Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-19 / 321. szám, kedd

A munkásosztály nagy fiának utolsó űtia Prágán keresztül Búcsú a prágai várban A szent Vít katedrális toronyórája a tizenkettőt üti. A vár Spanyol-termében gyülekeztek a gyászoló vendégek, a katafalk előtt, amelyen Zápotocký elvtárs nyugszik. A terem baloldalán helyet foglalnak pártunk Központi Bizottsága politikai irodájának tagjai, mögöttük a testvéri pártok küldöttei. Jobboldalt kormányunk tagjai és a külföldi állami küldöttségek tagjai gyülekeznek. Elöl foglal helytt Zápotocká elvtárs. nő és lánya, a meghalt elnök testvére és a többi rokon. Pártunk politikai irodájának tagjaival együtt érkezik a szovjet delegáció vezetője. Kiiment Jefremovics Vorosilov elvtárs, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, az SZKP KB elnökségének tagja. Felcsendülnek a himnusz első akkordjai ... Viliam Široký elvtárs miniszterelnök lép elő és beszél az elhunyt művéről, szerénységéről és kitartásáról. Búcsúzik. Az elhunyt koporsója mögött felsorakoznak: Mária Zápotocká elvtársnő és a család többi tagja, Karol Bacílek, Rudolf Barák, Jaromlr Dolanský, Zdenék Fierlinger, Václav Kopec- ' ký, Antonín Novotný, Viliam Široký, Ľudmila Jankovcová és Otakar Šimúnek elvtársak, a CSKP KB politikai irodájának tagjai és póttagjai, Jiŕí Hendrych, Bruno Köhler és Vratislav Krutina elvtársak, a CSKP KB titkárai, Karel Poláček elvtárs, a miniszterelnök helyettese, a Nemzeti Front pártjainak és szervezeteinek elnökei. A kormány- és pártküldöttségek A koporsó mögött felsorakozva láthatjuk a Prágába érkezett valamennyi külföldi küldöttség tagjait. A szovjet kormányküldöttséget K. J. Vorosilov elvtárs, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, az Albán Népköztársaság küldöttségét P. Peristeri, a népgyűlés elnökségének elnökhelyettese, a Bolgár Népköztársaság küldöttségét Bojan Balgaranov, a Boigár Kommunista Párt politikai irodájának tagja, a KB titkára, a Kínai Népköztársaság küldöttségét Li Szien-nien, Kína Kommunista Pártja KB politikai irodájának tagja, az államtanács elnökhelyettese, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság küldöttségét dr. Petár Sztambolics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB végrehajtó bizottságának tagja, a népi szövetségi szkupstina elnöke vezeti. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége élén Nam Ir, a minisztertanács elnökhelyettese, a Koreai Munkapárt KB elnökségének tagja, a Magyar Népköztársaság küldöttsége élén Kiss Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai irodájának tagja, a KB titkára, a Mongol Népköztársaság küldöttsége élén Csimiddardzsin Surendzsav, a Mongol Népi Forradalmi Párt politikai irodájának tagja, a KB titkára, a nagy népi Hural elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége élén Ottó Grotewohl miniszterelnök áll. A Lengyel Népköztársaság küldöttségét Alexander Zawadski, a Lengyel Epyesült Munkáspárt KB politikai irodájának tagja, az államtanács elnöke, a Román Népköztársaság küldöttségét Petre Borila, a minisztertanács elnökhelyettese, a Román Munkáspárt KB politikai irodájának tagja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségét Pham Hung miniszter, a Vietnami Dolgozók Pártja KB poiitikai irodájának tagja vezeti. Jelen vannak továbbá a testvéri | kommunista pártok küldöttségének tagjai: az Olasz Kommunista Pártnak, a Francia Kommunista Pártnak, NagyBritannia Kommunista Pártjának, Svédország, Finnország, Svájc, Dánia, Szíria, Portugália. Ausztria, Németország kommunista pártjainak, Izland Egységes Szocialista Pártjának, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének és a Szabad Magyar Szakszervezeteknek küldöttségei. A további országok állam- és kormányfőit képviselik: az osztrák kormányküldöttség, a rendkívüli meghatalmazású nagykövetek, az USA, Egyiptom, Nagy-Britannia, Izland, Finnország, Kambodzsa részéről, a rendkívüli meghatalmazású követek Norvégia, Argentína, Svájc, Irán és Belgium részéről, valamint Görögország ügyvivője. A gyászmenet elhagyja a várat... Antonín Zápotocký munkáselnökünk utolsó útjára indul a prágai várból. Hányszor indult el innen az elmúlt években mosollyal az arcán vagy gondterhelten a gyárakba és a földekre, a színházakba és a sporttelepekre, az iskolák pionírjai közé és a pezsgő életű prágai utcákba az emberek közé! Nem, nem változtatta át az ősrégi prágai várat valamilyen felhők fölé csúcsosodó elérhetetlen varázskastéllyá. És az emberek éppen ezért viszonzásul felkeresték őt. Hányat, de hányat fogadott közülük itt a várban! Ma utolsó útjára indult a várból... A koporsó lassan eltűnik a yáros irányában. Csendesen, meghatottan áll az emberek tömepe, akik eljöttek ide, hogy elbúcsúzhassanak tőle. A szürke, novemberi délutánon könnyek csillognak az emberek szemében. A kezek néma üdvözletet intenek. Utolsó tisztelgés a főparancsnok előtt A gyászmenet a Békevédők útján haladva jut el a Letnára. A tér egész hosszúságában felsorakoztak a népi demokratikus hadsereg válogatott egységei, a Belügyminisztérium szervei, és a népi miliciát képviselő válogatott egységek. Amikor a gyászmenet eléri a Letnát, a felsorakozott egységek parancsnoka, Kolovratniik táix>rno4c vigyázzt vezényel. Majd a csehszlovák néphadsereg főparancsnoka tiszteletére utoljára lendül tiszteletadásra a katonák fegyvere. Megcsillannak a kardok, mozdulatlanná válnak a géppisztolyok, e gy pillanat és minden fej balra fordul a koporsó irányába. Meghajlanak utolsó tiszteletadásra a gyászfátyolba burkolt lobogók is. A menet lassan elhagyja a felsorakozott egységeket. A Klement Gottwaldról elnevezett katonai akadém a, az Antonín Zápotocký műszaki ka li akadémia és a katonai-politikai ak- émia tagjainak szeme kiséri a távolodó koporsót. A gvászmene.t eleje közeledik a tribünhöz, amelyen a főparancsnok a felszabadítás évfordulóinak napján mindig ott álit és a viharosan ünneplő nézők tízezreivel együtt büszkén szemlélte a nép hadseregének erejét és harcképességét. Ma a Letnát betölti a gyászinduló csendesen szálló tónusa. De valami mégis emlékeztet a májusi díszszemlékre: néhány másodperc leforgása alatt a fejünk felett elrepül 18 lökhajtásos bombázó gép és 30 lökhajtásos vadászgép. Alakulatuk tiszteleg a főparancsnok előtt. A gyászmenet elhalad a többi felsorakozott egység előtt, a gyalogsági, tüzérségi, repülő és műszaki, a határvédelmi, a belső őrség és a közbiztonsági tanintézetek és alakulatok előtt. Itt áll a népi milícia zászlóalja is, a munkásosztály ökle, amely 1948 februárjában lecsapott és újra lecsapna az ellenségre, ha támadni merészelne. Az utolsó egységek tisztelegnek. Egy motorizált gyalogsági zászlóalj, a tüzérségi ezred és a harckocsizó zászlóalj csapatai... Hadseregünk, belügyminisztériumi szerveink, a népi milícia elbúcsúzott szeretett Antonín Zápotocký elvtársunktól. Felhangzik a vezényszó: „Lábhoz a fegyvert!" és a gyászmenet folytatja útját a Strossmayer tér irányába, majd pedig a Vitava mentén, míg rátér a Šverma hídra. A tömeget a mély megindultság uralja. A szemeket könny fátyolozza, és mégis elszántan csillognak. „Azért hoztalak magammal kisfiam — mondja csendesen egy férfi a fiának, — hogy sohase felejtsd el. Szeretett minket. Szerette az embereket. Bízott bennük, bár ismerte az emberi hibákat. Erre a bizalomra mindig méltóknak kell maradnunk." A győzelmek és veszteségek helyszínén Szélesre tárja karj«it a Köztársaság tér. Jer, szeretett elvtársunk. Itt is vár rád a nép. Először üdvözöl csendben, emlékeit felidézve. Hiszen éppen ide torkolltak a vidám május elsejei menetek. Egy pillanattal ezelőtt egy Gottwaldov vidéki elvtárs csendesen megszólalt: „Zápotocký elvtárs akkor a párt kerületi konferencián igen szigorúan szólt a nép körében folytatott munkánkról. Megfedett minket, hogy hosszú ideig rá sem nézünk az elvtársakra, hagyjuk, hogy helytelenül járjanak el és amikor a hibák felhalmozódnak, akkor robbanunk ki. Mindenki elkövet hibákat, mondotta nekünk, és ha valaki azt mondja nekem „hogy én nem", akkor ezt válaszolom: nem is csinálsz akkor te semmit. Zápotocký elvtárs ezután elmondotta nekünk, hogy a kollektívának hogyan kell az embereknek idejekorán segítséget nyújtania fejlődésünk érdekében". ... Befejezte csendes beszédét. A tömeg vigyázzban áll. A gyászmenet eléri Prága szívét. Mi mindenre emlékezik a főváros e része a munkásosztály harcaiból?! Emlékezik a Népházért vívott harcokra, látta a nyomorgó és éhező gyermekeket és a Živnobank jólétben tobzódó urait... Itt a Prikopyn csattogtak a rendőrlovak patái, itt hulltak a polgárok ablakaira a harcos jelszavak. De ez a hely tanúja a dicső és boldog napoknak is. Itt robogtak át a szovjet föld fiai, hányszor áramlott itt az óvárosi térre az emberek boldog szabad tömege, És ma a volt Zivnobank körül halad el a gyerekekkel teli villamos, hogy elvigye őket a városon túl, az erdők ölébe, a Sárkába, hogy élvezzék a napot, a levegőt, a gyermeki élet örömeit. Nefriéz pillanat. A gyászmenet megáll pártunk Központi Bizottságának épülete előtt. Már nem látjuk a járdán a pártközpont épülete felé siető egyenes tartású, energikus funkcionáriust, aki a pártiroda ülésére siet. Ma Zápotocký elvtárs már nem megy dolgozni, örök nyugovóra tért. A fájdalmas búcsú percei. De amint ő mondta; „a párt nem valami tudatfölötti. A párt tagjaiból, szervezeteiből funkcionáriusaiból tevődik öszsze". A párt erejét és egységét, szilárd kapcsolatát a néppel és a nép érdekei teljesítéséért folytatott harcot a párt tagjainak munkája élteti. És Zápotocký elvtárs oly mértékben vette ki a részét a párt építéséből és győzelméből, hogy a halál sem ragadhatja el tőlünk. A kommunisták ezrei emelik fel az elesett harcos lobogóját. A pártba éppen ezekben a napokban új harcosok lépnek magukkal hozva az ifjúság egészséges életkedvét. Ĺtban a Vencel-tér felé Itt a Músteken, ahol a gyászmenet a Vencel térre fordul, itt állt a május elsejék díszemelvényén ... Mosolyogva, kezében virágcsokorral üdvözölte népét, amelyhez mindig elválaszthatatlanul tartozott. örült, hogy milyen határozottan, énekkei ajkunkon menetelünk a boldog holnaphoz a szocializmus felé. Ma is itt van az emberekkel, akiknek lelkében felcsendül az ő forradalmi mondása: „És ha valamennyien is elesnénk, új harcosok lépnek csatasorba, a vörös zászló fellobog ..." A gyárak munkássága, a kereskedelem, a hivatalok dolgozói, az iskolák tanulói, falvaink lakossága eljött búcsúzni. A tömegek főhajtása A Vencel tér közepén halad a qyászmenet s a tömegek mély főhajtással fejezik ki el nem apadó tiszteletüket. Február elején itt haladt át vidáman. Barátainktól, a Szovjetunióból érkezett kormányküldöttségünk. A nap beragyogta a prágai utcákat, és ő az emberek sűrű sorfala között kedvesen mosolyogva, üdvözletet intve haladt. így látjuk most, így fogjuk látni a jövőben is, mert senki sem tapossa sárba az ő vetését. Ezt ígérjük. Én, te, mi valamennyien, akik utoljára hajoltunk meg koporsója előtt, valamennyien, akik ebben a pillanatban lélekben itt velünk vannak a Vencel téren. Nem a bánatos napok keretében elevenítjük fel az ő emlékét, mert ő oda tartozik, ahol ragyog a nap. ahol harc folyik. 0 tőle kérünk majd tanácsot, azzal az emberek körében annyira ismert, annyira elterjedt mondással: „elmegyek akár Zápotocký elvtárshoz is ..." Csak menjetek elvtársak, menjetek valamennyien, menjetek gyakran. Ő mindig tanácsot ad. Az utolsó tiszteletadás Most fentről tekintünk a Vencel térre. Üjra betölti az ember-tenger. Csakho— most nem ujjong a tömeg, hanem csendes, szomorú és szilárd. Annyira emlékeztet ez arra a képre, amelyet már egyszer láttunk, s amely bennünk kitörölhetetlenül él. Kiesment Gottwald elvtárs temetésének napjára. A számtalan arc a Nemzeti Múzeum felé fordul. A légben, mintha állandóan zengenének az elesett forradalmárok gyászindulójának ismert ütemsi. amelyet akkor hallottunk s amely ma újra felcsendült a prágai Várban. Csak az idő ma más, mint akkor volt, borongósabb és hűvösebb — novemberi. Örökre velünk marad Ott a Nemzeti Múzeumnál Antonín Zápotocký régi harcostársai állnak. A néma Vencel tér tízezrek bánatába burkolódzott. Búcsúzni jöttek elnöküktől. Már kora reggel eljöttek ide az első dolgozók, hogy helyet foglaljanak a Na-nzeti Múzeum tövében. Nemsokára rá már mozdulni sem lehetett. Örákhosszat álltak itt a tömegek. és várták a gyászmenetet. A múzeumot vörös és fekete posztó fedi, rajta középütt két arany betű: A. Z. A koporsót vivő ágyútalp a (Folytatás az 5. oldalon.) A prágai Vár Spanyol-terme. A katafalkon Antonín Zápotocký elvtárs elhunyt köztársasági elnökünk nyugszik. — Első díszőrségként a CSKP KB politikai iroda jártak tagjai: Zdenék Fierlinger, dr. Jaromír Dolanský, Viliam Široký, Antonín Novotný, Václav Kopecký, Rudolf Barák és Ľudmila Jankovcová elvtársak állják körül a ravatalt. (JJ SZO 3 ír 1957. november 18.