Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-12 / 284. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. október 12. szombat 50 fillér X. évfolyam, 284. szám. TIZ szlovákiai traktorállomés teljesítette az őszi vetési tervet Az őszi vetés tervét Szlovákiában már tíz GTA teljesítette: a bratislavai kerületben (Sered, Piešťany, Pezinok, Kostolná pri Trenčíne és Myjava, a kassai kerületben Kežmarok, Poprad, Jelšava és Spišská Nová Ves, a prešovi kerületben Szobránc. A nyitrai kerület legjobb GTÄ-ja, a Zlaté Moravce-i GTÄ 80 százalékban teljesítette az ősziek vetésének tervét. A nyitrai kerület legtermékenyebb já­rásában — az érsekújvári járásban — csupán 31 százalékra, Köbölkúton 32 százalékra, Komárombaan és Rybany­ban 35 százalékra teljesítették a vetési tervet. A bratislavai kerületben legjob­ban elmarad a nagymegyeri járás, a Banská Bystrica-i kerületben a feledi GTÄ, a kassai kerületben a seéovcei és trebišovi. A prešovi kerületben a prešovi, svidníki és bardejovi GTÁ-k a tervezett őszieknek még egyötödét sem vetették el. A harmincegyedik szövetkezet Kohász-milliók A nagymegyeri járás híres arról, hogy már 1952-ben mind a huszonöt községében III. típusú szövetkezet ala­kult. Ezenkívül már abban az időben alakítottak szövetkezeteket az egyes tanyákon is, mint Okanikovón, Rakoty­tyáson, Miléniumban és Túzokon. Ez év elején különváltak a bogyarétiek Bogya községtől és külön szövetke­zetet alakítottak. A szövetkezetek tagalapjainak és a földterületnek kiszélesítése során új, immár a 31. szövetkezet alakult meg a járásban, Nagyszegpusztán. A nagy­szegpusztai kívülálló gazdák csak úgy voltak hajlandók felhagyni magángaz­dálkodásukkal, ha Nagyszegpusztán, amely hat kilométerre van Apácasza­kállastól külön szövetkezet alakul. A járási nemzeti bizottság mezőgaz­dasági osztálya ehhez hozzájárult s megalakult a szövetkezet. A közös munka már meg is kezdődött. Felszán­tották a mezsgyéket, a tagság beadta a szükséges vetőmagot is. Bizonyos, hogy Nagyszegpusztán jó szövetkezet lesz, mert a most belépett szövetke­zetesek ezelőtt is jól gazdálkodtak. Kopper János, Nagymegyer A Banská Stiavnica-i Kovohuty ko­hászati vállalat dolgozói a napokban értékelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszte­letére folyó verseny eredményeit. Ezek arról tanúskodnak, hogy a kohászok jó munkát végeztek, és 1,5 millió Kčs érté­kű színes-fémet állítottak elő terven felül. Sikereket érnek el a fekete szén és a villanyenergia megtakarítás terén is. A besszemer berendezés kihűlésé­nek korlátozásával 1957. július 1-től kezdve 24 óra alatt nem négy, foa­nam öt öntést végeznek. Ily módon egy tonna öntött réznél 1,5 mázsa jó minő­ségű fekete szenet takarítanak meg. A Banská Bystrica-i Elektrosvit fióküzemben ugyancsak teljesítették kötelezettségvállalásaikat. 55 tonna elektrolitikus rezet, 15 tonna kénszul­fátot és 2120 kg nikkelszulfátot gyár­tottak terven felül. Segít a g é A Tornóci Állami Gazdaság igazgató­ságához tartozó zsigárdi majorban tervszerűen folynak az őszi munkála­HEKTARONKENT 70 mázsa kukorica A bélyi szövetkezetben most törik a kukoricát. A harmincegy hektár kukoricából már több mint 21 hektárról takarították be a termést. A fennmaradó tíz hektárt csak azért nem tudták betakarítani, mert az későbbi vetés, és így még nem érett meg a törés alá. A szövetkezet­ben már a burgonyát is kiásták. A hektárhozam burgonyából 160 mázsa, kukoricából 70 mázsa. Zelenák István, Perbenyík tok. Megkezdték a kukorica betakarí­tását is. A gazdaság dolgozóinak nagy segítséget nyújt a nagyteljesítményű KU—2 típusú szovjet gyártmányú ku­koricatörő-kombájn. A kukoricatáblán Nagy János dolgozik. A kukorica 45— 50 mázsás hektárhozamot ígér. Deák István, Zsigárd Harminc mázsás hektárhozam rizsből A csilizradványi szövetkezet ez idén is 15 hektáron termelt rizst. A Király­testvérek szakavatott gondozásával 30 mázsás hektárhozamot ért el, sőt öt hektáron olyan jó minőségű a rizs, hogy vetőmagnak is elismerték. K. J., Nagymegyer A gépiparban a jövő évi terv hatékonyabb teljesítésére készülnek fe A Finomgépipari Minisztérium vállalatai befejezték az idei sikeres ™ tervteljesítés és az 1958. évi terv teljesítése feltételeinek biztosítá­P sát célzó hatékonysági felülvizsgálatot. Karel Matéjka mérnök a mi­nisztérium felülvizsgáló bizottságának elnöke, a szektorban folytatott w felülvizsgálás eddigi eredményeiről szólva ezt mondta: „A felülvizsgálat kimutatta, hogy reális feltételek vannak e feladat sike­res teljesítésére. Az üzemek maguk emelik az 1958. évi tervben foglalt ere­deti javaslataikat, a nyersterme­lésben összesen 1,8 százalékkal, az árutermelésben 2,4 százalékkal. Habár a szűkkeresztmetszetu anyagokra és különleges berendezésekre irányuló egyes követelmények miatt nem lehet mindezen javaslatokat 100 százalékig megvalósítani, ez mégis annyit jelent, hogy a felülvizsgálat jelentősen hoz­zájárult az idei és a jövő évi terv tel­jesítésének biztosításához. Például a Považská Bystrica-i Klement Gottwald Üzem, a kormány vörös zászlajának birtokosa a felülvizsgálat keretében 5000 Pionier motorkerékpár gyártásá­val emelte az eredeti 1958. évi tervet, úgy hogy jövő évben összesen 55 000 darabot gyártanak. Ezenkívül e vál­lalat dolgozói megszilárdították a Nagy Október. 40. évfordulójának tiszteletére adott kötelezettségvállalásukat és az év végéig még 2000 motorkerékpárt gyártanak terven felül, ami 830 da­rabbal több, mint amennyit a haté­konyság felülvizsgálata előtt megígér­tek. A holešovicei Tesla nemzeti vál­lalat is azon üzemek közé tartozik, amelyeknek segített a Nagy Október tiszteletére adott kötelezettségvállalá­sok megszilárdítása. Az üzemben az év végéig másfélmillió korona értékű vil­lanykörtét gyártanak terven felül. A strašnicei és pardubicei Tesla-üze­mekből az év végéig 2 200 000 darab televizorral több jön piacra, mint amennyit eredetileg terveztek. (ČTK) N. Sz. Hruscsov válaszai James Reston, a New York Times amerikai lap diplomáciai fő tudósítójának kérdéseire Moszkva (TASZSZ) — James Reston, a New York Times c, ame­rikai lap diplomáciai fő tudósítója jelkérte N. Sz. Hruscsovot, az SZKP KB első titkárát, hogy be­szélgetés céljából fogadja ót. N. Sz. Hruscsov október 7-én fogadta Ja­mes Restont és beszélgetett vele. Az alábbiakban közöljük az ame­rikai tudósító kérdéseit és N. Sz. Hruscsov válaszait. 3. RESTON: Érdekel a békés egymás mellett élés problémája és nevezetesen az, amit mi és önök értenek a gondolatok és tájékoz­tatások szabad kicserélésén. N. Sz. HRUSCSOV: Álláspontunk e kérdésben jól ismert. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése mellett voltunk és va­gyunk, a szocialista és tőkés országok közötti békés együttélést óhajtjuk. A békéért vívott harc külpolitikánk alapjainak alapja. Miért? Azért, mert nálunk nincsenek olyan osztályok, amelyeknek érdekük volna idegen te­rületek meghódítása és más nemzetek leigázása, nincsenek olyan osztályok, amelyeknek érdekük volna hasznot húzni a lázas fegyverkezésből. To­vábbá azért, mert szükségünk van a békére, hogy sikeresen építhessük a kommunizmust, megteremtsük az anyagi javak bőségét a szovjet tár­sadalom valamennyi tagja részére. Nem azért vagyunk a békés ver­seny hívei, mintha gyengék volnánk, nem azért, mintha félnénk az impe­rialistáktól, hanem azért, mert egy új háború, amelyben érvényesülnének a halált hozó korszerű fegyverek, mint pl. a termonukleáris bombák és szál­lító eszközeik pl. az interkontinen­tális ballisztikus rakéták, sok-sok millió ember pusztulását, sok-sok nemzedék munkája által teremtett óriási anyagi értékek megsemmisü­lését jelentené. Mi kommunisták — és a kommu­nista ideológia a világ leghumánusabb ideológiája — ügy véljük, hogy nincs értékesebb az embernél és ezért nem kímélünk fáradságot, hogy az emberi­ségről elhárítsuk az új világháború veszélyét. Úgy vélem, hogy a tőkés hatalmak­nak nem kisebb érdeke kell, hogy lé­gyen, mint a Szovjetuniónak a békés egymás mellett élés. Ismeretes, hogy az előző háborúk következtében a tő­kés rendszertől számos ország elsza­kadt, amelyek most a szocializmus világrendszerét alkotják. A harmadik világháború csupán a kapitalizmus csődjével végződhet. Mi és önök egy égitesten élünk, amelyen elég hely van mindnyájunk számára, a távolságok rajta azonban a korszerű, nagyon gyors repülőgé­pek következtében, az interkontinen­tális rekétalövedékek fejlődése, va­lamint a tudomány és a technika más sikereinek következtében nemzedé­künk számára jelentősen megrövidül­tek. Ezért inkább, mint bármikor azelőtt, okosaknak kell lennünk és meg kell tanulnunk egymás mellett élni, úgy, mint ahogy jó szomszédok élnek együtt. A szocializmus világa és a kapitaliz­mus világa között természetesen fennállanak és fenn fognak állani ellentétek, amelyek a társadalom fej­lődése objektív törvényei hatásának következményei. Ha azonban az egész világ emberei öntudatosan az új há­ború elhárítására fordítják erejüket, képesek a szocializmus és a kapitaliz­mus rendszere közötti harcnak a békés, elsősorban a gazdasági verseny formáját adni, vagyis a békés terme­lésben, az egész lakosság életszín­vonala növelésében való verseny for­máját. Ezért kell kiküszöbölni a háborús veszélyt, betiltani az atom­és hidrogénfegyvereket és megsem­misíteni e fegyverkészleteket, lénye­gesen korlátozni a hagyományos fegy­verzetet, csökkenteni a fegyveres erők létszámát és a katonai költsége­ket, bizalmon alapuló kapcsolatokat létesíteni az államok között, kikü­szöbölni mindazon mesterséges aka­dályt, amely a nemzetközi kereske­delem és a kulturális kapcsolatok fejlődésének útjában áll, tiszteletben tartani más országok függetlenségét és be nem avatkozni belügyeikbe. Ami a gondolatok és a tájékoztatá­sok szerepét illeti, e cserének éppen ezeket a célokat kell szolgálnia, a nemzetek közötti kölcsönös bizalom és barátság megszilárdítását. Nem szabad, hogy célja a nemzetek kö­zötti bizalmatlanság és ellenségeske­dés mérges magvainak elhintése le­gyen. A gondolatok és tájékoztatások kicserélésének meg kell szilárdítania a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élését, nem pedig alá­ásnia azt. Mi pártján állunk az ilyen gondolat- és tájékoztatás-cserének. J. RESTON: ön, első titkár úr, azon a nézeten van-e, hogy egy új háborúban csak a kapitalista államok pusztulnának el és a kom­munizmus győzne? N. Sz. HRUSCSOV: Amikor azt mondjuk, hogy egy új világháború csupán a kapitalizmus csődjével vég­ződik, ezzel egyáltalán nem akarjuk azt mondani, hogy a szocialista orszá­gok e háborúban nem szenvednének veszteségeket. Ma, amikor korszerű pusztító eszközök léteznek, e vesz­teségek természetesen mérhetetle­nül nagyok lennének. Meggyőződésünk azonban, hogy a szocializmus élni fog, míg a kapitalizmus nem marad fenn. Hisz, ha a veszteségek nagyok is lesz­nek, az emberiség nemcsak hogy túl­éli őket, hanem tovább fejlődik. A nemzetek arra a következtetésre jutnak, hogy nem lehet többé tűrni olyan rendszert, amely háborúkat szül és az emberekre annyi szenvedést és nélkülözést hoz. Háborút csak az im­perialisták robbanthatnak ki. És ha kitör a háború, a nemzetek egyszer s mindenkorra véget akarnak majd vetni annak a társadalmi rendszer­nek, amely háborúkat szül és orszá­gaikban szocialista rendszert létesí­tenek. Valaki azt gondolhatná, hogy a kommunistáknak érdekük a háború, ha az a szocializmus győzelmére ve­zet. Ezt a kérdést azonban csak ellenségeink állíthatják így be: Mi ellene vagyunk az ilyen embertelen­ségnek. Mi kommunisták soíia sem törekedtünk és soha sem fogunk tö­rekedni arra, hogy célunkat ily bor­zalmas eszközökkel érjük el. Abból indulunk ki, hogy a szocializmus győ­zelméhez nem szükséges a háború. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus és a kapitalizmus közötti békés ver­senyben a győzelem a szocializmus oldalán lesz és a kapitalizmus elke­rülhetetlenül eltűnik a történelem porondjáról, épp úgy mint valaha a feudalizmus, amely átadta helyét a kapitalizmusnak. Nagyon fontos, hogy megértsék álláspontunkat e kérdés­ben. J. RESTON: Amikor ön felsorol­ta a korszerű fegyverek különféle fajtáit, nem tett említést arrtH, hogy az égitestek közötti össze­köttetés terén elért legújabb vív­mányok katonai jelentőségű ve­szélyt is tartalmazhatnak. Ügy véli-e ön, hogy lehetséges teljesen ellenőrizni ezeket a legújabb esz­közöket, hogy csupán békés célo­kat szolgáljanak? N. Sz. HRUSCSOV: Ha képesek le­szünk megegyezést elérni a leszerelés kérdéseiben és főleg ha megegyezik a mi két országunk és ha a béke megszilárdításának nemes törekvése fog vezetni bennünket, akkor teljesen biztosítható az, hogy ezek az eszkö­zök kizárólag csak békés célokat szol­gáljanak. Nem soroltam fel őket, mert ez már ismeretes, ez olyan szakasz, amely már mögöttünk van és a tudo­mány képes újabb, még jelentősebb felfedezések elérésére a pusztító esz­közök terén is. Ma bizonyos mértékben fordulat áll be. A katonai szakértők úgy vélik, hogy a repülőgépek, mind a bombázók, mind a vadászgépek pályája lefelé ível. A bombázó repülőgépek sebes­ségét és hatósugarát a korszerű raké­ták túlszárnyalták. A vadászgépek gyorsasága viszont oly nagy, hogy bevetésük a vadászgépekkel szemben nagyon nehéz és a bombázó gépek ellen sem eléggé hatásosak. Ezenkívül mégis csak ember ül bepnük, akit természetesen nem akarurik elveszí­teni. Nem mondom, hogy ez csak a mi országunkra érvényes. Ha az Egyesült Államoknak ma nincs ratéktalövedéke, akkor majd lesz, njert a tudomány szüntelenül fejlődik. Ugyanez érvé­nyes a Szovjetunióra is. Ha ma nem rendelkezünk olyasvalamivel, ami önöknek van, majd rendelkezünk mi is. Ez is egy fajtája a versenynek. Mi azonban nem akarunk így versenyez­ni, mi békés kapcsolatokat óhajtunk, nem pedig a pusztító eszközök hal­mozását. Ügy vélem, nem árulok el semmilyen katonai titkot, amikor azt mondom önnek, hogy ma rendelke­zünk mindazokkal a rakétákkal, ame­lyekre szükségünk van, messzehordó rakétákkal, középhatósugarú rakéták­kal és rövid távolságra ható rakéták­kal. Természetesen ezek nem az utolsó vívmányok — hisz a technika nem áll egy helyen — ezek az eszközök azon­ban teljesen biztosítják védelmün­ket. Szeretném, ha helyesen megértene engem. Mindezt nem azért mondom, hogy valakit is megfélemlítsek vagy politikai nyomást gyakoroljak. Mind­ezek a tények a reális valóságot je­lentik. Amikor közöltük az interkon­tinentális rakétalövedékkel végzett sikeres kísérletet, az Egyesült Álla­mok egyes államférfiai nem hittek nekünk: A Szovjetunió szerintük meg­levőnek állítja azt, amivel nem ren­delkezik. Most azonban, amikor siker­rel kibocsátottuk a mesterséges hol­dat, ebben csupán a technikailag analfabéta emberek kételkedhetnek Az Egyesült Államoknak nincs inter­kontinentális ballisztikus rakétalöve­déke, mert ellenkező esetben minden fáradság nélkül szintén kibocsátaná mesterséges holdját. Mi kibocsátha­tunk mesterséges holdakat, mert van szállító eszközünk ehhez, vagyis bal­lisztikus rakétalövedékkel rendelke­zünk. Ezek a reális tények. Nem szabad megtévesztenünk sem magunkat, sem az embereket. Hisz nekünk, állam­férfiaknak mindent meg kell ten­nünk, ami erőnkben áll, hogy meg­akadályozzuk a háborút és megegye­zést érjünk el a jelentős nemzetközi problémákban, közöttük a leszerelés kérdésében is. Készek vagyunk akár azonnal ésszerű megegyezést elérni a leszerelés egész problémájáról, lé­nyegesen csökkenteni fegyveres erő­ink létszámát, vagy arra is hajlandók vagyunk, hogy egyáltalán ne legyen hadseregünk, csak rendőrséget tart­sunk fenn, hogy a becsületes embe­rek védve legyenek a tolvajoktól és csalóktól, akik, sajnos, még mindig vannak. De háborúra nincs szüksé­günk. J. RESTON: Egyetértek önnel ab­ban, hogy most valamilyen határ­kőhöz érkeztünk. Mi az USA-ban egy kissé sajátos határkőhöz ér­keztünk. Ugyanis kb. két év múl­va országunkban a végrehajtó ha­talom azoknak az embereknek ke­zéből, akik a XIX. században szü­lettek, átmegy a XX. században született emberek kezébe. Ez a folyamat már 1960-ban megkez­dődik. Nem fog talán nagyon so­káig tartani az, hogy ezek az új emberek elegendő politikai tekin­télyre tegyenek szert ahhoz, hogy a Szovjetunióval való megegye­zésnek legalább azt a fokát eléfr­jék, amelyet Eisenhower elnök ért el? Hélyes-e az a .gondolat, hogy megegyezést kell elérni a legközelebbi másfél vagy két év­ben, hogy a megegyezést ne ha­lasszák el hat, sőt tíz évre? Te­kintetben vette ön ezt a ténye­zőt? N. SZ. HRUSCSOV: Mi a jövőt más­képp ítéljük meg. Nálunk az egyes országok politikája értékelésének mások a kritériumai. Tudom, miről beszél ön, mert erről az álláspontról olvastam az amerikai sajtóban, úgy vélem azonban, hogy ez az álláspont helytelen. Mi úgy véljük, hogy a mi, idősebb nemzedékünk tagjai okos emberek, a jövő nemzedék emberei azonban valószínűleg még okosabbak lesznek. Ez azonban, mellékesen szólva, kissé nyers hasonlat. Termé­szetesen nem arról van szó, hogy az egyik vagy másik államférfi mikor született, a XIX., vagy a XX. szá­zadban-e, sőt esetleg a XXI. szá­zadban. A XXI. században a társada­lom fejlődésének jelentősen maga­sabb fokát éri el. Ennek ellenére készek vagyunk aláírni akár ma D. Eisenhowerrel, az USA elnökével olyan megegyezést, amely elfogadható mindkét fél szá­mára és amely a világbéke érdekét szolgálná. Az Egyesült Államok azon­ban erre nem hajlandó. Számos olyan feltételt támaszt, amelyről tudja, hogy a Szovjetunió számára elfogad­hatatlan. Ezek olyan feltételek, ami­lyeneket az erősebbek szabnak a gyengébbeknek, bizonyos mértékig ultimátumként hangzanak és mi vég­eredményben még sem vagyunk az USA államainak egyike, mi szuverén szocialista állam vagyunk, más, a kapitalista filozófiától elvben eltérő filozófiával, főleg azért, mert ez mérhetetlenül humánusabb mint a kapitalista. Olyan megegyezést kell keresnünk, hogy a felek egyike se szenvedjen politikai kárt. Tudom, hogy ön, mint újságíró megbecsülésnek örvend olvasói köré­ben és ezért kérjük önt, tolmácsolja hazája közvéleményének azt, hogy népünk és államunk békét óhajt, megegyezést akarunk az USA-val, de csak egyenjogú, diktátum és diszkri­mináció nélküli megegyezést. A szov­jet kormány nem fogadhat el olyan javaslatokat, amelyek a Szovjetuniót nem egyenjogúként kezelik. Ňéha az a benyomásunk támad, hogy egyes államférfiaik egyáltalán semmilyen megegyezést sem akarnak elérni a Szovjetunióval. Időnként beszélnek a leszerelési tárgyalások sikereiről, de (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents