Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-02 / 304. szám, szombat

KIVÁLÓ t rrnéseredmények A Dunaszerdahelyi Állami Gaz­daságban az őszi vetést agrotech­nikai határidőben végezték el. El­vetettek 800 hektár őszi búzát, 45 hektár repcét, 90 hektár ro­zsot, 230 hektár őszi árpát, 261 hektár őszi keveréket. A gazdaságban elért eredmé­nyek — a növénytermelésben és az álattenyésztésben — nagy vo­nalakban a következők: A cukorrépa termelési terve egy hektárra 226 mázsát irányzott elő, a 377 hektárra 84.102 mázsa cukorrépát terveztünk. Már több mint 1300 vagonnal beszállítottunk. A cukorrépa hektárhozama 343 má­zsa. Ügy számítjuk, s a feltéte­lek azt mutatják, hogy a hektár­hozam legalább 20 százalékkal lesz nagyobb a tervezettnél. Egyes gazdaságokban; mint például a várkonyin, ahol jól megszervezték a munkát és a gépeket jól kihasz­nálták, elérték a 435 mázsás hek­tárhozamot, is, sőt a nagysóin 520 mázsa lett a hektárhozam, a vá­sárúti részlegen pedig 387 mázsa. A takarmányrépa hektárhoza­mának a terve 350 mázsa volt. A malomhelyi gazdaságban 450, a várkonyiban pedig 600 mázsás hektárhozamot értek el. A burgonya terve 120 mázsa volt, a malomhelyi részlegen azonban 250 mázsás hektárhoza­mot értek el. A marhahúsbeadást már 103 százalékra teljesítették s a Nagy Októberi Szoci-lista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére még 300 mázsát adnak be terven felül. A sertéshúsbeadást is 100 százalékra teljesítették. A kukoricát még nem takarítot­ták be. Az egy hektárra eső terv 27 és fél mázsa, de a kilátás jó­val nagyobb, 30 mázsa is lesz hek-> táronkint, szemes állapotban. A malomhelyi részlegen teljesí­tették a tejbeadást is és terven felül a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére 50 000 litert adnak be. TÖTH ISTVÁN, Dunaszerdahely. A BUSSAI EFSZ a Nagy Október tiszteletére terven felül 40 mázsa sertéshúst. 30 mázsa marhahúst ad be. Budai József, Bussa. Ä SZOVJET MEZŐGAZDASÁG 40 ÉVES ÚTJÄ Messze, nagyon messze van már az az idő, amikor az orosz parasztnak az éhség volt az örök útitársa, s amikor a cári Orosz­ország urai ezernyi módon nyúz­ták a muzsikot. Csupán a XX. század elején 48 parasztlázadás lobbant fel a gyűlölt nagybirto­kosok ellen, hogy az 1905—1907 közötti időben az egész biroda­lomban még elkeseredettebben lángoljon fel a harc. Ekkor az orosz parasztság már a munkás­osztállyal együtt vívta elszánt harcát a kizsákmányoló osztályok ellen. A végső győzelemig azon­ban még hosszú és keserves volt az út. qos tervet dolgozott ki, hogyan tér­jenek át az elaprózott gazdaságok a szocialista nagyüzemi termelésre. A lenini terv egy évtized alatt csaknem teljes egészében megvaló­sult. Míg 1918-ban 6,1 százalék volt a kollektív gazdaságok száma, 1933­ban már 65 százalékban közös gaz­dálkodás folyt a Szovjetunió terüle­tén. 1940-ben pedig már 96,9 szá­zalékban lett elvégezve a szövetke­zetesítés. A.KÖZÖS AKARAT EREJE Hogy még jobban lássuk, mire ké­pes a közös akarat, vessünk rövid pil­lantást arra, milyen nagy károkat szenvedett a szovjet népgazdaság a fasiszta támadás következtében. A fasiszták 98 000 kolhozt, 2890 igép­állomást és 1876 szovhozt pusztítottak el s a megszállott területen a szarvas­marhaállomány 23,6 millióról 3,6 millió­ra csökkent. Óriási veszteségek voltak a sertés-, juh- és a kecskeállomány­A Szovjetunió Kommunista Pártja a szovjet mezőgazdaság elé azt a célt tűzte ki, hogy néhány év alatt a mezőgazdasági termelésben meg­előzze az Amerikai Egyesült Álla­mokat. Ez annyit jelent, hogy nem­csak gabonában, de főképpen a tej-, hús- és a vajtermelésben is meg kell előznie az USÁ-t. Fentiekből világosan látni, milyen nagy feladatok megoldására képe; a szovjet mezőgazdaság. Igaz, hoqv nem A felemelkedés útját a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom nyitotta meg az orosz parasztság szá­mára. A fiatal szovjet hatalom nyomo­rúságos örökséget vett át a cárizmus­tól, hiszen az őszi búza átlagos hektár­hozama 8,7 mázsa, a tavaszi búzáé 6,2 mázsa, a rozsé 7,4 mázsa volt. A falvak lakossága 1917-ben a kö­vetkezőképpen oszlott meg: 65 szá­zalék szegényparaszt, 20 százalék középparaszt és 15 százalék kulák. Az Októberi Forradalom előestéjén a parasztgazdaságok 30 százaléka nem rendelkezett lóval, 24 százalékának nem volt tehene és nagy részének vetőmag­ja sem. Az orosz parasztság elszegényedését a kíméletlen adók, haszonbérek okoz­ták. Amíg a 10,5 millió európai orosz parasztgazdaság 75 millió gyeszjatyin föld után az adók 94 százalékát fizette, addig a 30 000 földbirtokos 70 millió gyeszjatyin után csak 6 százalék adót fizetett. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom felszabadította a parasztságot az elnyomás alól s a Szovjetek II. kongresszusa dekrétumával államosí­totta a földet, amelynek nagy részét díjtalanul bocsátotta a parasztság ren­delkezésére. Az orosz parasztsáq így mintegy 150 millió gyeszjatyin földhöz jutott. A mezőgazdasági terület fenn­maradó részén pedig szovhozok, állami gazdaságok létesültek. MEGVALÓSUL A LENINI TERV Hamarosan világossá vált, hogy az elaprózott parasztgazdaságok nem ké­pesek annyi mezőgazdasági terméket termelni, hogy ellássák a rohamosan fejlődő ipart nyersanyaggal és kielé­gítsék a dolgozók igényeit. Lenin vilá­• — V . Egyre töob mezőgazdasági gépet, traktort kap a szovjet mezőgazdaság. Új traktorok dübörögnek a rendeltetési helyük felé. A nagyüzemi mezőgazdasági terme­lést döntő mértékben Segítette a gé­pesítés állandó növekedése. Míg 1928­ban 28 000 traktor dolgozott a szovjet mezőgazdaságban, 1940-ben már 513 ezer tralftorral rendelkeztek a kolho­zok és a szovhozok. Természetesen a roppant gépi segítség kihatással volt a vetésterületek növekedésére is. A bevetett terület 1928-ban 113 millió hektár volt, s 1940-ben már 150,4 mil­lió hektárra nőtt ez a terület. Ugyan­csak rohamosan fejlődött az állatte­nyésztés is. ÉRDEMES JÓL DOLGOZNI Járásunkban fejlett a szőlőtermelés. Királyhel. mecen kívül Perbenyík, Kisgéres, Bodrogszentes és Véke község szőlői valósággal körülölelik a Királyhegyet. Olyan bor terem itt, hogy párját ritkítja. Nem beszélve orrol, hogy járásunk­ban fekszenek N agykö­vesd, Kiskövesd, Bod­rogszerdahely, Szomo­tor, Vécs, Borsi, Kis­bári, Nagybári, C samo­ho és Oros községek, amelyek szintén jó bo­raikról híresek. A Ki­rályhegy szőlőterületé­ből 38 hektár az álla­mi gazdaságé, 5 hektár a szövetkezeté, míg a fennmaradó 38 hektár a szövetkezeti tagoké és a magángazdálko­dóké. A iárási nemzeti bi­zottság mezőgazdasá­gi osztályán már jó két héttel ezelőtt alkalmasnak látták az időt a szüretelésre. Szorgos kezű asszonyok és lányok szaporán nyesték a szebbnél szebb fürtöket, míg a férfiak a megrakott puttonyokat hordták, hogy minél előbb kipré­seljék onnan a jobbnál jobb mustot. A királyhelmeci szö­vetkezet tagjai is hoz­záláttak a munkálatok­hoz s a szüretet már be is fejezték. A szö­vetkezet szőlőterülete meglehetősen el volt hanyagolva. Dakó Gé­za, a szövetkezet elnö­ke elmondta, hogy az előző években keveset törődtek a szőlőműve­léssel. De az utóbbi időben változás történt, s a szőlő kezelésével 12 tagú munkacsoportot bíztak meg, mely Bod­nár Bertalan szövetke­zete szakszerű irányí­tásával az elmúlt nyá­ron teljesen rendbehoz­ta a szőlőt. E csoport­nak köszönhetjük a jó terméseredményt — mondja a szövetkezet elnöke. Valóban nekik kö­szönhető, hogy a szö­vetkezet a terv szerint 89 hektoliter, helyett 159 hektoliter mustot szűrt hektáronként. És az államnak is beadtak 50 mázsa szőlőt. A munkáscsoport dol­gozói közül különösen a 60 éves Balogh Fe­renc bácsi végezte nagy szorgalommal munká­ját. A szőlőművelési csoport dolgozói között a munkaegységeken fe­lül 15—20 hektoliter bort is kiosztottak pré­mium címén. Zelenák István, Perbenyík FEJLŐDNEK AZ EFSZ-EK a rimaszombati iárásban A rimaszombati járás kommunistái összefogva a pártonkívüliekkel ez idén is szép sikereket értek el a szö­vetkezetek fejlesztésében. 11 szövet­kezet alakult, s október 20-ig össze­sen 1011 kis- és középparaszt lépett be az új és a már meglerő szövet­kezetbe. Az új tagokkal 8273 hektár fó'dciol gyarapodott a szövetkezetek földj*. Peterfalán, Détéren, Gesztetén. J<?sztén. Darnyán is szövetkezet ala­kult. A munka szépen halad. Jó az összetartás. Ennek is köszönhető, hogy az őszi munkálatokat, a vetést már csaknem befejezték. Igénybevet­ték a fogatokat is. Fontos feladat most, megjavítani, az istállókat, hogy minél előbb össz­pontosíthassák, a szarvasmarhákat, A dobóciak nem így tettek, s még ma is több a marhájuk a háztáji qazdálkodásban, mint ahogy azt az alapszabályzat megengedi. Ez is oka. hogy a szövetkezet 40 000 korona rá­fizetéssel dolgozik. Pedig a dobóciak nagyon dolgosak, elsők voltak a já­rásban a tavaszi és a nyári mun­kákban. Szabó István, Rimaszombat. Détér-Péterfalva Nagy Zoltán, a Détéri Helyi Nem­zeti Bizottság titkára és Tóth Lajos, a Pétirfalvai Helyi Nemzeti Bizott­ság titkára versenyt indítanak a két falu szövetkezetének s a két falunak fejlődéséért. A verseny október 29-én kezdő­dött. Tárgyaként az őszi munkálatok határidő előtti elvégzését, a sílózást, az illetékek bpszedését és a legelő­tisztítást jelölték meg. Bálint Lajos tanító, Lesz takarmány bőven A bélyi határban a tagság a földe­ken szorgoskodott. Cserba Lajos szö­vetkezeti elnök vezetésével Csető Jó­zsef meg Biaczkó István csoportve­zetőkkel az élen a kukoricaszárat vágták és rakták az autóra, traktor­ra, majd onnan a silógödörbe. Két üzemből is segítették őket. A csernői vasutasok 15-tagú brigádja egy te­herautóval és három traktorral sie­tett a szövetkezet segítségére. E cso­port megszervezője és irányítója Tég­lás István vasúti raktárnok. A másik brigád — heten voltak — a király­helmeci traktorállomás dolgozóiból toborzódott. Karakó igazgató vezeté­sével a cukorrépafejek eltakarítása után azon nyomban nekiálltak gépeik­kel, hogy a talajt előkészítsék a vetés alá. E csoportok dolgozói kivétel nél­kül derekasan megállták helyüket. Egy nap alatt húsz hektárról a répa­fejet és 15 hektárról a kukoricaszárat takarították be és silózták le. Nem beszélve arról, hogy húsz hektárt vetés alá is előkészítettek. A szövet­kezet elnöke elmondta még, hogy van elegendő takarmányuk, 110—120 százalékra biztosították, ami a szö­vetkezet fennállása óta először for­dult e'.ő. Z. >. ban. Ugyancsak 7 millió lóval lett ke­vesebb. Néhány sorban közel sem lehet fel­sorolni azokat a roppant veszteségeket, amelyeket csupán a szovjet mezőgaz­daság Szenvedett. Mégis azt látjuk, hogy 1950-ben már 23,6 millió ha rozsot vetettek az 1940. évi 23,1 millió hek­tárral szemben és a többi gabonafé­lékben is megközelítőleg elérték a há­ború előtti vetésterületek nagyságát. A gabonatermelés így 1950-ben 9,8 millió tonnával volt nagyobb, mint 1940-ben. A szarvasmarhaállomány az 1941. évi 54,5 millióról 1950-ben' 58,1 millióra emelkedett. De emelkedett a kolhozok pénzjövedelme is. Míg 1940-ben a kolhozok jövedel­me 27,7 milliárd rubelt tett ki, 1950-ban 34,2 és 1955-ben 76,6 mil­liárdra emelkedett. A kolhozok oszt­hatatlan alapja 1940-ben 27 mil­liárd rubelt képviselt, míg 1955­ben már 87,6 milliárd rubelre nőtt ez az összeg. , Hogy mire képes a szovjet mezőgaz­daság, azt bizonyítja az a tény is, hogy 1953 óta a Szovjetunió búzatermelése megkétszereződött. 1903-ban 1,9 mil­liárd pud (1 pud = 16,35 kg) áru gabona volt a termés, 1956-ban már 3,3 mil­liárd púdra emelkedett a termelt búza­mennyiség. MEGELŐZIK AZ USÁ-T. A Szovjetunió a szúzföldek megmű­velésével óriási gabonatartalékokra tett szert. A töretlen földek megműve­lése már több mint 30 millió hektárra terjedt ki. Tavaly 11 millió hektár te­rületről annyi gabonát takarítottak be, hogy ezzel a Szovjetunió a világ első gabonatermő állama lett. A hektárho­zamokban is eléri a legfejlettebb gabo­natermő országok hektárhozamainak szintjét. lesz könnyű feladat aránylaq rövid idő alatt olyan nagymértékben előretörni, de a szovjet mezőgazdaságnak meg­vannak a sikerhez az előfeltételei és reális lehetőségei. Láthattuk, hogy alig tíz év alatt nemcsak behozta a háború okozta óriási veszteségeket, de messzi­re elój-e is jutott a mezőgazdasági ter­melés növelésében. Ez szemléltetően bizonyítja a szocialista nagyüzemi ter­melés fölényét a mezőgazdaságban a kapitalista termeléssel szemben. Ha­talmas erő sűrűsödik össze a közös akaratban. Sokra képes az olyan me­zőgazdaság, amelyet olyan fejlett ipar támogat, mint a Szovjetunió ipara és olyan erő vezet, mint a párt. Az eddigi eredmények azt mutat­ják, hogy a Szovjetunió a vajterme­lésben már az idén megelőzi az USÁ-t, s a tejtermelésben sem vá­rat soká magára. Reális számítás szerint két év alatt ez is megtör­ténik. A hústermelésben az átlagos súly­gyarapodás, az állatállomány növelése, a takarmányalap kibővítése játszik majd döntő szerepet. Az utóbbi időben pl. a kukorica vetésterületét a hétsze­resére növelték a Szovjetunióban. Egy­re nagyobb gondot fordítanak a rétek és a legelők qondozására. Egyszóval a szovjet mezőgazdaság dolgozói máris mindent megtesznek azért, hogy a bé­kés versenyben, a mezőgazdasági ter­melésben megelőzzék az Amerikai Egyesült Államokat. * * * lVIsgyvenéves a szovjet mezőgaz­1 * daság. Negyven év alatt sok aka­dályt kellett eltávolítani a fejlődés út­jából, de a párt bölcsessége és a szov­jet emberek akarata mégis mérföldes léptekkel vitte és viszi most is előre a szovjet mezőgazdaságot a nagyobb bőség elérése felé. Ezért a szovjet me­zőgazdaság élő példaként áll a világ előtt. MIKLYA JÁNOS A párkányi járás EFS7-einek felajánlása 23 millió korona értékű kötelezettségvállalás a Nagy Október tiszte'etére A párkányi járás. EFSZ-einek foga­tosai és szállítóeszközei az utolsó má­zsa cukorrépát hordják az átvevőhe­lyekre. A traktorállomás erőgépei pe­dig az utolsó barázdák felszántását szorgalmazzák, hogy maradéktalanul teljesítsék a Nagy Október évforduló­ja tiszteletére vállalt felajánlásaikat. A szövetkezetek ezenkívül a nö­vénytermelésben és az állattenyész­tésben merész -kötelezettségvállalá­sokkal készülnek e nagy nap megün­neplésére. Bátorkeszin csaknem há­rommillió korona értékű gabonát és állati tennéket termelnek terven fe­lül. Muzslán úgyszintén több mázsa termény és hús kiterm»lésére vállal­koztak a szövetkezet tagjai, hogy a felárakért eladott termékek árával lényegesen emeljék munkaegységeik értékét. Búcson több, mint másfélmil­lió értékű gabonát, tejet, tojást és húst tedmelnek terven felül. Hasonló szép vállalások születtek Dunamocson, a szőgyéni EFSZ-ben, Köbölkúton, Gyiván, sőt a járás egyik legfiatalabb szövetkezetében is, Kis­gyarmaton félmillió korona értékű mezőgazdasági termény termelését irányozták' elő terven felül. A járás szövetkezetei által tett felajánlások értéke meghaladja a 25 millió koro­nát, ami több ezer mázsa húst, tejet és egyéb fontos terméket jelent köz­ellátásunk számára. —th— ÜJ SZÔ 6 ti 1957. november 2.

Next

/
Thumbnails
Contents