Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-15 / 257. szám, vasárnap

N. A. Bulganyin üzenet

e Adnan Nendereshez Szíria nem veszélyezteti egy ország biztonságát sem — Az imperialisták veszedelmes intrikái ellen — A Szovjetunió és Törökország jó szomszédi kapcsolataiért Moszkva (TASZSZ) — Nyikolaj Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Adnan Menderes török miniszterelnöknek üzenetet küldött, amelyet az ankarai szovjet nagykövet szeptember 11-én adott át. „Ebben az üzenetben ismét szeretnénk kijelenteni — írja N. A. Buiganyin —, hogy a Szovjetuniónak nincs semmiféle különleges gazdasági vagy más érdeke a Közel- és Közép-Kelet térségében, és nem is törekszik arra, hogy ilyen érdeke legyen. E terület békéjének megőrzésére és megszilárdítására törekszik. Egyúttal politikai érdek fűzi ahhoz, hogy e terület valamennyi országa függetlenségben és önállóan fejlődhessen saját nemzeti érdekeivel összhangban." A közel- és közép-keleti helyzettel kapcsolatban Bulganyin hangsúlyozta, hogy az USA-nak a Szíria elleni katonai akciók kirobbantására irányuló terve- bizonyos feladatot rónak Törökországra. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ezt írja: „Természetesen nem szívesen hinnénk ennek, azonban vannak bizonyos arról tanúskodó jelek, hogy Törökország vezető tényezői készségesen hozzájárulnak a hasonló tervekhez; egyáltalán nem titkoljuk, hogy nagy nyugtalansággal fogadtuk a hírt a török katonaságnak Szíria határain történő összevonásáról, valamint azt a hírt is. hogy Amerika fegyvereket szállít Tö-ökországnak Szíria elleni támadásra " „Ha tekintetbe vesszük a Közel- és Közép-Kelet térségének közelségét a szovjet határokhoz, valamint állami biztonságunk érdekeit —, hangzik továbbá Bulganyin üzenete — a Szovjetunió természetesen nem nézheti szótlanul olyan események fejlődését, amely fegyveres konfliktus kirobbantására vezethetne e területen, annál is inkább, mert a béke megszegésének veszedelme egyáltalán nem korlátozódnék erre a területre." „A szovjet kormány barátilag fel szeretné szólítani Törökország kormányát, ne vegyen részt olyan akcióban, mint amilyen a Szíria elleni intervenció, amely nagyon veszedelmes következményekkel járhatna. Egyben kéri, segítsen meggátolni a közel- és közép-keleti események nem kívánatos fejlődését és a fegyveres konfliktus kirobbantását e térségben." N. A. Bulganyin a továbbiakban így ír: „A török katonaságnak a törökszíriai határokon történő összevonásáról szóló hírek arra a természetes kérdésre késztetnek minkét: hogyan éreznék magukat a törökök, hogyha az ő határaikon külföldi haderőket vonnának össze?" N. A. Bulganyin kifejezi azt a meggyőződését, hogy Törökország saját hibájából nagy szerencsétlenséget zúdíthat magára, hogyha azon külföldi körök tanácsára hallgatna, amelyeknek nem érdeke a közel- és közép-keleti béke megőrzése, hanem csakis e terület természeti kincseinek kiaknázásából eredő nyereség. A Szíria elleni katonai akciók megindításával és a közel- és középkeleti háború kirobbantásával Törökország kétségkívül csakis kárt vallhatna azzal, hogyha részt venne hasonló támadásban és pozíciói e területen meginganának. „Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a földrajzi feltételeket, — írja Bulganyin —, amelyekből Törökország részvételével hasonló konfliktus keletkeznék." Hogyha háborús akciók kezdődnek egy területen, ezek bármikor sokkal éiesebb konfliktusban folytatódhatnak és nehéz lenne következményeiket csupán egy területre korlátozni. „Higgye el, miniszterelnök úr — hangsúlyozza Bulganyin —, senki sem veheti komolyan azt a célzatos állítást, hogy Szíria veszélyeztetheti a Közel- és Közép-Kelet valamelyik államának biztonságát. Ügy véljük, hogy azok sem hisznek ezen állítás helyességében, akik hangoztatják". Bulganyin a szovjet kormány nevében arról biztosítja a török kormányt, hogy a Szovjetuniónak csupán az az őszinte és forró óhaja, hogy jószomszédi kapcsolatokat tartson fenn Törökországgal. „Reméljük — írja Bulganyin befejezésül —, hogy a török kormány figyelmesen áttanulmányozza az itt felsorolt előnyöket és mi készségesen áttanulmányozzuk a török kormány véleményét a közel- és közép-keleti béke és biztonság biztosításának feladatával kapcsolatos kérdé| seket illetően, mert a közel- és közép' keleti béke megőrzése rendkívül fontos jelentőségű a tartós világbéke biztosítása érdekében." A Bolgár Népköztársaság tizenegy éve izenegy évvel ezelőtt, 1946. szeptember 15-én kiáltották ki a Bolgár Népköztársaságot. Ez a nagy természeti kincsekkel rendelkező ország 1944 szeptember 9-i felszabadulása előtt mérhetetlen szegénységben tengődött, mert a hazai és külföldi tőkések szipolyozták a nép erejét, verejtékes munkáját, s az ország természeti kincseit kiaknázatlanul hagyták. Bulgáriában a szovjet hadsereg által való felszabadítás után megindult a szorgalmas bolgár nép szabad alkotó munkája, s a Szovjetunió önzetlen segítségével és a szocialista országok testvéri együttműködésével megkezdődött természeti kincseinek felhasználása, iparának, mezőgazdaságának fellendülése. Bulgária népgazdaságának fejlődését a többi szocialista országokhoz hasonlóan az iparosítás jellemzi. Az elmúlt 11 év folyamán Bulgária mezőgazdasági országból ipari-mezőgazdasági országgá lett. Az ipar fejlesztésében az egész népgazdaság alapjára, a nehézipar elsődleges fejlesztésére Helyezték a fő súlyt. Emellett a Bolgár Népköztársaság az egész ipar fejlesztésével párhuzamosan biztosította a mezőgazdaság fejlődését is. Az ország iparosításának sikereit tanúsítja, hogy 1956-ban az ipari össztermelés csaknem hatszor nagyobb volt, mint 1939-ben. Alapjaiban megváltozott az ipari és mezőgazdasági termelés aránya is. Míg tíz évvel ezelőtt a mezőgazdaság adta a társadalmi termék kétharmadát, ma a társadalmi termék 70 százalékát az ipar szolgáltatja, míg a mezőgazdaságra csupán 30 százalék esik. A népi hatalom éveiben a mezőgazdaság is nagy előrehaladást tett főleg annak következtében, hogy a szántóföldeknek több mint 80 százaléka a szocialista szekSzaúd-Arábia szolidáris Szíriával Kairó (ČTK) — Szultán emír, SzaúdArábia közlekedésügyi minisztere szeptember- 13-án kairói látogatása során kijelentette, hogy „amennyiben Szíria agresszió áldozatává válna, Szaúd-Arábia nem késlekedne teljesíteni kötelességét ugyanúgy, mint a múlt év októberében az Egyiptom elleni agresszió idején". Szultán emir hozzáfűzte, hogy a feszültség jelenlegi enyhülésénél kellő éberséget kell tanúsítani és továbbra is szilárdítani kell az arab egységet. Szaúd-Arábia nem nézné karba tett kezekkel, ha Szíriát támadás érné. Ezt a kijelentést a miniszter azután tette, hogy Szaud király, Szaúd-Arábia uralkodója Eisenhower elnökhöz üzenetet intézett, amelyben követeli, hogy az USA engedékenyebb politikát folytasson Szíriával szemben. Török csapatok Szíria határain Damaszkusz (ČTK) — Az Al-Fajha szíriai lap közölte, hogy Aleppo város katonai körzetének szíriai határőrcsapatai szeptember 12-én a szíriai határ mentén a török katonai egységek mozgolódását észlelték. A határőrök csaknem 300 gépkocsit figyeltek meg, melyek katonákat szállítva szétoszlottak a szíriai határ mentén. A sivár sivatag tőkés reményeket táplá Francia Eldorádo • A Szahara kiárusítása • Algéria tiltakozik Franciaország gazdasági helyzete már jó néhány éve gyenge lábon áll. Az állami pénztár kong az ürességtől. Nem is csoda, hiszen az állam jövedelmének jelentős részét jelemészti a puskapor, a gyarmati vérontás esztelen költségei. Marokkó, utána Vietnam s jelenleg Algéria „civilizálása", „rendreutasítása". Franciaországnak rendkívül sokba került és kerül. A nagy kiadások félrebillentették az állam költségvetésének mérlegét, de a „gazdasági megújhodás" hirdetőinek hitét is. Gailland, jelenlegi francia pénzügyminiszter különféle kísérletekkel, bűvészmutatványokkal próbálkozik megfékezni a francia frank aggasztó romlását, vagy legalább is ködösíteni azt más államok szemében. Az utóbbi időkben egyike az ilyen kísérleteknek az úgynevezett „Szahara-terv". Azzal a céllal dolgozták ki, hogy az általa ígérkező nagy jövedelemmel megnyugtassák a francia dolgozó tömegeket, de ezenfelül remélik, hogy a külföld is hamarabb hiszi el majd ennek alapján Franciaország esetleges hitelképességét. Mi a Sz<*hara«'erv? Az új terv lényege a Szahara természeti kincseinek fokozottabb kiaknázásában, kizsákmányolásában rejlik. A francia gazdasági mérleg legnagyobb kilengései idején úgy kapott az eddig semmibevett Szahara után, mint a fulladozó ember a szalmaszál után. Egy sereg geológust és más kutatót küldtek Afrikába, hogy vizsgálják meg és térképezzék ásványtani szempontból földünk e legnagyobb sivatagát. A kutatások hamarosan eredményesnek bizonyultak. Akjoujba közelében vagy 25 millió tonnára tehető rézérc tömegre bukkantak. Ez volt a kutatás első sikere, ezután hamarosan következett a többi is. Hatalmas mennyiségű mangán- és wolframércet sikerült találniuk Észak-Afrika hegységeiben. A Columbo Behari szénmezőkön mintegy 100 millió tonna szén vár kiaknázásra. Tindouf környékén két és fél milliárd tonna jó minőségű, 53—65 százalékos vasérc szintén gazdátlan eddig. A kutatások eredményeképpen csakhamar bebizonyul, hogy Szaharában nagy mennyiségű kőolaj is található. Az El Golea oázis közelében hamarosan fel is állítottak 8 olajpumpát, a „fekete arany" aknázása céljából. Mindezekre az eredményes kutatásokra az a hír tette fel a koronát, hogy a Hognar hegységeiben urániumot is találtak. Az eddig felsorolt adatok mind olyan tények, amelyek szerint a francia kormány hírverése és terve nem alaptalan, azonban szándékba vett kivitelezése már kevésbé reális, és leginkább azt szolgálja, hogy a kormány a francia népet megnyugtassa és a világ megtévesztése céljából megcsillantsa „a virágzó Szahara" vízióját. Mert a felfedezések, ha megtörténtek is már, a dolog nehezebbik része csak ezután következik. A Szahara mérhetetlen természeti gazdagságának kiaknázásához tekintélyes beruházási összeg kell, legalább is jóval több, mint amennyire a francia kormány jelenlegi aggályos helyzetében képes. A lelőhelyek sok esetben 2000 kilométernyi távolságban vannak a legközelebbi kikötőtől. Már maga a távolság leküzdése nagyon sokat felemészt. A már megkezdett Unargan—Bourgie olajcsővezeték és az alig 150 mérföldes Haszimeszaud— Tougorti még messze vannak attól, hogy használni lehessen őket. De ha elkészülnek is, kapacitásuk túl kicsi ahhoz, hogy a gazdaságos mennyiségi szintet, 24 millió tonnát évenként át lehessen rajtuk szállítani. S a francia kormány arra nem képes, hogy új beruházásokat vegyen tervbe. A megoldás: kollektív gazdálkodás Ez évben lejár a francia Compagnie des Petroles d Algérie olajkutató cég szaharai koncessziója és a Bourgés— Maunoury kormány jobb üzletet remélve az angol-amerikai vállalatoknak engedi át a kutatási és a termelési jogot. Az amerikai és a franciai kőolajtársaságok már e napokban meg is egyeztek a Hassi Massour-i petróleum területeken való közös termelésben. A társaság alaptőkéjének csaknem 55 százalékát amerikai társaságok fizették be. Hogy itt a francia anyagi nehézségek kényszerítő körülményekként hatottak, bizonyítja az is, hogy a francia kormány még a nyugati társak áltál követelt 45 százalékos haszonrészesedés árán is beleegyezett ebbe az üzletbe. A francia kormány e közös vállalkozástól azt is reméli, hogy az USA támogatja majd az ENSZ közgyűlésén Franciaország algériai politikáját. Délibáb... lyen formán viszont nem sokat várhat Franciaország az annyira felfújt Szahara-tervtől. Ugyanis nemcsak a nyersolaj kiaknázását, hanem a többi természeti kincsek megszerzését sem képes egyedül pénzelni, mivel az rendkívül költséges, sőt egyes nézetek szerint a gazdaságos kiaknázás lehetetlen. Turquet de Beauregord francia főgeológus nézete szerint például még „ha tiszta vasból álló hegyláncot fedeznének- is fel", akkor is ráfizetéssel járna. Meglehet azonban, hogy a kiaknázási tervet mégis csak megvalósítják az európai közös piac tagállamainak, val.mint a többi nyugati partner bevonásával. És ha a vállalkozás nem is volna eredményes, ez egyszer Franciaországnak lehetősége nyílna osztozni is a kudarcon . .. Mindezek szerint tehát Franciaország konyhájára nem sokat ígér a Szahara-terv, de még kevesebbet jelent a francia átlagpolgár számára, ö ugyanis még a terv sikere esetén sem nyer az egészből semmit. Számára csak az jelentene jót, ha minél hamarabb befejeznék az algériai háborút. Az utolsó szó Egyébként a Szahara-terv ügyében a végső szó még nem hangzott el. A hatalmas sivatagnak egy nagy része Algériához tartozik és a jelentősebb lelőhelyek éppen ezen a területen vannak. Márpedig akkor joga van az algériai népnek beleszólni, mi történjék vele. A szabadságharc vezetői pedig határozottan kijelentették, hogy nem ismernek el semmilyen „Szahara-tervet", még ha bármelyik kormány foglalkozik is ezzel a gondolattal. (~k - f) Gondos kezek ápolják Bulgária fő a dohányt toré, és a földművelést nagymértékben gépesítették. Bulgáriában számos olyan iparág létesült, amely azelőtt nem létezett. Kifejlődött pl. a vas- és színesfém-kohászat, a vegyiipar, a gépipar, kőolajfeldolgozó ipar. Az országban ma elő-' állítanak öntöttvasat, cinket, ónt, különböző szódafajtákat, kénsavat, niirogénes műtrágyát, cementet, bányaipari gépeket és felszerelést, fémtorgacsoló szerszámgépeket, robbanómotorokat, villamosmotorokat, transzformátorodat, rádiókészülékeket, különböző gyógyszereket, továbbá mezőgazdasági gépeket (traktor kivételével). A nehézipar fejlődésével párhuzamosan fejlődik a könnyűipar is. A cukortermelés pl. az 1939. évi 25 ezer,tonnáról 125 ezerre emelkedett. A nemzeti jövedelem 1956-ban az 1939. évinek a kétszerese volt. Nagy részét a lakosság szükségleteinek kielégítésére fordítják. így a folyó évben a nemzeti jövedelem 82 százalékát elfogyasztják és csak 18 százalékát halmozzák fel. A népgazdaság nagyarányú fellendülésének és a nemzeti jövedelem állandó emelkedésének eredményeként fokozódik a nép jóléte. Az 1957-es évben további intézkedések szolgálják az életszínvonal emelését. Bevezették a 46 órás munkahetet, emelték a kiskeresetű munkások és alkalmazottak bérét s a legkisebb fizetést havi 400 lévában állaDították meg. Emelték több fontos iparág munkásainak bérét, nyugdíjat folyósítottak az idős szövetkezeti tagoknak. Mindezen ntézkedések következtében a dolgozók jövedelme 1957-ig 1952-höz képest az ötéves tervben előirányzott 40 száza'ék helyett 60 százalékkal növekedett. A bolgár népnek az elmúlt 11 esztendő alatt elért sikereit örömmel látják a szocializmust építő országok népei. Bulgária nem egyedül érte el kimagasló sikereit, hanem az egész szocialista t^bor, a Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Len' - i gyelország és a többi szocialista országok segítségével. A csehszlovákbolgár testvéri kapcsolatok a gazdasági és kulturális élet valamennyi szakaszán egyre mélyülnek és fejlődnek, évről évre fokozódik a két ország közötti turistaforgalom ÍÍS. Az idén hazánk számos dolgozója töltötte szabadságát Bulgária festői szépségű vidékein és saját szemével győződött meg arról, hogy a népi hatalom éveiben mily nagy eredményeket ért el országa felvirágoztatásában a testvéri bolgár nép. — cs — kivileli cikkét Csehszlovákia régi kommunistái Moszkvában Moszkva (ČTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártja régi tagjainak egy csoportja, amely a Szovjetunióban van látogatóban, pénteken délután a moszkvai Marxizmus-Leninizmus Intézetét kereste fel, s baráti beszélgetést folytatott a Szovjetunió régi bolsevikjaival. A beszélgetésen részt, vettek a Szovjetunió Központi Bizottsága ügyosztályainak dolgozói és a Csehszlovák Köztársaság moszkvai nagykövetségének tagjai is. Az orosz és csehszlovák proletariátus forradalmi harcainak őszhajú veteránjai, akiknek mellét számos kitüntetés díszíti, megemlékeztek a múlt nehéz éveiről, elbeszélgettek a két baráti ország örömteli jelenéről és meghatott testvériségben éltették a szocializmus és kommunizmus közös ügyéért folyó további munkát. G. Obicskin, a Marxizmus-Leninizmus Intézetének igazgatója szívélyesen üdvözölte a két testvéri párt régi tagjait. Röviden ismertette azt a nagy munkát, amelyet az intézet 35-éves fenállása óta kifejtett a marxizmusleninizmus nagy tanítói műveinek és a történelmi forradalmi okmányoknak kiadásával. Beszámolt azokról az új kiadványokról, amelyeket az intézet a Nagy Októberi Forradalom 40. évfordulójára készít elő. Obicskin elvtárs értékelte a Csehszlovákia Kommunista Pártja Történelmi Intézetével folytatott szoros együttműködést. Forró köszönetet mondott Csehszlovákia Kommunista Pártjának és népének azért, hogy szeretettel és tisztelettel védi a bolsevikok VI. prágai értekezletének színhelyét és felépítette Prágában a V. I. Lenin Múzeumot. J. Ledl, a csehszlovák küldöttség vezetője tolmácsolta a vendéglátóknak a csoport köszönetét a meghívásért. I. T. Vinogradov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának helyettes osztályvezetője hangsúlyozta valamennyi szovjet kommunista örömét azon tény fölött, hogy a két testvéri párt — a Szovjetunió Kommunista Pártja és Csehszlovákia Kommunista Pártja között fennálló kapcsolatok egyre szorosabbak és szilárdabbak. Mirnij az építkezési technika győzelme Moszkva (ČTK) — Mirnij délsarki szovjet városkából szeptember 12-én repülőgépen elutaztak a Miirnijtől 1300 kilométerre nyugatra fekvő Mauson ausztráliai délsarki állomás tudósai. Az ausztráliai vendégek Robertson földiéről egymotoros repülőgépen érkeztek Mirnijbe. A Mirnij állomáson megszemlélték a meteorológusok, aerológusok, glaciolőgusok, magnetológusok, szeizmológusok és további tudósok laboratóriumát és megismerkedtek munkájukkal. Maser fizikus, az ausztráliai délsarki expedíció vezetője elutazása előtt kifejezte azt a meggyőződését, hogy az ausztráliai és szovjet expedíció együtt fog dolgozni, hogy a lehető legrövidebb időn belül átkutassa az ismeretlen kontinens minden táját. Az ausztráliai tudósokat elragadtatta Mirnij városka, amelyet az építészeti technika és gépesítés győzelmének neveztek. Nézetük szerint Mirnij állomása a nemzetközi geofizikai évben a Déli-sarkon a legértékesebb mű. ÜJ SZÖ 516 -rr 1957. szeptember 16.