Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-05 / 277. szám, szombat

1 ÚJ szó Feladatunkat teljesítjük C zelőtt két-három hónappal a s füleki járás még azon járá­sok közé tartozott, amelyek nagyon emaradtak a mezőgazdaság fejlődé­sében. A? utóbbi hónapokban és he­:ekben azonban nagy változások tör­;éntek a járásban. A községekből najdnem naponta érkeznek a járás székhelyére jelentések, hogy megala­<ult az EFSZ. Járásunk földművesei — látván az ÍFSZ-ben dolgozók könnyebb és jobb (letét — szakítottak a régi maradi jazdálkodási formákkal. Belátták azt is, hogy a szövetkezeti gazdálkodáson tok várnak a traktorállomás dolgo­keresztül nemcsak saját maguk meg- zóirai k üi ö nösen a traktorosokra, hanem a z°üz e m e k be n 3 'd o 1 goz óka t 8 "i s agronómusokra több mezőgazdasági termékkel látják el. Mindez a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság jó szervezé­sével és irányításával történt. Foltos, hogy a szövetkezetek a já­rási nemzeti bizottság részéről a leg­messzebbmenő támogatásban része­süljenek. Nem kevésbé kisebb felada­Erősödik a szövetkezet A hetényi szövetkezetben a cukor­•épa tervezett hektárhozamának majd cétszeresét érték el. Egy hektárról Í00 mázsa cukorrépát szedtek ki és gy a tervezett 32 vagon helyett 60 vagonnal szállítottak a Surányi Cu­corgyárnak. Ez azt jelenti, hogy a izövetkezeti tagok szép jutalomban •észesülnek. Szövetkezetünk kötelezettséget vál­alt, hogy a Nagy Októberi Szocialista rorradalom 40. évfordulójának tiszte­etére október 5-ig teljesíti kukorica­>eadását. Ezen kötelezettségvállalá­sunkat október l-ig teljesítettük. Nem feledkeztünk meg a szövetke­;et kibővítéséről sem. Huszonegy kis­js középparaszt lépett a szövetkezet­>e 103 hektár földdel. Szövetkezetünk így ebben az évben sokat fejlődött. Továbbra is mindetit megteszünk, hogy még jobb eredményeket érjünk el. Béres Mihály, Hetény Közösen vetik az őszieket A nagykövesdi szövetkezet 1954­ben alakult meg húsz taggal. Ez idén aztán mindnyájan a közös gazdálko­dás útjára léptek. Macko Mihályt vá­lasztották meg elnöknek. Aratás után rögtön megkezdték a földek összeszántását. Már vetik az őszie­ket is. 18 hektár árpát és 4 hektár búzát vetettek el eddig. Horosz Arpád, örös. A zselízi határban Hideg, októberi reg­gel. Az őszi szél belekap Štefan Zeleňak gépmes­ter hajába. A zselízi gazdaság gépmestere rá-ránéz gépére. Már 15 esztendeje dolgozik gözekével. A cukorrépát szántja ki. Szép a répa, némelyik másfél kiló súlyú. Em­berek érkeznek, sarló­val, késsel, tisztítják a cukorrépát. A kocsisok gyorsan felrakják a megtisztított cukorrépát a szekerekre, aztán a vasútra szállítják. Csak pár lépésre van a répatáblától a jól is­mert karolinai „állo­más", a keskeny vágá­nyú megállója, Ondrej Šedivý mozdonyvezető Lenhart fűtövei szállítja a répát. Ök szállítják a cukorrépát a zselízi és nyíri részlegről is. Ivan Mikula, Nyitra. Címzett: Élelmiszeripari Szövetkezeti Nagykereskedelmi igazgatóság, Bratislava > Van Somorján egy szép új rak­! tár, tele áruval és négy járást: Szencet, Somorját, ' Dunaszerda­> helyt és Nagymegyert látjuk el ) iparcikkekkel. Majd minden felté­> telünk megvan a jó munkára. Csak í éppen... Hát, igen. Már két éve J van egy felvonónk, amely persze f nem működik. Több mint egy évet > az udvaron töltött s egy jó ideje > pedig itt van a raktárban, szépen > alátámasztva és csak áll, áll, várja, mikor indulhat meg. De ezt mi sem tudjuk. Persze, az árut a lift mellett hordjuk, lépcsőri fel, lép­csőn le és az emberek káromkod­nak, mérgelődnek, s talán jogosan is. Olyan ez, mintha a kút mel­lett kellene szomjan halnunk. Egy másik dolog. Körül vagyunk véve fűtőtestekkel, a csövek is le vannak fektetve, csak éppen kat­lanunk nincs. Sajnos, a kilátás olyan, hogy a télen sem lesz. És bizony mi már elég sok telet átfa­| gyoskodtunk ebben a betonkolosz­> szusban — de ezt leírni nem lehet, ezt érezni kell! S képzeljék, milyen jó lesz majd a télen a hideg fűtő­testeket nézni és arra gondolni, hogy másutt a fűtőtestek melegí­tenek. Ha az ember érdeklődik, mikorra készül el a katlan, épp elég magyarázatot kap. Szerződé­sek tömege, költségvetés, kime­rült a keret, üres a pénztár stb. Sajnos, nekünk sem időnk, sem pénztárcánk, sem elég cipőtalpunk nincs ahhoz, hogy ezt az ügyet el tudnánk intézni. Nem tudjuk, ' hol van a két dolog eltemetve. Csak azt tudjuk, hogy a felvonóhoz két T-vas és két-három méterrel hosz­szabb drótkötél kellene. A fűtő­testhez meg talán csupán egy kis akarat. Kérjük az illetékeseket, intéz­kedjenek, különben még sokáig kell nélkülöznünk a nélkülözhetet­lent. Farkas Ferenc, és a Somorjai DVPPT további 17 dolgozója KIHEZ FORDULJAK? ' Sajnos, igaz az alábbi történet. Egyéves kislányom már egy hó nnn^n r^nvvi fTAnimn napja szamárköhögésben szenved. Két hétig a nyitrai kórházban fe­küdt, amikor Stupalová orvosnő azzal engedte haza, hogy két hét múlva ismét jelentkezzünk a kór­házban felülvizsgálás végett. Mivel a Zsigárdi Állami Gazdaságban mint fejögulyás dolgozom, Hen­csel Vince intéző elvtárshoz for­dultam, adjon egy lovasfogatot, hogy a kislánnyal ne kelljen nyolc kilométert gyalogolni az állomásra. Kérésemet elutasította: — Menjen gyalog! Ig(y hát feleségem kénytelen volt a hűvös kora reggeli órákban ke­rékpáron bemenni az állomásra egyéves kislányommal. Nehogy azt gondolja valaki, hogy rosszindulatú vagyok. Megmondom, hogy az in­téző elvtárs már több esetben is „intézkedett" ilyen bürokratikusán. Többen kapták már ezt a választ tőle: — Nem jár lófogat, meg kell fizetni! » 7 Lehet, hogy végül is a földmű­velésügyi miniszterhez kell fordul­nom, illetve megkérdeznem: mint az állami gazdaság dolgozóinak van-e igényünk lófogatra hasonló esetekben? Vagy talán ha beteg is az ember, gyalogolja le a nyolc ki­lométert ? Én és az állami gazdaság többi dolgozói úgy tudjuk, hogy — ha betegről van szó — igényünk van lófogatra. Deák István, fejőgulyás A SZERKESZTŐSÉG MEGJEGY­ZÉSE: A kérdéssel kapcsolatban érdeklődtünk az illetékes szervek­nél s megtudtuk, hogy nincs olyan rendelet, mely megerősítené az ál­lami gazdaságok dolgozóinak ilyen­nemű jogait. De nincs is rá szük­ség. Az ilyen esetekben az állami gazdaság vezetősége saját belá­tása szerint hivatott dönteni. Véle­ményünk szerint azonban tlencsel Vince magatartása helytelen, s nem mondhatnánk, hogy ember­ségről tanúskodik. és a brigádvezetőkre. A meglevő gép­park most már korántsem elegendő, az utóbbi időben kibővült földterület megmunkálására, azonban kilátás van arra, hogy a közeljövőben 43 lánc­talpas és gumikerekű traktorral bő­vül gépparkunk. Amíg a traktorok meg nem érkeznek, a traktorällomás vezetősége az Üzem dolgozóival úgy határozott, hogy minden traktort ki­zárólag mezőgazdasági munkákra hasz­nálnak, s vagy két váltásban, vagy meghosszabbított munkaidővel dol­goznak. 'gaz, traktorosokban is nagy a hiány. Ezt a problémát úgy oldottuk meg, hogy a fcrigádvezetőket, agronó­musokat és minden olyan dolgozót, aki traktort tud vezetni, bekapcsol­tunk a második váltásba. így jelenleg minden lánctalpas traktor két váltás­ban dolgozik. Í gy iparkodnak a füleki járás dolgozói biztosítani pártunk és kormányunk határozatát. Veres János Ipolybalog megépült Szeptember 28-á.n Ipolybalog het­ven lakosa nyolcórás műszakon vett részt. Az őszi esős időjárás elótt rendbehozták az utakat, kijavították a megrongált hidakat és kitisztítot­ták az útszéli árkokat. A brigádosok egyik csoportja a futballpálya körüli munkálatokba kapcsolódott be. Ebből a munkából a falu ifjúsága is dere­kasan kivette a részét. Az egész­napos műszak alatt nagyban megszé­pült a falu. Mindenütt példás rend, a becsületesen végzett munka ered­ménye -lätható. A brigádmunkSba až iskolák 210 tanulója is aktívan bekapcsolódott. Rendbehozták az iskolaudvart és an­nak környékét, kitisztították a köz­ségen keresztül folyó patak medrét, a vasgyűitési akció keretében 15 má­zsa vashulladékot szedtek össze. A nemzeti műszakban részt vett la­kosok és a tanulók összesen J.170 munkaórát dolgoztak le 5850 korona értékben. Illés József, Ipolybalog A nyitrai kerületből jelentik: Beérett a szőlő A nyitrai kerület déli, szőlőtermő vidékén, Ögyalla, Komárom, Párkány és Érsekújvár környékén már teljes ütemben folyik a szüret. Az első szőlőszál­lítmányt a Délszlovákiai Boripari Üzemek e napokban vették át a komáromi és párkányi termesztőktől. A Délszlovákiai Boripari Üzemek a nyitrai kerület 9 üzemében 120 vagon hazai és 35 vagon külföldről behozatott szőlőt dolgoznak fel. Az első bul­gáriai, romániai és magyarországi szőlőszállitmányokat már átvettük. A rybanyi szövetkezet előrehalad A Bánovce nad Bebravou járásbeli rybanyi .szövetkezet tagjai a 6zöve.tkezet gazdálkodásának legutóbbi felülvizsgálata után elhatározták, hogy az össz­bevétel 9 százalékát az oszthatatlan alapba helyezik. Ez 57 434 koronával több, mint a minimum, amelyet a mintaalapszabályzat 14. cikkelye értelmében meg­szabtak. Ezt az elhatározásukat az idei kedvezőtlen időjárás miatt megne­hezedett és elhúzódott aratási munkák fokozott költségei ellenére tették. . Az oszthatatlan alapba az idén összesen 258,433 koronát juttatnak. A rybanyi EFSZ taglétszáma és földalapja aratáskor 27 új taggal és 141 hektár földdel bővült. Az EFSZ szeretné továbbra is megkönnyíteni a munkát tagjainak és ezért megjavítja gépberendezését. A rybanyi EFSZ felhívja a nyitrai kerület szövetkezeteit, hogy az osztha­tatlan alapnak juttatott összeg emelésével biztosítsák a mezőgazdasági ter­melés intenzitásának emelését és ezzel minden szövetkezet jólétét. / Gazdag kukoricatermés A ógyallai járási Bajcisi Állami Birtok dolgozói a gyulai és landori gaz­daságban elsőként kezdték meg a birtokon az idei gazdag kukorica-termés betakarítását. Ezen a nagy területen is 45—50 métermázsa átlagos termés mutatkozik hektáronként. A legnagyobb hozamot, több mint 50 métermázsát hektáronként, a landori gazdaságban érik el, ahol 60 hektár kukoricát ve­tettek be. E napokban a Komáromi Állami Gazdaságban is megkezdik a mag­kukorica betakarítását. I. M. Akik még tavasszal... SOKAN, akik tavasszal még a fejü­ket rázták, ha a szövetkezetbe való belépésről volt szó, látva a fiatal szö­kezet kiváló eredményeit, most ma­guk mennek a HNB-re, hogy aláírják a belépési nyilatkozatot. Bozó Meny­hért, Juhász Gyula, Bozó János, Bo­zó Bertalan és még 21 vecseklői kö­zépparaszt tett pontot a múlt után. Üj vezetőséget választottak. Hulit­ka Gyula személyében valóban olyan Szeretjük a szépet Mi, Bussa község lakói összefog­tunk s vasárnap, szeptember 29-én részt vettünk a nemzeti műszakban és megkezdtük az új fogorvosi ren­delő építését. Sokan voltunk és váll­vetve dolgoztunk. Sok szép ered­ményt értünk el Szorgoskodunk a falu szépítésében s büszkék vagyunk, hogy már van mozink, kultúrházunk. A parkot is rendbeszedtük. Mindnyá­jan szeretjük a szépet és azt akar­juk, hogy falunk is szép legyen. Vámos Vendel, Bussa A madari szövetkezetről A MADARI HELYI NEMZETI BI­ZOTTSÁG teljes ülésén megtárgyalták az EFSZ gazdasági fejlődését és a fel­merülő hibákat. Szüli elvtárs, az EFSZ elnöke rámutatott arra, hogv a do­hánykertészetben laza a munkafegye­lem. Hiába hívják az egyes tagok csa­ládtagjait segítségül, hogv megment­sék a kinnlévő dohányt. Pedig az el­pusztult dohány ára hiányozni fog a szövetkezet és a tagok jövedelmébő'. Még a dér beállta előtt meg kel; menteni a termést. Az EFSZ elnöke továbbá beszámol az őszi munkálatok folyásáról. — öszi árpánk szépen kikelt és a többi őszi gabonavetés ls akadály nélkül folyik. A cukcrrépáť már ki­szedtük, csak a szállításnál csúszott be egy kis h'ba, mert a cukorrépát nem lehet a hetényi állomáson le­mérni, ugyanis az autók nem férnek rá a mázsára. Így egészen a tégla­avári állomásra kell szállítani a cu­korrépát. A Surányi Cukorgyár meg­felelő mérleget szerezhetne be. A kukorica, burgonya betakarítá­sát hamarosan be f--ezzük, csak a si­lózást kell még „megszorítani", hogy az újonnan belépő tagoktól átvett ál­latállomány takarmányszükségletét biztosítani tudjuk. Hiba még az is, hogy a vetőgépekkel dclgozók es­ténként hazahordiák a vetőmagot. Ezt a szokást azonnal be kell szün­tetni. A. hibák megszüntetése után, minden feltétel meglesz arra, hogy a madari EFSZ erős és jól működő szövetkezetté váljon. P. Gy., ögyalla. ember került a szövetkezet élére, aki a múltban is mindig példát muta­tott mind a munkában, mind a köte­lezettségek teljesítésében. Az új belépőkkel bővültek a szö­vetkezet feladatai is. S hogy felada­taikat komolyan veszik, bizonyítja az őszi munkák helyzete. Már zöldéi az őszi árpa, a repce, a tavaszi zöldta­karmánynak szánt rozs. A búza szin­tén a földben van. ^íagy népszerű­ségnek örvend a tagÄ között a lánc­talpas traktor munkája, különösen, ha olyan szorgalmas és becsületes keze­lője van, mint Nagy Béla traktoros, aki az őszi munkák túlnyomó részét már elvégezte. Azt mondják, hogy Vecseklön kő­művest a legkönnyebb találni, ugyan­is jóformán minden második ember kőműves. Ennek most veszik a leg­nagyobb hasznát, mect |ninden épít­kezésüket idegen segítség nélkül, sa­ját szakembereik irányításával akar­ják elvégezni, így is segítve a szö­vetkezetet. Annyi kukuricájuk termett, hogy már alig tudják hová elhelyezni, még az iskola padlására is jutott belőle. A közeli napokban sor kerül a répa­levelek silózására is. Brestyánszky Piroska népi egyik legrégibb tagja a szövetkezetnek, az alapítótagok közé tartozik. Bárki megkérdezheti, hogy milyen különb­séget lát a mostani és a régi világ között. Ma ő a szövetkezet „dalos­madara", vidámsága, elégedettsége mindennél többet mond. — Jöhet a tél, mert tele van a kamra — mondja. JUHÁSZ ANNA — bár már tagja a szövetkezetnek — eleinte kissé idegenkedett a közöstől. Ma egyike a legszorgalmasabb tagoknak. Az el­ért eredmények meggyőzték az új út helyességéről. Bozó Valéria, Jakab Franciska, Bozó Margit és a többi tag, akikkel Vecseklön találkoztam, telve van hittel es bizakodással a kö­zös gazdálkodás iránt. Agócs Vilmos Hegyvidéki tudósítás Hanušovcét elhagyva vadregényes úton vezet a vasút, egészen Staré Me­stóig. Staré Mesto ősrégi vá­ros, a felszabadulás előtt németek lakták. Ez a há zak stílusán észrevehető. Kisváros, mindössze 3000 lelket számlál. Egypár üz­let, kávéház, iskola s a he­lyi kultúrgárda képezi a kultúrát a városban. A la­kosság túlnyomó része földműveléssel, vadászattal és erdészettel foglalkozik. Azonkívül egy széper. be­rendezett textilgyár látja el munkával a lakosságot. Staré Mestón székel az állami gazdaságok igazga­tósága, melyhez 13 kisebb­nagyobb farm tartozik. (Kunčice, Stríbernice, Nová Seninka, stb.) Most csak a legmagasabban fekvő, s a várostól 7 km-re levő Novd Seninkáról mondunk né­hány szót. Nová Senink'a teljesen ki van szolgáltatva •íz észak­ról rátörő szélnek, s ezért csak később foghat neki a marha részére, A növen­dékállatok párnapos koruk­tól ridegnevelésben része­sülnek, kint a szabadban az ún. Steimm-bódékban tartják őket. Az üszök " legnagyobb esőben is bé­késen legelnek a dombnl • dalon. Ezzel elérjük, hogy a szarvasmarhák edzettek, erőiek lesznek. Az állatenyésztésben betakarításnak, s az egyéW egyébként elég szép sike munkáknak, mint pl. Kun cice, ahol még a gyümölcs is hamarább érik be. Mind­amellett szorgalmasan fo­lyik a betakarítás, holott a zuhogó esők ezt nagyban hátráltatják. A sok eső dús legelőt biztosít a jzarvas­reket értünk el. Húsbeadási kötelezettségünket már 101%-ra teljesítettük, 4600 mázsa silótakarmányt ké­szítettünk. Ezenkívül 2000 mázsa szénát biztosítottunk a tavalyi 1100 mázsával szemben. A növénytermelésben is hasonló sikereket értünk el. De nemcsak mezőgazdasági eredményekben lett gazda­gabb ez az év. Nová Se­ninkára 1956-ban még gya­log kellett menni a város­ból, mi már autóbuszjárat köti össze Staré Mestőval, Hanušovicével, sőt Sum­perkkal Ugyancsak az idén kapott, c község mozit is. Ez nagyban hozzájárul a lakosság kulturális fejlő­déséhez. Amint látjuk a hegyek között is elindult az élet a fejlődés útján, s a lakos­ság építi szebb, boldogabb jövőjét. Janáková Éva, könyvelöj ÜJ SZÖ 5 ti 1957. október 5. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents