Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-12 / 284. szám, szombat

FELEJTHETETLEN KÉZFOGÁS A város előterében már napok óta tart az ütközet. A vörös csapatok lépésről lépésre szorítják vissza a Ke­renszkij-hű tiszti alakulatokat és a kozák egységeket. A ellenség azonban többszörös túlerőt képvisel. A harc ki­menetele még bizonytalan, amikor megérkezik Vlagyimir Iljics levele. Jókívánságait fejezi ki a Vörös Had­sereg katonáinak és további kitartó harcra szólítja fel őket. Többek között ezt írta: „Győznünk kell, mert az igazság mellettünk van." A katonák hangos hurrával fogadják Lenin jókí­vánságait. Fegyverüket erösebben mar­kolják, ígérik, hogy győzni fognak. Az alakulatok parancsnokai megbe­szélést tartanak. Alig férnek a főhadi­szállás rögtönzött épületébe. A kemény tekintetű parancsnokok között egy alacsony termetű, vékony képű legény is ült. Lehet olyan harmincéves. Erő­sen figyel a frontszakasz parancsno­kára. Nehezen érti még az orosz szót. Ö a szlovák, magyar és német nem­zetiségű hadifoglyok parancsnoka. Hadifoglyok? Dehogyis. A Vörös Had­sereg egyenrangú tagjai. Géppuskás alakulatnak nevezik őket. Munkások, parasztok, akik mint hadifoglyok dol­goztak a vasútépítésen, amikor mos­tani parancsnokuk az Izvesztyija című újságból felolvasta a hírt: „Felkeltek a pétervári munkások, fegyvert fog­tak, hogy véget vessenek a cári ön­kényuralomnak, elűzzék Kerenszkij áruló kormányát és Oroszországban megvalósítsák a munkáshatalmat. Meg­teremtsék a szocializmus alapjait." A hír hatott, a volt hadifoglyok máris közösséget vállaltak a pétervári munkásokkal. Százával jelenkeztek a Vörös Hadseregbe, fegyvert fogtak a proletárdiktatúra eszméjének megvaló­sításáért. Követték Lenint, Lenin párt­jának útmutatását. A proletár nem­zetköziség szellemének hatása alatt indultak harcba a munkásszabadság kivívásáért. A főhadiszálláson tartott megbeszé­lésen a géppuskás különítmény pa­rancsnoka kapta feladatul, hogy az el­lenséget egészen közelre kell engednie és összpontosított tűzzel megsemmisí­tenie. Másnap még alig hajnalodott, ami­kor az ellenséges lovascsapatok tömött sorokban indultak támadásra. Már csak százötven méterre voltak. A néma csendben egyetlen puskalövés sem dörrent, csak a lovak patáinak tompa dobogása riadt végig az álomból ébredő természet felett. Már csak hetven mé­ter, tálán még annyi sem, és egyszerre ugatni kezdtek a Vörös Hadsereg gép­puskái. Minden oldalról biztos kezek küldték a munkáshatalom ellenségeire a halált hozó ólmot. Az ellenség visszavonult. A vö­rös csapatok keményen küzdöttek. A sovány képű parancsnok az első vo­nalban harcolt. Géppuskásai pontos kézzel küldték a halált az ellenségre. Igen, az ellenségre, mert a szlovák, a magyar, a német munkásnak, pa­rasztnak éppúgy ellensége volt az orosz, vagy más külföldi kapitalista és annak támogatói, akár az otthoni, Itt nem egyéni, hanem osztályérde­kekről volt szó. A kizsákmányolt fo­gott fegyvert a kizsákmányoló ellen. Az ellenséges csapatok a városba szorultak. Nehéz utcai harcokra került sor, de a győzelem már biztos volt. A vörös csapatok az igazságért harcol­tak, a dolgozók igazságáért és győzniök kellett. Diadalt kellett aratniok, mert Lenin és Lenin pártja irányította, ta­nította, vezette őket. Majdnem kétnapos kemény utcai harcok után az ellenség elhagyta a vá­rost. Jekatyerinoszlav szabad volt. A felfegyverzett munkások, parasztok, volt hadifoglyok teljesítették Lenin parancsát. Jekatyerinoszlav a vörös csapatoké, a munkásoké. Következő nap már a kora reggeli órákban felso­rakoztak a századok, ezredek. A sovány képű parancsnok is ott állt géppuská­sai élén. Vlagyimir lljicset várták, hogy jelentést tegyenek neki a győzelemről. A köd apró foszlányokká tépve úsz­kált a város felett, amikor Vlagyimir Iljics megérkezett a vörös egységek­hez. Egyszerű kabát volt rajta. Arca sápadt, szeme kissé beesett. Látszott rajta : hogy nincs kipihenve. Fogadta az alakulat parancsnokának jelentését, aztán egyszerű, keresetlen szavakkal üdvözölte a felsorakozott vörös kato­nákat. Szinte remegett a város a lelkes éljenzéstöl. Lenin aztán sorba járta az egyes alakulatokat, kezet fogott a századparancsnokokkal, a párt nevében köszönetet mondott hősiességükért. A géppuskások fiatal parancsnoka is jelentkezett. Amikor Lenin megtudta, hogy az osztrák-magyar hadsereg volt tagjai állnak a háta mögött, még külön is üdvözölte őket. Hosszan kezet rá­zott a parancsnokkal és hangosan kö­szöntötte a géppuskásokat: „Üdvözöl­lek benneteket, elvtársaim, bará­taim ..." A fiatal parancsnok szeme könny­belábadt, hang nem hagyta el a tor­kát, csak kemény vigyázz állásba merevedve nézte azt az embert, akinek szava, tanítása mozgásba hozta a vilá­got. Aki most őket, az „idegeneket" barátjának nevezte, kezet fogott vele, az egyszerű kato, iával. Negyven év telt el azóta, hogy> a soványképű parancsnok kezet fogott a világ legnagyobb, legbölcsebb embe­rével: Negyven év, a világtörténelem legmozgalmasabb évei. A géppuskás osztag parancsnoka bizony megválto­zott azóta. Haját az élet malma liszttel szórta be. Tekintete sem a régi már. Homályos, fátyolos, mint általában az öregeké. Túlhaladta már a 70-et is. Hogy is hívják? A füleki középiskola jó öreg pedel­lusa ö, Hubert János. A kedves, ősz, Hubert bácsi. Ö volt az a soványképü parancsnok, akivel Lenin kezet fogott. A fonnyadt öreg arc most kipirul, ami­kor mondja: — Sohasem felejtem el azokat a napokat ... Büszkeség iU Hubert bácsi arcán. Jogos, felemeló büszkeség az, annak az embernek a büszkesége, aki tudja, hogy nem élte le hiába az életét. Sokat tett Hubert bácsi és ezt soha­sem felejtjük. Fegyverrel a kezében már 40 évvel ezelőtt harcolt a mun­kások érdekeiért, a szabadságért, az igazi demokráciáért. Mert ne felejtsük, hogy a Nagy Október folytatása az, ami ma nálunk van. A mag, amit Vla­gyimir Iljics elszórt, s ti fáradhatatla­nul ápoltátok, kikelt. Védelmeztétek a szocializmus gyenge csíráját, melyet oly vadul és oly sok ellen támadott. De hiába volt minden, a szocializmus él, fejlődik, s gyümölcsözik azoknak, akik számára Vlagyimir Iljics Lenin ültette. A Nagy Október folytatása az, hogy ma nálunk mindenkinek van ke­nyere, ruhája, hogy a hatálom a népé. A gyárak a nép jólétét szolgálják, a parasztok maguknak aratnak az ezer­holdas szövetkezeti földeken. Az is­kolákban a munkások, parasztok gye­rekei tanulnak, hisz ezt Hubert bácsi látja a legjobban . Azoknak a gyerekei, akikkel csata­sorban állt a munkáshatalom megte­remtéséért folytatott harcokban. És ennek így is kell lennie, mert így akarta a párt, így akarta Lenin és min­den becsületes munkás, paraszt. Minden éppen úgy megvalósult, amint azt Lenin Jekatyerinoszlav alatt kijelentette: „Győznünk kell, mert mellettünk az igazság!" És győztek! \|R0DAL0MRÖL- KÖNYVEKRŐL Könyvújdonságok SZARKA ISTVÁN QU ta-ikadfrzz Ne roskadozz, ne görbülj össze még, Te büszke gerinc, megedzett derék, Es te koponya, merész gondolat — Egedből nyüazd még villámodat; Jelöld meg útját a haladásnak, S úgy világíts, hogy a célig lássak! S te szív, tüzesre forrald a vérem: Menni, menni legyen szenvedélyem! Adj csontjaimnak erőt, hogy bírjon, Szememnek fényt, hogy tág ajtót nyisson A jövőbe, ahol már a népek Mind szabadok, egyenlők, testvérek! — Ne roskadj hát, s ne görbülj össze még, Te büszke gerinc, megedzett derék, Drága terhedet: a szabadságot Bírd, és véle járd be a világot! CSONTOS VILMOS A prágai Magyar Kultúra könyves­boltjában igen nagy a választék mind szépirodalmi, mind pedig szakköny­vekben. A Magyarországon megjelenő új könyvek csupán néhány napos ké­séssel már kaphatók Prágában is. A könyvpiac új termékei közül a kö­vetkezőket ajánlhatjuk: Arany János: A fülemile.. Az örökszép költeményt művészi, színes báb-fotók illusztrál­ják. Dante: Isteni színjáték. A re­mekmű Babits Mihály klasszikus for­dításában jelent meg. Énekek éneke. A kötet Salamon király csodálatos mű­vével, az Énekek énekével kezdődik s a legnagyobb élő költők szerelmes verseivel z,árul. Az olvasó kedvére vá­logathat a buja, tüzes keleti énekek, a napfényes líra remekei, a merészen szókimondó s bájos rokokó versek, az ábrándos és forrón érzéki dalok kö­zött. A világirodalom legszebb sze­relmes verseit Vas István gyűjtötte egybe. Francia költők. Kosztolányi De­zső fordításában a legjobb francia köl­tők remekeivel ismerkedünk meg. Peterdi Andor: Üzenet. A 75 éves köl­tő gyűjteménye félszázad költői ter­méséből ad válogatást. Schiller válo­gatott versei Móra Ferenc fordításá­ban. Si-King: Dalok könyve. Mint egy finom keleti tusrajz, olyanok a Si­King, a sok százéves kínai daloskönyv versei. A kínai költészetnek eme nagy írásos emlékéből századokon át merí­tettek ihletet a kínai irodalom nagy klasszikusai. Villon összes versei. A legjobb magyar műfordítók átül­tetésében. Szász Endre illusztrációival jelentek meg a közkedvelt Villon-ver­sek. Az újonnan megjelent regények és elbeszélések jeles magyar és külföldi írók műveit szólaltatják meg. Bara­bás Tibor: Mozart párizsi utazása. Barabás, Beethoven könyve után a ze­ne másik géniuszáról, Wolfgang Ama deus Mozartról írt életrajzregényt. A regényt Mozart legszebb levelei és reprodukciók egészítik ki. Barát End­re—Lévai Béla: Caruso csodálatos éle­te című regényükben a világhírű éne­kes karrierjét örökítik meg. Ber­thold Brecht: Háromgarasos regény A világhírű író regényében a meg­vesztegethető és álszent polgári ele­meket figuráza ki. Darvas József: Má ról holnapra. A regény gazdag képet nyújt a két világháború közti magyar falu elsímithatatlan problémáiról és kasztrendszeréről. Dosztojevszkij: Feljegyzések a holtak házából, A nagy­bácsi álma, Nyetocska Nyezvanova. E három kisregény kiemelkedő helyet foglal el a nagy író művei sorában. Hans Fallada: Mi lesz veled emberke? E világhírű regényben Fallada a kis­emberek vergődését festi meg a vi lágváros tehetős polgárai és kétes eg­zisztenciái között. Heltai Jenő: Toll­forgatók. A kötet a jeles író három kisregényét, a Hét sovány esztendőt, a Jaguárt és Az utolsó bohémet tar talmazza. Stefan Heym: Keresztes vi­tézek. Az ismert német író a második világháborúban az inváziós amerikai hadsereg oldalán harcolt a német fa­sizmus ellen. E hatalmas regényében a nyugati fronton szerzett megrázó élményeiről számol be. Kossá István Nehéz ébredés. Az önéletrajz jellegű regényben egy somogymegyei falu életét ábrázolja az író, az első világ­háború kitörésétől a Tanácsköztársa­ság bukásáig. Lao Sö: A tigriskisasz­A? ősz ajándéka Az ősz örömei közé tartozik a piros alma és édes szőlő szüretelése. Képeinken is láthatjuk, hogy ez a két gyümölcs, az ősz utolsó üzene­te, mosolyt varázsol minden arcra. (Haško P. felv.) Irodalmi est Szencen Aki elsétált e hó negyedikén este a szenei kultúrház előtt, úgy hihette, hogy valami vidám tarkaest élvezésére gyülekezik Szene magyar lakossága, öregek, fiatalok, lányok és ünneplő­ruhás férfiak sétálgattak már jóval hét előtt a kultúrház tágas udvarán, — azért siettek ide egésznapi fárasztó munkájuk után, hogy személyesen is megismerkedjenek tollal dolgozó mun­katársaikkal — csehszlovákiai magyar íróink egy csoportjával. A megjelent költőket és írókat az irodalmi est lelkes közönsége melegen fogadta. Különösen a fiatal, tehetsé­ges író, Szőke József, Szencen eddig rrfég nem hallott humoros tárgyú el­beszélése, a Nyúl és farka aratott osz­tatlan sikert, de nagy tapssal jutal­mazták a szenciek Mács József ko­molyabb tárgyú novelláját, Dénes György és Petrik József verseit is. Nagy taps, lélekzetvisszafojtó csend és a néha hangosan fel-feltörő derült­ség jellemezte a szenei kultúrház kö­zönségének elégedettségét, de meg­figyelhettünk ott más valamit is, va­lami olyat, ami minden tapsnál jobban esett Szencen vendégeskedő íróinknak, Azt, hogy az írók szereplése utáni szokásos és — valljuk be, igen gyak­ran eredménytelen — „hozzászólási 1 felhívást Szencen bizony nem követte kínos hallgatás, hanem annyi jelent kező akadt, hogy majd egy óra hosz szat tartott a vita. Alig győzték vá­laszadással az irodalmi jártasságról tanúskodó kérdezősködést fiatal íróink Szép volt, színvonalas volt a szenei összejövetel, kitűnő munkát végzett a rendezésben együttműködő helyi Cse­madok-csoport, a járási könyvtár és a szenei Művelődés Háza; nagyban emelték az est értékét azok a kuitúr­betétek is, melyekkel a galántai Cse­madok-énekkar s a szenei Csemadok szavalói tették a műsort színesebbé Szép volt a szenei irodalomest, de szerény véleményünk szerint a jövő ben még sikeresebbek lehetnének íróink vendégszereplései — ha maguk helyett hozzáértő előadóművészekre bíznák alkotásaik tolmácsolását. N. J szony férje. A mai kínai író regénye a közelmúltból meríti tárgyát. So­merset Maugham: Akkor és mosi. regény reneszánsz-kori történet. Somerset Maugham: Színház. A kitű­nő angol író e legnagyobb sikerű re­gényében művészi eszközökkel mutat­ja meg: a színész életének igazi va­lósága az illúzió, a szenvedély, hogy illúziót tudjon kelteni. Mikszáth Kál­mán: összes művei VI. kötet. A kötet a Beszterce ostroma című regényt tar­talmazza. Molnár Ferenc: Az arruvimi erdő titka. Az elmúlt korszakról alig van hitelesebb leleplező írás mint ez, melyben a polgári író környezetéről, osztályáról vall a legkíméletlenebb őszinteséggel. Neruda: Történetek a régi Prágából. Nerudának ez a köny­ve megismerteti az olvasót Prága leg­varázslatosabb helyeivel. Jacques Ré­my: Ha a világon mindenki ilyen volna. Ebből a regényből készült a nagy si­kert aratott díjnyertes film. John Steinbeck: Kedves csirkefogók. A mu­latságos történet egyben éles társa­dalomkritika. A regényből megismer! figurák az amerikai élet egy-egy jel­lemző oldalát világítják meg. Szerge­jev-Censzkij: Késő este. A ma is él< kilencvenéves kiváló orosz író leg­jelentősebb műve az „Oroszország át­változása" című regényciklus. A Val­ja (Késő este), melyet nem sokkal a: első világháború előtt írt, ennek ! ciklusnak az első része, maga is önálU mű. Wassermann: Caxamalca aranya A kiváló író ebben a kisregényében a; inkák birodalmának meghódítását, a: első spanyol gyarmatosítók rémtettei mutatja be. Franz Werfel: Musza Dai negyven napja. A két háború között regényirodalom egyik — méltán ­legnagyobb sikerű műve volt ez könyv. Hősi éposz ez a mű, mert a örmény falu sorsában a hatalomtól le gázolt minden kis nép sorsát megmu tatja. A regényt mély, érzelgéőmente humanizmus hatja át. Illés Bé la: Szkipetárok. Az írónak egyik leg kitűnőbb műve ez az ifjúsági regénj mely az első világháború idején Albá niában játszódik le. Hatvany Lajos­Belia György: Magyarok beszélnel A műben szemtanúk leírásából közel ről ismerkedünk meg Csokonaiva Berzsenyivel, Bemmel, Arany Jánossá Jókaival és másokkal, életüknel munkásságuknak egy-egy jellenu epizódján át. Középkori magyar írásol A Halotti Bezédtől és az ómagys Mária-siralomtól kezdve mintegy 3C év verses és prózai emlékeinek le£ javát teszi hozzáférhetővé ez a kiad vány, a legújabb kutatások eredmí nyeivel együtt. Reneszánsz^ tanúim* nyok. A kötet kilenc szerzője a közép kor ideológiájának bomlását és az i ideológia létrejöttének néhány ala[ vető mozzanatát, az új formateremtí kérdéseit, a humanista ideológia, Í új fajta művészi természetszemlélet i kutatás eredményeit vázolja. Szei Antal: A világirodalom története. A k váló magyar irodalomtörténész mi vének új kiadásával az olvasóközönsí régi kívánsága teljesül. A politikai .irodalmat Árkus Istvá Algéria, Fülöp Gábor: Gondolatok i Irodalmi Újságról és Rényi Péte „Szabad földről üzenik" című regény< képviselik. Képzőművészeink is készülnek Képzőművészeti pályázat indult Nagy Októberi Forradalom 40. i fordulója tiszteletére. Képünkön Lebiš fiatal grafikust láthatjuk, pályaművén dolgozik. (L. Rolier fel ÜJ SZÓ 8 -ir 1957. október 18.

Next

/
Thumbnails
Contents