Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-07 / 249. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljétek! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. szeptember 7. szombat 30 fillér X. évfolyam, 249. szám. Az ENSZ XII. közgyűlésén részvevő csehszlovák küldöttség (CTK) — Atnint már leterítettük, a Csehszlovák Köztársaság kormánya jóváhagyta az ENSZ New Yorkban szeptember 17-én kezdődő XII. köz­gyűlésén részvevő csehszlovák küldöttség összetételét. A küldöttséget Václav Dávid külügyminiszter vezeti. Tagjai a következők: Ing. Jiŕí Nő­sek, a Csehszlovák Köztársaság indiai nagykövete, Josef Ulrich nagykövet, a Csehszlovák Köztársaság ENSZ-beli állandó kirendeltségének vezetője, dr. Karel Petrželka, a Csehszlovák Köztársaság USA-beli nagykövete, He­lana Leflerová képviselő, a nemzetgyűlés külügyi bizottságának tagja, ing. Jaroslav Pščolka követ, dr. Zdenék Trhlík, a Külügyminisztérium osztály­vezetője, dr. Gejza Menoer, a Külügyminisztérium osztályvezetője, Miloš Vejvoda, a Csehszlovák Köztársaság New Yo*k-i állandó kirendeltségének első titkára. A küldöttséget elkíséri a küldöttség tanácsadóinak kara. Mint szakértő a küldöttségben részt vesz dr. Ferdinand Herčík, a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia levelező tagja, a Csehszlovák Tudományos Akadémia biofizikális intézetének igazgatója. Bányászaink sikerre viszik a bányásznap előtti versenyt A sobrancei Szénkutató Intézet A sobrancei Sénkutató Intézet üze­mében Michal Haus fúrócsoportja fel­adatul kapta, hogy szeptember végéig átvizsgálja a Michalovce melletti ki­jelölt helyek geológiai összetételet. Terv szerint Haus fúrókollektívájának 750 méter mélyfúrást kellett végeznie. A Nagy Október 40. évfordulója és a bányásznap tiszteletére a szénkutatók elhatározták, hogy határidő előtt tel­jesítik e feladatot és szeptember vé­géig 60 métert fúrnak terven felül. A kötelezettségvállalásban egyúttal ígéretet tettek a termelési költségek 5 százalékkal való csökkentésére. A bányásznap tiszteletére hasonló kötelezettséget vállaltak a többi fú­rócsoportok is. Ján Zižkovič kollek­tívája elhatározta, hogy 2,5 százalék­kal túlteljesíti a tervet, csökkenti a termelési költségeket és az idővesz­teségeket. A Szénkutató Intézet dol­gozói elhatározták, hogy szeptember végéig összesen 730 métert fúrnak terven felül és 5 százalékkal csök­kentik a költségeket. A gbelyi kőolajfejtők között A gbelyi kőolajmezőkön a bányász­nap előtt nagy élénkség uralkodik. A fúró- és fejtőüzem brigádjai a szocialista kötelezettségvállalások tel­jesítésével üdvözlik hagyományos ün­nepnapjukat. A fúróüzem dolgozói sikeresen tel­jesítik kötelezettségüket — december 19-ig teljesítik az évi tervet és az év végéig 1200 méter fúrást végeznek terven felül. A nagy teljesítményű szovjet BU-40 szerkezet segítségével és jól szervezett munkával eddig már 5400 métert fúrtak. E fúrószerkezet­tel dolgozó brigádok közül a legjobb Ladislav Palkovič brigádja, mely mun­kájának gyorsaságával és megbízható­ságával a versenyben már több ízben az első helyre került. Az összes fúró­brigádok már hosszabb idő óta csak­nem változatlan összetételben dolgoz­nak, úgyhogy tökéletesített szervezés­sel átlagosan 45 százalékkal szilárdít­hatják teljesítménynormájukat. A kőolajfejtők mindenekelőtt a szovjet kőolajfeitők haladó munkamód, szerei i széleskörű érvényesítésének köszönhetik, hogy biztosíthatták a feltételeket a fejtési feladatok jelen­tős túlteljesítésére. Eredeti kötele­zettségvállalásukat — 454 tonna kő­olajat fejteni terven felül — már tel­jesítették. Az elmúlt napokban a bá­nyásznap és a Nagy Október 40. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy az év végéig összesen 986 tonna kő­olajat fejtenek terven felül. A gömöri bányászok ünnepre készülnek A hagyományos bányásznap idei megünneplését nagy gondossággal ké­szítik elő a Gömöri Vasércbányák dol­gozói. Örömmel készül erre a nagy napra minden bányász. Örömüket fo­kozza az a tudat, hogy a ^unkában derekasan megállták helyüket. Egész évi fejtési tervüket eddig 103,2 szá­zalékra teljesítették. Ezt az eredményt elsősorban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított fel­ajánlási mozgalom és szocialista ver­seny elmélyítése hozta létre. A Gömöri Vasércbányákban egyre növekednek a fejtési eredmények. Au­gusztusban például 1479 tonna ércet termeltek terven felül. A Gömöri Vas­ércbányák üzemei a bányásznap tisz­teletére 18 997 tonna terven felüli érc kitermelését jelentik. A legjobbnak értékelt üzem a vashegyi, amely egye­dül 6686 tonna érccel ad többet ko­hóiparunknak. Az alsósajói üzem 3827 a rozsnyói 4049, a demői 3700 és a dobšinai Í035 tonnával ad többet. Ezeket az eredményeket a gépesítés tökéle­tesítése mellett a bányászok kezde­ményezésének is köszönhetjük. A bá­nyásznap alkalmából a jó munkáért és bányaiparban eltöltött, becsülettel le­dolgozott évekért mintegy 197 legjobb dolgozót tüntetnek ki a Vörös Zászló, a Vörös Csillag renddel, valamint a munka iránti hűségért járó kitünte­téssel. A példás munkáért az idén 920 000 korona hűségjutalmat oszta­nak ki a bányászok között. A bányásznap alkalmából a munka­teljesítmény értékelésénél az első helyre Alexa János ifjúsági munka­csoportja került a Mária-bányából. To­vábbá a Rákos-bányából Rivňák János, a Rozsnyó-bánya bernardi részlegéről Demény István, Alsósajóról Patalik József csoportja érték el a legmaga­sabb fejtési eredményeket. A hagyo­mányos bányásznapi ünnep előestéjén minden üzemben műsoros kultúrestet rendeznek, ahol mind az üzemek, mind az iskolák kultúrcsoportjai szórakoz­tatják a bányászokat. (Tudósítónktól.) A Lehota-bánya teljesített kötelezettségvállalásokkal ünnep'i a bányásznapot Szerdán, szeptember 4-én ismét fel­gyúlt a vörös-csillag a Lehota-bánya felett e bányavállalat bányászai győ­zelmének ünneplésére. Hétfőn a Le­hota-bánya hátramaradt a fejtésben, de tegnap 102,6 százalékra teljesítette a tervet. A Lehota-bánya dolgozói napról napra szorgalmasabban dolgoz­nak. A bányásznap előtti hetet a re­kordok hetének jelentették ki. Túl akarják teljesíteni Andrási Károly mű­szakának rekordját — 513 csillét egy műszak alatt — mellyel a múlt héten csúcsteljesítményt ért el. fl Csehtilovák Köztársaság kormányának nyilatkozata atomtámaszpontoknak a Német Szövetségi Köztársaság területén való kiépítésével és a nyugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való felszerelésével kapcsolatban (ČTK) — A Csehszlovák Köz­társasáp kormánya 1957. szeptem­ber 4-én nyilatkozatot tett közzé atomtámaszpontoknak a Német Szövetségi Köztársaság területén való építése és a nyugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való felszerelésével kapcsolatban. A nyilatkozat a következőképpen hangzik: „Az utóbbi időben világszerte egyre sürgetőbben hangzanak a tömegpusz­tító fegyverkísérletek betiltásának, e fegyverek gyártásának és alkalmazá­sának eltiltására, a fegyveres erők létszámának és a fegyverzetek mennyi­ségének csökkentésére irányuló köve­telések. A világ közvéleménye rendkívül nagy figyelemmel követte az ENSZ Londonban ülésező leszerelési albi­zottságának tárgyalásait. Csehszlová­kia népe és a Csehszlovák Köztársa­ság kormánya is nagy fontosságot tu­lajdonít a leszerelés kérdése megol­dásának. Látnunk kell azonban, hogy az eddigi tárgyalások nem hoztak pozi­tív eredményeket, jóllehet a Szovjet­unió e tárgyalások folyamán a konk­rét javaslatok egész sorát terjesztet­te elő, melyekben messzemenő előzékenységet tanúsított a nyugati nagyhatalmak eddigi álláspontjával szemben. A nyugati hatalmak kormá­nyainak nem régen tett nyilatkozatai és a Német Szövetségi Köztársaság kormányának július 29-i nyilatkozata rávilágított e helyzet egyes okaira. Megmutatkozott, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság kormányai folytatni szán­dékozzák Nyugat-Németország mili­tarizálását és a leszerelési kérdés megoldását egybe akarják kapcsolni Németország egyesítésének kérdésével abból a célból, hogy elérjék a milita­rizáció és a nyugatnémet monopóliu­mok uralmának kiterjesztését a Né­met Demokratikus Köztársaság terüle­tére is, továbbá egész Németországot bekapcsolják a támadó Északatlanti Tömbbe. Ez az állásfoglalás azt jelen­ti, hogy a nyugati nagyhatalmak kor­mányainak, valamint a Német Szövet­ségi Köztársaság kormányának a való­ságban nem érdeke sem a leszerelés kérdésének megoldása, sem pedig Né­metország békés egyesítése. Annál is inkább nagy figyelemmel kell követni a nyugat-németországi fejlődést, amely nagy veszedelmet je­lent Európa nemzeteire, azokra a né­pekre, amelyek a múltban már nem egyszer váltak az agresszív német im­perializmus áldozataivá, és amelyekben a Német Szövetségi Köztársaságban levő jelenlegi helyzet jogos aggodal­mat kelt. Általánosan ismert tény, hogy Nyu­gat-Németország területén tovább fo-' lyik külföldi hatalmak atomtámasz­pontjainak intenzív létesítése, lázasan szerveződik a nyugatnémet hadsereg, és ezzel egyidejűleg a'Német Szövet­ségi Köztársaságból egyre nyíltabb fe­nyegetések hallatszanak keleti szom­szédaik címére. Csehszlovákia népének Nyugat-Németország militarizálása el­len érzett ellenszenvéből kiindulva, amely kifejezésre jutott számos tilta­kozásban a Német Szövetségi Köztár­saságban folyó háborús előkészületek nyilvános elítélésében, a Csehszlovák Köztársaság kormánya szükségesnek tartja kijelenti a következőket: Nyugat-Németország fejleményei azt mutatják, hogy a nyugati nagyha­talmak és főleg az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei fő szerepet szántak a Német Szövetségi Köztársa­ságnak azon agresszív terveikben, amelyeknek megvalósítása atomháború előidézésével fenyeget az európai kon­tinensen és Nyugat-Németország terü­letét az Északatlanti Tömb legfonto­sabb európai hadi támaszpontjává vál­toztatják. Egyre nagyobb a nyugatné­met katonai alakulatok és volt náci tisztek részvétele az Északatlanti Tömbben, és ez még jobban kidom­borítja e tömb agresszív jellegét és kiélezi az Európában uralkodó feszült­séget. A Német Szövetségi Köztársaság tagsága az Északatlanti Tömbben és egyre növekvő befolyása e katonai csoportosulás tevékenységére, alapul, szolgált a Német Szövetségi Köztársa­ság haderejének atom- és hidrogén­fegyverekkel való felfegyverzésére. Ezeket a fegyvereket Nyugat-Német­ország területén a Német Szövetségi Köztársaság kormányának egyetérté­sével halmozzák fel s nem titkolják, hogy alkalmas pillanatban Nyugat-Né­metország fegyveres erőinek is tö­megpusztító fegyvereket adnak kezé­be. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya ezzel teljes mértékben szá­mol, amit megerősítenek a Német Szö­vetségi Köztársaság kormánytényezői­nek kijelentései, akik kitartanak amellett, hosy a nyugatnémet fegy­veres erőknek meg kell tenniök a „legújabb fejlődést", és nem lehetnek „rosszabbul felszerelve , mint az ame­rikaiak". A nyugatnémet fegyveres erők ezzel egyidejűleg már ma szer­vezési előkészületeket tesznek arra, hogy fegyverzetükbe besorolhassák az atom- és hidrogénfegyvereket. A nyu­gatnémet hadsereget ugyancsak fel akarják szerelni irányítható lövedé­kekkel is, amelyeket atomtöltéssel le­het ellátni. A nyugatnémet képviselők hivatalos kijelentései szerint az Ame­rikai Egyesült Államoktól tetszés sze­rinti mennyiségben kaphatnak ilyen fegyvereket. Ez a helyzet igazi megvilágításban mutatja meg a Német Szövetségi Köz­társaság részvételét az úgynevezett európai atomtársaságban, valamint a Német Szövetségi Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között nemrégen megkötött egyezményt az atomipar terén való együttműködésről. Annak ellenére, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság kormánya azt bi­zonygatta, hogy nincs szándékában atomfegyvereket gyártani, eddigi po­litikájának fényében e lépéseket nem lehet másként értékelni, mint előké­születet arra, hogy atomfegyvereket gyártsanak közvetlenül Nyugat-Né­metországban. Mindezen intézkedések agresszív jellegét megerősíti az a tény, hogy Nyugat-Németországban különféle formákban felújítják a fasiszta szer­vezeteket és hogy Nyugat-Németor­szág fegyveres erői volt náci tisztek parancsnoksága alatt állanak. Amint Strauss nyugatnémet hadügyminiszter már 1956 októberében kijelentette, a 38 tábornok és 237 ezredes közül, akik abban az időben a nyugatnémet had­seregben és a Német Szövetségi Köz­társaság hadügyminisztériumában tel­jesítettek szolgálatot, 31 tábornok és 100 ezredes közvetlenül a volt hitle­ri vezérkarból származott. Nem kétsé­ges, hogy ezt az irányvonalat tovább folytatják. A nyugatnémet fegyveres erők kötelékébe most felveszik a volt SS-alakulatok régi tagjait egészen az SS Obersturmbandführer rangig. Spei­del náci tábornokot, akinek a háború előtt, valamint a háború alatt a keleti fronton és Franciaországban elköve­tett bűntettei általánosan ismertek, a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya az Északatlanti Tömb középeu­rópai haderőinek parancsnoki tisztsé­gébe helyezte. Mindezek a tények intő jelként szolgálnak a világ népeinek és főleg Európa nemzeteinek. Nyugat-Német­ország felfegyverzése és tervezett fel­szerelése nukleáris fegyverekkel ugyan elsősorban az európai szocialista or­szágok ellen irányul, a két világháború története azonban azt mutatja, hogy a német imperializmus sohasem elé­gedett meg a Kelet elleni támadással, hanem expanzív törekvései és az egész világ feletti uralom megszerzésére irá­nyuló törekvései mindig háborúra ve­zette őt Németország nyugati szom­szédai ellen is. A tömegpusztító fegyverek alkalma­zásának lehetősége ösztönzést ad a nyugatnémet militarista körök revan­sista irányzatának és háborús kalan­dokra bíztatja őket. Ez a fejlődés szükségszerűen veszélyezteti azon or­szágok népeit is, amelyeknek kormá­nya ma támogatja a Németország nyu­gati részében folyó fegyverkezést. A Csehszlovák Köztársaság kormánya úgy véli, hogy a nyugati államoknak, különösen a Német Szövetségi Köztár­sasággal szomszédos államoknak tuda­tosítaniok kellene e veszélyt és politi­kájukat arra kellene irányítaniok, hogy a két világháború története ne ismét­lődhessék meg többé. A Német Szövetségi Köztársaságban folyó militarizáció azonban felmérhe­tetlenül komoly veszélyt jelent magá-< ra Nyugat-Németország lakosságára is. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának politikája figyélmen kí­vül hagyja a nép érdekeit, amelyet d politika következményei teljes pusz­tulásba dönthetnek. Ismeretes, hogy az Északatlanti Tömb fegyveres erői­nek vezérkarai abból a feltevésből indulnak ki, hogy háború esetén Nyu­gat-Németországra 350 atombomba fog hullani. Ilyen körülmények között tehát a valóságban Nyugat-Németor­szág lakosainak közvetlenül az életé­vel játszanak és kockára teszik azt. Ma ennek tudatára ébredt a nyugat­német közvélemény túlnyomó része. A német nép nem óhajt háborút és elutasítja a Német Szövetségi Köz­társaság uralkodó köreinek mai politi­káját. A német nép igazi érdekeit a Német Demokratikus Köztársaság po­litikája fejezi ki, amelynek területén gyökerestül kiirtották a német impe­rializmust és militarizmust, s amely következetesen harcol a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a baráti együttélésért valamennyi nemzettel, valamint Németország békés és de­mokratikus alapokon való egyesítésé­ért. Csehszlovákia népét Nyugat-Német­ország jelenlegi fejlődése szükség­szerűen arra a militarizációs folya­natra emlékezteti, amely Németország­ban a két világháború közötti időszak­ban ment végbe. Egyes külföldi körök akkor is támogatták Németország felfegyverzését, Németországot akkor is fokozatosan mentesítették a fegy­verzetének korlátozását illető összes szerződéses kötelezettségei alól, s a fegyverkezést akkor is revansizmus és az expanzív tervek hulláma kísérte. E politika következményei nemcsalt Csehszlovákia népének, hanem a világ ­összes nemzeteinek élénken emléke­zetében élnek még. Az az irányvonal, amelyet Nyugat­Németország uralkodó körei kezdtek, nem lehet közömbös Csehszlovákia népe előtt. A német militarizmussal és imperializmussal szerzett történel­mi tapasztalatok népeinket nemcsak feljogosítják, hanem közvetlenül kö­telességükké teszik, hogy figyelmez­tessenek a jelenlegi nyugat-német­országi fejlődés következményeire. Amikor Csehszlovákia felhívja a fi­gyelmet a militarizáció és a nukleáris fegyverekkel való fegyverkezés nyu­gatnémet politikájából származó ve­szélyre — ezt nem félelemből teszi. A Csehszlovák Köztársaságnak meg­bízható saját véderői vannak, tagja a varsói szerződésnek és szilárd lánc­szeme a hatalmas szocialista tábor­nak, amely minden támadóra meg­semmisítő csapást tud mérni. Cseh­szlovákia népe és kormánya azonban tudatában van annak, mily mérhetet­len áldozatokat követelnek valameny­nyi nemzettől a háborúk, és ezért teljes határozottsággal támogatja a nemzetközi feszültség enyhítésére, az európai és a világbéke, valamint biztonsága biztosítására irányuló ösz­szes lépéseket. A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya ezért megállapítja, hogy a nyu­gat-németországi atomfegyver-tá­maszpontok létesítésének és a nyu­gatnémet hadsereg atomfegyverekkel tervezett felszerelésének politikája összeegyeztethetetlen az európai béke érdekeivel és a német nép érdekei­vel. A csehszlovák kormánynak meg­győződése, hogy olyan intézkedéseket kell és lehet foganatosítani, amelyek megakadályoznák a feszültség további kiéleződését Európában. Á Német Szövetségi Köztársaság kormányától függ, hogy teljes komolysággal fog­lalkozzék azzal a veszélyes helyzet­tel, amely elsősorban abból szárma­zik, hogy területén atomtámaszponto­kat létesítenek és a nyugatnémet hadsereget atomfegyverekkel szándé­koznak felszerelni, és ebből levonja a megfelelő következtetéseket. * * * A Csehszlovák Köztársaság kor­mányának nyilatkozatát szeptem­ber 6-án a Külügyminisztériumban átadták Nagy-Britannia, Francia­ország, Svédország, Norvégia, Dá­nia, Finnország, Belgium, Hollan­dia, Ausztria és Svájc diplomáciai kirendeltségei képviselőinek azzal a kéréssel, hogy adják át az illető országok kormányainak.

Next

/
Thumbnails
Contents