Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-24 / 266. szám, kedd

Büszkén valljuk magunkénak a Nagy Október és Lenin hagyatékát Ünnepélyes keretek között nyitották mega,,Negyven győzedelmes év" kiállítását Hétfőn délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg Prágában a Hibern házban „A negyven győzedel­mes év" kiállítását, mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója ünnepségeinek keretében rendezett első nagy kultúrakció. A kiállítás megnyitá­sán jelen voltak a CSKP KB politikai irodájának tagjai: R. Barák, J. Dolanský, A. Novotný, V. Široký elvtársak, továbbá L. Jankovcová és O. Šimúnek, a CSKP KB po­litikai irodájának póttagjai, J. Hendrych, B. Köhler, V. Krutina és O. Černík, a CSKP KB titkárai. A kiállítás ünnepélyes megnyitásán részt vettek a kormány tagjai, a Szovjetunió nagykövetségének tagjai I. T. Grisinnel, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tével az élen, valamint a baráti államok diplomáciai képviselői. A vendégek között voltak politikai, kultu­rális és közéletünk más vezető képviselői is. Az ünnepséget a szovjet és csehszlovák himnuszok­kal nyitották meg: Utána dr. F. Kahuda, az iskolai és kulturális ügyek minisztere mondott megnyitó beszé­det. A fő beszámolót Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára mondotta. A kiállítás megnyitásakor üdvözlő beszédet mondott I. T. Gr,'sin, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Antonín Novotnýnak, a CSKP KB első titkárának beszéde Elvtársak, drága barátaim! Csehszlovákia népe a Szovjetunió és a szocialista országok népeinek olda­lán az egész világ munkásosztályával és haladó embereivel együtt nemso­kára megünnepli a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 40. évfordulóját. Ezzel' az évfordulóval kapcsolatban nyílik meg ma ez a kiállítás, melynek az a feladata, hogy dolgozóinknak legalább röviden bemutassa a szovjet nép győzelmes útját, megmutassa, hogy a munkásosztály a parasztsággal szövetkezve a kommunista párt veze­tésével képes megdönteni a kapita­listák és nagybirtokosok uralmát, meg­teremteni a nép igazi Ufalmát és fel­építeni az új szocialista társadalmat. E kiállítás feladata megmutatni azt, hogyan változtatta meg a, Nagy Ok­tóber gondolata négy évtized folyamán a világot, és forradalmi zászlaja alatt hogyan indultak százmilliók harcra új győzelmekért. A Lenin vezette nagy kommunista párt vezetése alatt megvalósult Nagy Októberi Szocialista Forradalom törté­nelmi határkő lett az emberiség tör­ténelmében, megnyitotta az emberiség új korszakához — a kommunizmushoz vezető utat. Joggal lehetünk és vagyunk is büsz­kék arra — mondotta Lenin a nagy Október jelentőségét értékelve — hogy nekünk jutott a szerencse, hogy 3 szovjet állam építését megkezdjük és ezáltal új korszakot nyitunk a világ­történelemben, azon új osztály ural­mának korszakát, amely valamennyi tőkés országban rabigában sínylődik és amely mindenütt új élet- felé, a bur­zsoázia feletti győzelem, a proletár­diktatúra, az emberiségnek a tőke és az imperialista háborúk jármából való felszabadulása felé halad. Az Októberi Forradalom az egész világon megnyitotta a szocialista és nemzeti felszabadító forradalmak kor­szakát, a kapitalizmus bukásának a szocializmus és a kommunizmus fel­tartóztathatatlan előretörésének és győzelmének korszakát viláonľÄlf 2áSZlaja alatt ha I*d a Létrejött . "'"V 900 mÜIió la l<o Sa. Letrejott a szocialista országok h» hÄak t áľ adalm a' A m i óraiunkon badulľ J 9­yarmatÍ járombó1 felsza­QVűlölő emh , rT nalistá kat halálosan gyuiolo emberek százmilliói hzmus gyarmati rendszerét már szét­bomlasztotta. A szocializmus ma büszkén tart se­regszemlét egyre növekvő erőin. Negy­ven év alatt a szocializmus az emberi nemzedékek reménye és oltalma lett. * * * A Szovjetunió fennállásának negyven éve bebizonyította, hogy a kommuniz­mus nagy gondolatai reálisak, a tár­sadalom fejlődésének törvényeire, a milliós tömegek energiájára, áldozat­készségére és hősiességére támaszkod­nak. A történelem folyamán egy ország sem mutatott oly gyors gazdasági és kulturális fejlődést, mint a Szovjet­unió. A szovjet nép kommunista párt­jának vezetésével az egykor gazdasá­gilag elmaradott agrárállamból mo­dern ipari és mezőgazdasági nagy­hatalmat, fejlett, haladó tudományú és magas kultúrájú országot épített. Ez az ország fontos tényezővé vált, amely hatalmával és következetes békepoli­tikájával befolyásolja az egész világ fejlődését. A szovjet nép előtt ma már teljes nagyságában áll a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai felépítésének nagyszerű feladata, az a feladat, hogy történelmileg rövid idő alatt elérje és túlszárnyalja az egy főre eső terme­lésben a legfejlettebb tőkés országo­kat. Azok a sikerek, amelyeket a Szov­jetunió népei a Lenin által kitűzött és az SZKP dicső XX. kongresszusán konkréten meghatározott történelmi feladatok teljesítésében elérnek, már ma a legméltóbb választ adják arra a kérdésre, hogy e történelmi verseny­ben kinek az oldalán lesz a győzelem. Erről beszélnek pl. a Szovjetunió ter­melése növekedésének gyorsaságáról szóló tények. E számadatok világosan bizonyítják a szocialista társadalmi rend fölényét a kapitalizmus felett. Az 1957. évi ipari termelés összterjedelme 33-szorosan meghaladja az 1913. évi színvonalat. Emellett a termelőeszkö­zök termelése az 1913-as évvel szem­ben 74-szeresére emelkedett. Különö­sen gyorsan fejlődik a szovjet gép­ipar és fémmegmunkáló ipar, amely­nek termelési terjedelme az 1913. évvel szemben az idén 200-szorosára emel­kedik. Alapjaiban megváltozott a nagy kol­lektív gazdaságokra épített és a leg­korszerűbb technikával ellátott szovjet mezőgazdaság is. A szűzföldek és par­lagon heverő földek megművelése a szovjet nép hőstette volt. Három év alatt csaknem 36 millió hektár ilyen földet tettek termővé és a nagy mű már meghozta gyümölcseit. Tavaly például a Szovjetunió csupán ezekről a földekről egymilliárd pud piaci ga­bonával nyert többet. A mezőgazda­ságban elért sikerek alapján a párt merész felhívást intézett a mezőgaz­dasági dolgozókhoz. Ez a felhívás, mely szerint a Szovjetuniónak a leg­közelebbi években el kell érnie az USA-t az egy főre eső tej-, vaj- és hústermelésben, a nép alkotó energiá­jának újabb hatalmas hullámát váltot­ta ki. A szovjet ország gazdaságilag is az egyik legerősebb hatalommá vált. A vi­lág ipari termelésében a Szovjetunió részaránya az 1917. évi 2—3 százalék­ról csaknem egyötödre emelkedett. Az ipari termelés terjedelme terén a Szovjetunió Európában az első helyen, világviszonylatban a második helyen áll. Teljesül Leninnek az a jóslata, hogy a szovjet ország oly gyorsaság­gal éri utol a többi államokat, amilyen­ről még csak álmodni sem lehetett. Magas színvonalú a szovjet tudo­mány, amely rövid idő alatt meg tudta oldani a legbonyolultabb tudományos és műszaki feladatokat. Az atomvil­lanymű mellett, mely elsőként már 1954 óta működik a Szovjetunióban, már mindenütt atomvillanyművek épülnek és az atomenergia egyre szé­lesebb mértékben kapcsolódik be a nép szolgálatába. A leggazdagabb tőkés országokban sem dolgozik oly nagyszámú főiskolát, közép- és szakiskolát végzett szak­ember, mint a Szovjetunióban. A népgazdaság rohamos növekedé­sében, a szovjet nép anyagi jóléte és kulturális életszínvonala szüntelen emelkedésében nyilvánul meg a szocia­lizmus eszméjének óriási ereje és meg­cáfolhatatlan fölénye a kapitalizmus felett. E nagy sikerekkel összefüggésben keli látni a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatai­nak jelentőségét is. Ez a kongresszus a jelenlegi feltételek között tovább­fejlesztette Marx, Engels, Lenin gon­dolatait. Az SZKP XX. kongresszusá­nak történelmi határozatai az emberi­ség előtt megnyitották a szocializmus eszméinek, a nemzetek közötti barát­ság és megértés fejlődésének, a békés egymás' mellett élés lehetőségének új távlatait. A Nagy Október 40. évfordulóján a szovjet nép és pártja valóban nagy­szerű mérleget állíthat fel, megszem­lélheti az oly rövid történelmi idő alatt végzett gigantikus müvet és biz­tosan tekinthet az új feladatok elé, amelyek a kommunista jövőbe vezető útján várják. Pártunk, országunk és népünk őszin­tén örül a testvéri Szovjetunió e si­kereinek, amelynek oldalán, legjobb barátainak ' oldalán hűségesen £alad szocialista jövője felé. Az Októberi Forradalom a rövid történelmi időszak folyamán két ízben mélyen kihatott hazánk sorsára is. Az Októberi Forradalom közvetlen hatásá­ra az Osztrák-Magyar Monarchia szét­hullása után létrejött az önálló Cseh­szlovák Köztársaság. A második világ­háborúban ismét az októberi erők mentették meg nemzeteinket, szabadí­tották fel hazánkat és teremtették meg a kedvező előfeltételeket, hogy népünk boldogabb életét építhesse felszabadult hazájábah. Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által való felszabadítása döntő fordu­lat volt történelmünkben: a szocializ­mus korszakának kezdetét jelentette hazánkban. Büszkén valljuk magunkénak Októ­ber és Lenin hagyatékát: az októberi győzelemmel elválaszthatatlanul össze­függ országunk és népünk szabadsága, összefügg hazánkat a szocializmushoz vezető munkásosztályunk győzelme. A Szovjetuniónak, az első szocialista országnak példaképe buzdító erő szá­munkra az új társadalmi rend építé­sében. A Szovjetunió testvéri segítségével népünk, amelynek élén Csehszlovákia Kommunista Pártja áll, már a jelentős sikereknek egész sorát érte el az ipar és mezőgazdaság fejlesztésében és társadalmunk gazdag életének vala­mennyi szakaszán. Emellett Lenintől tanult, aki mindig hangsúlyozta, hogy elsősorban a nép élénk alkotó tevékenysége képezi a társadalom új életének alapvető té­nyezőjét. A szocialista társadalmi rendszer korlátlan lehetőséget nyújt valamennyi dolgozó alkotó kezdemé­nyezésének kifejlődésére. Szükséges azonban, hogý e lehetőségeket még sokkal jobban kihasználjuk, sokkal jobban bekapcsoljuk a dolgozók leg­szélesebb rétegeit hazánk igazgatásába és irányításába. Október hagyatékából tanuljuk meg azt, hogy a szocializmus csupán a dol­gozók öntudatos, áldozatkész minden­napos tevékenysége révén épülhet fel, akiknek élén a forradalmi munkáspárt áll. Erre tanít bennünket Lenin, ezt mutatják nekünk a világ első szocia­lista államának tapasztalatai. Eredményeink legjobb bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy utunk he­lyes, hogy megfelel a dolgozók érde­keinek. A marxizmus-leninizmus elvei­hez, a proletár nemzetköziség eszméi­hez, a Szovjetunóhoz és a Szovjetunió Kommunista Pártjához való hűségünk és odaadásunk hazánkat még hatalma­sabbá és virulóbbá teszi. Népünknek a Szovjetunió iránti ba­rátsága és szeretete manifesztációs módon nyilvánult meg a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének köz­társaságunkban tett idei látogatásakor. Ez alkalommal népünk újból teljes mértékben és nyíltan kifejezésre jut­tatta, hogy a Szovjetunió iránti ba­rátsága örök és nincs az az erő, amely megzavarhatná kölcsönös testvérisé­günket. Népünk tudja, hogy csupán a Szov­jetunióval és a szocialista tábor or­szágaival szilárd szövetségben és együttműködésben fejleszthetjük to­vább sikeresen a szocialista ország­építés terén végzett alkotó munkán­kat. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom dicső 40. évfordulója buzdítsa egész népünket újabb erőfeszítésekre a szocializmus felépítéséért hazánk­ban! Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója! Éljen a hős szovjet nép! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, mely a szovjet népet a kom­munizmus győzelméhez vezeti! Örök időkön át éljen a Szovjetunió­hoz fűződő nagy barátságunk! A Nagy Október zászlaja alatt bát­ran előre a szocializmus és a béke új siksreihGz' © Vasárnap, Bratislavába látogatott Ausztria Kommunista Pártjának kül­döttsége, amely szeptember 10-től a CSKP KB meghívására tanulmányi látogatáson van Csehszlovákiában. 9 Prágában a Julius Fučík Kultúra és Pihenés Parkjában megnyitották az idei technikai újdonságok kiállí­tásának első részét. Több mint 600 kiállított tárgy bizonyítja gépiparunk kutatói, feltaiálói és újítói munká­jánák legújabb eredményeit. ® A krnovi Smetana-parkban va­sárnap leleplezték Bedrich Smetana cseh zeneszerző emlékművét. Az em­lékművet a kulturális akciók jövedel­méből építették, melyeket az em­lékmű építésével foglalkozó bizottság szervezett. ® Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága tagállamainak küldöttsége hétfőn ellátogatott a komáromi Steiner Gábor hajógyárba. A CSSZBSZ KB plenáris üléséről (ČTK) — Hétfőn, szeptember 23-án ülésezett Prágában a Csehszlovák­Szovjet Baráti Szövetség Központi Bi­zottsága. Megtárgyalta az évi tevé­kenységről szóló beszámolót, amely el­sősorban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója ünnepsé­geivel foglalkozik, valamint az 1957. évi tervjavaslatot. Amint Vilem Benda, a Központi Bi­zottság titkára mondotta, az első há­rom hónap eredményei emelkedő irányzatot mutatnak. A CSSZBSZ fiók­szervezetei 75 ezer különböző akciót rendeztek, tehát 5 ezerrel többet mint a múlt évben. V. 4. Lenin születése évfordulójának hónapjában Lenin-es­teket, a választási kampányban a szov­jetek munkájáról beszélgetéseket és egész évben „Szibéria a jövő országa" címmel előadás-kampányt rendeztek, melyeken augusztus végéig háromne­gyedmillió hallgató vett részt. A cseh­szlovák-szovjet barátság nagy mani­fesztációi voltak a nyári békeünnepsé­gek egész köztársaságunkban 228 helységben, 600 ezer lakos részvételé­vel. Szeptember elejétől a CSSZBSZ újabb nagy akcióba kezd, amely közvetlenül megelőzi az Októberi Forradalom 40. évfordulójának ünnepségeit. Az akció keretében rendezett beszélgetéseken a forradalom élő tanúi, a Szovjetunió­ban turista utazáson részt vettek, köz­tük a régi kommunisták, a moszkvai VI. Világifjúsági Találkozó küldöttei és mások ismertetik a nagyközönséggel Moszkva és Leningrád proletariátusá­nak dicső történetét. A következő 14 nap folyamán számos beszélgetést rendeznek polgárainkkal a moszkvai és leningrádi küldöttségek tagjai, V. I. Lenin munkatársai. A küldöttség ma, szeptember 24-én érkezik Csehszlová-t kiába. A CSSZBSZ IV. kongresszusának elő­készítésében is nagy aktivitást fejt ki a tagság. A szövetség fiókszervezetei­nek több mint 95 százalékában a nyári hónapokban kongresszusi beszélgeté­seket rendeztek és most befejezéshez közelednek a járási kongresszusi ér­tekezletek is. A konferenciák lefolyása bizonyította a CSSZBSZ szervezeteinek elhatározását, hogy a lehető legjpbban fel akarnak készülni a Nagy Október ünnepségeire, valamint a csehszlovák­szovjet barátság hónapjára, s az ün­nepségek tiszteletére számos kötele­zettségvállalást tettek. tl MWMmHWMW Mt tl MI MtWHM Mt i mi H Részvéttávirat (ČTK) — Antonín Zápotocký, i Csehszloyák Köztársaság elnöke és Václav Dávid külügyminiszter VII. Haakon norvég királyi elhalálozása felett érzett részvétét tolmácsolva táviratot küldött V. Olaf norvég ki­rálynak, Einar Gerhardsen miniszter­elnöknek és Arme Skaugg külügymi­niszter és kereskedelemügyi minisz­ternek. Nemzetközi konferencia J. A. Komenský életéről és művéről (ČTK) — Hétfőn, szeptember 23-!án a prágai Karolinum nagy aulájában nemzetközi konferencia kezdődött, mely Ján Amos Komenský életével és műveivel foglalkozik. A konferencia, amelyet a Csehszlovák Köztársaság kormányának 1956. május 30-án kelt határozata alapján a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia készített elő, alapul szolgál a XVIII. század nagy cseh pedagógusa életének és műveinek nemzetközi tanulmányozáséra. Az ülé­seken ötven tudós vesz részt Belgium­ból, Bulgáriából, Franciaországból, Olaszországból, Magyarországról, Me­xikóból, az NDK-ból, a Német Szövet-i ségi Köztársaságból, Norvégiából, Len­gyelországból, Romániából, Ausztriából, a Szovjetunióból, Svédországból, az Amerikai Egyesült Államokból és Nagy-Britanniából. Részt vesz a kon­ferencián Jean Thomas, az UNESCO vezérigazgatójának helyettese is. Csehszlovák részről részt vesz a konferencián dr. František Kahuda, az iskolai és kulturális ügyek minisztere, valamint politikai és tudományos éle­tünk több más tényezője. Megjelent a Pártélet legújabb száma A Pártélet 18. számának vezércik­ke a kádermunkáról szól és kitűnő útmutatásul szolgál arra nézve, ho­gyan emeljük a kádermunkát idősze­rű feladataink színvonalára. Alois Indra arról ír konkrét elemző cikket, hogy az üzemekben a pártmunkát helyesen kell összekapcsolni a gaz­dasági feladatokkal. Jiŕí Lukáš, a párt vérkeringésének felfrissítéséről értekezik. Többek között arra for­dítja a figyelmet, hogy új, elszánt harcosokkal, élenjáró építőkkel kell megerősíteni a pártszervezeteket az üzemekben. A falun a szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok so­raiból szerezzünk párttagokat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója és a párt XI. kongresz­szusa előtti egész mostani időszak legyen alkalom arra, hogy a szocia­lizmus lelkes éDítőinek ezreit vegyék fel a párttagok soraiba. Josef Tu­pýk a párt- és államtitok megőrzé­sének fontosságáról ír. A dolgozók hatalmas kezdeménye­zése jut kifejezésre A Nagy Októ­ber 40. évfordulója küszöbén cím alatt összegyűjtött cikkekben és je­lentésekben. A Soron levő feladatok című rovatban a Pártélet egyebek között rámutat a pártszervezet fel­adatára a Központi Bizottság februári határozata teljesítésének ellenőrzésében, mit kell tenni a rend biztosításáért a pártadmi­nisztratlvában és megjegyzést fűz a CSISZ évzáró taggyűléséhez. Az Időszerű elméleti és politikai kér­dések rovatban a Pártétet legújabb száma egyebek között az ideológiai kérdésekkel foglalkozik. Hangsúlyoz­za, hogy az ideológiai kérdéseket ál­lítsuk a pártmunka előterébe. Gaz­dag anyagot találnak a lapban a propagandisták és a népnevelők, mun­kájuk megjavítására. Igen tanulsá­gos a Levelek és válaszok, valamint a lapban közölt többi cikk is. Csaló és szabotó'r a bíróság előtt Nyolcévi börtön a villanyégők gyártásának szabotálásáérl A žilinai kerületi bíróság szenátusa vasárnap, szeptember 22-én tárgyalta Lednicke Rovnen a bratislavai szárma­zású Viliam Móritz 37 éves üveggyári építészvezető bűnügyét, aki 1956 ele­jétől egészen letartóztatásáig a Lednic­ké Rovné-i Egyesült Üveggyár nemzeti vállalatban a villanykörtéket gyártó üzemrész automata gyártási részlegé­nek építésében szabotált. Viliam Móritz pere , leleplezte az alattomos szabotőr igazi arcát és múlt­ját. Az Egyesült Üveggyár munkásai­nak, mestereinek és technikusainak jelenlétében a vádlott nyíltan beismer­te, hogy 1943-tól az SS-rendőrszolgá­lat tagja volt és részt vett Lengyelor­szágban, Ukrajnában és Olaszországban a partizánok elleni fegyveres harcok­ban. Hamisan igazolt szakképzettsége alapján a népi demokratikus köztársa­ságban több helyen technikai funkciót töltött be, a Ladnické Rovné-i Egye­sült Üveggyár vállalatában pedig az üzem építésvezetője volt. 1956-ban az AVB-4-es jelzésű villanykörte alkat­részek gyártásához szükséges nacjy teljesítő képességű gép felszerelésé­vel bízták meg, melyet köztársaságunk kormánya az NDK-ból rendelt üveg­iparunk részére, hogy ily módon eleget tegyen a lakosság követelményeinek a villanykörtehiány pótlásában. Amint a főtárgyalás és a tanúvallo­mások bizonyítják, Viliam Móritz vád­lott a rábízott feladat teljesítését szabotálta, nem biztosította idejében az előkészítő munkákat, visszautasítot­ta az NDK szakembereinek felajánlott segítségét és végül az említett mű üzembehelyezésekor nagy felületessé­get tanúsított. Amint saját maga beis­merte a tárgyaláson, ez a gépezet, ha idejében üzembehelyezték volna, az 1956. év végéig másfélmillió villany­égőt gyártott volna. Megkárosította ezzel az Egyesült Üveggyár nemzeti vállalatot és a Tesla nemzeti vállalatot, gazdaságunknak pedig kb. félmillió korona kárt okozott. A per folyamán a vádlott igyekezett enyhíteni bűntettét, de a tanúk vallo­másai, valamint a vád bizonyítékai tel­jes mértékben rábizonyították a sza­botáló tevékenységet. A kerületi bíróság az esti órákban Viliam Móritz vádlott felett igazságos ítéletet hozott — nyolc évig tartó szabadságvesztést a vele járó mellék­büntetésekkel és állampolgári jogainak elvesztésével. (ČTK). ŰJ SZÖ 34 £ 1957- szeptember 14.

Next

/
Thumbnails
Contents