Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-19 / 261. szám, csütörtök

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára (Folytatás a 6. oldalról) érzéseket a szocializmus ellenségeinek nem sikerült meggyengíteniök. Az Októberi Forradalom tapasztalatainak alkotó módon való elsajátítása most megkönnyíti a szocializmushoz vezető utat mindazon országoknak, amelyek elszakadtak a kapitalista rendszertől. Mao Ce-tung, a nagy kínai nép vezére ezt mondja: „Kínai népünk jelenlegi győzelmeit és sikereit éDpen azért érte tl. mert a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útján haladt. A kínai nép a kínai forradalmat mindig az Októberi Szocialista Forradalom folytatásának tartotta és ezt mérhetetlen megtiszteltetésnek tekinti". Az Októberi Forradalom 40 éves tapasztalatainak világtörténelmi jelentősége abban rejlik, hogy megnyitotta a szocializmushoz vezető fő utat, feltárta a szocializmus felé haladó összes országra alkalmazható közös vonásokat és törvényszerűségeket. Lenin 1920-ban hangsúlyozta: Ma már nagyon jelentős nemzetközi tapasztalataink vannak, amelyek teljes világossággal mutatják, hogy forradalmunk egyes fő vonásai nemcsak helyi és sajátosan nemzeti jelentőségűek, nemcsak oroszok, hanem nemzetköziek is." Amint a szocialista országok fejlődéséből nyert történelmi tapasztalatok bizonyítják, a szocialista forradalom győzelmének és az űj szocialista társadalom építésének a következő közös vonásai és törvényszerűségei vannak: A politikai hatalmat a munkásosztály vívja ki, hatalomra juttatja a proletariátus diktatúráját, mely a dolgozókat szolgáló demokrácia a marxi-lenini párt vezető szerepe mellett; a munkásosztály szövetsége a parasztság alapvető tömegeivel és a dolgozók öszszes többi rétegeivel; a nemzeti elnyomás felszámolása és a nemzetek közötti egyenjogú és testvéri barátság megteremtése; a tőkés tulajdon felszámolása és a fő termelőeszközök szocialista társadalmi tulajdonának bevezetése; az iparnak és az egész gazdaságnak a szocializmus és a kommunizmus felépítésére és a dolgozók életszínvonalának emelésére irányuló tervszerű fejlesztése; a mezőgazdaság fokozatos szocialista átépítése; a szocialista állam megszilárdítása és fejlesztése s a szocialista demokrácia kifejlesztése; a szocializmus vívmányainak védelme a külső és belső osztályellenség támadásaival szemben; az egyes országok munkásosztályának szolidaritása a szocializmus és a kommunizmus eszméinek győzelméért harcoló többi országok munkásosztályával — a proletár internacionalizmus. Az Októberi Forradalom megfosztotta fényüktől mindazokat a reformista és opportunista elméleteket, amelyek azt állították, hogy a szocializmust fel lehet építeni a társadalomnak a munkásosztály által való politikai vezetése nélkül, a munkásosztály diktatúrája nélkül, a kapitalizmusnak a szocializmusba való fokozatos átnövésével. A társadalom szocialista átalakulásának fő feltétele, amint a történelmi tapasztalatok mutatják, a szocialista forradalom és a munkásosztály politikai hatalmának, a proletariátus diktatúrájának ilyen vagy amolyan formában való uralomra jutása. Am: a munkásosztály hatalmának kivívásához vezető utakat, a szocialista átalakulás módját és ütemét, valamint a proletariátus diktatúrájának formáit illeti, nemcsak hogy lehetnek, hanem lesznek is sajátosságaik a különböző országuk ' konkrét fejlődési feltételei szerint. A marxizmus-leninizmus abból indul ki, hoi;y az egyes országok útjának sajátosságai nem zárják ki azt, hogy a szocialista forradalom, valamint a szocializmus és a kommunizmus építése, egyes alapvető vonásai és törvényszerűségei közösek legyenek. A marxizmus-leninizmustól mélységesen idegenek azok a nézetek, amelyek ugyan hangsúlyozzák a szocializmushoz haladó országok sajátosságait, megfeledkeznek azonban a szocialista forradalom közös fő és alapvető elveiről. Az emberiség fejlődésében és sorsában beállott világtörténelmi fordulat, amely 1917-ben az Októberi Forradalommal kezdődött, teljes mértékben megnyilvánul a világnak abban a részében is, amely még a kapitalizmusban él. Maga a szocialista világrendszer fennállásának ténye, a szocializmus fölénye a kapitalizmus fölött jelentősen fokozza a tőkés országok proletariátusának erejét a tőke ellen vívott osztályharcában. A szocialista forradalomtól való félelem a burzsoáziát arra vezeti, hogy fokozza megtorló intézkedéseit a forradalmi munkásmozgalom ellen, és arra kényszeríti őt, hogy időnként engedjen a munkások béremelési, munkaidőrövidítési stb. követeléseinek. Növekedik a munkásosztály szervezettsége és politikai öntudatossága. Oly nagy tőkés országokban, mint Franciaország és Olaszország, a szervezett munkások többsége támogatja a kommunista pártot. Míg 1917-ben az Októberi Forradalom előestéjén a kommunisták száma Oroszországban nem haladta meg a negyedmilliót és a többi országokban csak kis számú, a kommunistákhoz közelálló csoportok voltak, ma a kommunista pártok soraiban több mint 33 millió ember tömörül. Ez a kommunista eszmék befolyása növekedésének törvényszerűségéről, a kommunista mozgalom fejlődéséről tanúskodik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megsemmisítő csapást mért a burzsoá ideológiára, a munkásmozgalomban lévő opportunizmusra, a szociálsovinizmusra és a reakciós nacionalizmusra. A marxizmus-leninizmus zászlaja alá sorakozott sok millió dolgozó. A kapitalizmus ellentéteinek kiéleződése, a reakciós burzsoázia pozícióinak gyengülése elmélyíti a reformista pártok válságát, a szociáldemokrata jobboldali vezetők befolyásának meggyengítésére vezet a dolgozók körében. A munkásosztály az egység híve a tőke hatalma ellen, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban. Ez megteremti a munkásmozgalomban levő szakadások áthidalásának feltételeit, ami nélkül nem lehetséges a hatalomnak a munkásosztály által való kivívása. Most, amikor fennáll a szocialista országok hatalmas tábora, amikor széthull az imperialista gyarmati rendszer, amikor á burzsoá és kispolgári pártokat egyre nagyobb vereségek sújtják, a tőkés államok egész sorában kedvező feltételek alakultak arra, hogy a parasztság és a széles néptömegek egyesüljenek a munkásosztály körül. A reakció és a fasizmus ellen; harc, a demokratikus erők számos országban elért akcióegységéből szerzett tapasztalatok megmutatják azokat az óriási lehetőségeket, amelyekkel ma a munkásosztály vezette széleskörű demokratikus mozgalom rendelkezik. Azonban az imperializmusnak, az imperializmus ideológusainak, politikusainak, és újságíróinak egész propaganda gépezete támadásai a marxizmus-leninizmus ellen, a szocializmus, mint tan és mint társadalmigazdasági rendszer ellen nem szünetelnek, hanem ellenkezőleg fokozódnak. A reakció erőinek ideológiai diverziója a kommunista mozgalom ellen az utóbbi időben bomlasztó áleszmék, az úgynevezett „nemzeti kommunizmus" terjesztésében, mindenféle revizionista hajtások terjesztésében nyilvánult meg a kommunista pártokon belül. A revizionizmus éppúgy, mint a múltban, ma is nemzetközi jellegű. Szociális lényegénél fogva a burzsoáziának a munkásosztály bizonyos részére gyakorolt hatása és nyomása következménye és a jelenlegi feltételek között — a jobboldali szocialisták burzsoá, reformista ideológiájának a kommunisták ingadozó részére gyakorolt befolyása a következménye is. Milyen fő momentumok jellemzik a jelenlegi revizionizmust ? Elsősorban a marxizmus alapjainak kisebb-nagyobb mértékben való elvetése, a termelőeszközök tőkés tulajdonának felszámolásáról és társadalmi tulajdonnal való helyettesítéséről szóló tanok, a proletariátus diktatúrája eszméinek, a munkásosztály vezető szerepének és marxista-leninista pártja szocialista forradalomban, valamint a szocializmus és a kommunizmus építésében való vezető szerepének tagadása, vagyis a burzsoá demokratikus pozícióira való átsiklás. A revizionizmusnak ezt az oldalát különösen kifejezően megmutatta Nagy Imre Magyarországon, aki a szocializmus ügyének teljes elárulásáig jutott. A jelenlegi revizionizmust a proletár nemzetköziség elveitől való eltérés, a szocialista tábor egységének aláásása, a nacionalizmus pozícióira való áttérés jellemzi. A revizionizmus elveti a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet egyes alapvető általános vonásait és törvényszerűségeit. A Dulles és más imperialista ideológusok által hirdetett „nemzeti kommunizmus" jelszavának az a célja, hogy megbontsa a szocialista országok szövetségét, egymás ellen és főleg a Szovjetunió ellen uszítsa őket. A nemzetközi burzsoázia ezen szándékának célja világos, szeretné meggyöngíteni a szocialista világrendszert és megerősíteni a kapitalizmus nemzetközi helyzetét. A kommunista és munkáspártok harcolnak a jelenlegi revizionizmus ártalmas befolyása ellen s ezzel megf^'o'ňen szembeszállnak. ÍY1 A Szovjetunió példájának von^ * * zó ereje, amely véglegesen felszámolta a nemzeti egyenlőtlenséget, valamint a szovjet Kelet köztársaságainak virágzása a gyarmati és függő orszáaok népeit felszabadító harcra ihlették. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az imperialista gyarmati rendszer mélységes válságának kezdetét jelentette, megnyitotta az ázsiai és afrikai nemzetek rabszolqasáciból való felszabadulásának történelmi korszakát, szuverén független államok keletkezésének korszakát, a keleti országokban és nemzeti megújhodásukat. A második világháború után, amely a fasiszta agresszorok vereségével és a nemzetközi reakció erőinek meggyengülésével végződött, a gyarmati rendszer válsága még jobban kiéleződött és az imperialista elnyomásnak e szégyenteljes rendszere a nemzeti felszabadító harc növekvő ellenállásának hatása alatt kezdett széthullani. A gyarmati rendszer szétesésének legkifejezőbb megnyilvánulása a nagy kínai nép győzelme volt az imperialista és belső feudális reakció erői felett, a Kínai Népköztársság létrejötte. A több mint egymilliárd háromszázmillió ember, vagyis a földkerekség lakossága felének felszabadulása a gyarmati függőségből, az oly nagy független államok létrejötte, mint Kína és India, Indonézia, Burma, Egyiptom és Szíria, új korszak kezdetét jelenti a világtörténelemben, amelyet Lenin előrelátott. A megújhodott keleti nemzetek korszakát jelenti, amelyek önállóan döntenek saját sorsukról és tevékeny részt vesznek az egész emberiség sorsának eldöntésében. Az imperialista államoknak azon kísérletei, hogy a legkülönfélébb eszközök segítségével, — mint amilyen a gyarmati háborúk kirobbantása a békeszerető ázsiai és afrikai nemzetek ellen, a szuverén államok ügyeibe való gazdasági és katonai „segítség" leple alatt történő beavatkozás — feltartóztassák a gyarmati rendszer széthullását, nem változtathatnak a történelem folyamán, nem háríthatják el a gyarmati rendszer elkerülhetetlen pusztulását. A sikeres ellenállás az imperialista intervenciósok ellen Koreában, Indokínában, Indonéziában, az angol-francia gyarmatosító kaland csődje Egyiptomban az imperializmus pozícióinak fokozódó gyengülését tanúsltja. A nemzetek önrendelkezése lenini elvét szilárdan védelmező Szovjetunió és a többi szocialista államok fennállása óriási mértékben megkönnyíti az összes elnyomott nemzetek harcát a nemzeti függetlenségért, a gyarmati rendszer ellen. A volt gyarmatok és félgyarmatok nemzetei, amelyek az önálló fejlődés útjára léptek, a Szovjetunió és a többi szocialista országok önzetlen segítségére támaszkodhatnak a gazdasági és politikai függetlenségük megszilárdításáért, az imperialista cselszövések és kalandok ellen vívott harcukban. Évről évre növekedik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentősége, amely az emberiség előtt új ragyogó' távlatokat nyitott és magasra emelte a szociális és nemzeti felszabadításért vívott harc zászlaját, a kommunizmus lobogóját. Most nemcsak az elmélet, hanem maga az élet is megcáfolhatatlanul bizonyítja, hogy a szocialista forradalom nem puszta „orosz kísérlet", amint azt a burzsoá ideológusok állították. Teljesülnek Lenin jós szavai: „A mi Szovjet Szocialista köztársaságunk a nemzetközi szocializmus fáklyájaként szilárdan fog állani, mint a dolgozó tömegek példaképe." Az elmúlt neqvven év eseményei arról tanúskodnak, hogy csupán a társadalom szocialista átalakítása vezetheti ki az emberiséget abból a zsákutcából, amelybe a kapitalizmus vezette, csak ez oldhatja meg az időszerű szociális problémákat, amelvek előtt az emberiség jelenleg áll. Csupán a szocializmus nyújthat korlátlan lehetőséget a termelőerők fejlődésére, vethet véget a qazdasági válsáqoknak, a munkanélküliségnek, a dolqozók nyomorának, az új pusztító háborúk veszélyériek és biztosíthatja a népek tartós békéjét. Csupán a szocializmus és a kommunizmus nyitja meg az emberiség előtt a tudomány és a technika, az irodalom és művészet korlátlan fejlődésének, az emberi személyiség sokoldalú fejlődésének távlatait. • A XX. század közepén teljes viláqossággal megmutatkoztak a szocialista és a kapitalista rendszer fejlődésének távlatai. A kapitalista rendszer, amely valaha haladó volt az előző rendszerekhez képest, régen tűiélte viráqzásának idejét. A jelenkori kapitalizmus elhalóban, rothadóban van: alkonyát, őszét éli, és feltartóztathatatlanul halad elkerülhetetlen véqe felé. Ezzel szemben a fiatal szocialista rendszer, ez az életerővel teli rendszer, rendületlen emelkedésének és virulásának útján halad. Évről évre minden ötéves tervvel eqyre szilárdabb és biztosabb lesz az új szocialista viláq hatalmas menete. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom neqyvenedik évfordulójának ünnepségeire készülve a munkásosztály. a kolhozoarasztsáq és a szovjet értelmiség méq szorosabban tömörül kommunista pártja és a szovjet kormány köré és a nagy jelentőségű évfordulót a gazdasáqi és kulturális orszáoéoítés valamennyi szakaszán elért új sikerekkel, a szovjet társadalomnak a kommunizmusba való nagyszerű előrehaladása út ián elért újabb győzelmekkel üdvözli. ^ Az érsekújvári f ** Elektrosvit-ben r már javában fo1 lyik a 38 L. típu^ sú hűtőszekrények gyártása. Képűink ezeket a hűtőszekrényeket még a futószalagon mutatja be, amelyen az ellenőrzési próbákat végzik. A villamos hűtőszekrény fogyasztása 0,84—1,3 kw 24 óra alatt, szép kivitelű, működése hangtalan Kiskereskedelmi ára 1,300 korona. (Ott.) A Nagy Október tiszteletére Ötven százalékkal csökkentik a hulladékot A szovjet dolgozók, valamint az egész haladó világ dolgozóinak nagy ünnepe egyre közeledik. Erre a nagy ünnepre hazánk dolgozói is méltóan készülnek fel. A vranovi faipari vállalat dolgozói értékes felajánlással köszöntik e nagy ünnepet. Például a papírszélek vágásánál az eddiginél 50 százalékkal csökkentik a hulladékot s egyidejűleg fokozzák a gépek teljesítőképességét. Emellett nem feledkeznek meg a termelés hatékonyságának növeléséről sem. Naponta terven felül 100 kg papírral gyártanak többet. Az év végéig 30 tonna papírral i adnak többet fogyasztóinknak. A ter* melési költségeken mintegy 100 000 koronát takarítanak meg. Az üzem dolgozóinak felajánlásai elsősorban a termelés növelésére irányulnak. Tudósítónktól. A Matejovskyi Téglagyár célba ért A Matejovskyi Téglagyár dolgozói szeptember 13-án másodiknak jelentették egész évi termelési tervük teljesítését. A matejovskyi üzem ezzel elérte, hogy a kassai építkezési anyagok vállalatánál a második helyre került. A terv határidő előtti teljesítésében nagy segítséget nyújtott a prešovi kerület komplexbrigádja, melynek segítségével sikerült határidő előtt teljesíteniök felajánlásaikat. Az év végéig még mintegy 300 000 tégla terven felüli előállítását vállalták. Szlovákiában öt járás teljesüette a szervezett munkaerőtoborzás III. negyedévi feladatát Szeptember 16-án Szlovákiában már öt járás teljesítette a bányászés építészeti munkaerők szervezett toborzásának III. negyedévi, feladatait. A Banská Bystrica-i vár06i járáshoz, a breznói járáshoz és a Bratislava-Ôvárosi Körzeti Nemzeti Bizottsághoz, melyek szeptember 10-ig teljesítették III. negyedévi feladataikat, hozzájárult a prievidzai járás, amely 112 százalékra és ružomberoki, amely 100 százalékra teljesítette tervfeJadatait. Mind az öt járás tqvább folytatja az új dolgozók toborzását. Itt az árusító automata E napokban Prágában több forgalmas helyen felállították az első cinarettákat árusító automatákat, melyeket rövidesen Bratislavában és fokozatosan a köztársaság több vároi sában és fürdőhelyén is bevezetnek. 4 Egyelőre csak cigarettákat árusító f automatáról van szó, de későbben csokoládét, bonbont, illatszert, szappont és hasonló cikkeket automatákban fognak árusítani. Ezzel kapcsolatosan bizonyára érdekes arra rámutatni, hogy az árueladás gépesítése nem új gondolat. Az első pénzbedobásra működő automatákat már kétezer évvel ezelőtt egy H e r o nevű görög feltaláló készítette és sikerrel alkalmazta. Szentelt vizet adott el a hívőknek a templomokban. Ma cigarettát, harisnyát, tejet, újságot, szeszes italt, virágot és különféle fogyasztási cikkeket hoznak forgalomba az automaták segítségével. Vannak automaták, amelyek különféle szolgáltatásokat rs nyújtanak; pl. felveszik a hangot és átnyújtják a hanglemezt, kölnivizet szórnak a fogyasztóra. Automata büfében automata-zenegép játssza el a vendég kedves nótáját stb. Ezek a néma elárusítók éjjel-napi pal fáradhatatlanul a vásárlók rendelkezésére állnak a vűág számtalan nagyvárosában. Elterjedésükhöz hozzájárul az is, hogy nincs zárórájuk és sok feledékeny embert szabadítanak meg, főleg dohányosokat, a bosszankodástól. v Az automatával nem lehet alkudni, de többet sem kér az áruért. Általában „szereti" a szilárd pénzt, a kiegyensúlyozott gazdásági helyzetet. Szerkezetük nem olyan bonyolult, mint az iparban használatos automatáké; általában egyszerű, mechanikus szerkezetek, masszívak és stabilak, már csak azért is, hogy kibírják a „kedves vevő" bánásmódját. Egy kényes szerkezetük van, de ezt jó mélyen, védve helyezik jel bennük — ez a pénzérme-vizsgáló, mert az automata . sem teheti ki magát annak, hogy egy házilag gyártott fémkoronggal vagy egyéb eszközzel becsapják az ilyen szándékú „fogyasztók". Az automaták beállítása jelentős beruházást jelent és csak olyan területeken van létjogosultsága, ahol gazdaságos működése biztosítva van, elsősorban a tömegfogyasztású cikkeknél, pl. cigaretta, cukorkák, stb. Álta< Iában azokban az államokban terjedtek el a legjobban, ahol fejlett a gépgyártás. Napjainkban egyre szélesebb körben terjednek a Szovjetunióban is. Nálunk is megvan a lehetőség az automaták alkalmazására. A szabott árak számos területen teszik lehetővé felhasználásukat. K. P. Az atomkor építészete Mióta az atomreaktorokból a sul'gárzó anyagok számottevő mennyiőségben állnak rendelkezésre, a nagy í

1 vegyigyárak ipari méretekben, tonnaszámra űzik a modern, anyagátalakító alkímiát. A kísérletek mindössze néhány esztendős múltra te• 'kinthetnek vissza, hiszen műanyagok (j besuqárzására az első adatok csak 1953 óta ismeretesek. A gamma-sugarak hatására, amelyek az anyagot néhány cm vastagóságban képesek átjárni, a műanyal'gok szilárdsága és — ami egészen új I'— ezzel egyidejűleg rugalmassága is I

1 megnő és magasabb hőellenállású ( lesz. A sugarak a műanyag nagy kif terjedésű láncmolekulái között küflönbözö keresztkötéseket létesítenek és ezzel érik el a leírt hatást. A polietilénben egyetlen neutron hatáságra 5000 ilyen keresztkötés keletkezik. ('A technika történetében ezúttal elől'ször sikerült olyan kezelési módot ( fel.edezni, amely az anyag szilárdságét és rugalmasságát egyidejűleg képes fokozni. A besugárzott műanyagok szilárdóságának és rugalmasságának egyidef jű növekedése lehetőséget nyújt az anyag szilárdságának teljes kihasználására. A jövő épületének alkotó elemei olyan felületek és héjak, amelyeket nem kell hullámokkal és bordákkal merevíteni. Érdekes lehetőségeket nyújt az épületelemeknek az igénybevétel irányába eső részleges besugárzása. Mint ahogy a természet a levél erezetével a sztatikus igénybevételnek megfelelően takarékosan és mégis szilárdan építi fel az élő organizmust, módunk nyílik a műanyaghejal: szelektív, megerősítésére. Csakhogy e szerkezeti elemek merevLtései nem kiálló bordák vagy hullámok, hanem az egyébként egynemű anyag sugárzással módosított, nagyobb szilárdságú zónái A jövő architektúrájában a falfelületek szerepe megváltozik. Míg ma csak az elzáró és burkoló felület feladata hárul rájuk, a jövőben szerepük kettős lesz, átveszik a tartószerkezet szerepét is. Az új architektúra valószínűleg elszakad a mai kockaszerű, betonvázas épületkiképzéstől és a jövő épületét a nagy, önhordozó felületek a mai csarnokok ' formájához teszik hasonlóvá. K. L. ÜJ ŠZÔ 7 "ÄŤ 1957. szeptember 19.