Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-17 / 289. szám, csütörtök

ANTUN HOLLY k'mai rajzainak kiállításai VÁROSUNK NAGY SZÜLÖTTE l)3!!ll(9!iE>IIMIIinill!!!li:iillllMSttUn;i!!!! 1930-at írtak, mikor a Majnamenti Frankfurtban Tretjakov: Ordíts Kína c. színpadi művét láttam. A szerző mondanivalója és a művészi rendezés valószerű ábrázolásában elevenítették meg a távoli és titokzatos Kínai birodalom népeinek sorsát. A belső társadalmi igazságtalanságok, az európai nagyhaitalmak és a japán hydra kegyetlen szorítása a sok százmilliós népet megnyomorította, szegénységgel és szolgasággal sújtotta. 1957-et írunk most, és a Kínai Népköztársaság fennállásának 8-ik évfordulóját ünnepli. Méltón csatlakoztunk az ünnepléshez A. Hollý rajzainak kiállításával, aki a csehszlovák kulturális küldöttséggel 10 hetet töltött Kínában. Látta a mai ember és művész szemével a régi Kína művészetét: sajátos építészetét, nagyszerű bronz- és elefántcsontplasztikáit, finom festményeit, ritka porcelánjait, selymeit. Látta a varázslatosan szép parkokat, ősi buja növényzetükkel, a nagy folyókat és a mieinktől annyira különböző hegyeket és dombokat. Látta a inai szocialista Kínát, felszabadult fiait és lányait, dolgozóit,' társadalom- és országépítőit gyárakban és műhelyekben, utak, gátak és hidak építésénél, földműves- és halászszövetkezetekben. Látta a legkoraibb kultúrák egyikének friss, mai hajtásait, a modern tudomány és technika térhódítását. Mindezt — mint egy modern Maŕco Polo a kincseit,. — hazahozta nekünk, — több, mint 100 lapon. Hiteles és kifejező ábrázolásban közli, tussal és szénnel rögzíti le nagyszerű élményeit. Az első ízben látott táj és benépesítői adják neki a mély és erős benyomásokat. Fejlett grafikai képessége, ízlése, temperamtuma nyilvánul meg müveiben. — Az útinapló frissesége árad rajzaiból. A pillanatfelvételek közvetlenségével hatnak a könnyű, biztos vonásokkal felvázolt vízhordók, hajósok, munkások, az utca nyüzsgő sokasága. Friss meglátással, mohó örömmel veti papírra a távol-keleti impressziók áradatát. Természetszerető pillantással nézi és ábrázolja a különleges növényfajták bizarrformájú bimbóit, megelevenedő szirmait. Édes, dústermésű Banánfája, bravúros, finomfelfogású rajz. Városképei közül kiváló a Pekingi régiségkereskedők híres utcája. Portréi közvetlen közelségbe hozzák a kínai típust és az egyént. A röpke toll- és ceruzavonások időnként nemcsak leíró hasonlatosságot, de jellemet, — lelket is árulnak el. A ritka bajszú, szemü^egeá Ji-Sing bölcs mosolya, a kerámiai műhely mesterének művében felolvadó arckifejezése. M!!:íH"!M;:illllllHlli3f{i3:iiHI!i!ll!llll!Ui:ilIlíill!l!ll!l dezés, a Hollý Kínában szerzett plasztikái és egyéb különlegességek. Kár, hogy a mester legszebb rajzai közül néhány nem £ért el a Szépirodalmi Könyvkiadó Mihály-utcai kiállító helyiségének csekély falfelületén. Egy nagy mappába gyűjtve ott találjuk őket. A művész 42 éves, szerény, nagykultúrájú, lelkes ember. Stomfán születet, atyja tanító volt. Hétéves koráig elvesztette mindkét szülőjét, — így árvaházban nevelkedett. Mire leérettségizig, nemcsak a rajzra való hajlama alakul ki, de világnézete is határozottan körvonalOzódik. Balfelé orientálódik. Prága nyitja meg számára a kultúra és a képzőművészet széles horizontját. A technikai főiskolán Bouda és Blažíček tanítványa. Megszerzi a rajztanári képesítést. Martinban rövid ideig tanároskodik. Mint politikai fogoly kerül 1939-ben Illavára. A börtön felső kiképzést jelent szociális fejlődésében. A felszabadulás után végre szabadon alkotó művész. De sok hivatalos elfoglaltsága mellett aránylag kevés időt szentelhet művészetének. — Hűmmel Nepmuki János halálának 120. évfordulójára ti.-. .- '••.v.'<*ÍfcÄ¥;3f a tudásra szomjas Diákok, az Ifjú Színésznő exotikusan kecses figurája, virágszerű kéztartása, nemesvonalú kis arca, a ferde szemhéjak alól kivillanó pallantása Hollý itt elénk táruló művészetének legszebb megnyilvánulásai. A messze, idegen ország hangulatát még fokozzák a nagyon stílusos renta— \ Paul Badiira-SSioda zenekari estje ÉRTÉKES, SZÉP hangversennyel indult zenei októberünk. A műsort Johann Sebastian Bach III. Brandenburgi versenye nyitotta meg. Méltó kezdet, örültünk, hogy Rajter Lajos, filharmóniánk első karmestere műsorra tűzte ezt az aránylag ritkán hallott és mindig ünnepélyes örömmel hallgatott gyönyörű művet. De előadása nem volt egészen olyan, amilyennek szerettük volna. Bach Brandenburgi koncertjei a kamara- és az orkeszterzene határán állnak ugyan, mégis inkább kamarazene jellegűek. A III. Verseny zenekara három csoportra osztott vonóskar, illetve: három vonóstrió. Bach nagy ismerője, Albert Schweitzer professzor a Brandenburgi versenyművek elemzésében megállapította: „A túlságosan nagy zenekar Bach Brandenburgi koncertjeinek inkább kárára, mint hasznára válik." Ez a megállapítás ebben az esetben is igaznak bizonyult. A kibővített vonóskar által a mű kissé veszített sajátos varázsából. A csembaló is hiányzott, amely jellegzetes hangszínével szintén szerepet játszik a versenyművek bachi levegőjének megteremtésében, A műsor második száma: Ludwig van Beethoven G-dúr zongoraversenye. Beethoven zongoraversenyei a leggyönyörűbb zenei kötelmények. Minden taktusuk, minden hangjuk egy cél szolgálatában áll: hogy mondjon, kifejezzen valamit. Magasröptű gondolatok és mély érzések szólnak hozzánk. A G-dúr zongoraversenyt szelíd komolyság hatja át. A második tételben áttör a drámai erő, de a mű alaphangulata inkább álmodozó, elmélkedő, mélyen és tisztán lírai. A Beethoven-kötelményt költői lelkületű muzsikus szólaltatta meg. Paul Badura-Skoda, fiatal bécsi zongoraművész szép élménnyel ajándékozta meg a bratislavai hangversenyközönséget. Nagytehetségű és rendkívüli technikai felkészültséggel rendelkező zongorista, de művészetét nem ragyogó technikája, hanem bensőséges és amellett férfias komolysága teszi nemessé. Játékában belső hév van és nyndiíJ jelenlevő feszültség — a lélek feszültsége. Billentése kifejező, futamai csillogó gyöngysorok, pianói tiszta ezüstcsengők, fortéi teljesek. Ritmusérzéke is elsőrendű. Ezek lennének játékának fő jellemzői, de mégsem ez a leglényegesebb, amit róla a múlt heti hangversennyel kapcsolatban mondhatunk. Beethoven C-dur zongoraversenye: poétikus álomvilág. A fiatal zongoraművész nem maradt adósunk. Megéreztette velünk a beethoveni poézist. Ezen az estén élvezetes játéka mellett és azon túl ez volt legnagyobb érdeme. Külön kell szólnunk a második tétel előadásáról, Beethoven ehhez a tragikus tételhez állítólag az Orfeusz mondából merített ihletet. Orfeusz könyörgő, szívhez szóló énekével legyőzi az alvilág sötét erőit. Megindító párbeszéd folyik a zenekar ritmikusan markáns, kemény, könyörtelen hangja és a panaszosan éneklő zongora között. Az ember viaskodik a sorsáival. Paul Badura-Skoda ezt a tételt nem is játszotta, hanem élte. A közönség a fiatal művészt viharos ünneplésben részesítette, amit ő három gyönyörű ráadással köszönt meg. SZÜNET UTÄN Eugen Suchoň, államdíjas zeneszerzőnk háromtételes Szimfonietta rusztikáját hallottuk, ezúttal már másodszor. (Folyó év márciusában volt első előadása). Ez a kompozíció a Szlovákiai képek című ciklus utolsó részét képezi. Suchoň mester hat részből álló sorozatát instruktív célzattal komponálta. Az ifjúsági zongoradarabok a növendékeket fokozatosan bevezetik a zenetanulás problémáiba. A ciklus hatodik részét, a Szonáta rusztikát a zeneszerző később szimfonikus zenekarra is instrumentálta. A finoman sitlizált, népi motívumokon épült kompozíciót a hallgatóság tetszéssel fogadta. A tartalmas műsort Kodály hangulatos Marosszéki táncai fejeztéK be. Kodály a régi magyar népdalokat tisztult művészettel ülteti át a műzenébe. Friss, üde, merészen változatos hangszerelésben csendülnek fel az ősi magyar dallamok, mintha a magyar népkedély művészi visszhangját hallanánk. A zenekar Rajter Lajos gondos vezényletével nagyon jó teljesítményt nyújtott. Havas Márta így is közel 20 esztendő alkotása áll mögötte. A prágai évek kezdő próbálkozásai az akkori formalista irány és a Freud-i álomelmélet befolyása alatt állnak. Azonban az itthoni élet realitásának, a megrázó eseményeknek korszerű kifejezést ad humanisztikus, békét hirdető szabad grafikáiban, ötletes, jó plakátokat rajzol. Sikerrel foglalkozik színpadi- és bélyeg-tervezéssel. Reméljük, hogy rövidesen ennek az elmúlt két évtizednek s a közeljövőnek termését is megismerhetjük egy újabb kiállítás keretein belül. Bárkány Olga Az ún. libresszók mellett újabban könyvautomaták jelentek meg Bécsben. Az automata éjjel-nappal nyitva van. Megfelelő pénzdarab bedobása után kiesik a kívánt könyv. A választék igen bő és Goethetöl Agatha Cristieig minden megkapható. A televízió igen nagy konkurrense a folyóiratoknak. Az ismert The Picture Post képeslap ez év júniusában beszüntette megjelenését, mert ráfizetése volt. A televízió fejlődésével ugyanis az angolok nem mutatnak olyan nagy érdeklődést képeslapok iránt. Margarét Mitchell Elfújta a szél c. művét a megjelenése óta eltelt húsz esztendő alatt kb. húsz millió példányban nyomták k'i, 27 nyelvre fordították le, tíz országban közölték folytatásos regényként, áttették a vakok írására, sőt hanglemez-felvételt is készítettek belőle. Vietor Hugónak Madame Biardhoz írt huszonnyolc, eddig kiadatlan szerelmes levele a Hotel Drout egyik legutóbbi árverésén egymillió hétszázezer frankért cserélt gazdát. Balzac kézirata és javított kefelevonata ugyanezen az árverésen kétmillió ötszázezer frankért kelt el. Fogarasi Béla ismert magyar akadémikus Logika című müvét japán nyelven adta ki a tokiói Aoki-Shoten cég. A könyvet német nyelvű kiadásból Sintaro Tanabe fordította japánra. Alfréd Döblin neves német író a württemfcerqi Freiburg közelében 78 éves korában elhúnyt. Legismertebb regénye, a Berlin Alexanderplatz világsikert aratott. Döblin a hitlerizmus' faji üldözése elől Franciaországba menekült és felvette a francia állampolgárságot. A Kalapos utca 2. számú ház szűk udvarán mindjárt szemünkbe tűn'k egy földszintes ház. Érdekes feljárójával szépen díszített kovácsoltws ajtajával a 18. század romantikus légkörét idézi elénk. Ebben az egykor kertes házban lakott családjával id. Hűmmel János, az itteni színház karnagya. Itt született fiát, ak

; szintén a János nevet kapta, gondos nevelésben részesítette. Hároméves korában hegedűre, ötéves korában zongorára tanította. Később a család Bécsbe költözött. Ekkor nyílt alkalma Mozartnak az akkor hétéves fiút megismerni, kinek játéka és zenei tehetsége annyira meglepte, hogy bár a tanítás nem tartozott a mester kedvelt foglalkozásai közé, maga ajánlkozott, hogy továbbképezi, csak azt kötötte ki feltételül, hogy a fiú egészen hozzá költözzék. Mozartnál ket évig volt Hűmmel sé ezen idő alatt fáradhatatlan szorgalma és kiapadhatatl-m lelkesedése révén óriásit fejlődött. Nyilvános hangversenyen is felléptek. Ekkor mondta a lángéiméjű mester: „E kilencéves fiú még legyőz engem a zongorán". A tanítás 1788-ban megszakadt, mert Mozart hangversenykörútra indult. Mozart ajánlására Hűmmel szintén útnak indult fiával. A hat évig tartó hangversenykörút gazdag anyagi és erkölcsi sikerrel zárult. Bejárták Németországot, Dániát, Angliát, Ebben <tz időben jelent meg Hűmmel első zongoraszerzeménye a „Változatok". Visszatérve európai útjáról, Bécsben továbbképeztette magát a zenében, majd 1803-ban Haydn ajánlatára a herceg Eszterházy-féle híres kismartoni udvari zenekar karnagya lett. A zenekar feloszlatása után ismét Bécsbe költözött, itt ismerkedett meg Rőckel Erzsébettel, az akkor ünnepelt énekesnővel, akit 1813-ban feleségül vett. Házasságukból két gyermek született: Ede és Károly. Hűmmel éveken át nem lépett fel, mint előadóművész. Felesége ösztönzésére a Schőnbrunnban rendezett udvari hangversenyen hosszú hallgatás után szerepelt. Óriási sikert aratott és ez arra buzdította, hogy újabb körútra menjen. Ez alkalommal beutazta Stiriát, Karinthiát, Budát és Pestet. Komáromot és Pozsonyt. Külföldre is sokat utazott. Hogy családjának megélhetését biztosítsa, elvállalta a weimari udvari karnagyi állást. Rendszeres állása mellett többször utazott hangversenykőrútra. 1822-ben Oroszországot is beutazta és nagy sikert aratott. Ebben az időben szerezte Fis-moll szonátád ját és A-moll hangversenyét, Az E-moll hangversenyt egy 1826ban tett párizsi útja alkalmával szerezte. E párizsi tartózkodása alatt Hűmmel ritka kitüntetésben részesült. Kinevezték a Légion d'honneur fa francia becsületrend) lovagjává. A híres párizsi szobrász, Pierre Jean Dávid d'Angers 'megmintázta, tiszteletére aranyérmet vertek, melynek bronz másolata a bratislavai Hummel-múzeumban látható. Utoljára szülővárosában 1834-ben tartózkodott, amikor feleségével és két fiával látogatott ide. Itt hangversenyt is adott. Bemutatta F-dur hangversenyét, Ábrándját op. 116. Ez volt Hűmmel utolsó koncertútja. Betegeskedni kezdett és 1837. október 17-én Weimarban meghalt. Hűmmel mint ember egyszerű, nemes jellemű, igénytelen, jószívű és közvetlen volt. Mint zongoraművészt a harrríonikus, tiszta, szabatos előadás jel' lemzi. Különösen csodalatos volt improvizációs tehetsége, amit sohasem értek utói. Mindeme sajátságokat megtaláljuk Hűmmel szerzeményeiben is, melyek közül csak a legszebbeket említjük: Fis-moll. As-dur, D-dur szonáták. Irt még triókat, kvintetteket, pompás sextettet, kantátákat, egy graduálét és offertóriumot, 9 operát, ba* lettet. Mint zenepedagógus is kiváló volt. Sok művészt nevelt. Zongorais< kólája, mely Bécsben került sajtó alá, óriási haladást jelentett az addig használt elavult módszerrel szemben, meri benne elsöízben nyer bő és logikus ma« gyarázatot az ujjtechnika. Ez volt kiindulópontja a zongora „magas iskolájának", amelyet olyan nagy művészek, mint Czerny, Liszt, Chopin és mások produkáltak. T] ummel korának egyik legnagyobb " zongoraművésze és zeneszerzője volt és ma, kegyelettel emlékezünk meg róla halálának 120. évfordulóján. Vörösmarty Géza Milyen filmeket látunk a jövő évben Jifí Marek, a Csehszlovák Állami Film igazgatója tájékoztatta az újságírókat a filmgyár 1958. évi terveiről. Húsz film 1 emutatását vették tervbe, s a forgatókönyvek alapján várható, hogy a filmek színvonala iobb lesz, mint eddig. Rövidesen elkészül a Švejk második része. A filmszakértők véleménye szerint ez jobban sikerült, mint az első. A Hamisítvány című film detektívtörténetet örökít meg. A Mit mond az asszony csehszlovák-lengyel közös filmprodukció. Egy vízierőmű építéséről szól az Árvíz című film. Akkor karácsonykor egy katonai egység Szlovákiában lejátszódó felszabadító . harcát viszi ,vászonra. A Fekete zászló háborús témájú és arról szól, mit élt át egy fiatal fiú az idegenlégióban. Čapek három novellája Természetfeletti dolgok címen kerül bemutatásra. Az Egyszer az életben franciacsehszlovák produkció s a francia partizánoknak a Szlovák Nemzeti Felkelésben való részvételét örökíti meg. A Három kívánság a közismert három kívánságról szóló mese modern változata. Otčenáš Brych polgár regényét Vávra rendező filmesíti meg. A föld és az ég között szatirikus filmvígjáték a bürokráciát figurázza ki. A férfiak sötétben mennek csehszlovák-szovjet közös produkció. Filmdráma az Egy napon hárman voltak. Pepik vakációja ifjúsági film. Bányában játszódik le az Itt oroszlánok vannak című film. A nagy elhatározás orvosi dráma, Jugoszláviával közösen készítjük. A Kasszafúrók szintén izgalmas detektívfilm. Közösen az olaszokkal a nálunk gyógyított Adriana Bellucci történetből készül a film. Csehszlovák-jugoszláv produkció a Szent István című filmvígjáték. Az Éjjeli szolgálat egy ember életének drámájáról szól. A tervben természetesen még változás állhat be, a címek sem véglegesek. Marek elvtárs rövid ismertetőjét azzal fejezte be, hooy az 1958as évet átmeneti időszaknak tekintik. Ez alatt az idő alatt akarják elérni, hogy a filmek gyorsabban készüljenek el, de ez ne menjen a színvonal rovására. 1959-ben több jelenkori témát kívánnak filmre vinni, de oly módon, hogy a fontos problémákat ne felületesen, hanem mélyrehatóan dolgozzák fel. — va Hazánkba érkezett a magyar balett; ,. A Magyar Állami Operaház világhírű balettkara 16 napos vendégszereplésre hazánkba érkezett és Bratislavában is fellép. Képünk Lakatos Gabriella szólótáncosnőt mutatja partnereivel Bartók Béla Csodálatos mandarinjában. (jó) ÜJ SZÓ 6 -ir 1957. október 18.