Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-25 / 297. szám, péntek

A Bánovce nad Bebravou-i járásban levő Rybany község szövetkezeteeit az egész környéken mint jő gazdákat ismerik. Hogy a szövetkezet jó írnévnek örvend a környéken, ez elsősorban Ján Beňonak, a szövetkezet Inökének érdeme, aki már többször szerzett kitüntetést a Mező- és Erőgazdasági Minisztériumtól a szövetkezet jó vezetéséért. Példás munájáért már kétszer volt a Szovjetunióban. Moszkvában az Össz-szövetégi Mezőgazdasági Kiállításon 1936-ban nagyon megtetszett neki a kiálliott tehénistálló gépberendezése. Ezt a berendezést most a szövetkezetüken épült K-96 típusú tehénistálló építésénél is alkalmazták. Képünkön a modern berendezésű tehénistálló látható. Az istálló építéénél a szövetkezetesek önsegéllyel és a helyi nyersanyag kihasználásával Bbb mint 200 ezer koronát takarítottak meg. \ NAGY OKTÓBER TISZTELETÉRE A ZSIGÄRDI ÁLLAMI GAZDASÁG >OLGOZÖI élen járnak a cukorrépa etakarításában. Simon Mária, Komehel Margit, Komrehel Erzsébet, Baígh Julianna, Simon Ilona és Simon ryuláné családtagok összefogtak egy rigádba, s közösen naponta 72 ár ukorrépa betakarítását végzik el. zért a szép eredményért dicséretet rdemelnek, bár teljesítményükkel lég nincsenek megelégedve. így a [agy Októberi Szocialista Forradalom vfordulójánal tiszteletére vállalták, ogy napi teljesítményüket 90 árra melik, s vasárnap is dolgoznak, hogy cukorrépa minél előbb a cukorgyára kerülhessen. Deák István, Zsigárd. BRIGÁDMUNKÁT SZERVEZTEK. arakó elvtárs, a királyhelmeci trak>rállomás igazgatója vezetésével a épállomáson egynapos brigádmunkát lerveztek, melyen részt vett a gépilomás összes funkcionáriusa. Az jjynapos brigádmunkát vasárnap, ok>ber 13-án szervezték meg, s a bélyi íövetkezetben 30 hektár földet szánattak fel. Tóth József, Bély. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI TERMELÉS FOKOZÁSÁÉRT A Dunatőkési Állami Gazdaságban október 16-án ismertették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának jelentőségét. A gazdaság dolgozói a Nagy Október tiszteletére kötelezettséget vállaltak. Csiba Lajos fejő és etető vállalta, hogy évi terve alapján 28 800 liter tejet fej. Ezt a vállalását már túlteljesítette, mégpedig 9876 liter tejjel. Vállalta továbbá, hogy az év végéig még 11400 liter tejet fog fejni. Nyolc munkatársa: Egri Béla. Takács Sándor, Takács Ignác, Csánó József, Vodnyánszky Mihály, Trhaní József, Bató Rudolf és Miklics Sarolta szintén vállalták, hogy 11700 liter tejet fognak fejni. Miklics Sarolta még csak 19 éves, de mér harmadik éve fej, versenyez a férfiakkal. A gazdaságban az egyéni kötelezettségvállalás: 105 300 liter tej. A dunatőkésiekkel szemben a vásárúti gazdaságban gyengébbek az eredmények. A tervezett 518 000 liter tejből eddig még csak 333 007 liter tejet fejtek. Tóth István, Dunaszerdahely Kriletiko összeráncolt homlokkal gondolkozott. „Dehogynem" — mondta végül, és barátságosan tekintett a fiatalemberre. „Maga S —, Zdravsztvujtye!" Összeölelkeztek. „Mit csinál itt?" „O, csak körülnézek ... Ogy látom, komoly eredményeink vannak." „Igen" — válaszolta Krilenko, és hangjából valami konokság csengett ki. „A proletárforradalom nagy eredmény." Nevetett. „De talán — talán ismét a börtönben fogunk találkozni." Amikor ismét kijutottunk a folyosóra, barátom folytatta magyarázatait. „Tudja, én Kropotkin követője vagyok. A mi szemünkben a forradalom hallatlan balsiker: nem ébresztette fel a tömegek hazaszeretetét. Ez persze csak azt bizonyítja, hogy a tömegek nem érettek a forradalomra ..." Pontosan nyolc óra negyven perc volt, amikor hatalmas tapsvihar köszöntötte a belépő elnökség tagjait, köztük Lenint — a nagy Lenint! Zömök alak, rövid nyak, kopaszodó, nagv fej, hatalmas homlok, apró szem, rcvid orr, szépen ívelt száj, erélyes, borotvált áll, amelyen azonban már kiütköznek a hajdani és majdan jól ismert szakáll borostái. Ruhája kcoott, nadrágja túl hosszú. A tömeg bálványa, akit úgy szeretnek és tisztelnek, mint kevés vezetőt a történelem folyamán. Különös népvezér, olyan, aki szellemi fölényénél fogva vezető. Színtelen, humortalan, meg nem alkuvó és kérlelhetetlen. Nincsenek érdekes idioszinkráziái, de különleges képessége van arra, hogy mély gondolatokat egyszerű szavakkal fejezzen ki, s hogy egy-egy konkrét helyzetnek mélyreható elemzését adja. És éleselméjüséggel párosuló nagy szellemi bátorság jellemzi. Kamenyev beszámolt a Forradalmi Katonai Tanács működéséről; a hadseregben eltörölték a halálbüntetést, visszaállították a propaganda sza jetjeire támaszkodik, valamennyi hadviselő népnek és kormányának azt javasolja, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat az igazsagos, demokratikus békéről. Igazságos vagy demokratikus békének, melv után m'nden hadviselő országban a háborútól kimerült, elgyötört és megkínzott munkásság és más dolgozó osztályok túlnyomó többsége sóvárog, s amelyet az orosz munkások és parasztok a cári monarchia megdöntése után a leghatározottabban és a legállhatatosabban követeltek — ilyen békének a kormány az annexiók (vagyis idegen területek erőszakos elfoglalása, idegen népek erőszakos bekebelezése) és hadisarc nélküli azonnali békét tekinti. Ilyen béke haladéktalan megkötését javasolja Oroszország kormánya valamennyi hadviselő népnek, és egyúttal kifejezi azt a készséget, hogy azonnal, a legcsekélyesebb halogatás nélkül minden döntő lépést megtesz addig is, amig az ilyen béke valamennyi feltételét minden ország és minden nemzőt népképviselőinek teljhatalmú testülete véglegesen megerősíti. Idegen területek annexióján vagy elfoglalásán a kormány általában a demokrácia és különösen a dolgozó osztályok jogérzetének megfelelően egy kis vagy gyenge népnek valamely nagy vagy erős állammal való minden néven nevezendő egyesítését érti olyan esetekben, amikor ez a nép nem fejezte ki pontosan, világosan és önként beleegyezését vagy kívánságát, függetlenül attól, mikor ment végbe az erőszakos egyesítés, függetlenül továbbá attól, mennyire fejlett \»gy elmaradott az erőszakosan beolvasztott vagy erőszakosan az illető állam határain belül visszatartott nemzet. Függetlenül végül attól is, hogy Európában vagy távoli tengerentúli országokban él-e ez a nemzet. ' Ha valamely nemzetet erőszakosan visszatartanak egy bizonyos állam határai között, ha ennek a nemzetnek, badságát, szabadon bocsátottak poli- i kifejezett kívánsága ellenére — mind Beszálqetás egy kerfásszel A karnocsai szövet** kezet már jó oáréves múltra tekint irissza. Ez alatt az idő ilatt sokat fejlődött. \i emberek szorgalmasan dolgoznak, s most, az őszi munkák idején s elmondhatjuk, hogy jól halad a szövetkezet. Slég, ha megemlítünk >gynéhány példát: Hatvankét hektáron terneltek cukorrépát és ibböl a kötelező beadás 148 vagon volt. A :ermés jói 300—310 názsa a hektárhozam, imi nem utolsósorban i jó munkának köszöníető s így beadásukat (óval túlteljesíthetik, logy mennyivel, azt jontosan nem tudják, nert még 15 hektárról lem szedték fel a cuíorrépát, azonban előreláthatólag megközeiíik a kétszáz vagont. A szövetkezet agroiómusa az őszi mun<ákkal kapcsolatban negemlítette azt is, logy az őszá búza vetését a napokban be'ejeziik. Százkilencven lektáron vetettek őszi 3Űzát S bár a mélyszántással egy kicsit emaradtak, ďe a két DT-traktor kitesz maiáért. Iparkodnak, hogy dejében végezzenek ezsel is. Ezután a kertészetre terelődött a szó. A szövetkezetnek több mint 50 hektáros kertészete van és mondjuk meg mindjárt: jó, jövedelmező kertészete. Az agroriőmus ezt számokkal bizonyltja: Két hektáron termeltek bolgár paprikát. Erről a területről eddig 780 mázsát adtak be, de még mindig van száron. Fűszerpaprikából is beszállítottak már Érsekújvárra 425 mázsát. Jó termésük volt paradicsomból is, de még jobb az őszi káposztából. — Több mint 7Ö0 mázsát adtunk be egy hektár 30 árról, — mondja Kása Kálmán csoportvezető, aki már több éve dolgozik a kertészetben. — Voltak olyan 8—9 kilós káposztafejek is. — Aztán hozzáteszi, hogy mindenben túlteljesítették a tervet és még jobban állnának, ha ... És ez a „ha" dühíti Kósa Kálmánt, meg a többieket is. Miről is van szó? — Most vittünk be több mint 20 mázsa paprikát Érsekújvárra a paprikagyárba, amit ezelőtt már egy hónappal leszedtünk. Egy hónapon keresztül nem vihettük be, mert a paprikagyár nem vette át. — Nem kötöttek szerződést? — Dehogyis nem. — Akkor miért nem vették át? — Mert a magántermelőktől nagyobb mennyiségű paprikát vásároltak fel és a gyár most nem tudja elraktározni. így mi hoppon maradtunk. Most is csak nagy csetepatéra vették át, és ami a legjobban boszszantja az embert, a paprikát teminősítetté'k. A második osztályú paprikát harmadik osztályúnak vették át, a harmadik osztályút meg negyedik osztályúnak. Hol van itt megfizetve a munka? D álltja ez az emberekét, bár a kertészet mindezek ellenére ötven ezer koronával túllépi a tervezett bevételt. Bántja az embereket, mert saját zsebükön érzik meg, holott ők minderről nem tehetnek. Talán azok, akik minderről tehetnek, figyelembe vehetnék, mi fáj a kertészeknek, a karnocsai szövetkezeteseknek. (ks) tikai vétségért bebörtönzött tiszteket és katonákat, letartóztatási parancsot adtak ki Kerenszkij ellen, lefoglalták a magánraktárakban felhalmozott élelmiszerkészleteket... Viharos taps. Kamenyev után megint a Bund képviselője szólalt fel. Azt fejtegette, hogy a bolsevikok kérlelhetetlen'sége a forradalom összeomlására vezet. A Bund képviselői éppen ezért kénytelenek elhagyni a kongresszust. Közbeszólások: „Azt hittük, hogy már tegnap kivonultatok! Hányszor fogtok még kivonulni?" Következett az internacionalista mensevikek szónoka. „Mi az. ti még mindig itt vagytok?" — kiáltották feléje. A szónok megmagyarázta, hogy az internacionalista mensevikeknek csak egv része hagyta el * kongresszust, a többiek itt maradnak. „Mi a hatalomnak a szovjetek kezébe való átadását a forradalomra mért halálos (jsapásnak tartjuk, de kötelességünknek tekintjük, hogy a kongresszuson részt vegyünk, és itt a hatalom átadása ellen szavazzunk'" Aztán más szónokok következtek. egy, hogy a sajtóban, népgyűléseken, pártok határozataiban, vagy a nemzeti elnyomás elleni lázongásokban és felkelésekben jut-e kifejezésre e2 a kívánság — nem adják meg azt a jogot, hogy szabad népszavazással, az annektáló vagy általában az erősebb nemzet csapatainak teljes kivonása mellett, a legkisebb kényszer nélkül döntsön államformájáról, akkor az ilyen egyesítés — annexió, vagyis hódítás és erőszak. A kormány az emberiség elleni legnagyobb gonosztettnek tartja ennek a háborúnak folytatását, amely azért folyik, hogyan osszák fel az erős és gazdag nemzetek között az általuk meghódított gyenge népeket, és ünnepélyesen kijelenti, hogy eltökélt szándéka haladéktalanul aláírni egy olyan béke feltételeit, 'ímely ezt a harcot a fentebb megjelölt és kivétel nélkül minden nép számára egyaránt igazságos feltételek alapján megszünteti. A kormány egyben kijelenti, hogy a fenti békefeltételeket egyáltalán nem tekinti ultimátumszerűeknek, vagyis hajlandó megvizsgálni minden más békefeltételt is, csupán ahhoz ragaszA Donyec-medence bányászainak ' kodik, hogy előterjesztésük bármelyik képviselője arra kérte a kongreszszust, hogy tegyen lépéseket Kaleqyin megfékezésére, aki elvághatja a fővárost szén- és élelemforrásaitól Néhány katona, akik most érkeztek a frontról, ezredeik lelkes üdvözletét tolmácsolták... S ekkor Lenin kezével az asztal szélébe kapaszkodik: kis, összehúzott szeme végigfut a tömegen, amíg várakozik, s a percekig tartó taps és ünneplés látszólag közömbösen hagyja. Amikor a tapsvihar elül, eovszerűen ennyit mond: .Most hozzálátok a szocialista rend hadviselő fél részéről a lehető leggyorsabban történjék és teljesen világos legyen, feltétlenül kizárjon minden kétértelműséget és minden titkot a békefeltételek felajánlása során. A titkos diplomáciát a kormány megszünteti és a maga részéről annak a határozott szándékának ad kifejezést, hogy minden tárgyalást teljesen nyíltan, az egész nép előtt folytat, és hogy haladéktalanul hozzáfog a földbirtokosok és tőkések kormánya által 1917 februárjától október 25-ig jóváhagyott vagy megkötött titkos felépítéséhez!" Ismét felzúo a taps. szerződések teljes nyilvánosságra ho,A Szovjethatalom fel fogja ajánlani valamennyi népnek az azonnali demokratikus békét és az azonnali fegyverszünete

1- minden fronton. A béke kérdése égető kérdés, napjaink fájó kérdése. 'Engedjék meg ezért, hogy áttérjek annak a nyilatkozatnak a felolvasására, amelyet az önök által választott kormánynak kell majd kiadnia ..." Száját, mintha mosolygott volna, beszéd közben nagyon kínvitotta: hangja rekedtes volt, nem kellemetlenül, hanem mintha a sokévi beszéd tette volna azzá — és monoton, mintha örökké tudná így folytatni... Néha kissé előrehajolt. Nem gesztikulált. S ezer egyszerű ember néma csodálattal tekintett rá ... „Dekrétum a békéről A munkás- és parasztkormány, melyet az október 24— 25-i forradaloir hozott létre, s amely a munkás-, katona- és parasztküldöttek szcvzásáŕioz. E titkos szerződések egész tartalmát, amennyiben az, mint a legtöbb esetben történt, arra irányult, hogy az orosz földbirtokosoknak és kapitalistáknak előnyöket és kiváltságokat nyújtson, hogy megtartsa vany növelje a nagyoroszok annektált területeit. a kormány feltétlenül és azonnali hatállyal semmisnek nyilvánítja. Amikor a kormány valamennyi ország kormányához és népéhez azzal a javaslattal fordul, hogy haladéktalanul kezdjék meg a nyilvános béketárgyalásokat, a maga részéről kijelenti, hogy kész ezeket a tárgyalásokat akár írásos érintkezés, akár távíró, akár a különböző országok közti tárgyalások útján vagy az ilyen képviselők értekezletén folytatni. Áz ilven tányalások megkönnyítése céljából a kormány kijelöli teljhatalmú képviselőjét a semleges országokban. A kormány valamennyi hadviselő orszán kormányának és néoének azt javasolja, hogy kössenek haladéktalanul fegyverszünetet, s a maga részéről kívánatosnak tartja, hogy a fegyverszünetet legalább három hónapra, vagyis olyan időtartamra kössék meg, amelynek folyamán teljes mértékben lehetséges részint az, hogy a háborúba bevont vagy a háborúban való részvételre kényszerített kivétel nélkül valamennyi nép vagy nemzet képviselőjének részvéte'ével megtartott béketárgyalások befejeződjenek, réézint pedig az, hogy valamennyi ország népképviselőinek teljhatalmú testületeit a békefeltételek végleges jóváhagyása céljából összehívják. Amikor Oroszország ideiglenes munkás- és parasztkormánya valamennyi hadviselő ország kormányához és népéhez ezzel a békeajánlattal fordul, különcsen az emberiség három legelőrehaladottabb nemzete, a mostani háborúban részt vevő három legnagyobb állam: Anglia, Franciaország és Németország öntudatos mukásaihoz is fordul. Ezeknek az országoknak munkásai a haladás és a szocializmus ügyének a legnagyobb szolgálatokat tették; ilyen a chartista mozgalom nagyszerű példaadása Angliában, ilyen a francia proletariátus által megvívott számos, világtörténelmi jelentőségű forradalom, végül, ilyen a német proletár tömegszervezetek megteremtése a németországi kivételes törvények ellen folytatott hősies harcban, és az egész világ munkásai számára példaadó. hosszú, kitartó, fegyelmezett munkában. A proletariátus hősiességének és történelmi alkotóerejének mindeme példáiban mi zálogát látjuk annak, hogy a nevezett országok munkásai megértik a most rájuk háruló feladatokat, az emberiségnek a háború borzalmaitól és következményeitől való megszabadításában rejlő feladatot, hogy ezek a munkások mindenirányú, határozott, odaadó és erőteljes tevékenységükkel segítenek majd nekünk sikeresen tető alá hozni a béke ügyét, s egyszersmind a dolgozó és kizsákmányolt néptömegek minden rabság és kizsákmányolás alól való felszabadításának ügyét." Amikor a tapsvihar elcsendesedett, Lenin folytatta beszédét: „A munkás- és parasztkormánynak, amelyet az október 24—25-i forradalom hozott létre, s amely a munkás-, katona- és parasztküldöttek szovjetjeire támaszkodik, haladéktalanul meg kell kezdenie a béketárgyalásokat. Felhívásunkat mind a kormányhoz, mind pedig a népekhez kell intéznünk ... A békefeltételeket megvitatásra az Alkotmányozó Gyűlés elé fogjuk terjeszteni, amelynek már joga lesz dönteni arról, hogy miben lehet és miben nem lehet engedményt tenni... Mi háromhónapos fegyverszünetet javaslunk, de nem utasítunk vissza rövidebb időtartamot sem, hogy az elgyötört hadsereg legalább egy időre lélegzetvételhez jusson, azonkívül minden kultúrorszégban egybe kell majd hívni a népképviseletet a békefeltéteiek megtárgyalása céljából... A kormányok és a burzsoázia minden erejüket latba fogják vetni, hogy egyesüljenek és vérbe fojtsák a munkás- és parasztforradalmat. A háború három éve azonban eléggé felvilágosította a tömegeket... A munkásmozgalom felül fog kerekedni és utat tör a béke és a szocializmus felé." Olyan nyugalom és erő áradt szavaiból, meiynek hatása alól senki sem vonhatta ki magát. Megértettem, hogy miért hisznek Leninnek... Kézfelemeléssel szavaztak; elhatározták, hogy csak a politikai pártok képviselői szólnak hozzá a javaslathoz és hogy tizenöt percre korlátozzák a felszólalások időtartamát. Először Karelin szólalt fel a baloldali eszerek nevében. „Pártunknak nem volt alkalma módosító javaslatokat tenni a proklamáció szövegéhez; ez a bolsevikok magánokmánya. De meg fogjuk szavazni, mert szellemével egyetértünk...' Az internacionalista szociáldemokraták szónoka Kramarov volt, egy hosszú, görnyedt hátú, rövidlátó férfi, aki mint az ellenzék bohóca némi hírnévre tett szert. Csak olyan kormánynak lehet meg az ilyen fontos akció végrehajtásához szükséges tekintélye, mondotta, amelyben részt vesznek az összes szocialista pártok. Ha alakul egy szocialista koalíció, az ő frakciója támogatja az egész programot, ha nem, akkor csak a program egy részét fogja támogatni. Ami a proklamációt illeti, az internacionalisták teljesen egyetértenek fő pontjaival... (Folytatjuk) ŰJ SZÖ 5 ti 1957. október 1SL