Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-28 / 330. szám, csütörtök

Az atomfegyverek elleni tiltakozás napja fiz igazság és az erő az új világot építők oldalán van Szerdán hazánk városaiban, üzemeiben, hivatalaiban, az Iskolákon és a falvakon a dolgozók rövid manifesztá­ciókat tartottak. Az atom- és hidrogénfegyverek elleni tiltakozás e napján ismételten felhangzott teljes erejé­vel népünk hangja, amely a világ legkülönfélébb részein a Békekiáltvánnyal egyetértő emberek hatalmas hangjá­nak részévé válik. A tiltakozás napja nem bontotta meg mindennapi munkánkat. Éppen ellenkezőleg. Még na­gyobb szorgalommal dolgoztunk. Hiszen éppen napi munkánk, hazánk szocialista építését legrövidebb úton való betetőzésére irányuló munkánk jelenti a leghatal­masabb háború elleni tiltakozást, ez a legjobb hozzájáru­lásunk az emberiség békeharcához. Büszkék vagyunk arra, hogy hazánk gazdaságilag mind erősebben, gazda­gabban versenyezni képes a legfejlettebb kapitalista országokkal — az egész világ előtt a béke-ország nevét viseli. Ä komáromi hajóépítők szava A komáromi Steiner Gábor hajógyár minden munkahelyén szerdán rendkí­vüli tízperces megbeszélést tartottak. A komáromi hajóépítők, a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács vö­rös zászlainak birtokosai e megbeszé­léseken kifejezték a Békekiáltvánnyal való egyetértésüket és egyúttal táv­iratot küldtek a Békevédők Szlovákia: Bizottságához, melyben a tömeggyil­koló fegyverekkel való kísérletek be­tiltását követelik. A tízperces megbeszélések után még nagyobb kedvvel fogtak munká­hoz. Éppen befejezik a 30. személy­hajót, amelyet még ezen a héten a Szovjetunióba küldenek. December vé­géig egy újabb személyhajót adnak át terven felül. Kiverjük a fegyvert a kezükből A Bratislavai Elektrotechnikai Üze­mek dolgozói is gyűlölettel figyelik a tömeggyilkoló fegyverekkel való kí­sérletezéseket. Szerdán, november 27­én a munkahelyeken megemlékeztek e fegyverek elleni harc jelentőségé­ről. Pozsgay József példás munkás is az atom- és hidrogénfegyverek megrög­zött ellensége. Édesapja az első világ­háborúban megrokkant. — Ha sor kerül az erők összeméré­sére — mondta —, úgy a kapitalizmus kétségtelenül örökre kénytelen fel­hagyni a népek rabságba döntésével. A szovjet tudomány és technika ha­talmas fejlődése, a szovjet emberek hallatlan építő sikerei kifejezően a szocialista rendszer fölényéről beszél­A kommunista és munkáspártok történelmi intézetei prágai nemzetközi konferenciájának résztvevői Szlovákiában A kommunista és munkáspártok tör­ténelmi intézetei és bizottságai prágai nemzetközi konferenciájának részve­vői szerdán, november 27-én Szlová­kiába érkeztek. A délelőtti órákban ellátogattak az SZLKP történelmi intézetébe, ahol Bohumil Graca igazgató üdvözölte a vendégeket. Ezután a vendégek megszemlélték az intézet könyvtárát, a dokumentá­ciós termet és a többi munkahelyeket és elbeszélgettek a kollektívával mun­kamódszereikről. A vendégek között voltak a bolgár, a kínai, a koreai, a magyar, a mongol, a német, a román, a szovjet és az olasz küldöttségeik tagjai. Ugyanezen e napon a vendégek Trenčianské Teplicére és este Gott­waldovba utaztak. A Szlovák Nemzeti Tanács gazdasági és költségvetési bizottsága a lakásépítés kérdéseiről tárgyalt A Szlovák Nemzeti Tanács gazdasági és költségvetési bizottságának tegnapi ülésén fontos kérdés szerepelt napi­renden. A képviselők megtárgyalták a lakásépítés fejlődését és jelenlegi hely­zetét Szlovákiában, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek a lakásépítés tervének teljesítéséhez feltétlenül szükségesek s ugyanakkor megteremtik az alapokat a jövőbeni feladatok való­ra váltásához. Az ülést Ondrej Meliška képviselő vezette;' jelen voltak Dénes Ferenc, Irena Ďurišová és Jozef Mjartan, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökei, Sá­muel Takáč és Alexander Horák meg­bízottak, a gazdasági ágazatok vezető dolgozói, a dolgozók szervezeteinek, az építészeti szervezeteknek és a nemzeti bizottságoknak képviselői. A napirendi kérdéshez Ladislav Pre­kop mérnök, a polgári és lakásépítés szlovákiai területi osztályának elnöke tartott beszámolót, mely részletesen elemezte a szlovákiai lakásépítés fej­lődését, a jelenlegi feladatokat és a jövő célkitűzéseit. Népi demokratikus államunk hatal­mas összegeket fordít arra, hogy a la­kosság anyagi és kulturális színvonalá­val együtt állandóan javuljanak a la­kásviszonyok is. Az egész országhoz hasonlóan Szlovákiában is nagyméretű lakásépítkezések folytak és folynak mind a városokban, mind a falvakon. Ennek ellenére Szlovákiában a lakás­helyzet még ma is sok kívánnivalót hagy hátra és különösen a városokban még jónéhány év megfeszített munká­jára lesz szükség a lakáshelyzet meg­javítására. A lakások terén mutatkozó fogyaté­kosságok legfőbb oka az az áldatlan örökség, amelyet Szlovákiában a kapi­talista rendszer hagyott ránk. Ehhez hozzájárult még a háború okozta pusz­títás, amely mintegy 15 ezer lakást tett tönkre. Bár az elmúlt évek során sok ezer la­kás épült fel mind az állami lakásépítés keretében, mind a családi ház építési akcióban, az állam az 1948—1957-es években több mint 6 milliárd 300 millió koronát áldozott az állami lakásépítés­re, s hallatlan fejlődést ért el különö­sen a falvakon a családi házak magán­építkezése, ennek ellenére még sok ezer család él kedvezőtlen lakásviszonyok között, főként Bratislavában, a kerületi és a nagyobb járási székhelyeken. Tekintve, hogy Szlovákiában az egy lakosra eső lakásterület az állami átlag alatt van, a lakásviszonyok megjaví­tása érdekében az építészet előtt álló naay feladatok teljesítése megfeszített munkát tóVeteľ ttleg. A CSKP KB irányelvei szerint a második ötéves terv folyamán Szlovákiában mintegy 142 ezer lakást kell építeni. Ebből 86 ezer lakás, főleg a vidéken, a magénpltke­zésre esik, a városokban pedig számí­tanak a szövetkezeti lakásépítés jelen­tős fejlődésére. A lakásépítés feladatainak teljesítése mindenekelőtt megköveteli, hogy min­den lehetőséget kihasználjunk az építés olcsóbbá tételére. Az építkezések ed­digi felülvizsgálásának eredményeként az 1958. évben számítani lehet az egy lakás felépítésére eső költségeknek 13 ezer koronával valő csökkentésére. Emellett az új lakástípusok bevezetése az anyagköltségnek mintegy 20 száza­lékos csökkenését teszi lehetővé. Ha­sonlóképpen törekedni kell az építkezés új módszereinek széleskörű bevezeté­sére, főleg a folyamatos építkezés és az előre gyártott elemekből történő építés nagyméretű alkalmazására. Hogy a lakásépítés szakaszán előttünk álló feladatok az építészetben dolgozóknak, a nemzeti bizottságoknak és más ága­zatok dolgozóinak közös igyekezetével teljesíthetők, azt legjobban bizonyltja az a tény, hogy tavaly az ezer lakosra eső új lakások átadásában Szlovákia megelőzte Belgiumot, Franciaországot, Angliát, Olaszországot és több más olyan európai államot, ahol a lakáskul­túrának nagy hagyományai vannak. A jelentés befejező részében Prekop elvtárs az építészet távlati terveit is­mertette az 1975-ös évig. A távlati terv feladatainak .valóra váltása lehetővé teszi, hogy Szlovákiában az elkövetkező évek során állandóan javuljanak a la­kásviszonyok és necsak a minimális szükségleteket elégítsük ki, hanem el­érjük azt, hogy minden családnak külön lakása és minden 15 éven felüli lakos­nak külön szobája legyen. A beszámoló után Sámuel Takáč építészeti megbízott a lakásépítési terv mostani teljesítésének problémáiról beszélt. Bár a munkát számos fogyaté­kosság akadályozza, amilyenek pl. az építészeti-szerelő szervek elégtelen munkaszervezése, az anyagellátás za­varai, a szakmunkáshiány, ennek elle­nére az év végéig a lakásépítés szaka­szán a terv egyes kivételektől eltekint­ve, általában teljesíthető. A vitában a képviselők részletesen foglalkoztak a lakásépítés fejlődésével, az egyes szakaszokon levő helyzettel és választókörzeteik problémáival. nek. Mindkét oldalon, habár teljesen eltérő feltételek között, sok millió munkás dolgozik, akiket összefűz az együvétartozás mélyreható tudata. Szilárdan hiszem, hogy mielőtt a ka­pitalistáknak sikerül megvalósítaniok szégyenteljes törekvésüket, a dolgo­zók kiverik kezükből a gyűlölt fegy­vereket. Az üzemben sok dolog tanúskodik a békés emberek megfélemlítésével szemben való ellenállásról. Az évi ter­melési tervnek nyolc nappal határidő előtti befejezésére irányuló összüzemi kötelezettségvállalás is erről beszél. A kassai klinikán ... A kassai ráditflogiai klinika dolgo­zói is az atom- és hidrogénfegyverek betiltását követelik. — A kassai klinikán évente kb. négyezer beteget kezelünk besugár­zással, emellett a betegek 60—70 szá­zalékának életét mentjük meg. A köz­társaságban harmadikként még ebben az évben kobalt-bombát kapunk a Szovjetunióból, ami lehetővé teszi a gyógykezelés további megjavítását és kiterjesztését. Ebből láthatjuk legjob­ban államunk gondoskodását az atom­energia gyógykezelés céljaira való széleskörű felhasználásáról, valamint a testvéri Szovjetunió nagyvonalú se­gítségét. Mi mindnyájan igen jól is­merjük a rádioaktív sugárzás jótékony hatását és megsemmisítő hatását. Ezért nemcsak az atom- és hidrogén­fegyverek felhasználása, hanem e fegyverekkel való kísérletezések betil­tását is követeljük, — mondotta dr. Eugen Kunštadt, a klinika vezetője. Mi anyák, békét akarunk ! A kommunista és munkáspártok moszkvai Békekiáltványa nyomán az anyák, asszonyok nevében én is fel­emelem szavam a háborús uszítók cselszövései ellen, akik újabb háború kirobbantásán mesterkednek. Mi, asz­szonyok nem akarunk többé ágyúdör­gést hallani, nem akarjuk, hogy gyer­mekeink, férjeink és az ifjúság a, há­ború áldozatai legyenek. A múlt vé­rengzései sok erkölcsi és anyagi kárt okoztak, s a sebek még mindig nem gyógyultak be. A nyugati tőkések azonban igyekeznek továbbra is fenn­tartani a hidegháborút, az atom- és a hidrogénfegyvereket újabb öldöklésre készítik. Mi anyák békét akarunk, mert csak­is így építhetjük szebbé hazánkat és teremthetjük meg a további jólét fel­tételeit. Bízunk a Szovjetunió, a szo­cialista tábor békepolitikájában, amely az ENSZ közgyűlésein, különféle meg­nyilvánulások alkalmával annyiszor fel­emelte szavát az újabb háború ki­robbantása ellen. Követeljük egyúttal, hogy tiltsák el az atomfegyvereket és az atomerőt békés célokra használják fel. Ezáltal lesz nyugodt az emberiség élete. Melisek Erzsébet, Érsekújvár A Csemadok üdvözlő levele köztársaságunk elnökéhez Drága Novotný elvtárs! Mi, a Csehszlovák Köztársaság ma­gyar dolgozói nagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy a nemzetgyűlés egész népünk nevében egyhangúlag meg­választotta önt a Csehszlovák Köztár­saság elnökévé. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének minden tagja őszinte, szívből jövő jókívánságait fe­jezi ki önnek e fontos esemény alkal­mából. Biztosítjuk arról, hogy még foko­zottabban kivesszük részünket a tár­sadalomnevelésből, a kulturális és népnevelő munkából. Hazánk minden dolgozójával együtt arra törekszünk, hogy a szocializmus építésének bete­tőzését minél előbb elérjük. Kívánjuk önnek, drága Novotný elvtárs, hogy nagy és felelősségteljes munkáját jó erőben és egészségben tudja végezni mindnyájunk örömére és boldogulására. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének Központi Bizottsága V\AAAAAAAAA/VWW%AAAAA 13 éve szabad Äibánia ÉPÜL A „SASFÉSZKEK" LAKÓINAK HAZÁJA Nem Is olyan régen, még szá­zadunk elején, Albániát „puszta föld­rajzi fogalomnak" nevezte öntelten a „fejlett világ". A kis tengerparti ál­iam kopár fennsíkjaival, mocsaras sík­ságaival, valóban a szegénységnek, a maradiságnak bölcsője volt, annál is inkább, mert népét, a „sasfészkek" egykori lakóit az idegen uralom hosz­szú éveken át a maradisághoz kötötte, béklyózta. Ám éppen ez a nép mutatta meg, hogy országának elmaradottsága mások hibájából ered; s amikor az Albán Munkapártnak hosszú harc után sikerült kezébe vennie az ország veze­tését, az egész albán nép eddigi ke­serű, nehéz életének jobbrafordulását látva az új lehetőségekben, szívvel­lélekkel nekilátott az ország szocialista építésének. Nagy önfeláldozások, erő­feszítések árán — de biztosan eljutot­tak eddigi sikereik magasságára: s ezt leghívebben az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának és az Albán Mun­kapárt Központi Bizottságának közös Az Albán Népköztársaságban a Mati-folyő mellett befejezik az egyik legnagyobb albán építkezést — egy húszezer kilowatt telje­sítményű villanyerőművet. A villanyerőmü már az idén áramot szolgáltat. Képünk a vízierőmü építését mutatja (A. T. A. felvétele) határozata fejezi ki a jegyrendszer beszüntetéséről, az iparcikkek és élel­miszerek árainak leszállításáról, végül pedig a munkások és alkalmazottak bérének, valamint a nyugdíjak; ösz­töndíjak és a családi pótlékok emelé­séről. A határozat eredményeképpen a munkások és az alkalmazottak reál­bére mintegy 4 százalékkal növekedik. A határozat gondol a parasztságra is — a felvásárlási árak emelésével ja­vítja helyzetüket. Az Albán Népköztársaságnak súlyoá nehézségekkel kellett megküz­denie szocialista, építésének első évei­ben: nemcsak, hogy elmaradottságot örökölt a régi rendszertől, hanem a második világháború fasiszta megszál­lása is súlyos sebeket ütött gazdasági életén. Most, hogy ennek következ­ményeit átvészelve, jelentősen emeli a nép életszínvonalát, annál is inkább, értékeljük az albán nép építőmunká­jának új sikerét, és örömét magun­kénak valljuk. Albánia bizonyára nem áll meg, to­vábbra is egyre újabb sikerek jelzik majd országépítő útját, ötéves tervé­nek távlatai valóban megragadok és lelkesítők az ország lakosságára nézve. Aki megfigyelte Albánia térképét, bizonyosan szemébe tűnt, hogy a ten­gerparton nagy területeket foglalnak el a mocsarak. 1960 után ezek a mo­csarak már csak a régi térképeken maradnak meg, a valóságban eltűnnek, s ez a vidék — Myzeke — valóban, mint e szó jelentése is mondja, az ország éléskamrájává válik. A mosta­ni mocsarak helyén a jövőben hatvan­ezer métermázsa búza, ugyanannyi kukorica és mintegy húszezer méter­mázsa gyapot terem majd. Albánia területére jellemzők a kopár fennsíkok. Csak az alacso­nyabb hegyvidékeken nőnek nagyobb mennyiségben trópusi gyümölcsfák. Kb. 3 jut belőlük egy-egy emberre. A népi hatalom most azt mondotta — ez kevés! Az ötéves terv végéig csupán a tengerparton 600 ezer na­rancsfát ültetnek, az egész ország területén pedig annyit, hogy hét gyü­mölcsfa jut majd egy emberre. Gyakori jelenség volt Albániában, hogy a hegyen innen élő emberek semmit sem tudtak a túloldaliakról. A falvak összeköttetés nélkül, csende­sen magukra maradva húzódtak meg a hegyek ölében. Most azonban az er­dőkön, sziklákon át utat törtek, s a robbantások felverték a természet csendjét. A geológusok munkája gaz­dag sikereket hozott az államnak: je­lentős mennyiségben találtak kőszenet, krómot, színes fém-érceket. Az ifjú népi köztársaság textilgyá­raiban már nem csupán vászon, — hanem gyapjúszöveteket is készítenek. Ezt az ötéves tervben még tovább­fejlesztik: 30 ezerrel több juhot fog­nak tenyészteni mint 1955-ben, hogy biztosítsák a gyártáshoz szükséges jó minőségű nyersanyagot. Albánia egész területén nagy a sür­gés-forgás. Utakat, gyárakat építe­nek. Az 1955-ös évhez viszonyítva 62 százalékkal akarják növelni az ország ipari termelését. Az építkezéseken és mindenütt: a bányákban, gyárakban, az olajmezőkön — sok szovjet géppel és berendezéssel találkozik az ember. Az albán népnek országépítő munká­jában rendkívül nagy segítséget nyújt a Szovjetunió. De a többi népi demok­ratikus állam részéről is nagy se­gítségben részésül Albánia, a szocia­lista világ legkisebb és egyik legfejlet­lenebb állama. Az ország gazdasági ellen­őrzésével párhuzamosan halad a kultúrális élet kibontakozása is. Ah­med Zogu, a ^yUlölt feudális úr 15 évi, középkorba illő uralma alatt mindössze 180 elemi iskolát alapított az országban. íme, a népi rendszer fennálllásának 10 éve folyamán 2,174 elemi iskolát nyitottak, s ezekben 139 ezer diák tanul. A szocialista államok segítségével egyre reménykeltőbben fejlődik az albán kultúra, így épül, így válik az elhagyatott terület, a mű­veletlen nép, „a sasfészkek" lakóinak mostoha hazája a politikailag, eszmei­leg és gazdaságilag felszabadult nép önálló, igaz otthonává. Akiknek szá­zadunk elején Albánia puszta földrajzi fogalom volt — nem tudták, nem is tudhatták, hogy fiaikat, esetleg uno­káikat már másról győzi meg a szocia­lista valóság. Mert akkor még csak a jövő titka volt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom, a világesemény, amely az államok fejlődésének új kor­szakát nyitotta meg. Mert annak kö­szönheti Albánia is eddigi sikereit s ez a még szebb jövőjének záloga is <-tk) ® Az 1957. november 25—26-án Bratisla­vában megtartották a CSISZ szlovákiai köz­ponti bizottságának VI. teljes ülését. A plé­num ülésének befejezése során jóváhagy­ták a CSISZ szlovákiai kongresszusának 1958. második felében való összehívásáról szóló határozatot. f> November 27-én a Csehszlovákiai Tudo­mányos és Politikai Ismereteket Terjesztő Társaság meghívására Bratislavába érke­zett N. Sz. Arzsanyikov egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Szov­jetunió Lenin-díjait és államdíjait elosztó állami bizottság titkára. ® A CSSZBSZ Központi Bizottságának el­nöksége kedden, november 26-án a CSSZBSZ Központi Bizottságának prágai épületében baráti estet rendezett az Össz­szövetségi Külföldi Kultúrkapcsolatok Tár­sasága küldöttségének tagjai tiszteletére, akik a csehszlovák-szovjet barátság hó­napja alkalmából Csehszlovákiában tartóz­kodnak. ® A prágai Szláv-Ház feldíszített nagy­termében kedden este megtartották a HESZ Központi Bizottságának ünnepi ülé­sét e 750 ezer tagot számláló jelentős tömegszervezet megalapításának ötödik év­fordulója alkalmából. ® November 26-án Prágába érkezett a bolgár énekművészek egy csoportja. A ven­dégek Prágában, majd a bratislavai Nem­zeti Színházban december 7. és 9-én fog­nak fellépni a Bohémélet és a Carmen című operákban. ® A város és faluszépítési akció egész Csehszlovákiában igen sikeresen folyt le. A lakosok szeptember végéig 27 millió bri­gádórát dolgoztak le és munkájuk értéke túlhaladja az 532 millió koronát. ® A jugoszláv diákok szövetségének há­romtagú küldöttsége november 26-án be­szélgetést folytatott a CSISZ Központi Bi­zottsága főiskolai tanácsának képviselőivel a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szerveze­teinek a főiskolákon folytatott tevékeny­ségéről és a legmagasabb diákszerv felada­tairól. ® A Károly-egyetem filológiai fakultásá­nak nagy tantermében kedden és szerdán tudományos irodalmi konferenciát rendeztek a realizmus problémáiról a csehszlovák­szovjet barátság hónapjának keretében. ® Keddpn, november 26-án a barrandovi filmstúdió dolgozói teljesítették évi ter­vüket, mely szerint az év végéig húsz egész estét betöltő játékfilmet készítenek. Kötelezettségvállalásuk alapján idén még egy filmet készítenek terven felül. ® A moszkvai GUM áruház a Prágai Di­vatházzal együttműködésben megrendezi az első szovjet divatbemutatót Csehszlovákiá­ban. Száz, különféle évszakokban használ­ható női ruhát és néhány bundát fognak bemutatni. Az első divatbemutatót Prágá­ban rendezik december 6-án a Lucerna nagytermében. Megismétlik Bratislavában december 7-én és Brnóban december 9-én. A Prágai Divatház ugyancsak decemberben bemutatja Moszkvában legújabb modelljeit. ® Az időiárás eddigi megfigyelése alapján a meteorológusok úgy vélik, hogy idén „klasszikus" tél lesz. illetve elegendő hó és csak kisebb fagyok várhatók. ÜJ SZÖ 2 ti 1957. november 28.

Next

/
Thumbnails
Contents