Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-29 / 331. szám, péntek

Pen Te-huaj Malinovszkij marsallt meghívta Kínába Moszkva (ČTK) — Pen Te-huaj marsall, a Kínai Népköztársaság katonai küldöttségének vezetője a küldöttség szovjetunióbeli baráti látogatásának alkalmából november 7-én vacsorát adott. Szovjet részről részt vettek a vacsorán: N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov, R. J. Malinovszkij, a Szovjetunió marsallja, nemzetvédelmi miniszter, V. D. Szokolovszkij, K. A. Mereckov, I. H. Bagramjan, a Szovjetunió marsalljai, M. Sz. Malinyin, A. I. Antonov, A. Sz. Zsadov és V. V. Kuraszov hadseregtábornokok, V. A. Fokin tengernagy, a tábornoki kar és tisztikar képviselői. Kínai részről a vacsorán részt vettek Liu Sziao, a Kínai Népköztársaság szovjetunióbeli nagykövete és a Kínai Népköztársaság katonai küldöttségének tagjai. A vacsorán Pen Te-huaj, a Kínai Népköztársaság marsallja és R. J. Malinovszkij, a Szovjetunió marsallja beszédet mondottak. Pen Te-huaj marsall beszédében kijelentette, hogy a Szovjetunióba baráti látogatásra jött kínai katonai küldöttség látogatásának rövid ideje alatt sok új ismeretre tett szert és sikeresen teljesítette a baráti látogatással összefüggő feladatait. A szovjet hadseregnek nyilvánított köszönete jeléül a baráti meleg fogadtatásért, valamint a Kína és a Szovjetunió fegyveres erői még szorosabb kapcsolatainak érdekében Malinovszkij marsall elvtársat és a szovjet katonai küldöttséget baráti látogatásra hívta Kínába. R. J. Malinovszkij, a Szovjetunió marsallja beszédében a többi között kijelentette: A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság fegyveres erői védelmezik nemzeteink nyugodt építő munkáját. Hadseregeink hatalmas ereje nemcsak abban rejlik, hogy a legkorszerűbb fegyverekkel vannak felszerelve, hanem elsősorban abban, hogy szorosan összeforrnak a néppel, vezéreivel, a Szovjetunió és Kína Kommunista Pártjával, a népek szervezőivel. A vacsorán beszédet mondott továbbá N. Sz. Hruscsov és Liu Sziao, a Kínai Népköztársaság szovjetunióbeli nagykövete. A vacsora az elvtársi szívélyesség és őszinte barátság légkörében folyt. Az ENSZ politikai bizottsága az algériai kérdést tárgyalja New York (ČTK) — Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének politikai bizottsága november 27-én a délutáni órákban megkezdte az algériai kérdés vitáját. Az első szónok Pineau francia külügyminiszter volt. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ beavatkozása az algériai kérdésbe ésszerűtlen volna, mert nemcsak az ENSZ alapokmányának megsértését jelentené, hanem semmiféle gyakorlati eredménnyel nem járna, kivéve azt a veszélyt, hogy elodázná a megoldást, amelyet valamennyien mielőbb el akarnak érni. Hogy a francia külügyminiszter milyen megoldásra gondol, az könnyen kiviláglik abból, hogy dicsőítette a hírhedt algériai kerettörvényt, amelyen megbukott már az előző francia kormány. Pineau kijelentette, hogy észszerűden lenne olyan kényes probléma, mint amilyen az algériai kérdés, • rövid néhány hónap alatt végbemenő megoldásának lehetőségében hinni. Hangsúlyozta, hogy a francia kormány csupán saját feltételei szerinti megoldást fogad el. Követeli elsősorban az ellenségeskedés megszüntetését, azután a választások kiírását — amelyekhez a demokratikus országok megfigyelőit is meghívja — és végül a választásokon megválasztott képviselőkkel való tárgyalást. A francia külügyminiszter a muzulmán lakosságnak a fegyveres akciók során elszenvedett veszteségeire utalva azt igyekezett bizonyítani, hogy Algéria lakosságának ellenállása a francia gyarmatosítók ellen korántsem olyan lelkes és egységes, mint ahogy azt Franciaország ellenségei állítják. A francia külügyminiszter azt állította továbbá, hogy Algériában az élet lassan a rendes kerékvágásba kerül, amit a többi között azzal igyekezett bizonyítani, hogy „az adókat normálisan beszedik." Algéria legnagyobb veszedelmének Pineau a kommunistákat mondotta, akik a franciák távozása után Algériában lehetőséghez jutnának, hogy a hatalmat megszerezzék, mert a felkelés egyetlen fegyelmezett alakulatát képezik. Az ENSZ közgyűlése politikai bizottságának algériai vitája előtt az ENSZ épülete közelében a tüntetők nagy tömege gyülekezett, és hangos szóval követelt szabadságot az algériai népnek és határozottan követelte az algériai gyarmati háború befejezését. Az ENSZ plénuma két csehszlovák javaslatot hagyott jóvá Az ENSZ közgyűlésének plénuma folytatta az egyes bizottságok által előterjesztett határozati javaslatok vitáját. A csehszlovák küldöttség a gazdasági és pénzügyi bizottságban a területi gazdasági bizottságok tevékenységének fellendítésére vonatkozó határozati javaslatot terjesztette elő, amelyet a plénum egyhangúlag elfogadott. Csehszlovákia küldöttsége a kulturális, szociális és emberbaráti bizottságban a nemzetközi együttműködés továbbfejlesztésére vonatkozó határozati javaslatot terjesztett elő. Ez az együttműködés a tudomány, kultúra és a népnevelés ágazataira vonatkozik. Egy küldött tartózkodott a szavazástól. A többi pedig a határozati javaslat mellett szavazott. f r FEHÉR V A ROS a Duna és a Száva mentén 1943. november 29-én Jajca városában volt a Jugoszlávia Nemzeti Felszabadító Fasisztaellenes Tanácsának XI. ülése, amely lefektette a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság alapjait. Ezen az ülésen határozatot hagytak jóvá, hogy II. Péter királynak nem szabad visszatérnie az országba és hogy az emigrációban tartózkodó burzsoá jugoszláv kormányt nem ismerik el. Az államhatalom egyedüli képviselője lett Jugoszlávia Nemzeti Felszabadító Fasisztaellenes Tanácsa, amelynek tagjai a megszállók elleni harc legjobb részvevői voltak. Jugoszlávia népe legjobb fiait küldte a tanácsba. Sietve hömpölyögnek a Duna hullámai a Fekete-tenger felé. Gyorsan zajlottak le Belgrád történelmének viharos napjai is. Ez a város földrajzi fekvése miatt réges-rég a balkáni útkeresz'tezések gócpontja volt. Évszázadokon át hősiesen szállt szembe a támadó török hordákkal. Az első világháborúban négyszer cserélt gazdát, erőre kapott és növekedett. A második világháború előtt Athén után a Balkán második legnagyobb varosa volt. 1941. április 6-án a városra a náci Luftwaffe bombái zúdultak. A házak romjai alatt 13 000 ember vesztette életét. Ez a dühödt támadásoknak csupán csak kezdete volt. A háború viharos éveiben a város sok áldozatot hozott. A megszállók dühöngései 1944 őszi napjaiig tartottak, amikor a szovjet hadsereg a jugoszláv partizánokkal karöltve felszabadította Belarádot. A HÁBORÜ ÉS A RÉGI RENDSZER NYOMAI A háború a pusztulás nyomait hagyta Belgrádon. Tizenkétezer ház súlyosan megrongálódott. Ezek közül 3900 teljesen elpusztult. A csatornázás tönkrement. A közlekedési eszközök csaknem teljesen üzemképtelenné váltak. Ekkor teljes szépségében mutatkozott meg az ifjúság alkotó készsége. Több mint 224 ifjúsági brigád dolgozott a város felépítésén és hegesztette a véres háború sebeit. A háború előtt Belgrádot úgy emlegették, hogy úgyszólván egyetlen gyára sincs. Enrtek oka nem az volt, amit a jugoszláv burzsoázia a háború előtt hirdetett —, hogy Belgrádnak fehérnek és tisztának kell maradnia — hanem elsősorban az, hogy a háború előtti burzsoázia a fővárosban nem akart erős munkásosztályt látni. A burzsoázia félt a munkásoktői és ezért gátolta az ipari üzemek növekedését. A felszabadulás után a párt egészen más politikát tűzött maga elé: a fővárosnak munkásosztályra van szüksége! Belgrádnak ma jelentős számú munkásosztálya van. Üzemeiben több mint ötvenezer munkás dolgozik és ez a szám évről évre emelkedik. 1960-BAN EGYMILLIÓ? Jugoszlávia fővárosának ma 522 ezer lakosa van. És ez a szám évről évre emelkedik. Az új lakosok főképp a falvakról jönnek. A fokozott gépesítés csökkenti az ember fizikai munkáját a mezőgazdaságban. A falvak lakosságának egy része a városokba, a gyárakba költözik. Belgrád lakossága ezért számbelileg jelentősen növekszik. A városnak elég nagy terület áll rendelkezésére. A lakásokban azonban hiány mutatkozik. A város minden táján új házak épültek. Ezek mind olyan épületek, amelyek a város szépségét emelik. Az építkezési módszerek azonban mindeddig elavultak voltak. Még ma is lassan és drágán építkeznek. örömmel lehet megállapítani, hogy e téren is változás áll be. A jugoszláv építészek a világ több államában tanulmányozták az építkezés különféle módszereit. E módszereket összehasonlítva megállapítják, melyik módszer lesz a legalkalmasabb. A lakások építését meg akarják gyorsítani (évente 500 lakásegységgel), hogy lépést tarthassanak a lakosság számának növekedésével. Ez lehetővé tenné, hogy Belgrád 1980-ban milliós várossá váljon, amint azt a távlati terv előirányozzaA TÄVLATI TERV ÉRDEKESSÉGEI A belgrádi Duna-kikötő a forgalom szempontjából a rijekai (fiumei) kikötő után Jugoszláviában a legnagyobb. Túlszárnyal olyan tenged kikötőket is, mint amilyen a spliti és a sibeniki. Az igények növekednek. Ezért két ú.i kikötőt építenek nagy raktárakkal, amelyek kapacitása két millió brutto-tonna lesz. A hűtők befogadóképességét 500 vagonra tervezik. Belgrád Európa vasúti gócpontjainak egyike. Naponta halad át a Balkán-express nemzetközi gyorsvonat a főpályaudvaron. A város népi bizottságának nem csekély gondja a lakosság élelmezése. A főváros ugyanis a termékeny vajdasági terület peremén fekszik. A Duna balnartián a várostól néhány kilométerre terül el a pancsevácski állami gazdaság 17 ezer hektárnyi szántóföldje. Az állami gazdaság a tej, vaj, a hús, tojás, megbízható szállltft.ia. A Duna jobb partia gyümölcsben és zöldségben bővelkedik. 6s eképpen a belgrádi élelmiszer-üzleteket és városi csarnokokat élelmiszerrel jől látják el. A főváros népbizottságának nagy és merész tervei vannak. Belgrád korszerű fővárossá válik ugyanúgy, mint ahogy Jugoszlávia gazdag szocialista ország lesz. Jugoszlávia állami ünnepének napján bátran ki lehet jelenteni, hogy a jugoszláv nép jelentős lépést tett ezen az úton. O. V. 2 KÉRDÉS FELELET Nyugat-lrián indonéz föld Csehszlovákiából az utóbbi időben egyre több dolgozó látogat el Jugoszláviába és tölti nyári szabadságát az Adria festői partjain. Első képünkön Opati melletti tengerparti tájat látunk. Második képünk: így fest a pulai kikötő az amfiteátrum oszlopai közül. (Kis Éva felvételei) Mint ismeretes, az ENSZ politikai bizottsága a napokban tárgyalta a nyugat-lriáni kérdést. Milyen határozat született a tanácskozásokon? z elvakult gyarmatosítók látják, hogy az évek hogyan olvasztják egyre kisebbre — apróbbra, gyarmataikat, ezért ragaszkodnak oly makacsul, körömszakadtáig hozzájuk. A világot nyugtalanító, a békét veszélyeztető problémák többsége éppen abból ered, hogy néhány gyarmattartó ország képtelen belenyugodni a változtathatatlanba — a gyarmatosítás végérvényes megszüntetésébe, a népek önrendelkezési jogának elismerésébe. ták Nyugat-Iriánt. Indonézia azóta számtalanszor követelte jogos területének visszaadását, de Hollandia a nyugati hatalmak támogatásával továbbra is megszállva tartja. Nemcsak a gazdag természeti kincsek, hanem az imperialista stratégia szempontjából is fontos számára e terület. A holland gyarmatosítók a nyugat-iriáni nemzeti mozgalmat durva terrorral nyomják el, és börtönbe vetik mindazokat, akik az Indonéziához való csatolást követelik. Ezért Indonézia és 18 ország határozati javaslatot nyújtott be az ENSZ-be, amely javaslat a kérdés békés rendezését ajánlja. A gyarmatosító hatalmak így tesz Holiandia is, a régi hatalmas gyarmatok bitorlója, még ma is hatalmában tartja Nyugat-Iriánt, a kilencvenmillíós Indonézia elidegeníthetetlen részét. Indonéziában a felháborodás hulláma új erővel tört ki és a nép még a hollandok fegyveres kiűzésétől sem idegenkedik, hogy visszaszerezze a 412 650 négyzetkilométer kiterjedésű és 320 ezer lakosú Nyugat-Iriánt, amelyet az 1945-ös indonéz függetlenségi nyilatkozat egyértelműen Indonéziának ítélt. De a hollandok fittyet hányva az indonéz nép érdekeinek, ha már Indonéziát elvesztették, legalább egy részét meg akarják tartani. Ezért 1940 ban fegyveres támadással elrabolösszefogása és kulisszák mögötti mesterkedése ellenére is a határozati javaslatot 12 szavazattöbbséggel elfogadták és az ENSZ főtitkárának elő kell segítenie a tanácskozások létrejöttét és azok eredményeiről az ENSZ következő közgyűlésén jelentést kell tennie. A hollandok persze továbbra is mindent elkövetnek majd, hogy NyugatIriánban maradjanak, de Indonézia gazdasági szankciókkal fenyegeti Hollandiát, ami a jelentős indonéz-holland érdekeltségekre való tekintettel nagyon érzékenyen érintené Hollandiát. Ezekután ennek a kis gyarmattartó országnak nem lesz könnyű a választás. (—cs—a) Ifniben a fegyvereké a szó Múlt szombat óta újabb és újabb hírek érkeznek a Spanyol-Marokkói zavargásokról. Mi idézte elő e zavargásokat, mi rejlik a hírek mögött? fc zámos politikai esemény zajlott le a közelmúltban, amelyek' Észak-Afrikát a világ közvéleményének középpontjába állították. Még le sem ülepedett a por a „Tuniszi botrány" után, az ENSZ-közgyülés az algériai kérdést tárgyalja — s íme a világsajtó egy újabb észak-afrikai eseménnyel foglalkozik. Miről is van szó tulajdonképpen? A múlt szombaton a marokkói szabadságharcosok csapatai a helyi lakosságtól támogatva megtámadták Ifni területén a spanyol erődöket s a védőknek súlyos veszteséget okozva azok nagy részét elfoglalták. A körülzárt spanyol katonaság csupán légi úton tudott segítséghez jutni. A szabadságharcosok egyre erőteljesebben és odaadóbban harcoltak, szerdára már Szidi Ifnit, a terület legjelentősebb városát is elfoglalták. A felkelés hulláma gyorsan végigfutott az egész környéken és elterjedt Rio de Oroban is. A megerősített gyarmati rendfenntartó katonaság kénytelen volt engedni a felszabadítási mozgalom harcosainak. Madridban azonban hamarosan észrevették a helyzet komolyságát és intézkedéseket tettek a felkelők elnyomására. A spanyol katonaság megsegítésére modern repülőgépeket, többi között Sabre típusú amerikai lökhajtásos gépeket vetettek be. A legutóbbi jelentések szerint még mindig folynak a harcok. Különösen az Ait Baahran törzs, Ifni lakossága küzd elszántan a gyarmatosítók ellen. Szidi Ifnit azonban már; visszaszerezték a spanyolok. A gyarmatosok újabb és újabb segítséget kapnak a Kanári-szigetekről. A spanyol haderők parancsnoksága bevetette a „Hainkel 101" típusú könnyű bombázókat is. Vajon mi rejlik a zavargások hátterében? Mi váltotta ki a bennszülöttek felkelését ? Az ifni események szervesen összefüggnek Észak-Afrika népének nemzeti felszabadítási mozgalmával. Tudnunk kell ugyanis, hogy Ifni és Rio de Oro, a zavargások színhelye mind földrajzi, mind történelmi tekintetben Marokkóhoz tartozik. Érthető tehát, hogy amióta Marokkó kivívta függetlenségét, követelte, állítsák vissza területi egységét: vagyis csatolják hozzá a spanyol és a francia fennhatóság alatt álló területeket. Ez a marokkói követelés szinte nemzeti mozgalommá vált és az Isztikal-párt, valamint a nacionalista szervezet ennek élére állott. Először hivatalos úton akartak elérni megnyugtató eredményeket. Madrid azonban elvetette a visszacsatolásról szóló tárMfi2 -mt-lLLA. hhéagŕ f fej is/te 100 seo gyalásokat, mondván, hogy nem hajlandó lemondani e területi érdekeltségeiről. Tudvalevő ugyanis, hogy ez a terület ásványkincsekben rendkívül gazdag, a fasiszta Franco-rendszer tehát nem akarta kiengedni kezéből. Marokkó népe azonban úgy látta, a visszautasítással betelt a pohár. Csaknem 12 ezer főnyi felkelő szabadságharcos, akik még a nemzeti felszabadulás idején alakultak s azóta is külön autonómiában éltek, Ben Hanua vezetésével megkezdték a hadműveleteket a spanyol erődök ellen. A szabadságharcosokhoz csatlakozott a helyi lakosság is. Nem zavargás tehát, hanem szabadságharc folyik Ifniben. Ugyanúgy mint az angol vagy a francia gyarmatosítók lába alatt, most a spanyolok talpa alatt is meggyulladt a homok. Afrika népe így számol le sok százéves elnyomóival. —ik Szíria és Egyiptom segítséget ígért Jordániának Salah ed-Din Bitar, Szíria külügyminisztere november 27-én Damaszkuszban kijelentette, hogy Szíria kormánya a Jordánia elleni izraeli agressziót Szíria elleni támadásnak tekintené és ennek megfelelően cselekedne. Hascnló kijelentést tett Afra, az egyiptomi tájékoztató iroda vezetője is az egyiptomi kormány nevében. OJ SZO 3 ti 1957. november 29.