Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-13 / 285. szám, vasárnap

A csehszlovák autóipar sikere a frankfurti nemzetközi autókiáHításon Szeptember 19-től 29-ig a Majna melletti Frankfurtban rendezték meg a 38. nemzetközi autókiállítást. A ki­állítás iránt, amelyen a nyugati álla­mok, valamint Csehszlovákia és az NDK autő- és motorkerékpár gyárai mutatták be legújabb típusú gépeiket, A Tatra-gép Frankfurtban különösen ismert aerodinamikus vonalával és tö­kéletes kidolgozásával vonta magára a közönség figyelmét. A Tatra hírneve az egész világon el van terjedve, mert a Tatra autógyár volt az első, amely aerodinamikus vonalával és léghűtéses A Tatra 603-as Frankfurtban rendkívül nagy volt az érdeklődés. Több mint 600 autó-, autóalkatrész és motorkerékpár cég vett részt a kiál 1 Htáson 80 500 négyzetméteres terüle­ten. Hatalmas kiállítási csarnokokban ízléses emelvényeken szebbnél szebb kocsikat mutattak be. A csehszlovák autóipar itt is nagyszerűen megállta helyét, annak ellenére, hogy Anglia, Franciaország, Olaszország, Nyugat­Németország, Ausztria, Belgium, Svédország, Svájc és különösen az Egyesült Államok hatalmas autóipará­val kellett a versenyt felvenni. A z említett országokon kívül ez alkalom­mal a Nőmet Demokratikus Köztársa­e»ősaör vett részt a kiállításon, ahol hemutatta legtjabb teherautóit. Tatra és škoda A frankfurti 38. nemzetközi autóki­állítást rekordközönség nézte végig. A Tatra és Skoda itt azon képvise­letek közé tartoztak, amelyek iránt a motorjával új irányt adott az autó­gyártásnak. Ä Tatrának ezért Frank­furtban nem is volt reklámra szüksége. A Skoda Frankfurtban ismert típusait — nevezetesen az új 450-es gépet, amelyet a brnói gépkiállításon is lát­tunk — mutatta be. Itt is teljes sikert értünk el. A kiskocs k e'őt r":en A frankfurti nemzetközi autókiállí­táson sok úitíousú kiskocsi volt ki­állítva. Általában azt lehet mondani, hogy a kiskocsik jegyében állt a ki­állítás. Már most is több motorkerék­párgyár k.s kocsikat is kezd gyártani. A legújabbak a Goggomobil, Lloyd­Alexander, Janus-Zündapp, NSU, Prinz, Spatz stb. A nemzetközi autó­piacon az utóbbi időben előretör az ismert DKW 600, amelynek 30 lóerős motorja és korszerű karosszériája van. A híres BMW új 600 kcm-es kocsija iránt szintén nagy volt az érdeklődés. Az MG-jelzésű ismert angol gépek érdekes expozíciója közönség a legnagyobb érdeklődést ta­núsította. Ez azért is figyelemreméltó, mert a kiállítást látogató közönség ja­varészt autószakértőkből állt, akik a világ minden részéből jöttek el a frankfurti autókiállításra. Az> érdeklő­dés középpontjában a Tatra 603 típusú kocsi állt, egy elegáns limuzina, mely képünkön is látható. A 603-as Tátra az ismert nagy reprezentációs autó, amelynek 100 lóerős motorja van és óránként 170 km sebességet ér el. Ugyanez vonatkozik az olasz 500 és 600-as FIAT típusaira. A kiállítás kü­lönös újdonsága a Messerschmidt Mű­vek Tiger kocsija volt, amely félliteres motorjával állítólag 130 km óránkénti csúcssebességet ér el. A frankfurti 38. autókiállítás kétség­telenül az autómobilizmus nagy szem­léje volt, amelyen a csehszlovák autó­ipar méltóan volt képviselve és új ex portteret szerzett kitűnő gépei részé­re. (K.) MŰSZAKI HÍREK Érckutatók 800 méter mélységben A Keletszlovákiai Érckutató Intézet rudňanyi szakaszán a kutatók '800 méter mélységbeh keresik az ércerek folytatását. Ezzel érckutatásunk tör­ténetében a legmélyebb fúrásokat végzik. Jozef Ben'džal fúrőmester kollektívája az év végéig 1000 métet mélységet akar elérni. A rudňanyi érckutatók e mélyfúrásokat CR-1200 jelzésű fúrószerkezettel végzik, mé­lyít a nyomás mérésére szolgáló kü­lönleges berendeléssel láttak el. (ČTK) • Függőleges bánya-fúrógép. E fú­ró a felszíni bányáknál alkalmazctt szénkutató gépek új típusa. 110 mm­es nyílásokat fúr kb. 15 m mélységig a robbantási munkákhoz. Az egész fúrókészülék egy hernyótalpas trak­tor hátsó részén van elhelyezve. A függőleges tartószerkezet a szál­lításnál vízszintes irányban a her­nyólánc fölé lesz lecsapva. A traktor motorja olajszivattyúkat hajt, ame­lyek a fúrórudak mozgattására szol­gáló nyomóolaiat szolgáltatják. A hid­raulikus motcr 20 kW teljesítmé­nyű; a féráesebesség 1,7 m percen­ként. üszke vagyok rájuk... A zt tartja a közmondás, senki ** nem próféta a saját hazájá­ban. Régi már ez a közmondás, be­mohosodott, mint falum öreg tornya. Nem is tartom magam hozzá', de még ha akarnám, se tudnám megállni, hogy tollat ne fogjak, meg ne írjam, hogy aztán ország-világ megtudja: az én falumban is új élet kezdődött. Söregen is szövetkezet alakult! Nem is akár­milyen! Kivétel nélkül mindenki be­lépett. Míg ezeket a sorokat írom, hirtelen nehezedik rám az emlékezés. Gyerek­korom jut eszembe és a szoros iker­testvérként hozzátartozó falu. A régi Söreg. A sötét, hegyek közé szorult falu. Kicsi volt, kicsi és sáros. A fa­lu közepén folydogáló szeszélyes pa­takocska alattomosan lopkodta az utat, Több helyen már olyan szűkre kop­tatta, hogy két szekér sem fért el egymás mellett. Látták ezt a falu la­kói. Szerettek volna segíteni rajta, de néhány módosabb kivételével szegé­nyek, gyengék voltak. Ezért vett raj­tuk erőt; megtréfálta őket még a kis szeleburdi erdei patakocska is. A hosz­szú téli estéken pedig petróleummécs mellett gubbasztottak, meséltek, vagy panaszkodtak, mert volt miről panasz­kodni ... Emlékszem, szinte hallom a szom­szédok szívfakasztó jajveszékelését, amikor a bútorukat, meg a ház egyet­len legnagyobb értékét, a varrógépet elvitték adó fejében. Azt sem tudom elfelejteni, bárhogy is szeretném, ami­kor egyik játszótársam szüleit is el­érte az, amitől a falu nagy része ret­tegett: megütötték fölöttük a dobot. Öten voltak testvérek... A legkisebb még pólyás. Menniök kellett, ki törő­dött vele, hová ... A végrehajtó igen gyakori vendég volt a faluban. Jövetelére hamuszür­kére váltak az arcok, remegtek a vértelen ajkak. A rettegett ember még csak a falu végén járt, de jövetelének híre messze megelőzte. Akinek volt valamije, dugta, mert senkisem tud­hatta, kinek a dunyhájára, sovány te­henére, vagy elég gyakran házára teszi rá a kezét a törvény embere ... Az emlékek sötétek, nyomasztók. Szomorú gyermekkor, sötét kis falu .., Dehát minek is írom, nemcsak az én falumra nehezedett így az ólomsúlyú bizonytalanság. A múlt rendszer ke­gyetlensége a falnak ezreit nyomta, taposta sárba. Százezrek viskójának tetején tollászkodott akkoriban a sze­génység tépett madara... Az első fény, az első jobb életet ígé­rő halovárty napsugár akkor sütött a falura, amikor egy ólmos őszi regge­len vattáskabátú, pirosarcú katonák jelentek meg a falut ölelő bércen. Az első bátorító fényt a sapkájukon dí­szelgő vörös csillag árasztotta. Az ar­cokra mosolyt csalt, bizakodás lopako­dott a szívekbe. A vörös csillagban saját életük jobbrafordulásának hírnö­két látták. Nem tévedtek! Az új élet tavasza volt ez. Oj, bol­dog élet kezdődött Söregen is. Életre­ke't a párt irányította, vezette fa­lu. Mint ahogy a tavasz első mele­gebb leheletére szórványosan előbújnak a hóvirágok, úgy emelkedtek a régi, mohos tetejű házak között az újak. Először csak szórványosan, de egyre több és több család költözködött új házba. S ha ma már az összeset egy­más mellé sorakoztatnánk, egy új falu mondana hírt a mai életről. Erőre kaptak a megnyomorgatott emberek, megfékezték az alattomos kis patakot is. Az állam segítségével műutat csi­náltak a falu végéig. Később két szál drót lopakodott a faluba, hogy össze­kösse őket a külvilággal. S ma már újabb oszlopokat állítanak az út men­tén. Az idei karácsonyt már a sőre­giek is villanyfény mellett ünneplik. A telefonnal, a villannyal a szövet­kezeti gondolat is belopakodott a fa­luba. Beszéltek már róla régebben is a falusiak, de megalakításra egészen ez év őszéig nem került sor. A helyi pártszervezet tagjai is sokat emleget­ték, de az említett időig eredményte­lenül. Az idén aratás után már nemcsák a kommunisták, hanem a helyi nemzeti bizottság tagjai is munkához láttak. Nehéz munkára készültek; a járástól, a fülek 1 üzemből is kaptak agitátoro­kat a meggyőző munkához. Három na­pig járták a falut, a gazdákat. Beszél­tek arról, hogy mennyivel jobban él­hetnének a szövetkezetben. Amikor aztán az agitátorok összegezték az eredményt, bizony silány volt az. A he­lyi nemzeti bizottság tagjain és a kommunistákon kívül senki sem írta alá a belépési nyilatkozatot. A tapasz­talatok azonban annál nagyobb jelen­tőségűek voltak. A földművesek, hajdan törvénytől, uzsorástól, vég r hajtőtől zaklatott parasztok arra, ho\ jobb lesz a helyzetük a szövetkezetbe így válaszoltak: — Jó nekünk most is ... Az agitátorok változtattak a me< győzés formáin. Most már gyűlés hívták a gazdákat és minden kertel nélkül megmondták nekik: nemcsak ő érdekűről van itt szó, az állam érd ke is a szövetkezetet kívánja. A fe adatok nagyok. Nekik, seregieknek többet kell termelniök ... ezzel ta toznak a nép államának, amely m& szabadította őket a nyomortól... Hosszú csend követte a beszéd* végre a sorokban valaki megszólalt: — Hát ha az állam érdeke úgy h vánja, legyen. Nekünk is érdekür hogy több teremjen .., Még annyit, hogy a nevezetes et után néhány nap leforgása alatt Sor szövetkezeti faluvá lett. Nem kelh már az agitátoroknak házról ház járni, a földművesek maguk hordt a kitöltött belépési nyilatkozatokat helyi nemzeti bizottság irodájába. A napokban, hogy otthon járta ismeretlennek tűnt a falu határa. Igi mert eltűnt a régi, barázdákkal hdi gatott határ és megszületett az i A jólismert domb oldalait már nt pántlikák takarják. Oj köntösbe ölt zött, új egybeszabott, egyszínű könti be. Sokkal szebb is ez így. Két tra tor végzi a munka nehezebbjét, b traktor ereszti mélyre az ekét, hogj, jó föld jövőre már többet teremji mint amennyit eddig termett. Mag a földművesek, akiket egymástól elválasztottak a barázdák, most n egymás nyomában járnak a lóvontai vetőgépekkel. Vidáman beszélgetn nevetnek. Bíznak a jövőben, hisz hogyha a kommunisták meg az állt a szövetkezést látta jónak, nem is I het az rossz. 7VTem tartottam hát be a régi ki -L ' mondást. De úgy érzem, ki vénhedt már az. De ez nem is font A lényeg az igazság, az az igazsi mely mindennél többet mond. Fali lakói követték a párt szavát s ei büszke vagyok, bár távol élek tőlük SZARKA ISTVi Gépipari üzemeink anyagtakarékossági yersenye A Dubnica nad Váhom-i K. J. Vorosilov Üzem és a martini J. V. Sztálin Üzem dolgozói — versenytársak — a termelés ha­tékonyságának emelése alapel­vével összhangban a legnagyobb fém és más anyagmegtakarítás­ra törekednek. A dubnicai üzem kohászai és gépé­szei már a harmadik negyedévben teljesítették kötelezettségvállalásaikat, amelyek szerint az év végéig 2100 tonna anyagot fognak megtakarítani. A vállalati kötelezettségvállalás telje­sítésében főleg az acélüzem dolgozói buzgólkodnak, akik 677 tonna anyagot takarítottak meg, a hulladékanyagok felhasználásával újabb 258 tonna anya­got nyertek és az üzemi villanyerőmű­ben 220 tonna szenet és karbantartási anyagot takarítottak meg. Ezenkívül hasznosítottak az üzemben 130 tonna selejtes félkészárut különféle alkatré­szek gyártására. A Dubnica nad Vá­hom-i gépipari vállalat dolgozói az év végéig 2500 tonna fémet és más anya­got akarnak megtakarítani ötmillió ko­rona értékben. A žilinai kerület gépipari vállalatai­nak a termelés gazdaságosabbá tételé­re irányuló versenyében a martini J. V. Sztálin Üzem dolgozói is becsü­lettel akarják megállni helyüket. Az év eleje óta a szerszámok és egyéb készítmények gyártásánál 353 tonna anyagot takarítottak meg, a billenthető vasúti kocsik gyártásánál a fogyasztási normák pontosabbá tételével 19,2 ton­na kohóanyagot és az üzemi villany­erőműben 200 tonna kokszot takarítot­tak meg. A dubnicai és martini gépipari üze­mek dolgozói eddig csaknem 1500 tonna anyagot bocsátottak a Finom­gépipari Minisztérium főosztályának rendelkezésére. Több figyelmet a lemaradozó csoportoknak Annak ellenére, hogy Handlová több ezer tonna szénnel adós népgazdasá­gunknak, mégis akad itt több olyan kollektíva, amely rendszeresen túltel­jesíti havi tervét. Psota, Dienesch, Bielik, Tršo, Va­gáň frontfejtő csoportjai azok a szilárd pillérek, melyekre a Nagybánya bizto­san építhet. Ha keressük az okát, hogyan érik el ezen kollektívák szép eredményei­ket, rögtön a szemünkbe ötlik össze­szokottsáouk. Jó pár éve dolgoznak már együtt, egyik a másiknak már a gondolatát is kitalálja munka közben. A másik megfigyelhető dolog náluk a fegyelem, a jó munkaerkölcs. Ez a két tényező már fél sikert jelent. Az egész üzem, a Nagybánya ered­ményeit azonban nem csupán 7—8 állandóan élenjáró frontfejtő-csoport teljesítménye adja. Hány kisfejtés, vagy szénfal van nálunk, melyek jó­ideje nem értek el kimagasló tervtel­jesítést, sőt még közepeset sem, hátul kullognak, magukra hagyatva ... Pedig a figyelmet, a segítséget ők várják a legjobban, ők vannak leginkább rászo­rulva. A havi eredmények értékelési­nél megállapítjuk az 1., 2., 3. helyezést, de sohasem mutattunk még rá konkré­tan, ez vagy az a csoport miért utolsó, hiszen a múlt hónapban is ő zárta be a sort... Nem szabad elégedetteknek len­nünk, ha 5—6 fal szépen szállítja a szenet. Törődni kell a gyengékkel, az utolsókkal is! Lehet, hogy rossz a munkahelyük, nem kielégítő a szellő­zés, sok az üzemzavar, nem kapnak elegendő üres csillét, fát, a munkások nagy része új, akad közöttük, aki el­elmarad a műszakról, ezek mindennap előforduló példák, melyeket azonban az üzem vezetősége kiküszöbölhet, ha az utolsókkal is többet törődik. Hiszen az erős, kipróbált kollektívák a komoly akadályt is könnyedén legyőzik, míg a gyengébbek, kevésbé tapasztaltak el­buknak rajta. Nyújtsunk a lemaradók­nak is segítő kezet. Tóth János, Handlova NEMHÄGYTÄôn Ä BÁNYÄT Viesápapátin a faluvégen laki Macho József. Kicsi öreg háza Nyitra folyócskára néz. Sok éde emlék, küzdelmes élet fűzi öt kicsi házikóhoz, a faluvéghez. Do logszerető tmber volt világéleté ben. Fiatal korában a földbirtoko sok földjeit rótta, hogy előteremts a mindennapi kenyeret, majd a egyik állami birtokon helyezícedet el. Négy évvel ezelőtt a novűkyi bá nyába ment egyéves brigádmun kára. A bányászmunka eleinte ki csit furcsának tűnt előtte. Hőséi por, szűk folyósok fogadták. Ď nem olyan fajta ember ő, hog visszarettenjen a nehézségektő Csakhamar megszokta, megszerett a *iányászmunkát. — Vannak, akik alig várja> hogy leteljék az egy év, már i futnak a bányából. £n nem ez tettem — mondja érces hango — ott maradtam továbbra is. Mos már falfejtésen dolgozom. Havont 20—30 darab százast keresel Ezenkívül minden évben megka pom a 80 mázsa szenet, amine igazán örül a családom. Elszállá solásunk kifogástalan, a kosztr sincs panaszunk. így beszéli el röviden új életkö rülményeit Macho József. A kis szobában, melyben ülünt leketekendős néni t esz-vesz. A há zigazda édesa lyja. A feleség '.egidősebb gyerekhez utazott partizánskei cipőgyárba. Büszk reá az édesapja. Két évig tanul volt, most már segédmunkás é ö is szépen keres. Anasztázia, legkisebb lányka most járja a elemi iskola első osztályát. Széf piros az orcája, erős, tömzsi Ián lesz belőle. Az öreg házikó szomszédságába pirostéglás új ház vonia magár figyelmünket. — Mi is ilyet akarunk építer — mondja boldogan a ház gazdájc Négyszögletes, piroscserepeset. A anyagot már készítjük hozzá. Ka vics, kő, faanyag, ajtók, ablako, készen állnak. Nem sok idő telil bele s a novákyi bányász új háza mondhat magáénak Vicsápapát faluvégén. F. K ŰJ SZÔ 4 £ 1057. október 13.

Next

/
Thumbnails
Contents