengésére szóló felhívás nem maradt visszhang nélkül. A tőkés országok dolgozói örömmel figyelik a szovjet rendszer sikereit. Saját szemükkel győződnek meg arról,>hogy a szocialista rendszer már lényegével felülmúlja a tőkés rendszert. Látják, hogy a Szovjetunió mérföldes léptekkel éri utó! és múlja felül a legfejlettebb tőkés országokat. Ez a tudat erősíti és szilárdítja őket a tőkés kizsákmányolók elleni igazságos küzdelmükben. Másrészt a tőkések igyekszenek tagadni és lebecsülni a szovjet sikereket. A szocializmus és a kapitalizmus gazdasági versengésére vonatkozó felhívással szemben azonban tehetetlenek. Nagyon jól tudják, hogy a tőkés világrendszer válsága egyre jobban veszélyezteti rendszerüket. Ha hivatkoznak is bizonyos konkjunktúrára a tőkés országokban, mi tudjuk, hogy ez nem állandó, , hanem csak ideiglenes és nagyon bizonytalan konjunktúra, mert elsősorban a növekvő fegyvergyártásra és más ideigleneseri ható tényezőkre épül. Mit sem változtat azon az alapvető tényen, hogy a tőkés gazdaság válságoknak van kitéve, melyeik továbbra is a tőkés gazdaság kísérő jelenségei és amelyeknek következményei a dolgozók vállát nyomják. A tőkések tudják, hogy tehetetlenek mind a válságokkal, mind a Szovjetunió, a kínai Népköztársaság és más szocialista országok szocialista rendszerének sikereivel szemben. Mindaz, amit a Szovjetunió fennállásának történelmileg rövid ideje alatt elért, az a tény, hogy világszerte egyre jobban rokonszenveznek vele és sokasodnak a szocialista eszmék harcosainak sorai, igazolja meggyőződésünket, hogy a két társadalmi rendszer békés versengésében a szocialista rendszer fog győzni. Ez a győzelem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméinek uyőzelme lesz. A Szovjetunió mint hatalmas szocialista állam a világpolitika döntő tényezőjévé vált. A békés egymás mellett élés lenini elvei következetesen érvényesülnek külpolitikájában és világszerte rokonszenvet váltanak ki és támogatásra találnak. Ez a bérpolitika a Nagy Októberi Szocialista Forradalom lényegéből fakad. Az orosz bolsevikok kezdettől fogva elszántan harcoltak az imperialista háborúk elien. A leniig békepolitikát a Szovjetunió konkrét javaslatai és tettei igazolják. Ilyenek főként a lefegyverzésre tett javaslatai, melyeket a szovjet fegyveres erők állományának csökkentése kísért, az atomfegyverek alkalmazására és a velük folytatott kísérletek betiltására, a nemzetek békés együttműködésére tett javaslatai és egyéb javaslatainak egész sora. Ezzel szemben az imperialisták, ha már kénytelenek a békéről beszélni, a békefrázisaikat támadó szándékaik és a nemzetközi feszültség enyhítése ellen irányuló akcióik álcázására használják fel. amint ennek az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelenlegi tárgyalásain is tanúi voltunk. A világ dolgozó népe egyre jobban megérti, hogy a Szovjetunió nemcsak a saját, hanem az egész emberiség érdekében fejti ki békepoütikáját. Ezért bontakozott ki és hatalmasodott el az utóbbi időben a békemozgalom. A békemozgalom ereje többek között abban van, hogy nincs földrajzi határokhoz kötve, hanem valamennyi orszíg és világrész összes egészséges és haladó erőit egyesíti, tekintet nélkül nemzetiségükre, bőrük színére, politikai vagy vallási meggyőződésükre. A béke megőrzésének és a háború megakadályozására való aktív törekvésnek gondolata hatalmas tényezővé i?>szi ezt a mozgalmat, úgyhogy a háborús gyújtogat óknak akarva, nem akarva tekintetbe kell venniök. Nem tagadható le, hogy főként a békemozgalom ereje akadályozta meg az Egyesült Államokat az atombomba bevetésében Koreában és hogy a békemozgalom nyomására kellett befejeznie a háborút. A világ közvéleményének az agresszorokra gyakorolt nyomása tavaly is nagymértékben kihatott az Egyiptom eileni támadó háború beszüntetésére. Természetesen meg kell mondanunk, hogy az agresszió megszüntetésében döntő szerepe volt a Szovjetunió szilárd és határozott álláspontjának. A forradalmi és nemzeti felszabadító mozgalmat világszerte általános fellendülésre lobbantó Nagy Októberi Szocialista .Forradalom eredményeként szemünk előtt játszódik le az imperializmus gyarmati rendszerének bomlása. Az elnyomott nemzeteik lerázzák a gyarmati uralom igáját. Csupán á második világháború után több mint hétszázmillió ember szabadult fel és hozta létre saját nemzeti államát. Ezeknek a leigázott és elképzelhetetlenül kizsákmányolt országoknak népe felismerte, hogy a Szovjetunió és a szocializmus oltalmat jelent számukra, hogy eljött az a pillanat, amikor véget vethetnek a nemzeti és gyarmati elnyomásnak. Kínában, Észak-Koreában és ÉszakVietnamban véget vetettek az idegen és a hazai burzsoázia uralmának. a Kínai Népköztársaság és népének törekvése példát mutat a gyarmati és függő nemzeteknek a nemzeti és szocialista felszabadításért vívott küzdelmükben. A Szovjetunió és a szocialista államok politikájukkal felbecsülhetetlen támogatásban részesítik a nemzeti felszabadító mozgalmat. De ennéi többet tesznek, hatékonyan támogatják gazdaságilag is a függő országokat, hogy megszabaduljanak a kapitalista "befolyástól. Mindez erőt ad a 'gyarmati és függő országok népének igazságos küzdelmében és megerősíti a végső és igazságos győzelembe vetett hitüket. A Szovjetunió a nemzetközi forradalmi mozgalom hatalmas erőforrása lett. A Szovjetunió körül összpontosul és egyesül a szocializmus egységes forradalmi frontja és a világ minden haladó ereje. A szovjet hatalom megalakulása óta a burzsoázia minden eszközt mozgósított és összpontosított arra, hogy elfojtsa a forradalmat és megakadályozza országaiban a szocialista gondolatoknak és dolgozók igazságos követelményeinek, valamint a nemzeti és gyarmati elnyomás megszüntetésére irányuló összes törekvéseknek terjedését. Ezért az imperialisták a Szovjetunió ellen indított támadásokkal egyidejűleg állandóan támadják az egész nemzetközi kommunista mozgalmat. Tudják, hogy a kommunista és forradalmi munkáspártok a dolgozók szilád harci élcsapatát képezik. A tőkés országok kommunista és munkáspártjai félelmet, nem ismerve és a legsúlyosabb körülmények közepette sikeresen vezetik a munkásosztályt és az elnyomott parasztságot a kizsákmányolók elleni harcukban. A forradalmi pártok — az újtfpusú pártok, a nemzetközi forradalmi mozgalom élcsapatai szilárdan és rendületlenül követik a marxizmus-leninizmus tanítását és biztosítékai annak, hogy a munkásosztály országaikban is mindent elkövet azért, hogy a Nagy Október eszméi győzzenek és történelmileg érvényesüljenek. A szovjet né g negyven éves harcai folyamán elért eredmények, a szocialista világrendszer keletkezése, a szocializmusért és kommunizmusért-küzdő nemzetközi forradalmi mozgalom növekedése ékesszólóan bizonyítják, hogy a kapitalizmus mint társadalmi rendszer elavult és hogy történelmi szükségszerűség, hogy új, haladó társadalmi rendszernek kell felváltania a tőkés rendszert. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új utat nyitott a szovjet embereknek és a világ dol(Folytatás a 3. oldalon.) /