Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-31 / 302. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. október 31. csütörtök 30 fillér X. évfolyam, 302. szám. NAGY FELADAT ELŐTT Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága vitaindító levelének fontos szakaszát képezi a nemzeti bizottságok tevékeny­ségével és feladataival foglalkozó rész. Az országos vita során, a párt és a nép nagy tanácskozásában jelentős szerep jut majd ennek a kérdésnek. Pártunk országos kon­ferenciája nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy állami és társadalmi rendszerünk erejének alapvető forrása a tömegek részvételének állandó fokozása az állam igazga­tásában, a népgazdaság irányítá­sában, valamint a nép szocialista öntudatának állandó elmélyülése. A nemzeti bizottságok pedig, mint a népi demokratikus rend alappil­lérei, megszemélyesítői a nép al­kotó részvételének a szocializmus építésében. Mindannyian emlékezünk arra a nagy lelkesedésre, amellyel népünk ez év tavaszán megválasztotta a nemzeti bizottságok tagjait. A nemzeti bizottságok tagjainak száma 216 ezerre nőtt, állandó al­bizottságaikban további 93 ezer dolgozó tevékenykedik, a nőbizott­ságoknak 163 ezer tagja van, az utcabizottságokban pedig több mint 50 ezer dolgozó működik. Éppen a nemzeti bizottsági válasz­tások időszakában jelentősen ki­bővült az összes fokú nemzeti bi­zottságok jogköre, megnövekedett felelősségük. A nemzeti bizottsá­gok közvetlen hatáskörébe egész gazdaságunk több mint egyhar­mada tartozik, elsősorban azok a gazdasági szakaszok, amelyek a legszorosabban összefüggnek a dol­gozók életével. A nemzeti bizottságok útján mind több dolgozó veszi ki részét a társadalmi tevékenységből, az állam igazgatásából. A szocializmus építésének betetőzéséért folytatott munkánk új feladatai azonban megkövetelik, hogy a dolgozók te­vékeny részvétele tovább növeked­jék. A párt Központi Bizottságának levelével kapcsolatos országos vita kétségkívül tovább mélyíti a nem­zeti bizottságok tevékenységét, hozzájárul a dolgozók és a nem­zeti bizottságok kapcsolatának, együttműködésének további meg­szilárdításához, elősegíti a nemzeti bizottságok munkája gyenge pont­jainak eltávolítását. Végső soron pedig nagymértékben hozzájárul­nak a nemzeti bizottságok előtt álló feladatok teljesítéséhez. Milyen feladatokról van szó? Elsők között kell említenünk a földművesszövetkezetek fejleszté­sét, új szövetkezetek alakítását, a mezőgazdasági termelés alapvető fejlesztését. Az idei év jelentős dátuma a szövetkezeti termelésre való áttérés nagyarányú előretö­résének. Rohamos ütemben fejlőd­nek a szövetkezetek, a szocialista termelési mód túlsúlyba került falvainkon és minden remény meg­van rá, hogy a legrövidebb időn belül döntő túlsúlyba kerüljön. Ennek elérésében a nemzeti bi­zottságokra óriási feladatok hárul­nak, amelyek következetes teljesí­tésével a legnagyobb mértékben hozzájárulnak a második ötéves terv nagy célkitűzésének elérésé­hez, 1960-ig a mezőgazdasági ter­melésnek országos méretben 30, szlovákiai méretben pedig 40 szá­zalékos növeléséhez. A szövetkezeti gazdálkodás nagyarányú fejlődése jó alapokat teremtett e feladat valóra váltásá­hoz, a teljes siker azonban meg­követeli, hogy továbbra is első­rendű gondot fordítsunk az új szö­vetkezetek megalakítására, a föld­műveseknek, kiváltképpen pedig a középparasztoknak szövetkezeti ta­gokká való megnyerésére. Megkö­veteli továbbá, hogy a nemzeti bizottságok sokoldalú támogatás­ban részesítsék a szövetkezeteket, főleg az új és a lényegesen kibő­vült EFSZ-eket, hogy ezek gazdál­kodása kezdettől fogva magas színvonalú legyen. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésével kapcsolatban sok más probléma is felmerül, amelyek megoldását az országos vita, a közös tanácskozás minden bizony­nyal elősegíti. Egyik ilyen problé­ma például a szövetkezetek gaz­dasági épületeinek építése, ame­lyek kiváltképpen az új és a ki­bővült EFSZ-ekben szoros kapcso­latban állnak az állatállomány összpontosításával, az állattenyész­tési termelés fejlesztésével. Nem kétséges, hogy az eddigi építkezési módszerek meglehetősen drágák voltak és gyakran célszerűtlenek is, nem vették kellően figyelembe a helyi szükségleteket. Ezért nem volt ritkaság, hogy sok helyen hú­zódoztak az építkezéstől, mert féltek attól, hogy ez adósságba keveri a szövetkezetet. Gazdasági épületekre, istállókra és raktárakra azonban minden szövetkezetnek szüksége van. Éppen ezért a vitá­nak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy mindenütt megtalálják az épít­kezés legolcsóbb formáját, a he­lyi adottságok és nyersanyagok ki­használásának lehetőségét. Nagy felelősség hárul a nemzeti bizottságokra a helyi gazdálkodás szakaszán, a dolgozóknak nyújtott szolgáltatások megfelelő megszer­vezésében. Bár az utóbbi időben, különösen a Tábor-Trebíč-Miku­láš-verseny fellendülése óta jelen­tős előrehaladás történt ezen a téren, tény azonban, hogy a helyi gazdálkodási üzemek megszerve­zése és a dolgozóknak nyújtott szolgáltatások színvonala még mindig sok kívánni valót hagy hátra. Az országos vitában minden bizonnyal számos bíráló megjegy­zés, javaslat hangzik majd el ez­zel kapcsolatban a lakosság részé­ről. Fontos lesz, hogy ezeket az észrevételeket és javaslatokat megfelelően mérlegeljék és ameny­nyiben lehetséges, a legrövidebb időn belül megvalósítsák. Jelentős előrehaladás alapját teremti meg a helyi gazdálkodás szakaszán a helyi gazdálkodási és a közüzemek eddigi tevékenységének és gazda­sági helyzetének aprólékos elemzé­se, amely hozzájárul majd, hogy ezek szolgáltatásai teljes össz­hangban legyenek a lakosság igé­nyeinek kielégítésével és a haté­konyság fokozásával. Ügyszintén jelentős szerep hárul a nemzeti bizottságokra az országos vita so­rán a lakásépítkezések és az isko­lák önköltsége alapvető csökken­tése problémájának megoldásában. Az országos vita lefolytatása, mint minden szakaszon, a nemzeti bizottságok hatáskörében is nagy felkészültséget követel. Mint min­denütt, itt is a kommunisták vise­lik a legnagyobb felelősséget azért, hogy a CSKP KB levelét az összes fokú nemzeti bizottságokban, taná­csaikban és szerveikben gondosan megtárgyalják. A nemzeti bizott­sági tagoknak, legfőképpen pedig a nemzeti bizottságok kommunista tagjainak oda kell hatniok, hogy az országos vita a legnagyobb mér­tékben hozzájáruljon a dolgozók­nak az állam igazgatásában való részvétele nagyarányú fokozásához, a gazdasági és kulturális élet ma­gas színvonalú irányításának meg­teremtéséhez, a tömegpolitikai munka további elmélyítéséhez. m Í Í i Ä Naqy Dktnber zászlaja alatt a szocializmus ás a béke győzelméért! I (A CSKP KB és a Nemzeti Front KB í jelszavaiból) Megnyitották a nemzetgyűlés őszi ülésszakát Jóváhagyták az 1956. évi A nemzetgyűlés szerda délutáni 20. ülésével megnyitották az őszi ülés­szakot. Jelen volt a kormány szá­mos tagja, a diplomáciai kar képvi­selői és a dolgozók küldöttei. A tulajdonképpeni program megtárgyalá­sa előtt Zdenék Fierlinger, a nemzet­gyűlés elnöke beszélt a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 40. évfor­dulóiának nemzetközi jelentőségéről és a csehszlovák és szovjet nép szö­vetségéről. Beszédét többször taps­sal szakították félbe, mely óváciőba ment át, mikor kijelentette, hogy nincs a világon olyan erő, amely megrengetné népünk és a szovjet néo mélyreható barátságát és a Szov­jetunióval való szövetségünket. A nemzetgyűlés elnökének javaslatára ezután Josef Való képviselő felolvas­ta a nemzetgyűlésnek a Szovjetunió Legfelső Tanácsához intézett üzene­tét. A képviseli ők állva hallgatták vé­gig az üzenet szövegét. Az egyhangú­lag jóváhagyott üzenetet a képviselők újból viharos tapssal és „Éljen a Szovjetunió" kiáltásokkal szakították félbe. Rövid szünet után a nemzet­gyűlés megkezdte a napi program megtárgyalását. Először jóváhagyták Štefan Brenčíč nemzetgyűlési képvta selő megválasztását, azután FrantU šek Tymeš képviselő előadó ismerd tette a költségvetési és gazdasági bi­zottság jelentését az 1956. évi állami zárszámadásról. A program e pontján hcz Július Ďuriš pénzügyminiszter, Jiri Baier, Josef Holička, Vilem Stember és Josef Ruzha képviselők szóltak hozzá. A nemzetgyűlés ez­után jóváhagyta az 1956. évi zár* számadást, mely 1 milliárd 317 mü­lió korona többlettel zár. A gyűlést az e^ti órákban fejezték be. Csütör­tök reggel folytatják a nemzetgyűlés programjának megtárgyalását. A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének üzenete a Szovjetunió Legfelső Tanácsához A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése a dicső Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából őszinte baráti .üdvözleteit küldi a Szovjetunió Legfelső Tanácsa képviselőinek és jókívánságait fejezi kl az egész szovjet népnek e történelmi évforduló alkal­mából, mely a világ minden dolgozójának nagy ünnepe. Negyven évvel ezelőtt új korszak kezdődött az embe­riség történetében. Az orosz proletariátus a történelem­ben elsőként döntötte meg a kizsákmányolók uralmát és megteremtette az új szocialista államot — a kizsákmá­nyolás alól mindörökre felszabadult munkások, parasztok és dolgozó értelmiség államát. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme a szabadság harsonájává vált a világ minden országában élő munkásosztály számára és meggyújtotta a remény szikráját a gyarmati rabságban élő népek számára, majd a nemzeti felszabadító harcok lángjává fejlődött, s aláásta az imperializmus uralmát a gyarmati és függő országokban. A Nagy Október megingatta a nemzetek osztrák-ma­gyar börtönének falait is. Az Októberi Forradalom vissza­adta népünknek nemzeti szabadságát és állami függet­lenségét. A Nagy Október eszméi a mi munkásosztályun­kat is forradalmi aktivitásra ösztönözték és Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakításához vezettek, mely népünk megbízható és rendíthetetlen vezére lett a sza­badságért és az űj társadalmi rendért folytatott harcá­ban. A Szovjetunió Kommunista Pártja a marxizmus-leni­nizmus forradalmi elméletével felvértezve az idegen és belső ellenségek összeesküvései és ármányai ellenére a Szovjetunió népeit a nyomorból és elnyomásból a szo­cializmus fénylő útjára vezette s a szovjet nép harcának élére állt az ország iparosítása és kollektivizálása lenini tervének megvalósításáért, a kultúrforradalom kiharco­lásáért és az országnak óriási ipari nagyhatalommá való fejlesztéséért. A szovjet dolgozók határtalan önfeláldozásán és hő­siességén, a Szovjetunió erején és hatalmán szétestek a német fasizmus világuralomra törő tervei. A Szovjet­uniónak a fasizmus feletti győzelme, a német megszállást átélt nemzetek felszabadítása kialakították a feltételeket arra, hogy e felszabadult országok dolgozó népe végezzen a burzsoázia uralmával és az állam élére álljon. Oj orszá­gok léptek a szocializmus útjára, amelyek ma a Szovjet­unió vezette megbonthatatlan szocialista tábort képezik. Kialakult a béke hatalmas övezete, mely szüntelenül terjed és szilárdul, mert a Szovjetunió és az összes szo­cialista országok békepolitikájának sikerei komoly re­ményt nyújtanak a világ népeinek a háború megakadá­lyozására, a világbéke megőrzésére és megszilárdítására. A Szovjetuniónak a tudományban, gazdaságban és kul­túrában elért sikereiről tanúskodó megcáfolhatatlan tények bizonyítják az egész világ közvéleménye előtt a Szovjetunió elsőségét és a szocialista társadalmi rend­szer előnyeit. Hozzánk hasonlóan az összes világrészek népei a Szov­jetunióban és a szocialista táborban látják legnemesebb törekvéseik támaszát. Hiszen a szovjet nép törekvései a politikai, gazdasági és kulturális téren kifejezik az emberek százmillióinak legalapvetőbb vágyait, a béke, emberi boldogság és haladás iránti vágyukat. Az SZKP XX. kongresszusának szónoki emelvényéről ismételten felhangzott a béke, a haladás és a demokrácia hangja, mely világos távlatokat tűzött a népek közötti barátság és megértés fejlesztése elé. Ha ma a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját ünnepeljük, úgy bámulattal adózunk a szov­jet nép és az egész szocialista tábor által történelmileg oly rövid időn belül elért gigászi alkotásnak. Büszkék vagyunk rá, hogy Csehszlovákia népeit a szov­jet néppel életünk legkomolyabb történelmi próbái során bevált barátság és szövetség megbonthatatlan kötelékei fűzik egybe. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom alkalmából küldött üzenetünket és jókívánságainkat mély hálánkkal és szeretettel kísérjük és biztosítjuk a szovjet népet, hogy minden erőnket megfeszítjük annak érdekében, hogy a szovjet nép gazdag tapasztalataiból merítve be­fejezzük hazánk szocialista építését, biztosítsuk népünk jólétét és boldogságát, hazánk sokoldalú felvirágzását. Ebben látjuk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának legméltóbb megünneplését! örökké éljen és virágozzék Csehszlovákia és a Szov­jetunió népeinek nagy barátsága! -1-1-1 %%-, W Wi AAATUVWXn Dolgozóink hozzászólása a CSKP KB leveléhez: „Teljesített felajánlásokkal fogadjuk a Nagy Október 40. évfordulóját" (V.) Ezekben a napokban, amikor az üzemekben, a munkahelyeken dolgozóink a CSKP KB leveléről szóló vitára készülnek, tetőpontjára hág a Nagy Októberi Szocialista Forradaltan 40. évfordulójának tisz­teletére folyó szocialista munkaverseny. A CSKP KB levele nagy­mértékben hozzájárult a dolgozók kezdeményezésének teljes kibon­takozásához. Az üzemekben egybekapcsolják a munkaszervezés és általában a termelés megjavításáért folyó mozgalmat a Nagy Októ­ber tiszteletére tett felajánlások teljesítéséért folytatott harccal. Dolgozóink igyekezete nem maradt eredmény nélkül: további fel­ajánlások teljesítéséről, újabb kötelezettségvállalásokról adnak szá­mot a naponta érkező jelentések. mesített acél megtakarításának növe­lésével érték el a kassai üzemben. 350 tonna anyagot takarítanak meg A žilinai kerület négy gépipari üzemének felhívása visszhangra ta­lált a Keletiszlovákiai Gépgyár kassai üzemében is. Itt a dolgozók elhatá­rozták, hogy a Nagy Október 40. év­fordulójának tiszteietére 350 tonna anyagot takarítanak meg. Az eddig megtakarított anyagokból egy 60 ton­nás alkatrészt készítettek a komáromi •hajógyár számára, továbbá négy nyolctonnás gépalkatrészt és sok más fontos gyártmányt több százezer ko­rona értékben. Áz eredeti felajánlás szerint 447 379 korona értékű anya­got akartak megtakarítani az üzem dolgozói, de már most 525 000 koro­nánál tartanak. Ezt az eredményt elsősorban a színes fémek és a ne­A fiatalok szava A rybárpolei V. I. Lenin Gyapot­üzem CSISZ-tagjai a CSKP KB leve­lével kapcsolatos vitában arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy feladatuk elsősorban a termelés olcsóbbá tétele, a gazdaságosság növelése lesz. A má­sodik fonóműhely CSISZ-tagjai azzal a kezdeményező javaslattal álltak elő, hogy az „Ifjúsági milliókért" mozga­lom keretében minden fiatal az üzem­ben naponta legalább egy korona ér­téket takarítson meg. Áz üzem fia­taljainak vállalása 350 000 korona megtakarítására szól, de az űj moz­galom elterjesztésével minden üzem­részlegen megvan a lehetőség, hogy ezt a felajánlást túlteljesítik. Az adott szó valóra vált A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulójának tisztele­tére a tósnyárasdi szövetkezetesek terven felül 20 mázsa sertéshúst, 35 mázsa marhahúst és 24 000 liter tejet adnak be. Már teljesítették is fel­ajánlásukat. Sertéshúsból 65 mázsát, •marhahúsból pedig 50 mázsával adtak be többet. * * * A körtvélyesi szövetkezetesek ter­ven felül 106 mázsa sertéshúst, 100 mázsa marhahúst és 40 000 liter tejst adtak be. Szlovákia teljesítette a cukorrépabegyűjtés tervét Bratislava (ČTK) — Október 29­én Szlovákia 100,46 százalékra tel­jesítette a cukorrépa begyűjtését, 12 nappal a határidő előtt! Legna­gyobb érdeme van ebben a kassai, Banská Bystrica-I és a bratislavai kerületeknek. A begyűjtött mennyiség az utóbbi 30 évben ez idén a legna­gyobb s az elmúlt évhez viszo­nyítva 4 089 011 mázsával gyűjtöt­tünk be többet.

Next

/
Thumbnails
Contents