Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-03 / 275. szám, csütörtök

Fogadás a Kínai Népköztársaság államünnepe tiszteletére (ČTK) A Kínai Népköztársaság meg­alakítása 8. évfordulójának tiszteleté­re kedden, október 1-én Cao Jin, a Kinai Népköztársaság prágai rendkí­vüli nagykövete fogadást rendezett a nagykövetségen. A fogadáson részt vettek a párt és a kormány képviseletében Rudolf Ba­rák, Jaromír Dolanský, Václav Kopec­ký, Antonín Novotný, Viliam Široký, Ľudmila Jankovcová és Otakar šimú­nek. A Kínai Népköztársaság államünne­pének ünnepsége igen szívélyes és baráti légkörben folyt le. Anton Mrkos csillagász az Antarktiszre utazik Anton Mrkos csillagász, néhány üs­tökös felfedezője megváltoztatja mű­ködési helyét. December elejétől a Lomnici-csúcson levő csillagvizsgáló hel.vt.tt a déli sarki Mirnyj állomásról fogja figyelemmel kísérni az égbolto­zatot, ahol szovjet sarkkutatók a nem­zetközi geofizikai év keretében foly­tatnak kísérleteket. Anton Mrkos itt 1959. év júliusáig az éjjeli égboltozat fényeinek kihú­nyását és a sarki fényt fogja mérni František Lineknek, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tag­jának vezetésével összeállított mérő­eszközökkel. Hasonló méréseket eddig a régebbi sarki expedíciók során nem végeztek és a szovjet kutatók sem vettek tervbe ilyen munkát. Anton Mrkos dr. Václav Vojtech után, — aki a 30-as években részt vett Byrd tengernagy tanulmányútján — a második csehszlovák kutató lesz az Antarktidákon. Tudományos mun­káját a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának meghívása teszi lehetővé, mely intézmény egyúttal fedezi a felszerelési költségeket és így bizo­nyítja ismét a szovjet és csehszlovák tudományos testvéri együttműködését. (ČTK) A Nagy Október részvevői a Banská Bystrica-i kerületben (ČTK) — Kedden, október 1-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom részvevőinek, V. I. Lenin kortársainak háromtagú küldöttsége érkezett a Banská Bystrica-i kerületbe. A kiváló vendégeket a sliači Szlovák Nemzeti Felkelés-repülőtéren szívélyes üdvözlésben részesítették a kerületi pártbizottságnak, a CSSZBSZ kerületi bizottságának és a Nemzeti Front többi szerveinek képviselői. Ezután a kül­döttség tagjai, ellátogattak a zvoleni Bucina-üzembe, Sliač fürdőhelyre és megtekintették Banská Bystricát. A zvoleni Bučina nemzeti vállalat dol­gozóival folytatott barátságos beszélge­tésben I. I. Nikitin a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, a pártnak az eszerek, mensevikek és az ifjú szocia­lista állam többi ellenségei ellen foly­tatott első nehéz harcairól beszélt. P. I. Csernouszov Sliač fürdőbe lá­togatott, ahol a Palace szálloda szín­házcsarnokában 300 polgár üdvözölte a közeli környékről, továbbá a fürdőven­dégek, akikkel azután barátságos be­szélgetést folytatott^ * * * A Banská Bystrica-i dolgozók a Mun­kásház üléstermében beszélgettek Ti­mofej Sztyepanovics Krivovval. Érdek­lődtek az 1905—1910. években folyta­tott uráli forradalmi tevékenységéről és a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom idején végzett munkájáról. Fe­szült figyelemmel hallgatták főleg V. I. Leninnel való találkozásairól mondott szavait. MEGJEGYZÉS A jó együttműködés érdekében A nemzeti bizottságoknak a választók körében végtett munkájában; Valamint a lakosság és a nemzeti bizottságok szoros kapcsolata és együttműködése megteremtésében óriási jelentősége van a dolgozók hozzászólásainak és pana­szainak idejében történő és a tényállás­nak megjelelő lelkiismeretes elintézése. Semmi sem szilárdíthatja meg jobban a lakosoknak a nemzeti bizottságokba ve­tett bizalmát, mint az, hogy látják és érzik, hogy helyes javaslataik, jogos panaszaik nem találnak süket fülekre és gyors elintézést nyernek. A Bratislavai Kerületi Nemzeti Bi­zottság tegnapi ülésén többek között erről a kérdésről is tárgyalt. Az ülésen megállapítást nyert, hogy a választások óta a nemzeti bizottságok ez irányú te­vékenységében jelentős javulás állt be. Ezt bizonyítja, hogy a KNB és a JNB-k munkájával kapcsolatos 832 hozzászólás és javaslat közül az ille­tékes szervek 670-et idejében elintéz­tek. Kiviláglott azonban az is, hogy egyes helyeken még mindig nem tartják be a panaszok és javaslatok elintézés sének határidejét, mint pl. a dunaszer-' dahelyi, trnapai, pézinóki és a Bratis­lava-környéki járásokban. Mindez arra figyelmezteti a nemzeti bizottságok tagjait, hogy az eddiginél még nagyobb figyelemmel törődjenek a javaslatok és panaszok elintézésével. Egyúttal azonban arra is figyelmeztet­nek, hogy a lehetőség szerint vegyük elejét a panaszok előfordulásának, az ezeket kiváltó okok eltávolításával. Vo­natkozik ez főleg a helyi gazdálkodásra és a mezőgazdasági szakaszra, miután éppen ezekben az ágazatokban^ fordul elő a legtöbb panasz. Az első lépést ezen a téren már megtettük. A kis- és középparasztok körében végzett jobb politikai munka eredményeképpen a mezőgazdasági szakaszon előforduló panaszok a bratislavai kerületben az idén a tavalyihoz képest 310-zel csök­kentek. Az első lépést kövessék továb­biak, amelyek mindegyike egyre na­gyobb mértékben járuljon hozzá a la­kosság elégedettségének megteremtésé­hez. Szigorú rendet és fegyelmet a bérezésben Nem tagadjuk és nem is akarjuk el­titkolni, hogy a mindennapi életben gyakran fordulnak elö olyan ún. „kis ügyek", amelyek méltán bosszantják az egyes embereket, esetleg több em­bert is érintenek. Nem mehetünk el szó nélkül egyet­len „kis ügy" mellett sem. Nem mehe­tünk el már csak azért sem, mert ha bármily csekély esetről is van szó, ez joggal bántja az emberek igazság­érzetét, elégedetlenséget és jogos pa­naszokat kelt. Szüntessük meg őket nemcsak azzal, hogy orvosoljuk az in­dokolt panaszokat, hanem elsősorban és főként úgy, hogy megelőzzük az ilyen bosszantó dolgok előfordulását. Nemrégen levelet kaptunk a tornaijai téglagyár egyik munkásnőjétöl, egy öt­gyermekes anyától. Levelében panasz­kodott, hogy az üzemben több esetben fogyatékosságok fordultak elő a bérel­számolásban — nemcsak az ó esetében, hanem munkatársainál is. A kivizsgálásnál kitűnt, hogy a pa­rtaszok nagy része indokolt, mert bár nemcsak az üzem részéről történt hiba, mindenesetre kellő ellenőrzéssel meg lehetett volna előzni azt, hogy egyesek hibájából jónéhány dolgozó is káro­sodjék. Az első és legfontosabb tanulság te­hát, hogy a bérezésben mindenütt a legszigorúbb rendet és fegyelmet kell bevezetni és alapos ellenőrzéssel min­den visszaélést eleve meg kell gátolni. További tanulság az, hogy egyszerű adminisztrációs intézkedéssel, anélkül, hogy részletesebben meggyőződnénk a dolgok állásáról, nem lehet intézkedni a bérkérdésben. Az augusztusi fizetés­nél például az üzem 23 alkalmazottjá­nál a losonci vállalati igazgatóság nem engedte kifizetni azt az órabért, mely az akkordban dolgozó munkásnöknek járt volna a betonblokkok alapjainak tisztításáért. Igaz, hogy a vállalati igazgatóság részben helyesen járt el, mert a kollektív szerződés szerint ezt a munkát a kihordó munkásoknak kel­lett volna végezniük. Két helyen vediq ugyanegy munkáért nem lehet fizetést folyósítani. A hiba az volt, hogy nem győződtek meg, kik végezték el tény­legesen ezt a munkát. Márpedig a tor­naijai üzem vezetősége szerint ezt a munkát azok végezték el, akik számára a kifizetést nem engedélyezték. Ha ilyen esetek mellett még téve­dések, utólagos kiigazítások is előfor­dulnak a bérelszámolásban, a munkások joggal úgy érzik, hogy sérelem esett rajtuk, hogy valami nincs rendjén az üzemben. MárpnVg a ter,> tn! ierttáse megköveteli, hogy az Üzemi munka minden szakaiz.in a legteljesebb össz­hang és megértés uralkodjék. (0) HÍREK Az Űj Szó október 5-től kezdődően minden szombaton 10 oldal terjedelemben, az ed­diginél gazdagabb tartalommal jelenik meg. A szombati szám példányonkénti ára 50 fillér lesz, ami azonban nem befolyásolja az előfizetési árat, amely to­vábbra is havi 8 korona marad. Október 5-i számunkban megkezdjük John Reed „Tíz nap, amely megrendítette a világot" című müvének folytatólagos közlését. • Csehszlovákia és az Izlandi Köz­társaság képviselőinek szeptember 20-tól október l-ig folytatott tárgya­lásai után október 1-én aláírták a két ország hároméves kereskedelmi egyez­ményét. • Október l-ig, Szlovákiában a ter­vezett burgonyamennyiség 29,6 száza­lékát gyűjtötték be. A burgonya be­gyűjtésének tervét eddig 10 járás teljesítette. • Bratislavában háromnapos mű­szaki-tudományos konferencián a ma­gasabb hőosztály szigetelőinek jelen­tőségéről tárgyalnak. A konferencián részt vesznek Csehszlovákia, a Né­met Demokratikus Köztársaság és Lengyelország kiváló szakemberei. • A prágai Vér spanyoltermében október 24-től 26-ig tartják meg a feltalálók és újítók országos tanács­kozását. Az előkészítést az üzemek szakszervezeti dolgozói és vezető gaz­dasági dolgozói szervezték meg. Megbánta tettét — önként jelentkezett (ČTK) A Belügyminisztériumban je­lentkezett Rudolf B. prešovi műszaki tisztviselő és bejelentette az amerikai hírszerző szolgálat letartóztatott ügy­nökének, Jozef Vicén esetével kap­csolatban eddig titokban tartott bűn­tevékenységét. Vallomásában részleteket közöl az amerikai hírszerzöszolgálat ügynökei­nek tevékenységéről, akik a Csehszlo­vák Köztársaság területén kémh^lóza­tot szerveztek ftudolif' B. esetében érvényes a tö­redelmes beismerésre és megbánásra vonatkozó rendelkezés. A dolgozók és a szakszervezetek akcióegységéért Holnap, október 4-én kezdődik és október 15-ig tart a IV. szakszerve­zeti világkongresszus Lipcsében. A kongresszus jelentős eseménye lesz a nemzetközi szakszervezeti mozgalomnak. Az összes világrészek szakszervezeteinek képviselői össze­gyűlnek a kongresszuson — köztük olyan szakszervezetekből is, akik nem tagjai a Szakszervezeti Világszövet­ségnek —, hogy a dolgozók és a szakszervezetek egységének szellemé­ben tárgyaljanak a munkásosztály alapvető problémáiról, a munkásosz­tály pozícióinak megerősítésérői a ka­pitalista országokban, a tőkés ki­zsákmányolás és az elnyomás ellen vívott harcban, a dolgozók jobb éle­téért és a világbéke megtartásáért. A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának 14. üléssza­ka, amely jóváhagyta a IV. kongresz­szus téziseit, fontos feladatokat tű­zött a kongresszus elé. A tézisek rá­mutatnak arra, hogy a ' bécsi III. világkongresszus óta eltelt négy év alatt szerzett tapasztalatok alapján a IV. szakszervezeti világkongresszus­nak hozzá kell járulnia a dolgozó tö­megek akcióegységének kibővítéséhez miniden egyes országiban és világvi­szonylatban is. A legutolsó négy év alatt a szak­szervezeti mozgalom új tapasztalato­kat szerzett mind a szocialista, mind a kapitalista, a gyarmati és félgyar­mati országokban. Az SZKP történel­mi jelentőségű XX. kongresszusa megmutatta a szocialista és munkás­pártok akcióegységéhez, a szakszer­vezeti mozgalom egységéhez vezető utat és megnyitotta a nemzetek kö­zötti békés egymás mellett élés szé­les perspektíváját. A XX. kongresz­szus nagy eszméi megerősítették az összes országok dolgozóinak a béke megőrzéséért folyó harcét. Az elmúlt évek során fokozódott a kapitalista és gyarmati országok dol­gozóinak harca és mind hatalmasabb erővel rázkódtatja meg a tőkés éf, gyarmati rendszert. Emlékezzünk csak vissza azokra a nagy szociális harcokra, sztrájkokra, amelyek egyre szembetűnőbben bizonyítják a kapi­talista országok dolgozód elégedetlen­ségének állandó fokozódását az em­bertelen tőkés kizsákmányolás ellen. A kapitalista államokbai\ főiként Olasz­országban, Nyugat-Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, az USA-ban, Japánban, Argentínában, Chilében, Spanyolországban; állandó és egyre erősödd hatalmas s*o.ciáľisí harcok folynak a" munkások életkö­rülményeinek javulásáért, ä szakszer-' vezeti jogokért, a - nemzeti független­ségért. A szociális harcok egyre in­kább kifejezik a dolgozók azon törek­vését, hogy megszabaduljanak a gyar­mati és tőkés kizsákmányolástól. A IV. szakszervezeti világkongresz­szus nagy feladatainak egyike, hogy tanulmányozza és összehasonlítsa a szakszervezeti mozgalom eddigi ta­pasztalatait és megmutassa az előre­haladás további útját. A kongresszus mozgósítani fogja a dolgozókat és szakszervezeteket az imperialisták al­jas törekvései elleni további fokozott harcra, megerősíti az egész világ dol­gozóinak küzdelmét a lázas fegyver­kezés ellen, az atom- és hidrogén­fegyverekkel folytatott kísérletezések ellen, a nyugat-németországi milita­rizmus és fasizmus ellen. A kong­resszus utat mutat a kapitalista ál­lamokban a dolgozók demokratikus jogaiért és életkörülményeinek meg­javításáért folyó további harcnak, a békeharcnak és a gyarmati országok nemzeti felszabadításáért folyó harc­nak. A kongresszus tanácskozásai, me­lyek az egész világ dolgozóinak leg­fontosabb problémáival fognak foglal­kozni, hozzájárulnak a világ több mint 160 millió szakszervezeti tagja egységének bővítéséhez. Az eddigi ta­pasztalatok fényesen bizonyítják, hogy ott, ahol a munkásosztály egy­ségesen vívta meg harcát, a harc leg­több esetben győzelemmel végződött. Az akcióegység és a szakszervezeti egység tehát egyre nagyobb jelentő­ségű a dolgozók számára, éppen ezért a IV. szakszervezeti világkongresszus tevékenységének középpontjában fog állni. Csehszlovákia szakszervezeti szö­vetségei tagjai a Szakszervezeti Vi­lágszövetségnek. Ez arra kötelez! hazánk szakszervezeti tagjait, hogy mindennapi tevékenységükkel a leg­hathatósabban elősegítsék a szakszer-, vezeti világkongresszus tanácskozá­sainak sikerét a további szakszerve­zeti munkában. Hazánkban, mint a szocialista országok nagy táborának szilárd részében, a munkásosztály kezében van a hatalom és közös munkánkkal építjük az egész dolgozó nép javára a szocializmust. Szocia­lista építőmunkánk szorosan össze­függ az egész világ dolgozóinak a tőkés és gyarmati kizsákmányolás el­leni harcával, a világbéke megőrzé­séért folyó harcával. Sikereink példát mutatnak és további harcra buzdít­ják a kapitalista és gyarmati orszá­gok dolgozó népét. (gl) §§ A tárgyalóteremből APA? iért teszünk az apa szóhoz kér­dőjelet? Nem tettük hiába. Amikor tudomást szereztünk arról a történetről, amelyet itt az „Apa?" ci­nen ismertetünk, e szónál egy kissé meg kell állnunk. Apa! Milyen kedves szó ez! — Kit szeretsz kicsikém? Anyács­kát. És még kit? Apukát. És még kit? Más senkit! Ilyen választ kapunk a kis gyermekektől. Szeretik anyukát, apukát és azután már senki mást. De hiszen mi tudjuk, hogy az ő gyermeki szeretetükkel ez a dolog nincsen egé­szen úgy, ahogy mondják, mert bizo­nyára szereti a nagyanyót és nagy­apót, a nénikét és másokat is. De hogy senki se gondolja, hogy csak kevéssé szeretik a szüleiket és hogy a gyerme­ki szeretetben a szülőknek másokkal is kell osztozniok, inkább azt mondják, más senkit. Az apa! Ennél a szónál elképzelünk egy fér­fit, akinek ha munkából hazajön a nyakába ugranak a gyermekek, aki az asztalnál megossza utolsó falat ke­nyerét gyermekével, olyan férfit kép­zelünk el, aki a gyermekek szemében a legjobb, legokosabb és leghatalma­sabb az egész világon. Az apa? 1951 nyarán egy délutánon fiatal asszonyt kísértek utolsó útjára roko­nai és ismerősei. Nincs tefnetés sírás nélkül. De ezen a temetésen mindenki szemébe könny szökött, ha ránézett a két gyermekre, az ötéves Lenkére és a négyéves Veronkára, akik elvesz­tették anyjukat... A tekintet, a gyermekekről önkén­telenül a koporsó után menő férfire vetődött. Az elhúnyt asszony férje volt. A kis gyermekek apja. Azok, akik a család életét közelebbről ismerték, tudták, hogy ebben a házasságban az utóbbi időben valami nem volt rend­ben. A férj már egy fél éve nem lakott odahaza, sőt még haza sem járt. Most ez a házasság véget ért, bárnriképp folyt is. A gyermekek semmiről sem tehetnek, és ha már az anyjukat el­vesztették, majd gondoskodik róluk apjuk. Mindenki így gondolta. I Bi z anya halála után a két fél­nt\ árvát nagynénjük, az anya nővére vette gondozásba. Az apa ott­honát már régen elhagyta és lakásától messzefekvő munkahelyén a legény­szálláson lakott. Kapóra jött, hogy el gyermekeket rokon vette gondozásba. Néhány hónap múlva az N.-i nép­biróságon tárgyalás volt. A bíróságnak a gyermekek elhelyezéséről, ellátás­ról, és gondoskodásáról kellett hatá­rozni. Az apa kijelentette, hogy a gyermekeket magához veszi, mihelyt megnősül és új háztartást alapít. Ki­csit gyanús volt a dolog, mert a gyer­mekeket hónapokon át meg sem láto­gatta, sógornőjének a gyermekek el­tartására semmit sem adott, sőt 'még a gyermekek után járó pótlékokat is megtartotta magának. A bíróság előtt azonban jóakaratot árult el, hogy a gyermekek jövőjéről rendesen gondos­kodik és ezért a bíróság nem tartotta szükségesnek, hogy megállapítsa az ellátni díj összegét. A bíróságot egy kisséMieglepte az ifjúságról gondos­kodó szerv azon javaslata, hogy az apát fosszák meg szülői hatalmától. A bíróság csupán arról döntött, hogy a gyermekeket meghagyja a nagynéni gondozásában. ... Napok, hónapok, évek múltak. A gyermekek nőttek, iskolába kezdtek járni és teljesen megszokták új ott­honukat. Az anya halála után már több, mint két év telt el, mire végre eszébe ju­tottak az apának gyermekei. Elment meglátogatni őket. Nagy haraggal, fel­háborodva tolta el magától sógornőjét, aki ijedtében a szobába futott és be­zárta előtte az ajtót. Így tehát el­távozott és a gyermekekkel nem is találkozott. H smét elmúlt két év. A gyerme­kek apjukat nem látták, nem kaptak tőle egy fabatkát sem, holott már szükségük lett volna támogatásra. És a néni bírósághoz fordult, ahol elmondotta az egész esetet. Azt aján­lották neki, hogy terjessze ügyét a bí­róság elé, hogy az apát az ellátási díj fizetésére kényszerítsék. A bíróság az ügyet letárgyalta és , úgy döntött, hogy az apa minden | gyermek után havonta kétszáz ko­ronát köteles fizetni. És ekkor hirtelen megszólalt a; „atyai szeretet"! Kijelentette, hogy ; gyermekeket magához akarja venni mert a néni háztartásában elidegened­nek tőle, ami abból is látható, hog; egyik sem akar hozzá visszatérni. Pa­naszkodott, hogy nincs miből fizetnie mert havi jövedelme alig tesz ki 120< koronánál többet, amire maga magá nak is szüksége van stb. És javaslato terjesztett a népbíróság elé, hogy : gyermekeket bízzák őrá, vagy az ellá tási díjat csökkentsék. KV bíróság az ügyet letárgyalt* rl\ kinyomozta a családi viszo nyokat és a javaslatot elutasította. A apa tollat ragadott és nagy panasz vetett papírra: Ez vajon a szocializ mus, hogy az apa nem nyilváníthatj atyai szeretetét gyermekei iránt? Va jon lehetséges-e a népi demokratiku államban, hogy a gyermekek ne lehesse nek az apánál. Megengedhető-e, hog a néni a gyermekeket kizsákmányolj és elidegenítse saját apjuktól? Ki lát ta azt, hogy az apa 1200 koronás fize téséböl két gyermekre 400 koronát ti zessen, hiszen így csak a kapitalistá ítélkeztek stb., stb. A feljebbviteli bíróság megerősített a népbíróság ítéletét és döntéséne indokolására a következőket mondott ki: A népi demokratikus rendszerne igen nagy érdeke, hogy a gyermekek nek biztosítsák a rendes ellátást, neve lést és gondoskodást. Erről nagyobt részt maguk a sízülők gondoskodna az állam hathatós támogatásával. Et ben az esetben azonban az apa azáltc hogy a gyermekekről öt éven ét nei gondoskodott, semmivel sem járu hozzá nevelésükhöz és ellátásukho még a gyermekek után járó csalá pótlékot is magának tartotta me méltatlanná vált arra, hogy olyan for tos feladattal bízzák meg, mint am lyen a gyermekek ellátása és nevelés A gyermekeket tehát továbbra is nagynéni gondoskodására bízzák. I apa pedig köteles hozzájárulni ellát; sukhoz. A népbíróság által megíté ellátási összeg teljesen jogos. Ezért népbíróság határozatát, mint a tö: vénynek megfelelőt, a feljebviteli b róság megerősítette. Jó lenne, ha a világon egyetlí gyermeknek sem lenne része ilyt atyai szeretetben! 0­Ü.l SZÔ 2 & 1957. október 3.

Next

/
Thumbnails
Contents