Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-30 / 301. szám, szerda

\ A Hma% ôkiéied Szüti&íislü W f ^WWW WlfflTrWr hmádm és C&ekszkvékia Irta: Antonín Zápotocký, a Csehszlovák Köztársaság elnöke A Lengyel Egyesül! Munkáspárt Központ Bizottsága X. plenáris ülésének határozata a párt tagjainak igazolásáról Varsó (ČTK) — A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának X. ; plenáris ülésén, amely október 26-én éri véget, egyöntetű határozatot fogadtak ! el a párt tagjainak igazolásáról. > Moszkva (ČTK) — Az „Iz­vesztyija" október 29-i számá­ban közölte Antonín Zápotocký­nak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és Cseh­szlovákia" című cikkét. A cik­ket áz alábbiakban teljes egé­! szében közöljük: §|mmár negyven év telt el. Ez Íl elegendő idő ahhoz, hogy új nemzedék növekedjen fel. Az új em­berekkel együtt új események fej­lődnek, ameiyek a régieket háttérbe szorítják és feledésre kényszerítenek. Vannak azonban az emberiség törté­netében olyan pillanatok, amelyeket nem lehet elfelejteni. Nagyságuk és jelentőségük az idők múltával nem csökken, hanem növekszik. Minden újabb év új bizonyítékokat hoz, ame­lyek emelik nagyságukat, kidombo­rítják és megerősítik messzemenő jelentőségüket. Bebizonyítja, hogy té­vedtek azok, akik e jelentőséget nem fogták fel, hazugságban találja bű­nösnek azokat, akik e nagyságot ta­gadták és megkísérelték lekicsiny­ieni. Ilyen esemény, amelyet nem lehet elfelejteni, amelynek jelentősége év­ről évre növekedett és amelyről ma — a negyvenedik évfordulón akarva, nem akarva emlékeznie kell az egész világnak, amelyet emlegetni fog és emlegetni kell mindenkinek, álljon a barikád bármely oldalán és bárme­lyik táborban: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Negyven esztendővel ezelőtt a régi világ urai kételkedhettek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom terem­tette új rend győzelmében és abban reménykedhettek, hogy az általuk szervezett ellenforradalmi agresszió kísérletei következtében ez az új rend hamarosan elpusztul. Ma már a Szovjetunió erejében, hatalmában, jelentőségében és állan­dóságában aligha lehet kételkedni. | egyven esztendővel ezelőtt az Októberi Szocialista Forrada­omban sokan csupán erőszakos ál­amfordulatot láthattad és akartak látni, amely megdönti az egyik kor­nányt és másikat állít helyébe. Ilyen Eordulatokat ismert a történelem, -lány birodalom, dinasztia és áilam­alakulait omlott össze, hogy a trónra, amelyről akár erőszakkal is eltávolí­tottak valakit, más ülhessen. A XVIII. :s a XIX. század végén Európában efolyt burzsoá forradalmak ugyan a eudális uralom szétzúzását jelentet­ék, de az új uralom felállításából i tőkés burzsoáziának volt haszna, latalmi szempontból ezek a forduia­ok azt jelentették, hogy a feudális ílnyomó helyére polgári és tőkés el­íyomó került hatalomra. 1917 októberében a szovjet rend­;zer alapjaiban megváltozott. Az Ok­:óberi Forradalomban a döntés jogára íj tényezők — a munkásosztály s a rárosok és falvak általa vezetett dol­lozó népe jelentkezett. A világnak teljes egyhatodán ki­ört nagy vihar, amelyet sokan csak •életlennek és „kaotikusnak" akartak ninősíteni, szilárdan kitűzött célt rövetett. Nemcsak a kormány megváltozta­ásáról volt' szó. Arról volt szó, hogy gy új társadalmi osztály vette át hatalmat, amely eddig kizsákmá­yolt és elnyomott volt. A társadalmi iszonyok és rend teljes változásáról olt szó. A cári önkényuralom, a ne­íesség elnyomása ellen milliók, tíz­u'Jidk lázadtak fel. A felszín meg­íegmozdult, felviharzott és elsöpörte zt, ami évszázadokon át megváltoz­atatlannak tűnt. Alapjaihan megváltozott a régi ilóg urainak igazságtalan és túlha­idott rendje és elkezdődött az új, zocialista rend alapjainak építése, zon elvek szerint, amelyeket tudo­lányos kutatás alapján Marx és En­els, a tudományos szocializmus nagy 'spítói dolgoztak ki. z új társadalom felépítésének marxi-lenini eszméit nem va­díthatták meg egyének; megvalósí­isukhoz szilárd, egészbe tömörült tilliós kollektívára volt szükség, me­'et egységes akarat vezetett és íységes szervezet irányított. A proletariátusnak a különféle ál­mokban szervezetei, szociáldemok­ita pártjai voltak, amelyek erejét isgszervezték és irányították. Ott 3lt a nemzetközi munkásmozgalom Bzérkara — a II. Internacionálé is, nely kiáltványaiban nagy tetteket ért és — amint vezetősége állí­itta — csupán az alkalmas pilla­ätra várt, hogy e nagy tetteket megvalósítsa. Főleg az imperializmus és a fokozódó háborús veszély ellen tiltakozott erélyesen. A háború meg­akadályozását ígérte. A II. Internacio­nálé kiáltványai esküdtek rá és hir­dették — az imperialisták háborús terveit és szándékait keresztülhúzzák és általános sztrájkkal meghiúsítják. A szociáldemokrata szervezetek tag­jainak milliói hittek ebben és pa­rancsra vártak. Hittek és vártak a munkások ná­lunk, Csehszlovákiában is. Hiszen pártjuk, Csehszlovákia Szo­ciáldemokrata Munkáspártja szintén az Internacionálé nemzetközi lobogója alatt haladt. E párt nem volt gyönge és jelentéktelen: a XI. kongresszus kimutatása szerint 1913-ban negyed­millió szervezett munkás és munkás­nő tagja volt. Ez bizonyára tisztelet­reméltó szám, hisz akkor alig tíz­millió cseh és szlovák volt. Ausztria, Németország, Franciaor­szág és más fejlett ipari országok szocialista pártjai még nagyobb tag­sággal rendelkeztek. A szociáldemokrata szervezetek tö­megalapja világviszonylatban napról napra növekedett. Elérkezett az 1914-es év. A szara­jevói merénylet, a mozgósítás és a hadüzenet. A nagy izgalom, várakozás és csalódás napjai. J eges zuhanyként hatott a II. In­ternacionálé és az egyes országok szociáldemokrata pártjai vezetőségé­nek árulása. Az ígért és várt harci felhívás — az általános sztrájkra szó­lító felhívás nem jött. Nem adta ki az Internacionálé, sem az egyes szo­ciáldemokrata pártok. Valami sokkal rosszabb és váratla­nabb következett be. A német birodalmi szociáldemok­rácia vezetősége az imperialista háborút magáévá tette és a bi­rodalmi gyűlés parlamenti frakciója 1914. augusztus 4-én egyhangúlag és manifesztációs módon jóváhagyta az imperialista Németország Vilmos csá­szár kormányának a hadikölcsönöket. Ugyanígy tettek a francia opportu­nisták is. Viktor 'Adler, az osztrák szociálde­mokrácia vezére megállapította, hogy a berlini szociáldemokrata frakció az osztrákok nevében is beszélt. A csehszlovák szociáldemokrácia vezetősége csupán zavart keltő de­mobilizáló nyilatkozatra volt képes, amely nyugalomra és várakozásra in­tett. A II. Internacionálé és a szociál­demokrata pártok nemcsak nem kí­sérelték meg a háború megakadályo­zását, hanem árulásukkal lehetővé tették az imperialistáknak az első vi­lágháború kirobbantását s annak tel­jes borzalmasságában való folytatását. Az egész világ proletariátusa ke­serűen csalódott, tájékozatlan volt, kishitűvé tette őt az opportunista szocialista pártok árulása. Ügy tűnt, hogy a nacionalista so­vinizmus egyszer s mindenkorra győ­zött és diadalmaskodott a proletár nemzetköziség felett. Elérkezett 1917 októbere. A csalódás, a hitetlenség és re­ménytelenség súlyos felhőibe hirtelen belehasítottak az Auróra cirkáló lövé­seinek élesfényű villámai. Világszerte szárnyra keltek az orosz proletariátus pétervári és moszkvai harcainak hírei. Szárnyra keltek a győzelmes szo­cialista forradalomról és a hatalomnak a proletariátus kezébe való átvételé­ről szóló hírek. émetország, Ausztria, Magyar­ország, Olaszország és szá­mos más állam munkástömegei újból visszanyerték osztályöntudatukat és elszántságukat. A „Háborút a győzelemig" naciona­lista és imperialista jelszóval szemben egyre hangosabban és hatalmasabban hangzottak a jelszavak: „Le a háborúval, — háborút a háborúnak", „Világ pro­letárjai egyesüljetek!" Az oroszországi Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hatására alapjai­ban megrendült az egész tőkés világ. Széthullottak a háborús frontok és az imperializmus hatalmi támaszpontjai, széthullott a régi osztrák-magyar bi­rodalom is. Az önálló államok sora keletkezett, közöttük a Csehszlovák Köztársa­ság is. A cseh és szlovák munkásság tö­megei nem maradtak tétlenül. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom világosan szemük elé állította azt a lehetőséget, hogy leszámoljanak necsak az Osztrák Magyar Monarchiá­val, hanem a régi jogfosztottsággal is — a szociális elnyomással és a tőkés kizsákmányolással. Forradalmi helyzet volt. Itt voltak a problémák erélyes megoldására, a kapitalizmus megdöntésére és az új szocialista rendszer felépítésére kész, az események által forradalmosított és harcra elszánt tömegek. Nem volt azonban vezető, aki a for­radalmi helyzetet ki tudta volna hasz­nálni és a harcra kész tömegeket helyesen tudta volna vezetni és irá­nyítani. Hiányzott a céltudatos, forradalmi bolsevik párt. Ezért a forradalmi helyzet és a tö­megek forradalmi elszántsága nem volt kihasználva. Kihirdették ugyan az önálló Csehszlovák Köztársaságot, de az új állam a szocialisták opportu­nista vezetőségének hatékony segít­ségével tőkés államként épült. z orosz példa tovább hatott. Csehszlovákiában is felépült a kommunista párt, amely a harcok­ban megacélozódott, megerősödött és növekedett. Tanítójának és példaké­pének, a Szovjetunió lenini Kommu­nista Pártjának segítségével ráter­metté vált feladatának teljesítésére — a kapitalizmus megdöntésére és a szocializmus építése alapjainak meg­vetésére a Csehszlovák Köztársaság­ban. Ezért a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak nemzeteink szempont­I jából is döntő és soha nem muló je­lentősége volt, van és lesz. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nél­kül nem volna meg mai szabadsá­gunk, nem volna népi demokrati :us, szocializmust építő Csehszlovák Köz társaság. Az Októberi Forradalom világosan megerősítette Marx. Engels tudományos forradalmi szocializmusának elméleti helyességét. Az emberiség történetében első íz­ben került hatalomra és vált uralkodó osztállyá a munkásosztály. Marx, En­gels elméleti tervei gyakorlati építőre leltek a nagy Lenin személyében. A dolgozó munkások és parasztok tö­megei megtalálták és elismerték for­radalmi vezérüket — a bolsevik pár­tot. A kapitalizmus, amely eddig korlát­lanul uralkodott, megszűnt egyedüli, kizárólagos, mindent uraló rendszer lenni. A forradalmi események nem korlátozódtak csupán az orosz cári birodalom területére. A forradalom tűzszikrái átugorták a háborús fron­tokat és eljutottak más országok­ba is. A nyugati országok munkásai csu­pán Október győzelme után értesültek a hosszú éves harc lényegéről, ame­lyet Marx, Engels forradalmi tanainak meghamisítása ellen, az opportunis­ták, revizionisták és a különféle ár­nyalatú renegátok ellen vívtak az orosz bolsevikok. Csupán a forradalmi elvek tisztasá­gáért vívott e könyörtelen harcba.i épülhetett fel az igazi, forradalmi munkáspárt, amely az ipari munkás­ság és falusi szegények tömegeit a végső győzelemre képes vezetni. Mindez igazság, amit nem lehet ta­gadni. a, negyven esztendő múltán még világosabb igazság, mint azelőtt volt. A szocializmus építése marxi-lenini útjának helyessége a milliók boldog jövője érdekében, a béke megőrzése érdekében a jövőben is újból és újból megerősítést nyer. Ezért cseh és szlovák népünk ma, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából megemlékezik felejthetetlen jelentőségéről, megem­lékezik a Szovjetunió Kommunista Pártjának néldamutatásairól és érde­meiről, a szovjet nép mérhetetlen erőfeszítéseiről, nagy áldozatairól és győzelméről, büszke a Szovjetunióval való szövetségére és barátságára s kész azt örök időkön át megőrizni és védelmezni. ; A határozat utal arra, hogy a LEMP [KB VIII. plenáris ülése óta eltelt évek { alatt a pártban nem került sor radiká­i lis javulásra. Hangsúlyozta, hogy a párt j politikájának késlekedő és gyakran í helytelen megvalósítása a munkásosz­= tály és a közvélemény elégedetlenségét i idézi elő. A határozat elemzi ennek a \ pártban uralkodó áldatlan helyzetnek : okait és rámutat, hogy a pártnak túl­ŕ ságosan sok tagja van, és nem helyes i a párt szociális összetétele. A párt ösz­\ szetételének eszmei-politikai különbö­. zősége — mondja a határozat — gyen­| gíti a párt akcióegységét és megne­j hezíti a párt vezető szerepét a tömegek : soraiban. A párt új politikai irányvo­[ nála és a pártszervezetek tevékenysége | között mutatkozó széthúzás kiküszö­= bölésének legfőbb akadályaként a ha­l tározat a revizionista-likvidátori és a = dogmatikus-szektás elemek ellenzéki i tevékenységét jelöli meg. | A határozat behatóan foglalkozik a . párt tagjainak kötelességeivel az üzér­i kedés és gazdasági kihágások elleni j harcban, hangsúlyozva, hogy a pártnak \ valamennyi demoralizált és megbízha­\ tatlan tagját ki kell vetnie soraiból. | A határozat ezután rámutat, hogy a í párt III. kongresszusa előtt az egész \ pártban ideológiai munkát kell végezni ŕ az eszmei és szervezeti egység eléré­\ sére. A pártnak alaposan elő kell ké­szülnie a kongresszusra. A párt politi­kai és szervezeti egységének megerősí­tése végett a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága elha­tározta, hogy a párt III. kongresszusát elhalasztja. A X. plenáris ülés határozata befeje­zéséül kijelöli a pártszervek és szer­vezetek feladatait a párt megtisztításá­ban azon elemektől, amelyek szocialis­taellenes és revizionista nézeteket val­lanak, továbbá a nacionalistáktól és sovinisztáktól, valamint azon szemé­lyektől, akik dogmatikus nézeteikkel a párt irányvonala ellen harcolnak. A ha­tározat nagy figyelmet szentel a párt­szervezetek harcának a gazdasági ki­hágások és visszaélések ellen. A hatá­rozat megszabja, hogy a párt III. kongresszusa előkészítésének kampá­nyában meg kell valósítani a párt tag­jainak átigazoiását, mert a pártnak meg kell szabadulnia azoktól, akik ár­tanak a nevének. A határozat egyúttal hangsúlyozza, minden egyes párttag­nak, aki ellen vádat emelnek, lehető­séget kell adni, hogy a vádakkal szemben álláspontot foglalhasson el. A párt sorainak megtisztítása — hang­zik a határozat befejező részében — megszilárdítja a pártot, újra éleszti a párt egészséges erejét, fokozza a tö­megek bizalmát a párt. a szocialista építés vezető ereje iránt. Az USA igyekszik elhárítani magáról a felelősséget Az E SZ közgyűlése folytatja Szíria panaszának targyalésát New York (ČTK) — Az ENSZ köz­gyűlésének október 28-i ülésén ismét beigazolódott az a vélemény, amelyet az ENSZ-ben sok küldött kifejezett: hogy az USA igyekezni fog elhárítani magáról a felelősséget a Szíria elleni agresszió előkészítéséért. Stylla albán küldött hangsúlyozta, hogy Szíria kérdésének elvi jelentősé­ge van a világbéke megőrzésére. A nyugati hatalmak által ajánlott „közvetítő megbeszéléseket" a mes­terkedések közé -sorolta és utalt az USA azon hiábavaló kísérleteire, hogy az arab nép szemében a Szovjetuniót i ellenségként tüntesse fel. Hangsú­j lyozta, hogy az ÜSA megkísérli a : katonai feszültség fokozását a Kö­| zép-Keleten, míg a Szovjetunió a ! nyugati hatalmaknak megegyezést ja­; vasol a Közép-Kelet belügyeibe való : be nem avatkozásról. Az albán kül­; dött beszédének további részében , elítélte a nyugati hatalmak, főképp az ! USA propagációs hadjáratát, amelyben ; az úgynevezett „kommunista vesze­i delemmel" mesterkedik. Sarper török küldött, akinek be­• szédétől a szenzációra éhes nyugati i újságírók sokat vártak, lényegében i semmi újat nem mondott. Védelmét i ellentámadásra alapította. Azt a vá­• dat, hogy Törökország agressziót ké­I szít elő Szíria ellen, fantasztikusnak i minősítette és „indokai" hatásának ; fokozása végett utalt arra, hogy ezt ; a vádat az USA is megdöntötte. A tö­| rök küldött kijelentette, hogy Török­| ország elfogadta Szaud király „köz­I vetítési" ajánlatát. I Noble angol küldött beszédében tá­i mogatta a török képviselő kijelenté­j seit, arra törekedve, hogy a világ I közvéleményének figyelmét elterelje az USA-nak támadó szándékairól. Brilej jugoszláv küldött hangsú­lyozta, hogy Jugoszlávia aggodalom­mal szemléli a közép-keleti helyzetet, i Utalt Szíria azon jogára, hogy panasz­szal éljen az ENSZ-ben és kiemelte, hogy az ENSZ közgyűlésének köteles­sége e kérdéssel foglalkozni. Stratosz görög küldött a NATO tag­államai közül egyedüli volt, aki nem törekedett azt bizonygatni, hogy Tö­rökország nem lép fel mint az USA agresszív terveinek támogatója, mert a görög kormány előtt nagyon is is­meretes, milyen készségesen sietett segítségére az angoloknak Ciprus füg­getlenségének elutasításában. A görög küldött rámutatott arra, hogy Szíria kormánya a török katonaságnak ha­tárán történő összpontosítását agresz­sziós cselekedetnek és biztonsága ve­szélyeztetésének tekinti, és hogy Szí­ria- külügyminisztere ezt a kérdést konkrét adatokkal bebizonyította. Sík magyar küldött rámutatott több küldöttség álszenteskedő viselkedésé­re. Habár a vizsgáló bizottság meg­alakítása ellen egy küldöttségen kívül senki sem tiltakozott, a bizottságot mégsem szervezték meg. A magyar küldött a továbbiakban utalt az ame­rikai sajtónak Ankarából érkező hí­reire, amelyek beismerik, hogy a török katonai egységekkel a határon emig­ráns elemek is várnak, amelyek Szíria kormányát meg akarják dön­teni és más kormányt akarnak az ország élére állítani. Kiszelev bjelorussz küldött felhívta a figyelmet arra, hogy amíg az ENSZ­ben halogatják Szíria panaszának megtárgyalását, az ország határán to­vább folynak, sőt fokozódnak a kato­nai előkészületek. Kiszelev utalt arra, hogy a háborúk történetében nagyon jól ismertek az agresszorok trükkjei, akik a támadás előkészületei során mindig azt állították, hogy védelmi intézkedésekről és rendes hadgyakor­latokról van szó. Kiszelev a továbbiak­ban utalt arra, hogy a közép-keleti kőolaitermelés a külföldi monopóliu­mokat gazdagítja, amíg az arab mun­kások koldusbért kapnak. Egyes ame­rikai tényezők azon rágalmazó állítá­saira, hogy a Szovjetunió a Közép­Keleten kizsákmányoló célokat követ, Kiszelev azt válaszolta, hogy ennek ellenkezőjéről maguk az arab nemze­tek vannak a legjobban meggyőződve. I II BS!*!<!>aRRff*9»q<BIHnBC*9*>BNB*B Megkezdődtek a szovjef-amer kai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) \ saira is vonatkozik, ajánlja a rádió és l televízió zeneműsorának és a filmeknek ; kicserélését is. A szovjet küldöttség [ egyben javasolja a két ország kereske­; delmi dolgozóinak, valamint a sajtó [ képviselőinek kölcsönös útjait és a köz­\ vetlen légi összeköttetés bevezetését | a Szovjetunió és az USA között, i Zarubin, a szovjet küldöttség veze­| tője az ülésen kijelentette: | „Ügy véljük, hogy az országaink kö­| zötti kapcsolatok kibővítésének hozzá [ kell járulnia a szovjet-amerikai kap­; csolatok javításához, valamint a nem­I zetközi feszültség enyhítéséhez, amire la szovjet kormány mindig törekedett | és törekszik." ; Lacy az amerikai küldöttség veze­= tője az ülésen a többi között hangsú­| lyozta, hoov kormánya nagy jelentő­séget tulajdonít a jelenlegi tárgyalá­soknak. Beszédében azonban nem ter­jesztett elő konkrét javaslatokat a rádió és televízió műsorainak kicseré­lését kivéve. Az amerikai képviselő emellett azt állította, hogy a Szov­jetunió lehetetlenné teszi a két ország közötti kapcsolatok felvételét. G. N. Zarubin, az amerikai képvi­selőnek adott válaszában rámutatott a két ország közötti tartós és szilárd kapcsolatok felvételének szükségessé­gére. A szovjet küldöttség vezetője visszautasította az amerikai küldött azon állítását, hogy a Szovjetunió meghiúsítja a két ország közötti kap­csolatokat és tapasztalatcserét, mert ez az állítás alaptalan. Zarubin kijelen­tette, hogy a szovjet küldöttség haj­landó gondosan áttanulmányozni az amerikai javaslatokat. A küldöttség további ülése november 4-én lesz. ÜJ SZO 3 & 1957. október 30

Next

/
Thumbnails
Contents