Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-18 / 290. szám, péntek

V Davíd

; Minden erőnkkel járuljunk hozzá a tárgyalások sikeres eredményéhez (Folytatás az 1. oldalról). vaslatait. De a nyugati hatalmak hasonló igyekezetet nem mutattak, fokozatosan eltértek saját javaslataiktól, amelyeket valaha előterjesztettek és kitartóan meg akartak valósítani és így akadályozták és máig is akadályozzák a haladás elérését a leszerelés kérdésében. Az Egyesült Államok és szövetségeseik, az Atlanti Paktum tagjai a tárgyalások során mindig újabb előzetes feltételekkel hozakodtak elő, amelyekhez ragaszkodtak az egyes javaslatok elfogadásánál és így állandóan akadályozták a megegyezés létrejöttét. Ebből nem lehet más következtetést levonni, csak azt, hogy az USA és szövetségesei a valóságban nem óhajtják a megegyezést a leszerelés kérdésében. A tárgyalások és a leszerelés szükségességéről elhangzott nyilatkozataik csupán a közvélemény becsapására és megnyugtatására szolgálnak, ezzel leplezik a lázas fegyverkezést, ami a monopoloknak egyre nagyobb nyereségeket jelent. Amint az amerikai hivatalos közegek által ez év júniusában nyilvánosságra hozott anyagból kitűnik, 1950től 1956-ig terjedő években a katonai kiadások az amerikai költségvetésben több mint háromszorosukra emelkedtek. A fegyverkezési kiadások e rohamos növekedésében oroszlánrésze van az atomfegyverkezésnek. A? Egyesült Államok uralkodó körei katonai paktumok és különféle egyezmények segítségével már több mint 40 államot vontak be háborús terveikbe és több száz katonai támaszpontot létesítettek minden kontinensen. Az Egyesült Államok uralkodó körei céltudatosan állig felfegyverzett támadó arcvonalat igyekeznek teremteni a szocialista országok ellen. Az USA-nak ez a politikája legvilágosabban megmutatkozik a leszerelés kulcskérdésében elfoglalt amerikai álláspontban. Ez a kérdés az atomfegyverek betiltása. Az USA augusztus 29-i javaslatában, valamint határozati javaslatában, amelyet más küldöttségekkel együtt terjesztett elő, egy szóval sem nyilatkozik az atom-' és hidrogénfegyverek betiltásáról és az egész általános megegyezésről, amelynek elválaszthatatlan részét képezné ez a betiltás annak ellenére, hogy a közgyűlés hosszú évek óta tartó tárgyalásai és a régebben hozott határozatok egész sora ezt az álláspontot megköveteli. Az atomfegyverek képezik ugyanis az USA politikai és katonai stratégiájának alapját. A megegyezés elérését a leszerelés kérdésében a nyugati hatalmak Németország. Közel- és Közép-Kelet kérdésének megoldásától teszik függővé. A nyugati hatalmak állandóan semmibe veszik azt a tényt, hogy Németország területén két német állam létezik és hogy az egyesítés kérdése a németek saját ügye. Ami a Közelés Közép-Kelet kérdését illeti, ebben a körzetben az imperialista hatalmak agresszív körei az állandó feszültség légkörét teremtették meg. Ha a leszerelés kérdésének megoldását Né- : metország esetéhez hasonlóan a közel- és közép-keleti helyzet megöl- I dásától teszik függővé, ez azt jelenti, hogy eleve sikertelenségre ítélnek minden tárgyalást a leszerelés kérdésében. Kulcskérdés: az atomfegyverek betiltása Amikor bebizonyult, hogy a nyugati hatalmak visszautasítják a leszerelés kérdésében az általános megegyezés megkötését, a Szovjetunió e kérdésben kezdeményező javaslatokkal lépett fel részleges megoldásuk elérése érdekében. De az elmúlt hónapok tárgyalásai megmutatták, hogy a nyugati hatalmak rendszeresen lehetetlenné teszik bármilyen reális részletintézkedésröl szóló megegyezés létrejöttét is. Á leszerelés egész problematikája kulcskérdéseinek egyike az atomfegyverek betiltásáról szóló megegyezés. Tekintettel arra, hogy a nyugati hatalmak ismert okokból, amelyekről itt szó esett, nem hajlandók beleegyezni az atomfegyverek használatának betiltásába, a csehszlovák küldöttség rendkívül sürgősnek tartja a szovjet .javaslat megvalósítását, hogy az atomfegyverekkel rendelkező államok kezdetben ideiglenes kötelezettséget vállaljanak, hogy ezeket az atomfegyvereket -öt éven át nem használják és e határidő letelte után, ha a ieszerelés kérdésében nem jön létre nemzetközi megegyezés, akkor az egyes államok kötelezettségét újból megtárgyalják az ENSZ-ben. A csehszlovák küldöttség ilyenfajta megegyezés megkötését nagyon konstruktívnak és hasznosnak tartja. Különös jelentősége és fontossága van ma az atom- és hidrogénfegyverekkel való kísérletek betiltása kérdésének. Ha a jelenlegi helyzetben a nyugati hatalmak nem hajlmdók beleegyezni a nukleáris és termonukleáris fegyverekkel való kísérletek beszüntetésébe, akkor a Szovjetunió javaslatai, hogy legalább két-három évre a jövő év januárjától kezdve szüntessék be ezeket a kísérleteket, és hogy nemzetközi bizottságot létesítsenek és tegyenek újabb intézkedéseket ebben az ügyben az egyezmény betartásának ellenőrzésére — kétségkívül konstruktív és hatékeny lépés e kérdés megoldásában. Az atom- és hidrogénfegyverekkel való kísérletek azonnali és feltétlen beszüntetésének követelményét az ENSZ közgyűlésének ezen az ülésén a küldöttségek sora támogatta. Az ok, amely akadályozza az emberiség szempontjából oly sürgős kérdésben a gyors megegyezés létrejöttét, a nyugati hatalmak, de elsősorban az USA álláspontja, amelyek elutasítják e probléma önálló megoldását és további bonyolult problémák megcldásához kötik a leszerelés szakaszán. Csehszlovákia csatlakozik Lengyelország javaslatához Az általános vita során tolmácsoltam a csehszlovák kormány álláspontját, amely üdvözli a lengyel kormány kezdeményezését és azt a javaslatát, hogy lemond lengyel területen az atomfegyverek gyártásáról és elhelyezéséről abban az esetben, ha a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság Németország egész területére vonatkozóan olyan kötelezettséget vállalna, ahogyan ezt már előzetesen javasclta az NDK. A nemzetközi feszültség enyhítése és az európai biztonság érdekében -i csehszlovák kormány készségének adott kifejezést, hogy csatlakozik a lengyel kormány javaslatához és lemond a felhozott feltételekkel Csehszlovákia területén az atomfegyverek gyártásáról és elhelyezéséről. Meggyőződésünk, hogy a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság készsége, hogy magukra vállalják a javasolt kötelezettségeket, hozzájárul az egyezmény megkötéséhez, aminek kétségkívül messzeható jelentősége lenne. Az a tény, hogy atomfegyvereket nem gyártanák és nem helyeznék el egész Németország, Lengyelország és Csehszlovákia területén sem, e fontos európai körzetben olyan helyzetet teremtene, amely egész Európában és a világon is általában a feszültség 'ényeges enyhülésére vezetne. Az olyan konkrét les visszhangra talált Nyugat-Németországban is, azt jelentenék, hogy Európa jelentős részét kivonnánk az atomfegyverkezésböl és elhárítanánk világméretben az atomfegyverek veszélyét. Az európai béke és biztonság megerősítésére irányulnak a szovjet kormány memorandumában foglalt további javaslatok is, főleg az a javaslat, hogy az USA, Szovjetunió, NagyBritannia és Franciaország fegyveres erőit egyharmadával, vagy más megegyezett számmal csökkentsék, valamint az USA, Nagy-Britannia és Franciaország A NATO tagállamainak területén elhelyezett fegyveres erői létszáma csökkentéséről szóló egyezmény megkötésére irányuló felhívás, valamint a Szovjetunió fegyveres erőinek a varsói szerződéshez tartozó államok területén elhelyezett fegyveres erői létszámának csökkentésére irányuló felhívás. Teljes mértékben támogatjuk a szovjet kormány további javaslatát is az idegen katonai támaszpontok felszámolásáról való tárgyalások kérdésében. Támogatjuk a leszerelés kérdését megoldó javaslatokat Az államok között fennálló feszültség kiküszöböléséhez és kapcsolataikban a szükséges bizalom megteremtéséhez hozzájárulnak egyes államok háborús propagandájának beszüntetése, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése, elsősorban a gazdasági együttműködés, a normális kereskedelmi kapcsolatok felújítása és a diszkrimináció beszüntetése. A szovjet kormány memoranduma a részintézkedésekről. a leszerelés terén, melyet a közgyűlés mostani ülése elé terjesztett, lehetőségeket nvújt azonnali egyezmény megkötésére bármilyen részletproblémáról. A csehszlovák kormány mindig következetesen támogatta és támogatja mindazokat a javaslatokat, amelyek a leszerelés kérdésének igazi megoldására, az atomfegyverek betiltására és az államok fegyverzetéből való kivonására vonatkoznak és megfelelnek a békés egymás mellett élés feltételeinek. Csehszlovákia már több ízben hangsúlyozta készségét, hogy részt akar venni a különböző hatékony és igazságos intézkedésekben, amelyek e célt szolgálják. A csehszlovák küldöttség ebben a szellemben támogatja ezen az ülésen is minden erejéből tárgyalásaink sikeres eredményeit úgy, hogy az ENSZ 12. közgyűlése valóban fordulatot jelentsen a béke ügyére előnyös leszerelésről folytapalilikai bizottságának szerdai ölése New York (CTK) — Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága szerda délelőtti ülésén Menőn indiai küldött élesen bírálta az USA javaslatát a leszerelés kérdésében, melyet 23 állam támogat. „Ha hatékony lépést akarunk tenni a leszerelés kérdésében, akkor nem szavazati többséget kell elérni a klssebbséggel szemben, hanem egyhangú megegyezést. És ilyen megegyezést csak akkor érhetünk el, ha az Egyesült Államok megegyezik a Szovjetunióval" — mondotta Menőn indiai küldött. A továbbiakban sajnálatának adott kifejezést afölött, hogy a közgyűlés idei ülésén egyes küldöttségek nemcsak hogy elutasították az atomfegyverekkel való kísérletek beszüntetését, hanem Noble brit küldőit eiső ízben nyíltan követelte, hogy egyezzenek bele a kísérletek folytatásába. Arra az amerikai érvre, hogy újabb kísérletekre van szükség a „tiszta" bomba előállításához, az indiai küldött megjegyezte, hogy az úgynevezett „tiszta" bomba is négy és félszer több radioaktív sugarat bocsát ki, mint a Hirosimára dobott bomba és húszszor nagyobb lesz a pusztító ereje, mint a Hirosimára dobott bombáé volt. Menőn foglalkozott az amerikai küldötttnek azzal az állításával is, i emberiségnek". hogy a tudósok egyetértenek abban, hogy a kísérletek okozta sugárzás elenyésző. Menőn rámutatott arra, hogy a gyakorlatban minden lelkiismeretes- tudós megegyezik abban, hogy ha létezne is bizonyos minimális sugárzás, amely ártalmatlan lenne az élőlényekre, ez nem lehet olyan kis adag, hogy genetikai téren ártalmatlan lenne, vagyis a jövő nemzedékre nézve lenne ártalmatlan. Az indiai küldött aztán az indiai határozati javaslatnak . azzal a részével foglalkozott, amely a hasadó anyagok gyártásának beszüntetéséről szól, ha azokat nem békés célokra használják fel. Kijelentette, hogy ez az intézkedés céltalan volna azon kötelezettség nélkül, hogy az atomfegyvereket nem fogják használni. Befejezésül Menőn válaszolt azoknak a küldötteknek, akik azt állították, hogy az ENSZ leszerelési albizottsága jól van összeállítva és hogy tagjai jól dolgoztak. A következő szónok, Henry Ford Cooper, Nigéria küldötte megmagya-* rázta, hogy küldöttsége miért csatlakozott az amerikai határozati/ javaslathoz. Véleménye szerint az atomfegyverek betiltása öngyilkosságot jelentene és a kísérletek beszüntetése „nagyon kevés vigaszt hozna az Dulles igyekszik lekicsinyelni a közép-keleti konfliktus veszélyét intézkedések, amelyek javaslata szé- i tott tárgyalásokban. Washington (ČTK) — Dulles amerikai államtitkár október 16-án sajtókonferenciát rendezett. Dulles kénytelen volt beismerni, hogy a szovjet tudósok jelentős mértékbe.! megelőzték az amerikai tudósokat a távolsági lövedékek és a Föld műhold jának szakaszán és ezt a tényt legalább azzal az állításával igyekezetellensúlyozni, hogv az „USA főleg a nehéz bombázó repülőgépekben vezet", amelyek szerinte még sokáig a legjobb szállítóeszközök maradnak az atomtöltéssel ellátott irányítható lövedékek szállítására. Ennek az állításnak tarthatatlanságát maga Dulles is igazolta nyomban, amikor a távolsági lövedékek szakaszán az amerikai szövetségesek szorosabb együttműködését hangoztatta. Dulies az újságírók kérdésére a távol-keleti helyzetről adott válaszában igyekezett lebecsülni a nemzetközi konfliktus veszélyét ebben a körzetben, rámutatva arra, hogy „hiszen az egész világ figyelemmel kiséri az eseményeket." De egyidejűleg megpróbálta a Szíria körüli mostani feszültség bűnét a szokásos módon a Szovjetunióra hárítani. Dulles egyidejűleg világosan elutasította bármiiven eqvezmény megkötését a közép-keleti helyzet meg£gy látomás kíséri... A Daily Mail című angol lap október amerikaiak mindkét területen draszti10-i számában közölte Róbert Boothby kus csökkentéseket hajtottak végre. kéviselő cikkét. Az érdekes cikket az alábbiikban közöljük — kevés rövidídéssel. szágok nyersanyagtermelő! egyszerűen nem lesznek hajlandók többé a válMásodszor, a mi tudósaink, akik ságok és fellendülések régi rendszeközt ott vannak a világ legkiválóbbjai, rének alávetni magukat, mert ez a nem cserélhették ki tapasztalataikat; rendszer nem hozott számukra mást, A kommunizmus a Nyugat fölé került, s legyőz bennünket minden területen, a mesterséges bolygók, a rakéták, a hidrogénfegyverek, az ipari fejlődés és a diplomácia területén egyaránt. A legfőbb oka ennek a ha- ejt tásos angol-amerikai együttműködés teljes hiánya. Ezért nem jött létre közös külpolitika, ezért bénult meg sőt egyes esetekben, mint Róbert Oppenheimer esetében, elüldözték őket a közszolgálatból. csak tönkremenést és nyomorúságot a háborúk időszakai között. Ha úgy látják, hogy a Nyugat nem hajlandó Harmadszor, mint ahogy szoktuk, vagy nem képes beruházásokat eszkö most is lebecsültük a Szovjetunió zölni gazdasági fejlődésük elömozdítechnikai felkészültségét és eredmé- tására, hanem továbbra is a legridegebben ragaszkodik az aranyalaphoz, S mindezért több szemrehányás illeti az amerikaiakat, mint bennünket. a NATO. ezért csökkent a nyugatiak MacCarthy szenátornak sikerült egy befolyása és tekintélye az egész Közép-Keleten. S ugyanez az oka, hogy a Nyugat elvesztette vezető szerepét a magfizika területén is. A cikkíró ezután megállapítja: A Nyugat katonai ereje a NAT O-ban testesült meg, sőt, ez az egyetlen terület. ahol megtestesült. Hatalmas potenciális erővei rendelkezik. De e szervezetből is hiányzik az összefüggő és közös politika, s nem is rendelkezik ma még olyan gépezettel, amely iiyen politika kialakítására és megvalósítására képessé tenné. A szerző ezután így folytatja cikkét: Tíz évvel ezelőtt erősen az-élen haladtunk korunk legnagyobb tudományos eredményeiben, és úgy látszott, hogy helyünket meg is tudjuk tartani. A kutatásra költött óriási összegek és kritikus pillanatban valami „piszkos' értelmet adni a „tudós" szónak; s az ő törvényeik akadályozták meg, hogy együttműködhessünk az atomkutatásban. Tavaly januárban Washingtonban sikerült velünk elhitetni, hogy Amerika együtt fog működni velünk a Köelfordulnak majd a sterlingövezettől, egy olyan gazdasági rendszer felé, amely legalább biztos árakat tud garantálni olajukra, rézükre, ónjukra, gumijukra, teájukra, kávé'jukra és kakaójukra. Ceylonban bizonyos fokig már ez oldására és az arab országok függetlensége védelmezőjének pozieójába helyezkedett. bár ezeknek a nemzeteknek függetlenségét és szabadságát legjobban veszélyezteti Dulles külpolitikája és az úgynevezett Eisenhower-doktrina. Befejezésül Dulles újból védte ismert teóriáját „a világ a háború szélén" jelszóval és azt állította, hogy a világ szüntelenül a háború szélén áll. Dulles azzal dicsekedett, hogv az emberek csak így fogják igazán megbecsülni a békét. wwmtwww

w

Hww

Mt

H

mM

t

twtt

m Széljegyzetünk: A német sajtó az NDK és Jugoszlávia közötti kapcsolatok normaUzáfáséról A Német Demokratikus Köztársaság sajtója örömmel üdvözli az NDK és Jugoszlávia közötti diplomáciai kapcsolatok megkötését. A Neues Deutschland vezércikkében hangsúlyozza, hogy „az NDK és Jugoszlávia közötti diplomáciai kapcsolatok megkötése hozzájárul Európában és az egész világon a béke és biztonság megszilárdításához". Azzal, hogy Jugoszlávia diplomáciai kapcsolatokat teremtett az NDK-vcU, újból bebizonyult az a vitathatatlan tény, hogy jelenleg két német állam létezik. „Minden kormánynak — írja a Neues Deutschland —, amely országa és a béke érdekeit tartja szem előtt, le kell vonnia mindebből a következtetéseket és az NDKval ugyanúgy normalizálnia kell kapcsolatait, mint ahogyan azt Jugoszlál via tette". A Berliner Zeitung írja, hogy a diplomáciai kapcsolatok megkötése lofjiIfctis lépés, amely azt mutatja, hogy a ,két állam közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok egyre szüárdabbak I és ez egyforma nézeteik következmé,nye a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. I A nyugatnémet és nyugat-berlini lapok nyíltan hangoztatják, hogy Jugoszlávia és az NDK közötti diplomáciai I kapcsolatok megkötése vereséget jelent .••„,-. . . . " a szocialista tábor országaival szemtortént. Könnyen meglehet, hogy In- ben folytatott úgyneve

zJ

t bonni k

e. "

Í

a

0.ľL

M

;l

áÍ

fľÍ

dA„

e,r Politikában. A CDU lapja a Der Tag, azt irta, hogy „a szövetségi közS aztán jön az özönvíz. Ezalatt nem azt értem, hogy valamennyi ország zép-Keleten; s a hivatalos kommüniké kommunistává válik, hanem, hogy ezek az országok fokozatosan beleolvadnak Szuez a Szovjetunió és Kína gazdasági rendszerébe; ez pedig — a kommunizmus egyre emelkedő politikai tekintélyéve! együtt haladva — a nyugati civilizáció hanyatlásának és bukásának árnyékát veti előre. Az utóbbi időben sok szó esett nemzetközi tárgyalásokról, de nekem az a véleményem, a jelenlegi helyzetben egyetlen konferenciára van szükség tartalmazott is ilyesmit. De ez nem volt igaz. s az eredmény volt. Most pedig, amikor Amerika hitelezői pozíciója súlyos anyagi zavarokat okoz, itermeiési feleslegei pedig egyre élesebben fenyegetik a többi ország exportját, az Egyesült Államok korlátozó pénzügyi politikát folytat, s ez még inkább növelheti a piaci árak. a beruházások, a termelés és a kereskedelem hanyatló tendenciáját az egy angol-amerikai konferenciára a különböző nemzetek tudósaiból álló egész szabad világban, ami végső socsoportok munkája olyan ;lőnyt biztosított számunkra, amely — akkor úgy látszott — döntő és maradandó. Elvesztettük vezető szerepünket, « ez súlyos veresége a Nyugatnak, amely megérdemli, hogy behatóan vizsgáljuk okait. Ez okok egyáltalán nem homályosak. Először is, mialatt a Szovjetunió jelentősen növelte a kutatást és ÍZ oktatást szolgáló költségvetését, az ron nagyobbszabású gazdasági válsághoz vezethet. De nincs értelme a siránkozásnak. A Daily Express helyesen mutatott rá. hogy el kell felejtenünk a sötét múltat és a jövőre kell összpontosítani erőnket. De jogunk van, hogy feltárjuk a veszélyeket úgy, ahogy mi látjuk. Ezek között van egy, amely óriásként magaslik ki. Az afrikai, közel- és távol-keleti semleges oramelyen remélhetőleg Kanada is részt vesz. Ezen meg kellene vizsgálni nem tudnánk-e jobban irányítani a Nyugat politikai, védelmi és gazdasáo ügyeit, mint ahogv azt az elmúlt két évben tettük. Ha ezt nem tesszük meg, nagyon kevés reményünk lehet, hogy megmentsük a helyzetet és szilárd megegyezésre jussunk a kommunista vi lággal. társaság diplomáciája vereséget szenvedett". A Spiegel című hetilap még mielőtt közölték volna, hogy megkötik a dip'omáciai kapcsolatokat, azt írta, hogy abban az esetben, ha az NDK és Juloszlávia között létrejönnének a diplomáciai kapcsolatok „ledűlne a nyugatnémet külpolitika egyik alappillére". A nyugatnémet lapok egész sora óvja a Német Szövetségi Köztársaság kormányát az elsietett lépésektől. Így véldául a Die Welt című nagyburzsoá ap kétségének ad kifejezést, hogy vajon Nyugat-Németország eddigi irányzata előbbre vitte-e valamivel a német kérdést. Megjegyzi, hogy mérlegelni kellene a Jugoszláviának adott választ, főleg ha „éles" bírálatról volna szó. „Külpolitikai helyzetünk van-e tan szilárd, hoav megengedhessünk magunknak hasonló lelki indulatot?" — kérdi a lap. — „Nem kellene-e in'•íbb megőrizni a hidegvért és feltenni c pillanatban a kérdést: Mi használ Németországnak?" B. S. CJJ SZO 116 ír 1957. október 2.