Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-19 / 291. szám, szombat

A csehszlovák küldött az ENS Z Gyámsági Tanácsában: Az önkormányzattal nem rendelkező területek bevonása a „közös piacba" az ENSZ alapokmányának megsértését jelenti New York (ČTK) — Az ENSZ közgyűlése Gyámsági Tanácsa tárgyalá­sainak fő tartalma ez idén az önkormányzattal nem rendelkező területek gazdasági helyzete lesz. A Gyámsági Tanács e kérdéssel legutoljára 1954­ben foglalkozott, amikor kijelölte azokat a célokat, amelyeket az intéző hatalmaknak e területeken gazdasági politikájuk terén követniök kell. Szomorú valóság, hogy abban az időben, amikor a gyarmatosítás a tel­jes összeomlás útján halad, az in­téző hatalmak 55 önkormányzattal nem rendelkező területen gátolják a bennszülött nép önrendelkezési és önállósági jogának gyakorlását. A ré­gi módszerek mellett a gyarmatosí­tás új formái jelennek meg, amelye­ket az utóbbi időben előszeretettel neveznek „doktrínának", gazdasági közösségnek, vagy közös piacnak. A Gyámsági Tanács október 17-i ülésén e kérdésekről beszélt dr. Gej­za Mencer csehszlovák küldött. Hang­súlyozta, tekintettel kell lenni arra, hogy az önkormányzattal nem ren­delkező országok közül sokat az eu­rópai gazdasági szövetségről szóló szerződéssel az úgynevezett közös piachoz csatoltak. Csaknem kizáró­lag olyan területekről van szó, ame­lyek fejlesztéséért a felelősség az Egyesült Nemzetek Szervezetére há­rul. Csehszlovákia küldötte felhívta a figyelmet arra, hogy az intéző ha­talmaknak az ENSZ alapokmánya ér­telmében elsősorban az önkormány­zattal nem rendelkező területek né­pének érdekeit kell szem előtt tar­tamok. Az intéző hatalmak azonban a valóságban az önkormányzattal nem rendelkező országoknak az úgyneve­zett közös piachoz csatolásával ezt a fő elvet egyáltalán nem vették te­kintetbe. Az Európai Gazdasági Társaság szerződő feleinek egyike a Német Szövetségi Köztársaság, amelynek döntő befolyása lesz az önkormány­zattal nem rendelkező területek gaz­dasági intézkedéseiben, habár nem tagja az ENSZ-nek. Az Európai Gaz­dasági Társaság közgyűlésében a Német Szövetségi Köztársaságnak 56 szava­zati joggal rendelkező küldötte van, míg Belgium, Hollandia és Luxemburg összesen 34 küldöttel rendelkezik. Ez lehetővé teszi annak az államnak, amely nem is tagja az ENSZ-nek, hogy ebben a szervben kulcspozíciót foglaljon el. A Német Szövetségi Köztársaság tiltó szava vagy Luxem­burg távolléte az Európai Gazdasági Társasáa Tanácsában elegendő arra, hogy az NSZK meggátolja az ENSZ közgyűlésének az önkormányzattal nem rendelkező országok gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, beruházási és szociális kérdéseire vonatkozó bármi­lyen javaslatát. Ezen tények megvilágításában az Európai Gazdasági Társaság komoly ! politikai gátat képez az önkormány­i zattal nem rendelkező területek fej­I iődésében. Csehszlovákia küldötte ez­j után idézte különböző nyugat-euró­i pai tényezők kijelentését, amelyekből j kitűnik, hogy az európai gazdasági • közösségről szóló egyezmény nem számol csupán gazdasági és szociális intézkedésekkel, hanem az önkor­mányzattal nem rendelkező területek nemzeti' felszabadító mozgalma ellen • irányuló politikai intézkedésekkel és k;'zös akciókkal. Hangsúlyozta, hogy a hat nyugat-európai ország politikai beavatkozása az önkormányzattal nem rendelkező országok ügyeibe ellen­tétben áll az ENSZ alapokmányával és a gyarmatosítás új formájának életbeléptetésére irányuló kísérlet, amely el akarja odázni a gyarmato­sítás pusztulását. A csehszlovák küldött utalt arra, hogy az önkormányzattal nem ren­de kező területeket az európai gaz­dasági közösségről szóló szerződés­hez ezen területek népeinek hozzá­járulása és az ENSZ szerveivel való előzetes tanácskozások nélkül csa­! tolták. Ezért feltétlenül kívánatos volna, ha az ENSZ ezen szerződés­nek az önkormányzattal nem ren­delkező területek életére gyakorolt hatását kellő figyelemre méltatná. Az ENSZ közgyűlése politikai különbizottságának ülése New York (ČTK) — Az ENSZ köz­gyűlésének politikai különbizottsága október 17-én délután befejezte a napirend első programjáról, az új ta­gok felvételéről szóló tanácskozást. Indonézia küldötte kijelentette, hogy India és Indonézia azon közös javaslata, hogy a Biztonsági Tanács megvitassa valamennyi beérkezett kérvényt a tagság iránt, segítséget nyújt a kérdés megoldásában. % India küldötte kijelentette, hogy nem támogathatja az USA és továb­bi 12 ország azon javaslatait, ame­lyekben csupán a Korea és Viefnam déli részének felvételét kérik, mert ez gátolná ezen országok egyesítését. Javasolta, hogy India és Indonézia javaslatairól előbb szavazzanak. A szovjet küldött ismét ' kijelen­tette, hogy a 13 ország javaslatának elfogadása gátolná Korea és Vietnam egyesítését, és szorgalmazta, hogy az ENSZ teljesítse kötelességét és a le­Antoine Pinay bemutatkozott a parlamentnek Párizs. (ČTK) — Pénteken, október 18-án 9 óra 30 perckor összeült a francia nemzetgyűlés, hogy meghall­gassa A. Pinay dezignált miniszter­elnök jelentését az új kormány ösz­szeállításáról és programjáról. Pinay a következőkben vázolta programját: Kormánya a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságban arra fog törekedni, hogy az állami költség­vetést már a folyó évtől kezdődően évi 250 milliárd frankkal csökkentse, úgyhogy 1959-ben megszűnjék a de­ficit. Hogy a kormány egyáltalán műkö­dést fejthessen ki, Pinay a kormány számára gazdasági téren legalább egy évre szóló teljhatalmat kért, hogy — mint mondotta — hatékonyan, „ha­tározott akcióval minden szektorban" szállhasson szembe az inflációval. hető legnagyobb mértékben járuljon hozzá ezen országok egyesítéséhez. Kijelentette, hogy az indiai-indonéziai javaslat mellett szavaz, mert ez összhangban áll az ENSZ alapokma­nyával. . Az angol küldött rámutatott arra, hogy az indiai-indonéziai javaslat összeférhetetlen a 13 ország javas­lataival és ezért ellene fog szavazni. Álláspontját hasonlóképpen indokolta az USA, Ausztrália, Peru és a Fülöp­sz'getek képviselője. Az indiai-indonéziai javaslat mel­lett 33 küldött szavazott. Ezek kö­zött volt Mexikó, Guatemala, Irán és Izrael is. 37 küldött szavazott a ja­vaslat ellen, tizen — köztük Bolívia, Kanada és Írország — tartózkodtak a szavazástól. Az USA javaslatait azután szoká­sos többséggel fogadták el, kilenc küldött szavazott a javaslat ellen. Ezek között volt a Csehszlovák Köz­társaság küldötte is. 22 küldött tar­tózkodott a szavazástól. A további tárgyalást elnapolták, a következő ülésen megkezdik a faji elnyomás kérdésének vitáját a Dél­afrikai Uniót illetőleg. Szovjet atomkiállítás Bécsben Bécs (ČTK) — Október 18-án a bécsi vásárcsarnokban megkezdődött „Az atomenergia békés szolgálatában" nevű szovjet kiállítás. Ezt a kiállítást a Nemzetközi Atomerőügynökség első értekezletének alkalmából rendezik. Az ünnepélyes megnyitáson részt vettek az atomértekezlet egyes kül­döttségeinek tagjai, a közélet és sajtó képviselői. Sz. G. Lapin, a Szovjetunió ausztriai nagykövete, az értekezleten részt vett szovjet küldöttség tagja, megnyitó beszédében rámutatott a Szovjetunió nagy sikereire az atom­energia békés kihasználásának terén és a korszerű technikában. A kiállítás szemléltetően mutatja, hogy a szovjet tudósok és technikusok mennyire jutottak az atomenergia bé­kés kihasználása terén. A kiállítási tárgyak képet nyújtanak a rádióizotó­pok alkalmazásáról a technikában, gyógyászatban és a mezőgazdaságban. Heves harcok Algériában Párizs (ČTK) — Október 17-én, amikor Franciaország dolgozói sztráj­kokkal tiltakoztak az aljas gyarmato­sító algériai háború ellen, Algériában, különösen az ország keleti részén to­vább dúltak a heves harcok. A francia parancsnokság jelentése szerint Milli­ana környékén a francia egységek szé­leskörű hadműveleteket végeztek. A harcok során 18 algériai katona éle­tét vesztette. Öt algériait elfogtak. A franciák közül hatan elestek. Oran környékén az algériai hadsereg katonái megtámadták a francia katonai teherautókat és azok közül kettőt el­pusztítottak. Az összetűzés során há­rom francia katona elesett és hat megsebesült. A LENGYEL ÍRÓSZÖVETSÉG meghí­vására október 17-én L. Masinová, J. Horvát és J. Sekera csehszlovákiai írók Varsóba érkeztek. (ČTK) Az USA fokozza a Szíria elleni idegháborút Az amerikai sajtó beismeri Dulles elszigetelő politikáját az arab Keleten — Az ellenzék tá­mogatja a szíriai kormány intézkedéseit — Szaud király diplomáciai kezdeményezése Dulles a szerdai sajtókonferen­cián nyilatkozatot tett, amely sze­rint az USA támogatja és támogatni fogja Törökország mostani külpoliti­kai irányzatát is, amely háborús konfliktusba torkollhat. A Szíria elle­ni idegháború fokozására újabb ösz­tönzést adott a New York Times levele, amely helyesli, hogy Török­ország Szíria határain összpontosítja hadseregét, bár ezt az imperialista körök állandóan cáfolják és szovjet propagandának tüntetik fel. De Szíria ennek ellenére bizalom­mal és nyugodtan kíséri a helyzet ala­kulását, abban a tudatban, hogy az imperialistákkal folytatott küzdelem első fordulóját megnyerte. Ugyanis az elszigetelés politikája, amelybe Washington igyekezett berántani Szí­riát az Eisenihower-doktrina segítsé­gével, egy helyben topog. Végül ezt a tényt keservesen bár. de beismer­te a New York Herald Tribúne is. Nem valószínű, hogy a mostani irányzat fejlődését megváltoztatná, vagy legalább is meglassítaná Jor­dánia. Husszein királyt a lakosság egy­harmad része támogatja. Szaud ki­rály sohasem hajlik el túlságosan az arab testvériség politikájától. Egész­ben véve, Közel-Keleten nincsen ma olyan arab kormány, amely megen­gedhetné magának, hogy politikájá­ban a Nyugattal való szolidaritásra támaszkodjék. Az általános mozgósítás előtt A Szíriát fenyegető török veszély­re a kormány figyelmeztette az ENSZ-t. Ezzel egyidejűleg a szíriai kormány belső intézkedéseket foga­natosított az ország biztonsága ér­dekében. Szíriai sajtóhírek szerint a hadsereg készenléti állapotának ki­hirdetése után Damaszkuszban most az általános mozgósítás megvalósítá­sának kérdését tanulmányozzák az agresszió veszélyének elhárítása ér­dekében. A szíriai közvélemény szi­lárdan támogatja a kormány minden döntését. Az ellenzék lapja, az Al­Kabbas is közölte a muzulmán hit­község egyik vezetőjének nyilatkoza­tát, mely szerint a hitközség fel van készülve arra, hogy minden eszközt a kormány rendelkezésére bocsásson a haza védelmében. A közvélemény ugyancsak öröm­mel üdvözölte a fegyverek kiadását a nemzeti ellenállási mozgalom népi szervezeteinek, ami a kormány és a nép egységét bizonyítja. Fegyvereket kaptak a főiskolai hallgatók és a kö­zépiskolások is, akiknek kiképzése egyiptomi instruktorok felügyelete alatt folyik. Az önkéntesek központ­jában újabb férfiak és nők jelent­keznek. Szaud király diplomáciai kezdeményezése A szíriai kormány és az elnök ál­landó kapcsolatban vannak a többi arab országok kormányaival. Szaud király Libanonban marad hivatalos látogatásának befejezése után is egé­szen vasárnapig. Az arab sajtó rá­mutat arra, hogy jól értesült körök szerint Szaud király megpróbálja közvetíteni Kuva,tdli és Samun elnö­kök találkozóját, ami a legmagasabb színvonalon összehívott arab konfe­renciát előzné meg. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága a nyugat-európai szocialista pártokhoz intézett levelének visszhangja A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a Közel-Ke­let helyzetéről a szocialista Internacionálé nyugat-európai pártjaihoz e hét elején intézett levele nagy visszhangot váltott ki. A haladó' lapok, sőt egyes baloldali liberális újságok is megerősítik a levél nagy nemzetközi politikai jelentőségét és azt a közel-keleti béke megőrzésére irányuló szovjet béketörekvés példájaként értékelik. P. Nenni, az Olasz Szocialista Párt főtitkára személyes választ küldött N. Sz. Hruscsovnak. Levelében egyet­ért a helyzetnek a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Biiottsága szerinti értékelésével és múlhatat­lanul szükségesnek tartja," foganato­sítsanak intézkedéseket a veszedelem elhárítására. „Szíria Szocialista Pártjával meg­egyezően — írja Nenni — Szíria szá­mára követeltük és követeljük a sem­legesség jogát az arab országok szo­lidaritásával összhangban, amely köl­csönösen összeköti a Közel-Kelet nemzeteit és államait... A helyzet komolysága megkívánja, hogy a Szov­jetunió és az USA azonnal tanács­kozásokat kezdjenek, amelyek első lépést jelentenének az általános meg­egyezésre." A baloldali olasz lapok megegyez­nek abban a nézetben, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának levelét a dolgozók nagy rokonszenvvel fcgadták. Hasonlókép­pen ír Franciaország és más országok haladó sajtója is. Ez az új szovjet békekezdeményezés zavart keltett a többi nyugat-európai szocialista és szociáldemokrata pár­tok vezetőinek soraiban. Ezek a kö­rök jobbára tartózkodtak az elvi kom­mentároktól és annak ellenére, hogy az arab Kelet helyzete megköveteli gyors megtárgyalását, ezt a kérdést hosszabb időre elhalasztották. A saj­tóban egyidejűleg egyes burzscá kö­rök azón szemmel iátható törekvései nyilvánultak meg. hogy a szocialista Internacionálé pártjaira nyomĹst gya­koroljanak, oly irányban, hogy ne kel­jenek a levélben foglalt szovjet ja­vaslatok támogatására, még akkor sem, ha ezen pártok tagjai egyetérte­nek is a szovjet javaslatokkal. Az angol újságok egész sora, így a munkáspárti Daily Herald is el akarja terelni a dolgozók figyelmét a szovjet javaslatokról a levél értel­mének kiforgatásával; minden alap és logika nélkül támadják a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának a szíriai-törökországi ha­tár jelenlegi feszültségének megoldá­sára irányuló javaslatát, mint a nyu­gat-eurónai országok belügyeibe való „beavatkozást". Mcrgan Phillips, az angol munkás­párt titkára a csütörtöki sajtóértekez­leten állást foglalt a négy nagyhata­lom értekezletének összehívása mel­lett, amely megtárgyalná a közép-ke­leti feszültség okainak kiküszöbölé­sét. Bonn meg akarja szakítani a diplomáciai kapcsolatokat Jugoszláviával Bonn (ČTK) — A nyugatnémet kor­mány csütörtöki rendkívüli ülésén jó­váhagyta von Brentano külügyminisz­ter azon javaslatát, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság az NDK-nak Jugoszlávia részéről történt elismeré­sére a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­sasággal folytatott diplomáciai kapcso­latainak megszakításával válaszoljon. Brentano, aki kezdeményezője ezen ja­vaslatnak, az ülésen a bonni kormány „éles reakciója" mellett tört lándzsát. A nyugatnémet kormány ezen a gyű­lésen egyúttal elhatározta, hogy külön bizottságot létesít, amely a szövetségi parlament képviselői csoportjaiból ala­kul. E külön bizottságnak ismét meg kell tárgyalnia ezt a kérdést és állást kell foglalnia. Amint ezzel kapcsolat­ban a DPA nyugatnémet ügynökség közli „a keresztény demokratáknak eb­ben a bizottságban elég szavazat fog rendelkezésükre állani, hogy elnyerjék a kormány politikájának támogatását, még akkor is, ha a szociáldemokraták és a szabad demokraták a Jugoszláviá­val folytatott diplomáciai kapcsolatok megszakítása ellen fognak szavazni." A Jugoszlávia elleni „intézkedésről" a nyugatnémet kormány ma diplomá­ciai úton Londonban is tárgyalt. A Ju­goszláviával fennálló diplomáciai kap­csolatok megszakítását a szövetségi kormány megtárgyalta a bonni brit nagykövettel, valamint a londoni német nagykövet az angol külügyminiszté­riummal. A nyugati hírügynökségek tudósítása szerint „a londoni diplomá­ciai megfigyelők úgy vélik, hogy az angol kormány ellene van az olyan drasztikus határozatoknak, mint ami­lyen például a diplomáciai kapcsolatok megszakítása. Az ügynökségek közlik, hogy az angol kormány Bonnak állító­lag „teljesen szabad kezet ad e kér­désben és nem akar befolyást gyako­rolni rá". Jellemző, hogy a Jugoszláviával fenn­álló diplomáciai kapcsolatok azonnali beszüntetését csupán a nyugatnémet revansisták követelik. A két legna­gyobb nyugat-níľ"etországi revansista egyesület, az úgynevezett „kiüldözött németek szövetsége" és a „honfitársi egyletek szövetsége" csütörtökön azt követelte, hogy Bonn „haladéktalanul" hívja vissza belgrádi diplomáciai kép­viselőjét. KOMMENTÁRUNK Bonn a „hidegháború" áldatlan módszereit alkalmazza A nyugatnémet kormány csütörtöki rendkívüli ülésének határozata, mely szerint a Német Szövetségi Köztár­saság az NDK-nak Jugoszlávia által történt elismerésére azzal válaszolna, hogy megszakítja a diplomáciai kap­csolatokat Jugoszláviával, durva nyo­más Jugoszláviára és nagyon is em­lékeztet a fasiszta III. birodalom külpolitikájának erőszakos módszerei­re. Ez az eljárás a nyugatnémet poli­tikai körök éles ellenállásába ütközik. Nyilvánvaló, hogy a bonni parlament pártjainak képviselőiből alakult külön­bizottságban, amely a bonni kormány ezen lépését megtárgyalja, nézetelté­résre kerül majd sor. A Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták és nyugatnémet nagyipari körök egy része ugyancsak szembe helyezkedik a Jugoszláviával fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakításá­val. Állítólag az angol kormány is óva intette Bonnt ettől a lépéstől. Ameny­nyiben Bonn ennek ellenére mégis csak a kapcsolatok megszakítása mel­lett foglalt állást, arra mutat, hogy az államok közötti kapcsolatokban a „hidegháború" áldatlan módszereit akarja érvényesíteni. A szövetségi parlament választása után Bonnban azt kezdték hirdetni, hogy az új Adenauer-kormány „akti­vizálja a nyugatnémet politikát Ke­lettel szemben". A nyugatnémet lapok még néhány nappal ezelőtt arról ír­tak, hogy a harmadik Adenauer-kor­mány nyilatkozata Bonnak a kelet­európai országok iránti új viszonya lehetőségeit jelöli meg, Adenauer kancellár és von Brentano miniszter utaltak arra, hogy Bonn mérlegeli a Lengyelországgal és Csehszlovákiával fennálló kapcsolatok normalizálásának lehetőségét. A diplomáciai kapcsolatok megszüntetése Jugoszláviával azonban inkább arra mutat, hogy Bonn a népi demokratikus államokkal szemben folytatott politikájában betartja a régi irányvonalat. Jugoszlávia most azt cselekedte, amit előzőleg már a szocialista tábor valamennyi országa megtett, elismerte a Német Demokratikus Köztársaságot, mint a német nemzet haladó békés erőinek jogos képviselőjét, mint a munkások és parasztok államát, amely Németország kettéosztásának követ­keztében a német terület keleti részén megalakult. Megtette azt a lépést, amit előbb utóbb követni fognak a többi államok is, mivel a két német állam létezése olyan tény, amelyet minden ésszerűen gondolkodó ember­nek lehetetlen tagadnia. Amennyiben a bonni kormány ész­szerűen akarja rendezni viszonyát Németország keleti szomszédjaival és a többi népi demokratikus állammal, úgy bele kell törődnie abba, hogy ezen államokhoz a Német Demokrati­kus Köztársaság mint szocialista ál­lam kétségen kívül közelebb áll. mint a nyugatnémet állam, és hogy ezek az államok nem kérik ki tanácsát arra, hogyan rendezzék viszonyukat az NDK-val. A diplomáciai kapcsolatok megsza­kítása Jugoszláviával legfeljebb gá­tolhatja a nyugatnémet kapcsolatok ésszerű rendezését a szocialista tábor országaival. (dra) ŰJ SZÖ 3 ti 1957. október 1SL

Next

/
Thumbnails
Contents