Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-26 / 328. szám, kedd

A járási újságok jelentőségéről Az Oj Szó ritka időközönként foglalkozik ugyan a járási újságokkal, véleményem szerint azonban helyes lenne, ha ennek a kérdésnek az eddiginél több figyelmet szentelne. A járási újságok nagy része aránylag kis olvasótáborral rendelkezik, ezek is jórészt funkcionáriusokból tevődnek össze. Általában a falvak lakosságát nem elégíti ki a járási újságok jelenlegi színvonala. A falvakon szeretnének többet olvasni szülőföldjükről a népi hagyományokról, amelyek sok helyen már kiveszőben vannak, a vidék történelmi múltjáról stb. Továbbá helyes lenne, ha a járási szerkesztőségek a sok helyen már meglevő irodalmi körök élére állnának. Fenti soraimmal semmi esetre sem akarom azt mondani, hogy a járási újságok legfőbb feladata: a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a szövetkezeti mozgalom terjesztése, az eredmények és a haladó mezőgazdasági termelési módszerek propagálása háttérbe szoruljon. Hiszen ez döntő hivatása a járási újságoknak. Helyes lenne azonban, ha emellett nem mennénk el észrevétlenül más kérdések mellett sem, hogy sokoldalúbbak, érdekesebbek legyenek, igazi tükörképévé váljanak a járás életének. A szocializmus építése hazánkban gyors ütemben halad, a dolgozók élete egyre javul. Járási újságjaink kellőképpen tükrözik is az anyagi jólét emelkedését, de annál kevésbé azt, aminek ezzel együtt kell járnia — a kulturális színvonal fokozódását. Nagyon fontos, hogy a járási újságok terjesszék és szervezzék a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérést. Ugyanakkor véleményem szerint szervezni, és propagálni kellene a kulturális életet is. Helytelen, ha az életszínvonal emelkedésének csak egyik oldalával törődünk, a másikat pedig végezzék el egyedül a tömegszervezetek. Említettük már, hogy a járási újságot a lakosság kis része olvassa. Mi ennek az oka? Szerintem az, hogy nem elég érdekes, nem öleli fel a járás valóságos életét. Azt mondhatnánk erre, hogy erre valók a napilapok. Járásunkban azonban még annyi megoldatlan probléma van a kulturális éiet szakaszán, hogy egy napilap heteken át írhatna róla. Miért ne áldozhatnának erre helyet a járási újságok is. Hiszen ez összefügg egyben a mezőgazdaság fejlesztésével is. Sok gondot okoz a tömeg szervereteknek, hogy a téli estéket felhasználva miképpen szórakoztassák a falvak lakosságát. Egy-egy sikeres előadás híre azonban sokszor nem jut el még a szomszédos községbe sem Jó szolgálatot tehetnének a járási újságok, ha ilyen tartalmú írásokat is közölnének. Hozzájárulnának a jó kezdeményezések terjesztéséhez. A járási újságok olvasótábora kibővítésének véleményem szerint fontos feltétele, hogy járási viszonylatban az élet minden területén jó tanáccsal, bíráló szóval, sokoldalú írásokkal, szórakoztató olvasmánnyal szolgálják a járás lakosságát. Ifjúságunk nevelésében is fontos szerepet kell betöltenie a járási újságoknak. összefoglalva mindazt, amit a fentiekben elmondtam, szerintem a járási újságnak rugalmasnak, az élet minden területén jártasnak, érdekesnek kell lennie, teljes mértékben tükröznie kell a járás valóságos életét. Vércse Miklós, Párkány A LAKOSSAL ERDEKÉBEM Bizonyára nincs egyetlen olyan helység sem hazánkban, amelynek fejlődéséről gyakori időközökben ne lehetne beszámolni. Hiszen a falvak és városok fejlődése folyvást tart, egyre szemmel láthatóbb eredményeket hoz. így van ez a zselízi járás Farnad községében is. A faluban az immár nyolcadik éve működő EFSZ eredményei nagyon szépek. A tervet minden ágazatban teljesítették, sok esetben túl is szárnyalták. Cukorrépából például 60 vagonnal adtak be terven felül. Az elért eredmények azt mutatják, hogy a szövetkezeti tagok az idén elégedettek lesznek. A pártszervezet és a HNB tagjai bátran agitálhatnak a taglétszám további kiszélesítéséért, hiszen meggyőző érvekért nem kell szomszédba menni. A HNB tagjai a szövetkezeti gazdáikadás fejlesztése érdekében kifejtett mindennapos igyekezetük mellett nem feledkeznek meg más feladataikról sem. A Tábor—

Tŕebíč—

Mikuláš versenymozgalomba bekapcsolódva szép eredményeket értek el a lakosságnak nyújtott szolgálatok kiszélesítésében is. A HNB kezelésében kőműves-, teherszállító- és festő-csoportot létesíBonyodalmak a sárgarépa körül A szentesi EFSZ már több éve foglalkozik zöldségtermesztéssel. Eredményeik egyre szebbek, hiszen a jő gondozás mellett a sokéves tapasztalatok is sokat segítenek. Az idén is szép eredményeket értek el a zöldségtermesztésben. A királyhelmeci zöldségfelvásárló üzem és az EFSZ vezetősége között azonban többször vitára került sor a zöldségfélék osztályozása körül, aminek eredménye bizony megmutatkozik a szövetkezet zöldségtermesztési szakasza pénzügyi tervének teljesítésében. A szövetkezet tagsága tudja, hogy a zöldségtermesztést nemcsak olyan fajtákra kell irányítani, amelyek az év bizonyos szakában nagyon keresett idénycikkek, hanem az állandó közszükségleti cikkekre is. így volt ez az idén is. A szövetkezet ezért 25 ár sárgarépát vetett. A gondos növényápolás meghozta gyümölcsét, 9? mázsa sárgarépát szállítottak a begyűjtővállalat raktárába. Az idén azonban annyira elment a kedvük a sárgarépa-termesztésétől, hogy jövőre ezt a cikket aligha fogják termelni. Hogy miért? Az alábbiakban röviden elmondom. Amikor a zöldségtermesztésben dolgozó két munkacsoport befejezte a répa szedését, a szövetkezet elnöke telefonon megkérdezte a begyűjtővállalatot, hogy mikor és mennyiért veszi át a sárgarépát. — Kilóját 18 fillérért — hangzott a válasz. A szövetkezetben erre úgy döntöttek, hogy ezért az árért nem adják át, mert így ráfizetnek a termelésre. Érdemesebb lesz feltakarmányozni, tehát behordják a szövetkezet raktárába. Másnap azonban a Jobb áruellátást A fülekl járás számos községében gyakori eset, hogy az üzletekben nem lehet ennivalót kapni. Hiányzanak a konzervek, szalámi- és más húsfélék. Még jó, hogy legalább kenyeret és zsírt árulnak. Ha az üzletvezetőknek szemrehányást teszünk, miért nem rendelnek ilyenfajta árut, a válasz az, hogy ők rendelnek, de a központi raktár nem küld. Véleményünk szerint a központi raktár és a Jednota járási vezetősége nagyobb gondot fordíthatna a közellátás megjavítására. Fenti cikkeket minden bizonnyal a helyi lakosság is szívesen vásárolná, nem beszélve arról, hogy a falvakba elég gyakran érkeznek átutazó vendégek, látogatók, szolnálati úton levők, akik utazás közben vag> teendőik ellátása mellett enni is szere•lének. a Ouszonai Állami Gazdaság könyvelője. MAG VILMOS, MELEGÍTŐKET KÉRÜNK Nem tudom, máshol mi a helyzet, de nálunk, Losoncon már augusztus óta nem lehet melegítőket kapni. Három gyermekem közül 9. és 11-éves iskoláslányomnak képtelen vagyok melegítőket vásárolni^ Kérjük, hogy még a nagyobb hideg beállta előtt Losoncra is küldjenek melegítőket. Sólyom László, Losonc begyűjtő vállalat telefonon érdeklődött, hogy mi lesz a répával, mikor szállítják. A szövetkezet könyvelője azt válaszolta, hogy a felkínált árért nem szállíthatják. Erre ígéret érkezett, hogy 38 fillért fizetnek a sárgarépa kilójáért, csak szállítsák le Perbenylkre. így aztán másnap megkezdődött a szállítást. Ezzel újabb kálvária kezdődött. Perbehylken lemérték a pótkocsit, a répát azonban Bélybe kellett szállítani, mert ott raktározzák. Minden fuvarral először Perbenyíkbe és utána vissza Bélybe kellett menni. Furcsa dolog ez és meglehetősen drága mulatság, mert a traktor és a pótkocsi minden fordulónál 30 km-t fut feleslegesen. Ez aligha járul hozzá az önköltség csökkentéséhez. A sárgarépa útja azonban ezzel még nem ért véget. A szállítás után nem számolták el rögtön a répa árát. A szövetkezet elnökének még egy perbenyíki útjába került. A legnagyobb meglepetés azonban akkor érte a szövetkezeteseket, amikor minden ígéret ellenére 18 fillért kaptak a sárgarépa kilójáért. Kérdezzük tehát, hogy a begyüjtővállalat ilyen eljárása mellett érdemes-e a szövetkezetnek zöldséget termesztenie? A szentesi EFSZ vezetősége nevében PARAJOS LÁSZLÓ. Sikereikre mi is büszkék vagyunk Jonák Éva, (Nová Seniinka) egy őszutói verőfényes napon tett kirándulás nagyszerű élményeiről Ir levelében, mely kiránduláson a csehszlovák turisták lengyel kollegái,kkai együtt vettek részt. Harmonika kísérete mellett vidáman dalolva gyönyörködtek a határvidék fenséges tájaiban, nagyszerű fenyveseiben. Búcsúzáskor a lengyel turisták a következő meleg szavakkal üdvözölték a cseh

r szlovákiai dolgozókat: „Mi lengyelek mindig szeretettel gondolunk a csehszlovákiai dolgozókra, sikereikre, eredményeikre mi is büszkék vagyunk. tettek, a közeljövőben pedig tovább fejlesztik a helyi gazdálkodási üzemet, a lakosság kívánságának megfelelően. A CSKP KB levelének megtárgyalásakor a vitában megmutatkozott, hogy a faluban vannak helyi nyersanyagforrások, amelyeket ki lehet és ki is kell használni a lakosság érdekében. Többek között javasolták, hogy a patak melletti területen 1—2 hektárt fel kell törni és füzessel beültetni. Ez lehetőséget nyújtana arra, hogy a falu nagyrészt földműveléssel foglalkozó lakossága télen, amikor a mezőgazdaságban kevés a munka, kosárfonással bővítse jövedelmét, Úgyszintén nagy támogatásnak örvend a téglaégető építésének ügye, amelyet a nemzeti bizottsági választások idején a Nemzeti Front jelöltjei javasoltak. Az építkezés önsegéllyel ma már teljes ütemben folyik és minden valószínűség szerint a jövő év első negyedében megindulhat benne a termelés. Az említetteken kívül a Farnadi Helyi Nemzeti Bizottságnak sok más terve van, amelyek megvalósítását részben már megkezdték, részben a jövő év elején fogják megkezdeni. Ilyen például a helyi hangszóró felépítése, sporttelep létesítése, a nemrég épült kultúrház külső rendbehozása és környékének rendezése, az utak melletti járdák építése, a községi utak rendbehozása, stb. Mindennek végrehajtását megkönnyíti a helyi gazdálkodási üzemek kibővítése. Seléti András, Benyó Béla, FARNAD KIÁLLÍTÁS a proletariátus harcáról A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója, valamint a csehszlovák-szovjet barátság hónapja alkalmából szép kiállítást nyitottak meg a szenei könyvtárban. A kiállítás anyaga hű képet ad azokról a harcokról, melyeket a proletariátus a kapitalizmus ellen vívott. Járásunk dolgozói, különösen az idősebbek a kiállítás megszemlélésénél felidézhetik az elmúlt idők küzdelmeit, Csehszlovákia proletariátusának kemény harcait. A kiállítás megmutatja az orosz proletariátus hősies harcát is, melyet a cárizmus megdöntéséért, a szocializmus győzelméért vívott. Klapuch Lajos, Szene .WWWWWWWWWVVWVVWVVWWVWW^, A nevelő- és kulturális munka színvonalának emeléséért A Csemadok szepsi járási szervezetei november 16—17-én kétnapos iskolázást tartottak Jászón, amelyen 17 helyi szervezet küldötte vett részt. Az iskolázás fő célja a népnevelői és kultúrmunka, valamint a Csemadok helyi szervezetei tevékenysége színvonalának emelése volt. Az iskolázáson a Csemadok központi funkcionáriusai, valamint a járási funkcionáriusok által tartott előadásból a helyi szervezetek küldöttei sok értékes ismeretet szereztek mind a kulturális és népnevelői munka szervezése, mind a szervezeti élet terén. A tanfolyam minden bizonnyal eleget tesz küldetésének és eredménye megnyilvánul a holyi Csemadok-csoportok magasabb színvonalú népnevelői és kulturális munkájában. Simon Józsefi Szepsi QžzUcLkztdL&i ünnep A Nagy Októberi Szocialista Forrradalom 40. évfordulójának megünnepléséről, mellyel kezdetét vette a csehszlovák-szovjet barátság hónapja, még most is számos levél érkezik szerkesztőségünkbe. A levélírók keresetlen egyszerűséggel megírt soraikban számolnak be a történelmi évforduló lelkes ünnepségeiről, amelyben részt vett a lakosság apraja-nagyja. Pintér István és Mészáros Ottó, az ipolysági tizenegyéves iskola 8 B osztályának tanulói leveleikben arról írnak, hogy a járási székhelyen feledhetetlen emlékű volt a jubileumi évforduló megünneplése, a lelkes manifesztáció, amelynek során ünnepi beszédek hangzottak el és megkoszorúzták az elesett szovjet hősök emlékművét. Délután az ünnepség a JNB nagytermében folytatódott, ahol a szlovák és magyar tizenegyéves iskola tanulói léptek fel gazdag kulturális műsorral. A szavalatok, ének- és zeneszámok nagy sikert arattak. Szűcs Béla, a zselízi járásbeli községekben tartott ünnepségekről számol be. „Sáró nem nagy község — írja levelében —, de az évforduló megünneplése nagyszerű volt. A falu lakossága csaknem teljes számban kivonult az elesett szovjet hősök emlékművéhez, ahol megemlékeztek a Nagy Október jelentőségéről és kegyelettel adóztak a szabadságért életüket áldozó harcosok emlékének. A Somorja járási székhelyen tartott ünnepségekről Ágh József ír levelében. „A jubileumi évfordulót megelőző időszakban Somorját lelkes készülődés jellemezte — írja. A november 6-i nagygyűlésen több mint háromezer ember töltötte meg a Fő teret. Este az ifjúság nagyszerű lampionos felvonulást rendezett, majd a sportpályán tábortüzek gyúltak. Utána kultúrműsor követ" kezett, amelyen a magyar és a szlovák tizenegyéves iskola diákjai léptek fel énekszámokkal, szavalatokkal, táncokkal. Első ízben lépett fel az ünnepségen a tanítók 50 tagú járási énekkara. Klapuch Lajos szenei járási levelezőnk arról ad hírt, hogy a Nagy Október évfordulójának ünnepségeit Nagyfödémesen külön emlékezetessé tette a kultúrház átadása. Kezes József és Kovács Miklós, akik az idei őszön vonultak be néphadseregünkbe, levelükben arról számolnak be, hogy számukra a jubileumi évforduló kettős ünnep volt. Ezen a napon tették ugyanis le a katonaesküt. Megfogadták, hogy mindenkor szilárdan állnak a dolgozók ügye mellett, hűséges védelmezői lesznek népi demokratikus hazánknak, a Nagy Október eszméinek. ALAKULATUNK ÉLETÉBŐL Alig néhány hete léptük át a kaszárnya kapuit, hogy teljesítsük néphadseregünkben legszebb hazafias kötelességünket. Tagjai lettünk annak a hadseregnek, amelynek legfőbb kötelessége a béke megvédése, dolgozó népünk vívmányainak, a szocialista építőmunka eredményeinek védelme. Mindannyiunkat' büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy népünk hadseregében szolgálhatunk. Ennek tudatában készülünk fel arra, hogy néphadseregünk példás katonáivá váljunk. Alakulatunkban sok magyar fiú van. A szlovák és cseh katonákkal a legnagyobb egyetértésben, igazi bajtársi szellemben teljesítjük feladatunkat. Ők különösen sokat segítenek a szolgálati nyelv elsajátításában. Itt külön fel kell említenünk B. Dominik elsőéves közkatona igyekezetét, aki fáradságot nem ismerve tevékenykedik a szlovák nyelv tanításán. Ennek gyümölcse jőnéhány katonánál meglátszik, akik pár hét alatt jelentős előrehaladást tettek a szolgálati nyelv elsajátításában. A katonai kiképzés terén nagy segítséget jelent számunkra, hogy alakulatunkban számos példás katona van, akiktől nagyon sokat tanulunk. Ilyenek pl. B. Dominik, Sztancsek Mihály, Varjú Eduard és mások. Példájukat követve mi is arra fogunk igyekezni, hogy megszerezzük a példás katona kitüntetést. Ezt az elhatározásunkat még szilárdabbá tette annak a gyűlésnek lefolyása, amelyen megvitattuk Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának hazánk dolgozóihoz intézett levelét. Az országos vita sikeréhez, a szocializmus építésének betetőzéséhez mi, néphadseregünk katonái még szorgalmasabt tanulással, harci felkészültségünk tökéletesítésével járulunk hozzá. Kezes József, közkatona Mindennapi vendég az újság A katonáknak a napi foglalkozás mellett a napilapok olvasására is marad idejük. A délelőtti vagy délutáni gyakorlatok után a gyakorlótérről visszatérve alig várjuk, hogy kezünkbe vegyük az újságot és megismerkedjünk a hazánkban és a külföldön történt eseményekkel. Nagyon fontos a hadseregben az újság olvasása. A nevelés fontos eszköze ez, amelynek révén megismerkedünk dolgozó népünk életével, a külpolitikai eseményekkel, fejlődik politikai és kulturális tudásunk. A sajtč segítsége a néphadseregben sokoldalú. A katonai sajtó ismerteti a harci és politikai előkészítés jól bevált módszereit, népszerűsíti a példás egységeket és katonákat, figyelemmel kíséri a pártszervezetek és ifjúsági szervezetek határozatainak teljesítését. Foglalkozik az egységek életével, bírálja az esetleges fogyatékosságokat. Azonkívül segít terjeszteni a szovjet hadsereg gazdag tapasztalatait. Fontos tehát, hogy minden katona hűséges olvasója legyen a napisajtónak. Illés Béla, közkatona A párkányi CSISZ-szervezet munkájáról A közelmúltban Párkányon jártam, ahol részt vettem a CSISZ-szervezet tagsági gyűlésén. Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány észrevételt tenni, amelyet a párkányi CSISZ-tagok figyelmébe ajánlok. Elsősorban is a fegyelemről van szó. Ez vonatkozik mindenekelőtt a gyűlésen való megjelenésre. A tagoknak ugyanis alig a fele vett részt a gyűlésen. Márpedig a szervezet jó munkájának^legfontosabb feltétele a taggyűléseken való részvétel. Másodsorban: helytelen az, ha a gyűlésen jelenlevők közbeszőlásokkal zavarják az előadót, a vitában azonban, amikor fel kellene szólalni, annál kevesebbet beszélnek, így volt az említett gyűlésen is Párkányban. Remélem, e jóakaratú figyelmeztetésért nem haragusznak meg a párkányi CSISZ-tagok, hanem azt teszik, amit mint öntudatos ifjaktól elvárunk, hogy kiküszöbölik a hibákat. Annál is inkább, mert a párkányi fiatalok, amint arról a taggyűlés beszámolójából értesültünk, tudnak jól dolgozni és" munkájukban nem egy szép eredményt értek már el. örvendetes fejlődés mutatkozik a sportélet fellendítésében, s a faluszépítési akcióban is példái mutattak. A kulturális élet fejlesztésében is jő eredményeket értek el, könyvtárat rendeztek be, gramofont vettek és az elmúlt év folyamán hat színművet adtak elő. A jövő évi munkaterv is értékes célkitűzést tartalmaz, többek között említést érdemel az olvasókör megszervezése és a politikai iskolázás magas színvonalának biztosítása. Czita Béla, Komárom A BRATISLAVAI KNB tanácsának mező- és erdőgazdasági osztálya közli, hogy azonnal felvesznek három magyarul tudó tanítót mezőgazdasági iskolába. Mezőgazdasági vagy ökonómiai főiskolai végzettség feltétlenül szükséges. (JJ SZÖ 1- * 1957. november 26.