Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-10 / 282. szám, csütörtök

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1957. szeptember 30—október 2i ülésén elhangzott felszólalások Bruno Köhler elvtárs felszólalása Szocialista rendszerünk nagy fölénye a kapitalizmushoz viszonyítva abban rejlik, hogy a dolgozó népnek közvetlenül és mélyen érdeke a termalés és az egész népgazdaság fejlesztése — mondotta Köhler elvtárs. A termelési viszonyokban kialakult új viszony abból ered, hogy a termeeszközök tá/sadalmi tulajdont alkotnak. A termelőeszközök a szocialista szektorban a dolgozóké és ezért munkájuk eredménye is ókét illeti. Népünk a mindennapi életben meggyőződött már erről a nagy igazságról. Már azzal, hogy anyagilag látja és érzékeli, hogy minél többet, jobban és olcsóbban termelünk, annál jobban emelkedik életszínvonala. A széles tömegeknek ez a közvetlen mély érdekeltsége gazdaságunk fejlesztésében a dolgozó nép nagy kezdeményezésének szilárd alapja, gazdasági feladataink megoldásában és teljesítésében. A dolgozók nagyfokú kezdeményezésének megnyilvánulása a szocialista munkaverseny kibontakozása. Ha csak beszélnénk a tömegeknek a gazdaság irányításában való fokozottabb részvételéről és nem törődnénk a szocialista munkaverseny kibontakoztatásával, ez azt jelentené, hogy fékezzük a dolgozók kezdeményezését. Ügy Vélem, elmondhatjuk, hogy az idén széles arányokban sikerült kibontakoztatnunk a szocialista munkaversenyt. A kötelezettségvállalások száma és értéke szerint a kerületi pártbizottságok az utóbbi évek során ŕ legmagasabb színvonalat könyvelték el a szocialista munkaverseny fejlődésében. A szocialista munkaverseny már az idén százmilliós értékeket eredményezett. Egyedül az észak-csehországi és sokolovói bányászok több mint egy millió százezer tonna szenet juttattak terven felül. Hasonló jó eredményeket értünk el különféle más szakaszokon, üzemekben, iparban és a mezőgazdaságban is. Vannak azonban olyan ágak és üzemek, ahol a szocialista munkaverseny nem indult meg. Ez a helyzet az ostrava-karvinái szénmedencében és hasonló a helyzet a közlekedésben, ahol nem teljesítjük a teherkocsiforgalom tervét, ami egyre nagyobb nehézségeket okoz a népgazdaságban. Sokkal jobb eredményeket érhettünk volna el a munkatermelékenység fokozásában. az önköltségcsökkentésben, anyagmegtakarításban és a termékek minőségének megjavításában, ha a munkaversenyt jobban irányítottuk és következetesebben szerveztük volna. A dolgozók alkotó kezdeményezése éppúgy, mint a szocialista munkaverseny, máshol is megnyilvánul. Ügy vélem, helyes volt, hogy a párt a központi Bizottság februári ülése után a párt- és szaiäzervezetek, valamint a gazdasági szervek igyekezetét olyan intézkedések kidolgozására irányította, amelyek fokoznák a népgazdaság hatékonyságát. Ä pártvonalon megejtett felülvizsgálat április végén és május elején megmutatta, milyen nagy kezdeményezéssel és mély megértéssel vették ki részüket a dolgozók a hatékonyság fokozására tett intézkedésekből. Helyes volt a beruházási építkezésnek a dolgozók részvételével történt felülvizsgálása is, amely már most, szeptember 21-ig, legalább is számítások szerint, több mint négy milliárd korona megtakarítást eredményezett és ez az összeg még gyarapszik. Még nem mindenütt valósítottuk meg a dolgozók széles tömegeinek részvételét a gazdasági problémák megoldásában. Ennek oka a pártszervek, szervezetek és főképp a szakszervezetek még mindig elégtelen munkájában rejlik. Látni kell azt is, hogy a tömegeknek gazdasági tevékenységükben való lehető legnagyobb arányú részvételére irányuló törekvés sok felelős gazdasági dolgozónak nincs ínyére. Ez a tény megnyilvánult pl. a gazdasági szervek vonalán most folyó felülvizsgálat során is, amelynek célja, hogy elősegítse a szektorértekezleteken és a jövő évi gazdasági terv előkészületeiben kitűzött gazdasági feladatok előkészítését. Azokban az üzemekben, ahol a pártés kormányhatározat alapján járnak el, a dolgozók részvételével sikeresen folyik a munka. Sokszor azonban formálisan, adminisztratív módon, az áttekintést nyújtó számok és mutatószámok felülvizsgálása formájában folyik le a felülvizsgálat. így például a Dvúr Králové járási Hainicei Palüzemben négy óra alatt elkészültek a felülvizsgálattal. A prágai vállalati igazgatóságtól szilit ki egy csoport, amely meghívta az üzem igazgatóját és könyvelőjét és mindent az irodában végeztek el. Sem a pártszervezettel, sem a munkásokkal nem beszéltek. Hiba, hogy a pártszervezet és általában a pártszervek megengedik az ilyen eljárást. Természetesen nem szabad, hogy a negatív példák elferdítsék az ügy igazi állapotát. Tény, hogy a dolgozók nagyon aktívan vesznek részt a gazdasági tevékenységben. Ezt bizonyítják a szakszervezetek nagy jogai és tevékenységük, a szocialista munkaverseny széleskörű kibontakozása, s végül a szocializmus építésében elért nagy sikerei, melyeket a dolgozó nép tevékeny részvétele nélkül nem tudtunk volna elérni. E pozitívumok ellenére a negatív példák megmutatják, mennyi mindent kell még tennünk rendszerünk legnagyobb előnyeinek teljes kihasználásáért, hogy fokozódjon a dolgozók széles tömegeinek részvétele a gazdasági problémák megoldásában és a népgazdaság irányításában. A javasolt intézkedéseknek éppen ebből a szempontból nagy, alapvető jelentőségük van. Alapjában téves az a nézet, hogy a szocializmus gazdasági törvényei automatikusan érvényesülnek és minden gazdasági problémát automatikusan megoldanak. Ez korántsem igaz. Ehhez még nagyobb politikai-szervezői tevékenységre, odaadásra, becsületességre, tehetségre és ismeretre van szükség, még következetesebben véget kell vetni a tanácstalanságnak, rutinizmusnak és bürokratizmusnak. Néhány példát említek ezzel kapcsolatban. A prémium, főként ha helyesen alkalmazzák, elősegíti a terv teljesítését. De nem biztosítja automatikusan annak teljesítését. így például Ostraván a szénfejtési terv teljesítéséért fizetett prémiumok nagy öszszegeket tesznek ki és a terv teljesíthető. De bármilyen jól is használják fel a prémiumokat, önmagukban még nem biztosítják a terv teljesítését. Ennek érdekében jobban kell megszervezni a munkát, eiő kell készíteni a vájatokat, meg kell honosítani a technikát, meg kell fogadni és valósítani a bányászok helyes tanácsát, ki kell bontakoztatni a szocialista munkaversenyt stb. Helyes, hogy a prémiumokat jobban használják fel a termelési feladatok teljesítését biztosító döntő fontosságú munkálatok támogatására. Ezzel kialakulnak a terv teljesítésének, a népgazdaság hatékonysága növekedésének stb. jobb feltételei. Ez az ösztönzés azonban nem pótolhatja a szervezői és politikai munkát, amely elengedhetetlenül szükséges a prémiumok helyes hatásához és a terv teljesítéséhez. Ezt azoknak a címére mondom, akik mindent a prémiumokkal szeretnének megoldani, ahelyett, hogy megfogadnák a dolgozók jó tanácsait, rendesen megszerveznék a termelést, biztosítanák az anyagi-műszaki ellátást, megjavítanák a technikát stb. A prémiumokhoz hasonló a pénzbírságok hatása is. Bizonyára senki sem akad köztünk, aki elhinné, hogy a pénzbírság fokozása automatikusan meggyorsítaná a vasúti teherkocsi-forgalmat. A pénzbírság jobb érvényesítése szükséges és helyes is, és fgy elő is segíti gazdasági feladataink teljesítését. De pl. a teherkocsiforgalom tervének teljesítését nem bízhatjuk csupán a pénzbírsáq jobb hatására. A vállalatokban és vasútakon ezt következetes intézkedéseknek kell követniök, hogy gyorsan tehermentesítsék és állítsák be a forgalomba a vagonokat. Nagyon egészséges dolog a jobb anyagi érdekeltség a döntő fontosságú termelési feladatok teljesítéséért, a munkatermelékenységi növekedéséért, a technika fejlődéseért, az egyéni és társadalmi érdekek biztosításának teljesítéséért járó jutalmazásban. Hevesebb harcra fog bennünket késztetni az embereknek bizonyos köre ellen, amely a szocializmusnak ezeket a gazdasági törvényeit kapitalista elvekké akarja átalakítani — azaz minél többet venni a társadalomtól és minél kevesebbet adni a társadalomnak. Hogy a helyes anyagi érdekeltség és jutalmazás valóban Ŕel.yesen hasson, ehhez még nagyobb erőfeszítésre van szükség, hogy megjavuljon a munka megszervezése, megszűnjön a tehekocsik veszteglése és a rohammunka és hogy a tervet egyenletesen teljesítsük. Ezek a gazdasági törvények gyakran éppeli ezért nem érvényesülhetnek helyesen, mert nem jól szervezzük meg a munkát. Márpedig erre a dolgozók és az állam is ráfizetnek. Ezért kell a javasolt intézkedések komplexumának végrehajtására erősen törekedni, mivel ezeknek célja a szocialista rendszer előnyeinek hathatósabb érvényesülését akadályozó negatív jelenségek kiküszöbölése. Nem szabad előfordulnia annak a hangulatnak, hogy most mindaz, amit gazdaságunkban meg kell javítanunk, az ipar új megszervezésének, az új tervezési, pénzellátási stb. módszernek eredményeképpen automatikusan megoldódik. Éppen ellenkezőleg. Mindenekelőtt helyesen kell értelmeznünk és kiviteleznünk a gazdasági irányítás, a gazdaság hatékonyságának fokozására tett javaslatokat és ezeket keresztül kell vinnünk a megkerülésükre és elferdítésükre irányuló összes kísérletekkel szemben. Rudolf Strechaj elvtárs felszólalása A decentralizálás terén szerzett eddigi tapasztalatok és eredmények rámutatnak arra, hogy fokoznunk kell főként az alsóbb fokú nemzeti bizottságok felelősségét és bővítenünk kell jogkörüket. E tapasztalatokból kiindulva javaslom, fontoljuk meg, nem volna-e célszerű felülvizsgálni a járások eddigi közigazgatási szervezetét, elsősorban abból a szempontból, vajon a járások gazdasági-közigazgatási téren kellőképpen erős egységeket alkotnak-e arra, hogy hatékonyan fokozódjék a nemzeti bizottságok felelőssége és bővüljön jogkörük a gazdaság irányításában. Az ipar és az építészet irányításának új megszervezése terén a Szovjetunióban szerzett tapasztalatok nekünk is azt mutatják, hogy a nagyobbfokú hatékonyság elérése érdekében sor kerül egyes vidékek összevonására, hogy ezzel erősebb gazdasági közigazgatási egységek létesüljenek. Egyidejűleg javaslom, fontoljuk meg, vajon a nemzeti bizottságok gazdasági és kulturális hatáskörének bővülése mellett a nemzeti bizottságok tanácsai végrehajtó szerveinek mai megszervezése sikeresen biztosíthatja-e a fokozódó feladatokat. Pártunk tavalyi országos konferenciája határozatainak irányvonala szerint bővült a szlovák nemzeti szervek jogköre és fokozódott felelőssége. A jogkör bővülése és a felelősség fokozódása a gazdasági fejlődés állami terv(eladatainak teljesítésében pozitívan nyilvánul meg. A közlekedés terén pl. a Közlekedésügyi Minisztérium hatásköréből a Közlekedésügyi Megbízotti Hivatal hatáskörébe helyeztük át a Dunahajózási Forgalmi Vállalatot. Máris látszik, hogy jobban kihasználjuk a hajóparkot. Teljesítménye nyolc hónap alatt tonnakilométerekben 21 százalékkal fokozódott s a Dunahajózási Forgalmi Vállalat 18 millió koronás hasznot hozott népgazdaságunknak devizákban. Főként a nemzeti bizottságok érdeméből a meglevő fogyatékosságok ellenére is megjavult a lakosság gyümölcs- és zöldségellátása. Jobb gazdasági eredményeket érünk el. Elvártuk, hogy a szlovákiai szénbányák irányításának közelebbhozásával és a Tüzelőanyag és Kőolajipari Megbízotti Hivatal létesítésével lényeges fordulat áll be a szénfejtési terv teljesítésében is. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy noha az idén nyolc hónap alatt 6,1 százalékkal több szenet fejtettünk, mint tavaly ugyanekkor, a terv teljesítését nem biztosítottuk. A lemaradás a szénfejtésben szeptember 20-ig 76 ezer tonnát tett ki. Nem elégszünk meg ezzel az állapottal, főként azért nem, mert az eddigi beruházási építkezés nem biztosította a ráfordított eszközök arányában a szénfejtés növekedését és a költségek csökkenését. A vezető elvtársak azt állítják, hogy ennek okai a régebbi hibákban rejlenek, mivel nem biztosították kellő következetességgel a bányaépítkezést stb. Fontos, hogy ismét foglalkozzunk ezekkel a kifogásokkal, megvizsgáljuk a jelenlegi állapotot, esetleg segítsük elő a problémáknak az eddiginél sokkal gyorsabb megoldását. A hibák okai általánosan ismertek, rájuk mutatnak a taggyűléseken, munkaértekezleteken, aktívákon,' a bányászok és műszaki dolgozók kötelezettségeket vállalnak a fejtési terv teljesítésére. A Helyi Tüzelőanyag- és Kőolajipari Megbízotti Hivatalnak azonban mégsem sikerült kiküszöbölni a komoly fogyatékosságokat. A szónok ezután rátért a mezőgazdaság problémájára. A CSKP KB-nak a gazdaságfejlesztés második ötéves tervének összeállítására vonatkozó irányelvei feladatunkká teszik Szlovákia mezőgazdasági termelésének 39,8 százalékos növelését — mondotta. Elsősorban az a fontos, hogy a szocialista szektor döntő fölénybe kerüljön. E téren is részben lemaradtunk. Átmeneti stagnálás után azonban a szövetkezetesítés Szlovákiában meggyorsul és meg vannak a feltételek ahhoz, hogy 1958-ban Szlovákiában elérjük az 1959-re vonatkozó irányelvekben kitűzött ütemet, a szocia'ista szektor nagyságának itt meghatározott százalékát. Strechaj elvtárs ezután egyes mezőgazdasági termelési kérdésekről, a talajjavítás szükségéről, a takarmányaiaprói és az állatállományról beszélt. Megemlítette, hogy Szlovákiában a szakemberek és a nemzeti bizottságok széleskörű részvételével folyik a mezőgazdasági termelés problémáinak komplex elemzése. A jelen helyzetben — folytatta — Szlovákia mezőgazdasági termelése az áltaiános jó termés — egyes vidékeken a tavalyit felülmúló termés — ellenére több mint 3500 vagon gabonával maradt adós. Tavaly a kormány által kitűzött határidő előtt sikerült teljesítenünk a begyűjtés tervét, az idén azonban úgy véltük, hogy a szövetkezeti dolgozók és a többi parasztok folyamatosabban fogják teljesíteni köteiezeitségeiket, mint tavaly. Megfeledkeztünk további tényezőkről, amelyek bizonyos mértékben és átmeneti időre kedvezőtlenül befolyásolták a begyűjtési terv teljesítését. Strechaj elvtárs a továbbiakban az ipari irányítás megszervezése hatékonyságának fokozására teendő intézkedésekről beszélt. Többek között kijelentette: Elsősorban véget kell vetnünk az egyes reszortok olyan törekvésének, mely a dolgozóknak az újonnan alakult szervezeti csoportokba vagy a szövetkezeti kombinátok rendszerébe a nagy vállalatok túlburjánzott adminisztrációjába, a kutatásba vagy más intézetekbe való átcsoportosításában jelentkezik. Ügy vélem, hogy az ipar és az építészet irányításának új megszervezésében a Szovjetunióban szerzett jelenlegi tapasztalatokat is fel kell már használnunk s nem szabad félnünk alkalmazni a jó ismereteket saját viszonyainkra. Mit eredményezett az ipar és az építészet irányításának új megszervezése a Szovjetunióban? Széleskörűen decentralizálták az ipar és az építészet irányításának jogkörét és az ezért való felelősséget a népgazdasági tanácsokra. A leningrádi népgazdasági tanács jelenlegi tapasztalatai pl. azt mutatják, hogy rugékonyan oldják meg a vállalati problém^ egész sorát, amit azelőtt hosszas huza-vona és a minisztériumokkal illetve a főosztályokkal folytatott hosszas levelezés jellemzett. Az irányítás megszervezésének, új módszere nagyon egyszerűsíti az anyagi-műszaki ellátást és szilárdítja a vállalatok kölcsönös kapcsolatait A gazdaságiközigazgatási körzetben mérleget állítanak fel az anyagellátás összes forrásairól és szükségleteiről úgy, hogy minden helyi nyersanyag- és anyagforrást, termelést és kooperációt felhasználjanak, ami gátat vet a felesleges nyersanyag- és anyagszállításnak és fokozza a gazdaságosságot. Az illetékes tervezőszerv tulajdonképpen csak koordinálja és összhangba hozza az egyes terveket a szövetségi köztársaság feladatainak biztosítása érdekében. A terv teljesítésében jó eredményeket érnek el a leningrádi népgazdasági tanács alá rendelt építészeti szerelő szervezetek. A polgári és lakáscélokat szolgáló, továbbá až iskolai és kulturális építészet céljait szolgáló szervezeteket az illetékes végrehajtó bizottságoknak rendelték alá. Az a nézetem, hogy meg kell fontolnunk építészeti szerelő szervezeteinknek a nemzeti bizottságokra való decentralizálását és felül kell vizsgálnunk az építészeti szerelő szervezetek létjogosultságát egyes reszortok hatáskörében. A polgári, lakás, iskolai, egészségügyi, kulturális, esetleg további, a mezőgazdasági célokat szolgáló építészeti-szerelő szervezetek alárendeltsége lehetővé teszi e szervezetek kapacitásának jobb összpontosítását, a kerületek fontos építési akcióira való irányítását, lehetővé teszi a kerület építészeti-szerelő szervezetei számára folyó konkrétabb munkaerőtoborzást és a munkaerők konkrétabb elhelyezését, valamint az építészetünk hiányolt, nagyon szükséges szakembereinek nevelésére fordított nagyobb gondot. így aztán az egyes reszortokra csak a legfontosabb földépítkezéseken működő speciális építészeti szerelő szervezetek irányítása hárulna. Václav Pašek elvtárs felszólalása Pašek elvtárs felszólalásában a szakszervezetek munkájával foglalkozott. Rátért arra, hogy az országos pártkonferencia és a CSKP KB szeptemberi ülése nagy fontosságot tulajdonított a szakszervezetek szerepének és megmutatta, hogyan javítsuk meg a szakszervezeti mozgalom munkáját. A Központi Szakszervezeti Tanács teljes ülése és az országos szakszervezeti konferencia az intézkedések egész sorát foganatosították az FSZM munkájában kívánt fordulat elérésére. A szakszervezetek hatékonyabban vesznek részt a gazdasági tervek kidolgozásában és a műszaki-ipari-pénzügyi tervek, a műszaki fejlesztési, beruházási és egyéb tervek kidolgozásában. A dolgozóknak a termelési feladatok teljesítése iránt tanúsított nagyfokú érdeklődése megnyilvánul az Októberi Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére indult munkaverseny kibontakozásában, amely tömegességével az összes eddigi eredményeket felülmúlja. A törvények és rendeletek kiadásában is fokozódik a dolgozók részvétele. Így pl. több mint tízezer szakszervezeti funkcionárius vett részt felszólalásaival a találmányokról, felfedezésekről és újítójavaslatokról szóló törvény szerkesztésében. Teljesítettük az országos pártkonferencia határozatát a betegbiztosítás terén, bővült a szakszervezeti szervek jogköre, felelőssége és befolyása a betegbiztosításban és a járadékbiztosításban. A munkavédelem és biztonság terén is megszabtuk az üzemi bizottságok jogkörét és utasításainak kötelező betartását a gazdasági szervek által. Ennek ellenére ki kell jelentenem, hogy még nem becsültük fel egészen ezen intézkedések hatását. Egyes gazdasági dolgozók a betegbiztosítás rovévására oldották meg a termelés megszervezésében és a bérekben-mutatkozó rendetlenséget. Egyes üzemek gazdasági szervei közömbösen viseltettek a betegbiztosítás nyújtotta előnyökkel űzött visszaélésekkel szemben. Másrészt funkcionáriusaink és tagjaink fejlettségét bizonyítja ékesszólóan az a tény, hogy felszólalások és javaslatok egész tömege érkezett be hozzánk, amelyekben követelik a betegbiztosítás rendszerének szigorítását, hogy megakadályozzuk a vele űzött visszaélést. Pašek elvtárs továbbá a kisipari szövetkezetek jogköréről és önállóságáról beszélt és megjegyezte, hogy a szlovák nemzeti szervek lővült jogkörének megfelelően a szlovákiai szakszervezeti szövetségek szerepe is fokozódott. Egyszersmind megjavult az FSZM szerveinek és apparátusának munkája, ami a ;izetett munkatársak létszámának 1048 személlyel való csökkenésében nyilvánul meg. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak azonban nem sikerült teljesítenie az országos pártkonferenciának és a Központi Bizottság szeptemoeri ülésének határozatát minden részében és teljes terjedelmében — mondotta a továbbiakban °ašek elvtárs. Különösen a szakszervezetek nevelő munkájában vannak még komoly hibák. Ezért fordulnak eiő ma még olyan jelenségek, mint a társadalmi tulajdon eltulajdonítása, a betegbiztosítással űzött visszaélés, a sérülések nagy száma, az indokolatlan műszakkihagyás és az ártalmas munkaerőhullámids. A szakszervezeti politikai, nevelő és szervezői munka fcgytékosságai abból erednek, hogy a szakszervezeti munka módszerei és stílusa a foganatosított intézkedések ellenére iš a feladatok színvonalán alul marad. A legnagyobb akadályt az képezi, hogy központi és kerületi bizottságaink egyes funkcionáriusai fizetett funkcionárius nélkül nem tudják elképzelni a járási szervet. Minden alkalommal hangoztatjuk ugyan az aktíván végzett munka elveit, de nem törődünk kellőképpen az aktívával. Ez a Központi Szakszervezeti Tanácstól az üzemi bizottságokig minden szervre vonatkozik. Nem tagadhatjuk azt sem, hogy a szakszervezeti szövetségek munkájában még mindig túlsúlyban van a központi' irányítás módszere. E téren elakadtunk a fél úton. A jogkörnek az alsóbbfokú szervekre való átruházása, „közelebb az üzemekhez" elv alapján, eddig csupán a Központi Szakszervezeti Tanács es a szakszervezeti szövetségek központi bizottságai viszonyában, ezenkívül pedig legfeljebb a szakszervezeti szövetségek területi vagy kerületi bizottságai kapcsolatában nyilvánult meg. (JJ SZÔ 5 & 1957, október 10.