Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-23 / 265. szám, hétfő

A köztársasági elnök üdvözlő távirata G. Damjanov 65. születésnapja alkalmából Antonín Zápotocký köztársasági elnök Georgi Damjanov elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Népi Gyűlése elnöksége elnökének 65. születésnapja alkalmából a következő táviratot küldte: Tisztelt Elvtárs, hatvanötödik születésnapja alkalmából fogadja kérem a csehszlovák nép és az én legszívélyesebb iókívánatai Kiat, és forró üdvözleteimet. Tisztelt elnök elvtárs, jó egészséget kívánok Önnek, hogy még hosszú évekig sikeresen folytathassa felelősségteljes és érdemleges munkáját a bolgár nép, a béke és a nemzetek közötti baráti együttműködés javára. ANTONÍN ZÁPOTOCKÝ, a Csehszlovák Köztársaság elnöke. Az ENSZ-közgyűlés pénteki ülésén előterjesztett szovjet javaslatok Amint lapunk tegnapi számában | Szovjetunió nevében több okmányt már jelentettük, az ENSZ-közgyűlés terjesztett elő. Az okmányokat az pénteki ülésén A. A. Gromiko e I alábbiakban ismertetjük. Nyilatkozat az államok békés egymás mellett éléséről Az előterjesztés javasolja a közgyűlésnek, hogy fejezze ki megelégedését afelett, hogy az utóbbi időben sok állam az egyrtiás területi épségének és szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartására, a meg nem támadásra, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásra, az egyenlőség és kölcsönös előny, valamint a békés egymás mellett élés elveire építi kapcsolatait. Ismerje el a közgyűlés, ha ezeket az elveket minden állam viszonyában alkalmaznák, ennek rendkívül fontos szerepe volna a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából. A közgyűlés szólítsa fel ez államokat ezen elvek követésére és a felmerülő vitáknak kizárólag békés eszközökkel való megoldására. Nyilatkozat az atom- és hidrogénfegyverkísérletek nemzetközi ellenőrzés mellett történő megszüntetéséről A Gromiko által benyújtott második okmány nyilatkozat-tervezet az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek nemzetközi ellenőrzés mellett történő megszüntetéséről. A nyilatkozat javasolt szövege szerint a_z ENSZ közgyűlése úgy véli, hogy az atomfegyver-kísérletek megszüntetése az első fontos gyakorlati lépés volna az atom- és hidrogénfegyver teljes megtiltásának útján. Megállapítja továbbá, hogy az e fegyverfajtákkal végzett kísérletek folytatása veszélyt jelent az emberiség egészségére és életére. Majd utal arra, hogy a kísérletek megszüntetése megfelel a népek általános kívánságának és összhangban áll az ENSZ humánus céljaival. A nyilatkozat-tervezet ezután felszólítja az atom- és hidrogénfegyverkíséríeteket végző államokat, hogy haladéktalanul kössenek egyezményt e kísérletek megszüntetéséről a következő tételek alapján: 1. A kísérleteket 1958. január 1-től két-három évre megszüntetik. 2. A vállalt kötelezettségek teljesítésének megfigyelésére nemzetközi bizottság alakul, és ez jelentést terjeszt a Biztonsági Tanács és a közgyűlés elé. 3. A fent említett bizottság vezetésével a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és birtokai területén és a Csendes-óceán térségében — beleértve Ausztráliát is — kölcsönösségi alapon ellenőrző állomások létesülnek. A tervezet végül felszólítja a többi államot, hogy csatlakozzék a kísérletek megszüntetéséről szóló egyezményhez. Határozat az államok kötelezettségvállalásáról, hogy nem használnak atomfegyvert A harmadik beterjesztett szovjet okmány határozati javaslat az államok kötelezettségvállalásáról, hogy nem használnak atomfegyvert. A határozati javaslat felszólítja az atomfegyverrel rendelkező államokat, eleinte ideiglenesen vá'lalják azt a kötelezettséget, hogy nem használnak atom- és hidrogénfegyvert, oly módon, hogy öt év múlva, ha nem jön létre széleskörű nemzetközi leszerelési megegyezés, ismét az ENSZ elé kerül ez államoknak az atomfegyver használatáról való lemondásra vállalt kötelezettsége. Emlékirat a leszerelési intézkedésekről Az emlékirat leszögezi, hogy bár a szovjet kormány a leszerelési probléma gyökeres megoldásának híve, de figyelembe véve, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország nem hajlandók széleskörű leszerelési intézkedéseket végrehajtani, azt javasolja, hogy átfogó leszerelési egyezmény eléréséig részletes intézkedésekben állapodjanak meg. Ide tartoznék elsősorban az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína fegyveres erői létszámának csökkentése olyan mértékben, mint ahogy ezt az Egyesült Államok kormánya javasolja, mégpedig három szakaszban, úgy, hogy az első szakaszban az Egyesült Áliamok, a Szovjetunió és Kína 2,5 millió főre, azután pedig 2.1 s végül a harmadik szakaszban 1,7 millió főre csökkentenék fegyveres erőiket. An"lia és Franciaország az első szakaszban 750 ezer, a harmadik szakaszban 650 ezer főre csökkentenék hadseregüket. A Szovjetunió javasolja a katonai költségvetéseket 15 százalékkal csökkenteni. Mivel a nyugati hatalmak jelenleg nem kívánják az atom- és hidrogénfegyver teljes eltiltását, a szovjet kormány első lépésként azt javasolja, hogy a világ népei előtt ünnepélyesen vállaljanak kötelezettséget, hogy lemondanak mindenfajta atom»- és hidrogénfegyver, köztük a hidrogéntöltésü repülőbombák, rakéták, atomtüzérség stb. alkalmazásáról. Ezt a kötelezettséget kezdetben öt évre vállalják, s ezután az ENSZ ismét vizsgálja meg a kérdést. Figyelembe véve az atom- és hidrogénfegyverkísérletek megszüntetésének fontosságát, a szovjet kormány javasolja, hogy ezt önálló napirendi pontként, a jelenlegi ENSZ-közgyűlés tárgyalja meg. Az ellenőrzést egy, a Biztonsági Tanács keretében működő külön ellenőrző szerv valósítja meg. Létesítsenek a nagy kikötőkben, vasúti csomópontokon, műutakon ellenőrző állomásokat, az első szakaszban csak a Szovjetunió nyugati határvidékein, Franciaország, Nagy-Britannia, valamint a NATO és a varsói szerződés tagállamainak területén és az Egyesült Államok keleti részén. Bár a szovjet kormány véleménye szerint a légi fényképezés nem képes megelőzni egy váratlan támadást, de figyelembe véve a nyugati hatalmak álláspontját, a Szovjetunió kész megvizsgálni európai és távol-keleti légifényképezési övezetek kijelölését. A szovjet kormány ezenkívül javasolja az idegen területen levő külföldi katonai támaszpontok megszüntetésének megnyitását s az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia és Franciaország Németországban elhelyezett fegyveres erőinek csökkentését. Ugyancsak nagy jelentőségű volna a NATO tagállamok területén és a varsói szerződés tagállamainak területén elhelyezett fegyveres erők csökkentése. Az emlékiratban a szovjet kormány ezenkívül javaslatot tesz a háborús propaganda megszüntetésére és az ENSZ leszerelési bizottságának kibővítésére, úgy, hogy Ázsia, Afrika és Latin-Amerika képviselői ne legyenek kizárva a leszerelési tárgyalásokból. Kún Béla özvegye Budapesten Budapest (ČTK) - Szeptember 21-én Budapestre érkezett a magyar Komunista Párt egyik alapítójának és az 1919. évi Magyar Tanácsköztársaság egyik vezetőjének, Kún Bélának az özvegye. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának I nevében Kún Béla özvegyét és családtagjait dr. Münnich Ferenc és Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága politikai irodájának tagjai, valamint a magyar munkásmozgalom régi harcosai üdvözölték. Az ománi imám nyilatkozata Kairó (ČTK) - Szalah bin Isa elHarti ernin, az ománi imám képviselője, aki e napokban Kairóban tartózkodik, szeptember 21-én fogadta a moszkvai rádió és a TASZSZ tudósítóit. Szalah emir hangsúlyozta, hogy az angolok Ománt haditámaszponttá akarták változtatni a Szovjetunió ellen. Azért harcolnak Omán ellen, mert Omán más arab országokkal együtt függetlenségét védelmezi és szembehelyezkedik az imperializmussal. Szalah emir a továbbiakban elmondotta, hogy az angolok hogyan létesítettek Omán területén számos támaszpontot, hogyan került sor Omán kettéosztására és az ománi nép szabadság- és függetlenségi harcára. Szalah emir rámutatott, hogy mintegy 10 nappal ezelőtt több magasrangú brit tiszt érkezett Londonba, hogy űj támadást készítsenek elő. A beszélgetés végén az emir hangsúlyozta, hogy az ománi nép sohasem fogadja el az imperialista uralmat és tovább fog harcolni a gyarmati elnyomás ellen. Á Magyar Népköztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata az úgynevezett „magyar kérdésről" hozott döntésről A bankkamatláb emelésének hatása Angliában London (ČTK). A hivatalos bankkamatlábnak 5 százalékról 7 százalékra való emelése — amire a brit pénzügyek terén 36 év óta nincs példa — nagy megdöbbenést váltott ki az angol pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi körökben, A hivatalos bankkamatláb emelése megdrágítja a vállalkozó tevékenységet és a közeljövőben a mifnkanéküliség fokozódására vezet. Ennek következtében a brit Labour-párt vezetősége már hétfőn összeül, hogy megtárgyalja a helyzetet. A kormány, a súlyos pénzügyi helyzetre való tekintettel újra megtárgyalja a beruházási tevékenység tételeit és hír szerint erősen csökkenti az atomelektromosmüvek építésére fordítandó összeget, jóllehet ezeknek a műveknek a fejlesztése az egy helyben topogó angol szénbányászat következtében Angliának életkérdése. A bankkamatláb nagymérvű emelésének legközvetlenebb hátása az angol tőzsdéken mutatkozott meg, amelyeknek szeptember 20-án „fekete péntekük" volt. A részvények árfolyamveszteségét több mint 2 milliárd fontsterlingre becsülik, vagyis hivatalos árfolyamon átszámítva több mint 40 milliárd koronára. Az angol font árfolyamának a külföldi tőzsdéken bekövetkezett hanyatlása és az infláció egyéb jelei a legnagyobb aggodalommal töltik el az angol dolgozd »t- Tudvalevő, hogy az infláció elsőse >an mindig a fixfizetésű és bérű dolgozókat sújtja, mert a bérek és fizetések emelkedése sohasem tart lépést az árak emelkedésével. Erre mutat, hogy a világhírű de Havilland repülőgépgyár alkalmazottjai, valamint a BOAC angol repülőtársaság dolgozói a londoni repülőtéren máris sztrájkba léptek. Budapest, (ČTK) — A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma j szeptember 21-én nyilatkozatit tett ! közzé azzal a határozattal kapcsolatban, amelyet az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülése az úgynevezett „magyar kérdés"-ről amerikai nyomásra hozott. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az ENSZ szervei az ellenforradalom kitörése után, amely fasiszta restaurációra irányult, veszélyeztette Európa békéjét és Magyarország függetlenségét, már több ízben az ENSZ alapokmányának megsértésével az USA imperialista köreinek nyomására igyekeztek beavatkozni a Magyar Népköztársaság belügyeibe. Az ENSZ közgyűlésének határozata — mondja a nyilatkozat — újabb beavatkozási kísérlet, amellyel ez a nagy nemzetközi szervezet az USA politikájának szclgálatában áll. E határozatnak nincs semmi jogereje,, sem kötelező érvénye. A magyar nép a jövőben sem engedi meg, hogy bárki is beavatkozzék belügyeibe. A nyilatkozat továbbá hangsúlyozza, hogy az ENSZ-ben lefolyt vita semmi igazi bizonyítékot nem szcltatott az „ötös bizottsáq" jelentésének alátámasztására, és e jelentés, valamint a határozat védelmezői csupán a régi rágalmakat ismételték, tekintet nélkül a történelmi tényekre. Az USA és más nyugati hatalmak diplomáciai nyomást is gyakoroltak a szavazás megszervezésére. A szocialista országok egységesen szembehelyezkedtek e határozattal, amelyet nem támogattak oly hatalmas ázsiai államok sem. mint India és Indonézia, valamint a haladó arab és más országok sem. Az imperialista körök veresége volt az a tény, hogy a szavazástól tartózkodott Ceylon képviselője is, jóllehet tagja volt a külön bizottságnak' Az amerikai diplomácia kétséqtelen veresége az, hogy nem sikerült keresztülvinnie a külön bizottság további működését, amely ugyan kész volt az U

CA akaratának végrehajtására, de elvesztette a politikai bizalmat. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a világ közvéleményének érdeklődése minden mesterkedés ellenére az igazi problémák felé fordul. A magyar kormány tudatában van annak, — mondja a nyilatkozat további része, —, hogy a Magyar Népköztársaság ellen szavazó államck jelentékeny része vagy ,az USA nyomására, vagy az „ötös bizottság" hazug . jelentésének hatása alatt szavazott. Ennek ellenére a magyar kormány továbbra is normális kapcsolatokra fog törekedni valamennyi országgal, tekintet nélkül társadalmi rendszerűkre. * A magyar külügyminisztérium meg van győződve arról, hogy az ENSZ tagállamainak többségében győzedelmeskednek a békére vágyó józan erők, s ezek hamarosan belátják hogy a Magyar Népköztársaság belügyeibe való beavatkozásra irányuló eredménytelen kísérletek nem szolgálják a nemzetközi feszültség enyhítését. Válság fenyegeti a nyugatnémet Szociáldemokrata Pártot Bonn (ČTK) — A nyugatnémet Szociáldemokrata Pártnak a szövetségi parlamentbe való választásokon elszenvedett veresége szükségessé tette, hogy elemezze választási kudarcának okait és ebből levonja a következtetéseket további politikájára. A nyugatnémet sajtó híreiből és hírmagyarázataiból kitűnik, hogy a párton belül lényegében három front alakult ki: a tagság, amelynek magvát a munkások képezik, és amely a hibát a homályos, nem következetes, politikailag és gazdaságilag körű! nem vonalazott szociáldemokrata politikában tótja. A párt nem tudott harci programot kitűzni, Deistnek, a párt gazdasági szakértőjének befolyására letett legszerényebb szociális követeléseiről is. A párt vezetőinek egész sora éppen a választások előtt kétséget keltett az iránt, hogy a Szociáldemokrata Párt őszintén ellenzi Nyugat-Németország részvételét a NATO-ban, az újrafelfegyverzést és a hadkötelezettséget. A párttagság soraiban levő munkások most joggal követelik e politika végetvetését, amely számos munkásban csalódást keltett és nem nyerte meg a középrétegeket, s következetes imperialista- és monopolistaellenes program mellett foglalnak állást. A második front a Szociáldemokrata Párt jobboldali szárnya, amelynek élén Carlo Schmid alelnök áll és amely követeli, hogy a párt mondjon le az osztálypolitika utolsó maradványairól is. Ezen ellentétes irányzatok között áll ma Ollenhauer híveivel — akik, mint a fejlemények mutatják, folytatni akarják az eddigi politikát és középutat akarnak keresni a baloldali és .jobboldali irányzatok között. Ezenkívül a párt erős külső nyomásnak van kitéve. Adenauer Kereszténydemokrata Uniója felhasználva azt a követelést, hogy a szociáldemokrácia a „konstruktív politika útjára lépjen", minden módon támogatja a jobbszárny törekvéseit. A nyugatnémet Szociáldemokrata Pártot válság fenyegeti. A párt vezetősége eddig kifeié minden ellentétet tagad. Heine, a Szociáldemokrata Párt sajtófőnöke kijelentette, hogy a párt vezetősége egyhangúlag bizalmat nyilvánított Óllehauernek és hogy a párt kitart az eddigi külpolitikai irányvonala mellett, a belpolitika terén pedig a kultúr-politikai kérdéseket helyezi előtérbe. KOMMENTÁRUNK Kétféle külpolitikai irányzat az ENSZ közgyűlésén Pénteken IX óra és fél egy között az ENSZ tárgyalási terme körül futó folyosók kongtak az ürességtói, mindenki a teremben volt. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere beszélt. Azok közé, akik beszédét nagy figyelemmel követték, tartozott Dulles államtitkár is. Gromiko egy nappal Dulles felszólalása után beszélt, és így az ENSZ közgyűlése elé két nap alatt a mai külpolitika két alapvető, koncepcióját terjesztették: a két nagyhatalomnak, a szocialista és a tőkés világ két vezető nagyhatalma politikájának irányvonalát. Dulles beszédét egy szóval lehet jellemezni: „hidegháború", Gromiko felszólalását pedig az „egymás mellett élés" jelszavával. A közgyűlés ülésén elhangzott két irányzat közötti különbséget talán a legszemléltetőbben a nukleáris fegyverekhez elfoglalt álláspont domborítja ki. Erről a kérdésről mind a két államférfi beszélt, Dulles és Gromiko is. Az USA államtitkára azonban nem e fegyverek eltiltása mellett foglalt állást, hanem igazolni igyekezett az atombomba gyártását. A Szovjetunió külügyminisztere felhívást tett. arra, hogy tiltsák be az összes típusú atom- és hidrogénfegyvereket, beleértve az atom- és hidrogéntöltésü rakéta-lövedékeket, valamint az atomtüzérséget, és hogy e megegyezés teljesítését nemzetközi ellenőrzés biztosítsa. A rtyegegyezéshez vezető első lépésként Grbmiko elvtárs azt ajánlotta, hogy p nagyhatalmak kötelezzék magukat, öt éven át nem 1 alkalmaznak atom- és hidrogénfegyvereket. A nukleáris fegyverkísérletek kérdésében a Szovjetunió azt javasolja, hogy 1958 januárjától kezdve két-három évre szüntessék be a kísérleteket. Az Egyesült Államok Dulles útján erre a pontra újból azzal válaszolt, hogy mesterségesen bonyolítja az ügyet, azért, hogy e fegyverek betiltását megakadályozza. Az USA álláspontjának „aláfestésére" ugyanabban az időben, amikor Dulles a nemzetek szervezetében beszélt, Névadóból további atombomba robbantást hajtott végre. A jelenlegi kísérleti sorozatban ez már a huszadik robbantás volt. Mintha azt akarnák hangsúlyozni, hogy az ENSZ-ben folyó tárgyalásokat nem veszik komolyan, és az emberiség aggodalma a rádioaktív sugárzás miatt nem érdekli őket. Az USA uralkodó körei az ENSZ közgyűlés Xll. ülésszakának közvetlenül a kezdete előtt bejelentették, hogy újabb kísérleti robbantás — sorozatot szándékoznak végrehajtani. Ezzel kesztyűt dobnak a békeszerető emberiségnek. Gromiko beszédének nagyon fontos pontja az a követelmény, hogy megfelelően bővítsék az ENSZ azon szervei tagságának körét, amelyekben a tárgyalások folynak. Sürgetően szükséges, meghívni a Kínai Népköztársaságot, mert e nagyhatalom nélkül — amint azt a gyakorlat mutatja — nem lehet megoldani a legsúlyosabb nemzetközi kérdéseket. Már a péntek esti sajtó, valamint a televíziós hírszolgálat azt mutatta, hogy Gromiko beszéde élénk visszhangot kelt az USA-ban. A World Telegram and Sun című lap például azzal a javaslattal kapcsolatban, amely szerint a nagyhatalmak kötelezettséget vállalnának arra, hogy öt évig nem alkalmaznak nukleáris fegyvereket, a következőket írja: „Az új, atomfegyverekre vonatkozó orosz javaslat a legnagyobb engedmény a nyugatnak", azon idő óta, hogy a Szovjetunió beleegyezését nyilvánította, megegyezés jöjjön létre az úgynevezett nyílt ég kérdésében. A lap a továbbiakban a következőket írja: „Ügy tűnik, hogy ez a javaslat a kommunistákat és a nyugati hatalmakat közelebb hozza egymáshoz a leszerelés kérdésében, közelebb, mint bármikor voltak az öt hatalom nemrégen tartott londoni tárgyalásai folyamán." Hogy a szovjet leszerelési javaslatok vonzóereje mily aggodalmat kelt egyes körökben, erre jellemző a New York Post e napokban megjelent cikke: „Dullesra fáradságos harc vár. Az objektív nyugati megfigyelők azt mondják — írja a lap —, hogy jelenleg a közgyűlés többsége kedvező álláspontot foglalhat el a nukleáris fegyverkísérlet feltétlen beszüntetéséhez, — amint azt az oroszok követelik. A kis nemzetek a leszerelési albizottság végeláthatatlan londoni látogatásaira növekvő türelmetlenséggel tekintenek. E nemzetek körében nagy, csaknem kétségbeesett kívánság uralkodik, hogy tegyenek valamilyen lépést, amely a lázas fegyverkezés megszüntetéséhez vezetne ... a kísérletek beszüntetése mérhetetlenül népszerű volna." P. T. ÜJ SZÖ 567 -rr 1957. szeptember 16.