Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-02 / 304. szám, szombat

KIVÁLÓ t rrnéseredmények A Dunaszerdahelyi Állami Gazdaságban az őszi vetést agrotechnikai határidőben végezték el. Elvetettek 800 hektár őszi búzát, 45 hektár repcét, 90 hektár rozsot, 230 hektár őszi árpát, 261 hektár őszi keveréket. A gazdaságban elért eredmények — a növénytermelésben és az álattenyésztésben — nagy vonalakban a következők: A cukorrépa termelési terve egy hektárra 226 mázsát irányzott elő, a 377 hektárra 84.102 mázsa cukorrépát terveztünk. Már több mint 1300 vagonnal beszállítottunk. A cukorrépa hektárhozama 343 mázsa. Ügy számítjuk, s a feltételek azt mutatják, hogy a hektárhozam legalább 20 százalékkal lesz nagyobb a tervezettnél. Egyes gazdaságokban; mint például a várkonyin, ahol jól megszervezték a munkát és a gépeket jól kihasználták, elérték a 435 mázsás hektárhozamot, is, sőt a nagysóin 520 mázsa lett a hektárhozam, a vásárúti részlegen pedig 387 mázsa. A takarmányrépa hektárhozamának a terve 350 mázsa volt. A malomhelyi gazdaságban 450, a várkonyiban pedig 600 mázsás hektárhozamot értek el. A burgonya terve 120 mázsa volt, a malomhelyi részlegen azonban 250 mázsás hektárhozamot értek el. A marhahúsbeadást már 103 százalékra teljesítették s a Nagy Októberi Szoci-lista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére még 300 mázsát adnak be terven felül. A sertéshúsbeadást is 100 százalékra teljesítették. A kukoricát még nem takarították be. Az egy hektárra eső terv 27 és fél mázsa, de a kilátás jóval nagyobb, 30 mázsa is lesz hek-> táronkint, szemes állapotban. A malomhelyi részlegen teljesítették a tejbeadást is és terven felül a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére 50 000 litert adnak be. TÖTH ISTVÁN, Dunaszerdahely. A BUSSAI EFSZ a Nagy Október tiszteletére terven felül 40 mázsa sertéshúst. 30 mázsa marhahúst ad be. Budai József, Bussa. Ä SZOVJET MEZŐGAZDASÁG 40 ÉVES ÚTJÄ Messze, nagyon messze van már az az idő, amikor az orosz parasztnak az éhség volt az örök útitársa, s amikor a cári Oroszország urai ezernyi módon nyúzták a muzsikot. Csupán a XX. század elején 48 parasztlázadás lobbant fel a gyűlölt nagybirtokosok ellen, hogy az 1905—1907 közötti időben az egész birodalomban még elkeseredettebben lángoljon fel a harc. Ekkor az orosz parasztság már a munkásosztállyal együtt vívta elszánt harcát a kizsákmányoló osztályok ellen. A végső győzelemig azonban még hosszú és keserves volt az út. qos tervet dolgozott ki, hogyan térjenek át az elaprózott gazdaságok a szocialista nagyüzemi termelésre. A lenini terv egy évtized alatt csaknem teljes egészében megvalósult. Míg 1918-ban 6,1 százalék volt a kollektív gazdaságok száma, 1933ban már 65 százalékban közös gazdálkodás folyt a Szovjetunió területén. 1940-ben pedig már 96,9 százalékban lett elvégezve a szövetkezetesítés. A.KÖZÖS AKARAT EREJE Hogy még jobban lássuk, mire képes a közös akarat, vessünk rövid pillantást arra, milyen nagy károkat szenvedett a szovjet népgazdaság a fasiszta támadás következtében. A fasiszták 98 000 kolhozt, 2890 igépállomást és 1876 szovhozt pusztítottak el s a megszállott területen a szarvasmarhaállomány 23,6 millióról 3,6 millióra csökkent. Óriási veszteségek voltak a sertés-, juh- és a kecskeállományA Szovjetunió Kommunista Pártja a szovjet mezőgazdaság elé azt a célt tűzte ki, hogy néhány év alatt a mezőgazdasági termelésben megelőzze az Amerikai Egyesült Államokat. Ez annyit jelent, hogy nemcsak gabonában, de főképpen a tej-, hús- és a vajtermelésben is meg kell előznie az USÁ-t. Fentiekből világosan látni, milyen nagy feladatok megoldására képe; a szovjet mezőgazdaság. Igaz, hoqv nem A felemelkedés útját a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitotta meg az orosz parasztság számára. A fiatal szovjet hatalom nyomorúságos örökséget vett át a cárizmustól, hiszen az őszi búza átlagos hektárhozama 8,7 mázsa, a tavaszi búzáé 6,2 mázsa, a rozsé 7,4 mázsa volt. A falvak lakossága 1917-ben a következőképpen oszlott meg: 65 százalék szegényparaszt, 20 százalék középparaszt és 15 százalék kulák. Az Októberi Forradalom előestéjén a parasztgazdaságok 30 százaléka nem rendelkezett lóval, 24 százalékának nem volt tehene és nagy részének vetőmagja sem. Az orosz parasztság elszegényedését a kíméletlen adók, haszonbérek okozták. Amíg a 10,5 millió európai orosz parasztgazdaság 75 millió gyeszjatyin föld után az adók 94 százalékát fizette, addig a 30 000 földbirtokos 70 millió gyeszjatyin után csak 6 százalék adót fizetett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom felszabadította a parasztságot az elnyomás alól s a Szovjetek II. kongresszusa dekrétumával államosította a földet, amelynek nagy részét díjtalanul bocsátotta a parasztság rendelkezésére. Az orosz parasztsáq így mintegy 150 millió gyeszjatyin földhöz jutott. A mezőgazdasági terület fennmaradó részén pedig szovhozok, állami gazdaságok létesültek. MEGVALÓSUL A LENINI TERV Hamarosan világossá vált, hogy az elaprózott parasztgazdaságok nem képesek annyi mezőgazdasági terméket termelni, hogy ellássák a rohamosan fejlődő ipart nyersanyaggal és kielégítsék a dolgozók igényeit. Lenin vilá• — V . Egyre töob mezőgazdasági gépet, traktort kap a szovjet mezőgazdaság. Új traktorok dübörögnek a rendeltetési helyük felé. A nagyüzemi mezőgazdasági termelést döntő mértékben Segítette a gépesítés állandó növekedése. Míg 1928ban 28 000 traktor dolgozott a szovjet mezőgazdaságban, 1940-ben már 513 ezer tralftorral rendelkeztek a kolhozok és a szovhozok. Természetesen a roppant gépi segítség kihatással volt a vetésterületek növekedésére is. A bevetett terület 1928-ban 113 millió hektár volt, s 1940-ben már 150,4 millió hektárra nőtt ez a terület. Ugyancsak rohamosan fejlődött az állattenyésztés is. ÉRDEMES JÓL DOLGOZNI Járásunkban fejlett a szőlőtermelés. Királyhel. mecen kívül Perbenyík, Kisgéres, Bodrogszentes és Véke község szőlői valósággal körülölelik a Királyhegyet. Olyan bor terem itt, hogy párját ritkítja. Nem beszélve orrol, hogy járásunkban fekszenek N agykövesd, Kiskövesd, Bodrogszerdahely, Szomotor, Vécs, Borsi, Kisbári, Nagybári, C samoho és Oros községek, amelyek szintén jó boraikról híresek. A Királyhegy szőlőterületéből 38 hektár az állami gazdaságé, 5 hektár a szövetkezeté, míg a fennmaradó 38 hektár a szövetkezeti tagoké és a magángazdálkodóké. A iárási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályán már jó két héttel ezelőtt alkalmasnak látták az időt a szüretelésre. Szorgos kezű asszonyok és lányok szaporán nyesték a szebbnél szebb fürtöket, míg a férfiak a megrakott puttonyokat hordták, hogy minél előbb kipréseljék onnan a jobbnál jobb mustot. A királyhelmeci szövetkezet tagjai is hozzáláttak a munkálatokhoz s a szüretet már be is fejezték. A szövetkezet szőlőterülete meglehetősen el volt hanyagolva. Dakó Géza, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy az előző években keveset törődtek a szőlőműveléssel. De az utóbbi időben változás történt, s a szőlő kezelésével 12 tagú munkacsoportot bíztak meg, mely Bodnár Bertalan szövetkezete szakszerű irányításával az elmúlt nyáron teljesen rendbehozta a szőlőt. E csoportnak köszönhetjük a jó terméseredményt — mondja a szövetkezet elnöke. Valóban nekik köszönhető, hogy a szövetkezet a terv szerint 89 hektoliter, helyett 159 hektoliter mustot szűrt hektáronként. És az államnak is beadtak 50 mázsa szőlőt. A munkáscsoport dolgozói közül különösen a 60 éves Balogh Ferenc bácsi végezte nagy szorgalommal munkáját. A szőlőművelési csoport dolgozói között a munkaegységeken felül 15—20 hektoliter bort is kiosztottak prémium címén. Zelenák István, Perbenyík FEJLŐDNEK AZ EFSZ-EK a rimaszombati iárásban A rimaszombati járás kommunistái összefogva a pártonkívüliekkel ez idén is szép sikereket értek el a szövetkezetek fejlesztésében. 11 szövetkezet alakult, s október 20-ig összesen 1011 kis- és középparaszt lépett be az új és a már meglerő szövetkezetbe. Az új tagokkal 8273 hektár fó'dciol gyarapodott a szövetkezetek földj*. Peterfalán, Détéren, Gesztetén. J<?sztén. Darnyán is szövetkezet alakult. A munka szépen halad. Jó az összetartás. Ennek is köszönhető, hogy az őszi munkálatokat, a vetést már csaknem befejezték. Igénybevették a fogatokat is. Fontos feladat most, megjavítani, az istállókat, hogy minél előbb összpontosíthassák, a szarvasmarhákat, A dobóciak nem így tettek, s még ma is több a marhájuk a háztáji qazdálkodásban, mint ahogy azt az alapszabályzat megengedi. Ez is oka. hogy a szövetkezet 40 000 korona ráfizetéssel dolgozik. Pedig a dobóciak nagyon dolgosak, elsők voltak a járásban a tavaszi és a nyári munkákban. Szabó István, Rimaszombat. Détér-Péterfalva Nagy Zoltán, a Détéri Helyi Nemzeti Bizottság titkára és Tóth Lajos, a Pétirfalvai Helyi Nemzeti Bizottság titkára versenyt indítanak a két falu szövetkezetének s a két falunak fejlődéséért. A verseny október 29-én kezdődött. Tárgyaként az őszi munkálatok határidő előtti elvégzését, a sílózást, az illetékek bpszedését és a legelőtisztítást jelölték meg. Bálint Lajos tanító, Lesz takarmány bőven A bélyi határban a tagság a földeken szorgoskodott. Cserba Lajos szövetkezeti elnök vezetésével Csető József meg Biaczkó István csoportvezetőkkel az élen a kukoricaszárat vágták és rakták az autóra, traktorra, majd onnan a silógödörbe. Két üzemből is segítették őket. A csernői vasutasok 15-tagú brigádja egy teherautóval és három traktorral sietett a szövetkezet segítségére. E csoport megszervezője és irányítója Téglás István vasúti raktárnok. A másik brigád — heten voltak — a királyhelmeci traktorállomás dolgozóiból toborzódott. Karakó igazgató vezetésével a cukorrépafejek eltakarítása után azon nyomban nekiálltak gépeikkel, hogy a talajt előkészítsék a vetés alá. E csoportok dolgozói kivétel nélkül derekasan megállták helyüket. Egy nap alatt húsz hektárról a répafejet és 15 hektárról a kukoricaszárat takarították be és silózták le. Nem beszélve arról, hogy húsz hektárt vetés alá is előkészítettek. A szövetkezet elnöke elmondta még, hogy van elegendő takarmányuk, 110—120 százalékra biztosították, ami a szövetkezet fennállása óta először fordult e'.ő. Z. >. ban. Ugyancsak 7 millió lóval lett kevesebb. Néhány sorban közel sem lehet felsorolni azokat a roppant veszteségeket, amelyeket csupán a szovjet mezőgazdaság Szenvedett. Mégis azt látjuk, hogy 1950-ben már 23,6 millió ha rozsot vetettek az 1940. évi 23,1 millió hektárral szemben és a többi gabonafélékben is megközelítőleg elérték a háború előtti vetésterületek nagyságát. A gabonatermelés így 1950-ben 9,8 millió tonnával volt nagyobb, mint 1940-ben. A szarvasmarhaállomány az 1941. évi 54,5 millióról 1950-ben' 58,1 millióra emelkedett. De emelkedett a kolhozok pénzjövedelme is. Míg 1940-ben a kolhozok jövedelme 27,7 milliárd rubelt tett ki, 1950-ban 34,2 és 1955-ben 76,6 milliárdra emelkedett. A kolhozok oszthatatlan alapja 1940-ben 27 milliárd rubelt képviselt, míg 1955ben már 87,6 milliárd rubelre nőtt ez az összeg. , Hogy mire képes a szovjet mezőgazdaság, azt bizonyítja az a tény is, hogy 1953 óta a Szovjetunió búzatermelése megkétszereződött. 1903-ban 1,9 milliárd pud (1 pud = 16,35 kg) áru gabona volt a termés, 1956-ban már 3,3 milliárd púdra emelkedett a termelt búzamennyiség. MEGELŐZIK AZ USÁ-T. A Szovjetunió a szúzföldek megművelésével óriási gabonatartalékokra tett szert. A töretlen földek megművelése már több mint 30 millió hektárra terjedt ki. Tavaly 11 millió hektár területről annyi gabonát takarítottak be, hogy ezzel a Szovjetunió a világ első gabonatermő állama lett. A hektárhozamokban is eléri a legfejlettebb gabonatermő országok hektárhozamainak szintjét. lesz könnyű feladat aránylaq rövid idő alatt olyan nagymértékben előretörni, de a szovjet mezőgazdaságnak megvannak a sikerhez az előfeltételei és reális lehetőségei. Láthattuk, hogy alig tíz év alatt nemcsak behozta a háború okozta óriási veszteségeket, de messzire elój-e is jutott a mezőgazdasági termelés növelésében. Ez szemléltetően bizonyítja a szocialista nagyüzemi termelés fölényét a mezőgazdaságban a kapitalista termeléssel szemben. Hatalmas erő sűrűsödik össze a közös akaratban. Sokra képes az olyan mezőgazdaság, amelyet olyan fejlett ipar támogat, mint a Szovjetunió ipara és olyan erő vezet, mint a párt. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a Szovjetunió a vajtermelésben már az idén megelőzi az USÁ-t, s a tejtermelésben sem várat soká magára. Reális számítás szerint két év alatt ez is megtörténik. A hústermelésben az átlagos súlygyarapodás, az állatállomány növelése, a takarmányalap kibővítése játszik majd döntő szerepet. Az utóbbi időben pl. a kukorica vetésterületét a hétszeresére növelték a Szovjetunióban. Egyre nagyobb gondot fordítanak a rétek és a legelők qondozására. Egyszóval a szovjet mezőgazdaság dolgozói máris mindent megtesznek azért, hogy a békés versenyben, a mezőgazdasági termelésben megelőzzék az Amerikai Egyesült Államokat. * * * lVIsgyvenéves a szovjet mezőgaz1 * daság. Negyven év alatt sok akadályt kellett eltávolítani a fejlődés útjából, de a párt bölcsessége és a szovjet emberek akarata mégis mérföldes léptekkel vitte és viszi most is előre a szovjet mezőgazdaságot a nagyobb bőség elérése felé. Ezért a szovjet mezőgazdaság élő példaként áll a világ előtt. MIKLYA JÁNOS A párkányi járás EFS7-einek felajánlása 23 millió korona értékű kötelezettségvállalás a Nagy Október tiszte'etére A párkányi járás. EFSZ-einek fogatosai és szállítóeszközei az utolsó mázsa cukorrépát hordják az átvevőhelyekre. A traktorállomás erőgépei pedig az utolsó barázdák felszántását szorgalmazzák, hogy maradéktalanul teljesítsék a Nagy Október évfordulója tiszteletére vállalt felajánlásaikat. A szövetkezetek ezenkívül a növénytermelésben és az állattenyésztésben merész -kötelezettségvállalásokkal készülnek e nagy nap megünneplésére. Bátorkeszin csaknem hárommillió korona értékű gabonát és állati tennéket termelnek terven felül. Muzslán úgyszintén több mázsa termény és hús kiterm»lésére vállalkoztak a szövetkezet tagjai, hogy a felárakért eladott termékek árával lényegesen emeljék munkaegységeik értékét. Búcson több, mint másfélmillió értékű gabonát, tejet, tojást és húst tedmelnek terven felül. Hasonló szép vállalások születtek Dunamocson, a szőgyéni EFSZ-ben, Köbölkúton, Gyiván, sőt a járás egyik legfiatalabb szövetkezetében is, Kisgyarmaton félmillió korona értékű mezőgazdasági termény termelését irányozták' elő terven felül. A járás szövetkezetei által tett felajánlások értéke meghaladja a 25 millió koronát, ami több ezer mázsa húst, tejet és egyéb fontos terméket jelent közellátásunk számára. —th— ÜJ SZÔ 6 ti 1957. november 2.