Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-18 / 290. szám, péntek

a munkásosztály kezében van, amely szilárd szövetségben áll a dolgozó parasztsággal és az értelmiséggel. A szocializmus felépítéséért folytatott harcban előttünk álló új és nagy feladatok azonban megkövetelik, hogy tovább növekedjék a dolgozók tevékeny részvétele hazánk életének igazgatásában és irányításában. Ezért a kommunista párt politikáját a néppel való szoros kapcsolatban folytatja, minden fontos döntés előtt a dolgozókhoz fordul, hogy elmondják észrevételeiket és indítványaikat. Az állam és a népgazdaság problémái megoldásában a nép részvételének arra kell vezetnie, hogy minden dolgozó ereje teljéből síkrl szálljon az elfogadott határozatok és feladatok teljesítéséért. Valamennyi állami és gazdasági szerv kötelessége mindennapi tevékenységében követni a kommunista párt alapvető irányelveit. A nemzeti bizottságok a népi demokratikus hatalom alappilléreit képezik és megszemélyesítői a nép alkotó részvételének a szocializmus építésében. Az utóbbi időszakban, különösen a választások után a nemzeti bizottságok tovább szilárdultak, bővült jogkörük és megnőtt szerepük mint az államhatalom helyi' szerveinek. A nemzeti bizottságok tagjainak száma 216 ezerre nőtt, gyarapodott a nemzeti bizottságok állandó albizottságainak száma. Ezekben a nemzeti bizottsági tagokon kívül további 93 ezer dolgozó működik. A nőbizottságoknak 165 ezer tagja van. Az utcabizottságokban több mint 50 ezer dolgozó tevékenykedik. A nemzeti bizottságok funkcionáriusai munkaidejük után áldozatkészen teljesítik a rájuk bízott funkciót. A nemzeti bizottságok útján mind több dolgozó veszi ki a részét a társadalmi tevékenységből. Ez megteremti a nép befolyása, aktivitása és kezdeményezése széleskörű érvényesítésének kedvező feltételeit, ami összhangban áll a politikai és gazdasági fejlődés szükségleteivel. Nagy jelentőségű az országos pártkonferencia azon határozatának életbeléptetése, amely megszabja a nemzeti bizottságok jogkörének lényeges bővítését. A nemzeti bizottságok közvetlenül irányítják a gazdasági tevékenység mind szélesebb területét. Különösen a mezőgazdasági termelés és begyűjtés, a helyi gazdálkodás, az iskolai és kulturális ügyek, valamint az egészségügy szakaszán bővült és tovább bővül azon kérdések kerete, amelyekben végső hatállyal a nemzeti bizottságok döntenek. A nemzeti bizottságok jelentős pénzügyi eszközökkel rendelkeznek. 1957-ben költségvetésük az előző évhez viszonyítva 9 milliárd 489 millió koronával, vagyis 56,8 százalékkal emelkedett. Míg 1956-ban a nemzeti bizottságok a gazdasági tevékenységre kiadásaik 19,5 százalékát fordították, addig 1957-ben már 45,6 százalékát. Az országos konferencia irányelvének következetes teljesítése érdekében szükséges, hogy a bővült jogkör ne a kerületi nemzeti bizottságokon összpontosuljon, hanem átruházzák a járási és a helyi nemzeti bizottságokra. A jogkör kibővítésével párhuzamosan megnőtt a nemzeti bizott'20