Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)
1957-10-29 / 300. szám, kedd
40 í™ <\ i I < i ~ I SN i ÍV a Jelentős esemény volt az orosz a proletariátus fegyveres felkelésének K előkészítésében a bolsevik párt'KözJJ ponti Bizottságának október 29-1 bővített ülése, amelyen a pétervári partbizottság, a katonai szervezetek, szakszervezetek, üzemi bizottságok stb. képviselői is részt vettek. Az ülés napirendi pontja a felkelés előkészületeinek felülvizsgálása és a Központi Bizottság felkelésre vonatkozó részletes utasításainak kidolgozása volt. Az ülésen húszan vettek részt. Lenin kétórás beszámolót tartott a kül- és belpolitikai helyzetről és ismertette a Központi-Bizottság ok. tóber 23-1 ülésének határozatát a jtk felkelésről, melyet az ülés részvevői lelkesen jóváhagytak. , „A helyffl zet világos: vagy Kornyilov diktálj túrája, vagy a proletariátus és a i í\ i $ I i I elleni harcban" — mondotta Lenin. Kamenyev és Zinovjev kivételével az ülés valamennyi részvevője egyet jV értett az október 23-i határozattal. Jj) Zinovjev, Kamenyev és Trockij azonban a megalkuvás útjára lépett. Kapituláns magatartásuk abban nyilvánult meg a gyűlésen, hogy indítványozták: hagyjon fel a párt a felkelés politikájával, vonja vissza a „minden hatalmat a szovjetek- íji nek!" jelszót, ehelyett próbáljon Jj egyezkedni, alkudozni, nyomást gya- jL korolni a kormányra. A júliusi ese- jjj mények után és a forradalmi erők w helyzetét tekintve ez a javaslat ne- ,)' vetséges és nyíltan áruló volt. K Trockij az Alkotmányozó Gyűlést jj tartotta illetékesnek, hogy döntsön «jj a felkelésről. y A kapitulánsokat leszavazták. Az i! ülés megválasztotta a felkelés had- jlt műveletelt szervező pártszervet <jj (központot), amely a Forradalmi íjKatonai Bizottságot irányította. A K Központi Bizottság október 29-1 bő- |) vített ülésének határozata kimond- Jjj ja: „A gyűlés minden tekintetben helyesli és teljes egészében támo- J(J gatja a Központi Bizottság határo- jjj zatát, felhívja a szervezeteket, to- ;j* vábbá a munkásokat és a katoná- ÍJ kat a fegyveres felkelés mindenre [() •tk parasztság legszegényebb rétegeinek J» diktatúrája. A tömegek bizalmuk8 kal a bolsevikokat ajándékozták J j meg és nem szavakat, hanem tette'[ ket, határozott politikát követelnek K tőlük mind a háborúellenes harcban, mindpedig a gazdasági bomlás indenre j(l kiterjedő és sürgős előkészítésére, .jj a Központi Bizottság által e célból JjJ létrehozott központ támogatására, U és szilárdan megvan győződve rola, hogy a Központi Bizottság és a Szovjet kellő időben meg fogja határozni a támadás kedvező pillana. j;i tát és célszerű módjait." -jj Nőttön nő a szövetkezetek erefe Oszi munkák az érsekújvári járásban Az 1957-es évet méltán nevezhetjük a szövetkezeti gazdálkodás győzedelmes esztendejének. Nemcsak azért, mert az idei nyáron még az időjárás gonoszkodásán is győzni tudott a szövetkezeti paraszt, nemcsak azért, mert közösen végzett munkájukért sohasem látott bőséggel fizetett az ősz, hanem leginkább azért, mert a közös gazdálkodás eszméje idén olvasztotta fel legnagyobb mértékben több mint 2250 hektárnyi szánvének jégpáncélját. Magában az érsekújvári járásban is az utóbbi hetekben töb mint 2250 hektárnyi szántóval növekedett a szövetkezetek vagyona. Tardoskedden például 600 hektárt, Koltán 500 hektárt hoztak be az eddig egyénilegjgazdálkodó- parasztok. Csehi községben pedig, ahol júliusban még a lakosok 30 százalékát is alig tették ki a közös hívei, ma már minden paraszt szövetkezeti tag. Persze, az egyik napról másikra behozott földek, nemcsak vagyongyarapodást, de pillanatnyilag gondszaporodást is jelentenek. Okoz-e ez fennakadást, határidő eltolódást az újváriaknál? — Nos, ilyen szemszögből is érdekes figyelemmel kísérni, az érsekújvári járás munkaeredményeit. SZÄNTÄS — VETÉS Az őszi középszántást • 90 százalékra elvégezték a járás szövetkezetesei. Jó munkaszervezésükért Andód, Csehi és Kolta érdemelnek itt külön dicséretet, hiszen, amint fentebb is említettük. Csehiben és Koltán növekedtek meg leginkább a szántásra váró földterületek. Mind a három helyen már 19-ére befejezték a szántást. Nem úgy, mint Baromlakon, ahol 23-án még majdnem háromnegyedrészt szántatlan volt a föld. Fűr, az érsekújvári II. számú szövetkezet és Tardoskedd is ludas abban, hogy még szebb eredményekkel nem dicsekedhetik a járás. Sikeresen halad előre az őszi mélyszántás is, a jövő évi cukorrépa és a kapásnövények alá való trágyázás pedig már be is fejeződött. Az őszi búza vetése 87 százalékra állott 23-án. Azok között, akik már is elvetettek, Szemere, Kolta és Kamocsa tűnik ki igyekvő munkával. Leglassabban megy viszont a vetés J.ászón, Jatovan, Csúzon és Szimőn. Jatovon például 60 százalékban, Jászón pedig 49 százalékban vetetlen a búza. Az őszikeverék vetésében Baromlak (85 százalék), Andód (77 százalék) és Érsekújvár I. (72 százalék) áll a legjobban. Járási viszonylatban ebből a vetnivalóból a földterület 60 százaléka vetetlen. Megemlékezhetünk még az ugyancsak nagyfontosságú rétek és legelők rendbehozásáról is, amely munkában Kolta és Tardoskedd volt a kezdeményező. Reméljük, a többi szövetkezet is mielőbb ott lesz Kolta és Tardoskedd nyomában. BETAKARÍTÁS Ä szántás-vetéssel párhuzamosan hetek óta sikeresen folyik a betakarítás is. Legbőségesebben természetesen az újvári járásban is a cukorrépa fizetett, hiszen az állami tervben előirányzott 230 mázsás hozamot 320 mázsás átlaghozamra teljesítették a szövetkezetek. Jászón például 390 mázsára rúgott a répa átlagos hozama, de még az olyan községben" is, mint Kolta, ahol „csak 280 mázsás" hozamot értek el, a tervezett 4756 mázsás beadás helyett 8122 mázsányi répát szállították el. Siettek is a szövetkezetesek idejére felszedni és beszállítani ezt az ezreket jövedelmező drága kincset, — 26-ára nem volt már elszállítatlan répa a járásban. Persze, nem egy szövetkezet már október 5ére elszállította répatermésének egy részét, hiszen a behordási akcióterv értelmében nehéz ezreseket kapnak így prémium' 'riímén. A krumplit szintén teljes egészében betakarították már az érsekújvári járás szövetkezetesei, s a terméssel is bárki meg lehetett elégedve. A tervezett 127 mázsás hektárhozam helyett 180—200 mázsát értek el hektáronként. PÉLDÁS SEGÍTSÉG Szépen végzik ez idén őszi feladataikat az Érsekújvár járásbeli szövetkezeti dolgozók, minden dicséret megilleti őket. De dicséretet érdemel a járás és kerület mezőgazdasági osztálya, továbbá a traktorállomás vezetősége is, mert sokat segítettek a megnövekedett földterületű szövetkezeteken. A járás tanácsokkal, a tagosítási problémák megoldásával, és a műtrágya szétosztásával segített, a nemzeti bizottság vetőmagot kölcsönzött, a traktorállomás pedig oda összpontosította legjobb traktoristáit, ahol a földterület megnövekedése folytán legjobban elkelt a munkáségltség. Bár mindenütt így tennének, bár mindenütt ennyire tettekkel is parasztságunk segítségére volnának azok, akiknek elsősorban hivatásuk elősegíteni, hogy nőjön, terebélyesedjen a közös gazdálkodás ereje. N. J. M»MMMMMM« M» »« M Mt MMM»MMHM U< HELYREIGAZÍTÁS Az Oj Szó f. év október 27. számának 4. oldalán megjelent „Pártunk a néppel tanácskozik" című cikkbe értelemzavaró hiba csúszott be. Ugyanis a cikkben az áll, hogy 1960-ig több mint 5 millió hektárral kell növelni a szántóterületet, holott arról van szó, hogy több mint 5 millió hektárra kell növelni a szántóterületet. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk szombati számában a 6. oldalon a Komáromi Hajógyár dolgozói üdvözlik a Nagy Október 40. évfordulóját című cikkbe sajnálatos sajtóhiba csúszott be. A harmadik bekezdés második mondata helyesen így hangzik: A II. üzemrészleg dolgozóinak kezdeményezése nyomán szélesen kiterjedt a szocialista munkavállalások mozgalma, amelynek keretében az V. üzemrészleg dolgozói is csatlakoztak azon felajánláshoz, hogy hajógyárunk ebben az évben — terven felül — át fogja adni a megrendelőnek a 31. számú személyhajót. melyet — ahogyan a terv előírja 1958 áprilisában kellett volna befejezni és május elsején átadni a Szovjetuniónak. Ezután következett a kormányalakításra vonaltkozó határozat feletti szavazás. A kongreszus a Népbiztosok Tanácsát óriási többséggel a legfőbb kormányhatalommá emelte ... M. új Központi Végrehajtó Bizottságnak, az Orosz Köztársaság új parlamentjének a megválasztása mindössze tizenöt percet vett igénybe. Torckij bejelentette összetételét: 100 tag, ebből 70 bolsevik... A parasztoknak és a kivonult pártoknak megfelelő számú helyet tartanak fenn. „Szívesen beveszünk a kormányba minden pártot és csoportot, amely a kormány programját elfogadja" — fejezte be beszédét Trockij. Ezzel a Második összoroszországi Szovjetkongresszus befejeződött, s a küldöttek szétszéledtek a szélrózsa minden irányába, Oroszország minden szegletébe, hogy a nagy horderejű eseményekről beszámoljanak ... Majdnem hét óra volt. amikor felébresztettük a villamoskalauzokat és a kocsivezetőket, akik néhány kocsival a Szmolnij előtt várakoztak, hogy a küldötteket hazaszállítsák. A zsúfolt kocsiban már nem volt olyan jó a hangulat, mint este a gyűlésen. Sok volt a gondterhes arcú, mintha az emberek arra gondoltak volna: „Most mi vagyunk az urak, hogyan fogjuk megvalósítani terveinket?" Házunk előtt egy fegyveres járőr feltartóztatott és megmotozott bennünket. A duma proklamációjának megvolt a hatása ... Háziasszonyunk, amikor meghallotta lépteinket, vörös selyem pongyolában kijött elénk: „A lakóbizottság újra kéri önöket, hogy vegyenek részt a kapuőrségben." „Mi a célja ennek a kapuörségnek?" „A ház, az asszonyok és gyermekek védelme." „Kitől kell őket megvédeni?" „A rablóktól és gyilkosoktól." „De ha a Forradalmi Katonai Tanács emberei fegyverek után kutatnak?" „0, nálunk ez csak ürügy... És különben is mi a külörbség?" Ünnepélyesen kijelentettem, hogy a konzul az összes amerikai állampolgároknak megtiltotta a fegyverviselést', különösen orosz iritélléktuelek közelében... Hatodik fejezet. A honmentő bizottság November 9. péntek... „Novocserkasszk, november 8. Tekintettel a bolsevik lázadásra és arra a körülményre, hogy a bolsevikok kísérletet tettek az Ideiglenes Konmány megbuktatására és a hatalom megragadására... a kozák kormány kijelenti, hogy ezeket az akciókat bűncselekménynek és teljesen megengedhetetlennek tartják. A kozákok ennélfogva az Ideiglenes Kormányt, a koalíció kormányát, minden erejükkel támogatni fogják. Éppen ezért november 7-től kezdődőleg az Ideiglenes Kormány visszatértéig és a teljes rend helyreállításáig a Donvidéken átveszem a hatalmat. Aláírás: Kalegyin atamán a Kozákcsapatok Kormányának elnöke." Kerenszkij miniszterelnök parancsa, kelt Gatcsinában: „Én, az Ideiglenes Kormány miniszterelnöke és az Orosz Köztársaság fegyveres erőinek legfőbb parancsnoka kijelentem, hogy átvettem a hazához hű fjrontezredek parancsnokságát. Ezennel megparancsolom a petrográdi katonai körlet összes csapatainak, amelyek tévedésből vagy meggondolatlanságból a haza és a forradalom árulóira hallgattak, hogy haladéktalanul térjenek vissza kötelékeikhez és teljesítsék kötelességüket. Ez a parancs minden ezrednek, zászlóaljnak és századnak felolvasandó. Aláírás: A. F. Kerenszkij az Ideiglenes Kormány miniszterelnöke és a hadsereg főparancsnoka. Kerenszkij távirata az Északi Front parancsnokához: „Hűséges ezredeink Gatcsinát minden vérontás nélkül elfoglalták. A kronstadti matrózok, valamint a Szemjonovszkij- és az Izmajlovszkijezred egyes századai minden ellenállás nélkül megadták magukat és a kormánycsapatokhoz pártoltak. Az előnyomulás a lehető leggyorsabb ütemben hajtandó végre. A Forradalmi Katonai Tanács visszavonulást rendelt el..." A délnyugati irányban mintegy harminc kilométernyi távolságban levő Gatcsina az éjszaka folyamán elesett. A táviratban említett két ezred vezető nélkül bolyongó csoportjait a kozákcsapato': valóban bekerítették és lefegyverezték. De az nem volt igaz, hogy átpártoltak a kormánycsapatokhoz. A Szmolnijba is megérkeztek közülük egyes megdöbbent és szégyenkező csoportok: nem tudták, hogy a kozákok olyan közel vannak... Megpróbálták a kozákokat jobb belátásra bírni... A forradalmi fronton szemmelláthatólag a legnagyobb zavar uralkodott. A délebbre fekvő kisvárosok heiyőrségei két-három egymással elkeseredetten szemben álló pártra szakadtak. A tisztek Kerenszkij hivei voltak — tekintélyesebb vezér híján —. a katonák nagy része a szovjetek híve volt, a többiek pedig ingadoztak. A Forradalmi Katonai Tanács Petrográd védelmét gyors elhatározással egy becsvágyó cári tisztre, Muravjovra, bízta; ő volt az, aki a nyáron a rohamzászlóaljakat szervezte, és aki egyszer a kormány szemére vetette, hogy „kesztyűs kézzel bánik a bolsevikokkal, ki kell irtani őket". Muravjov vérbeli katona volt, aki — valószínűlep őszintén — tisztelte az erőt és a bátorságot... Amikor reggel kiléptem a kapun, a falon már ott volt a Forradalmi Katonai Tanács két új parancsa: az üzleteket és az áruházakat a szokott időben nyitva kell tartani; az összes üres helyiségeket és lakásokat a bizottság rendelkezésére kell bocsátani ... A bolsevikok harminchat óra óta el voltak zárva a vidéktől, a külvilágtól. A vasutasok, a távirdászok és a postások nem voltak hajlandók távirataikat, küldeményeiket továbbítani. Csak a Carszkoje Szelő-i drótnélküli távíróállomás röpítette világgá félóránként a jelentéseket és felhívásokat; s a Szmolnij biztosai és a Városi Duma emberei egymás sarkában igyekeztek eljutni a gyorsvonatokon Oroszország legtávolabbi zuqaiba. Két repülőgép propagandairatokkal megrakva repült a front felé ... De a felkelés tűze csodálatos gyorsasággal terjedt az orszáqban. A Helsingforsi Szovjet megszavazta az új kormány támogatását; Kijevben a bolsevikok elfoglalták a fegyverraktárt és a postát, de az éppen ott ülésező kozák kongresszus kiszorította őket: Kazánban a Forradalmi Katonai Tanács letartóztatta a városparancsnokot és az Ideiqlenes Kormány biztosát a távoli Szibériából, Krasznojarszkból olyan hírek érkeztek, hogy a városi hatóságok a szovjetek kezében vannak; Moszkvában, ahol a helyzet a bőrmunkások nagy sztrájkja és a munkáskizárásokkal való fenyeqetőzés következtében naayon kiéleződött, a szovjetek túlnyomó többséggel megszavazták a petrográdi bolsevikok támoqatását... Egyúttal megalakítottak egy Forradalmi Katonai Tanácsot... Az események menete mindenütt egyforma volt. Az egyszerű katonák és az ipari munkások zöme a szovjetedet támogatta; a tisztek, a tisztiiskolások és a közénosztálybeliek, valamint a polgári kadetok és a „mérsékelt" szocialista pártok általában a régi kormány hívei voltak. Minden egyes városban létrejött a Honmentő Bizottság helyi szerve, amelv a polqárháborúra készülődöt... A nagy Oroszország a bomlás állapotába került. Ez a folyamat már 1905-ben megkezdődött. A márciusi forradalom csak meggyorsította ezt a folyamatot, s ugyanakkor, amikor megcsillantotta a tömegek előtt az új rend reményét, vég':! 1 is csak a régi rendszert igyekezett megszilárdítani. De most ezt a régi rendet a bolsevikok rohama egyetlen éjszaka alatt üres buborékként szertefoszlatta. A régi Oroszország nem létezett többé. A régi társadalom a forradalom kohójában hamuvá por1-dt, és a kíméletlen osztályharc lángtengerében kezdett kialakulni az új rend törékeny, lassan megszilárdu'ó kérge. Petrográdban tizenhat minisztérium sztrájkolt, s a sztrájk élén a Munkaügyi és a Közellátási Minisztérium tisztviselői álltak; ezt a két minisztériumot a szocialista koalíciós kormány hozta létre augusztusban. Ha egy kis embercsoport valaha egyedül állott, akkor most valóban egyedül állott az a maroknyi bolsevik ezen a hűvös, szürke reggelen, a zúgó viharban. A Forradalmi Katonai Tanács harcolt — a forradalom életéért. „De l'audace, encore de l'audace, et toujours de l'audac-;..." Hajnali öt órakor a vörösqárdisták megszállták a városi nyomda épületét, elkobozták a duma röplapjait, kiáltványait, és betiltott.'k a duma hivatalos lapját — a „Vesztnyik Gorodszkovo Szamoupravlenvija" című közlönvt. Ezenkívül betiltották az összes polgári lapokat, még a „Golosz Szoldatá"-t is, a régi VB lapját, — amely azonban, nevét „Szoldatszkij Golosz"ra változtatva, százezer példányban jelent meg, és tajtékozott a dühtől: „Azok az emberek, akik az éjszaka folyamán áruló puccsot hajtottak végre, akik betiltották az újságokat, nem leplezhetik el sokáig a valóságot az ország közvéleménye előtt! Az igazság ki fog derülni! Meg fognak ismerni benneteket, bolsevik uraságok! Majd meglátjuk!..." Amikor délfelé végigsétáltunk a Nevszkijen, a duma épülete előtt nagy tömeg gyülekezett. Itt-ott egyegy szuronyos vörösgárdista és matróz állott, mindegyik körül vagy száz ember — férfiak, asszonyok vegyesen —, hivatalnokok, diákok, kereskedők, öklüket rázva, káromkodva és fenyegetőzve. A lépcsőn cserkészek meg tisatek álltak, és a „Szoldatszkij Golosz"-t osztogatták. Egy vöröskarszalagos munkás, kezében revolverrel, a dühtől és idegességtől remegve állt az ellenséges tömeg között a lépcső lábánál, és követelte az újságpéldányok átadását..-. Azt hiszem, a történelemben még nem volt példa ilyesmire. Az egyik oldalon maroknyi munkás és közkatona, fegyverrel a kezükben — a győztes forradalom képviselői, akik mégis rosszul érzik magukat. A másik oldalon dühöngő csoport — olyasféle emberek, akik délfelé a Fiftli Avenue-n, New York egyik előkelő utcáján, szoktak sétálgatni", gyalázkodva, kiabálva: „Árulók! Provokátorok!" Az ajtóknál diákok és tisztek álltak őrt, fehér karszalagjukon vörösbetűs felírás: „A Közbiztonsági Bizottság Milíciája", s féltucatnyi cserkész sürgött-forgott körülöttük. Fent a teremben nagy volt az izgalom. Gomberg kapitány lefelé jött a lépcsőn. „Fel fogják oszlatni a dumát" — mondotta. „A bolsevik biztos éppen most van a polgármesternél." Amikor felértünk, Rjazanov sietve jött ki a teremből. Azért kereste fel a polgármestert, hogy a duma ismerje el a Népbiztosok Tanácsát, de a polgármester ezt kereken megtagadta. A hivatali helyiségekben nagy tömeg tolongott, az emberek siettek, beszélgettek, kiabáltak — állami hivatalnokok. értelmiségiek, újságírók, külföldi tudósítók, francia és angol tisztek ... A városi 'mérnök diadalmasan mutatott rájuk. „A követségek most csak a dumát ismerik el hivatalos szervnek" — -magyarázta. „Ezeknek a bolsevik rablóknak és gyil. osoknak a napjai meg vannak számlálva. Eoész Oroszország csatlakozik hozzánk..." A Sándor-teremben a Honmentő Bizottság tömeggyűlést tartott. Az elnök: székben Filippovszkij ült, a beszámolót pedig Szkobelev tartotta, aki óriási taps közepette jelentette be, milyen szervek csatlakoztak újabban a bizottsághoz: A Parasztküldöttek Szovjetjeinek Végrehajtó Bizottsága, a Szovjetek réqi Központi Végrehajtó Bizottsága, a Központi Hadseregbizottság, a „Centroflot", a szovjetkongresszus mensevik, eszer és frontküldöttei, a mensevik, az eszer és a népi szocialista párt központi bizottsága, a „Jegyinsztvo"-csoport, a parasztszövetség, szövetkezetek, zemsztvók, községek, a postás szervezetek, a vasutasszövetség, az Orosz Köztársaság Tanácsa, az Egyesületek Egyesülete, a Gyáriparosok és Kereskedők Szövetsége... A szovjetek hatalma nem demokratikus hatalom, hanem diktatúra — mégpedig, nem a proletariátus diktatúrája, hanem a proletariátus elleni diktatúra. Mindazoknak, akik valaha lelkesedtek a forradalomért csatlakozniuk kell hozzánk a forradalom megvédése érdekében ... A legégetőbb kérdés nemcsak az hogy a felelőt'en demagógokat ártalmatlanná tegyük, hanem hogv kürtiünk az ellenforradalom ellen... Ha megfelelnek a valóságnak azok a hírek, hogy egyes tábornokok felhasználják az eseményeket arra, hogy — más tervekkel — Petrográd ellen vonuljanak, ez csak újabb bizonyíték; annak, hogv szilárd alapokon nvuqví demokratikus kormányt kell létrehozi nunk. Különben o baloldal által előidézett bajokat tetézni foaiák a jobboldal által elő fdézett bajok ... A netrográdi helyőrség nem maradhat közömbös akkor, amikor aj utcán letartóztatják azokat a polgárokat, akik megveszik a „Golosz Szo'datá"-t és azokat a rikkancsokat, aki], a „Rabocsaja Gazetá"-t árulják ... A határozatok ideje elmúlt... Azok akik nem hisznek többé a forradalomban, ám vonuljanak vissza.. Eq> koalíciós kormány léfrehozásShoj helyre kell állítanunk a forradalorr oresztizsét... Teqyünk esküt arra, hogy vagj megmentjük a fgrradalmat — vagy elveszünk egy szálig!" (Folytatjuk) ŰJ SZÓ 2 & 1957. október 29.