Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-30 / 301. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek1 SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. október 30. szerda. 30 fillér X. évfolyam, 301. szám, Sok kérdés helyben is megoidható A legfőbb célunk a szocializmus építésének betetőzése. Ennek elérésére törekszik pártunk, s ezért fordult a levelével egész népünkhöz. Fontos azonban, hogy a vitába — amelyet a levél hívott életre — minél több dolgozó bekapcsolódjék. Tegye meg észrevételeit s javaslatait az építőmunkás, a kohász, a bányász, a szövetkezetes, a traktoros és mindenki, aki kezével, eszével és szívével igyekszik, hogy minél gyorsabban felépítsük a szocializmust hazánkban. Ezekben a napokban a kommunisták az üzemekben és a falvakon taggyűléseken beszélnek a párt leveléről. Foglalkoznak a rájuk váró feladatokkal, arról beszélnek, hogyan töltsék be fontos szerepüket a vitában s hogyan biztosítsák a pártszervezetek mindenütt, hogy a vita élénk legyen. Hiszen a vita számos kezdeményező javaslatot, okos tanácsot, bíráló megjegyzést hoz felszínre, amelyek döntő mértékben hozzájárulhatnak a fontos kérdések megoldásához. A pártnak mint egésznek el kell érnie, hogy minden pártszervezet haladéktalanul elintézzen minden bíráló hozzászólást, minden javaslatot. Nem elég a vitát csupán lajstromozni, hanem az alapszervezetek bizottságai a tapasztalt és bevált dolgozók széleskörű aktívájával együtt dolgozzák fel a vita anyagát s nyomban tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Sok függ attól is, hogyan állítják fel az értékelő bizottságokat. A bratislavai Béke-üzemben súlyt helyeznek arra, hogy az értékelő bizottságok élére a legjobb kommunisták és a legtapasztaltabb dolgozók kerüljenek. Tehát a bizottság elnökét nem aszerint választották, milyen funkciót tölt be, hanem annak figyelembevételével, milyen munka várható tőle. A helyes választásnál nagyobb a biztosíték arra, hogy minden javaslatot érdem szerint bírálnak el. Bátran mondhatjuk, hogy a párt sohasem tétlenkedett. Vannak azonban olyan időszakok, amikor fokozottabb tevékenységre van szükség, s amikor a párt minden tagjától megköveteli, hogy az eddiginél nagyobb tevékenységet fejtsen ki. Ilyen most a XI. kongresszust előkészítő időszak is, amikor nem kisebb dologról folyik a sző, mint arról, hogyan érünk el mihamarabb a szocializmus építésének betetőzéséhez. Azt azonban jól véssük emlékezetünkbe, hogy a párt munkájának eredményei csak akkor fognak megmutatkozni, ha állandóan összeköttetésben áll a mindennapi élettel, ha felhasználjuk a dolgozók gazdag tapasztalatait, ha tanácskozunk velük. Az a széleskörű visszhang, amellyel népünk a párt levelét fogadta, határozott formában juttatta kifejezésre, hogy népünk őszinte örömmel fogadja a szocializmus felépítésének betetőzésére való törekvést. A taggyűléseken számos üzemben és faluban a kommunisták a legfontosabb kérdések megoldására fordították figyelmüket, s nem mennek üres kézzel a dollozók elé. A púchovi Május 1. izem kommunistái rámutatg< Ü: tak, hogy a múltban az üzem vezetősége nem értekezett az üzem dolgozóival, elhanyagolta a termelési értekezleteket s a dolgozók javaslatait is gyakran figyelmen kívül hagyta. Előfordult a kritika elnyomása is, ami természetesen kihatott azután az eredményekre is. Az üzem vezetőségének megbízottja elismerte a kritika helyes voltát és ígéretet tett, hogy a termelés megjavításá érdekében — ahogyan arra a párt levele is figyelmeztet — intézkedések történnek a hibák kiküszöbölésére. Az említett eset és más példák azt mutatják, hogy számos esetben helyben, hosszadalmasabb eljárás nélkül el lehet intézni egyes dolgokat, meg lehet szüntetni a visszásságokat. Ahhoz azonban szükséges, hogy a pártszervezetek helyesen ítéljék meg, mit kell helyben elintézni és mit kell feljebb terjeszteni. A helyben való elintézés azonban semmi esetre sem jelentheti azt, hogy a hibákat továbbra is eltitkolják. Ha a helyi szervek nem törődnek a hiányosságokkal, akkor erről feltétlenül tudni kell a felsőbb szerveknek, hogy idejében orvosolhassák a bajt. Az érsekújvári gépállomás vezetősége régen tudott arról, hogy az Udvardon dolgozó I. számú brigád vajmi kevés segítséget nyújt a szövetkezetnek, és hogy ennek főképpen a hanyag brigád vezető az oka, s mégsem intézkedett. Vajon elérik a szövetkezetesek az ügy orvoslását, ha a gépállomás helyett nem fordulnak a felsőbb szervekhez. Lehet, de nem biztos, Mindenesetre az volna helyes, ha az ilyen helyi jellegű kérdést helyben és gyorsan oldanák meg. A termelés fokozása nem tűri a felesleges huzavonát. Minden pártszervezet irányítsa a figyelmét azokra a dolgokra, amelyek megoldása a legfontosabb. Az ipolyviski pártszervezetnek például nem okoz különösebb gondot a szövetkezet gazdálkodása, hiszen ez a szövetkezet a legjobbak közé tartozik az országban. A kommunisták figyelmét mégis megragadta a párt levelének az a része, amelyben hangsúlyozza, hogy a szövetkezetek necsak a pillanatnyi sikerre fordítsanak gondot, hanem gondoljanak a jövőre is. Az ipolyviski szövetkezetesek elhatározták, hogy az oszthatatlan alapot 7 százalékról 8,5 százalékra emelik. Ez annyit jelent, hogy már ebben az évben több mint 300 ezer koronával fizetnek be többet az oszthatatlan alapra. Ezenkívül megerősítik a vetőmag és takarmányalapot is. A jó példák különösen ott sokasodnak, ahol a pártszervezetek a vita élére álltak. A vita ott nem laposodhat el, de konkrét, alkotó formát ölt. A kommunisták ügyelnek arra, hogy a szűk helyi reszortérdekek ne kerülhessenek ellentétbe az állami és a közérdekkel. Egyben arról is gondoskodnak, hogy minden új dolog, amely hasznára válik nemzetgazdaságunknak, mielőbb napvilágot lásson. A kommunisták nem téveszthetik szem elől, hogy a célhoz vezető rövidebb utak keresése arra irányul, hogy egyre jobban éljünk. Túlteljesítik a tervet A bélyi szövetkezetesek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére értékes kötelezettségvállalást tettek. Pénzben kifejezve több mint kétszázezer korona értékűt. Vállalták, hogy az év végéig terven felül 40 000 liter tejet adnak be, 500 köbméterrel több silótakarmányt készítenek a tervezettnél. Azonkívül a sertéshúsbeadást 120 százalékra teljesítik. Battyánl József anyasertésgondozó vállalta, hogy egy kocától egyszeri malacozásnál átlagosan 11 malacot választ el. A fejőnők ígérték, hogy elérik a 7 literes tejhozamot. A szövetkezet már mostanáig 39 000 liter tejet adott be terven felül. Illés Bertalan, Bacska Megkezdődtek a szovjetamerikai tárgyalások Washington (ČTK). A TASZSZ közlése szerint október 28-án Washingtonban megkezdődtek a szovjet-amerikai tárgyalások a Szovjetunió és az USA közötti kapcsolatok fejlesztéséről. A tárgyalást a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése konkrét lépéseinek megvitatását javasló, előző megállapodás alapján végzik. A szovjet küldöttség vezetője G. N. Zarubin, a Szovjetunió USA-beli nagytkövete. Amerikai részről a tárgyalásokon W. Lacy, a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok államtitkárának külön megbízottja és további amerikai képviselők vesznek részt. A szovjet küldöttség széleskörű kapcsolatok felvételének kezdeményezője, amely hozzájárulna az amerikai és szovjet nép közötti közeledéshez és kölcsönös megértéshez. A szovjet küldöttség a tárgyaláson előterjesztette a Szovjetunió és az USA kulturális együttműködésének az 1958—1959. évre szóló konkrét tervét. Ez a terv meghatározza az ipar, a mezőgazdaság, a népnevelés és egészségügy különféle ágazatain szakemberek küldöttségének kölcsönös kicserélését. A szovjet küldöttség javasolja, hogy a szovjet és amerikai tudósok között szoros kapcsolatokat létesítsenek és szervezzék meg a tudomány különféle szakain a vélemények és tapasztalatok kicserélését. A szovjet fél egyúttal javasolja, a két ország törvényhozó testületei képviselői küldöttségének cseréjét is. A szovjet javaslat a művészi dolgozók tapasztalatainak cseréjére és látogatá(Folvtatás a 3. oldalon.) VALASZ0LTAK a CSKP KB levelére A sabinovi konzervgyár dolgozói a napokban ellenőrizték a Nagy Október tiszteletére tett felajánlásuk teljesítését. Az ellenőrzésnél megállapították, hogy üzemi felajánlásukat magasan túlteljesítették. Az egyes részlegeken a szocialista munkaverseny szép eredményeket hozott. Eddig terven felül 4 960 000 koronáért termeltek konzerveket, a termelési költségeket pedig 116 000 koronával csökkentették. A munkatermelékenység növekedésében is kitettek magukért az üzem dolgozói: az eredmény 4,3 százalékos növekedést mutat. Az üzem dolgozói megismerkedtek a CSKP KB levelével, s válaszképpen egy új felajánlást tettek: az egész évi tervet november végéig teljesítik. Ä JVaqy Október tiszteletére 88 vagon cukorrépa terven felül A Nagy Októberi Szocialista Farradalom 40. évfordulójának tiszteletére a rybanyi szövetkezet — a Bánovce naid Bebravou-i járás — kötelezettséget vállalt, hogy a cukorgyárnak terven felül 43 vagon cukorrépát szállít. Ezen felajánlását jóval túlteljesítette, mert a Trenčianska Teplá-i cukorgyárnak eddig 68 vagon cukorrépát szállított. A szövetkezet körülbelül még 20 vagon cukorrépát ad a gyárnak s így beadási kötelezettségét 200 százalékon felül teljesíti. „Az építésben szerzett érdemekért" éremmel kitüntetett szövetkezet így a nyitrai kerületben elsők között teljesítette a répabeadást. Negyven hektáron 350 mázsás hozamot, 22 hektáron pedig, — amit öntöztek — 400 mázsás átlag hektárhozamot értek el. A répa szállításával kapcsolatos munkákat a mechanikus rakodó gyorsítja, amit Ján Beňo, a szövetkezet elnökének újítási javaslata alapján szerkesztettek. Tavasszal, amikor a felsőpatonyi szövetkezet növénytermesztő csoportja megkapta a tervét, néhányan bizony kételkedve jogadták, hogy kukoricából el tudjanak érni hektáronként 43 mázsás termést. Nem azért, mintha a patonyi határ földjei rossz termést adnának kukoricából, de 43 mázsa egy-egy hektárról — mégis csak sok... S mit tettek erre a csoportvezetők? Természetesen megmagyarázták, hogyha több húst akarunk adni az országnak, több kukoricát is kell termelni, Voltak, akik erre bólogattak s nem hittek abban, hogy a terv megvalósul. De voltak olyanok is, akik bíztak önmagukban, remélték, hogy majd az időjárás is kedvező lesz. S mivel a kukoricát — úgy mint más szövetkezetben is — egyéneknek adták egész évi megművelésre, mindenki kemény munkához látott... Egynéhányan arra is gondoltak, hogy milyen jó lenne, ha öntözhetnék a kukoricát. De a patonyiak még messze vannak attól, hogy a kapásokat is öntözhetnék. Persze, azért nem csüggedtek, hiszen a jó gazda tudja, hogy az eső, a régi termesztési mód mellett, ha nem hull az égből, akkor meglelhető a kapa nyelében. Kapa pedig van elég, sőt a traktorállomás kapálógépei is segítenek „esőt" elővarázsolni. Mindenki kitartó lelkesedéssel azon munkálkodott, hogy az ő 130 ár kukoricája adjon legtöbb termést. Ehhez még hozzájái YňVIVVVMVVVWWMJW SIKERÜLT rult a pótjutalmazás bevezetése is. Eszerint minden tag, aki több kukoricát takarít be a tervezettnél, a terven felül termelt minden mázsa kukorica 20 százalékát vagy természetben, vagy pénzben megkapja. S ez is nagy dolog, hiszen a 'felsőpatonyiak is tartanak a háztáji gazdaságban szárnyasjószágot, disznót is hizlalnak; a kukorica olyan dolog a falusi háznál, mint a mindennapi kenyér. Mindezek a tényezők, no meg a tagokban lappangó verseny, a paraszti virtus, a „Vagyok olyan legény, mint te" arra ösztökélte valamennyit, hogy legtöbb kukoricát termeljen. Nem sajnálták az időt a kapálásra. A traktorállomás kétszer megsarabolta a földet, kézikapával is kétszer megkapálták, majd kifattyazták, hogy jobban fejlődhessen a növény. A föld a jó munkáért nem volt hálátlan, anynyival is inkább, mert a kapáláson kívül a múlt év őszén bőséges istállótrágyát is kapott.., Eljött a törés, a betakarítás ideje. Sok most a tennivaló a szövetkezetben. Összejött a sok munka: a cukorrépát — ebből is sok termett, hektáronként 425 mázsa, adtak terven felül is 27 vagonnal, s ennek mázsája 33 korona — is be kellet takarítani, a vetés sem tűr halasztást, a kukorica is beérett, a krumpli sem maradhat soká a földben. Ha száz keze volna is a parasztembernek, ilyenkor, ősz idején, az sem volna elég. — Olyan napok ezek, mint aratáskor — modotta Szűcs Károly, aki egyébként az üzemi pártszervezet elnöke. Nem is lehet hosszasan vele beszélgetni, mert a csoportból ő sem hiányozhat. Ő is tudni akarja, vajon mennyi kukorica lesz a 130 ár földön. No, meg az eddig szerzett 413 munkaegységhez az év végéig szeretne néhányat hozzátenni. S ha nem dolgozik, az egység sem szaporodik, ha csak Magda lánya 217 egységét, vagy a felesége 60 egységét nem ragasztjuk az övéhez. Igaz, egy család, a pénz, a gabona is egy konyhára kerül, mégis jó, ha ő, mint az üzemi pártszervezet elnöke, példát mutat és sok munkaegységet szerez, mert azt nem adják ingyen Eelsőpatonyban sem. Meg kell azért dolgozni, gazdagítani kell a közöst, hiszen az előlegre kapott 13 koronán kívül a zárszámadáskor jó lesz a másik 13 korona, no meg az egységenként 9 koronát kitevő természetbeni jutalom is. A felsőpatonyiak azonban nem csupán az egyéni érdeket nézik. A szövetkezet jó hírneve éppen olyan fontos, mint az, hogy egy-egy ember mennyit keres. Azt viszont minden tag tudja, hogy nemcsak övék az ország, hogy a gépekért, a jó életért még sok a tartozás a munkásosztálynak. Ne értse félre senki, teljesítik ők minden évben a kötelességüket, de úgy vélik, hogyha ők többet kapnak a nép államától, kötelességük, hogy többet is adjanak. S hogy ezt a szó szoros értelmében értik, arról beszél a terven felül beadott sok gabona, a 27 vagon cukorrépa, no meg ami ezután jön — a kukorica. Terven felül kukoricát? — kérdezhetné valaki. Hát termett annyi? Amikor ott jártam, még javában folyt a kukorica betakarítása, de Rencés Sándor csoportvezető, meg Szűcs Károly is megmondták, nem hazugság, se nem valótlan dolog, ha megírom: Kukoricából elérték a 63 mázsát hektáronként. i eháí mégis sikerült. S ha ez a szám most még, a törés idején nem is teljes, annyi bizonyos, hogy a szorgalom, a jó munka meghozta gyümölcsét. Meghozta, mert a kukorica betakarításának befejezése után — ezt többen is állítják — a végeredmény csak több lehet, 63 mázsánál semmi esetre sem kevesebb. S milyen büszkék erre a nagy — 1300 hektáron gazdálkodó — szövetkezet tagjai. Hogyne volnának büszkék, amikor ez is egy igen nagy bizonyíték arra, hogy mégis csak jobb, ha az egész 'falu parasztsága a közösben öszszefogva formálja, építi jövőjét. MÉR Y FERENf