Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-30 / 301. szám, szerda

\ A Hma% ôkiéied Szüti&íislü W f ^WWW WlfflTrWr hmádm és C&ekszkvékia Irta: Antonín Zápotocký, a Csehszlovák Köztársaság elnöke A Lengyel Egyesül! Munkáspárt Központ Bizottsága X. plenáris ülésének határozata a párt tagjainak igazolásáról Varsó (ČTK) — A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának X. ; plenáris ülésén, amely október 26-én éri véget, egyöntetű határozatot fogadtak ! el a párt tagjainak igazolásáról. > Moszkva (ČTK) — Az „Izvesztyija" október 29-i számában közölte Antonín Zápotockýnak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és Csehszlovákia" című cikkét. A cikket áz alábbiakban teljes egé! szében közöljük: §|mmár negyven év telt el. Ez Íl elegendő idő ahhoz, hogy új nemzedék növekedjen fel. Az új emberekkel együtt új események fejlődnek, ameiyek a régieket háttérbe szorítják és feledésre kényszerítenek. Vannak azonban az emberiség történetében olyan pillanatok, amelyeket nem lehet elfelejteni. Nagyságuk és jelentőségük az idők múltával nem csökken, hanem növekszik. Minden újabb év új bizonyítékokat hoz, amelyek emelik nagyságukat, kidomborítják és megerősítik messzemenő jelentőségüket. Bebizonyítja, hogy tévedtek azok, akik e jelentőséget nem fogták fel, hazugságban találja bűnösnek azokat, akik e nagyságot tagadták és megkísérelték lekicsinyieni. Ilyen esemény, amelyet nem lehet elfelejteni, amelynek jelentősége évről évre növekedett és amelyről ma — a negyvenedik évfordulón akarva, nem akarva emlékeznie kell az egész világnak, amelyet emlegetni fog és emlegetni kell mindenkinek, álljon a barikád bármely oldalán és bármelyik táborban: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Negyven esztendővel ezelőtt a régi világ urai kételkedhettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom teremtette új rend győzelmében és abban reménykedhettek, hogy az általuk szervezett ellenforradalmi agresszió kísérletei következtében ez az új rend hamarosan elpusztul. Ma már a Szovjetunió erejében, hatalmában, jelentőségében és állandóságában aligha lehet kételkedni. | egyven esztendővel ezelőtt az Októberi Szocialista Forradaomban sokan csupán erőszakos álamfordulatot láthattad és akartak látni, amely megdönti az egyik kornányt és másikat állít helyébe. Ilyen Eordulatokat ismert a történelem, -lány birodalom, dinasztia és áilamalakulait omlott össze, hogy a trónra, amelyről akár erőszakkal is eltávolítottak valakit, más ülhessen. A XVIII. :s a XIX. század végén Európában efolyt burzsoá forradalmak ugyan a eudális uralom szétzúzását jelenteték, de az új uralom felállításából i tőkés burzsoáziának volt haszna, latalmi szempontból ezek a forduiaok azt jelentették, hogy a feudális ílnyomó helyére polgári és tőkés elíyomó került hatalomra. 1917 októberében a szovjet rend;zer alapjaiban megváltozott. Az Ok:óberi Forradalomban a döntés jogára íj tényezők — a munkásosztály s a rárosok és falvak általa vezetett dollozó népe jelentkezett. A világnak teljes egyhatodán kiört nagy vihar, amelyet sokan csak •életlennek és „kaotikusnak" akartak ninősíteni, szilárdan kitűzött célt rövetett. Nemcsak a kormány megváltoztaásáról volt' szó. Arról volt szó, hogy gy új társadalmi osztály vette át hatalmat, amely eddig kizsákmáyolt és elnyomott volt. A társadalmi iszonyok és rend teljes változásáról olt szó. A cári önkényuralom, a neíesség elnyomása ellen milliók, tízu'Jidk lázadtak fel. A felszín megíegmozdult, felviharzott és elsöpörte zt, ami évszázadokon át megváltozatatlannak tűnt. Alapjaihan megváltozott a régi ilóg urainak igazságtalan és túlhaidott rendje és elkezdődött az új, zocialista rend alapjainak építése, zon elvek szerint, amelyeket tudolányos kutatás alapján Marx és Enels, a tudományos szocializmus nagy 'spítói dolgoztak ki. z új társadalom felépítésének marxi-lenini eszméit nem vadíthatták meg egyének; megvalósíisukhoz szilárd, egészbe tömörült tilliós kollektívára volt szükség, me'et egységes akarat vezetett és íységes szervezet irányított. A proletariátusnak a különféle álmokban szervezetei, szociáldemokita pártjai voltak, amelyek erejét isgszervezték és irányították. Ott 3lt a nemzetközi munkásmozgalom Bzérkara — a II. Internacionálé is, nely kiáltványaiban nagy tetteket ért és — amint vezetősége állíitta — csupán az alkalmas pillaätra várt, hogy e nagy tetteket megvalósítsa. Főleg az imperializmus és a fokozódó háborús veszély ellen tiltakozott erélyesen. A háború megakadályozását ígérte. A II. Internacionálé kiáltványai esküdtek rá és hirdették — az imperialisták háborús terveit és szándékait keresztülhúzzák és általános sztrájkkal meghiúsítják. A szociáldemokrata szervezetek tagjainak milliói hittek ebben és parancsra vártak. Hittek és vártak a munkások nálunk, Csehszlovákiában is. Hiszen pártjuk, Csehszlovákia Szociáldemokrata Munkáspártja szintén az Internacionálé nemzetközi lobogója alatt haladt. E párt nem volt gyönge és jelentéktelen: a XI. kongresszus kimutatása szerint 1913-ban negyedmillió szervezett munkás és munkásnő tagja volt. Ez bizonyára tiszteletreméltó szám, hisz akkor alig tízmillió cseh és szlovák volt. Ausztria, Németország, Franciaország és más fejlett ipari országok szocialista pártjai még nagyobb tagsággal rendelkeztek. A szociáldemokrata szervezetek tömegalapja világviszonylatban napról napra növekedett. Elérkezett az 1914-es év. A szarajevói merénylet, a mozgósítás és a hadüzenet. A nagy izgalom, várakozás és csalódás napjai. J

eges zuhanyként hatott a II. Internacionálé és az egyes országok szociáldemokrata pártjai vezetőségének árulása. Az ígért és várt harci felhívás — az általános sztrájkra szólító felhívás nem jött. Nem adta ki az Internacionálé, sem az egyes szociáldemokrata pártok. Valami sokkal rosszabb és váratlanabb következett be. A német birodalmi szociáldemokrácia vezetősége az imperialista háborút magáévá tette és a birodalmi gyűlés parlamenti frakciója 1914. augusztus 4-én egyhangúlag és manifesztációs módon jóváhagyta az imperialista Németország Vilmos császár kormányának a hadikölcsönöket. Ugyanígy tettek a francia opportunisták is. Viktor 'Adler, az osztrák szociáldemokrácia vezére megállapította, hogy a berlini szociáldemokrata frakció az osztrákok nevében is beszélt. A csehszlovák szociáldemokrácia vezetősége csupán zavart keltő demobilizáló nyilatkozatra volt képes, amely nyugalomra és várakozásra intett. A II. Internacionálé és a szociáldemokrata pártok nemcsak nem kísérelték meg a háború megakadályozását, hanem árulásukkal lehetővé tették az imperialistáknak az első világháború kirobbantását s annak teljes borzalmasságában való folytatását. Az egész világ proletariátusa keserűen csalódott, tájékozatlan volt, kishitűvé tette őt az opportunista szocialista pártok árulása. Ügy tűnt, hogy a nacionalista sovinizmus egyszer s mindenkorra győzött és diadalmaskodott a proletár nemzetköziség felett. Elérkezett 1917 októbere. A csalódás, a hitetlenség és reménytelenség súlyos felhőibe hirtelen belehasítottak az Auróra cirkáló lövéseinek élesfényű villámai. Világszerte szárnyra keltek az orosz proletariátus pétervári és moszkvai harcainak hírei. Szárnyra keltek a győzelmes szocialista forradalomról és a hatalomnak a proletariátus kezébe való átvételéről szóló hírek. émetország, Ausztria, Magyarország, Olaszország és számos más állam munkástömegei újból visszanyerték osztályöntudatukat és elszántságukat. A „Háborút a győzelemig" nacionalista és imperialista jelszóval szemben egyre hangosabban és hatalmasabban hangzottak a jelszavak: „Le a háborúval, — háborút a háborúnak", „Világ proletárjai egyesüljetek!" Az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására alapjaiban megrendült az egész tőkés világ. Széthullottak a háborús frontok és az imperializmus hatalmi támaszpontjai, széthullott a régi osztrák-magyar birodalom is. Az önálló államok sora keletkezett, közöttük a Csehszlovák Köztársaság is. A cseh és szlovák munkásság tömegei nem maradtak tétlenül. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világosan szemük elé állította azt a lehetőséget, hogy leszámoljanak necsak az Osztrák Magyar Monarchiával, hanem a régi jogfosztottsággal is — a szociális elnyomással és a tőkés kizsákmányolással. Forradalmi helyzet volt. Itt voltak a problémák erélyes megoldására, a kapitalizmus megdöntésére és az új szocialista rendszer felépítésére kész, az események által forradalmosított és harcra elszánt tömegek. Nem volt azonban vezető, aki a forradalmi helyzetet ki tudta volna használni és a harcra kész tömegeket helyesen tudta volna vezetni és irányítani. Hiányzott a céltudatos, forradalmi bolsevik párt. Ezért a forradalmi helyzet és a tömegek forradalmi elszántsága nem volt kihasználva. Kihirdették ugyan az önálló Csehszlovák Köztársaságot, de az új állam a szocialisták opportunista vezetőségének hatékony segítségével tőkés államként épült. z orosz példa tovább hatott. Csehszlovákiában is felépült a kommunista párt, amely a harcokban megacélozódott, megerősödött és növekedett. Tanítójának és példaképének, a Szovjetunió lenini Kommunista Pártjának segítségével rátermetté vált feladatának teljesítésére — a kapitalizmus megdöntésére és a szocializmus építése alapjainak megvetésére a Csehszlovák Köztársaságban. Ezért a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak nemzeteink szempontI jából is döntő és soha nem muló jelentősége volt, van és lesz. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nélkül nem volna meg mai szabadságunk, nem volna népi demokrati :us, szocializmust építő Csehszlovák Köz társaság. Az Októberi Forradalom világosan megerősítette Marx. Engels tudományos forradalmi szocializmusának elméleti helyességét. Az emberiség történetében első ízben került hatalomra és vált uralkodó osztállyá a munkásosztály. Marx, Engels elméleti tervei gyakorlati építőre leltek a nagy Lenin személyében. A dolgozó munkások és parasztok tömegei megtalálták és elismerték forradalmi vezérüket — a bolsevik pártot. A kapitalizmus, amely eddig korlátlanul uralkodott, megszűnt egyedüli, kizárólagos, mindent uraló rendszer lenni. A forradalmi események nem korlátozódtak csupán az orosz cári birodalom területére. A forradalom tűzszikrái átugorták a háborús frontokat és eljutottak más országokba is. A nyugati országok munkásai csupán Október győzelme után értesültek a hosszú éves harc lényegéről, amelyet Marx, Engels forradalmi tanainak meghamisítása ellen, az opportunisták, revizionisták és a különféle árnyalatú renegátok ellen vívtak az orosz bolsevikok. Csupán a forradalmi elvek tisztaságáért vívott e könyörtelen harcba.i épülhetett fel az igazi, forradalmi munkáspárt, amely az ipari munkásság és falusi szegények tömegeit a végső győzelemre képes vezetni. Mindez igazság, amit nem lehet tagadni. a, negyven esztendő múltán még világosabb igazság, mint azelőtt volt. A szocializmus építése marxi-lenini útjának helyessége a milliók boldog jövője érdekében, a béke megőrzése érdekében a jövőben is újból és újból megerősítést nyer. Ezért cseh és szlovák népünk ma, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából megemlékezik felejthetetlen jelentőségéről, megemlékezik a Szovjetunió Kommunista Pártjának néldamutatásairól és érdemeiről, a szovjet nép mérhetetlen erőfeszítéseiről, nagy áldozatairól és győzelméről, büszke a Szovjetunióval való szövetségére és barátságára s kész azt örök időkön át megőrizni és védelmezni. ; A határozat utal arra, hogy a LEMP [KB VIII. plenáris ülése óta eltelt évek { alatt a pártban nem került sor radikái lis javulásra. Hangsúlyozta, hogy a párt j politikájának késlekedő és gyakran í helytelen megvalósítása a munkásosz= tály és a közvélemény elégedetlenségét i idézi elő. A határozat elemzi ennek a \ pártban uralkodó áldatlan helyzetnek : okait és rámutat, hogy a pártnak túlŕ ságosan sok tagja van, és nem helyes i a párt szociális összetétele. A párt ösz\ szetételének eszmei-politikai különbö. zősége — mondja a határozat — gyen| gíti a párt akcióegységét és megnej hezíti a párt vezető szerepét a tömegek : soraiban. A párt új politikai irányvo[ nála és a pártszervezetek tevékenysége | között mutatkozó széthúzás kiküszö= bölésének legfőbb akadályaként a hal tározat a revizionista-likvidátori és a = dogmatikus-szektás elemek ellenzéki i tevékenységét jelöli meg. | A határozat behatóan foglalkozik a . párt tagjainak kötelességeivel az üzéri kedés és gazdasági kihágások elleni j harcban, hangsúlyozva, hogy a pártnak \ valamennyi demoralizált és megbízha\ tatlan tagját ki kell vetnie soraiból. | A határozat ezután rámutat, hogy a í párt III. kongresszusa előtt az egész \ pártban ideológiai munkát kell végezni ŕ az eszmei és szervezeti egység eléré\ sére. A pártnak alaposan elő kell készülnie a kongresszusra. A párt politikai és szervezeti egységének megerősítése végett a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága elhatározta, hogy a párt III. kongresszusát elhalasztja. A X. plenáris ülés határozata befejezéséül kijelöli a pártszervek és szervezetek feladatait a párt megtisztításában azon elemektől, amelyek szocialistaellenes és revizionista nézeteket vallanak, továbbá a nacionalistáktól és sovinisztáktól, valamint azon személyektől, akik dogmatikus nézeteikkel a párt irányvonala ellen harcolnak. A határozat nagy figyelmet szentel a pártszervezetek harcának a gazdasági kihágások és visszaélések ellen. A határozat megszabja, hogy a párt III. kongresszusa előkészítésének kampányában meg kell valósítani a párt tagjainak átigazoiását, mert a pártnak meg kell szabadulnia azoktól, akik ártanak a nevének. A határozat egyúttal hangsúlyozza, minden egyes párttagnak, aki ellen vádat emelnek, lehetőséget kell adni, hogy a vádakkal szemben álláspontot foglalhasson el. A párt sorainak megtisztítása — hangzik a határozat befejező részében — megszilárdítja a pártot, újra éleszti a párt egészséges erejét, fokozza a tömegek bizalmát a párt. a szocialista építés vezető ereje iránt. Az USA igyekszik elhárítani magáról a felelősséget Az E SZ közgyűlése folytatja Szíria panaszának targyalésát New York (ČTK) — Az ENSZ közgyűlésének október 28-i ülésén ismét beigazolódott az a vélemény, amelyet az ENSZ-ben sok küldött kifejezett: hogy az USA igyekezni fog elhárítani magáról a felelősséget a Szíria elleni agresszió előkészítéséért. Stylla albán küldött hangsúlyozta, hogy Szíria kérdésének elvi jelentősége van a világbéke megőrzésére. A nyugati hatalmak által ajánlott „közvetítő megbeszéléseket" a mesterkedések közé -sorolta és utalt az USA azon hiábavaló kísérleteire, hogy az arab nép szemében a Szovjetuniót i ellenségként tüntesse fel. Hangsúj lyozta, hogy az ÜSA megkísérli a : katonai feszültség fokozását a Kö| zép-Keleten, míg a Szovjetunió a ! nyugati hatalmaknak megegyezést ja; vasol a Közép-Kelet belügyeibe való : be nem avatkozásról. Az albán kül; dött beszédének további részében , elítélte a nyugati hatalmak, főképp az ! USA propagációs hadjáratát, amelyben ; az úgynevezett „kommunista veszei delemmel" mesterkedik. Sarper török küldött, akinek be• szédétől a szenzációra éhes nyugati i újságírók sokat vártak, lényegében i semmi újat nem mondott. Védelmét i ellentámadásra alapította. Azt a vá• dat, hogy Törökország agressziót kéI szít elő Szíria ellen, fantasztikusnak i minősítette és „indokai" hatásának ; fokozása végett utalt arra, hogy ezt ; a vádat az USA is megdöntötte. A tö| rök küldött kijelentette, hogy Török| ország elfogadta Szaud király „közI vetítési" ajánlatát. I Noble angol küldött beszédében tái mogatta a török képviselő kijelentéj seit, arra törekedve, hogy a világ I közvéleményének figyelmét elterelje az USA-nak támadó szándékairól. Brilej jugoszláv küldött hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia aggodalommal szemléli a közép-keleti helyzetet, i Utalt Szíria azon jogára, hogy panaszszal éljen az ENSZ-ben és kiemelte, hogy az ENSZ közgyűlésének kötelessége e kérdéssel foglalkozni. Stratosz görög küldött a NATO tagállamai közül egyedüli volt, aki nem törekedett azt bizonygatni, hogy Törökország nem lép fel mint az USA agresszív terveinek támogatója, mert a görög kormány előtt nagyon is ismeretes, milyen készségesen sietett segítségére az angoloknak Ciprus függetlenségének elutasításában. A görög küldött rámutatott arra, hogy Szíria kormánya a török katonaságnak határán történő összpontosítását agreszsziós cselekedetnek és biztonsága veszélyeztetésének tekinti, és hogy Szíria- külügyminisztere ezt a kérdést konkrét adatokkal bebizonyította. Sík magyar küldött rámutatott több küldöttség álszenteskedő viselkedésére. Habár a vizsgáló bizottság megalakítása ellen egy küldöttségen kívül senki sem tiltakozott, a bizottságot mégsem szervezték meg. A magyar küldött a továbbiakban utalt az amerikai sajtónak Ankarából érkező híreire, amelyek beismerik, hogy a török katonai egységekkel a határon emigráns elemek is várnak, amelyek Szíria kormányát meg akarják dönteni és más kormányt akarnak az ország élére állítani. Kiszelev bjelorussz küldött felhívta a figyelmet arra, hogy amíg az ENSZben halogatják Szíria panaszának megtárgyalását, az ország határán tovább folynak, sőt fokozódnak a katonai előkészületek. Kiszelev utalt arra, hogy a háborúk történetében nagyon jól ismertek az agresszorok trükkjei, akik a támadás előkészületei során mindig azt állították, hogy védelmi intézkedésekről és rendes hadgyakorlatokról van szó. Kiszelev a továbbiakban utalt arra, hogy a közép-keleti kőolaitermelés a külföldi monopóliumokat gazdagítja, amíg az arab munkások koldusbért kapnak. Egyes amerikai tényezők azon rágalmazó állításaira, hogy a Szovjetunió a KözépKeleten kizsákmányoló célokat követ, Kiszelev azt válaszolta, hogy ennek ellenkezőjéről maguk az arab nemzetek vannak a legjobban meggyőződve. I II BS!*!<!>aRRff*9»q<BIHnBC*9*>BNB*B Megkezdődtek a szovjef-amer kai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) \ saira is vonatkozik, ajánlja a rádió és l televízió zeneműsorának és a filmeknek ; kicserélését is. A szovjet küldöttség [ egyben javasolja a két ország kereske; delmi dolgozóinak, valamint a sajtó [ képviselőinek kölcsönös útjait és a köz\ vetlen légi összeköttetés bevezetését | a Szovjetunió és az USA között, i Zarubin, a szovjet küldöttség veze| tője az ülésen kijelentette: | „Ügy véljük, hogy az országaink kö| zötti kapcsolatok kibővítésének hozzá [ kell járulnia a szovjet-amerikai kap; csolatok javításához, valamint a nemI zetközi feszültség enyhítéséhez, amire la szovjet kormány mindig törekedett | és törekszik." ; Lacy az amerikai küldöttség veze= tője az ülésen a többi között hangsú| lyozta, hoov kormánya nagy jelentőséget tulajdonít a jelenlegi tárgyalásoknak. Beszédében azonban nem terjesztett elő konkrét javaslatokat a rádió és televízió műsorainak kicserélését kivéve. Az amerikai képviselő emellett azt állította, hogy a Szovjetunió lehetetlenné teszi a két ország közötti kapcsolatok felvételét. G. N. Zarubin, az amerikai képviselőnek adott válaszában rámutatott a két ország közötti tartós és szilárd kapcsolatok felvételének szükségességére. A szovjet küldöttség vezetője visszautasította az amerikai küldött azon állítását, hogy a Szovjetunió meghiúsítja a két ország közötti kapcsolatokat és tapasztalatcserét, mert ez az állítás alaptalan. Zarubin kijelentette, hogy a szovjet küldöttség hajlandó gondosan áttanulmányozni az amerikai javaslatokat. A küldöttség további ülése november 4-én lesz. ÜJ SZO 3 & 1957. október 30