Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-17 / 319. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJAINAK. NAPILAPJA 1957. november 17. vasárnap 30 fillér X. évfolyam, 319 .szám. Az ember halandó — a munka él Amikor csütörtökön reggel egész köztársaságunkban szárnyra kelt elnökünk, Antonín Zápotocký elvtárs halálának híre, nem volt olyan hely, ahol.

e hírt ne fogadták volna mélységes gyásszal. Köztársaságunknak hány lakosa ismerte Zápotocký elvtársat az egyes kerületekbe vagy üzemekbe tett látogatásairól, hányan hallgatták meg mindig rádiókészülékeiknél beszédeit, hányan ismerték cikkeit, fejtegetéseit, könyveit. Közel • állott azokhoz is, akik nem találkozhattak vele személyesen. Azok is közelálló elvtársukat, tanítójukat és tanácsadójukat látták benne, akinek szava mindig nagy segítséget jelentett. Ezért az emberek milliói e napokban leplezetlenül kifejezték és kifejezik fájdalmukat és gyászukat a súlyos veszteség felett, amely hazánkat és kommunista pártunkat érte. Valamennyi országrészben, Csehországban és Szlovákiában, a városokon és falvakon, az üzemekben, kohókban, tárnákban, irodákban, iskolákban a gyászülések ezreit tartották. A. Zá- ! potocký elvtárs iránti tiszteletnek és szeretetnek ez az aktusa a gyászívek sok ezer aláírásával együtt megmutat- j ja, kitől vesz búcsút népünk e napokban. Mindez arról tanúskodik, hogy Zápotocký elvtárs mily mélyen beírta nevét dolgozóink szívébe. Személyes tulajdonságaival, a tömegekhez fűződő legszorosabb kapcsolatával, bölcsességével, megfontoltságával, a szocializmus ügye iránti lángoló lelkesedésével, lankadatlan munkalendületével, kommunista harclasságával, a nép erejébe vetett olthatatlan hitével és a jövőbe vetett bizalmával népünk szemében az egész párt tulajdonságainak megtestesítője volt. Maga az élete a munkásosztály, a forradalmi marxista mozgalom harcainak élő története volt hazánkban kezdetétől fogva számofe akadályon keresztül egészen a dicső győzelmekig. Ezért volt Zápotocký elvtárs újkori történetünk nagy alakja, a nép történelmének kimagasló alakja, amely vezéréül mindig legjobb fiait választja ki, azokat, akik megértették a társadalmi fejlődés törvényeit és minden erejükkel elősegítik e fejlődést. Mélységes visszhangot keltett Zápotocký elvtárs halála az egész világon. Az újságok hasábjai nem voltak képesek közölni azon részvétnyilvánítások özönét, amelyek közlésre érkeztek és állandóan érkeznek mind a szocializmus táborának országaiból, mind pedig a tőkés államokból is. A testvérországokban az emberek milliói fejezik ki mélységes szeretetüket Zápotocký elvtárs és köztársaságunk iránt s nagykövetségeink gyászcsarnokait virággal halmozzák el. A békeszerető világ velünk gyászol, az egész világ kommunistái fájlalják a szocialista világ élharcosának elvesztését, az egész világ kommunistáinak szíve velünk dobog. A hozzánk fűződő meleg és szoros kapcsolatok legtöbb bizonyítéka a Szovjetunióból érkezik hozzánk, ahol Zápotocký elvtárs mélységes tiszteletnek örvendett, mint a szovjet nép nagy barátja. Hisz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta az volt. Hisz utolsó sorai, amelyeket a Rudé právóba írt, e népet illették, az első szocialista forradalom megvalósítóit. Mélységes részvétet érez az egész világ, a haladó és szocialista erők, amelyek velünk éreznek és élik át Zápotocký elvtárs távozását. Hisz Zápotocký elvtárs a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom nagy és elismert alakja volt. Már a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól kezdve, mint a Kommunista Internacionálé ülésének részvevője és később mint a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom vezére tevékenyen részt vett a proletár nemzetköziség elveinek gyakorlati megvalósításában. Ez a részvét az országunk iránti testvéri és meleg kapcsolat, kommunista pártunk, népünk harcaihoz, alkotó munkájához, sikereihez való testvéri kapcsolat bizonyítéka. Barátainknak e százmillióival együtt búcsúzunk holnap Zápotocký elvtárstól utolsó útján. Fővárosunk lakossága s velük együtt az emberek milliói rádiókészülékeiknél holnap utolsó útjára kisérik a nagy és szeretett államférfit, aki a népből származott és mindig hű maradt a néphez, aki nem ismert más célt, mint a marxizmus-leninizmus eszméinek szolgálatát és gyakorlati megvalósítását. Zápotocký elvtárs koporsója mögött haladnak a kommunisták sorai, a Nemzeti Front többi pártjainak tagjai és a pártonkívüliek. Mi, párttagok megadjuk az utolsó tiszteletet a párt egyik alapítójának és megteremtőjének, azon párt alapítójának, amely bennünket nevelt. Szeretett elvtársunknak adjuk meg az utolsó tiszteletet, aki a pártot és népet szolgálta mindenütt, ahová a párt állította őt s mindenütt ott, ahol szükséges volt, hogy maga álljon oda. így éljük át e gyászos napokat, mint kommunisták. És a gyász nem gyengít meg bennüket, a legnagyobb fájdalom sem töri meg erőnket. Az élet csapásai még jobban mozgósítanak bennünket, szeretteink halála még jobban megszilárdítja azt a törekvésünket, hogy tovább haladjunk előre azoknak dicső emléke és hagyatéka szerint, akik eltávoztak tőlünk. Gondoljunk csak óriási veszteségeinkre, s gondolatunk tovább hatalmasodott és erősödött. Emlékezzünk csak vissza, hány kiváló emberünk esett el a harcban. Helyükre mások léptek és velük mentünk új harcokba s velük értünk el új győzelmeket. Soraink minden veszteség után még jobban egybetömörültek, még jobban megacéiozódtak. A párt legyőzhetetlenségébe vetett ezen hitet oltotta belénk Antonín Zápotocký elvtárs is. Mint Gottwald elvtárs, ő is arra tanított bennünket, hogy szemünk fényeként őrizzük a párt egységét és tömörségét, naponta harcoljunk a határozatlanság, a paszszívitás, a megoldásra váró feladatokhoz való lagymatag viszony ellen. Ő is arra tanított bennünket, hogy figyelmet szenteljünk az élet egyszerű tényeínek, elfojtsuk az üres álmodozást, szívós, becsületes munkával közelítsük meg kitűzött céljainkat. Ö is pártfegyelemre, bátorságra, lelkesedésre tanított bennünket, amit nem nélkülöz hetnek' a szocialista és kommunista világ építői, ö is arra tanított bennünket és egész életével példát szolgáltatott arra, hogy a kommunistáknak mindennapi kötelességük lebontani a régit és utat törni az újnak, a szocialista célokhoz vezető új és merész utak szervezőinek kell lenniök. Kétségtelen, hogy a pártnak szüksége van olyan tulajdonságokkal ren delkező tagokra, mint amilyen Zápotocký elvtárs volt. Ezért, kommunista elvtársak, tegyetek meg mindent, hogy pártunkba mindig népünknek a szocializmus és a kommunizmus gondolatához hű fiai, munkásosztályunk legkiválóbb káderei lépjenek be. Hisz pártunkba a legjobb emberek valók. Ezért, kommunista elvtársak, párttagok, tanuljátok meg elsajátítani azt, amire Zápotocký elvtárs tanított benneteket; kommunista vaskövetkezetességét, forradalmi lendületét, mélységes megértését minden emberinek, tanuljatok meg mind nagyobb s nagyobb eréllyel harcolni a párt céljaiért, a nép érdekeiért, merítsetek a nép bölcsességéből és erejéből, a párt bölcsességéből és erejéből, mert ez a ti munkátok támasza és biztosítéka annak, amitől növekszik az ember és növekszik mozgalmunk ereje is. Ezt az alapvető igazságot teljes mértékben megerősítette Antonín Zápotocký elvtársnak gyönyörű, gazdag, proletár harcokban edzett élete. Életrajzának azon lapjaira és fejezeteibe, amelyek elmondják az egyszerű munkásfiú útját egészen az elnöki hivatalig, azok a szavak kívánkoznak, amelyekat évekkel ezelőtt a dolgozó nép által szintén annyira szeretett fiatál költő énekelt meg: Az ember halandó A munka él. Igaz szavak ezek és ezért örökké élni fog Zápotocký elvtárs műre. ANTONÍN ZÁPOTOCKÝ I J »Emléke örökké élni fog népünk szívében« Szeretett elnökünk távozása mélyen érintette az emberek gondolkodását , lettel adóznak elhunyt elnökünk, Anés szívét. A dolgozók hozzájuk közelálló ember halálát gyászolják, de az üzemekben és a földeken látható az elszántság is, hogy utolsó betűig teljesíteni akarják Zápotocký elvtárs nagy hagyatékát, aki mindig és mindenütt azt hangsúlyozta, szívünk mélyéből szeretnünk kell a köztársaságot, dolgoznunk kell népének boldog jövőjéért, minden erőnket latba kell vetnünk szocialista távlatainak eléréséért. És az ő jelszava: „Régi módon nem lehet élni" nagy hitvallás és hagyaték. Zápotocký elvtárs hányszor hangsúlyozta, hogy csak a munka hozza meg az ember szebb életét. MEGEMLÉKEZTEK Zápotocký elvtárs mérhetetlen érdemeiről a nagymegyeri GTÄ dolgozói is. Gyűlésükről táviratot küldtek a CSKP Központi Bizottságához, amelyben mély részvétüket nyilvánították szeretett elnökünk elvesztése felett. Egyúttal kifejezték elszánt akaratukat, úgy fognak dolgozni, hogy a legjobban teljesítsék hagyatékát. Bejelentették az egész évi terv teljesítését, vagyis hogy az év kezdete óta a járás egységes földművesszövetkezeteinek több mint 145 ezer hektárt műveltek meg. Kötelezik magukat, hogy az év végéig még több mint 17 ezer átlaghektárt szántanak fel. MÉLY GYÄSZ ülte meg a korompai völgy népét is, amelyet azelőtt az éhség völgyének neveztek. Hisz Zápotocký elvtárs és a párt többi harcosainak nevével összefügg mindaz, ami a korompai dolgozók életében a legdrágább. Üjra megindult a munka a gyárakban, amelyekben a tőkések leállították a termelést, dolgoznak a kibővített és korszerűsített fémkohók, villanyművek, új üzem épült fel, a MEZ a Februári Győzelem üzeme, amelyben állandó munkát találtak Korompa és környéke dolgozóinak ezrei. Amikor meghalt az új örömteli életnek egyik alkotója, Zápotocký elvtárs, az egész Korompa völgye gyászt öltött. A korompai kohászok táviratukban azt írják: „Továbbra is dolgozni fogunk a művön, amelyet Zápotocký elvtárs -hagyott ránk." SZÄMOS FALURÓL érkeznek táviratok, amelyekben az emberek azt írják, hogy ZáDotocký elvtárs hagyatéka mindenütt él, ahol az ember új világot teremt. Él falvainkon is, ahol szintén a siker, a dicsőséges jövő, a szocializmus müve születik. Erről tanúskodik a szövetkezetek hallatlan fellendülése Szlovákiában az utóbbi hónapok, hetek és napok folyamán. MÄR NEGYEDIK NAPJA szomorúan lengenek az ősrégi Nyitra felett a félárbocra eresztett állami lobogók és fekete zászlók. Az egész kerület mély gyászt öltött. A kerületi városba a koszorút helyezzenek az SZLKP kerületi bizottságán és a Kerületi Nemzeti Bizottságon emelt gyászkatafalkra. A részvétnyilvánítási napokon növekszik az aláírások, az érzékeny búcsúszavak és fogadalmak száma. Munkások, parasztok, különféle foglalkozású emberek, szlovákok és magyarok ígérik eltökéltségüket, hogy tovább fognak dolgozni a szocializmus felépítésén. Számos üzem és szövetkezet dolgozói gyászüléseiken elhatározták, hogy vasárnap, november 17-én rendkívüli műszakokat — hűségműszakokat — dolgoznak le. A tlmači Sz. M. Kirov Üzemben, a komáromi Steiner Gábor Hajógyárban, az érsekújvári Elektrosvitben és további gyárakban valamennyi dolgozó részt vesz a hűségműszakban. AZ ŐSRÉGI BANSKÁ BYSTRICA gyászba borult. Fekete gyászlobogók borítják a Szlovák Nemzeti Felkelés történelmi terét is, ahol a gyászkatafalk emelkedik. Zápotocký elvtárs nagy gyászkeretes arcképe mellett görögtűz ég. A katafalknál hadseregünk tagjaiból, a munkásőrségből és partizánokból álló díszőrség áll. A felkelés városának lakosai kegyetonin Zápotocký elvtárs emlékének. A Smrečina, a Slovenka és Iskra dolgozói, az építőipari munkások és a Nemzeti Front szervezeteinek képviselői mély, gyászban hálakoszorúkat helyeznek a katafalkra. Délután folyamán kegyelettel adóztak az elhúnyt emlékének a szovjet hadsereg küldöttségének tagjai is, akik megkoszorúzták a katafalkot. A BRATISLAVAI Hviezdoslav téren levő gyászemelvényhez a lakosok ezrei érkeznek, hogy kegyelettel adózzanak Antonín Zápotocký köztársasági elnök emlékének. Küldöttségek érkeznek az üzemekből, hivatalokból és intézményekből, egyének, családok, friss krizantémcsokrokat hozó gyermekek csendes megindultságban állnak pár pillanatig. „A mű, amelyet épített, örökké élni fog" — olvasható a koszorú szalagján, amelyet a Pezinoki Egységes Földművesszövetkezet küldöttsége helyezett el. A koszorútengerhez újabb koszorúk tevődnek a Magasépítkezési Vállalattól, a ČSAD-tól, a Beruházási Bank körzeti intézetéből és kerületi fiókjától, GTÄ-tól, a Cedoktól és számos más vállalatoktól. Röviddel tíz óra után Antonín Zápotocký köztársasági elnök emlékezetének kegyelettel hódol a CsehszlovákSzovjet Baráti Szövetség szlovákiai bizottságának kilenctagú küldöttsége Andrej Marcina vezető titkár vezetésével. A küldöttség tagjai között van Ivan Anatoljevics Pereszadenko, a Külfölddel valő Kultúráiig Kapcsolatok Társasága szovjet küldöttségének vezetője is. Orvosi zárójelentés Antonín Zápotocký elvtárs köztársasági elnök betegségéről Bonctani-kórtani vizsgálattal a következő orvosi lelet nyert megállapítást: A szívkoszorúerek elmeszesedése, mely szemmel látható elszűkülésükhöz, s helyenként teljes eldugulásukhoz vezetett. Ezen elváltozások következtében a szívizomzat kevés vért kapott. A szív bal pitvarának hátsó falán infarkt utáni régi heg nyomait, a bal pitvar izomzatában -pedig számos régebbi és teljesen friss infarkt-gócpontokat észleltünk. Ezek a friss gócpontok okozták a megrongálódott szív dolgozók küldöttségei érkeznek, hogy ' működésének hirtelen kihagyását. A kórtani-bonctani lelet teljesen megfelel a klinikai diagnózisnak. A szívizom-elváltozások, szívizomelfajulás jellege és terjedelme oly nagy méretű volt, hogy a gondos orvosi kezelés ellenére sem lehetett megakadályozni a halál bekövetkezését. Dr. Rudolf Vanéček, egyetemi magántanár, Dr. František Závodný, az Állami Szanatórium igazgatója, Dr. František Herles, egyetemi fcan^-, Dr. Vratislav Jonáš, egyetemi tenár, Dr. Jindrich Karpíšek. wépÜMk qy^s-zoljn mziqy fiÄr • ^ . • • -. flHKl? v:; í . ; ť ^Éflt A nemzeti gyász napjain a bratislavai dolgozók kegyelettel adóznak az elhunyt Antonín Zápotocký köztársasági elnök emlékének a bratislavai Nemzeti Színház előtt felállított katafalknál. J. Teslík (ČTK) felv.