Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-29 / 271. szám, vasárnap

Antonín Novotný elvtárs fogadta a veterán bolsevikok küldöttségét (ČTK) — Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára szombaton, szeptem­ber 28-án délelőtt fogadta a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban részt vett veterán bolsevikok kü'dött­ségét, akik csehszlovákiai látogatá­son vannak. A barátságos és élénk beszélgetésen jelen volt J. Hendrych, a CSKP KB titkára és Oleg Homola, a CSSZBSZ KB központi titkára. * * * Ugyanezen a napon a küldöttség egyes csoportjai Bratislavába, Brnó­ba és Plzeňbe utaztak, ahol elbeszél­getnek dolgozóinkkal a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalomról. A fűtés- és melegvíz-szolgáltatás Pénteki számunkban közöltük a kor­mány legutóbbi üléséről szóló jelen­tést, amely többek között beszámol arról is, hogy a kormány jóváhagyta a lakások központi vagy távfűtése és a melegvíz-szolgáltatás díjának egységes rendezését. A rendezés célja az, hogy a fenti szolgáltatások eddigi gyakorlatában és előírásaiban egységes rendet vezessen be és ezáltal megszüntesse azokat a gyakran előforduló panaszokat és elé­gedetlenségeket a lakók körében, ame­lyeket az esetleges magas összegű díjszabás okozott. Eddig ugyanis apró­lékos és mindenkire kötelező előírások e téren nem voltak. Ez lehetővé tette, hogy a szolgáltatásokért különféle összegű díjakat kérjenek. A díjak megállapításában sok esetben hasonló feltételek mellett is jelentős eltérések voltak, amelyek jogos elégedetlenséget keltettek. EÍőfordult pl., hogy az egy négyzetméterre eső fűtési költség 7.— korona és 40.— korona között moz­gott, emellett a fűtő fizetését és bizto­sítási illetékeit valahol felszámolták, másutt pedig nem. Nem volt megszab­va pontosan a díjak beszedésének módja sem, úgyszintén hiányoztak az előírások abban az esetben nyújtott kedvezményre, amikor a fűtésben vagy a melegvíz-szolgáltatásban zavarok keletkeztek. Az új rendelkezések szerint a díjak kiszabásának módja egységes lesz minden lakóházban, tekintet nélkül arra, kinek a tulajdonában van, mikor építették és milyen a ház fekvése. A bérlőknek csupán a lakás fűtésével szorosan összefüggő tényleges költsé­geket lehet felszámolni, és ezeket a költségeket pontosan meg fogják ha­tározni. Ott pl., ahol a fűtési költségek eddig a lakbér összegébe voltak bele­számítva, a lakbér btto összegét 15 százalékkal csökkentik fűtés és 5 százalékkal melegvíz-szolgáltatás cí­mén. A háztulajdonosra való tekintet nél­kül, tehát a magántulajdonban levő házaknál is, egységes rendszert ve­zetnek be a fűtési és a melegvíz ­szolgáltatási költségek fizetésére, még­pedig a lakbér befizetésével egyidőben történő havi előleg fizetés formájában. Az előleg magassága megegyezik a múlt fűtési idény költségeinek egyti­zenketted részével. A ház tulajdonosa évenként egyszer köteles kiszámlázni a tényleges fűtési költségeket és a beszedett előlegeket, mégpedig a fűté­si idény befejezése után legkésőbb há­rom hónapon belül. A kiszámlázás előtt pedig köteles a lakó képviselőinek előterjeszteni megbeszélés céljából. Az egy lakásra eső költségeket a fűtött lakóhelyiségek padlózatának terjedel­me után állapítják meg, a fűtött, de nem lakott (pl. folyosók, lépcsőház) után pedig ún. pótterjedelmet számí­tanak hozzá a lakás méretéhez. Az új rendelkezés aprólékos útmutatásokat tartalmaz arra az esetre is, amikor a fűtési idény folyamán kezdődik, illetve megszakad a lakás bérbevétele. Abban az esetben pedig, amikor három egy­mást követő napon zavarok vannak a lakás fűtésben (fűtésmegszakítás, vagy a hőmérsékletnek legalább 10 fokkal a megszabott átlag alá való csökkenése), illetve két egymást kö­vető napon a melegvíz-szolgáltatásban, a lakóknak kedvezményre van igényük. Végül pedig szóljunk arról, mikor kezdődik a fűtési idény. Nem naptár szerint mint eddig, hanem a tényleges szükségleteknek megfelelően, mégpedig akkor, ha a negyedik negyedév folya­mán a külső hőmérséklet napi átlaga három egymást követő napon 12 fok alá csökken. A fűtési idény a második negyedévben végződik, amikor a külső hőmérséklet napi átlaga három egymást követő napon legalább 12 fokra emel­kedik. Melegvíz-szolgáltatásnak egy héten három napon kell lenni, a napo­kat a bérlők és a bérbeadók kölcsönös megegyezéssel állapítják meg. Az Iskola' és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala és a Szlovák képzőművészeti Alap a Szlovákiai Szépirodalmi Ki­adóvállalat helyiségeiben. Bra­tislava, Michalská u. 9. sz. alatt a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 8. évfordulója al­kalmából megrendezi Anton Hollý kínai rajzainak kiállítá­sát. A kiállítás 1957. szeptem­ber 30-án 18 órakor nyilik meg és 1957. október 15-ig tart. A kiállítás naponta 9—20 óráig tekinthető meg. Az európai gazdasági bizotiság küldöttségének köszönőtávirata a Megbízottak Testülete elnökségéhez Az ENSZ mellett működő európai gazdasági bizottság küldöttségének tagjai Szlovákiából való távozásuk előtt pénteken, szeptember 27-én kö­szönő táviratot küldtek a Megbízo­tak Testülete elnökségének. Táviratukban többek között ezt Ír­ják: „Mielőtt elhagynánk Szlovákiát, szeretnénk kifejezni köszönetünket az európai gazdasági bizottság tagjai­nak meghívásáért és azért a kedves fogadtatásért, amelyben Szlovákia népe a küldöttség tagjait részesítet­te. Alkalmunk nyílott, hogy láthassuk Szlovákia népének sikereit és vív­mányait, melyeket abban az igyeke­zetben ért el, hogy hazáját až ipari fejlődés magasabb színvonalára emelje. Szlovákia népének újabb sikereket kí­vánunk ezen az úton." HÍREK • A prágai XII. kerületben az egye­temi kórház mellett szombaton ünne­pélyes keretek között megnyitották az új kerületi vérátömlesztő állomást, amely Csehszlovákiában a legnagyobb ilyenfajta egészségügyi intézet. © Szeptember 28-án tartotta Brati­slavában rendes ülését a Szlovák Üj­ságírók Szövetségének Bizottsága. Az ülésen az újságírók értékelték, hogy a szlovákiai sajtó hogyan teljesíti fel­adatát a falvak szövetkezetesítésében és milyen mértékben vesz részt a nép­gazdaság hatékonyságának emeléséért folytatott kampányban. • Dr. František Kahuda, az iskola­és kulturális ügyek minisztere szom­baton átadta a kinevezési okiratokat annak a 11 új főiskolai professzornak, akiket Antonín Zápotocký köztársasági elnök kinevezett. © A csehszlovák-lengyel egész­ségügyi együttműködés keretében szeptember 27-én Lengyelországból hazánkba érkeztek dr. Wáclav Malicki és PhMr. Miroslaw Hegeman. komeniolópsok nemzetközi konferenciájának ünnepélyes befejezése (ČTK) — Pénteken a prágai Károly Egyetem aulájában ünnepi gyűlést rendeztek J. A. Komenský tisztele­tére. Az ülés a nemzetközi komenio­lógusok konferenciájának betetőzése volt, melyen összefoglalták a nagy pedagósunk életére és művére vo­natkozó kutatások eredményeit. Az ülésen részt vettek a kormány képviselői, a Nemzeti Front szerve­zetei, a főisJeolák és tudományos élet képviselői. Jelen voltak továbbá a J. A. Komenský életét és munkáját ta­nulmányozó nemzetközi konferencia külföldi és csehszlovákiai részvevői. A gyűlésen részt vettek még a prágai diplomáciai testület egyes tagjai. Dr. F. Kahuda miniszter ünnepi be­szédében kiemelte J. A. Komenský nemes vonásait, melyek izzó hazasze­retetében, szabadságszerető demok­ratizmusában és nagy munkalelke­sedésében mutatkoztak meg. A kormány javaslatára A. Zápotoc­ký köztársasági elnök határozata alapján ezután nyolc külföldi tudós­nak kiosztották a Ján Amos Komen­ský emlékérmet. E tudósok rendkí­vüli érdemeket szereztek Komenský alapelveinek feldolgozásában, a peda­gógiai tudomány fejlesztésében, a kultúra és művelődés demokratizálá­sában és a népek közötti együttmű­ködés és a béke megszilárdításában* Önként bejelentette államellenes tevékenységét Csütörtökön, szeptember 26-án meg­jelent a Belügyminisztériumban dr. Štefan Mikluššák, a somorjai járási nagylégi kórház főorvosa. Bejelentette bűntevékenységét, amely Jozef Vicén amerikai kémügynök esetével függ össze. Egyúttal részletes vallomást tett a csoport munkájáról, amellyel együtt­működött. Dr. Mikluššák 1949—1950-ben Ján Vrábel CIC-ügynök közvetítésével kap­csolatot tartott fenn J. Vicennel. Az amerikai kémszolgálat utasításai alapján Vrábel ügynök 1949-ben Szlo­vákia határának tiltott átlépése után azokhoz a barátaihoz fordult, akikről feltételezte, hogy volt ludák elveik alapján készeknek mutatkoznak együttműködni az államellenes tevé­kenységben. Köztük volt Štefan Mik­luššák is. Vrábel ,1949 novemberében Mikluššákkal való első találkozása al­kalmával nem titkolta, hogy — más, Szlovákiából menekültekhez hasonlóan — kémtevékenységet folytat az ameri­kai kémszolgálat javára. Mint mondot­ta, ekkor Sidor és Ďurčanský is együttműködött az amerikai kémszol­gálattal. A mi sajtónk a béke sajtója Pénteken délelőtt Érsekújvárott sajtókonferenciára jöttek össze a pártsajtó olvasói és terjesztői. A konferencia részvevői, akik telje-' sen betöltötték a HNB nagy üléster­mát, élénk és termékeny beszélge­tést folytattak a Pravda. Üj Szó és a kerületi sajtó képviselőivel. A vita során számos elismerő szó és megfontolásra méltó javaslat hangzott el. Keller Ilona, az érsek­újvári dohányfeldolgozó üzem dolgo­zója pl. többek között hangsúlyozta, hogy az asszonyok is találhatnak jó olvasnivalót a pártsajtóban, hiszen az életünkről, munkánkról Ir. Sajtóink leleplezi a háborús uszítókat s egy­ben rámutat a világbéke erőinek ál­landó növekedésére. A mi Sajtónk a béke sajtója. Ezért van mondani va­lója minden anyának, minden becsü­letes embernek. A konferencia végén tizenhárom legjobb lapterjesztő jutalmat kapott, akiknek nevében Truchlik elvtárs, az érsekújvári vasútállomás dolgozója kijelentette, hogy a jövőben még na­gyobb igyekezettel végzik a pártsaj­tó terjesztését. (m. J.) Vrábel ügynök felkérte Mikluššákot, vegyen részt egy bratislavai államelle­nes csoport megalakításában, mely kémkedéssel, szabotálással és terror­tevékenységgel foglalkozna. Vrábel ügynök felajánlotta, hogy robbanó­anyagot és fegyvereket hoz külföldről s Mikluššákot és az államellenes csor port többi tagjait kiképzésben része-í siti. Vrábel újabb szlovákiai tiltott határ* átlépése során amerikai eredetű leadó­készüléket hozott a csoportnak kém-, jelentések közlésére. Ezenkívül átadta Mikluššáknak dA Jozef Mikula, a CIC bécsi irányító szervének utasítását arra nézve, ho­gyan állítson össze „a szlovák főisko-i lások" nevében egy úgynevezett üd­vözlő határozatot Sidor részére. A ha-" tározaton legyen minél több hamisítót^ aláírás. Mint dr. Mikluššák elmondotta, 1950­ben megszakított minden kapcsolatot Vrábel ügynökkel,. miután tudatosítani kezdte államellenes tevékenységének következményeit. Azóta már egyáltalán nem találkozott vele. Befejezte orvosi tanulmányait azon üzem segítségével, ahol később alkalmazást nyert és "szak­orvossá képezte ki magát. Arra a kér­désre, hogy miért nem jelentette már előbb bűntevékenységét, kijelentette, hogy félt a büntetéstől és úgy vélte, hogy jobb hallgatni a múltról. J. Vicén ügyének nyilvánosságra^ hozása után rádöbbent arra, hogy e kém, és a hozzá hasonló elemek te­vékenysége, melyek közé tartozik J. Vrábel ügynök is, a nép és az ország olyan szenvedéséhez vezet, mint ami­lyet 1956 őszén az amerikai aknamunka okozott Magyarországon. Ezért hatá­rozta el bűntevékenységének bejelen-: tését. Dr. Mikluššák esetében érvényesítik a töredelmes beismerésre vonatkozó rendeletet. (ČTK) M a bezáródnak a III. bnnói gép­ipari kiállítás kapui. Korai volna még mérleget vonni, milyen eredménnyel járt Csehszlová­kiának, ennek az ipari nagyhatalom­nak négy hétig tartó bemutatója a reprezentatív s egyben a kivitel szem­pontjából döotő jelentőségű iparágá­ban — a gépiparban. Korai lenne az összefoglalás, mert még nincsen vég­leges áttekintésünk magán a vásáron történt kötésekről sem s még kevés­bé ismerjük a bemutató nem kevésbé fontos utóhatását: azokat az üzle­teket, amelyeket a csehszlovák gép­ipar kiviteli vállalatai a bemutató be­fejezése után,' de annak közvetlen hatásaként az azt követő időben el­könyvelnek. Az előzetes mérleg az eddig ki­adott hírek szerint máris fölöttébb örvendetes. De nem kell ahhoz szá­mokat és statisztikákat tanulmányoz­ni és kiviteli szakembernek lenni, hogy felmérjük azt a hatalmas hatást, amelyet a bemutató a kétmillió kö­rül járó bel- és külföldi látogatóra tett. Mindenki megállapíthatta, hogy szocialista gépiparunk hatalmas fej­lődésen ment keresztül mennyiségre, minőségre és választékra való tekin­tetben egyaránt. S ami különösen ör­vendetes: sikerült a III. gépipari ki­állításon az elmúlt tizenkét eszten­dőben elért fejlődésünket ízlésesen és hatásosan bemutatni, levonva és ér­vényesítve a két előző hasonló kiállí­tás minden tanulságát. A ma záruló gépipari bemutató egyben az utolsó ebben az alakban. Á tervek szerint jövőre ugrásszerűen tovább fejlesztjük, s a csehszlovák gépipar termékeinek eddigi szemléje az egész csehszlovák ipar bemutató­jává bővül, sőt részt vesznek rajta más államok is kivitelre szánt ter­mékeikkel. Ezek szerint Brnóban jö­vő ősszel megnyílik az első, háború utáni nemzetközi árumintavásár. TVTemzetközi árumintavásárokat ' ~ — vagy ahogyan nálunk ne­vezték a múltban — nemzetközi Kapuzárás után — kapunyitás előtt mgyvásárokat már a háború előtt is rendeztek Csehszlovákiában. Ki ne emlékeznék az idősebbek közül a prá­gai, minden évben ősszel és tavasz­szal megismétlődő vásárokra, amelyek — már csak az arra érvényes vasúti kedvezmények miatt is nagy népsze­rűségnek, s a csehszlovák ipar és ke­reskedelem elismert fejlettsége miatt külföldi körökben is nagy tekintély­nek örvendett. A felszabadulás után felújítottuk eredeti elhelyezési helyein és lénye­gében eredeti 'formájában a prágai nemzetközi árumintavásárokat, jólle­het alapja a termelőeszközök jelentős részének államosítása következtében megváltozott.- Betetőzte ezt a fejlődést a csehszlovákiai dolgozók emlékeze­tes 1948. évi februári győzelme, amely népi tulajdonba vette a termelőesz­közök összességét, de ezenkívül az egész kül- és belkereskedelmet is. Ennek ellenére egy ideig ragaszkod­tunk a bevált formákhoz, amelyek azonban természetesen nem feleltek meg a szocialista kereskedelem köve­telményeinek. Ebhez járult, hogy kül­kereskedelmünk első ötéves tervünk idején elsősorban a szocialista és szocializmust építő országok felé irá­nyult, onnan szerezve be szükség­leteit és ott segítve elő fejlett ter­melőeszközeink kivitelével a szocia­lizmus építését. De még a kapitalista országok felé irányuló kivitel számá­ra fennmaradó termékmennyiséget sem tudtuk minden esetben és meg­felelő áron elhelyezni, mert az im­perialista államok nagyrészt elzárkóz­tak a velünk való kereskedelem elől; vagypedig számunkra elfogadhatatlan gazdasági és politikai feltételekhez kötötték. Ugyanakkor új, szocialista külkereskedelmi szerveink kiépítése még csak folyamatban volt s nem ren­delkeztek a kellő piacismeretekkel és kapcsolatokkal. Ily módon érthető, hogy a prágai nemzetközi árumintavásároknak a többé-kevésbé régi szervezési formák­ban való fenntartása céltalanná vált, s az illetékes körök az ötvenes évek elején megszüntetése mellett döntöt­tek. lVTiután első ötéves tervünk fo­i'J- lyamán Csehszlovákiában lé­nyegében befejeződött az iparnak szocialista iparrá való átépítése, s ugyanakkor a Szovjetunió vezette szocialista tábor következetes béke­politikája a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés ke­reskedelem bővítése terén is egyre jobban érvényesült, 1953 óta újra szükségessé vált, először fő kiviteli águnkban, a gépiparban termékeink­nek a nemzetközi kereskedelem szá­mára való vásárszerű bemutatása. Igy született meg 1955-ben gépiparunk I. brnói bemutatója, amelyet azóta két további bemutató követett. Egyhamar megmutatkozott azon­ban, hogy a brnói gépipari bemutatók — minden fejlettségük és hatalmas arányuk ellenére — nem képviselik teljesen Csehszlovákia egész ipari fejlettségét. Ugyanakkor külkereske­delmi okokból nem volt célirányos kiviteli bemutatónkat egyetlen, még oly fontos iparágra korlátozni, miután a külföldi érdeklődés — a szocialista és kapitalista országok részéről egy­aránt — lényegesen nagyobb volt mint a gépipari termékek által adott keret. Igy vált szükségessé a brnói gépipari bemutatónak kibővítése ál­talános csehszlovák árumintavásárrá. A külföld azonban természetszerű­leg nemcsak mint vevő lép fel. Ér­deke, sőt a mi érdekünk is, hogy a nálunk vásárolt termékeket saját ter­szükségleti cikkek iparának, ä kön­nyűiparnak feleltek meg. Ebből az következik, hogy ha Prágában is rendeznénk meg a jövőben általános nemzetközi árumintavásárainkat, úgy elhelyezésükre ott is új területet kellett volna keresni és új épülete-: ket építeni. De ha Prága nem jön tekintetbe, akkor a választás nem véletlenül esett Brnóra. E város mellett szól központibb fekvése a hosszúkás Cseh­szlovákiában, közelsége a nemzetközi útvonalakhoz s főleg — ez a ténye­ző a gépipari bemutatók helyének megválasztásánál esett különösen lat­ba — hatalmas tradíciója a gépipari termelés terén. , Természetesen Brnónak még szá­mos feltételt kell megteremtenie, hogy Csehszlovákia nemzetközi vá­sárainak, méltó székhelye legyen. Ma­gán a vásári épületeknek korszerű és célszerű kiépítésén kívül lényegesen fejlesztenie kell vendéglátó iparát, annak berendezéseit: a korszerű szál­lókat, vendéglőket, közlekedési esz­közöket és azt az ezer más dolgot, amivel az ilyen vásári városnak a bel­és a külföldi érdeklődök felvételére, elhelyezésére, ellátására, sokoldalú igényeinek kielégítésére szüksége van. A folyamat tehát és a feladat, ** amely előtt Brnó áll, kettős: Egyrészt meg kell adnia a nemzet­közi vásárok megtartásához szüksé­ges feltételeket és keretet olyan fo­kon, amilyent Csehszlovákia ipari je­lentősége és külkereskedelmének ki­terjedtsége megkövetel. Másrészt az a körülmény, hogy Brnóban, köztár­saságunk második legnépesebb váro­sában rendezzük meg a jövőben nem­zetközi nagyvásárainkat, bizonyára nagymértékben fejleszteni fog ja' ezt a városunkat és hozzájárul ahhoz, hogy neve messze az ország határa­in túl, szerte a világban méltó kép­viselője legyen Csehszlovákia ipará­nak és kereskedelmének. Sz. L, mékeik eladásával fizethesse meg. Vonatkozik ez nemcsak a szocialista országokra, amelyek között a külke­reskedelem ala/pja az áruknak köl­csönös, értékükön alapuló kicserélé­se, hanem a tőkés országokra is, mert ezeknek túlnyomó többsége velünk kétoldalú kereskedelmi szerződéseket köt, amelyekben a kivitel és behozatal értéke az adott viszonylatban nagy­jából egyenlő. Ezért érthető, hogy jö­vőre az egész csehszlovákiai ipar ter­mékei mellett fokozatosan tervbe vettük idegen államok kivitelre szánt termékeinek a bemutatását is a brnói nemzetközi árumintavásár keretében, "felmerül még az a kérdés, nem lett volna-e helyesebb a prá­gai nemzetközi árumintavásárok ha­gyományaira támaszkodva az új, szocialista adottságokon alapuló áru­mintavásárt eredeti helyén, vagyis Prágában megszervezni? Nem egé­szen egyszerű erre a kérdésre a fe­lelet. Tény az, hogy a nemzetközi ke­reskedelemben jelentős szerepet ját­szik a megszokottság, és a hagyo­mány az, amit az angol „good wiil"­nek nevez. Ez a tényező Prága mel­lett szól, nemcsak főváros mivolta miatt, ahol a nemzetközi kereskedel­met lebonyolító vállalataink székel­nek, és ahol az idegenforgalom szá­mára szükséges intézmények is leg­jobban ki vannak építve. Ugyanakkor azonban tekintetbe kell venni azt a tényezőt, hogy a prágai árumintavá­sárok elhelyezése a szocialista ipar és külkereskedelem szempontjából még akikor is nehézségekbe ütközött volna, ha annak eredeti épületeit időközben más célokra fel nem hasz­nálják. A szocialista Csehszlovákia külkereskedelme ugyanis elsősorban a termelőeszközök eladásán alapul, míg a régi prágai árumintavásárok el­helyezési lehetőségei inkább a köz­ŰJ SZO 2 # 1957. szeptember 29.

Next

/
Thumbnails
Contents