Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-09 / 251. szám, hétfő

Gyors kiszolgálás Kétszeresére emelik az önkiszolgáló boltok számát Az önkiszolgáló élelmiszerboltok I köztársaság egész területén igen jól beváltak. A kiszolgálásnak ez a formája gyors és pontos. Nincs súlyhiány-reklamáció, mert az áru súly szerint csomagolva és lezárva keírül forgalomba. Az új rendszer bevezetésekor sok szakember attól félt, hogy vagyonvédelmi szempontból nem nyújt elegendő biztonságot és alkalmat ad a visszaélésekre. Az eddigi tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy ez a veszély nem áll fenn. Azok a biztonsági intézkedések, amelyeket a kísérlet során bevezettek, elegendőknek bizonyultak. Az eddigi kedvező eredmények lehetővé tették, hogy az élelmiszerkereskedelem főigazgatósága az önkiszolgáló boltok számát tizennyolcra emelje. Ez azonban még nem elégíti ki a nagyközönség igényeit és ezért ez év végéig további huszonkettővei 40-re emelik az önkiszolgáló boltok számát. Az önkiszolgáló boltok különösen a dolgozó nők körében kedveltek, mert ezen boltokban nem kell a bevásárlásnál sorba állniok. K. A szövetek miüőségéoek úifajfa megjelö ése A szövetüzletek újfajta szöveteket kaptak, amelyeknek az a nagy előnyük, hogy minőségük, illetve gyapottartalmuk százaléka a szövet szélén spines csíkkal van megjelölve. A 100 %-os tiszta gyapjúszövet narancssárga, az 50 %-os zöld és az Ötvennél kevesebb gyapjútartalmú szövet kék csíkkal van megjelölve. A nagyközönség bizonyára örömmel fogadja az újítást, mert a minőségileg meg nem jelölt szöveteknél gyakran előfordul, hogy az eladó nem tudja határozottan megmondani, hány százalék gyapjút tartalmaz a kiválogatott szövet. K. J\ CSISZ-szervezetek évzáró taggyűlései elé MINT A Jö GAZDA, aki egész évi becsületes munkája után rendbeszedi portáját és számadást tesz, milyen eredményt hozott számára az elmúlt esztendő — a CSISZ is ilyen számadásra készülődik. Az eseményekben dús, eredményekben gazdag esztendő után a CSISZ-tagok évzáró taggyűlésükön számot adnak munkájukról s kitűzik jövő évi feladataikat. Ez az esemény mindig nagy jelentőséggel bírt az ifjúsági szövetség életében, ám most még jelentősebb, mert a moszkvai VIT után történik, akkor, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját ünnepeljük. Fiataljainknak van miről beszélniök, van mivel dicsekedniük. Munkahelyükön aktívan részt vesznek a munka termelékenységének fokozásában s gazdaságunk minden szakaszán szorgalmasan bekapcsolódnak a szocialista munkaversenybe. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy több mint 3500 ifjú kollektíva és több M

űszakváltás, délután két óra. A pótori bánya izem bukoveci tárnáin előtt pezseg az élet. Zd~r boh ... köszöntik egymást a szürkesisakos, gumiruhás emberek. Azok, akik befejezték a műszakot, szerszámaikat beadják a raktárba, aztán a fürdőhelyiségbe sietnek. Akik pedig a műszak kezdetén állnak, igyekeznek a tárna mélyébe, hogy folytassák az előbbiek munkáját. A dombhajlatban megbújt tárnát távolabbról észre sem veszi az ember. Fiatal akácosok zöld lombsátora takarja el. Csak akkor veszed észre, hogy itt szenet bányásznak, mikor elrobog meiletted egy-egy 8—10 tonnás tehergépkocsi az értékes fekete anyaggal. A közeli vasútállomásra viszik terhüket, hogy onnét vasúti kocsik százai vigyék szerte az országba az itt bányászott barnaszenet. A tárna mélyén komoly, szorgos munka folyik. Vízzel, meleggel dacolva végzik munkájukat a pótori bányászok.. Az év elejétől 103 százalékos tervteljesítéssel dicsekedhetnek. Ezt Pillanatkép Pótorról a szép teljesítményt főleg az év első négy hónapjában vívták ki, amikor is hónapról hónapra jóval száz százalékon felül termeltek. A nyári hónapokban visszaestek: magas volt az abszencia, új munkahelyek előkészítése okozta ezt. !gy július havi tervét 90, az augusztusit pedig 90,7 százalékra teljesítette a pótori bányaüzem. A visszaesést újabb előretörés követi,... mondja magabiztosan a Bukovec tárna pártelnöke, Páros András elvtárs. Hogy mire alapozza optimizmusát, ezt is megmagyarázza. Dulai András munkaérdemrendes bányász brigádja néhány nap múlva új helyen kezdi el a szénfejtést. Az új munkahely gazdag szénréteget igér!... A szénréteg vastagsága itt 2—2,5 m hosszúsága pedig többszáz méter. Springó elvtárs csoportja október elsejétől ugyacsak új munkahelyen dolgozik majd. 960 méter hosszú és 140 méter széles szénfal ostromát kezdik el. Itt legaláb két évig tartó munkája lesz a csoportnak. Az említett csoportokkal kapcsolatban azt is meg kell, hogy említsük, hogy mindkét csoport tagjai eddig is 120 százalékon felül termeltek és a Nagy Október 40. évfordulója tiszteletére 5000 tonna terven felüli szén kitermelésére tettek felajánlást. A pótori bányászok dicséretére válik, hogy nagy példányszámban olvassák a pártsajtót. Az üzemben 450 Oj Szóra és 980 Pravdára fizetnek elő a dolgozók. Felismerték a pártsajtó szervező, meggyőző erejét, belőle hitet, tudást merítenek munkájukhoz. Hogy az itt dolgozók 90 százaléka előfizetőjévé vált a pártsajtónak, e tekintetben sokat tett Szuja János elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke, valamint Lipták János, az üzemi újság szerkesztője. Jó szervezéssel elérték, hogy a bányászok idejében kézhez kapják a lapokat. Mint mindenütt hazánkPáros András, a Bukovecbányából, aki 25 éve bányász. ban, Pótoron is lelkesen készülődtek a bányásznapra. Ezen a napon a legjobbak közül 25-en kaptak kitüntetést. Páros András, a Bukovec bánya pártelnöke, aki 25 éves bányászmúltra tekint vissza, valamint Fojtík József, a „Vörös Csillag" munkaérdemrendet kapták. Mihálik Béla és Habara Gáspár mellére a „Hűséges Munkáért" • érdemrendet tűzték. Rajtuk kívül még 21-en az „Önfeláldozó Munkáért" érdemrendet kapták. F. K. tízezer CSISZ-tag vállalt hazafias kötelezettséget a VIT és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére. Vállalásukat becsülettel teljesítik. Ha megnézzük, milyen munkát végeztek fiataljaink a város- és faluszépítési akció keretében, csak elismerésünket fejezhetjük ki. Nyolcmillió brigádórára tettek kötelezettségvállalást. Szövetkezeteinkben több százezer brigádórát dolgoztak le. A tavaszi hónapokban Szlovákia fiataljai több mint százezer hektár rétet és legelőt hoztak rendbe. És így sorolhatnánk az eredményeket, melyek hatalmas összeget jelentenek népgazdaságunknak. Ilyen eredményekre büszkék lehetnek a fiatalok. A Banská Štiavnica-i járás fiataljai is, akik az aratási és cséplési munkákban ötezer brigádórát dolgoztak le. Példás munkát végeztek az ógyallai járás fiataljai is, akik majdnem 14 ezer brigádórát dolgoztak le a mezőgazdaságban A sellyei járás CSISZ-tagjai tizenhét ifjúsági munkacsoportot alakítottak a járás szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban. S ilyen példákat százával említhetünk üzemi ifjúságunk életéből is. Az ifjúsági milliókért-mozgalom hatalmas méreteket öltött. Vegyük például a Dolný Kubí.n-i járásban levő Kovohut Mokrad'-üzem fiataljainak kötelezettségvállalását. Október tiszteletére vállalták, hogy háromszázezer koronát takarítanak meg. S a múlt heti adatok szerint kötelezettségvállalásuk teljesítésében már csak háromezer korona hiányzik. A Zlaté Moravce-i jégszekrénygyárban dolgozó fiatalok 94 ezer koronát, a gép- és traktorállomás CSISZ-tagjai pedig 20 ezer koronát takarítottak meg. A martini J. V. Sztálin-üzem CSISZ-szervezetének egy-egy tagja váljalta, hogy ezer koronával járulnak hozzá az ifjúsági milliókhoz. Az üzem ifjú újítói pedig újításaikkal több mint 50 ezer koronát takarítottak meg. FIATALJAINK tehát bebizonyították, hogy jól tudnak dolgozni. De nemcsak ezt. Bebizonyították azt is, hogy a munka és tanulás után tudnak örvendeni és szórakozni is. Az ifjúsági Alkotóversenyben több mint 13 ezer együttes és 150 ezer CSISZ-tag vett részt. A fesztivál sportjelvényt eddig 400 ezer fiatal szerezte meg. A pionírok nevelésébe mintegy 50 ezer CSISZ-tag kapcsolódott be mint pionírvezető. Igen, ezekről az eredményekről és a továbbiakról, amit nem említettünk meg — ezekről beszélgetnek fiataljaink az évzáró taggyűléseken. Az évzáró taggyűléseken azonban nemcsak az elért eredményekről lesz szó. Pártunk országos konferenciája nagy feladatokat tűzött a CSISZ elé s most ezeket a feladatokat beszélik meg fiataljaink, hogyan valósítsák meg őket a gyakorlatban, hogy méltó helyet foglaljanak el hazánk szocialista építésében. Szükséges, hogy ezekről a feladatokról is beszélgessenek a párttagokkal. A pártszervezetek feladata, hogy foglalkozzanak az Ifjúsági Szövetség munkájával, segítsék őket feladatuk teljesítésében. AZ ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEKEN az üzemi fiatalok beszélgessenek a szocialista munkaverseny kiszélesítéséről, a termelékenység hatékonyságának fokozásáról, hogyan kapcsolhatnak be minél több fiatal* az ifjúsági milliókért-mozgalomba, hogyan növeljék a fiatalok szakképzettségét, hogy minél több újító kerüljön ki a fiatalok közül. A falusi CSISZ-szervezetek foglalkozzanak azzal, hogyan vehetik ki legjobban részüket a szövetkezet megalakításából, megszilárdításából és mit tehetnek a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében. Karöltve a pártszervezettel, a többi tömegszervezetekkel — a HNB-gal és a szövetkezetekkel arra törekedjenek, hogy minél több fiatal válassza a mezőgazdasági munkát a szövetkezetben. Az iskolai CSISZ-szervezetek szenteljenek nagyobb figyelmet a fiatalok politikai nevelésének és mélyítsék el kapcsolatukat a munkás és paraszt fiatalokkal. Minden CSISZ-szervezet gondoskodjék az új tanév sikeres megkezdéséről s a politikai iskoláztatásba kapcsoljanak be minden fiatalt. Az évzáró gyűléseken beszélgessenek arról is fiataljaink, hogyan használhatják ki célszerűbben szabad idejüket. Az évzáró taggyűlések előkészítése idején és azután is a CSISZ-szervezetek egyik fontos feladata, hogy & szervezeteken kivül álló fiataloknak megmagyarázzák a CSISZ küldetését és ezeket nyerjék meg a CSISZ számára. Újabb tagok megnyerésével még jobban megszilárdul az ifjúsági szervezet és teljesíti a nevelés terén kitűzött feladatokat. Az évzáró taggyűlések szeptember 15-én kezdődnek. Rövid idő választ el bennünket ettől a dátumtól s a CSISZszervezeteknek alaposan fel kell készülniük, mert ettől is függ, milyen eredményeket érnek el további munkájukban. (ks) 00000000000003^^ S

okan fognak ma szeretettel visszaemlékezni pártunk felejthetetlen harcosára, Steiner Gáborra. Visszaemlékeznek ma bizonyára dél-szlovákia volt nincstelenjei, a jelenlegi szövetkezeti gazdák, akik kötött ott volt minden áldott tavasszal, iamikor a filléres bérek és a sovány kommenció felemeléséért kellett Szembeszállni a földesurakkal. Megemlékeznek róla a rozsnyói bányászok, akikkel éjfélbe nyúló tnegbeiszéléseken tanácskozott a kizsákmányoló bányatársaság elleni szervezkedésről. Városok és falvak egykori munkanélkülijei fogják feleleveníteni emlékezetükben az elkeseredett tüntetéseket, amelyeken az első sorokban Steiner Gábor menetelt, ha csendőrök akarták elállni a munkát és kenyeret követelő emberek útját. Kassai dolgozók fognak visszagondolni a betiltás ellenére megtartott illegális népgyűlések gyújtó szavú szónokára és a kizsákmányolást élesen ostorozó fellépéseire. De elsősorban a komáromiak fognak ma kegyelettel beszélni róla. Hiszen ott született, közülük indult el és az első világháború utáni évek fejlett komáromi munkásmozgalma volt Steiner Gábornak, az akkori fiatal nyomdásznak egyik életiskolája. Ma lenne hetven éves! A hitlerfasizmus, amely annyi áldozatot szedett mindenfelé, őt is kiragadta sorainkból. 1939. március 30-án Prágában a Gestapo letartóztatta, börtönbe és utána a drezdai, majd a dachaui és a buchanwaldi koncentrációs táborba hurooJták, ahol 1942. október fl-án vértanúhalált halt. Sajátos volt a kommunisták élete és fejlődése a kapitalizmus feltételei közt. A párt arra tanította őket, hogy szívvel-lélekkel szolgálják a munkásosztály felszabadításának ügyét és semmilyen áldozattól se riadjanak vissza az elnyomottak s üldözöttek védelmében. Nem egy munkást edzett ez a forradalmi nevelés olyan emberré, aki minden idejét és gondolatát a népnek szenteli. Életük értelmét és tartalmát egyedül abban látták, hogy a szocialista társadalmi rend megvalósításáért küzdjenek, amely megszünteti a dolgozók kizsákmányolását, a nemzetiségi uszításokat és utat tör a nemzetek közti STEINER GÁBOR SZÜLETÉSÉNEK HETVENEDIK ÉVFORDULÓJÁRA ttaqif haveei emléke békés együttélésnek. Ilyen volt Steiner Gábor. Szűkös anyagi viszonyok, szinte pihenő nélküli idegfeszítő munka, állandó üldöztetés volt a kommunista pártmunkások osztályrésze. Vállalta ezt a sorsot. A szocializmussal, Marx és Engels tanaival Budapesten ismerkedett meg, ahol már mint nyomdásztanonc részt vett a szociáldemokrata ifjúmunkás-mozgalomban, később pedig a szakszervezetnek és a szociáldemokrata pártnak lett a tagja. Döntő befolyással voltak egész további életútjára az első világháború és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom drámai eseményei, a kommunista párt megalakulása Magyarországon és a Magyar Tanácsköztársaság létrejötte. X háborút kezdettől fogva gyűlölte és tisztában volt vele, hogy nem nemzeti vagy népi érdekekért folyik. De egyre növekvő elégedetlenséggel ítélte el a szociáldemokrácia megalkuvó politikáját is. Kora ifjúságától kezdve rengetegett olvasott, tanult, éber szemekkel figyelte az éietet, elkeserítették a kínzó társadalmi igazságtalanságok és így hamarosan felismerte, miiyen űr és ellentmondás van a szocialista elmélet és az uralkodó osztályhoz illeszkedő szociáldemokrata gyakorlat között. Kiutat kereső töprengéseire az Oroszországból, Lenin fellépéséről és az orosz munkások és parasztok forradalmi felkeléséről érkező hírek és a kommunisták magyarországi zászlóbontása adtak választ. Steiner Gábor egész életében ažt az elvet követte, hogy a szavak és a tettek nem lehetnek eltérőek. Azt vallotta, hogy a szocialista gondolkodás csak akkor őszinte és forradalmi, ha forradalmi magatartásban jut kifejezésre. Ezért elképzelhetetlen volt számára az 1917—1919-es évek tanulságaiból más következtetést levonni, mint azt, hooy minden tudásával és erejével az igazi népuralomért, a kommunizmus győzelméért fog harcolni, Ez lett egyetlen életcélja, s mindvégig hűen kitartott mellette. A Magyar Tanácsköztársaságban kifejtett aktív tevékenységéért az ellenforradalom ki akarta végezni. Ügy menekül meg a halálos ítélet végrehajtása elől, hogy megszökik a fogházból és sikerül Csehszlovákiába jutnia. M ehéz megpróbáltatások letörik ™ a kishitűeket, de megacélozzák azokat, akik a néppel éreznek. Steiner Gábor a szó legnemesebb értelmében a nép fia volt és ezért ingadozás nélkül megtalálja a helyét azokban a forrongó eseményekben is, amelyek akkor a köztársaságban lejátszódtak. Válaszúton áll a munkásmozgalom. Beváltatlanok maradtak a szociáldemokrata vezetők háború utáni ígéretei, a kapitalistáik mohósága nőttön-nőtt, az életviszonyok egyre súlyosabbá váltak.' A tömegek kiábrándulása és jobb élet utáni vágya sztrájkokban, tüntetésekben és egy valóban forradalmi, marxista párt megalakításáért folyó harcban csúcsosodik ki. Steiner Gábor osztályöntudatos munkások élén 1921-ben szülővárosában, Komáromban is megszervezi a kommunista pártot. Ettől kezdve élete elválaszthatatlanul öszszeforrad Csehszlovákia Kommunista Pártja küzdelmeivel. Nem volt egyetlen nagyobb mozgalom sem — akár bérkövetelésekről vagy munkáselbocsátásokról, sztrájkról vagy tüntetésekről háborúellenes kiállásról vagy a fasizmus elleni védekeeésről és az osztályharc sok más megnyilvánulásáról volt szó —, amelyben a szlovákiai magyar dolgozók soraiban nem vett volna részt. Kivételt csak olyan időszakok képeztek, amikor valamilyen fogházban töltötte a politikai tevékenységéért kimért büntetést. A népgyűlések százain beszélt. Minden szavából mély meggyőződés szólt s ezért nemcsak a pártonkívüliek, hanem a más pártállású munkások, kisgazdák és értelmiségiek is figyelemmel hallgatták, ha a kommunisták célkitűzéseit és követeléseit ismertette. Vele is — mint a párt többi jó szónokával — megtörtént, hogy a tervezett népgyűlést azért tiltották be, mert ő volt a hirdetett előadó. Kimagasló szervezőképességét a párt hamarosan felismerte és többször bízta meg felelősségteljes feladatokkal a pártszervezés terén. Kötelességtudása és áldozatkészsége itt is megmutatkozott. Az idősebb elvtársak még jól emlékeznek, milyen gyakran találkoztak vele, vagy kísérgették, mikor hosszú kilométereket gyalogolt eldugott falvakba, hogy meglátogasson és tanáccsal segítsen akár néSiánytagú pártszervezetet is. Q éldaadó önfeláldozása mellett r elsősorban elvhűség és proletár nemzetköziséggel párosult csehszlovák hazafiság jellemezte fáradhatatlan munkáját. Pártunk történetéből ismeretes, hogy szakadárok nemegyszer megkísérelték megbontani a párt egységét és tompítani politikájának forradalmi élét. Különféle jelszavakkal léptek fel, sok megtévesztő elméletet gyártottak, de törekvésük lényege mindenkor azonos volt: a marxizmus meghamisításával, revidiálásával védelmére kelni a kapitalizmusnak. A revizionisták aknamunkáját ártalmatlanná tenni nem volt mindig egyszerű dolog. De n.yüvánvaló volt, hogy a párt csak úgy haladhat a munkásosztály és a nép élén, ha meggátol minden ingadozást és próbálkozást, amely eltérítené kitűzött céljától. Ezért játszott oly nagy szerepet a múltban is a mindenfajta revizionizmus elleni harc. Steiner Gábor kérlelhetetlen volt a pártbontókkal szemben. Ugyanolyan élesen lépett fel a Szovjetuniót és annak bolsevik pártját rágalmazó trockisták ellen, mint a tömegek „tétlenségéről" és „éretlenségéről" szóló nézetek ellen, amit a jobboldali opportunisták terjesztettek. Nem véletlen, hogy az' V. kongresszuson választják meg a Központi Bizottság tagjává. A párt fejlődését bénító opportunista csoport veresége után ezen a kongresszuson, 1929-ben bolsevik kezekbe kerül a vezetés és a Gottwald elvtárs javasolta alapelveket fogadják ely a párt irányvonalául. Steiner Gábor tagja a párt szlovákiai vezetőségének is és elméleti képzettségével, gyakorlati ismereteivel értékesen segít az egész szlovákiai munkásmozgalom irányításában. De leginkább a szlovákiai magyar dolgozók kérdései foglalkoztatják. Lelkesen propagálja a párt helyes leninista nemzetiségi politikáját és maga is sokat tesz annak érdekében, hogy a nemzeti elnyomás elleni harc mindig összhangban legyen a proletár nemzetköziség követelményeivel. Minden erejével arra törekszik, hogy a szlovákiai magyar nép tisztánlátását ne homályosítsa el a burzsoázia féktelen nacionalista uszítása, s a kapitalista rendszerben, ne pedig a köztársaság más nemzetiségű lakosságában keresse jogfosztottságának és a nemzeti elnyomásnak eredendő okát. A magyar kapitalisták és nagybirtokosok kizsákmányoló módszereinek leleplezésével foszlatja szét a ..magyar sorsközösség" hamis legendáját. Parlamenti felszólalásaiban (képviselő, majd szenátor volt), a sajtóban, s főleg a tömegmozgalmi szervezésével erélyesen sikraszáll a nemzetiségi jogokért és a nemzeti egyenjogúságért. De kivel szövetkezzék a szlovákiai magyar nép, hogy ezt elérhesse? Erre a döntő kérdésre helyezi a fő súlyt, mert helyes megválaszolásában látja biztosítottnak népe jövőjét. Sokat járt Csehországban, jó! ismerte a cseh és szlovák munkásmozgalmat és ezért élénken, hazájának jobb jövőjébe vetett mély hittel tudta bizonyítani, hogy a szlovákiai magyar nép természetes szövetségese és harcának őszinte támogatója a cseh és szlovák nép, s elsősorban a munkásosztály. Olyan Csehszlovákiáról álmodott, ahol csehek, szlovákok, magyarok és minden más nemzetiség dolgozói testvéri egyetértésben élhetnek. Cíületésének hetvenedik évfordulóján mindnyájan hálával gondolunk rá, mert tudjuk, hogy a mai életet a kommunista párt oly hűséges neveltjeinek önzetlen munkája készítette elő, mint amilven Steiner Gábor volt. (M.) ŰJ SZÓ 2 -ü 1957. szeptember 9.