Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-28 / 270. szám, szombat

MLADA BOLESLAV. így nevezik azt a várost, amelyben a hazánkban és ma már külföldön is annyira közkedvelt Spartak személyautókat gyártják. Az óváros gótikus stílusban épült templo­ma és városháza köré jellegzetes egy­emeletes, boltíves bejáratú, kistornyos lakóházak csoportosulnak. Más váro­sokkal összehasonlítva nagyon sok itt a korszerű karosszériájú személy­autó, a különböző színű Spartak, me­lyekkel az autógyár szakemberei na­ponta indulnak körútra, hogy a próba­út után kiadhassák a minőségről ta­núskodó bizonyítványt: indulhat a ve­vőhöz. A Mladá-Boleslav-i autógyárnak már több évtizedes története van. 1896­ban egy kis műhelyben motorkerék­párok gyártását kezdték meg itt. Csak egy évtizedre rá gördült ki a műhely percenként EGY SPARTAK -i ezret is, mert akkor mindenkire ha­mar sor kerülne, — válaszolom, mi­re kisérőm nagyot nevet. — Nagyok az igényei. Attól még messze tartunk. Egyelőre csak 115 Spartak hagyja el naponta gyárunkat. De ha ezt a számot a korábbi kapa­citással összehasonlítjuk, úgy ez is nagy fejlődést jelent. A termelés megtekintését mondom, hogy csak, mert egy egész j komplett kocsi 12 000 kisebb-nagyobb " alkatrészből tevődik össze. A futósza lag mellett álló munkások ügyes, gya­korolt kézmozdulatokkal igazítanak az előttük mozgó motoron. Odébb már a Skoda 1200 személyautók kész al­vázát láthatjuk, motorral felszerelve. Innen szállítják aztán Vrchlabíba, ahol - mondja kísérőm. Az újítók akciója a karosszériákat gyártják. Mielőtt a eredményeképpen lényegesen növeke- gyärból az alváz elindulna, egy idos. dett a termelés. Csak tavaly több mint szemüveges szakmunkás vizsgálja meg j tíz és félmillió korona megtakarítást figyelmesen a legkisebb csavart is, hoztak az újítójavaslatok. hogy rendben van-e. A kisebb hibákat j maga javítja ki. Ha nagyobb hibákat j „MINDEN HARMADIK NAP észlelj vissz aküldi a műhelybe. Ján Ha­EGY SPARIAKOT INGYEN" ladej már 22 éve dolgozik ebben a; Jól számítottak A Csallóközaranyosi Állami Gazda* ságban sikeresen halad a takarmány 1 betakarítása. Jól számított a gazdaság vezetősége, amikor a második kaszá­lásra gyengének ígérkező 10 hektáros heretáblát felszántotta s helyébe szu­dáni füvet vetett. A jól előkészített talaj, meg a kedvező időjárás ere<$mé-< nye, hogy hektáronkint 480—500 má-< zsa zöld takarmányt takaríthattak be. A silókombájn is jól megállta helyét a két méternél magasabbra nőtt szu­dáni fűben. , Czímer Lajos, Nagykeszi. Hektáronként Ezzel a jelszóval indítottak szocia- gyárban. Mikor megkérdem tőle, hogy j . —y-. , , r lista munkaversenyt az Ifjúsági Szö- hány autó haladt már át a kezén, így f 4ÖU HiaZSa CUKOITepa vétség üzemi szervezetének csoport- válaszol: jai. Héttagú ifjúsági újítócsoportot _ Tizenöt évig dolgoztam mint esz­szerveztek, amely anyag s szerszám tergályos. Hogy hány autó ment át ke­megtakarításával és a minőség javítá- zemen azt m agam sem tudom, mert sával elérte, hogy minden harmadik nem s zámoltam. De azt tudom, hogy nap egy Spartakot gyártanak ingyen, gyárunk 1955-ig 167 000 személyautót Az ifjúsági komplex brigád ezt az és 35 000 t eherautót gyártott. Személy­eredményt jövőre még növelni akarja au tókból 118 típust, teherautókból 68 és kötelezték magukat, hogy 1958-ban a megtakarított anyagból már minden második nap kikerül egy Spartak in­gyen az üzem műhelyeiből. Az ifjúsági komplex brigád már négy negyedéven típust, autóbuszból 21 típust, trolej­buszokat, traktorokat, szóval kis szé­riákat is gyártunk, Ezek nagyrészén az én kezem munkája is rajta van. Most ellenőrző munkát végzek. Ha nem A Zselízi Állami Gazdaság árokí | részlegén teljes erővel hozzáláttak a répakiszedéshez. Már szállítják a cu­\ korrépát az oroszkai cukorgyárba. Az eredmények azt mutatják, hogy az árokí részleghez tartozó Sándormajor kiemelkedő cukorrépatermést ért el; hektáronkint 450 mázsát. Ez az ered* mény kerületi viszonylatban is igen fi­gyelemreméltó Patolya Sándor, Oroszka, keresztül tartja a Csehszlovák Ifjúsági from aj á a minőségi lapot, úgy a Sko­Szerelik a Spartak karosszériáját. udvaráról az első négykerekű kocsi, amely jobban hasonlított fiakkerhez, mint a mai autóhoz. Az autógyár tu­lajdonosa a munkások kegyetlen ki­zsákmányolásával évről évre gazda­godott. A Laurin-Klement, később pedig a Škoda cég, melynek bevétele 1925-ben már elérte a 10 millió koro­nát, egyre jobban gyarapodott, míg a szakmunkások átlagos órabére mind­össze 2,40 korona volt. A második világháború előtt évenkint már több ezerre ment az itt gyártott személy­autók száma. Sokan ma arra hivatkoznak, hogy nyugaton több személyautót gyárta­nak, mint nálunk. Ez bizonyos mérték­ben igaz is. De arról megfeledkeznek, hogy a Nyugat-Európa autógyárait, bár azokban a háború alatt a fasisz­ták tankokat gyártottak, alig érte bombatámadás. Ezzel szemben a Mla­dá Boleslav-i Skoda gyárat akkor semmisítették meg és törölték el a föld színéről, amikor már ennek sem­milyen katonai jelentősége sem volt, azaz 1945. május 9-én, a háború befe. jezése napján. Világos tehát, hogy itt a nemzetközi reakció piszkos keze működött, s a jövő szocialista álla­mának iparát akarták gyengíteni. . A barbár légitámadások okozta ká­rokat azonban az itteni dolgozók oda­adó segítségével sikerült helyrehozni. Üjra felépültek az egyes műhelyek és a Mladá Boleslav-i Skoda-gyár ,ió hír­nevéhez méltóan újra sikeresen vesz részt a nemzetközi versenyben. A nyugati autóipar gyártmányaihoz viszonyítva személyautóink jóval gaz­daságosabbak. Alacsony üzemanyagfo­gyasztással, megbízhatósággal, Spar­takjaink eddig már 44 országban nyer­ték meg a vevők tetszését A Mladá Boleslav-i autógyár Spar­takjainak több mint hatvan százaléka a belföldi piacra kerül. Ha ma még nem is vagyunk képesek valamennyi belföldi érdeklődő igényét rövid időn belül kielégíteni, rohamosan fejlődő autóiparunk biztosítéka annak, hogy néhány éven belül behozzuk a lema­radást és az egy lakosra eső személy­autógyártásban elérjük azt a szín­vonalat, amelyen ma a nyugati orszá­gok állnak. Az autógyár udvaráról és műhelyei­ből HAT PERCENKÉNT INDUL ÜTRA egy-egy teljesen kész Spartak. A gyár udvarán sorban álló Spartakok cso­portja áll útra készen, különböző szí­riekben. Sok ember vágya egyszer sa­játjának tudni egy ilyen szép személy­autót, Melyik tetszik a legjobban? Az a világoskék, a piros, vagy a halvány­zöld? — kérdem magamtól, do rövid gondolkodás után azon a véleményen vagyok, hogy mindegy, akármilyen szíhű is, csak a sok közül legalább egy az enyém volna. Nehéz, de nem lehe­tetlen vágy. Kísérőm, Jiŕí Šťastný konstrüktőr zavar meg ábrándozá­somban. — Tetszik? — kérd' mosolyogva. — Nagyon — válaszolom kérdésére — Mit gondol, mennyit gyártunk naponta ? .— Hát gyárthatnának naponta akár A KAROSZÉRIA GYÄRTÄSÄNÄL kezdjük. Hatalmas, ezer tonnás ex­centrikus és hidraulikus prések nyom­ják formába az ajtókat, tetőket, sár­hányókat, melyeket a hegesztőműhely dolgozói forrasztanak össze viliany­és autógénhegesziővel. Itt látom a bra­tislavai hegesztési kísérleti inté/et ta­lálmányát is, amely a tavalyi gépipari kiállításon oly nagy érdeklődést kel­tett. — Itt vezettünk be nemrég egy új futószalagot, mellyel meggyorsul és megkönnyül a munka. Amint látja, az összehegesztett karosszériákat függő síneken, villanydarú segítségé­vel továbbítjuk a mosóberendezésbe. Ez automatikusan savval mossa le az olajat, a rozsdát, a piszkot, majd pi­ros alapszínnel festi be és szárítja ki. A másik oldalon már tisztán, be­festve jön ki a karoszéria. De a Mla­Szövetség Központi Bizottságának ván­dorzászlaját. Az ő akciójuk is hozzá­járult ahhoz, hogy a Mladá Boleslav-i autógyárat a második negyedévben oéldás export üzemnek nyilvánították és harmadfokú elismerő oklevelet nyert. A LAKKOZÓ MŰHELY négyemeletes épületének földszintjén a köszörűk zaja fogad. Itt köszörülik, egyengetik simára a Spartak karosz­szériájának minden porcikáját. De még ez sem az utolsó simitás. Fent, a harmadik-negyedik emeleten még da 1200 alváza nem hagyhatja el a, műhelyt. Elég, ha csak egy csavar la­za, vagy ha egy biztosíték hiányzik. — Hány éves — kérdem az öreget. — Hatvanhat múltam. Már nyugdíj­ba mehetnék, de annyira megszoktam \ a munkát, hogy hiányozna. No meg az ] autók neVem a mindenem. j A futószalag legvégén megállunk, j Megvárjuk, még benzint, olajat önte- ' Újhelyjóka szövetkezeti falu lett Több mint öt éve dolgozik már az újhelyjókai szövetkezet. Eleinte akadt fogyatékosság a közösben, főleg azért, mert kevés volt a munkaerő. E nyáron azonban nagyot lendült előre az agitációs munka. Kommunis­ták és CSISZ-tagok magyarázták a dolgozó parasztoknak, hogy a korszerű technikai vívmányok alkalmazásával többet, jobban és olcsóbban termelhet­és kikísérjük az udvarra. Azt hittem, hogy ezzel már kész is, pedig még csak ezután megy a főpróbára az el­lenőrző osztályra, ahol még fényezik, mossák, csiszolják a felületet, hogy si mítnak rajta, a legkisebb alkatrészét nek egy szalagról lekerülő Spartakba j nek Azok a dolgozó parasztok, akik <= M.y H ľ 5 ezelőtt vonakodtak a szövetkezettől, most — látva a bizonyságot, hogy a szövetkezeti tagok jobban élnek — be­léptek a közösbe. Sz. C. olyan sima legyen, mint a tükör. Csak utána kerül egymásután nyolcszor lak­kozásra. Innen futószalagon a szere­lőkhöz jut, akik elektromos beren­dezéssel, kormányszerkezettel, ülések­kel látják el a befestett karosszériát. Majd a szalag végén darun leeresztik az alvázra. Minden 6 percben kürt jel­zi az alsó futószalag mozgását az al­vázzal. Akkorra már felette van a kész is kipróbálják, és csak akkor, mikor minden rendben van, adják ki a kész autó minőségéről tanúskodó bizonyít­ványt. Már gyártják ezenkívül a Skoda 445-t és hamarosan meakezdik sorozatban a Skoda 450-es kabriolet gyártását is. Mi mindnyájan, akiknek óhaja, egy­pár éven beiül az ő gyártmányukon autózni, meg vagyunk győződve arról, karosszéria. Nyolc csavar, ügyes kezek hogy a 61 éves, gazdag hagyományú mozgása és a kész Spartak indulhat autógyár tapasztalt szakemberei min­ki a műhelyből. den rájuk háruló termelési feladattal A motorgyártó műhelyben csak 370 sikeresen megbirkóznak, különféle alkatrészt gyártanak. Azért Horváth Sándor BAJCSON GAZDAG CUKORRÉPA­TERMÉS ÍGÉRKEZIK Néhány napja csak annak, hogy a Bajcsi Állami Gazdaság megkezdte a cukorrépa betakarítását, és az elő­zetes eredmények alapján Ítélve 375 mázsás hektárhozam mutatkozik, pe­dig az 510 hektárt kitevő terület ter­mésének csupán egvharmadát sike­rült eddig betakarítaniok. Az egyes majorok szerint eddig Űjgyallán ér­té.c el a legszebb eredményeket, ahol az előirányozott 285 mázsa helyett 415 mázsa cukorrépát termeltek át­lagosan hektáronként. dá Boleslav-i autógyárban még a/. aawwvwvwww hiba, hogy csak egyes munkamene teknél érték el az automatizálás és mechanizálás magas fokát, míg más munkaszakaszokon ugyanúgy végzik kézzel a munkát, mint 20—30 évvel ezelőtt. És ez tartja aztán vissza az egész termelést. A motorszerelő mű­helyben például van egy olyan auto­matikus HENGERFEJ FÚRÓGÉP, MELY NAPONTA CSAK KÉT ORÄT DOLGOZIK Ez alatt az idő alatt elvégzi a napi termeléshez szükséges fúrásokat. Tel­jesítménye 683 százalékos. 5 munkást, 14 négyzetméter munkahelyet és a villanyenergia 25 százalékát takarít­ják meg vele. Három több orsós fúró­gépet helyettesít és könnyíti a fizikai munkát. Feltalálója, Jaromír Pumr és csoportja jogosan kapta ezért a gé­pért a Munkaérdemrend kitüntetéssé. Ha teljesen kihasználnák e kiváló automata gép kapacitását, úgy a gyár­nak tízszer annyi személyautót kellene gyártania, mint ma. Csakhogy ehhez minden munkaszakaszt mechanizálni és automatizálni kellene; nem pedig csak kettőt-hármat a sok közül. Meg­állunk egy ezer tonnás német gyárt­mányú préselőgép előtt. Az NDK-ból hozattuk. Berendezése teljesen automatikus és elektromag­netikus irányítással kezelhető. A bal­eset elleni védelem céljából fotocellával van ellátva, és ha a munkás keze vi­gyázatlanságból bekerülne a gépbe, a gép magától leáll. Ilyen préseket sze­reltünk fel nemrég az új, nagyobb présműhelybe is, melyben már meg­kezdtük a próbatermelést. Ha az új műhely teljesen üzemben lesz, úgy sokkal több autót leszünk képesek gyártani, mint ma, — magyarázza ki­sérőm. — Tehát bővítik a termelést? — Igen, jövőre már 34 400 Sparta­kot fogunk gyártani. De még ez sem az utolsó szám. Megvan rá minden le­hetőség, hogy növeljük termelésünket. Dolgozóink csak ez évben 1080 újító javaslatot adtak be, melyeknek terve­zett értéke 4 446 000 korona. Jaroslav Beneš, a legjobb újítónk, eddig több mint 60 újítójavaslatot dolgozott ki, amelyekkel a gyár évente 800 000 ko­ronát takarít meg. Kötelezettségválla­lását a Nagy Október 40. évforduló­jára tehát már régen túlteljesítette, Aä zsélyi szövetkezet határa — akárcsak ta­vasszal vagy nyáron, — most is egy megbolygatott méhkashoz hasonlít. Ássák a burqonyát, törik a fél­karnaqyságú kukoricacsö­veket. szedik a cukorrépát. A szövetkezetesek arcáról jókedv sugárzik, mikor a várható terméseredmé­nyekről kérdezősködöm. — Rég nem látctt jó a termésünk — mondják. Burgonyából a tervezett 100 mázsa helyett 150-et, kukoricából 30 helyett 50­et, cukorrépából pedig 200 helyett 450 mázsát várunk hektáronként. Májusban jártam Itt utoljára. Akkor 116-an sürögtek-forogtak a 12 hektáros répaföldön. Asz­szonyok, lányok egyelték a répát. Most ugyanennyien szüretelik a répaföldbe be­lefektetett jó munka gyü­mölcsét. Mert — ezt kü­lönösen ki kell hangsúlyoz­nunk — a zsélyiek nem sainálták megadni sem a földnek, sem a növényzet­nek azt, amire szüksége volt. A magot háromszor szántott, istállótrágyázott földbe vetették, műtrágyá­val is ellátták a talajt, s mikor a répa fejlődésnek indult, háromszor kézzel, négyszer pedig lókapával iól megkapálták. A répa­föld most is tiszta, gyom­mentes. A kapásnövények föld­jei között már zöldelnek az őszi kalászosok. Már csak a búza vetésével fog­lalatoskodnak. Október 10-ig azt is elvetjük — mendja Páris Imre elnök. A korai vetés még a tél beállta előtt jól meqerősödik, elbokroso­dik. ellenállóbb hideggel szemben, mint a kései. Ta­valv is így tettünk. S nem bántuk meq! ... Minden hektárról két mázsával /Q milli mmtomoso k többet takarítottunk be a tervezettnél. A szövetkezeti irodában Péter József, a pártszerve­zet elnöke fogad. Mutatja az első félévben kapc-tt aranyhímzésű sörétvö­rös vándorzászlókat. Az egyiket a járástól,, a má­sikat a kerülettől kapták. Nagy megtiszteltetést je­lent ez!... — De megérdemeltük — veszi át most már a szót a pártelnök. Gabonanemű­ekből 220 mázsával toldot­tuk meg a kötelező be­adást, ami pedig az állati termékek beadását Illeti, már azokkal sem tarto­zunk erre az évre. — Milyen a szövetkezet vagyoni helyzete? — Hatmilliós gazdaság vaqyunk. — Ahol erős a szövet­kezet, ott jól él a taqság! — Igen, így van ez ná­lunk. Már két tagunk vá­sárolt autót. Kovács Boris József pedig most adta be a pénzt egy vadonatúj Fiat kocsira. — Hány motorbicikli van Zsélyen? — Több mint 30. De nemcsak ez. más is tanúsítja a szövetkezeti gazdálkodás főlényét a ré­qivel szemben Zsély köz­séqben. — Fele községünk új házakból áll. A régi házak­ból is kidobálták a pici ablakokat, a réqimódi ajtó­kat, meq ami a lakásépí­tésre vonatkozőlao a leg­jellemzőbb, ma már senki sem építkezik vályogból, csak tiszta téglából. Tehetik, van rá módjuk Vegyünk csak egy szövet­kezeti családot, hoav lás­suk, mit keresnek a kö­zösben? Bavkó Béláékat mutatjuk be. Apa három fiával dolgozik. Július vé­géig 36,5 mázsa gabonát kaptak a ledolgozott mun­kaegységekre. Ügy számít­ják, hoqy az év végéig még ugyanennyit keresnek. Ebben az évijen mintegy 2000 munkaegysége lesz a családnak. Ez — 20 koro­nás munkaegyséq mellett — csak készpénzben 40 000 koronát jelent. No, és a háztáji qazdaság? Ez is jó pár ezer koronát hoz a házhoz. És méq valamit Zsély­ről. A közséq két utcáját rövidesen kiaszfaltozzák. Erre a célra már összead­ták a pénzt, az utak szé­lén sokasodnak a kőraká­sok. Eqyszóval folynak az előkészületek, hoqy Zsély közséq ezen a téren is városi színvonalra küzdje fel m""át. Nyolc év a közösben. így fogalmazhatnánk meg Zsély község rövid törté­netét. 1949-ben tört be ide a szövetkezeti szellem, amely azóta magával ra­gadta csaknem az egész közséq kis- és középpa­rasztságát, a volt nincste­leneket, s kiemelte őket a nyomorból, az elmara­dottsáqból és meqnyitotta előttük az emberséqes életmód kapuját. Amiről azelőtt méq csak álmodni sem mertek volna, új vil­laszerű családi házakról, autókról, motorbiciklikről, csillogó bútorokról, rá­diókról, stb. — ezek ma mind valósáqqá váltak, Megértés, összefogás, szor­galom, a párt szavának meghallgatása tette ezt le­hetővé számukra. Farkas Kálmán Ha idejében vetsz, GAZDAGON ARATSZ Kubik elvtárs, a hidaskürti szövetkezet agronómusa szívesen olvasgatja a mezőgazdasági szikkönyveket. Szak­tudását mindig sikerrel alkalmazza, érvényesíti a gya­korlatban. Megbirkózik a növénytermelés legnehezebb jeladataival is. A legfontosabb kérdéseket azonban a szö­vetkezeti vezetőkkel karöltve igyekszik megoldani. A hidaskürti szövetkezet már jó egynéhány éve maga% hektárhozamokat ér el a gabonafélékből. Ez idén 31 má­zsa volt a búza átlagos hektárhozama. Megkértük ezért Kubik elvtársat, árulja el sikersorozatai titkát. Szó sincs titokról. Minden dolgozó paraszt tudja, ha idejében és jól előkészített földbe vetünk, a siker nem maradhat el. Tavaly is és az idén is azért volt jó a búza, , mert törődtünk a trágyázássál és áltálában a talaj elő­készítésével. Az idén is legkésőbb október 5-ig elvetjük az őszieket. A búza gondos tavaszi ápolásáról most nem akarok be­szélni, bár ez is fontos szerepet játszik a migas hektár­hozamok elérésében. A jó eredményeket azonban főként az idejében való vetésnek kell tulajdonítani. Tanuljunk a jó szakember tapasztalataiból. Legkésőbb október 10-ig vessük el az őszi búzát. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta. \ * , \ * / ÜJ SZÖ 599 -rr 1957. szeptember 16.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents