Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-08 / 280. szám, kedd

Mit jelent a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Csehszlovákia népének (Folytatás a 5. oldalról.) normális feltételekkel 600 ezer tonna gabonát adott Csehszlovákiának. Ez a mennyiség a szükséglet 40 százalékát képezte. Egyidejűleg 1947. decemberében befejeződött a Szovjetunió és Csehszlovákia között kötendő hosszúlejáratú kereskedelmi szerződésről folyó tárgyalás, öt évre vonatkozó 50 milliárd összegű kölcsönös áruszállításra kötöttünk egyezményt. A Szovjetunió nagylelkű segítsége lehetővé tette a csehszlovák gazdaság legégetőbb problémáinak megoldását és megcáfolta a burzsoá felforgatóktól terjesztett propagandát, hogy Csehszlovákia nem térhet ki az amerikai ajánlatok elöl; már pedig ezeknek az ajánlatoknak elfogadása gazdaságunkat az amerikai imperialisták zsákmányoló törekvéseinek kénye-kedvére szolgáltatta volna ki. A Szovjetunió segítsége lehetővé tette, hogy Csehszlovákia népe leküzdje a burzsoázia felforgató törekvéseit. A burzsoázia ellenállása a népnek a köztársaság építésének útját mutató CSKP tekintélye és súlya növekedésének arányában kiéleződött. A burzsoázia azonban a CSKP helyes politikájának eredményeképpen egyre jobban elszigetelődött a néptől és ezért kénytelen volt mindent egy kártyára feltenni: ellenforradalmi puccs végrehajtására, melynek célja a népi demokratikus rendszer megdöntése volt. Ez a kísérlet meghiúsult, mert 1948. dicső februári napjaiban Csehszlovákiának a megújhodott Nemzeti Frontban egyesült népe a CSKP vezetésével síkraszállt népi demokratikus vívmányainak védelmére. A burzsoá reakció megsemmisítő vereséget szenvedett és elvesztette utolsó gazdasági és politikai pozícióit. Az iparban befejeződött az államosítás nagy műve és a falvakban minden 50 hektárt túlhaladó földtulajdon a dolgozó parasztok kezébe jutott. Ezzel a földreform revíziója is befejeződött. Az államhatalom teljesen a munkásosztály és a dolgozó nép kezébe került. Ez a nagy fordulat polgárháború nélkül, a harc parlamenti és alkotmányos formáinak alkalmazásával valósult meg. VI. A Szovjetunióval a szocializmusért, a békéért A februári győzelmet, amely véglegesén biztosította a szocializmus építésének útját, a Nemzeti Frontban a CSKP köré tömörült nép vívta ki. A Szovjetunió híven nemzetközi politikája békés elveihez, 1948 februárjában nem avatkozott be Csehszlovákia belső fejlődésébe és tiszteletben tartotta népünk szabad elhatározását, mellyel a szocialista utat választotta. A hatalmi erők új világviszonya, a Szovjetunió nemzetközi kapcsolatokban érvényesülő tekintélye és súlya azonban megakadályozták az imperialistákat abban, hogy fegyveres intervenció útján avatkozzanak be Csehszlovákia népének elhatározásába. Az imperialisták kénytelenek voltak sajtóuszításokra és Csehszlovákia népe elleni rágalmakra szorítkozni. Csehszlovákia népe a februári napokban világosan tudatosította a Szovjetunió segítségének nagy jelentőségét és elismeréssel .fogadta Klement Gottwald civtarsszavait, melyeket 1948. II. 22én a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség kongresszusán mondott, „hogy szövetségi kapcsolataink érinthetetlenek, hogy mindig és mindenütt a Szovjetunió mellett haladunk és soha másként." Csehszlovákia népe akkor lépett a szocializmus építésének útjára, amikor a szocializmus ügye nemzetközi viszonylatban új történelmi győzelmeket aratott, midőn a Szovjetunió vezetésével kialakult és megszilárdult a szocializmus tábora. A többi európai népi demokratikus országokban is konszolidálódott az új rendszer és a népi demokratikus rendszer a munkásosztály diktatúrájának új formájává vált. A szocializmus tábora 1949-ben újabb történelmi győzelmeket aratott: megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, Németországnak a történelmében az el-i igazán demokratikus és békeszerető állam. Kínában a népi erők győzelmével, Csangkajsek reakciós csapatainak a kínai szárazföldről történt kiűzésével és a Kínai Népköztársaság megalakulásával befejeződött a polgárháború. A kínai nép, miután a nagyvonalú agrárreform útján sikeresen befejezte a polgári demokratikus forradalom feladatait, a Szovjetunió és a szocialista tábor többi országai mellett, a szocializmus építésének útjára tért. A szocializmus Szovjetunió vezette tábora ily módon óriási területre terjedt ki, amelyen kb. 900 millió ember, azaz az emberiség egyharmad része él. A szocialista világrendszer államai között fokozatosan új kapcsolatok alakultak ki, amelyek a baráti együttműködés és kölcsönös segítség elveire épülnek. A Szovjetunó és a népi demokratikus országok kölcsönös kapcsolatai kezdettől fogva különböznek a kapitalista államok kapcsolataitól, melyek a gyengébb, kevésbé fejlett országoknak nagy imperialista rablók általi leigázásának és könyörtelen kizsákmányolásának elvén alapszanak. Míg a világ kapitalista részében a második világháború után egyre nyíltabban utat tört az amerikai imperializmus világuralmi törekvése, a szocialista országok együttműködése az egyenjogúság, minden ország nemzeti szabadsága és függetlensége elismerésének, elvtársi együttműködésének elvére támaszkodott. Míg a kapitalista országok gazdasági kapcsolataiban a piacok és nyersanyagforrások uraláséért folyó éies versengési harc érvényesült, addig a szocalizmusra való áttérés lehetővé tette, hogy a szocialista tábor országai terveik koordinálása alapján fokozatosan bevezessék az árucikkek és műszaki tapasztalatok széleskörű cseréjét. A Szovjetunió hosszúlejáratú kölcsönfolyósításokkal, nyersanyag és gépi berendezés szállítmányokkal, új üzemek építésében folytatott közvetlen együttműködéssel segítette a szocialista tábor többi országait gazdasági viszonyaik kezdeti nehézségeinek leküzdésében. A szocialista országok gazdasága a tőkés országok fejlődését messze túlszárnyaló ütemben fejlődött. ÚJ SZO 6 6 195

7- október 3. A szocializmus síkeres építésének fontos feltétele a Csehszlovák Köztársaságban kezdettől fogva az volt, hogy Csehszlovákia a szocializmus Szovjetunió vezette nagy táborának szerves részévé vált. Csehszlovákia bekapcsolódása a szocialista világpiacba örökre megmentett bennünket az imperialista világtól való függőségtől és a kapitalista Csehszlovákia gazdaságát megrendítő, a dolgozók millióinak éhínséget és nyomort jelentő borzasztó válságoktól. A Szovjetunióval és az egész szocialista világgal folytatott gazdasági együttműködésünk biztosítja gazdaságunk alapos, válságmentes fellendülését és a termelés tervszerű szocialista fejlesztésének szilárd alapja. A Szovjetunió és a szocialista világpiac lakosságunk szí mára élelmiszerszáliítmányokat, nélkülözhetetlen ipari nyersanyag- és műszaki berendezés szállítmányokat biztosit, fontos műszaki tapasztalatokat ad át gazdaságunknak, másrészt viszont ipari termékeink legfontosabb vásárlói lettek. A már régebben fejlett iparú Csehszlovákia bekapcsolódása a szocializmus világtáborába lényegesen megkönnyítette a gazdasági fejlődésben a kapitalizmus által már régebben előidézett aránytalanságok megszüntetését és lehetővé tette főként a nehézipar, a termelőeszközök termelése fejlesztésének rendkívül gyors ütemét. Mindez elősegítette iparunk régebbi felépítésének lényeges megváltoztatását. Iparunkban régebben a könnyűipar volt túlsúlyban. Csehszlovákia bekapcsolódása a szocialista világrendszerbe lehetővé teszi, hogy ne csak lépést tartsunk a tudományos, műszaki és gazdasági világhaladással, reális feltételeket is ad arra, hogy belátható időn belül gazdaságilag a legfejlettebb tőkés országokat is felülmúlhassuk. A Szovjetunióval és a szocialista tábor országaival való szövetségünk, nemzeti és állami függetlenségünk szilárd záloga lett. A régi kapitalista Csehszlovákiát reak:iós és imperialista országok vették körül, melyek bekebelezésére és a csehek és szlovákok állami függetlenségének megsemmisítésére törekedtek. A nyugati imperialista hatalmak bizonytalan és ingadozó álláspontjára támaszkodó régi uralkodó burzsoázia politikája, Münchennel, nemzeti és állami függetlenségünk elvesztésével végződött. A szocialista Csehszlovákia szabadsága és állami függetlensége kezdettől fogva a Szovjetunió szövetségére és következetes békepolitikájára támaszkodott. Csehszlovákia a nagy világbéketábor aktív szerves részévé vált. A béke világtáborának törekvése a nemzetközi kapcsolatokban fennálló feszültség enyhítésére, a különböző társadalmi rendszerű nemzetek békés egymás mellett élésére, a kollektív európai biztonsági rendszer megteremtésére, a lefegyverzésre és az új imperialista háború elhárítására, a tömegpusztító fegyverek használatának megakadályozására irányult. A békeerők gyarapodása, melyekhez az utóbbi években Ázsia és Afrika nagy országai: India, Indonézia, Egyiptom és mások is csatlakoztak, nem egyszer meghátrálásra kényszerítette az amerikai imperialisták vezette agresszív imperialista köröket. A béke országainak közös erőfeszítésével sikerült megszüntetni a koreai és a vie.tnami háborút, feltartóztatni az Egyiptom ellen irányuló gonoszcélú agressziót, mely újabb világégéssel fenyegetett. A Szovjetunió tavaly megsegítette a magyar népet az ellenforradalmi puccs leverésében és segítségével elhárította az imperializmus támadó szellemű ügynöksége visszaállításának veszélyét határainkon. Ez a veszély közvetlenül Csehszlovákia állami függetlensége ellen irányult. A Szovjetunió kezdeményezésére tisztázódott és véget ért sok félreértés. mely a szocialista országok és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság évske;n át tartó szakítását okozta. Sikeresen folytatódik a kapcsolatok rendezése, mely a béke új tényezőjévé válik Európában. A Szovjetunió következetes békepolitikája annál nagyobb jelentőségű, mivel az utóbbi időben Nyugat-Németországban a náci tábornokok vezetésével' talpraállítják a Wehrmachtot és újra felfegyverzik a német imperializmust, többek között a tömegpusztító fegyverekkel is, ami az amerikai és a többi, az Északatlanti Tömb támadó szervezetében egyesült nyugati imperialista hatalmak aktív támogatásával és segítségével történik. Csehszlovákia népe tudatában van annak a veszélynek, mely legnyugatatci-S fekvő határain üti fel a fejét és ezért állandóan, kitartóan szilárdítja köztársaságunk védelmi erejét. A Szovjetunióban küzdő első csehszlovák hadtest harci hagyományainak szellemében és a szovjet hadsereg példájára a CSKP vezetésével új népi hadsereget szerveztünk, amely jól és sokoldalúan felkészülve őrzi szabadságunkat és függetlenségünket és a szovjet hadsereg hű és megbízható szövetségese. Csehszlovákia csatlakozott a varsói szerződéshez, melyet iz európai szocialista országok kötöttek meg, mint a szocializmus erős bástyáját, I támadószellemű imperialista Északatlanti Tömb ellen. A történelemben még sohasem veit úgy biztosítva nemzeteink szabadsága és függetlensége, mint ma. Ennek zálogát nyújtja egyrészt a népi demokratikus rendszer és népünk szilárd elszántsága, hogy megvédelmezi forradalmi vívmányait, szabadságát és önállóságát, másrészt szövetségünk a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. A Szovjetunió segítsége a Csehszlovák Köztársaság szocialista építésében azonban nem csupán arra a konkrét és közvetlen támogatásra korlátozódik, melyet az. élet minden terén, fejlődésünk minden szakaszán éreztünk. Népünk számára rendkívül nagy jelentőségű volt az a tény is, hogy a marxizmus-leninizmusnak a Szovjetunió szocialista építésében szerzett nagy tapasztalatokkal gazdagított biztos vezérfonalára támaszkodhattunk. Akkor, amikor Csehszlovákia éppen hogy megkezdte a szocializmus építését, a Szovjetunióban már felépült a szocialista társadalom és a szovjet nép harcokban próbát állt kommunista pártjának vezetésével a kommunista társadalom építésének új szakaszába lépett. A szovjet nép egyetlen, gazdaságilag aránylag elmaradott országban oldotta meg gyakorlatilag a szocializmus építésével kapcsolatos rendkívüli nagy nehézségeket. A Szovjetunió szocialista építésének gyakorlata igazolta és továbbfejlesztette a leninizmus elveit. Csehszlovákia népe a nemzetközi fejlődés sokkal kedvezőbb feltételei közepette kezdte meg a szocializmus építését, nem kellett polgárháborúval kapcsolatos áldozatokat vállalnia, a régi cári Oroszországban ismeretlen, aránylag nagyon fejlett ipari alapokra támaszkodhatott. Csehszlovákia fejlődése, amely a munkásosztály hatalmának megteremtésére vezetett, néhány szempontból különbözött Oroszország fejlődésétől: a szocialista forradalom győzelmét békés úton, polgárháború nélkül biztosítottuk; a munkásosztály és a többi dolgozó nép eme szövetsége a CSKP vezetésével a Nemzeti Front keretében valósult meg, amely a népi demokratikus rendszer pillérévé vált. A CSKP mellett továbbra is léteztek más politikai pártok, melyek elismerték a kommunista párt vezető szerepét a szocializmus építésében. Mindezek a történelmi fejlődéstől függő sajátosságok nem érintették és nem érintik a leninizmus alapvető elveit. Sőt ellenkezőleg: tapasztalataink teljesen igazolják a leninizmus elveinek, a szocializmus építése lenini elveinek és a Szovjetunió alapvető tapasztalatainak nemzetközi érvényességét. A Szovjetunió 40 éves tapasztalatai, valamint népünk tapasztalatai is igazolják, hogy a proletárdiktatúra útja a szocialista társadalom felépí- | tésének egyedüli útja. A győzedel- I mes proletárdiktatúra első forrná \ a szovjet forma volt. Igazolta, hogy az államhatalom átadása a forradalmi párt vezette munkásosztály kezébe a szocializmusba való átmenet elengedhetetlen feltétele.. A munkásosztály uralma elengedhetetlenül szükséges a pozícióikat önként fel nem adó és továbbra is a kapitalizmus visszaállítására törekvő kizsákmányoló osztályok ellenállásának letörésére. A proletárdiktatúra, mely a nép szocialista vívmányait védelmezi, mint Lenin tanította, nem puszta erőszak, hanem egyidejűleg a legszélesebbkörü demokrácia, demokrácia a lakosság túlnyomó többsége számára, mert nem csupán formális jogokat ad, mint a polgári demokrácia, hanem tényleges jogokat, lehetővé teszi a tényleges részvételt az állam irányításában. A proletárdiktatúra a munkásosztály és a dolgozó nép többi rétegeinek, elsősorban a dolgozó parasztságnak szövetségére támaszkodik az úji szocialista társadalmi rendszer építésében. A szocializmus építése elképzelhetetlen a szocialista állam gazdasági-szervező és kulturális-nevelő irányító funkciója nélkül. E funkció érvényesülésének formái és módszerei az egyes országok fejlődésének foka szerint különböznek egymástól, azonban a szocializmus sikeres építése érdekében elengedhetetlenül fontos a demokratikus centralizmus lenini elvének érvényesülése, amely összeköti a gazdasági és a társadalmi élet összes szakaszainak központi irányítását a népi tömegek kezdeményezésének maximális kibontakoztatásával. A tömegek kezdeményezése egyúttal biztos eszköz a bürokratizmus egészségtelen megnyilvánulásainak elfojtására és kiküszöbölésére. Míg létezik a világon kapitalizmus, addig a szocialista állam azért is szükséges, hogy biztosítsa a szocialista országok védelmét a támadó imperialista hatalmak ellen. A szocialista állam gyöngítésére irányuló irányzatok ellentétben állnak a munkásosztály érdekeivel. A Szovjetunió tapasztalatai igazolják, hogy a szocializmus győzelme szempontjából elengedhetetlenül fontos a munkásosztály marxi-lenini ideológiát követő forradalmi pártjának irányító szerepe. Egyedül a marx-lenini típusú forradalmi párt képes a munkásosztály és az összes dolgozók erőit az adott történelmi időszakban a döntő fontosságú feladatokra összpontosítani, sokoldalúan fejleszteni a tömegek kezdeményezését a szocializmus építésében, szilárdítani a munkásosztály és a parasztság szövetségét, amely_ a proletárdiktatúra alapja, a proletár nemzetköziség szellemében egyesíteni minden nemzetet és nemzetiséget az új társadalom építésében kifejtendő közös erőfeszítésre. A lenini ideológia és a Szovjetunió Kommunista Pártjának politikája tovább fejlődött és a párt az összes ellenséges ideológiák és a leninizmus forradalmi elveitől elhajló összes nézetek elleni állandó harcban megszilárdult. Az Októberi Szocialista For• adalom azért avőzött, mert szervezője és vezére, a Lenin vezette bolsevik párt a revizionizmus és reformizmus ellen folytatott állandó küzdelemben készült fel forradalmi feladataira, védelmezte a marxizmus elveinek tisztaságát és az imperializmus és a proletárforradalom új történelmi feltételei közepette alkotó módon fejlesztette tovább a marxizmust. Az SZKP következetes harca a párt sorainak eszmei és politikai egységéért, az SZKP törekvése a marxizmusleninizmus alkotó továbbfejlesztéséért, a munkásosztály minden forradalmi • artiának példaképévé vált, példa- és mintaképe volt Csehszlovákia Kommunista Pártjának is, amely tudatosította, hogy a szocializmus sikeres építésének alapvető feltétele hűsége a marxizmus-leninizmus elveihez. Az SZKP XX. kongresszusa történelmi jelentőségű volt azért, mert miután kialakult az új szocialista világrendszer, az új feltételek tekintetbevételével tovább fejlesztette a marxizmus-leninizmust és a marxizmus-leninizmus szellemében új tanításokat dolgozott ki a szocializmusért folyó harc lehetőségeiről és távlatairól. A XX. kongresszus a nemzetközi munkásmozgalomnak és az összes haladó erőknek megmutatta a béke védelmének és megőrzésének és az új háborúk elhárításának lehetőségét akkor, ha elszigetelik az imperialista reakciót, keresztülviszik a különböző társadalmi rendszerű országok békés >gymás mellett élésének elveit. A XX. kongreszszus egyszersmind elítélte a múlt eaves hibáit. melvek akadályozták a szocialista államok egységének további szilárdulását. s ezzel megteremtette a feltételeket a szocialista világrendszer országai baráti együttműködésének és egységének elmélyítésére. A XX. kongresszus határozatai új feltételeket teremtettek i szocialista országok további közeledésére és baráti együttműködésén azokkal az ázsiai és afrikai országokkal, amelyek a bandungi értekezlet szellemében küzdenek a gyarmat rendszer ellen, a világbéke megőrzéséért. A XX. kongresszus törté nelmi jelentőségű határozatai igazol ják a Szovjetuniónak és dicső Kom munista Pártjának — mint a szo cialista világtábor vezető erejéne! szerepét. A csehszlovák párt-és kormánykül döttség szovjetunióbeli baráti látó gatása 1957. januárjában, valamin a Hruscsov elvtárs vezette szov.je párt- és kormányküldöttség csehszlo vákiai látogatása, melyet népünk lel kes örömmel fogadott, újra igazolt nemzeteinknek és a Szovjetunió nem zeteinek megbonthatatlan egységét. Az SZKP XX. kongresszusa a sze mélyi kultusz elítélésével hangsú lyozta a pártélet lenini normáinál a demokratikus centralizmus és kollektív vezetés elvei következete érvényesülésének, az új, szociálist társadalomért vívott harc alapvet tényezőjét képező népi tömegek kea deményezése kibontakoztatására iré nyúló általános törekvések, a pái sorai egységének jelentőségét. Pát tunk politikai és ideológiai egység a lenini út követésére irányuló e szántsága igazolást nyert tavaly, m dón a magyarországi események ť az imperialistáknak a szocializmi tábora ellen intézett újabb támadi sával kiváltott nehézségek komo megpróbáltatás elé állítottak bei nünket. Pártunk ezért tudatosít nagy kötelességét: tovább hali azon az úton, melyet az SZKP XI kongresszusa és a CSKP országi konferenciája 1956-ban mutatott, t< vább szilárdítja sorainak egységét az SZKP, valamint a munkásosztá többi forradalmi pártjai mellett al | tívan kiveszi részét a szocialista ti i bor egységének megbontására in I nyúló összes imperialista kísérlet* I elleni harcból. Csehszlovákia a Szovjetunió tes véri segítségével jelentős sikereket é el a szocializmus építésében. N hány év leforgása alatt beható vá tozások mentek végbe a köztársas gazdasági és szociális arculatába A szocialista iparosítás és a mez gazdaság szövetkezeti átformálá folyamatában lényegesen megszilá dúltak a szocializmus városi és f lusi pozíciói. A háború előtti hel zethez viszonyítva az ipari termel mintegy háromszorosára növekede A nehézipar, nevezetesen a gépip gyors fellendülése megteremtette feltételeket a legfejlettebb tőkés c szágok elérésére és túlszárnyalása az egy személyre eső termelésb és fogyasztásban. A szocialista sz vetkezeti nagyüzemi termelés gy rapodása a mezőgazdaságban hasoi jó feltételeket teremt a dolgoz jobb élelmiszerellátására és a le fe.iletteb agrárországok elérésére hektárhozamokban. Jelentősen em kedett dolgozóink kulturális és m szaki színvonala. Nagy átalakulás ment és megy keresztül ért miségünk, melynek túlnyomó rés a munkásosztállyal és a parasztsé gal összeforrott népi értelmiség, összes eddigi eredményeket a r kezdeményezésének eredményeké pen értük el, mivel a nép felismer hogy a szocializmus útja bizton \ zet anyagi és kulturális színvona nak általános emelkedésére. Az elért eredményekből indul a második ötéves terv, melynek célja a szocializmus anyagi termel alapja építésének befejezése. E f adat teljesítése reális lesz, ha tudjuk majd használni hazáik t mészeti és gazdasági feltételeit gyorsan emeljük a népgazdaság ö. szes ágainak műszaki színvonalát, országos viszonylatban és a szocial ta rendszer államainak viszonylatát is az ipar további szakosításának kooperálásának útján haladunk. A második ötéves terv a terme eszközök termelése elsődleges nokedésének és a mezőgazdasági t melés fokozásának; valamint a k szükségleti cikkek termelése fol zásának egyidejű meggyorsítása m lett biztosítja az ipari termelés lentős gyarapodását. A párt ezzel egyedül helyes móddal biztosítja távlatfeladatok és az időszerű szi ségletek helyes összhangját. Ös hangot teremt a népgazdaság jö beni, egyre gyorsuló fejlődé előmozdító szilárd alapok megtere tésének szükséglete és az ^letsz vonalnak a közeljövőben történő n ximális emelése között. Olyan any termelési alapot építünk, amely t tosítja a szocializmus végső győz mét, magasabb fokra emeli a mui társadalmi termelékenységét és ez egyre jobban biztosítja a társadal anyagi és kulturális szükségleteit. A CSKP országos kpnferenciá (Folytatás a 7. oldak