Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-17 / 259. szám, kedd

Több mint tízezer EFSZ működik hazánkban ... Hej élet, be gyöngy élet Viliam Široký miniszterelnök az olomouci kerület aratóünnepségén A vasárnapi aratási manifesztáción az olomouci kerlilet dolgozóit a CSKP KB és Nemzeti Front kormányának nevében Viliam Široký miniszterelnök üdvözölte. Hangsúlyozta, hogy az ország gaz­dasági fejlődése és a nép életszínvo­nalának emelkedése nagymértékben összefügg a gabonabegyűjtés és a ,többi mezőgazdasági termények terve­zett feladatainak teljesítésével. Szep­tember 10-ig a begyűjtés tervét or­szágos méretben 85 százalékra tel­jesítették. Az a tény, hogy az utóbbi napokban egyes járásokban és kerü­letekben a begyűjtés üteme lassúbbá vált, arra késztet bennünket, hogy igyekezetünket jelentősen fokozzuk és jól átgondolt intézkedésekkel szervezés szempontjából biztosítsuk a begyűjtési és felvásárlási feladatok teljesítését minden mezőgazdasági üzemben. De a begyűjtési terv teljesítése nemcsak a kötelező beadások teljesí­tésétől fügq, hanem az állami felvá­sárlás feladatainak teljesítésétől is. Az állami felvásárlás eddigi ered­ményeit nem mondhatjuk kedvezők­nek. Ennek oka elsősorban az. hogy az állami felvásárlás feladatai telje­sítésének jelentőséqét lebecsülik. Az állami felvásárlás keretében teljesí­tett beadásokat egyrészt magasabb árakkal, másrészt a takarmány visz­szaterítésével részesítik előnyben. Mert sckkal előnyösebb, ha a társa­dalom szükségleteit elsősorban abból biztosítjuk, ami földjeinken megte­rem, nem pedig külföldi behozatal útján. Országunk munkásosztálya a dol­gozó parasztságot állandó testvéri seoítséoben részesíti a mezőgazda­sági termelés növelésében és naqy fiqvelemmel kíséri azokat az ered­ményeket, amelveket dolgozó paraszt­jrlnk elértek. Hasonlóképpen a dol­gozó parasztoknak is létérdeke, hogy sikerrel fejlődjék iparunk, építésze­tünk és közlekedésünk. Azt akarjuk elérni, hogv minden forrásunkat a legjobban kihasznál­juk, hoqy segítségükkel kitermel­hessük a termékek maximumát a társadalom céljai szükséqleteivel tel­jes összhangban, hoqy néoqs.-.dasá­gunk fejlődése egyre hatékonyabbá v?' -"'­A források egyre jobb. kihaszná­A Hivatalos Közlöny 80. számából Gyógynövényekről, tőze Í fejtésről, normalizációról Az Úradný Vestník (Hivatalos Köz­löny) 80. száma négy új hirdetmény szövegét közli. A hirdetmények a gyógynövények egyes fajtáinak új fel­vásárlási árait, a tözegfejtésre érvé­nyes rendeletet módosítják, illetve vál­toztatják meg, továbbá változtatásokat tartalmaznak az állami műszaki nor­mákban és ismertetik az egyes gyárt­mányok változott műszaki követelmé­nyeit. A Mező- és Erdőgazdasági Minisz­térium a gyógynövények öt fajtájánál megváltoztatta a felvásárlási árakat. A hirdetmény közli továbbá, hogy a Thymus vulgáris L. nemesített vető­magját nem vásárolják fel. A Mező- és Erdőgazdasági Minisz­térium további rendelete részletesen ismerteti a tőzeg fejtésre augusztus 1­től érvényes előírásokat. A rendelet többek között megállapítja, milyen kö­vetelményeknek kell megfelelnie a tő­zegfejtés iránytervének; a fejtés pro­jektumának például magában kell fog­lalnia a kiaknázott tőzeges terület rekultivációjának tervét is, ha 3 hek­tárnál nagyobb területről van szó. A tőzeglelőhelyek nyilvántartását ke­rületi méretben végzik. A fejtésre az engedélyt csak a kerületi nemzeti bi­zottság tanácsának mező- és erdőgaz­dasági igazgatósága adhatja ki kü­lönböző szervezeteknek, elsősorban az állami szektor szervezeteinek. A ren­delet 16. §-a közli, hogy a tőzegku­tatást csak a tervbe vett területeken szabad "Végezni, ha azonban különösen nyomós okokkal indokolják, a Mező­és Erdőgazdasági Minisztérium külön kutatást engedélyezhet és soron kívül tervbe veheti kiaknázását. A Találmányi és Normalizációs Hi­vatal július 31-i hirdetménye egyes ál­lami műszaki normák megváltoztatását és a TP 7-24-52, valamint a TP 7-34-52 műszaki feltételek törlését rendeli el. A Hivatalos Közlöny közli az alumínum és rézcsavarok műszaki normáinak megváltoztatását mutató táblázatot, valamint az ólmozás és lakkozás ellen­őrzésének új feltételeit. A Találmányi és Normalizációs Hiva­tal augusztus 5-i hirdetményében az újonnan beiktatott állami műszaki normák jegyzékét ismerteti. (v.) Iásának, valamint a nagyobb haté­konyság lehetőségeinek követelmé­nye természetesen teljes mértékben érvényes a mezőgazdaságra is. A mezőgazdaságban alapvető termelési eszköz a föld. Ezért a mezőqazda­sági termelés annál hatékonyabb lesz, minél tökéletesebben és gyor­sabban felhasználjuk a rendelkezé­sünkre álló földet a maoas színvo­nalon álló belterjes mezőgazdasági aazdálkodásra. Innen ered az a rendkívüli je­lentőség, hogv meg kell művelnünk minden mezőgazdasági területet, termékennyé kell őket tenni, meg kell trágyázni és rendesen meamun­kálni. Ki kell használnunk mindazo­kat a tényezőket, amelyek lehetővé te­szik a hektárhozamck qyors emel­kedését. Innen ered annak fon­tossága, hoqy lényegesen nö­velni kell a kapásnövények és a ta­karmányfélék hozamát a szántóterü­leten. És végül innen ered az a minden­napos gondoskodás és segitséq. me­lyet az EFSZ-ek építésére és arra fordítunk, hoqy a második ötéves terv véqéia a szocialista szövetke­zeti nagytermelés döntő tényezővé váljon a mezőqazdasáqi termelésben. Az eredmények, amelyeket ez idén. de főleg az utóbbi hónapokban elér­tünk, naqyon serkentőek. Szentember l-ig a szocialista szektor már köz­társaságunk egész szántóterületének több mint 56 százalékán qazdálkodik, az EFSZ-ek száma pedig már meg­haladta a tízezret. Ezek az eredmények, amelyeket a Naqy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulója nagyszerű ün­népséqeinek évében értünk el. azt bi­zonyítják, hoqy a szövetkezeti qaz­dálkoďás a kis- és középparasz­tok szívügyévé vált, hogy a második ötéves terv alapvető politikai-qazda­sági céljait biztosan elérjük, hogy országunkban felépítjük a szocializ­mus alapjait. Ezért szükséqes továbbra is meg- l^ökék nyerni a dolqozó parasztokat az EFSZ-ekbe való önkéntes belépésre, qondoskodni arról, hoqy minden új szövetkezet jól kezdje a qazdálko­dást, hoov a nemzeti bizottsáqok, a mezőgazdasági szervek, tudománvcs « és kutató intézetek dolgozóinak, va­lamint a védnökség! üzemeknek ha­tékony segítséaével már kezdettől úgy szervezzék meq a munkát, hogv a termelésben és az úi szövetkezeti tagok életéin a lehető leoiobb^n meqmutatkozzanak a szocialista szö­vetkezeti termelés előnyei. — Ejnye-ejnye! — csóválgatták cso_ dálkozásukban a vágsellyei öregek a fejüket. — Ki látott ilyen sorozást?.' A kocsmákat nem csukják be, a csendörök nem lepik el az utcákat, s nem állnak őrt a sorozóbizottság épü­lete előtt... A vakulásig nézheti az ember a legényeket, egyikük szemében sem lát könnyet... ... De nemcsak könnyet, mezítelen anyjának mesélne. Amikor beszámoló­jának végéré ért, elmondotta, hogy bú­csúztatásukkor a moszkvaiak megkér­dezték tőlük, mi tetszett nekik a leg­jobban; ezt jelelték: A szovjet embe­rek, akik előzékenyen beszéltek az éle­tükről. Minden szavukból kiérezték, milyen forrón szeretik rendszerüket, hazájukat... Örömömben meg szerettem volna poros lábat, rongyos, foltozott ruhát ölelni a fiatalokat, akik egymástól ta­A kommunisták felelőssége < Folvtatás az l. oldalról> falusi tagjaitól a mezőgazdasági munkák gondos és idejében tör­ténő elvégzésében, az állampolgári kötelezettségek hű teljesítésében, a szövetkezeti gondolat aktív tá­mogatásában. Falun sokkal kisebb a párttagok aránya, mint a város­ban, és a kommunisták sokkal jobban szem előtt vannak. Maga­tartásukkal — ha lehet — még inkább befolyásolják a politikai hangulatot, a munkát, illetve az eredményeket. Ha egy falusi párt­funkcionárius rossz példát mutat az egyénileg gazdálkodó parasz­toknak, az okozott kárt semmi­féle politikai előadással, újságcik­kel helyrehozni nem lehet. Nehéz volna elképzelni, hogy meggyőzően agitálhat a beadási kötelezettség teljesítése mellett az olyan párt­szervezet, ahol maguknak a párt­tagoknak, vagy a pártbizottság tagjainak „vaj van a fején". Ilyen helyen nagy baj van az állami fegyelem körül. Ha viszont a falu népe azt látja, hogy a kommunis­ták elsők a beadásban, jó gazda módjára művelik meg földjeiket, sőt egyik a másik után — volt elég idő a megfontolásra — belép a rohamosan alakuló, illetve meg­levő EFSZ-ekbe — ez a legmeg­győzőbb agitáció. A pártszervezeteknek, pártbi­zottságoknak erre a szellemre, a kommunista példaadás szellemére kell nevelniök a párttagságot. Vé­gezzenek bár a pártszervek akár­milyen kiterjedt és sokoldalú szer­vezőmunkát — a párt semmire sem megy vele, ha közben a párt­tagok között tért hódít a közöm­bösség, a passzivitás, a nemtörő­dömség. A pártszervezeteknek és a pártszerveknek nevelniök kell a párttagokat, törődniök kell azzal, hogy egyetlen olyan párttag vagy tagjelölt se legyen, aki csupán a tagdíj fizetésében látja kötelessé­gét és nem érzi, hogy munkájáért, magatartásáért felelős a párt a nép előtt. A párttagok milliós tö­mege óriási erő, óriási hadsereg. Ha ez az erő teljes lendülettel, teljes odaadással működik — el­lenállhatatlar ul magával tudja ra­gadni a pártonkívüli dolgozók millióit. sem látni, mind hajdanában volt „di­vatban". Mi csak akkor ejnye-ejnyéz­nénk, ha olyasmin akadna meg a sze­münk, hogy a hadköteleseket „csend­örökkel" kellene összeszedetni, akik bánatukban a földig isszák magukat. De hagyjuk most a múltat, amikor repes az késekkel, ember szíve, ha végignéz a vasútállo- kicsit... más felől rendezett sorokban jövő tor­nóci és deáki legényeken. A fiúk ma­gasak és alacsonyabbak, barnák és s mégis mennyire egyek'. A szeptemberi napsugár aranyló fénye hintette be mosolytól viruló s az ének­léstől kipiridt arcukat. Egyikük rázen­dített a régi kuruc dalra: ... Hej élet, be gyöngy élet ennél szebb sem lehet, csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret... A fiúk vidámsága, derűje átragadt a járdán álló, őket figyelő emberekre is. Hej, élet — csak most lettél igazán gyöngy élet, amikor a nép legénnyé érett fiai ilyen jókedvvel vonulnak a sorozó bizottság elé, hogy néhány hét múlva büszkén feszíthessék mellüket néphadseregünk egyenruhájában ... nulják a haza, a szocializmus megbe­csülését, szeretetét. S ekkor megkér­dezték a legényektől, kinek van kér­dezni valója. Egy kéz sem emelkedett a magasba. Csodálkoztam ezen, pedig a szemükből kiolvastam, tele vannak kér­Szégyenlik magukat? Egy - vallották be halkan né­hányan. Később megtudtam, hogy mi­ért. Az előadó nem volt más, mint Frank Erzsébet, aki a deáki EFSZ ker­tészetében dolgozik. Most már megér­tettem „némaságukat". Hej, de jó is fiatalnak lenni és szorongást érezni az ismerős, világot látott, mosolygós szép lány társaságában .., A járási nemzeti bizottság épületé­ben tartották a sorozást. A fiúk túles­tek az orvosi vizsgálaton, megállták a helyüket a sorozóbizottság előtt is. Utána a katonai életről filmet perget­tek nekik. Majd a tizenegyéves közép­iskola diákjai szórakoztatták őket kultúrműsorral. S ezután követke­zett az, amire nem számítottam. Az újoncoknak bejelentették, hogy ezután a moszkvai fesztivál járási küldötte mondja el nekik élményeit. A fiúk csak akkor néztek nagyot, amikor világos­kék ruhában, karcsú, szép fiatal lány lépett a terembe. A legények arca még jobban kipindt, szemük még tüzeseb­ben csillogott. Magamban az előadót, a legényemberek tekintet-tüzében álló lányt féltettem. Csak fel ne süljön! Es „szégyenszemre" fordítva történt... A lány nem jött zavarba. Olyan ked­vesen, szabadon, egyszerűen mondotta el moszkvai élményeit, mintha édes­Ezután már gyorsan peregtek a per­cek. A fiúknak megmagyarázták, hogy a bevonulás napján mit hozzanak ma­gukkal s lelkiikre kötötték, hogy amint megérkeznek állomáshelyükre, azonnal írjanak szüleiknek. Milyen szép soro­zás ez! Mennyi melegség, emberiesség van benne! S a fiúk arca kivétel nél­kül azt sugározza, amit Vimi Ferenc­től, a deáki kőmüveslegénytöl hallot­tam: Örülök, hogy a mai naptól kezdve katona vagyok! S az előbb még ne­vetős legények egyszerre büszke ko­molyságot öltöttek magukra, amikor Hrabovský tiszt a néphadseregről kez­dett nekik beszélni, arról a néphadse­regről, melynek október végén ők is aktív tagjai lesznek A sorozás véget ért... Ojra fülem­ben csengett a régi kuruc dal: ... csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret! Véletlenül énekelték? Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. De amikor Kéry tiszttől meghallottam, hogy a többek között Kolecsány János, Troszkovics József tornóci fiúk, akiknek csak jö­vőre kellene bevonulniok, önkéntesnek jelentkeztek, — az az érzésem támadt, nem dalolták véletlenül a dalt. Nem! — mert a néphadsereg katonájának lenni megtiszteltetést jelent. A hazát védeni, védeni a nép szabadságát, for­radalmi vívmányait — mindnyájunk legszentebb kötelessége! PETRÖCI BÁLINT A mongol kormányküldöttség Karlovy Varyban (ČTK) — Hétfőn, szeptember 16-án a Mongol Népköztársaság kormánykül­döttsége Jumzsagijn Cedenbalnak, a Mongol Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének vezetésével Karel Po­Mi újság a füleld járásban ? válasz ilyesformán hangzik: Fülek előretört. A járási nemzeti bizottság és a járási pártbi­zottság az utóbbi időben lényegesen megjavította munkáját. A járás fal­vaiban széleskörű agitációs munkát fejtenek ki a szövetkezeti gazdálkodás érdekében. Šarkan János, a járási nemzeti bizottság elnöke elmondja, hogy a járási nemzeti bizottság tag­jai és alkalmazottai állandóan a fal­vakat járják, s mint agitátorok dere­kas munkát végeznek. Hogy ez való­ban így van, Šarkan elvtárs nyomban be is bizonyítja: — Egy nap alatt négy szövetkezetet alakítottunk — mondja. — Csornán, Füleken, Feketepatakon és Sátoroson. Csornán ma már 66 tagja és 565 hek­tár földje van a szövetkezetnek. Fü­leken 45 földműves 507 hektáron alakított szövetkezetet. Feketepata­kon a 48 tagú szövetkezet 342 hektá­ron gazdálkodik. Sátoroson pedig minden dolgozó paraszt belépett a közösbe. Ezek után nem igen kell bizonyí­tani, milyen változások történnek a füleki járásban. A jó agitációs mun­ka meghozza az eredményeket, egyre több dolgozó paraszt dönt a közös gazdálkodás mellett. Az év elejétől a járásban már hét új szövetkezet ala­kult, s a szövetkezeti tagok száma 414-el gyarapodott. A szövetkezetek földterülete pedig 3563 hektárral bő­vült. És amint módomban volt meggyő­ződni róla, nincs olyan nap, mely ne hozna eredményt. Az agitátoroknak egyre több dolgozó parasztot sikerül meggyőzniük a közös gazdálkodás előnyeiről. S nem utolsó sorban azért, mert a tapasztalt agitátorok, kommu­nisták becsületbeli kötelességüknek tartják, hogy megmutassák a dolgozó parasztoknak, hol találják meg jövő­jüket, hol boldogulhatnak jobban. A járási nemzeti bizottság mindent megtesz, hogy a szocialista mezőgaz­daság fejlesztésének ügyét előrevigye. Különösen dicséretet érdemel Katar­zsinszky József, Kelemen Gyula, Csir­ke Ernő, Števove János és Mercsák János, járási nemzeti bizottsági ta­gok, akik ott voltak és ott vannak az új szövetkezetek bölcsőjénél. S amint hallottam — de nemcsak hallottam, hanem meggyőződtem is róla —, az agitációs munkában sokat segítenek a Kovosmalt és a Béke­üzem munkásai. A Kovosmaltból pél­dául Hronec József, Kókai József, Jakab György, Mócik Pál és sokan mások kapcsolódtak be a nehéz, de örömteljes munkába. Ezek, miután Egyházasbáston megalakult a szövet­kezet, Tajtira tették át működési helyüket, s itt találkoztam velük. Mondhatom nem irigylésre méltó éj­szakákat töltenek — a fekhelyet szé­kek szolgáltatják —, ám személyükre vonatkozó panaszt nem hallottam. Tü­relmesen beszélgetnek a parasztokkal, s eddigi meggyőző munkájuknak az az eredménye, hogy 26 dolgozó pa­raszt már aláírta a belépési nyilat­kozatot. ' 11 9 y sorolhatnánk fel azon fal­Í1 vak nevét, ahol még nincs szövetkezet, de a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság dolgo­zóinak szorgalmas munkájával sor kerül a szövetkezet megalakítására. Hisz parasztjaink egyre inkább ráéb­rednek, hogy az egyedüli helyes út — a szövetkezetbe vezet. Egyre töb­ben megértik Ajnácskőn is, ahol a napokban meggyőző, agitációs munka folyik. A ragyolci földművesek is gondolkoznak, s huszonötén már dön­töttek, belátták, hogy ha megalakít­ják a szövetkezetet, jobb eredménye­ket érhetnek el, könnyebben és jobban élhetnek. S nem mondhatnánk, hogy Öbáston vagy Fülekpüspökiben a pa­rasztok ellene lennének a szövetke­zetnek. Nem, mert Öbáston már tizenegyen. Fülekpüspökiben pedig tizenketten döntöttek a közös gazdál­kodás mellett. Szóval az agitációs munka a füleki járásban lényegesen megjavult, és ha még nagyobb súlyt fektetnek a helyi nemzeti bizottságok, és a helyi párt­szervezetek aktivizálására — még ha­tásosabbá tehetik az agitációs munkát. A járási nemzeti bizottság az agi­tációs munkán kívül foglalkozik a szövetkezeteknek nyújtandó segítség­gel, különösen pedig az új szövetke­zetekre fektetnek súlyt. így például közös megbeszélésre összehívják a ré­gi és új szövetkezetek elnökeit — hasonlóképpen a többi funkcionáriu­sokat is —, hogy az új szövetkezetek vezetői mindjárt a kezdetnél tájéko­zottak legyenek a szövetkezet mene­téről. Gondoskodnak arról is, hogy az új szövetkezetekben aprólékosan megtárgyalják a szövetkezetek minta­alapszabályzatát. Annak érdekében, hogy az állami bank dolgozói is hat­hatósabb segítségben részesítsék az új szövetkezeteket, mint a múltban — az állami bank dolgozói .lemehetnének a szövetkezetekbe s ott helyszínen vizs­gálhatnák meg, milyen segítségre van szüksége az induló szövetkezeteknek, [ok ilyen hasonló kérdéssel fog­lalkozik a járási nemzeti bi­zottság. S lényegében ezek a kérdé­sek arra irányulnak, hogy fejlődjék a szövetkezeti mezőgazdaság, hogy ne csak tizenhét — de minden faluban legyen szövetkezet. S ezen az úton jól haladnak. Dicséret érte és sok si­kert! Röviden ez az újság Füleken. Kerekes István láček miniszterelnökhelyettes kísére­tében ellátogatott a dvori „Karlovar­ské sklo" (Moser) nemzeti vállalatba. A vendégek megszemlélték a százéves hagyománnyal rendelkező világhírű karlovari üveg gyártási folyamatát és elismeréssel szóltak a Karlovy Vary-i üvegfúvók mesteri munkájáról. Ez­után a mongol kormányküldöttség Prágába utazott. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség nap;a Komáromban (ČTK) Szeptember 14—15-én ren­dezték meq Komáromban a Csehszlo­vák-Szovjet Baráti Szövetség napjait és a nyári békeünnepséget. Az ünnepségeket vasárnap este az ifjúság lampióncs felvonulásával és a Nagy Október 5 Forradalom téren tar­tott manifesztációval fejezték be. A manifesztáción František Zupka, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke beszélt a Szovjetunióval való szövet­ségünk és barátságunk nagy jelentő­séqéről. ŐSZI TENVÉSZÄLLATVÁSÄROK (ČTK) — Szeptemberben tenyész­sertés-kiállítási vásár lesz: Trnaváhan 17—18-án, Vranovban 19-én és Zvo­lenban 25-én, Tenyészbaromfi vásárt Nyitrán rendeznek szeptember 26— 27-én. Októberben tenyészszarvasmarha­vásár lesz: Dolný Kublnban 16-án, Lipt. Mikuláson 17-én, Spišská Nová Vesen 18-án, Óardejovban 23-án, Mi­chalovcén 24-én, Senicán 30-án és Du­naszerdahelyen 31-én. Tenyészsertés­vásár lesz Lipt. Mikuláson október 27­én és Žilinán október 30-án. A nyitrai vásáron az érdeklődők tenyészbaromfit vásárolhatnak október 15—18-án. Novemberben tenyészszarvasmarha­vásárt készítenek elő. Nyitrán 6-án, Zvolenben 7-én, Losoncon 8-án és Lé­ván 13-án. "Ťenyészsertés-vásár lesz Poprádon november 12-én, Trnaván 14-én, Vranovban I^-én, Kassán 21­én, Nyitrán 26-án és Zvolenben no­vember 28-án. Végül tenyészbaromfi­vásárok lesznek Bratislavában novem­ber 5—8-án és Prešovban november 12—14-én. ŰJ SZÖ 2 TÜr 1957. szeptember 13.

Next

/
Thumbnails
Contents